udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 57 találat lapozás: 1-30 | 31-57

Névmutató: Incze Ferenc

2003. április 2.

Az Észak-Erdélyen áthaladó Budapest-Bukarest autópálya projekt finanszírozási tervét ápr. 16-án írja alá a román és magyar miniszterelnök Athénban, és nyújtja át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.Egyes sajtóhírekkel ellentétben az Európai Bizottság nem utasította vissza a Budapestet Bukaresttel összekötő, észak-erdélyi nyomvonalon haladó autópálya megépítésének finanszírozását. Borbély László a közelmúltban Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott Budapesten. "A magyar fél érdekelt a közös infrastruktúra-hálózat kiépítésében, ezen belül az Észak-Erdélyt Magyarországgal Borsnál összekötő sztráda építésének projektjében" - jelentette ki Borbély László. Az Észak-Erdélyt átszelő Budapest-Bukarest autópálya gondolata egyelőre csupán politikai kérdés, szakértői szinten egyelőre csupán a Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Nagyszeben útszakasz megvalósításán dolgoznak. A tervek szerint 2007-re sikerül Nagylakig bekötni a magyar autópálya-hálózatot, az észak-erdélyi sztráda azonban 2010 előtt aligha valósulhat meg a jelenlegi magyar pályatervek szerint. A magyar fél információi szerint a Nagyvárad-Kolozsvár autósztráda elkerülné a Királyhágót, Margittát és Zilahot érintve jutna el Kolozsvárra. /Incze Ferenc: A sztráda kikerüli a Királyhágót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2003. június 3.

Az erdélyi magyar polgári szervezeteket mozgató Erdélyi Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) nem vett részt a SZET újjáalakuló ülésén. Somai József Ermacisza-elnöke ezt azzal indokolta, hogy a SZET-ben köztudottan csak azok a civil szervezetek képviseltetik magukat, amelyek társszervezetei az RMDSZ-nek. Az Ermacisza nem tartozik közéjük.Az erdélyi magyar civil szféra jóval nagyobb kiterjedésű, mint a SZET 45 tagú köre. Az aktívan működő erdélyi magyar civil szférához több mint kétezer szervezet tartozik. Amennyiben egy szervezet társszervezete kíván lenni az RMDSZ-nek, helyet kellene kapnia a SZET-ben. A SZET tagsági köre zárt keret, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a civil szervezetek tágabb köre képviseltesse magát az Egyeztető Tanácsban. A Szövetségi Egyeztető Tanács nem kapott felhatalmazást az erdélyi civil szférától, mint ahogyan az Ermacisza sem. Az RMDSZ-nek nyilván megfelel, hogy a SZET-en keresztül elmondhassa: szoros kapcsolatot tart fenn a polgári körökkel. Az Ermnacisza az együttműködést akar az RMDSZ-szel. /Incze Ferenc: Újításra van szükség ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2003. június 17.

Gregory Martin tábornok, az amerikai hadsereg európai légierejének parancsnoka közölte, remélhetőleg a következő hónapokban átveszik a romániai Mihail Kogalniceanu és a bolgár Saraforo repülőtér irányítását, ahol amerikai bázisokat állítanak fel. Közölte továbbá, hogy három, jelenleg Nyugat-Európában állomásozó egységet telepítenek oda: a németországi Delta századot, valamint két Angliában tanyázó felderítő repülőgép kontingenst. "A bulgáriai légibázis elsőbbséget élvez egy amerikai támaszpont kialakítására, a román tengerparti repülőtér pedig szintén jó választás lenne e feladat teljesítésére" - állította Gregory Martin. Az Európában állomásozó amerikai légierő parancsnoka szerint rendkívül sokba kerül Amerikának a bulgáriai és romániai bázisok újratechnologizálása, hiszen itt jóval rosszabb a logisztikai helyzet, mint Németországban, ahol ugyancsak több millió dollárba került a fejlesztés. /Incze Ferenc: Visszajönnek? Amerika nem mondott le Romániáról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

2003. július 25.

Kovács László külügyminiszter júl. 24-én megnyugtatta Mircea Geoana román kollégáját, hogy Magyarországnak nem áll szándékában részt venni Románia és az Európai Unió tárgyalásaiban, csupán tájékozódni szeretne. A miniszterek júl. 24-én telefonon egyeztettek a kérdésben. Tóth Tamás külügyminisztériumi szóvivő hozzátette: Magyarország ugyanakkor igényli, hogy az EU tájékoztassa a tárgyalások azon fejleményeiről, amelyek Magyarország érdekeit közvetlenül érintik. /Incze Ferenc: Kovács megnyugtatta Geoanát. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2003. július 28.

Ion Iliescu júl. 27-én már "magyarázatot adott" a szerinte félremagyarázott korábbi kijelentésére. Az Elnöki Hivatal által közölt magyarázatban Iliescu "meglepődésének és szomorúságának" adott hangot, megjegyezve, hogy a Háárec-interjút csupán részletek alapján értelmezték az izraeli hivatalosságok és a hazai és külföldi újságírók. A közlemény szerint Iliescunak nem állt szándékában bagatellizálni a holokausztot, hanem arról az általános jelenségről beszélt, amely az emberiség modern történetében páratlan tragikummal járt. Ugyanakkor a kor romániai fasiszta vezetését teszi felelőssé a helyzetért, amely nemcsak a zsidókat, hanem a kommunistákat, a szociáldemokrata ellenzékieket és a cigányokat is ugyanabban az embertelen bánásmódban részesítette, a "románosítás" jegyében. Továbbá a közlemény rámutat, hogy az államfő személyében Románia elismerte a zsidóság ellen elkövetett tetteket, és hajlandó felelősséget vállalni ezekért a cselekedetekért. A közlemény kitér arra is, hogy sok román is kockáztatta életét azért, hogy megmentse zsidó honfitársait./Incze Ferenc: Magyarázkodó elnök. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

2003. augusztus 4.

Bukarest annak jogi lehetőségét vizsgálja, hogy miként tud fokozottabb anyagi-kulturális támogatást nyújtani a határon túli románság számára. Aug. 3-án a Határon Túli Románok Hivatala (DRP) és a Külügyminisztérium közös nyilatkozatában arra hívta fel a szomszédos országok kisebbségi intézményeit, hogy a kölcsönösség elve alapján a határon túli román közösségeknek biztosítsák ugyanazon jogokat, körülményeket, amelyeket Románia az európai normáknak megfelelően megteremt saját kisebbségei számára. „A Határon Túli Románok Hivatala, a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium szakemberei jelenleg azt vizsgálják, miként lehet a jelenlegi vonatkozó törvényekbe kiegészítő passzusokat beiktatni a határon túli románság anyaországi támogatásról” – jelentette ki Titus Corlatean államtitkár, a DRP vezetője. Adrian Nastase miniszterelnök szerint nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: „Elsősorban arról adunk számot, miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek.” A miniszterelnök szerint ebből a szempontból ígéretesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kérdésében folytatott vita. /Incze Ferenc: Román felelősség. Bukaresti "státustörvény" készül? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2003. szeptember 29.

A hét végén Marosvásárhelyen rendezte meg éves közgazdász-vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Humán erőforrás mint modernizációs tényező a XXI. század elején címmel. A kétnapos rendezvényen több előadást hallhatott a jelen lévő mintegy 150 közgazdász, majd szekcióüléseken vitatták meg a problémákat. Bodó Barna politológus a politika szemszögéből közelítette meg a humánerőforrás-menedzsment és demokrácia kérdését. A sepsiszentgyörgyi SKR Consulting Co. igazgatója, Péter Gábor az alkalmazottak teljesítményének változóit fejtegette. A szekcióüléseken a középiskolai magyar nyelvű gazdasági szakoktatás problémáit, a bérezésnek a versenyképességhez viszonyított arányosságát és az új munkatörvénykönyv által előírt jogi lehetőségeket tárgyalták meg. /Incze Ferenc: Erősödő közgazdászközösség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2003. október 1.

Incze Ferenc kolozsvári festőművész halálának 15. évfordulóján emlékkiállítás nyílt szept. 30-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A rendezvényt Kötő József, az EMKE elnöke nyitotta meg. /Önarckép-parádé. Incze Ferenc emlékkiállítás a Györkös Mányi Albert Emlékházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2003. november 11.

Incze Ferenc /Gyergyószentmiklós, 1910. aug. 5.- Kolozsvár, 1988. aug. 21./ festőművész halálának 15. évfordulója alkalmából figyelemre méltó kiállítás nyílt meg Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Galériában. Incze Ferenc művészi tanulmányait Budapesten, majd Bécsben folytatta, 1934-ben visszatért Nagyszebenbe, ahonnan 1939-ben végleg átköltözött Kolozsvárra, itt élt hivatásának egészen haláláig. 1973-ban, a Francia Képzőművészek Szalonja háromszázadik évfordulója tárlatán önarcképét ezüstéremmel tüntették ki. 1973-tól a Francia Képzőművészek Társaságának örökös tagja. Munkái egy része nagyszebeni, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri múzeumokban, másik része műgyűjtőknél található Romániában és külföldön. /Csomafáy Ferenc: Démonikusan nagy festő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2003. november 12.

A háromszáz leggazdagabb romániai személy vagyona összesen 12 milliárd dollár, azonban egyetlen vagyon sem éri egy az egymilliárd dollárt, derül ki a Capital című hetilap összeállításából. A leggazdagabb román állampolgár az idén is a vasgárdista, szélsőséges Iosif Constantin Dragan, akinek vagyonát 800-850 millió dollárra becsülik. Dragan a ButanGas társaság alapítója. A rangsor második helyén Victor és Ioan Micula, az European Drinks csoport tulajdonosai állnak mintegy 650 millió dollárral. Szintén a második helyen áll Ion Tiriac volt teniszjátékos 650-700 millió dolláros vagyonnal. A toplistán következik a Paunescu család 640-650 millió dollárral, Sorin Ovidiu Vintu 460 millió dollárral, Ioan Nicolae, az INteragro főrészvényese 330-350 millió dollárral, Dinu Patriciu, a Rompetrol többségi tulajdonosa 300 millió dollárral, a Voiculescu család, a Grivco csoport és az Intact sajtótröszt tulajdonosa 250-260 millió dollárral. A leggazdagabb sportolók a Capital szerint Gheorghe Hagi 35-40 millió dollárral, Mircea Lucescu 28-30 millió dollárral, Gheorghe Popescu 25 millió dolláros vagyonnal, Adrian Ilie 13-15 millió dollárral, Anghel Iordanescu 13-15 millió dollárral, Dan Petrescu 10-12 millió dollárral, Ilie Dumitrescu 9-10 millió dollárral. Viorel Moldovan 9-10 millió dolláros, Adrian Mutu 6-7 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, Cristian Chivunak 5 millió dollárja van. /Dúsgazdagok toplistája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./ A leggazdagabb romániai magyarok toplistája 1. Teszári Zoltán /Nagyvárad/- RCS&RDS csoport - Romania Cable Systems kábeltelevíziós társaság - 80 millió dollár.2. Prosszer Zoltán és Gabriella /Marosvásárhely/ - Paneuro csoport - 55-60 millió dollár.3. Verestóy Attila - 25 millió. 4. Mudura Sándor - Lotus Market Nagyvárad - 25 millió. 5. Bába György - Cosmo üzletlánc - 22-24 millió. 6. Szarvadi Loránd - Domo üzletlánc - 21-23 millió. 7. Hegedűs Ferenc - Domo üzletlánc - 15-17 millió. 8. Kurkó János György - idegenforgalmi és ingatlanbefektetések -13-15 millió. 9. Fodor Zsolt és Szilvia - EuroGSM - 12-14 millió. 10. Hristea Erika - SecpralPro - 8 millió. /Incze Ferenc: Vagyonosok toplistája. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2003. november 24.

Alacsony születési, magas elhalálozási ráta Romániában. Romániában az első félévben az ezer főre jutó természetes szaporulat 3,2 fővel csökkent. Európa-szerte Romániában, Bulgáriában és Magyarországon a legmagasabb az általános halálozási ráta. A gyermekhalandóság 2003 első felében alig változott a tavalyi év hasonló időszakához mérten, akkor 17,4 ezrelék halálesetet regisztráltak a mostani 17,5 ellenében. Az utóbbi 12 év viszonylatában a tavaly született a legkevesebb gyermek Romániában: 104 217-tel kevesebb, mint 1990-ben, azaz 314 746 újszülöttről 210 529-re esett ezek száma. Ezzel az eredménnyel Románia Európa legalacsonyabb születési rátájával bíró országa lett. /Incze Ferenc: Negatív demográfiai mutatók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2004. március 24.

Márc. 20-án vette át a Házsongárd Alapítvány értelmi szerzője, Gergelyné Tőkés Erzsébet, Gaal György művelődéstörténész és Sipos Gábor történész-levéltáros Európa egyik legrégibb temetőjének, az "összmagyar jelképnek" számító Házsongárdnak ítélt Magyar Örökség-díjat. Egy nappal később Incze Ferenc 1988-ban elhunyt neves kolozsvári festőművész sírját feldúlták, eltűnt a művész nyolc évvel a halála előtt, 1980-ban saját kezűleg készített síremléke, a bronzportré. /Feldúlták Incze Ferenc festőművész házsongárdi sírját. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2004. augusztus 9.

Megjelent az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ legfrissebb 17. száma. A kiadványban Veres Péter beszélgetett Jakabovits Mártával a művészeti hitvallásáról. Németh Júlia Incze Ferencre emlékezett. /Erdélyi művészet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2005. április 8.

Új tervekkel vágott neki a 2005-ös esztendőnek a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA). Harsányi László, az NKA Bizottságának elnöke sajtótájékoztatón kifejtette, remélhetőleg sikeresebbek lesznek az előző éveknél. A nemsokára ismét Nemzeti Kulturális Alap néven működő szervezet várhatóan régi, a mindenkori kormányzattól való viszonylagos függetlenségét is visszaszerzi, derült ki a bizottság állásfoglalásából. Harsányi László elmondta, hogy a jelenleg működő, állandó szakmai kollégiumok (16) csökkentése is elképzelhető, és nem kívánnak újabbakat, így például külön határon túli kollégiumot felállítani. A határon túli művészek, alkotások és rendezvények támogatására évente általában 200–300 millió forint jut, ebben nincsenek benne a közvetett juttatások, amikor például egy erdélyi színház budapesti vendégszereplését a vendéglátó intézmény pályázza meg. Húsz határon túli magyar folyóirat megrendelését tervezik, amely előreláthatólag 12 millió forintba fog kerülni, így ezek a folyóiratok a legtöbb magyarországi városi könyvtárban hozzáférhetővé válnak. /Vincze Ferenc, Budapest: NKA: a színvonal és a minőség támogatása. Tizenkét határon túli magyar folyóirat megrendelését tervezik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2005. május 24.

A Magyar Televízió határon túli műsorait nem érinti a bejelentett változás, a közeljövőben jelentős együttműködésre számítanak a határon túli magyar sajtó képviselőivel – nyilatkozta Holub Katalin, az MTV sajtószóvivője a televízióban júniustól életbe lépő új műsorstruktúrával kapcsolatban. A határon túli magyarság életét bemutató műsorok: a Kárpáti Krónika, a Héthatár, a Határátkelő, a Palackposta az anyaországban és külhonban is nagyon nézettek – mondta el a sajtószóvivő. /Vincze Ferenc, Budapest: Az MTV összefogna a határon túli sajtóval. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2005. június 6.

Zajos tetszésnyilvánítása kísérte Mircea Dinescu Szentségekből bukásra című szatírakötetének Budapesten, a Kossuth Klubban történt bemutatóját. A szatírákat és pamfleteket először maga a szerző olvasta fel románul, majd a közönség a fordító, Váli Éva magyarításában élvezhette a rövid írásokat. A szerzőről és kötetéről Göncz Árpád volt köztársasági elnök mondott laudációt. /Vincze Ferenc, Budapest: Szentségekből bukásra – Budapesten is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2005. június 21.

Csávossy Györgyöt, a nagyenyedi származású borászt, az erdélyi borvidékek egyik legkiválóbb szakértőjét 80. születésnapja alkalmából köszöntötte június 20-án Budapesten a Magyar Borok Házában a Magyar Borakadémia. A Magyar Borakadémia elnöke öt új erdélyi tag felvételét jelentette be. /Vincze Ferenc, Budapest: A bor szerelmese. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

2005. szeptember 27.

A Magyar Kultúra Alapítvány és a Kráter Műhely Egyesület PoLíSz című folyóirata a X. Kárpát-medencei Napok keretében szeptember 23-24-én szervezte meg Budapesten a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok találkozóját, amelynek végén a résztvevők cselekvési ütemtervet és közös állásfoglalást fogalmaztak meg. A tanácskozás célja az volt, hogy szélesebb összefogást teremtsen a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok között, azonban a hatvannégy meghívóra csupán tíz folyóirat főszerkesztője jelent meg a fórumon. A romániai magyar folyóiratokat csak a partiumi Várad képviselte. Turcsány Péter, a PoLíSz folyóirat főszerkesztője kifejtette, hogy szükségesnek látja egy érdekvédelmi közösség létrehozását. /Vincze Ferenc, Budapest: Halványulóban a kulturális folyóiratok szerepe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2005. október 5.

Október elsején kezdődtek a Dicsőszentmártoni Kulturális Napok, amelyet a Kis-Küküllő Alapítvány rendezett. A kuratórium elnöke, Kakassy Sándor elmondta, a rendezvények nemcsak a magyar közösségnek szólnak. A Kisvállalkozások a jövő Európájában címmel meghirdetett tanácskozáson Lázár Balázs az ITD Hungary, a magyar kormány beruházási vállalkozásfejlesztési-támogatási ügynökség tevékenységét mutatta be. Megrendezték a Kis-Küküllő menti magánbortermelők versenyét. Ezután díjakat adták át. Pro Urbe-díjat kapott dr. Sóvágó László, a testvértelepülés, Hajdúszoboszló polgármestere, a magyar közösség kapcsolatainak ápolásáért. Kitüntették dr. Vincze Ferencet, a hajdúszoboszlói önkormányzat főjegyzőjét, neki köszönhetően léphetett fel a dicsőszentmártoni Népszínház az anyaországban, továbbá 1 millió forintot juttattak a Kis-Küküllő Alapítványhoz, amiből megoldják a Közművelődési Központ téli fűtését. Sikeres volt a kolozsvári Puck bábszínház vendégjátéka. Bemutatták Csepregi András és Csepregi Henrik: Dicsőszentmárton régi képekben című kötetét. /Vajda György: Dicsőszentmártoni Kulturális Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

2005. október 12.

Megjelent Ambrus András színész Székely Trianon /Kráter Műhely Egyesület, Budapest/ című regénye, melyben elbeszélte egy kicsi székely falu néhány évét a trianoni békeszerződés után. A regény képzeletbeli helyszíne Marosfalu, valójában Gyergyóalfaluról van szó. /Vincze Ferenc: Igaz és képzelt történetek Marosfaluból. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./


lapozás: 1-30 | 31-57




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék