udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 290 találat lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-290

Névmutató: Kiss Olivér

2009. május 19.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szakemberei 1992-ben útnak indították a számítástechnikai diáktábort. Évente egyszer tartják, eddig például Kommandón, Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán szervezték meg. Idén Kolozsváron a sor. Sebestyén-Pál György, az EMT számítástechnika szakosztályának elnöke, a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora elmondta: ezen táborok keretében próbálják ötvözni a hagyományos informatikai elemeket a modernebbekkel. Az előadók között szerepel Kovács Lehel, a Sapientia – EMTE oktatója is. /Kiss Olivér: Számítástechnikai diáktábort szervez az EMT. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/

2009. június 20.

Eltelt egy év azóta, hogy László Attilát alpolgármesterré választották Kolozsváron. Egy év tapasztalatait összegezte. Megköszöni elődje, Boros János munkáját, aki négy évet Gheorghe Funar, négy évet pedig Emil Boc helyetteseként vezette a várost. Most tapasztalhatta, milyen nehézségekkel jár az alpolgármesteri tevékenység. László Attilának a helyzetfelmérés, a leltárkészítés volt az első feladata. 6200 olyan föld-visszaigénylési kérelem várt elfogadásra, amely 1991 óta nem került napirendre. Ezen kívül majdnem 5 ezer ingatlant igényeltek vissza a volt tulajdonosok, naponta 40-80 pere volt a városházának, stb. László Attila vezeti a helyi földosztó bizottságot, hetente 30-150 visszaszolgáltatási kérelmet bírálnak el. Az alpolgármester munkájában a legfontosabb eredménynek a kolozsvári magyarok esélyegyenlőségének biztosítását tekinti. Sikerült elérnie, hogy a föld-visszaszolgáltatási kérvényeket beérkezésük sorrendjében bírálják el, ne más szempontok szerint. Kiderült, hogy birtokba helyezettek között aránytalanul kevés a magyar. Sikerült pénzt juttatni a magyar oktatási intézményeknek az iskolák tatarozására. Sikerült beszerezni a Márton Áron szobor építkezési engedélyét. Bevezette azt, hogy a reggeli órákban hozzá fordulhatnak a kolozsvári magyarok. László Attila odafigyelt arra, hogy a városházán megüresedett helyekre magyar fiatalok is pályázzanak. Nem sikerült elérnie, hogy Guttman Szabolcs személyében magyar főépítésze legyen a városnak. Amióta polgármester lett Sorin Apostu, nehezebben lehet vele dolgozni. A Mátyás-szobor restaurálása február 11-én a magyar kormány átutalta a szükséges összeget. /Kiss Olivér: „Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz ez a tisztség”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2009. június 22.

„Bár a magyar kormány válságkezelésen dolgozik, a határon túli magyarság támogatása sem idén, sem jövőre nem csökken” – szögezte le Kiss Péter magyar társadalompolitikai miniszter június 20-án, a huszonegy tanári lakásnak helyet adó ingatlan átadásakor Kolozsváron. Az ingatlantulajdonos Iskola Alapítvány elnöke, Kelemen Hunor elmondta, 2300 négyzetméteres tanárilakás-központot adtak át. Az épület a hét kétszobás és tizennégy egyszobás lakás mellett egy 170 négyzetméteres, szakképzésre alkalmas konferenciatermet, a bentlakó oktatók számára pedig egy közösségi termet is magába foglal. A Hajnal negyedi lakásokra a magyar egyetemi oktatók július 1. és augusztus 30. között jelentkezhetnek. A lakásokat hároméves időtartamra adják ki. /Fleischer Hilda: Tanári lakások magyar pénzből. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ Markó Béla szövetségi elnök az avató ünnepségen a romániai magyar felsőoktatási hálózat és az azt kiszolgáló háttérintézmények önállóságának fontosságáról beszélt. /Kiss Olivér: Felavatták az Iskola Alapítvány kolozsvári tanári lakásait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2009. június 25.

Első ízben június 24-én ült össze a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban az a munkabizottság, amely az elkövetkező három-négy évben összeállítja a város történetéről szóló kiadványokat. Az egyik turistáknak szánt, mintegy ötven oldalas és csupán Kolozsvár történetének főbb állomásaira kitérő kötet, a másik tudományos szempontoknak megfelelő, igényesen megírt és szerkesztett kiadvány lesz. A munkacsoportban akadémikusok, egyetemi professzorok és előadótanárok vesznek részt, de helyet kapott a megyeszékhely egyik díszpolgára is. A bizottság Camil Muresanu akadémikus személyében elnököt választott, a grémium titkára pedig Rüsz-Fogarasi Enikő, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem karának dékán-helyettese lett. Arra a kérdésre, hogy a munkába bevontak-e magyar és német anyanyelvű történészeket is, Sorin Apostu polgármester így válaszolt: „Kérem, ne firtassa ezt a témát. ” Ugyanakkor kijelentette, a magyar és német történészek megfelelő arányban lesznek képviselve. Arra nem tért azonban ki, hogy ez mit is jelent. /Kiss Olivér: Megírják vagy átírják Kolozsvár történetét? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2009. június 25.

A városháza tíz éve törvénytelenül használja a Funar-korszakban megalkotott és elfogadott címert – jelentette ki Nicolae Endroiu, a G. Baritiu Történeti Intézet igazgatója. Endroiu arra kérte Sorin Apostu polgármestert, hogy mihamarabb kezdeményezze a régi címer visszaállítását. – Legkésőbb szeptemberben a városi tanács hozzon határozatot arról, hogy a helyhatóság mindenhol az 1369-ben napvilágot látott címert vagy annak enyhén módosított változatát használja – mondta. Szégyenletesnek és megalázónak tartotta azt, hogy a polgármesteri hivatal a Román Akadémia hatáskörébe tartozó helyi heraldikai bizottsággal hosszú évekig pereskedett a címer miatt. – Gheorghe Funar volt polgármester beperelt bennünket, mert nem voltunk hajlandók láttamozni, és elfogadni a városháza akkori vezetősége által egy ötletbörze során nyertesnek nyilvánított pályamunkát – emlékeztetett Endroiu. /Kiss Olivér: Törvénytelen Kolozsvár jelenlegi címere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2009. július 9.

Az EU-tábor július 8-án tartott megnyitóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke Erdély Európában című előadásában kifejtette: a régió polgárainak, vezetőinek el kell gondolkodniuk azon, milyen szerepet látnak az erdélyi magyarságnak az Európai Unióban. Szerinte a magyar tisztségviselők leváltása bizonyíték arra, hogy a történelem nem megismételhetetlen. Legalább annyira aggasztó, ami jelenleg Szlovákiában zajlik. Módosították a létező nyelvtörvényt: 100 eurótól 5 ezer euróig terjedő pénzbírsággal sújthatnak valakit a szlovák nyelv nem megfelelő használata miatt. Európa-szerte előretörőben a nacionalizmus. Erdély a többnyelvűség, a nemzetek együttélése terén Európa számára is tud válaszokat adni. Markó úgy látja, a romániai magyar politikában három irányvonal lesz meghatározó az elkövetkező időszakban: a decentralizáció, az erdélyi magyarság helyzetének rendezése és az európai építkezés. Tonk Márton, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja kifejtette: a diákrendezvényen válnak igazán közösséggé az itt szakmai gyakorlaton levő hallgatók. /Kiss Olivér: Markó: az autonómia után a föderalizációról is beszélnünk kell. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2009. július 18.

Tusnádfürdőn július 17-én Hogyan tovább? című előadással folytatódott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Felszólalt többek között Martonyi János volt magyar külügyminiszter, Gál Kinga Fideszes és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, valamint Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. Míg Martonyi János derűlátásának adott hangot az európai építkezést illetően, addig Smaranda Enache mély szkepticizmusát fejezte ki az EU bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban. – Az európai parlamenti választások során látványos vereséget szenvedett az európai baloldal. Történt mindez annak ellenére, hogy a gazdasági válság hatásainak valamelyest fel kellett volna erősítenie a baloldal iránti politikai szimpátiát – fogalmazott Martonyi. Smaranda Enache hangsúlyozta a hagyományoknak az európai integrációba történő beépítése fontosságát, de megjegyezte nem akármilyen hagyományokról van szó. Nemtetszését fejezte ki azért, hogy a romániai európai parlamenti választásokat a „poszt-kommunista PD-L” nyerte meg. – Úgy érzem, mélyponton vagyunk – mondta. Sógor Csaba EP-képviselő szerint 2050-ben muzulmán értékek szerint berendezkedő európai országokról beszélhetünk majd. A család fontosságára hívta fel a figyelmet Gál Kinga Fideszes EP-képviselő. /Kiss Olivér: Muzulmán jövő az Európai Unióban? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Az autonómiák fölöttébb szükséges voltáról – Nemzetpolitika 2009–2029 című beszélgetésen fejtette ki gondolatait. Az RMDSZ az elmúlt húsz évben célul tűzte ki a központosított pártállam lebontását, ezt azonban csak részben sikerült megvalósítani. Az elkövetkező időszak legfontosabb célkitűzése a központosított állam lebontása. Sort kell keríteni a sajátos formájú autonómiák kialakítására is. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke megjegyezte: „Nekünk, politikusoknak csak akkor van erőnk megvalósítani mindazt, amit szeretnénk, ha az állampolgárok is mellénk állnak. ” Az autonómia Vajdaságban betöltött szerepével kapcsolatban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszélt. Elmondta: az autonómia az elmúlt húsz évben a vajdasági magyar politizálás fókuszában volt, többnyire az „egymásnak feszülés alapját” szolgáltatta. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint Kárpátaljának is számítania kell mind a magyarországi, mind pedig a Kárpát-medencei közösségek támogatására. Úgy vélte, a közeljövőben nincs sok esély a jelenlegi rossz tendenciák megváltoztatására. /Ferencz Zsolt: Autonómiáról, a különböző kisebbségek szemével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2009. július 20.

Tűző napon, rekkenő hőségben került sor július 18-án Tusnádfürdőn a 20. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Traian Basescu államfő, Tőkés László EP-képviselő és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök előadással egybekötött vitájára, amelyet Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottságának elnöke moderált. Orbán Rendszerváltók Európában címmel tartott előadást a baloldal csődjéről, a jobboldal sikeréről. Füttykoncert és hurrogás volt a reakció Traian Basescu államfő azon kijelentésére, hogy egyenlő szintű autonómiára van szükség Székelyudvarhelyen, Tulceán és Caracalban. A hallgatóság füttykoncerttel fejezte ki egyet nem értését akkor is, amikor az államfő emlékeztetett: az alkotmány első paragrafusa szerint Románia egységes nemzetállam. Basescu azzal válaszolt, hogy háromszor megismételte: Románia alkotmánya szerint az ország egységes nemzetállam. Tőkés László EP-képviselő előadása során kisebb párbeszéd alakult ki közte és az államfő között. Amikor a magyar politikus az alkotmány módosításának szükségességét említette, Traian Basescu közbevágott: – Próbáltuk módosítani az alkotmányt, de az RMDSZ nem támogatta – fogalmazott. Tőkés László pedig így replikázott: – Sajnálatos, hogy olykor a magyar politika is téved. Tőkés elítélte a szlovákiai nyelvtörvényt, és felhívta a figyelmet arra, hogy Csángóföldön még mindig korlátozzák a magyar oktatást, és tilos a magyar nyelvű mise a templomokban. Emlékeztetett a Székelyföldön leváltott magyar intézményvezetők miatt és a Bolyai Egyetem visszaállításáért sorra került tüntetésekre, majd Traian Basescu néhány érdemét méltatta: a decentralizáció támogatása, a Tismaneanu-jelentés. – Az államfő az általános autonómiát is vállalja. Még akkor is, ha azt mondja, hogy Tulceában, Caracalban és Székelyudvarhelyen egyenlő szintű autonómiára van szükség. Ez is valami – fogalmazott Tőkés. Az EP-képviselő szerint „nemzetpolitikai rendszerváltozásra” van szükség „a magyar nemzet ügyében a Kárpát-medencében”. – A politikában nincs olyan, hogy sohasem – mondta, utalva az államfőnek az autonómiára vonatkozó kijelentésére. – A nézetek revideálására van szükség, nem szabad leragadni a régi kommunista és nacionál-kommunista eszméknél – figyelmeztetett, majd hozzátette: nincs szükség az ortodox egyház és a román fegyveres erők expanziójára Székelyföldön. – Magyar kisebbségi törvényre van szükség. A többi kisebbséggel szolidaritást vállalunk, de nekünk sajátos gondjaink vannak, amelyekkel a többi kisebbség nem szembesül – szögezte le a politikus. A román államfő leszögezte: természetesnek tartja a kettős állampolgárságot, amelyet az új európai konstrukció körülményei között Románia nem ellenez. A rendezvény végén Basescu a színpadra invitálta az egyik autonómia-transzparenst kezében tartó hölgyet, leültette a saját helyére, és felkérte: magyarázza el, mit ért autonómia alatt. Az asszony végül annyit elmondott, hogy önrendelkezést szeretne a székelyföldiek és gazdasági függetlenséget Székelyföld számára. Basescu fölényesen válaszolt: Székelyföld ötven százalékkal többet kap a bukaresti költségvetésből, mint amennyit oda befizet, gazdasági ereje a függetlenséghez, intézményeinek eltartásához tehát nincs. A rendezvényt követően Traian Basescu és Orbán Viktor négyszemközti tárgyalásra vonult vissza, ennek tartalmáról azonban részleteket egyikük sem közölt. /Ferencz Zsolt, Kiss Olivér: Kifütyülték és lehurrogták Traian Basescut Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

2009. július 23.

Július 22-én után Sorin Apostu polgármester és Horatiu Cercel, a nyertes Concefa Rt. vezérigazgatója aláírta a szerződést a Mátyás-szobor restaurálására vonatkozóan. A Mátyás-szobor restaurálási munkálatait tervező cég, az Utilitas Kft. igazgatója, Szabó Bálint nem írta alá az átadási-átvételi jegyzőkönyvet, hiányzó iratokra hivatkozva. László Attila alpolgármester „kekeckedésnek” nevezte az Utilitas hozzáállását. A eddig csak útépítéssel foglalkozó Concefa Rt. megfelelő szakemberekkel dolgozik majd, mondta Sorin Apostu. /Kiss Olivér: Aláírták a szerződést, kezdődik a szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

2009. augusztus 21.

A Mátyás-szobor restaurálásával kapcsolatban a munkálatok továbbra is egy helyben topognak, mivel a szoborcsoport körül létrehozott építőtelepen még mindig megoldatlan a vízellátás. A szakemberek szerint a helyreállítási munkálatok tényleges elkezdése előtt sürgősen szükség van a talapzat megerősítésére. /Kiss Olivér: Aggódnak a szakemberek a Mátyás-szobor stabilitása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2009. szeptember 3.

Továbbra is eltér a kolozsvári önkormányzat és a tervező, a kolozsvári Utilitas Kft. szakembereinek az elképzelése arról, hogyan kellene restaurálni a Mátyás-szoborcsoportot. A hírek szerint saját szakember hiányában, a Concefa Kft. Kolozsi Tibor szobrászművészt bízta meg a bronz rész restaurálásával. – Megkerestek, egyeztettünk, de szerződés még nem született – nyilatkozta Kolozsi Tibor. /Kiss Olivér: Kolozsi Tibor restaurálja a Mátyás-szobrot? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2009. szeptember 30.

Büntető feljelentést tett az ügyészségen „a Kolozsvári Városi Tanács törvényes képviselői”, illetve a „Kolozsvári Városi Tanácsot a május 4-i liciten képviselő László Attila ellen” a budapesti Bencsik Alkotóközösség Kft. A feljelentés szerint a licitet nem megfelelő körülmények között szervezték meg, kifogásolták, hogy az útépítéssel foglalkozó és a hatóságoktól a szükséges engedélyekkel nem rendelkező Concefa Rt. nyerte meg a licitet. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke elmondta, a Bencsik cégnek 11 irata hiányzott. Amennyiben egy pályázónál több mint 4 hiányzik, akkor a céget automatikusan ki kell zárni a licitből. Érdekes, hogy annak idején nem fellebbeztek. „Edzett vagyok, ugyanis földügyekben sajnos gyakori a hasonló, alaptalan feljelentés”– nyilatkozta László Attila. /Kiss Olivér: Feljelentés a Mátyás-szobor ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2009. október 31.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem „Románia 20 évvel a kommunista rendszer bukása után” címmel két napig tartó nemzetközi kollokviumot rendezett. Október 30-án a nyitóelőadást Andrei Marga rektor tartotta, őt Petre Roman és Victor Ciorbea volt miniszterelnökök követték. A rektor negatív képet festett az ország fejlődéséről, Petre Roman viszont derűlátó volt, Victor Ciorbea pedig kedélyes kiselőadást tartott. Petre Roman szerint az 1989-es terroristák a katonai vezetők kitalációja volt annak érdekében, hogy ne vonják őket felelősségre a vérontás miatt. Úgy értékelte, hogy 1989 után a Securitate emberei beszivárogtak a politikai pártokba, egyesek az archívumban található dokumentummal zsaroltak egyes politikusokat és üzletembereket. Victor Ciorbea bánja, hogy megszűnt a Demokratikus Konvenció. – Ez a politikai erő alternatívája lehetne a mai hatalomnak. Elképzelhetetlen következményei lesznek, ha ez a hatalom még öt éven keresztül vezeti az országot – vélekedett. /Kiss Olivér: Románia húsz évvel 1989 után: a kiindulópontnál vagyunk? Nemzetközi kollokvium az elmúlt húsz évről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2009. november 3.

November 2-án ismét találkoztak a Mátyás-szobor restaurálásával foglalkozó magyar és romániai köztisztviselők, a kolozsvári önkormányzat képviselői, a tervező, illetve a fémrestauráló és kőrestaurátor. A tervező jelezte, november 16-ig elkészíti a szobor megemeléséhez és a „szarkofág” megvalósításához szükséges terveket. /Kiss Olivér: Szarkofágot” építenek télire a Mátyás-szobor köré. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2009. november 4.

A kolozsvári önkormányzat kezdeményezésére november 24-én hivatalosan átadják a kincses város részben átalakított Főterét. Az átalakítással sokan nem értettek egyet, mások pedig a modernizációs szükségre való hivatkozással támogatták a helyhatóság döntését. A kolozsvári magyar fiatalok civil tiltakozást szerveznek a magyar jellegű rendezvénypontok hiánya miatt. A megmozdulás kezdeményezője, Czika Tihamér, aki a blogján jelentette meg a Tiltakozzunk együtt a Főtér átadásán! című felhívást. Gergely Balázs is csatlakozott, együtt szervezik az akciót. Czikának nem a Főtér átalakításával kapcsolatban van kifogása, hanem a magyar jellegű rendezvények hiánya miatt. Párt- és kampányrendezvényről van szó – nyilatkozta László Attila RMDSZ-es alpolgármester. Nincsenek kétnyelvű plakátok, ez mutatja, hogyan a jelenlegi román városvezetés kezeli a kétnyelvűséget, a multikulturalitást. /Kiss Olivér: Magyar vonatkozású rendezvény nélkül adják át ma a Főteret. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2009. november 5.

Csendben, méltóságteljesen tiltakozott november 4-én a Főtéren a kincses város magyarsága az ellen, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal egyetlen reprezentatív, magyar vonatkozású programpontot se iktatott be a központ hivatalos átadási ünnepségébe. A tüntetést kolozsvári magyar fiatalok kezdeményezték sikerrel, ugyanis több mint száz (mások szerint közel háromszáz) kolozsvári magyar polgár jelent meg a Mátyás-szoborcsoport előtt. Miközben Sorin Apostu polgármester és Florin Stamatian prefektus díszbeszédet mondott, a tiltakozók hátat fordítottak nekik. Apostu állítása szerint meghívták a magyar közösség képviselőit a rendezvényre, s azzal vádolta a tüntetőket, hogy választási kampányrendezvényt szerveztek. Mi több, kijelentette: ők nem a város polgárai. A Vasgárda és a Sarmisegetuza Kulturális Alapítvány fiataljai részéről volt ugyan kisebb provokáció, de a néma tüntetés incidensek nélkül ért véget. A rendőrség, a csendőrség és a „civil figyelők” már jóval két óra előtt megjelentek a Főtéren, míg a magyar fiatalok csak néhány perccel két óra előtt mentek a helyszínre annak érdekében, hogy megelőzzék a csendőrség esetleges oszlatási kísérletét. Mihelyt Sorin Apostu polgármester beszélni kezdett, a fiatalok hátat fordítottak neki. A Szabadság azon kérdésére, hogy miért nem tárgyal velük, miért nem érdeklődik tiltakozásuk okáról, a polgármester sokkoló választ adott: – Ezek nem a város polgárai. Jöttek valahonnan, talán Szatmárról – fejtette ki. Máté András parlamenti képviselő kiadott állásfoglalása szerint Kolozsvár átalakított Főtérének hivatalos átadása a multikulturalitás eszméjének vereségét jelzi. A tüntető magyar fiatalokkal egyetért és elítéli azokat, akik hallgatásukkal továbbra is támogatják Sorin Apostu polgármester magyarellenes intézkedéseit. /Kiss Olivér: Apostu szerint „nem a város polgárai” tüntettek a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./ Hirtelen román villámtüntetők jelentek meg, a „Voltunk, vagyunk, leszünk” transzparens magyar feliratát román trikolórral takarták be. Az ellentüntetők elmondták, hogy románok, és azért vannak jelen, hogy jelezzék: Kolozsvár román föld volt és az is marad. /Sipos M. Zoltán: Hátfordító magyar csődület. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2009. november 6.

November 5-én átadták a kolozsvári Főteret. „Átadtuk a több mint 80 százalékos román többségnek. Legalábbis így érzem, írta a lap munkatársa. Egyre jobban érződik ennek a többségnek a nyomasztó hatása. A Funar-korszakban „mintha többen lettünk volna”. A jóhiszemű, tájékozott románok elítélték a funári nacionalizmust, a magyarellenes retorikát, az ortodox templomok, mellszobrok, feliratok, szobrok, emlékhelyek által elért szimbolikus térfoglalást. Most mintha az értelmiségiek és a lakosság többsége is egyetértene Apostunak a magyarságot sértő gesztusaival. /Kiss Olivér: Átadtuk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2009. december 3.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal és a tervezést végző, kolozsvári Utilitas Kft. közötti vitás kérdések ellenére haladnak a Mátyás-szobor restaurálási munkálatai. /Kiss Olivér: A vitás kérdések ellenére halad a Mátyás-szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2009. december 12.

Folyamatosan feltöltötték a Szabadságot a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF – www.hhrf.org) weboldalára. Az induláskor és az azóta fontos szerepet játszott Latkóczy Emese, a HHRF igazgatója, Zagyva Natália webszerkesztő, Józsa Péter, a szervezet budapesti irodavezetője, Moldován Árpád Zsolt, a HHRF kolozsvári képviselője és korántsem utolsósorban Schwartz Róbert, a szervezet kolozsvári irodavezetője. Utóbbi jelenleg is a lap tartalmának internetre történő feltöltésével foglalkozik. Az 1995. március 15. –2007. november 5. időszakban HTML-formátumban, 2007 novemberétől mindmáig pedig hírportálszerűen jelenik meg a lap tartalma, amelyhez hozzáadódik az egyre nagyobb mértékű online tartalom. 1995 márciusában a Szabadság volt az első romániai napilap, amely felkerült az internetre, világviszonylatban pedig az első magyar nyelvű napilap a világhálón. /Megelőzte a magyarországi napilapokat. / Saját fejlesztésű honlap lévén, az első hónapokban (azaz a 2007. november–2008. március időszakban) rengeteg problémával szembesültek. Idővel a szinte kizárólag gyorshírekből álló webes tartalom jelentősen bővült. Bevezették a kommentálható cikkek rendszerét. Valamennyi anyag olvasottságát mérő rendszer segíti a szerkesztőket abban, hogy lássák: mi iránt van nagyobb érdeklődés. 2008 nyarán beindították a Szabadság videó-portálját: video.szabadsag.ro. A 2007 novemberétől működő új, hírportálszerű weboldal látogatottsága folyamatosan nő. Tavaly novemberben 22 085, idén pedig 31 203 egyéni felhasználó volt kíváncsi a www.szabadsag.ro tartalmára. Átlagos napon 2200–2500 egyéni felhasználó látogat a WebSzabadságra. További terveik: webrádió és webtelevízió. /Kiss Olivér: Évforduló. Szabadság a világhálón: 12 évig a lap internetes tükre, 2 éve hírportál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2009. december 23.

December 21-én ismét kooperációs értekezletet tartottak a Mátyás-szoborcsoport restaurálásával foglalkozó szakemberek. Sólyom László köztársasági elnök kifejezte abbéli szándékát is, hogy részt vegyen a helyreállított szobor hivatalos átadási ünnepségén. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke úgy véli: amióta Kolozsi Tibor, az ország egyetlen megfelelő tapasztalattal rendelkező bronzszakembere bekapcsolódott a restaurálási munkába, a dolgok rendben haladnak. /Kiss Olivér: Sólyom Lászlót is érdekli a Mátyás-szobor sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./


lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-290




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék