Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Intézménymutató: Szlov%C3%A1kiai%20Magyar%20N%C3%A9pp%C3%A1rt

1992. november 1.

A Batthyány Lajos Alapítvány nov. 2-án kezdődő kétnapos konferenciát szervez Tatabányán, melyen lehetőséget kíván teremteni a különböző önrendelkezési tervek összehasonlítására. Erre a hazaiakkal együtt nyolc ország /Ausztria, Horvátország, Jugoszlávia, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Ukrajna/ kisebbségi vagy kisebbségekkel foglalkozó szakembereit, továbbá az Európa Tanács és az ENSZ tisztviselőit hívták meg. Várhatóan jelen lesz többek között Ludányi András politológus professzor Ohióból, Eva-Maria Barki bécsi emberjogi ügyvédnő, Józsa László, a jugoszláv kisebbségi minisztérium államtitkára, Szabó Rezső, a komáromi Jókai Mór Városi Egyetem igazgatója, Popély Gyula /Pozsony/, a Magyar Néppárt és Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, dr. Entz Géza c. államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese. /Nyolc országból a kisebbségekről. = Vasárnapi Hírek (Budapest), nov. 1./

1994. augusztus 18.

A Független Kisgazdapárt kezdeményezésére ülnek tárgyalóasztalhoz aug. 18-19-én Budapesten a határon túli magyarok képviselői, melyre a pártvezetők, politikusok, a magyar emigráció jeles tagjai, kisebbségi és emberi jogi szakértők kaptak meghívást. A Szent István 1994 nevű konferencián először Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke szólalt fel, aki szerint olyan multilaterális szerződéseket kell kötni, amelyekben a nagyhatalmak garantálják a dokumentumok betartását. A magyar kormánynak nem szabad túlzásba vinni az engedékenységét, jelentette ki Popély Gyula, a szlovákiai Magyar Néppárt elnöke. Marácz László, a Hollandiai Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kormány nincs felhatalmazva arra, hogy a magyarság nevében beszéljen. Mester Zsolt erdélyi professzor Tőkés László levelét olvasta fel, eszerint az alapszerződések kérdése az összmagyarság ügye. Nemzetpolitikai stratégiát kell kidolgozni. Ágoston András, a VMDK /Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint a magyar politikai színtéren nincsenek olyan erők, amelyek az autonómiakoncepciók alálicitálnának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., 20./ A Szent István 1994 című budapesti tanácskozás végén a jelenlevők létrehoztak egy nemzetstratégiai bizottságot, amely a magyarság számára sorsdöntő kérdésekben foglal majd állást. /Magyar Nemzet, aug. 22./

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező négy ellenzéki párt frakcióvezetője közös levélben hívta meg a magyar-magyar csúcson részt vett határon túli magyar szervezeteket, illetve pártokat az említett rendkívüli ülésszakra. - Pető Iván, az SZDSZ elnöke levélben meghívta a határon túli magyar szervezetek vezetőit /A. Nagy László - Magyar Polgári Párt, Duray Miklós - Együttélés Politikai Mozgalom, Bugár Béla - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Popély Gyula - Magyar Néppárt, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Dalmay Árpád - Beregvidéki Magyarok Kulturális Szövetsége, Dupka György - Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kasza József - Vajdasági Magyarok Szövetsége/, hogy vegyenek részt a szept. 4-i rendkívüli parlamenti ülésen. /Magyar Nemzet, aug. 31./

1996. augusztus 30.

1997. április 29.

Az Együttélés politikai mozgalom meghívására máj. 4-én RMDSZ-küldöttség utazik Szlovákiába. A küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök vezeti, tagjai: Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Hargita megyei prefektus és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár. A háromnapos látogatás során az RMDSZ-küldöttség találkozik az Együttélés Intéző Bizottságának tagjaival, parlamenti képviselőivel, a szlovákiai Magyar Koalíció pártjainak, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Magyar Polgári Párt, Magyar Néppárt vezetőivel, ellenzéki szlovák pártok képviselőivel, szlovákiai magyar polgármesterekkel, és részt vesz több lakossági fórumon ? Komáromban, Galántán és Dunaszerdahelyen. Az RMDSZ-delegáció a látogatás utolsó napján, május 6-án a pozsonyi Román Nagykövetség tagjaival is találkozik, és részt vesz az Együttélés és az RMDSZ közös sajtókonferenciáján a pozsonyi Újságírók Házában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 1018. sz./

2002. augusztus 26.

Huszonöt éve, 1977. aug. 25-én halt meg Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus.Kós Károly 1883. dec. 16-án született Temesváron. Nagyszebenben, Kolozsváron és a budapesti Műegyetemen végezte építészmérnöki. Még nem volt 30 éves, amikor a főváros őt és társát, Zrumeczky Dezsőt bízta meg az új állatkert pavilonjainak megtervezésével. 1910-ben építette sztánai házát, a híres Varjúvárat, és megírta A régi Kalotaszeg című könyvét. 1911-től adta ki Kalotaszeg című folyóiratát, és megtervezte a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. 1919 tavaszán megszervezte a Kalotaszegi Köztársaságot, amelynek címert, zászlót, pénzt és bélyeget tervezett. Tervezett templomokat, lakóházakat, restaurált középkori építményeket. Kós Károlyt a transzszilvanizmus atyjának szokták nevezni, munkásságának központjában a szülőföld értékeinek megbecsülése, a hagyományok továbbvitele, a kor kihívásainak megválaszolása állt. Főbb épületei: Budapesten a Városmajor utcai iskola (Györgyi Dénessel), az óbudai református parókia (Zrumeczky Dezsővel), a zebegényi templom (Jánszky Bélával), a sepsiszentgyörgyi Leánygimnázium és Székely Nemzeti Múzeum, Kolozsvárt a Műcsarnok, a Monostori úti református templom. Ő tervezte a kispesti Wekerle-telepet és két épületét a Főtéren, s számos értékes tanulmányt tett közzé a magyar művészetről. Jelentős szerepet vállalt az erdélyi magyar politikai élet megszervezésében. Paál Árpáddal és Zágoni Árpáddal röpiratokat adott ki Kiáltó szó címmel, részt vett a Magyar Néppárt és a Magyar Szövetség megalakításában, s szerkesztette Benedek Elek Vasárnap című politikai lapját. Sztánai nyomdájában elkészítette Erdély kövei és Attila királról ének című műveit, amelyeket maga illusztrált. 1924-ben alapította meg az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadót, ott volt 1926-ban az Erdélyi Helikon magalapításánál, 1931-44 között ő szerkesztette a folyóiratot. Regényeinek tárgyát legtöbbször Erdély múltjából merítette, művei nagyban hozzájárultak a romániai magyarság nemzeti tudatának kialakításához. Első regénye, A Varjú nemzetség (1925) a Bethlen Gábor halála utáni kort, Az országépítő (1934) Szent István tragédiáját idézte fel. Budai Nagy Antal című drámája (1936) az 1437-es felkelés vezetőjének tragikus sorsát ábrázolta. 1940-44 között mezőgazdasági építészetet tanított Kolozsvárt. 1944-ben sztánai otthonát kifosztották, kéziratait elpusztították, Kolozsvárra kellett menekülnie. 1945-ben a Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja, a Romániai Magyar Képzőművész Szövetség elnöke, 1946-ban képviselő lett, 1952-től nyugdíjasként főleg irodalommal foglalkozott. 1937-65 között a református egyházmegye főgondnoka. Kolozsvári otthona 1977-ben bekövetkezett haláláig az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. /25 éve halt meg Kós Károly. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

lapozás: 1-6