udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7
találat
lapozás: 1-7
Intézménymutató:
Ur%C3%A1nia%20Nemzeti%20Filmsz%C3%ADnh%C3%A1z
2004. február 25.
Új szakaszához érkezett a Gál Mihály felőri református lelkész által megálmodott helyi oktatási-művelődési központ terve: február 24-én jótékonysági koncertet szerveztek Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a felőri művelődési központ támogatására. Szórványvárnak is nevezték a Gál Mihály-féle szórványközpont-tervet, közösségmegtartó központként működhetne. Gál Mihály elmondta: megtiszteltetésként értékeli, hogy maga Mádl Ferenc köztársasági elnök is fontosnak találta azt, hogy bátorítsa a kezdeményezést. Valószínűleg csak a 2005–2006-os tanévtől lesz működőképes a központ /Sz. Cs.: Jótékonysági koncert a felőri "szórványvárért". Budapesten is tudnak Gál Mihály lelkész álmáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Mádl Ferenc köztársasági elnök a jótékonysági hangverseny résztvevőihöz intézett üzenetében kiemelte: a rendezvény bevétele olyan célt szolgál, amely a magyarság, mint közösség megmaradását szolgálja. Az erdélyi Beszterce-Naszód megyében található Felőr oktatási és művelődési központ szellemi központ lesz a 12 környékbeli magyarjai számára. Mádl Ferenc Tamási Áron Szülőföldem című könyvének befejezését idézet, amikor az apja sírjánál állva körbenézett a szívének oly kedves tájon: "– A miénk ez? ... ez kérdés nélkül a miénk. Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk; s a föld, melyen élünk és meghalunk." /Üzenet az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Felőrben épülő művelődési központ támogatására rendezett hangverseny és vacsora résztvevőihez. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./2004. július 7.
Gyergyószentmiklós az egyetlen megyei jogú romániai város, amelynek immár egy éve nincs működő filmszínháza. A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház támogatásával tervezik egy filmklub létrehozását. A főként magyar nyelvű filmek vetítéseihez a jogi hátteret vélhetően őszre teremtenék meg. Az ügy érdekében a helyszínre látogatott a budapesti Uránia képviseletében Cselényi László kolozsvári származású igazgató, hogy dr. Dombos István főiskolai igazgatóval megbeszéljék, hogyan lehetne már az ősztől indítani a mozihelyettesítő filmklubot. A technikai felszerelés az Uránia, valamint Budapest V. kerülete – amely a város testvértelepülése – segítségével már megérkezett. Terveik szerint a vetítések ingyenesek lesznek, emellett azonban várják az adományozók hozzájárulását. /G. E.: Mozi helyett filmklub. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./2004. augusztus 13.
A Velünk élő Trianon, Koltay Gábor filmje eredetileg 14 részes dokumentumfilm-sorozatnak készült. Koltay Gábor korábban az István, a király, valamint a Julianus, a Honfoglalás, a Sacra Corona című történelmi tárgyú filmjeiről vált ismertté. A Velünk élő Trianon vetítésére a Magyar Televízióban került volna sor, az MTV azonban, bár már a sugárzás időpontját is kitűzte, „tartalmi okokból" megtagadta bemutatását, s ezzel botrányt és társadalmi vitát váltott ki Magyarországon. Rövidített moziváltozatát a fővárosi Uránia Filmszínház vetítette heteken keresztül, teltházzal. A filmet aug. 14-én Nagybányán is bemutatják. Koltay így nyilatkozott az alkotásról: „A sorozat elején megpróbálom számba venni azokat a külső és belső okokat, amelyek Trianonhoz vezettek, de hangsúlyozottan nem az 1920-as döntéshez vezető utat boncolgatom csupán. Alapvetően azt vizsgálom, hogy a két világháború közötti Magyarország, a ‘45 utáni és a ‘90 utáni Magyarország hogyan gondolkodott erről a kérdésről. És természetesen oda szeretném kifuttatni a sorozatot, hogy vajon milyen lehetőségei vannak ennek a kis nemzetnek, ennek a hosszú-hosszú ideig még be nem gyógyuló sebnek az orvoslására ebben a globalizálódó, egységesülő európai világban.” /Velünk élő Trianon. Koltay Gábor és filmje Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 13./2004. szeptember 30.
Megérkezett Budapestről a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Háznak adományozott, több mint egymillió forint értékű, modern mozirendszer, melyet az anyaországi Uránia Filmszínház és a szentendrei önkormányzat ajándékozott a céhes városnak. A projektoros filmvetítés állandó helyszíne a Vigadó kiállítóterme lesz, tájékoztatott a jövő hónapban induló filmklub vezetője, Damó Csaba. /(Gáll Zoltán): Mozi a Vigadóban mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./2005. január 13.
Az ügyészségnek és a minisztériumnak hivatalból eljárást kellene indítania a Trianon című film vetítése miatt – olvasható Mihail Hardau, Kolozs megye frissen kinevezett prefektusa közleményében. A kormánymegbízott úgy vélte, hogy azok az RMDSZ-es tisztségviselők, akik jelen voltak a vetítésen „politikai elegancia hiányáról tettek tanúbizonyságot”. A rendőrség Székelyudvarhelyen már megbüntette a szervezőket. A prefektus tiltakozott a Trianon kolozsvári vetítése miatt, mivel szerinte a film „Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol”. Kolozsváron Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke és Somogyi Gyula városi tanácsos volt jelen a rendezvényen. „Jövő csütörtökön megismételjük a filmet, hiszen, mint kiderült, nagyon sok embert érdekel” – jelentette ki Juhász Tamás, az ügyben érintett kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora. Szerinte a teológia nem vonható felelősségre, mivel ők nem vettek részt a film erdélyi körútjának megszervezésében, hanem csak a szervezők rendelkezésére bocsátották a termet. – A szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevére a székelyudvarhelyi rendőrség büntetésről szóló jegyzőkönyvet állított ki. Az EMI közleményben ítélte el a minisztérium feljelentését. A szervezet szerint a romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, ezért az EMI felkéri a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben a rendőrségi eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. Koltay Gábor filmrendező megdöbbentőnek tartja, hogy a mai világban bárki betiltson egy művészi teljesítményt, egy ártatlan filmvetítést. A román sajtó szerint a filmet Magyarországon betiltották. Valójában a filmet tavaly június 5-e óta az Uránia Nemzeti Filmszínházban levetítették, az alkotást pedig több mint negyvenezer néző látta. /B. T.: Prefektusi dorgálás a Trianon miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./2005. február 18.
Cselényi Lászlót, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatóját választotta a Duna Televízió elnökévé február 17-én a közszolgálati médiumot felügyelő , Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma. Cselényi László televíziós rendező, szerkesztő 1951-ben született Kolozsváron, ahol a hetvenes években pszichológiát, majd Bukarestben rendezést tanult. A kolozsvári bábszínházban kreativitáskutató, irodalmi referens és rendező volt, majd 1977-től négy éven át Bukarestben, a román televízió magyar adásánál tevékenykedett rendezőként, szerkesztőként; ugyanilyen beosztásban dolgozott 1983-as áttelepülése után 13 esztendőn keresztül a Magyar Televízióban. 1996-tól a Duna Televízió szerkesztője, a Minoritates Mundi szerkesztőség vezetője, a millenniumi műsorok főrendezője, 2002 óta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház Kht. ügyvezetője. /Cselényi László a Duna Tv új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2006. szeptember 21.
Román filmhét kezdődik szeptember 21-től Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol az utóbbi két év legjobb, számos díjat nyert alkotásait mutatják be a magyar közönségnek. – A fesztivál ötlete bekerült abba az együttműködési szerződésbe, amelyet a másfél évvel ezelőtt tartott magyar-román kormányülésen írtak alá a politikusok. /A legjobb román filmek az Urániában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
lapozás: 1-7