udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 164 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-164

Névmutató: Fodor György

2002. április 6.

Tíz éve hunyt el Domokos Pál Péter /Csíksomlyó, 1901. jún. 28. ? Budapest, 1992. febr. Előbb Csíkkarcfalván és Vulkánban volt tanító, majd Csíkszeredában tanár, aztán Kézdivásárhelyen és Kolozsvárt a tanítóképző intézet igazgatói feladatait töltötte be sikerrel. 1944 után Budapesten élt. Szabó T. Attila professzor írta róla: "... vándorapostol módjára járta be a moldvai falvakat és összegyűjtötte az ott élő magyarságra vonatkozó társadalmi és néprajzi anyagot." Többek között, gazdag dokumentációval kiadta Kájoni János Cantionale Catholicum és Petrás Incze János Tudósítások munkáját, ...édes Hazámnak akartam szolgálni címen. Rendületlenül című könyvében Erdély szentéletű püspökének, Márton Áronnak állított örök emléket. Lejegyezte a csángók dalait és szokásait, levéltári és könyvtári kutatásait egybevetette a helyszíni tapasztalatokkal. /Fodor György: Tíz éve hunyt el a csángók vándorapostola. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2002. április 23.

Ápr. 18-án elhunyt Reizer Pál szatmári megyéspüspök. 1943. január 6-án született a Szatmár megyei Túrterebesen. Márton Áron püspök szentelte pappá 1967-ben Gyulafehérváron. Papi pályáját káplánként kezdte Máramarosszigeten, aztán püspökségi titkár és zárdalelkész Szatmáron, majd két éven át ? püspöki kinevezéséig ? újra Máramarosszigeten szolgált, ezúttal plébánosként. 1990. május 1-jén szentelték püspökké. Beiktatási beszédében kifejtette: 38 év után újra megyéspüspök fogja vezetni az egyházmegyét. Az utolsó szatmári püspök, dr. Scheffler János vértanú nyomdokait követni nehéz feladat. Számos szociális-karitatív létesítmény született meg főpásztori munkássága ideje alatt. Súlyos cukorbetegsége ellenére példásan látta el főpásztori feladatait. /Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára: Elhunyt Reizer Pál megyéspüspök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2002. április 28.

A Jézus Társasága (Jezsuita rend) kolozsvári új Lelkigyakorlatos-Hitoktatási és Képzési Központjában tartotta soros közgyűlését a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljáróinak Konferenciája. Az értekezleten megvitatták, hogyan látják a megszentelt életformát választott személyek hozzájárulását az európai gondolkodásmód tudatosításához a mai Románia körülményei között. A közgyűlés elhatározta, hogy október 24?25. között kerül sor az évi ? immár hagyományos ? országos szemináriumra a Verbiták traiani (Neamt megye) Lelkigyakorlatos Házában, melynek témája: "A megszentelt életet élő személyek elkötelezett erőfeszítése Európa újraevangélizálásában". /Fodor György, általános titkár: Szerzetesek az európai gondolkodásmódért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2002. május 14.

Vallások és állam Romániában címmel nemzetközi kollokvium színhelye volt máj. 10–11. között Kolozsvár, amelyet ez alkalommal a Révkolostor–Erdőfelek és Kolozsvári Görögkeleti Érsekség szervezett. Sok érdekes előadás hangzott. Néhány cím: "A román ortodox egyház egy új történelmi időszakban, illetve viszonya az államhoz" (Ioan-Vasile Leb, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Ortodox Teológiai Karának dékánja); "Az egyházak és a román állam viszonya görög katolikus szemszögből" (Furtuna Ioan-Iosif páter, a baziliták rendtartományfőnöke); "Az egyházak és a román állam viszonyai — ortodox megközelítésben" (Radu Preda, az ortodox teológiai kar asszisztense); "Az egyházak és a román állam viszonya — protestáns szemszögből" (dr. Péter István, a protestáns teológiai kar lektora); "Az egyházak és a román állam viszonya — az adventista felekezet szemszögéből" (Viorel Dima lelkipásztor-tanár); "A kisebbségi egyház és az együttélés kihívása a román társadalomban" (dr. Marton József pápai káplán, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánja. /Fodor György: Vallások és állam Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2002. május 24.

Két héttel 90. születésnapja előtt elhunyt Dr. Todea Alexandru bíboros /Telek (Fehér megye), 1912. jún.5. – Szászrégen, 2002. máj. 22./ Rómában szentelték pappá, ugyanott szerzett doktorátust. Titokban szentelte püspökké Schubert József bukaresti római katolikus püspök 1950-ben. 1952-ben a kommunista hatóságok életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Megjárta a politikai börtönök poklát, ahonnan 1965-ben, közkegyelemben részesülve szabadult. 1986-ban titokban megválasztották a romániai Görög Katolikus Egyház metropolitájának. Ünnepélyes metropolita-érseki székfoglalására csak a rendszerváltás után, 1990. október 7-én kerülhetett sor Balázsfalván. II. János Pál pápa nevezte ki bíborossá Rómában, 1991. december 8-án. 1994-től egészségi okok miatt nyugállományban volt. Máj. 28-án helyezik örök nyugalomra a balázsfalvi katedrális kriptájába. /Fodor György: Elhunyt Todea Alexandru bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2002. július 21.

A csángók eredete, kultúrája és nyelve témával szervezett nemzetközi konferenciát Jászvásáron júl. 5-7. között Románia parlamentje és a Román Tudományos Akadémia. A tizenkét román és csupán négy magyar szerző előadása annyira kitöltötte az időt, hogy két nap folyamán csak egy óra maradt vitára. Dan Botezatu iasi-i professzor a csángókra jellemző koponyaformák elemzésével, Stelian Dumistracel helybeli nyelvész a csángó neveket vizsgálva próbálta bizonyítani a népcsoport románságát. Több román előadó kifogásolta, hogy "a magyar tudományosság a moldvai római katolikusság egészét csángónak tekinti, annak dacára, hogy a katolikusok túlnyomó része románnak vallja magát, és megalázónak érzi a csángó megnevezést". Emil Dumea és Anton Despinescu teológiai tanárok ismertették azokat a dokumentumokat, amelyek a vatikáni irattárakban találhatóak és utalnak a csángó népcsoport románságára. Az 1992-ben végzett népszámláláskor 2062-en vallották csángónak magukat (közülük 388-an magyar anyanyelvűnek), az idei megszámláltatáskor már csak 1370 személy tartotta magát csángónak. A Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Duma András és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke felsorolta mind a román állami hatóságok, mind a római katolikus egyház részéről őket ért jogsérelmeket, az állandó szélmalomharc szomorú következményeit. /Fodor György: A csángók eredete, kultúrája és nyelve. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./

2002. szeptember 15.

Aug. 28-án délelőtt Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központjában tanácskozástak az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetősége. Római katolikus részről jelen volt Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári főegyházmegye általános érseki helynöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost és Amma Zoltán kanonok, a szatmári egyházmegye általános püspöki helynöke. Az erdélyi református egyházkerületet Pap Géza püspök, a királyhágómellékit Tolnai István előadó tanácsos, míg az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök képviselte. Megvitatták az úgynevezett restitúciós törvényt, melynek végrehajtási szabályzatát ebben az időben kell elfogadnia a kormánynak. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ saját tervezetet terjeszt elő. A tervezettel kapcsolatban az egyházak több módosító javaslatot tettek, amelyekkel az RMDSZ vezetői egyetértettek. Potyó Ferenc felvetette a marosigeni bánya ügyét, amely a telekkönyvben régebben is a gyulafehérvári püspökség tulajdonaként szerepelt. Az ott kitermelt kő minősége megfelelő a székesegyház javítási, restaurálási munkálataihoz. Mivel Romániában az altalaj kincsek állami tulajdonban vannak, valamilyen kiutat kell keresni a helyzet megoldására. Szóba került a három egyházat érintő (római katolikus, református és unitárius) verespataki egyházi ingatlanok kérdése is. A 75 százalékban kanadai kézben lévő Rosia Montana Gold Corporation évtizedekre koncesszióba kapta meg a területet, s azt tervezik, hogy néhány települést eltüntetnek a föld felszínéről. A helyieket jelentős összegekkel kárpótolják házaikért, másokét átépítik. A verespataki történelmi központot - a három magyar templommal és a temetővel - állítólag épen hagyják, a templomok azonban az áttelepítés következtében hívek nélkül maradnak. A befektetőnek a templomokért is kártérítést kell fizetnie. A földek és erdők visszaadására vonatkozóan - az RMDSZ javaslatára - a plébániáktól kimutatást kérve, számba kell venni, hogy helységenként mennyire sikerült ezt a kérdést intézni, s ennek függvényében fognak a politikusok lépni. Egy másik téma volt az államsegélyügy. Az unitáriusoknak, illetve a nagyváradi egyházmegyében az újonnan végzett vagy felszentelt személyeknek nincs biztosítva az államsegélyük, Bukarestből pedig nem hagynak jóvá és nem utalnak ki újabb pénzösszegeket. Ennek rendezését is felvállalta az RMDSZ. A gyulafehérvári Batthyaneum megoldása évek óta húzódik. Az RMDSZ vezetői tájékoztattak arról, hogy a külön kormányrendeletekkel visszaadott, de helyi szinten megoldatlan tulajdonok ügyét is visszautalják egy létesítendő - 22 tagú - bizottsághoz, amely egy államtitkár vezetésével fog működni. Az egyházak képviselői javasolták, hogy biztosítsanak törvényes keretet a felekezeti iskolák létesítésére. Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost hozzátette, hogy 1989. dec. 22-e után, de különösképpen 1992-őt, majd 1995-öt követően sok egyházi ingatlant juttattak állami vagy vegyes tőkével működő kereskedelmi részvénytársaságok, központi állami intézmények, helyi tanácsok és magánszemélyek tulajdonába. Ugyanakkor 1989 óta sok egyházi ingatlant lebontottak, megsemmisítettek, így ezen ingatlanokért az egyházak nem részesülnek kártalanításban. Szükséges a határidő szabályzatban való megjelölése. Az apát-prépost a premontrei kanonokrend vagyonával kapcsolatban elmondta, hogy Szentmártonban a kolostort és a hozzá tartozó épületeket, területeket a Sanifarm részvénytársaság tulajdonába telekkönyvezték s egy részét már el is idegenítették. A Félix-fürdő - amely szintén a kanonokrend tulajdona volt -a haszonélvezők martalékává vált. A premontrei rend egyetlen ingatlant sem kapott vissza. Nagyváradon ugyanez a helyzet. Fejes Rudolf Anzelm kiemelte: A 2000/94. számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény csak a meglévő ingatlanokra állítja vissza a tulajdonjogot. A többi elkobzott vagy bármi módon az egyházaktól elvett ingatlanok tekintetében nem rendelkezik kártalanításról, sőt az egyházaktól a román állam tulajdonába juttatott templomokat megtartja az állam tulajdonában. Ez a sürgősségi kormányrendelet tehát diszkriminatív, alkotmányellenes, egyházi autonómiát és egyházi tulajdonjogot, alapvető emberi jogot sért. /Fodor György: Visszaigénylésekről tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./

2002. szeptember 21.

Kolozsváron a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcában megnyílt a Szent Mihály plébánia védnökségével létesült Agapé vendéglő. A vendéglő jövedelmét a szegényeknek juttatják, közölte Czirják Árpád főesperes-plébános. /Fodor György: Egyházi vendéglő a Szentegyház utcában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2002. október 6.

Szept. 22-én ünnepelte Tusnádfürdő városa és egyházközsége a plébániatemplom 20. évfordulóját, s az Incze Dénes esperes-plébános által alapított Krisztus Világossága című folyóirat 5. születésnapját. Jakubinyi érsek segédpüspökével, Tamás Józseffel, valamint az alcsíki, felcsíki, sepsi-barcasági és kézdi-orbai főesperesi kerületek papságával együtt mutatott be szentmisét. A most 56 esztendős Incze Dénes plébános áldozatvállalása kellett a templom felépítéséhez. A templomtorony építését 1983-ban kezdték meg, de a kommunista hatóságok annyi akadályt gördítettek, hogy az csak a rendszerváltás után készülhetett el. 1990. szeptemberében volt a harang- és toronyszentelés. Incze Dénes emlékezett: Bukarest engedélye nélkül építettek fel egy templomot, a falurombolás küszöbén, sok becsületes ember kockázatával. Amikor az egyik vadászat alkalmával Ceausescu megpillantotta a templomot, a diktátor ordított: "Ki merészelte építeni ezt? Ki engedélyezte?" Következtek a véget nem érő zaklatások, kivizsgálások. Ilyen körülmények között a torony felépítése szóba sem jöhetett. Öt évvel ezelőtt Incze Dénes elkezdte - saját fogalmazásában - "a lelkek nagyobb templomának is az építését egy szélesebb körben", a Krisztus Világossága című, erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapjának megalapításával és szerkesztésével. /Fodor György: Kettős ünnep Tusnádfürdőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 6./

2002. október 12.

Szeptember végén az öt romániai görög katolikus egyházmegye, az Amerikai Egyesült Államokban működő püspökség és más országokbeli missziók híveiből alakult mozgalom bizottsága keményhangú memorandumot intézett Románia vezetőihez, amelyben kérték a diszkrimináció azonnali megszüntetését. Felsorolták sérelmeiket, az elkobzott javak visszaszolgáltatásának halogatását. 12 évvel a rendszerváltás után még mindig eltűrik a vallási okokból táplált gyűlöletre való bujtogatást, szemet hunynak a görög katolikus egyház istentiszteleti és más rendeltetésű épületeinek lebontása, illetve a javak eladása és tönkretétele fölött. Amennyiben okt. 25-ig nem oldódik meg a görög katolikus egyház helyzete, a memorandum összeállítói a nemzetközi szervezetekhez és fórumokhoz fordulnak. /Fodor György: Görög katolikus hívek Memoranduma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2002. november 6.

Tíz éve, a felújítás után, 1992. nov. 5-én újra megnyitották az Apostoli Szentszék romániai képviseletének székhelyét. A nunciatúra ünnepi fogadásán többek között jelen volt Teoctist Arapasu, a román ortodox egyház pátriárkája, aki nemrég tért haza a Vatikánban tett hivatalos látogatásáról. A kötetlen beszélgetések folyamán hangsúlyozta II. János Pál iránti kimagasló tiszteletét, s nem utolsósorban a két egyház együttműködésével és a közös álláspontokkal kapcsolatos - a Szentatya és a pátriárka személyes aláírásával ellátott - közös közlemény fontosságát. /Fodor György: Tíz éve nyitották meg újra a bukaresti nunciatúrát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2002. december 20.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2003. január 21.

II. János Pál pápa, a bukaresti Nunciatúra felterjesztésére különleges apostoli áldásában részesítette Fodor Györgyöt, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkárát. Az erről szóló pápai oklevelet a római Szentszék romániai képviseletén jan. 15-én adta át Jean-Claude Périsset apostoli nuncius-érsek a címzettnek. A Kolozsváron élő Fodor György egyházi publicista, közíró, a katolikus egyház szolgálatában végzett sokrétű munkásságával s a Szentatya iránti hűségével tűnt ki, olvasható az oklevélben./Különleges apostoli áldás Fodor Györgynek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2003. március 25.

Keresztény Szó /Kolozsvár/ katolikus kulturális folyóirat márciusi számában olvasható többek között: Jakabffy Tamás Nem szabad világosságunkat véka alá rejtenünk. Múzeumlátogatás Martin Roos temesvári püspökkel; Tóth Károly-Antal ... és bízva bízzál; Jakabffy Tamás A Bokor közösségek alapítójának gyémántmiséjéhez; Fodor György A "rendkívüli tudós doktor" emlékezete. /Keresztény Szó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2003. március 27.

Márc. 25-én dr. Jakubinyi György érsek felszentelte a Szociális Testvérek Társasága romániai kerületének kolozsvári központi székházát. Idén ünnepelik a társaság alapításának 80 éves jubileumát, jelezte Bíró Mária kerületi elöljáró testvér. A közismertebben "szürke nővérek" új otthonuknak és kápolnájuknak a Domus Spiritus Sanctus (Szentlélek Háza) nevet adták. A Szociális Testvérek Társaságát Slachta Margit - a magyar országgyűlés első női képviselője - alapította 1923. máj. 12-én. Az első jóváhagyást Serédy Jusztinián bíboros-hercegprímástól, a véglegeset pedig Mindszenty József bíborosprímástól kapták 1948-ban. A romániai kerületnek 32 tagja van, akik Kolozsváron, Csíkszeredában, Gyulafehérváron, Temesváron és a Neamt megyei Romanban fejtik ki tevékenységüket. /Fodor György: Felszentelték a Szociális testvérek székházát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2003. április 7.

II. János Pál pápa több ízben felemelte szavát az iraki háború ellen, szószólója a békének és Irak népe szenvedésének. Etchegaray bíboros, a pápa különleges megbízottja iraki látogatásával párhuzamosan II. János Pál febr. 16-án vatikáni magánkönyvtárában félórás kihallgatáson fogadta Tarik Azizt, Irak miniszterelnök-helyettesét. Tarik káld rítusú katolikus családból származik, és negyedik alkalommal találkozott a pápával. Bagdad apostoli nuncius-érseke, Fernando Filoni, személyes bátorságról és áldozatkészségről téve tanúságot nem hagyta el székhelyét. Naponta látogatja a háború áldozatait. Sorra felkeresi a templomokat, kolostorokat és a zsúfolásig megtelt kórházakat. A szentszéki adatok szerint a Kirche in Not (Szükséget Szenvedő Egyház) nemzetközi katolikus szervezet eddig több mint 20 ezer eurót bocsátott a nunciatúra rendelkezésére, hogy a legszükségesebbekkel, elsősorban gyógyszerekkel segíthessék az irakiakat. /Fodor György: A katolikus egyház az iraki békéért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2003. július 6.

Életének 93., szerzetességének 77. évében elhunyt dr. Bálint Albert Szálvátor /Székelyszentkirály, 1911. jan. 23. - Dés, 2003. jún. 25./ ferences lett, Vajdahunyadon elvégezte a teológiát, majd Rómában, az Antonianum Pápai Egyetemen folytatta tanulmányait. Pappá szentelése után megszerezte a doktorátust egyháztörténelemből.1949-ig a vajdahunyadi ferences rendi főiskolán tanított. Közben 1945-től 1947-ig házfőnök volt Nagyszebenben, a következő évben vajdahunyadi házfőnök lett. 1949. december 1-jén a vajdahunyadi kolostort megszállta a milícia, s a szerzetesek tíz percet kaptak a ház elhagyására. Szálvátor atyát Királybányára vitték lelkésznek. Amikor Erdélyben kommunista iranyítás alatt megalakult az úgynevezett "papi békemozgalom", a nevét szándékosan a békepapoké között tüntették fel az újságokban. Szálvátor páter a szószékről tiltakozott, ezért letartóztatták és Déván magánzárkával büntették. Miután kiengedték, megtiltották, hogy elhagyja a helységet. 1951. augusztus 20-án éjszaka rendtársaival együtt Máriaradnára hurcolták, majd 1952-1961 között kényszerlakhelyet jelöltek ki számára. Benedek Domokos OFM ex-rendtartományfőnök visszaemlékezése szerint: "P. Szálvátor rovásán mindenekelőtt tanári tevékenysége, majd boldog emlékű Márton püspök és a provincia vezetősége között összekötő kapocsként betöltött szerepe volt. Nem utolsósorban a püspöktől kapott megbízatása, azaz a békepapi mozgalomban részt vetteknek lelkigyakorlatok keretében való feloldozása fundamentális rendszerellenes cselekménynek minősült." 1961. szeptember 14-én tartóztatták le Körösbányán. A katonai törvényszék államellenes izgatás, idegen rádióadók hallgatása, hazaárulás, kémkedés, a görög katolikus hívek szentségekkel való kiszolgálása és titkos teológiai oktatás vádjával 6 évi börtönbüntetésre ítélte. Megismerte a kolozsvári, máramarosszigeti, nagyenyedi és szamosújvári börtönök poklát. Általános amnesztiával szabadult 1964-ben. Restauráltatta mind a szászsebesi, mind a medgyesi templomot. Désen helyezték örök nyugalomra. A gyászmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. /Fodor György: Elhunyt az utolsó erdélyi ferences teológiai tanár. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 6./

2003. augusztus 21.

Aug. 15-én ünnepélyes keretek között adták át a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézete által létrehozott Erdélytörténeti Alapítvány 2003-as pályázatának díjait. Egy nagyobb lélegzetű, székely falumonográfia elismerésére szánt I. díjat, pályázó hiányában, nem adták ki. A II. díjat az eddig publikálatlan forrásokat feldolgozó kéziratok szerzői kapták. III. díjban részesült Sas Péter, az Erdély és főleg Kolozsvár szellemi kincseinek kutatásán és bemutatásán munkálkodó, Budapesten élő művelődéstörténész. A tudományos kutató a Művelődésben, a Keresztény Szóban és a Szabadságban megjelent írásaival, főleg kolozsvári templomtörténeti monográfiáival, valamint P. Benedek Fidél és az erdélyi ferencesség hagyatékának közreadásával jelentkezett. Pályadíját - Kós Károly, a politikus című dolgozatáért - Bitskey István professzor, a tudományegyetem rektora adta át. Sas Péter művelődéstörténész már eddig is nagy figyelmet szentelt Kós Károly élete és munkássága bemutatásának. Nevéhez fűződik az építész-író születésének 100. évfordulójára - 1983-ban - megjelent Kőből, fából házat... igékből várat, majd a Nem spekuláltam, éltem... és a Kós Károly emlékezete (1984), valamint a Kós Károly Képeskönyv (1986) összeállítása, szerkesztése. Nemrégen fejezte be Kós Károly összegyűjtött levelezésének kötetté formálását, megszerkesztését. A több mint 700 levelet tartalmazó kiadvány a könyvkiadás egyik őszi slágerének ígérkezik. /Fodor György: Erdélytörténeti Alapítvány-díjas Sas Péter művelődéstörténész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2003. szeptember 11.

Szept. 8-án Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedben felszentelték a felépült impozáns apácakolostort és kápolnát. A szertartást Lucian Muresan, a romániai görög katolikus egyház érsek-metropolitája együtt végezte Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári és Virgil Bercea nagyváradi megyéspüspökkel, valamint George Gutiu nyugalmazott érsekkel. A római katolikus egyházat dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus és Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára képviselte. Jelen volt Laurentiu D. Tanase vallásügyi államtitkár, a Kolozs megyei tanács és prefektúra küldöttei, számos kül- és belföldi, egyházi és világi meghívott és adományozó. /Görög katolikus apácakolostort szenteltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2003. szeptember 21.

Az utóbbi hetekben országszerte azt beszélik, hogy az erdélyi ferences provincia átadta a máriaradnai pápai kis bazilikát, azaz lemondott volna a híres kegytemplomról. Páll Leó, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója a vele készített interjúban elmondta hogy jelenleg kevesen vannak ahhoz, hogy megfelelő módon el tudjanak látni két kegyhelyet. Máriaradnai templomuk lelkipásztori ellátását egy időre átvállalja tőlük a temesvári egyházmegye. Amikor majd számbelileg növekednek, hivatásunkban erősödnek, akkor szeretnének ismét közösséget küldeni Máriaradnára. /Fodor György: Káptalan után, megerősödés előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-164




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék