udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 23 találat lapozás: 1-23

Intézménymutató: Udvarhelysz%C3%A9k%20Kultur%C3%A1lis%20Egyes%C3%BClet

2004. január 30.

Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület idén első alkalommal tüntette ki azokat a közéleti személyiségeket, akik a vidék közművelődési, néprajzi, művészeti értékeinek létrehozásában, megőrzésében kiemelkedő munkásságot fejtettek ki. Az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjakat január 24-én, a magyar kultúra napja székelyudvarhelyi gálaestjén osztották ki. Az életműdíjat post mortem Maszelka János képzőművésznek, az udvarhelyi képtár alapítójának ítélték oda. Kovács Piroska máréfalvi tanárnő, a Kőlik Hagyományőrző Egyesület elnöke értékmegőrző munkásságával érdemelte ki az ezüstplakettet, Haáz Sándor zenetanár, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia alapítója, karnagya pedig értékmegőrző tevékenységéért vehette át a kitüntetést. /(Szász Emese): Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület díjazottjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

2004. szeptember 22.

Az Udvarhelyszéki Kulturális Központ és a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület vezetősége még februárban megtanácskozta, hogy az augusztusi fotótábor a Gagy pataka menti hagyományok fényképezését végezze el. A falu hagyományos és mai életét megörökítő fotós közösségnek a helyi ifjúsági egyesület a szállást és a kosztot biztosított. A 100-120 reprezentatív képet, amit kiválogatnak a képekből, október- novemberben állítják ki Csekefalván, de bemutatják a Gagy menti nagyobb falvakban is. /„Orbán Balázs szemével". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2004. december 22.

A Homoródmente Művészetéért Alapítvány, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ udvarhelyszéki irodája könyvbemutatót szervezett Homoródszentmártonban. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep Képekben című könyvet és a hozzá tartozó multimédiás CD-t. /Könyvbemutató Homoródszentmártonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./

2005. január 4.

Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália Rugonfalva a múló időben /Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely/ címen megírta Rugonfalva történetét, a Pro Rugonfalva Egyesület felkérésére. Az eladott példányok árát a falu kultúrotthonának javítására fordítják. Terjedelmes részt képez a Helyi hagyományok, népélet című fejezet. A rugonfalvi születésű szerzőt, a nyugdíjas pedagógust szőtteseiért a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége 2003-ban életműdíjjal tüntette ki. /László Csaba: Rugonfalváról szóló könyvet mutattak be. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2005. január 4.

Megjelent a székelyudvarhelyi Kolumbánné Tamás Matild és a magyarországi Szarvas János szerzőpáros Farcádi Sándor Levente művészete élete tükrében című könyve az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület támogatásával. A könyv bemutatta Farcádi Sándor Levente fiatal festőművész életét és eddigi munkásságát. Szerelmese Székelyföld tájainak. /Sándor Mózes: Fafaragóból festőművész. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2005. január 24.

Háromnapos rendezvénysorozatot tartott az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi városi könyvtár, a Művelődési Ház, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ január 21–23. között. Új kiadványokat, filmeket mutattak be, illetve a közönség előtt is feltárult Gagy vidéke, melyet nyolc fotográfus dokumentált. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című kiadványt. Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület vezetője kifejtette, hogy 1992-től a Homoródszentmárton Művészetéért Alapítvány rendszeresen összegyűjt néhány olyan alkotót, akiket érdekel a Homoród mente világa. A katalógus, melyhez CD is tartozik, tulajdonképpen egyféle leltár. Leltár arról a rengeteg alkotásról, ami Homoródszentmártonban született. A művésztelep eszmei atyja Nagy Attila volt, az ő eltökéltségének köszönhető, hogy ebben a faluban évente egyhetes alkotómunka folyik. Homoródszentmárton háttere volt egyféle művészéletnek, Gelu Pateanu, mindenki Gyalu bácsija, Cseke Péter vagy Maszelka Jánost is megfordultak ezen a helyen. A művésztábor ötlete Cseke Pétertől származik. Maszelka János képzőművész a tábor lelke volt. A rendezvények keretében bemutatták Lakatos Róbert Csendország című dokumentumfilmjét, amely egy süketnéma gyerekről szól, aki fotózni tanul. Másnap Néptáncműhely Udvarhelyszéken címmel szakmai tanácskozást tartottak P. Buzogány Árpád moderálásával – tánctanításról, utánpótlásról, ezt követte dr. Hermann Gusztáv Mihály történész könyvének bemutatása. A Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében című munkát Lukács István székelyudvarhelyi történelemtanár ismertette. A könyv két nyelven került kiadásra: magyar nyelvről Hermann Gusztáv Mihály fordította románra. A kötet szerzői Bánkiné Molnár Erzsébet kiskunfélegyházi múzeumigazgató, a történelemtudományok kandidátusa, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi könyvtárigazgató, a történelemtudományok doktora, Lukács Antal, a Bukaresti TE docense és Szabó M. Attila történész, székelyudvarhelyi nyugalmazott történelemtanár. A könyv a Hargita Megyei Művelődési és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közös kiadása. /Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab: Három nap a magyar kultúra nevében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./

2005. április 5.

A Hargita megyei Gagy mentével ismerkedhetnek meg azok, akik felkeresik a marosvásárhelyi Bernády Házat, ahol megnyílt az a kiállítás, amely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezte fotográfiai alkotótábor képanyagából mutat be válogatást. Immár hetedszer hívták meg a fotósokat Hargita megye valamelyik jellegzetes tájegységére. Táborozásuk nyomán művészi és dokumentumértékű felvételek sokasága született, CD-n is elérhetőek a közönség számára. /(nk): Élet a Gagy mentén. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2005. szeptember 28.

Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesületet az elmúlt év végén megkereste Zavaczki Walter Levente képzőművész, hogy József Attilának közös erőből szobrot állítsanak. Sikeres pályázat, alapanyag, tervrajz, szakmai láttamozás – szép lassan minden együtt van, késlekedik azonban Szász Jenő polgármester aláírása. Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület ügyvezetője, Szőcs Endre elmondta, hogy a nyár elején a szakmai véleményezéssel egybekötve a pályázaton való sikeres részvételről értesítették az egyesületet, ezt követően pedig elkezdődött a szobron való tényleges munkálat. A tervek szerint december 5-én, a költő halálának évfordulóján állítanák fel a szobrot. Azonban szó van egy másik szoborról is, egy magyarországi felajánlásról. Döntés még nincs. /Barabás Blanka: Ki avat a végén? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 28./

2005. október 3.

A lövétei Kisboldogasszony plébániatemplom címmel jelent meg Mihály János ismertetője a Lövétei Helytörténeti Füzetek első kiadványaként. A sorozat kiadását az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozza. Mihály Jánost szülőfaluja múltja iránti érdeklődés irányította a pedagógusi pálya felé is – történelem szakon végzett. /P. Buzogány Árpád: Helytörténeti füzetek Lövétéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./

2005. október 13.

Megjelent P. Buzogány Árpád „Kihúzza a töviset az ember kezéből” című, népi mesterekről, mesterségekről szóló riportokat, interjúkat tartalmazó könyve. Dokumentumértékű munka. A székelykeresztúri és sóvidéki mesterek és mesterségeik dicsérete. A könyv az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg. /(bb): Dokumentum, néprajz, olvasmány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./

2005. október 25.

Új kifestőkönyvvel jelentkezik a Kuckó Egyesület /Székelyudvarhely/: A homoródalmási bútorfestők nyomában című, almási motívumokat tartalmazó kifestőkönyv egy második kiadás, de nem újrakiadás, hiszen az előzőtől eltérő motívumokat találhatunk benne – tájékoztatott Bencze Ilona, az egyesület vezetője. A kiadványt Hargita megye tanácsa támogatta. A homoródalmási bútorfestők nyomában című kifestőkönyvet az Udvarhelyszék Kultúrájáért Egyesület adta ki a Kuckó Egyesület megbízásából. /(bb): Újabb motívumos kifestőkönyv. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 25./

2005. október 28.

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum Képtárában október 27-én kiállítás nyílt az I. Homoródfürdői Művésztábor anyagából. Az alkotások Bíró Gábor, Gergely Edit, Karácsony Ernő, Schnitz Ildikó, Siklódi Zsolt és Török Ferenc munkái. A tárlatot az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület szervezte, a kivitelezéshez hozzájárult a Haáz Rezső Múzeum, valamint az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület. /(bb): Stílusok találkozása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./

2005. november 23.

Zavaczki Walter József Attila-szobra Székelykeresztúr központjának nyugati részében kap helyet, jelezte Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke. Miután a József Attila-emlékév tiszteletére az egyesület nem állíthatta fel Székelyudvarhelyen a szobrot, Keresztúr önkormányzata örömmel fogadta a kőszobor felállításának javaslatát. A Kápolnási Közbirtokosság jóvoltából az udvarhelyi szobrászművész, Zavaczki Walter andezitből készíti József Attila szobrát, és úgy véli, december 5-ére befejezi az alkotást. A szobor felállítását december 15-re tervezik. /Barabás Blanka: Keresztúr örül József Attila szobrának. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./

2005. november 30.

Napvilágot látott Szente B. Levente Tollkalitka című verseskötete, mely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, P. Buzogány Árpád szerkesztésében. A 33 éles költő Szörényvárán (Turnu-Severin) született, de 1979 óta családjával Székelykeresztúron él. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Marosvásárhelyen magyar–néprajz szakon végezte. Első írásai, versei, tárcái, elbeszélései 1994-ben jelentek meg a Romániai Magyar Szóban. Később verseket, mesét, majd tudósításokat közölt a Hargita Népében, Népújságban, Udvarhelyi Híradóban, Korunkban, Lángban, Helikonban, Kisvárosban, Gyergyói Kisújságban és a Hepe-Hupában. A különböző irodalmi pályázatokon összesen tizenegy díjat nyert, melyből egyet Magyarországon. Jelenleg a székelykeresztúri önkormányzat Kisváros című folyóiratának főszerkesztője. Szente B. Leventének eddig három önálló kötete jelent meg: Az első éj, versek (1996), Az ezüsthajú tündérlány, mesék (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000), Örök szél dala, versek (Kaposvár Kiadó, Kaposvár, 2001). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Kinyílott a Tollkalitka... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

2005. december 19.

December 19-én felavatták Székelykeresztúr főterén József Attila szobrát, a lengyelfalvi származású, Székelyudvarhelyen élő fiatal alkotó, Zawaczki Walter Levente egész alakos, trachitból készült alkotását. Benyovszki Lajos polgármester a város nevében háláját tolmácsolta mindazoknak, akik hozzájárultak e jeles műalkotás megszületéséhez. A „nyersanyagot” Szentegyháza Közbirtokossága biztosította, s a kisváros legújabb büszkesége az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület sikeres pályázata nyomán született meg, Hargita Megye Tanácsa, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Székelykeresztúr Város Önkormányzatának hathatós támogatásával. A szobor leleplezése után az Orbán Balázs Gimnázium tanulói verseket adtak elő, majd Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke ismertette a szobor elkészítésének történetét. Végezetül a történelmi egyházak lelkészei áldották meg a szobrot. /Fülöp Lajos: József Attila-szobor Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

2006. január 11.

Január 13-án Lövétén bemutatják Lövétei Helytörténeti Füzetek második kötetét. Mihály János Kirulyfürdő és környéke című munkáját az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület adta ki, Parlagi Endre budakalászi és Egyed József lövétei vállalkozók támogatásával. A kiadvány a völgy természetföldrajzi viszonyait, a savanyúvízre a XIX. század elejétől járók házainak lajstromait és az 1948-ban bekövetkezett államosításig virágzó fürdőélet fontosabb momentumait mutatja be. /Kirulyfürdő és környéke. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

2006. március 27.

Lövétén dr. Hermann Gusztáv Mihály történész március 29-én mutatja be a Lövétei Helytörténeti Füzetek harmadik darabját. Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület sorozatában Mihály János Lövéte 1848–1849-ben című tanulmánya jelent meg, melyet a szerző dedikál. A kézirat kiadását Maglód, Lövéte magyarországi testvértelepülése támogatta. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27./

2006. május 18.

Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ 2003-tól több alkalommal szervezett fotótábort Udvarhelyszék községeiben. Eddig házigazdák voltak: Székelyvarság, Oroszhegy, Szentábrahám, Homoródszentmárton és Etéd. A nagy előd munkásságára való tekintettel az Orbán Balázs szemével elnevezést kapta ez a program, amelynek célja minden esztendőben egy-egy község, település képanyagának elkészítése. Az oroszhegyi fotóanyagból készült az a válogatás, amely május 10-étől a Lövétén látható. /Mihály János: Fotókiállítás a lövétei Népházban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 19./

2006. június 21.

Közel negyven gyerek vett részt Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház által szervezett – társszervezésben a Kuckó és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesülettel – Vakációs kézműves foglalkozás elnevezésű egyhetes rendezvényen. /Barabás Blanka: Fő, hogy dolgozzanak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 21./

2006. augusztus 3.

Értékmentő szándékkal – Orbán Balázs szemével címen – Lövéte községbe több fotós érkezett, hogy dokumentálja a települést, az ott élő embereket, foglalkozásaikat, hagyományaikat. A fotográfiák egy részéből kiállítás készül, melyeket augusztus 5-én, a III. Lövétei Falunapok keretében a Népházban mutatnak be. A fotótábort az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület a lövétei polgármesteri hivatallal közösen szervezi. Szőcs Endre, az egyesület elnöke közölte, pályázaton nyertek támogatást a megyei tanácstól. /Barabás Blanka: Lövéte fotópapíron dokumentálva. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 3./

2006. augusztus 24.

A máréfalvi születésű és most is szülőfalujában élő Kovács Piroska harminchat évnyi pedagógiai tevékenység után vonult nyugdíjba, a munkát viszont azóta is folytatja. A 74 éves Kovács Piroskát a máréfalvi székely kapuk őrzőjeként szokták emlegetni. Pedagógusi tevékenységét, valamint nyugdíjas éveiben végzett néprajzi értékmentő és közösségszervező munkáját számos díjjal ismerték el, legutóbb a Hargita megyei tanács Életmű-díját vehette át. „Ezeréves a magyar iskola” díszoklevelet kapott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségétől, első díjjal jutalmazta és kiadásra javasolta egy tanulmányát a Kriza János Néprajzi Társaság, Máréfalváért-díjjal lepte meg a Kőlik Egyesület, amelynek alapító tagja, díjazta tevékenységét az Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet pedig Vámszer Géza-emlékdíjat adományozott neki. Felnőttkorában végezte el a tanárit, így volt tanítónő, tanár és iskolaigazgató is, végig falun. A néprajzi tárgyak gyűjtését már korábban elkezdte, ezt folytatta nyugdíjasként is. Lerajzolta a kapuk mintakincsét, így született meg a Székely kapuk Máréfalván című könyve. Megírta a máréfalvi oktatás történetét /A máréfalvi oktatás 210 éve, 1786-1996/. 1993-ban létrehozták a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületet. A mai napig jól működő egyesület sok szép rendezvényt szervezett. Létrehoztak egy tájházat, majd az Életfa Vendégfogadók Egyesületét. /Kiss Edit: Kovács Piroska – Máréfalva szolgálatában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 24./

2006. november 9.

Hadnagy Melinda, a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanára összeállításában egy olyan könyv jelenik meg, amely kisebb gyerekek zenei nevelését segíti elő: Lánc, lánc, esz­ter­lánc /Udvarhelyszék Kul­tu­rális Egyesület, Székelyudvarhely/. A könyvet a román szaktárca ok­ta­tási segédletnek nyilvánította, ez­zel engedélyezve tanintéz­mé­nyekben való használatát, Első­sorban szülőknek és peda­gó­gusoknak ajánlható a kiadvány. /(pbá): Zenei kézikönyv szülőknek, pedagógusoknak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./

2006. december 12.

December 10-én, vasárnap Székelyudvarhelyen bemutatták Balázsi Dénes nyugalmazott tanár negyedik, Nyikómenti hármaskönyv /Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely/ című kötetét. A Székelyszentléleken letelepedett hetvenéves Balázsi Dénes nyugalmazott tanár egy kétszáz oldalas, korabeli fényképekkel, térképpel ellátott dokumentum-értékű könyvet tett az olvasó asztalára. /Fekete B. Zoltán: Firtos lován felébredt a gondviselés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék