udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 305 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 301-305

Névmutató: Barra Réka

2003. január 22.

Albert István lelkipásztort 30 évi szolgálat után esperesévé választotta a Hunyadi Református Egyházmegye. Albert Istvánt - 1973-ban, a teológia elvégzését követően kinevezték a Hunyad megyei Lozsádra. Megszerette a környezetet, az embereket. Később Piskire került, azóta is itt működik. Próbálkoztak a magyar oktatás újraindításával, de nem sikerült. A szülők már nem igazán értékelik az anyanyelvű oktatás előnyeit. 1990 után szeretett volna hittant tanítani a helyi iskolában a maroknyi református gyermeknek. Alacsony létszámuk miatt azonban az igazgatónő ezt nem engedélyezhette. A parókiára kevesen jönnek el vallásórára. A piski gyülekezet 138 lelket számlál. Tavaly júniustól a piski anyaegyház, a kéméndi és rápolti leányegyházakkal együtt, missziós egyházzá vált, ami azt jelenti, hogy együtt gazdálkodnak, de így is nehezen tengődnek. A lelkészek fizetése két forrásból tevődik össze. Egyrészt van az állami fizetés, ami rendkívül alacsony, és a helyi alapból kellene hozzápótolni, de azt Albert István már egy éve nem kapja. Jelenleg minden zsil-völgyi parókián van lelkész. Az elmúlt hetekben még Petrozsénybe is került lelkipásztor. Egész Erdélyre jellemző a lelkészhiány. Mindenki menekül a szegény Zsil völgyétől, annak ellenére, hogy valamennyi itteni település összetartó, nagy lélekszámú, templomba járó gyülekezettel rendelkezik. /Gáspár-Barra Réka: Harminc év a szórvány szolgálatában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./

2003. január 23.

Jan. 22-én ünnepelték a magyar kultúra napját az EMKE és a Magyar Pedagógus Szövetség helyi szervezete segítségével Vajdahunyadon. Először a 6-os számú Általános Iskola magyar diákjai és pedagógusai, majd a Christiana Nővérképző Főiskola hallgatói léptek fel. Felelevenítették a Himnusz születésének és megzenésítésének a történetét. A Dévai Magyar Diákszövetség is ünnepelt a Traian Elméleti Líceumban. /Gáspár-Barra Réka: A Magyar Kultúra Napja Déván és Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2003. január 28.

A vajdahunyadi magyarság példaértékű, eredményes tevékenysége egyre nagyobb elismerésnek örvend a hazai és az anyaországi közösségekben. Vajdahunyad testvérvárosa, Szombathely város közgyűlése a Magyar Kultúra Napja alkalmából 250 ezer forintot adományozott a vajdahunyadi Corvin-Savaria Társaságnak a 2000 tavaszán felavatott Magyar Ház, illetve közösségépítő tevékenysége továbbfejlesztésére. Winkler Gyula képviselő, a Corvin-Savaria Társaság elnöke felidézte a kezdetet: 1994-ben létrehozták a Hunyadi János Humanitárius Társaságot, amely sokrétegű tevékenységet vállalt fel: ökumenikus magyar óvodát, magyar közkönyvtárat, tanácsadó jellegű orvosi rendelőt működtet, szociális támogatást és ösztöndíjakat biztosít, évente megszervezi a Vajdahunyadi Kulturális Napokat. Igényelték a helyiek a közösségi ház létrehozását, amely otthont adhat valamennyi közösségi rendezvénynek. Szombathely testvérváros jelentős támogatásával és az Illyés Közalapítványtól pályázat útján elnyert pénzalapból, helyi hozzájárulással vásárolták meg és alakították közösségi házzá a jelenlegi Magyar Házat. A Corvin-Savaria Társaság fejleszti a Magyar Házat. /Gáspár-Barra Réka: Negyedmillió forint Szombathelyről. Bővítik a vajdahunyadi Magyar Házat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

2003. január 29.

Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének Állandó Bizottsága kongresszus-előkészítő ülést tartott. A 2002-es év tevékenységét értékelték. A kedvezménytörvény alkalmazása zökkenőmentesen folyik. Az RMDSZ-SZDP protokollum hasznos volt a szövetség megyei és helyi szervezetei számára is. Ezért az RMDSZ Hunyad megyei szervezete támogatja egy újabb országos protokollum megkötését és ennek megyei szintre való lebontását. Az idei tervben kiemelt helyet foglal el a megyei magyar oktatás fenntartása, fejlesztése. A protokollumban el kell érni azt, hogy a magyar tagozatokat, osztályokat érintő döntések meghozatala előtt az illetékes szervek konzultáljanak az RMDSZ szakembereivel. Ezzel párhuzamosan, támogatni kell a magánoktatás megerősödését. Meg kell tenni az első lépéseket az önálló magyar oktatási központ beindítására Déván, illetve a zsil-völgyi oktatási stratégia kiépítésére. A Hunyad megyei szervezet szerint az RMDSZ-nek az egység jegyében kell folytatnia tevékenységét. A tiszteletbeli elnöki tisztséggel kacsolatban vita volt a megyei szervezetben, végül a többségi a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése mellett tette le a garast. /Gáspár-Barra Réka: Mérleg, tervek kongresszus előtt. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2003. március 5.

Vajdahunyadi civil szervezetek képviselői, RMDSZ-tisztségviselők és pedagógusok gyűltek össze febr. 28-án megvitatni a helyi magyar közösségi élet és az anyanyelvű oktatás fejlesztésének lehetőségeit. Hauer Erich vajdahunyadi RMDSZ-elnök beszámolt az elmúlt esztendő tevékenységéről, kiemelve a vajdahunyadi Petőfi-szobor felavatását, a magyar oktatás támogatását, illetve a magyar közösséget érintő problémák megoldását (helységnévtáblák, közvilágítás, iskolajavítás stb.). A résztvevők megvitatták a Magyar Ház bővítési tervét is. /Gáspár-Barra Réka: Közösségi találkozó Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2003. március 11.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány második alkalommal nyerte el az Apáczai Közalapítvány pályázatát a szórványvidéki anyanyelvű oktatás fenntartására, fejlesztésére. A Hunyad megyei magyar iskolahálózat ötmillió forintos támogatásban részesül e pályázat nyomán - számolt be Nagy Kata, a Szent Ferenc Alapítvány titkára. A Szent Ferenc Alapítvány támogatásával és közösségi összefogással Déván az óvodától a középiskoláig sikerült megerősíteni az anyanyelvű oktatást. Az Apáczai Közalapítvány két részletben utalja át a pályázat nyertesének. Az első részletet pedagógustámogatásra és a diákok ingázási költségeinek fedezésére fordították. A támogatás második részletét a napokban osztják ki. Böjte Csaba ferences atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke az elmúlt héten nyújtotta át a Zsil völgyében a helyi tagozatoknak a támogatást, tanfelszereléssel, játékokkal kiegészítve. /Gáspár-Barra Réka: Ötmillió forint a szórványoktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

2003. március 15.

Márc. 14-én Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégium emlékünnepélyén a diákok dallal, verssel hajtottak főt a szabadság eszméje, hősei előtt. Hunyad megyében az emlékezések sorát a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében tartott helytörténeti kör nyitotta meg, melyen Schreiber István megyei EMKE-elnök tartott előadást az 1848-49-es szabadságharc helyi eseményeiről.Március 13-án a dévai Traian Elméleti Líceum diákjai zenés-irodalmi műsorral emlékeztek a márciusi ifjakra. Különleges dolog a szabadság - mondta köszöntő beszédében Hauer Erich aligazgató. /Gáspár-Barra Réka: Emlékünnepségek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2003. március 20.

Megérett az idő az önálló magyar iskola létrehozására Déván, hangzott el a dévai Geszthy Ferenc Társaság legutóbbi közgyűlésén. A Geszthy Ferenc Alapítvány tavaly alakult meg azzal a céllal, hogy társadalmi és anyagi hátteret biztosítson elsősorban a dévai, majd a Hunyad megyei magyar oktatás fejlődésének. A társaság márc. 18-án megtartott közgyűlésen Hauer Erich elnök röviden vázolta a Hunyad megyei, illetve külön a dévai magyar oktatás helyzetét. Jelenleg összesen 948 diák tanul magyar nyelven Hunyad megyében, ebből 445-en a dévai állami, illetve magán tanintézményben. A 445 magyar diák a város négy különböző (egymástól távol eső) pontján működő tanintézményben tanul. A Geszthy Ferenc Társaság az itt-ott működő tagozatokat kívánja egységes oktatási központba vonni. Első lépésként a dévai magyar óvodát kívánják sürgősen, megerősíteni. Minden valószínűség szerint már az ősztől beindul egy napközis csoport. /Gáspár-Barra Réka: Az önálló magyar iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

2003. április 14.

A dévai Szent Ferenc Alapítványt érintő nevetséges vádat a Hunyad Megyei Tanács fogalmazta meg, és juttatta a helyi román sajtó címoldalára. A dévai és szászvárosi otthonaiba közel 400, nehéz családi helyzetben lévő gyermeket befogadó alapítvány ellen rosszindulatú kampányt indítottak a megyei hatóságok. Böjte Csaba ferences atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke engedélyt kért a szászvárosi magyar ötödik osztály beindítására. A polgármester ezt nem vette jó néven, sőt a városban élő nehéz sorsú gyermekek számára létrehozott napközis otthonban is talált kivetnivalót. Egymás után jönnek az ellenőrző bizottságok. Mindent kifogásolnak, például azt, hogy miért akkora a fazék. Az ellenőrzések rajtaütésszerűen jönnek, bejelentés nélkül, pontosan, mint a szekuritáté. Leginkább az zavarja őket, hogy miért beszélnek magyarul a gyermekekkel, és miért fogadnak be más megyékből is rászorulókat. Nevetséges, hogy azért a 16 millió lejért, amit állami támogatásként kapnak a több mint egymilliárdos havi költségvetésükhöz, számon kérik, hogy kiket segítenek az állam pénzén. A román sajtó idézte a megyei tanácsi jelentést, hogy "a szegény gyermekeket elmagyarosítják. Kizárólag magyarul beszélnek velük, és ez olyan súlyos következményekkel járhat, hogy az innen kinövő fiatalok nem tudnak majd beilleszkedni a román társadalomba." Hogy a hatóságok aggodalma mennyire fölösleges, azt bizonyítja, hogy a kollégiumban nevelkedő tavaly érettségizett öt fiatal mind neves hazai egyetemeken tanul tovább. Gáspár-Barra Réka újságíró tanúja volt a gyermekvédelmi igazgatóság egyik ellenőrzésének. Az ellenőrök három órán keresztül bizonygatták Böjte Csaba atyának, hogy az általa végzett csodálatos munka semmi jóra nem vezet. Állítólag túl sok gyermeket fogad be. A másik ellenőr arról beszélt, hogy az elesettek intézménybe való befogadásával csak nő a társadalmi felelőtlenség. /Gáspár-Barra Réka: Magyarosítás közpénzen?! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2003. április 16.

Erdély-szerte tűnnek el a régi sírok, neves magyar emberek földi maradványait fedő hantok. Az erdélyi magyar történelmi egyházak temetőinek pusztulását főként anyagi okok miatt szinte lehetetlen megakadályozni. Barra Árpád nyugalmazott tanár a dévai református temetőt térképezte fel, kitartó munkával jegyezve le a porladó homokkövek feliratait. Tanulmányát a Déván megtartott áprilisi helytörténeti kör alkalmával mutatta be először. Munkája során csupán a hiányos egyházi és a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társaság által feldolgozott adatokra támaszkodhatott. A levéltár 1818-1903 időszakra vonatkozó részét ugyanis 1950. július 6-án elvitték az állam képviselői megőrzés címen. A jelenlegi jogutód, az állami levéltár már nem vette át, így sorsa ismeretlen, hozzáférhetetlen. A dévai helytörténeti kör tagjai elhatározták, hogy felvállalják a megye magyar temetőiben nyugvó nagy emberek sírhelyének a gondozását. /Gáspár-Barra Réka: Sírok halála. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

2003. június 2.

A Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében helyt kapó helytörténeti kör máj. 31-én rendezte meg első idei kirándulását. Az úti cél a Dévától alig tíz kilométerre, körülbelül 70 hektárnyi területen fekvő Ócskay arborétum volt. Örömmel fedezték fel, hogy a Mátyás-forrás felett, a bozótban még ott áll a nagy királyt ábrázoló fém dombormű. 1736-ban gróf Gyulay Ferenc alapította a dendrológiai parkot. Mai állapota elkeserítő. A parkon átcsörgedező patakban szinte gátat emel a sok szemét, a fák kedvükre nőnek, míg az élősködők és gyomok meg nem ölik őket. A Kazinczy kedvenc pihenőhelyén állított emlékoszlopnak már csak a maradványait vannak meg a derékig érő fűben. /Gáspár-Barra Réka: Meglepetés az Ócskay parkban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

2003. június 5.

A szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthont, napközis óvodát, az evangélikus, református és ortodox templomot tekintette meg jún. 4-én Mádl Dalma asszony, aki a Magyar Karitász követeként kétnapos látogatásra érkezett a dévai Szent Ferenc Alapítványhoz. Valamennyi intézményben temérdek édességet osztott szét a csöppségek között. "Ezek a gyermekek nem intézményben nőnek fel, hanem családban, körülbelül tíz gyermek nevelkedik testvérként egy nevelő irányításával. Ilyen kiegyensúlyozott, nyitott, boldog gyermekeket sehol sem láttam. Azt gondolom, hogy ennek az alapja a szeretet. Ez a szeretet árad Csaba atyából, a nevelőkből, iskolai, óvodai tantestületből." - vallotta. /Gáspár-Barra Réka: Ilyen boldog gyermekeket sehol sem látott. Beszélgetés Mádl Dalma asszonnyal. = Nyugati Jelen (Arad), jún.5./

2003. június 10.

Az RMDSZ és a kormánypárt, az SZDSZ Hunyad megyei szervezete jún. 7-én írta alá idei protokollumát az SZDP dévai székházában. Az RMDSZ-t Winkler Gyula parlamenti képviselő, a Hunyad megyei szervezet elnöke, illetve Kövessi Botond ügyvezető elnök képviselte. Winkler Gyula beszámolt arról, hogy a legfontosabb pont a Hunyad megyei magyar tannyelvű oktatás támogatása. Egyrészt az állami intézményekben működő tagozatok, osztályok megtartása minden magyarlakta településen, másrészt a magyar tannyelvű magánoktatás támogatása, a Szent Ferenc Alapítvány tevékenysége, amely három intézményt: magániskolát, bentlakást és család típusú gyermekotthont működtet. A másik fontos célkitűzés a Vajdahunyad-Kalán ipari térség fellendítése. A harmadik fontos kitétele az egyezménynek a mezőgazdasági- és erdőterületek visszaszolgáltatásának befejezése, illetve az egyházi ingatlanok restitúciójának zökkenőmentes és gyors végrehajtása. A vajdahunyadi kastély restaurálási folyamatának támogatása, illetve a zajkányi emlékmű helyreállíta szintén fontos. Winkler Gyula képviselő szerint a 2002-es megyei szintű protokollum 70 százalékos arányban teljesült, legfontosabb kitétele, a tanügyre vonatkozó egyezmény ennél magasabb, 98 %-ban jutott érvényre. /Gáspár-Barra Réka: RMDSZ-SZDP-protokollum Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2003. június 30.

Jún. 29-én, hosszú idők óta először, szinte zsúfolásig megteltek Szászvároson a református templom padjai. A helyi magyar közösség, a szászvárosi EMKE és a református egyházközség rendezésében, rangos meghívottainak körében emlékezett a 200 esztendővel ezelőtt született Kuún Kocsárd grófra, Hunyad megye Széchenyijére. Gróf Kuún Kocsárd szelleme ma is megtartó erőt sugároz, hiszen egész életét a szabadság és a nemzet eszméjének áldozta. Felvirágoztatta és kibővítette, majd új épülettel látta el a Kuún Kollégiumot, megalapította a szászvárosi földműves iskolát, idézte emlékét dr. Kötő József, országos EMKE-elnök. Végül a meghívottak koszorút helyeztek el a református templom tanácstermében álló Kuún-mellszobornál. /Gáspár-Barra Réka: Kuún Kocsárd-emlékünnepély Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2003. július 14.

Papp Géza erdélyi református püspök, számos vendéglelkész és közéleti személyiség körében ünnepelte júl. 13-án Lupény református templomának 90 esztendős fennállását és Gáll Sándor lelkipásztor hivatalos beiktatását a lupényi református gyülekezet. Ez a templom az elmúlt évtizedekben végvár szerepét töltötte be az Erdélyi Református Egyház és magyar közösségünk életében. Ma számában megfogyatkozva, de annál nagyobb hittel küzdenek templomukért, a megmaradásért a lupényiak. Minden jel arra mutat, hogy frissen beiktatott fiatal lelkészükben igazi pásztorra találtak. /Gáspár-Barra Réka: Kettős ünnep Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

2003. augusztus 16.

Az algyógyi református szórványtábor évek óta biztosít nyaralást az erdélyi gyermekeknek, fiataloknak. A gyulafehérvári Gudor tiszteletes teljes nyarakat áldozott a táborozás megszervezésére. A kolozsvári püspökség az idén úgy döntött: megpróbálja egész évre kiterjeszteni a tábor működését. Májusban átadta az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek (IKE) és egy ifjú házaspárt bízott meg az ingatlan felújításával és a táborozások megszervezésével. Most is folyik a táborozás. Többen Észtországból, Franciaországból, Magyarországról jöttek, de vannak erdélyiek is. Kéthetes táborozásuk a 2000-ben elkezdődött, Európai Unió szervezte ifjúsági program része. A célja a közös Európa-tudat érzékelése a már uniós, vagy arra várakozó államok fiataljaival. A táborban a hivatalos nyelv az angol, de van egy német nyelvcsoport is. A 10-12 fős csoportokban napjában megvitatnak egy-egy szociális, kisebbségi, közösségi, emberi jogi kérdést A táborlakók közmunkát is felvállaltak, sáncot ásnak a parókia épületébe bevezetésre váró ivóvízvezetéknek, néhányan pedig naponta bejárnak a Szent Ferenc Alapítvány dévai intézményeibe - segédkezni. A vendégek által fizetett napi 7 eurós ellátási díjból próbálják fedezni a ház felújítási munkálatait, illetve az erdélyi gyermekek, fiatalok fél áron történő üdültetését. A házaspár kis magyar sziget kialakítását tervezi a Szászváros vidéki szórványban. /Gáspár Barra Réka: Élő sziget a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

2003. szeptember 10.

Ősszel ünnepli a Segesvári Miklós Pál Egylet negyedik születésnapját. A dévai kultúrélet felkarolására, támogatására megalakult egyesületnek eddig sikerült táncházat, színjátszó csoportot alapítani és évről évre megrendezi a szórványtábort. Az idén két részletben rendezték meg a tábort. Az első, júliusi turnusban izményi vendégdiákokkal együtt ismerkedtek Hunyad megye történelmi nevezetességeivel. A tábor második részére az elmúlt héten került sor. Ezen dévai gyermekek vettek részt. Marossólymoson a kirándulás alkalmával lehetőség adódott a játékos tanulásra, történelmi, nyelvészeti fogalmak tisztázására. Nagy élmény volt a hajdani Kisbánya (ma Boica) megtekintése. Ez utóbbi valamikor virágzó helységnek számított. Jelentős számú magyar közösség élt itt. Ma már évszázados temploma elhagyatott, hívei elapadtak. /Gáspár-Barra Réka: Szórványtábor Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2003. szeptember 13.

Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban tartották meg a Hunyad megyei magyar pedagógusok gyűlését. Lászlóffy Pál, az RMPSZ országos elnöke mikrorégiós megoldások kialakítását javasolta. Már öt esztendővel ezelőtt megfogalmazódott, hogy a szórványban a meglévő tagozatok fenntartása mellett, egy-két, esetleg három régiós oktatási központ kialakításával kell biztosítani a folytonosságot. Déván látványos fejlődésnek indult a középiskola. Immár harmadik esztendeje három párhuzamos kilencedik indul. De ez csak a csúcs. Alap kellene alája. A középiskola egyik tartólába a Szent Ferenc Alapítvány működtette Magyarok Nagyasszonya Kollégium, ahol közel 150 gyermek tanul, a másik pillér lenne az Eminescu-Petőfi Általános Iskola 163 gyermekkel, a harmadik láb azonban, amely a vidéket jelentené, eléggé inog. Ismert a Zsil völgye nehéz gazdasági-szociális helyzete, de ez sem indokolja, hogy tíz esztendő alatt Petrozsényban a középiskolai szintű anyanyelvű oktatás 20 gyermekkel tengődő, tanári kar nélküli általános iskolai tagozattá sorvadjon. Vulkánban egyetlen gyermek sem iratkozott a magyar tannyelvű első osztályba, az V-VIII.-at pedig az alacsony létszám miatt össze kellett vonni két osztályba. Lupény egyelőre tartja magát, összesen 84 diák tanul anyanyelvén, de a tanári kar többnyire szakképzett nyugdíjas pedagógusokból vagy helyettesítőkből áll. Urikányban két gyermek maradt az összevont elemi osztályban. Petrillán van némi fejlődés. Jelenleg 46 gyermek tanul a magyar tagozaton, a tanári kar azonban itt is hézagos. Az óvodák helyzete siralmasabb. Átlagban 10-15 gyermek jár egy-egy zsil-völgyi helység magyar tannyelvű óvodájába, de Lupényban is, Petrillán is délutáni műszakban tanulnak. Lupényban helyhiány miatt elvileg minden csoport három váltásban kellene járjon, de az intézmény román igazgatónője kisajátította a reggeli váltást, így a magyar gyermekek hol kora, hol késő délután járnak óvodába. A zsil-völgyi helyzet megoldására született az az ötlet, hogy Petrozsényban a hajdani zárdaépületben kollégiummal ellátott oktatási-művelődési központot alakítsanak ki. Egyelőre a Szent Ferenc Alapítvány 1,6 milliárd lejt előlegezett az épület rendbetételére. Ebből sikerült felújítani a tetőszerkezetet. A petrozsényi tanügyi megbeszélésen a helyi közösség vezetői felrótták, hogy az RMDSZ országos vezetősége hathatós támogatást ígért az oktatási központ kialakítására, de eddig egyetlen lejt sem adott erre. Kövessi Botond megyei RMDSZ ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy addig semmiféle alapítványi támogatásra nem lehet igényt tartani, amíg az épület nincs telekkönyvezve. A petrozsényi központnak nemcsak kialakítása bizonytalan, hanem egyelőre az is kérdés, hogy ki fog itt tanulni. Habár a petrozsényiak egyértelműen a petrillai tagozat bekebelezéséről beszélnek, Petrillán egyelőre senki sem hajlandó elfogadni azt, hogy akár gyermekek, akár pedagógusok ingázzanak Petrozsényba, ameddig Petrillán fejlődő magyar tagozatuk van. Lászlóffy Pál RMPSZ-elnök azonban a múlt napi tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy az európai normáknak megfelelően, a minőségi oktatás érdekében történő iskolaösszevonások során előfordulhat, hogy az ilyen kis létszámú tagozatok, ha fejlődőek is, egy nagyobb iskolaközpontba kényszerülnek. Szászvároson, Pusztakalánban, Rákosdon, Csernakeresztúron egyelőre visszaesés nem tapasztalható. A csernakeresztúriaknak komoly gondot jelent, hogy az iskola igazgatója nem hajlandó meghirdetni a megüresedett magyar tanítói állást, s így a szakképzett versenyvizsgát nyert helybeli tanítónő Szászvároson kényszerül tanítani. Déván évek óta komoly nehézséget jelent, hogy a különböző szintű magyar tanítás négy különálló iskola tagozataként működik. - Ezért indokoltnak láttuk egy olyan önálló oktatási intézmény létrehozását, ismertette a Geszthy Ferenc Társaság célkitűzését Varga Károly elnök. A 600 négyzetméteres felületű intézmény átadását 2005 szeptemberére tervezik. Az újságok viszont arról írtak, hogy a Geszthy Társaság el akarja venni a Szent Ferenc Alapítvány kenyerét. A mostani megbeszélésen azonban mindkét alapítvány elnöke biztosította az egybegyűlteket arról, hogy itt nem lesz kenyértörés. Kötő József, az RMDSZ oktatási és művelődési ügyvezető alelnöke megállapította, hogy a Szent Ferenc Alapítvány által beindított szakiskolának, illetve a Geszthy által tervezett iskolaközpontba költöző elméleti oktatást biztosító líceumi osztályoknak kell jelenteniük majd azt a csúcsot, amely alá bevihető az időközben kialakuló szórványkollégium-láncolat. Sok a gond. A legtöbb iskolában azt sem igazán tudják, ki fogja tanítani a már beiratkozott gyermekeket. Állítólagos számítástechnikai hiba miatt a magyar tagozatokon meghirdetett helyek mellé nem tüntették fel az oktatási nyelvet, s így az állásokat román anyanyelvű szaktanárok töltötték be. Még magyar irodalomból is! Ezt sürgősen korrigálnunk kell - mondta Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő. Az anyaországi beiskolázási támogatás is sok vonatkozásban csak ígéret maradt. A jelen lévő pedagógusok folyamodványt fogalmaztak meg a magyar kormány felé, megköszönve az eddigi támogatást és a megígért támogatások folyósítását kérve. /Gáspár-Barra Réka: Helyzetjelentés a Hunyad megyei magyar oktatásról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2003. szeptember 17.

A Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében szeptemberben újraindították a helytörténeti kört. Havonta találkoznak. A mostani alkalommal Nagy Zsolt fotóművész mutatta be a Hátszegi-medencében készített diaképeit. Elsőként Zeykfalva románkori templomát ismerhették meg. A templom tőszomszédságában számos magyar feliratú sírkő található. Hátszeg római katolikus templomát 1745-ben Nopcsa Ferenc restauráltatta. A Nopcsa családnak számos tagja nyugszik a templomhoz épített kriptában. Alsófarkadinban van a Nopcsa László főispán által építtetett kastélyt. Mai állapota siralmas. Hasonló a helyzet a nagypestényi Brazovay-kastéllyal. /Gáspár-Barra Réka: Kastélyok völgye. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./

2003. október 14.

Megnyílt Fazakas Tibor grafikusnak a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében rendezett tárlata. A Vasarely-követőként ismert vajdahunyadi grafikus barcasági, olasz, és német tájakat ábrázoló tusrajzait mutatta be. A megnyitón Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke mutatta be a Barcaújfaluban született alkotó életútját. Tanulmányait a kolozsvári Pedagógiai Főiskolán, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézetben folytatta. Fazakas Tibor elmondta, hogy a kilencvenes évek derekán kezdte el megrajzolni neves emberek portréit. Előbb 16 magyar, aztán 16 román írót, majd 32 zeneszerzőt, 20 magyar tudóst. Művészként 30 országos, 6 nemzetközi kiállításon vett részt és 28 egyéni tárlaton mutatta be alkotásait. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas Tibor grafikus tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 301-305




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék