udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 448 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 421-448

Névmutató: Péntek János

1996. május 31.

Máj. 30-31-én Temesváron tartották az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik központi rendezvényét Történelmünk a Duna-medencében címmel, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság rendezésében. A megnyitó ünnepségen Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán, a Népfőiskolai Társaság titkára méltatták az esemény fontosságát. Neves tudósok, Benkő Lóránd akadémikus /Budapest/, Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/, Benkő Elek tudományos főmunkatárs /Budapest/, Tonk Sándor egyetemi tanár /Kolozsvár/ és mások tartottak előadást. A kétnapos összejövetelt a nemzetstratégiáról szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 793. sz./ Erdélyt - hangzott el Tonk Sándor előadásában - már elnevezése is a magyar történelemhez köti. Az Erdély elnevezés a magyarság kárpát-medencei megtelepedésével egyidejű, és a magyar szállásterület központi részéből tekintve az egykori Igfon erdőn túli területre vonatkozott. Régészeti leletek igazolják a honfoglaló magyarság 9-10. századi itteni megtelepedését. A helységnevek arra utalnak, hogy a magyarság a 10. század végéig birtokába vette a Mezőséget, a széles folyóvölgyeket, a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket. Benkő Elek kifejtette, hogy a székelység már az Árpád-korban magyar nyelvű, a magyar nép szerves részét képező népcsoport volt. Szarka László /Budapest/ elmondta, hogy a határokról a győztes hatalmak Trianon előtt egy évvel már megállapodtak és eldöntötték, hogy nem egyeznek bele a katonailag elfoglalt területek hovatartozását megszabó népszavazásokba. A határokon kívül rekedt 3,6 milliós magyarság 75 év alatt 2,7 millióra csökkent, míg a Romániához csatolt részek román lakossága 2,9 millióról 5,8 millióra nőtt. Kiss Gy. Csaba /Budapest/ hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kommunizmus egy második szellemi Trianont is megvalósított. Míg a szovjet érdekszférába tartozó többi szocialista országban a nemzeti érzésnek szabad utat engedtek, Magyarországon, kiváltképp 1956 után a nemzeti gondolkodást fő veszélynek tekintették, és ravasz ötlettel a modernizáció ellenségeként kiáltották ki. Ez a mentalitás ma is él. /Gazda Árpád: Történelemszeminárium Temesváron. Erdély sorsfordulói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./

1996. július 5.

Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1996. július 13.

Számos egyesület, társulat és intézmény támogatásával júl. 13-án Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékén domborműves emléktáblát avatnak Szentkatolnai dr. Bálint Gábor nyelvésznek a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orientalista tanszékének tanárává való kinevezésének 99. évfordulóján. A keletkutató Bálint Gábor munkásságát Bodor András történész és Péntek János tanszékvezető méltatja. A dombormű Vetró András /Kézdivásárhely/ alkotása,az emléktábla Zattler István /Kolozsvár/ kőfaragómester munkája, a térképgrafika pedig Turánicz Péteré /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3., Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Szentkatolnai Bálint Gábor /Szentkatolna, 1844. márc. 4. - Temesvár, 1913. máj. 26./ 1897-ben lett Kolozsváron az ural-altáji nyelvek összehasonlító nyelvészet tanára.

1996. augusztus 12.

Egerben aug. 12-én megkezdődött az Anyanyelvi Konferencia, Pomogáts Béla tartott elnöki beszámolót, kifejtette, hogy mindig az egyetemes magyar kultúra és a határok fölött érvényesülő nemzeti stratégia érdekeit tartották a szemük előtt. Tabajdi Csaba államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság munkájában meg kell találni az arányokat a nyugati és a kárpát-medencei magyarság között. Bárczi Géza-emlékéremmel jutalmazták Péntek János kolozsvári egyetemi tanárt és Szathmári István professzort. Vitaindító előadást tartott Nagy Károly /USA/, Gál Sándor /Felvidék/, Kötő József /Erdély/ és Dudás Károly /Vajdaság/. /Magyar Nemzet, aug. 13./ Pomogáts Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: felmerült benne, hogy a konferenciát pénzhiány miatt le kell mondani, de voltak, akik a tanácskozást megmentették: Tabajdi Csaba államtitkár egymillió forinttal, Magyar Bálint kultuszminiszter másfél millióval támogatta a konferenciát. /Magyar Hírlap, aug. 13./

1996. augusztus 12.

Egerben aug. 12-én megkezdődött az Anyanyelvi Konferencia, Pomogáts Béla tartott elnöki beszámolót, kifejtette, hogy mindig az egyetemes magyar kultúra és a határok fölött érvényesülő nemzeti stratégia érdekeit tartották a szemük előtt. Tabajdi Csaba államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság munkájában meg kell találni az arányokat a nyugati és a kárpát-medencei magyarság között. Bárczi Géza-emlékéremmel jutalmazták Péntek János kolozsvári egyetemi tanárt és Szathmári István professzort. Vitaindító előadást tartott Nagy Károly /USA/, Gál Sándor /Felvidék/, Kötő József /Erdély/ és Dudás Károly /Vajdaság/. /Magyar Nemzet, aug. 13./ Pomogáts Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: felmerült benne, hogy a konferenciát pénzhiány miatt le kell mondani, de voltak, akik a tanácskozást megmentették: Tabajdi Csaba államtitkár egymillió forinttal, Magyar Bálint kultuszminiszter másfél millióval támogatta a konferenciát. /Magyar Hírlap, aug. 13./

1996. augusztus 23.

Az aug. 12-15-e között Egerben és Mezőkövesden megtartott VIII. Anyanyelvi Konferencián Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár A jövő esélyei a külső régióban címmel tartott előadást. A kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek egyszerre veszélyeztetettek és alárendeltek. Ezeket a gondokat kell megosztani a nemzet egészével. Az utódállamok alkotmányai a magyar nyelv alárendelt jogi státusát rögzítették. - A demográfiai helyzet kedvezőtlen, mind az anyaországban, mind a határon kívül öregszik és apad a magyar népesség. Erdélyben az 1990-ben kezdődő demográfiai hullámvölgynek a kezdetét ábrázolhatta az 1992. jan. 7-i népszámlálás. Felsőfokú végzettség tekintetében is rossz a helyzet, a romániai magyarság 3,6 %-os arányával szemben az országos átlag 5,1 %. A veszteséglistán szerepel a folyamatos és kényszerű asszimiláció, nyelvcsere. Becslés szerint Trianon óta a veszteség megközelíti a másfél milliót. - Az államnemzeti stratégia fontos eleme a magyar népesség fokozatos kiszorítása az állami élet kulcsfontosságú területeiről és intézményeiből. - Szükség van önálló egyetemre. Némelyek megtévesztő véleménye szerint nincsenek meg a feltételei, pedig mindaddig nem várható a minőség visszaáramlása, amíg nincs intézményes és egzisztenciális garanciája az otthoni szakmai munkának. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

1996. augusztus 23.

Az aug. 12-15-e között Egerben és Mezőkövesden megtartott VIII. Anyanyelvi Konferencián Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár A jövő esélyei a külső régióban címmel tartott előadást. A kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek egyszerre veszélyeztetettek és alárendeltek. Ezeket a gondokat kell megosztani a nemzet egészével. Az utódállamok alkotmányai a magyar nyelv alárendelt jogi státusát rögzítették. - A demográfiai helyzet kedvezőtlen, mind az anyaországban, mind a határon kívül öregszik és apad a magyar népesség. Erdélyben az 1990-ben kezdődő demográfiai hullámvölgynek a kezdetét ábrázolhatta az 1992. jan. 7-i népszámlálás. Felsőfokú végzettség tekintetében is rossz a helyzet, a romániai magyarság 3,6 %-os arányával szemben az országos átlag 5,1 %. A veszteséglistán szerepel a folyamatos és kényszerű asszimiláció, nyelvcsere. Becslés szerint Trianon óta a veszteség megközelíti a másfél milliót. - Az államnemzeti stratégia fontos eleme a magyar népesség fokozatos kiszorítása az állami élet kulcsfontosságú területeiről és intézményeiből. - Szükség van önálló egyetemre. Némelyek megtévesztő véleménye szerint nincsenek meg a feltételei, pedig mindaddig nem várható a minőség visszaáramlása, amíg nincs intézményes és egzisztenciális garanciája az otthoni szakmai munkának. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

1996. október 24.

Idén lenne nyolcvanéves, de ebben az évben halása huszadik évfordulójára is emlékezhettek pályatársai és tanítványai. Márton Gyula nyelvész, egyetemi tanár munkásságára emlékezve tartottak Zilahon emlékülést és a Szilágy Társaság kezdeményezésére szülőfalujában, Nagymonban emléktáblát avattak. A volt zilahi Wesselényi Kollégium diákja Kolozsváron szerzett diplomát, majd az egyetem tanára, dékánja, rektor-helyettese, illetve a Magyar Tanszék vezetője volt, tanított finnugor összehasonító nyelvészetet és nyelvjárástant. A zilahi EMKE-házban tartott emlékülésen dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem tanszékvezető tanára Márton Gyula tudományszervező tevékenységét méltatta, akinek fő kutatási területe a nyelvjárás volt. Halála után jelent meg a moldvai csángómagyarság nyelvi atlasza, 1992-ben, Budapesten. A nyelvművelő Márton Gyuláról dr. Zsemlyei János beszélt, emlékezve arra, hogy ő kezdeményezte a kolozsvári rádió nyelvművelő rovatát, a mely 1956-tól betiltásáig, 1958-ig létezett. Márton Gyula Írjunk, beszéljünk helyesen című, 1952-ben megjelent könyvét a cenzúra kitiltotta a közkönyvtárakból. Nagymon jelenleg száz lelket sem számláló tövishát falu, ahol elhelyezték az emléktáblát. /Fejér László: Márton gyula emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ Márton Gyula /Nagymon, 1916. dec. 27. - Kolozsvár, 1976. ápr. 4./

1996. október 27.

Megpezsdült Kőrösfő közösségi élete. Az egy éve felállított Vasvári-emlékoszlop miatti hivatalos ellenkezés, a felállítás miatt az RMDSZ perbe fogása, továbbá az, hogy a falu élére Ferencz László tiszteletes került, aki részt vállal a faluközösség építésében, mindez összefogta Kőrösfő lakóit. Megszervezték a falutalálkozót, meghívták a faluból elszármazottakat. A falutalákozón /okt. 26-27/ ünnepelték Kőrösfő első írásos említésének 720. évfordulóját. Okt. 26-án a művelődési otthonban tartott előadást Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, Kőrösfő fia és Sebestyén Kálmán, aki kőrösfőiek nemzedékét nevelte tanárként-igazgatóként, jelenleg Magyarországon él. Az előadások után hajnalig tartó mulatság következett. Okt. 27-én a református templomban gyűlt össze az ünneplő sokaság, ahol Kovács Kurucz János ismertette a kőrösfői egyház és templom történetét. Az elszármazottak kérésére megalakították a Kőrösfői Baráti Társaságot, majd leleplezték a templom közkertjének mészkőfalán a Kiss Gergely által készített emléktáblát ezzel a felirattal: "896-1276-1996. Ezen emléktábla állíttatott Kőrösfő első írásbeli megemlítésének 720. évfordulóján. A honfoglalás utáni 1100. esztendőben. Anno Domini: 1996. október 27." Ünnepi istentisztelet, közös ima, majd a templomkerti szeretetvendégség tette teljessé az ünnepet. /Miklós László: Kőrösfői Riszeg alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3., Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

1996. december 18.

Megjelent Mészáros József marosvásárhelyi irodalomtörténész szerkesztésében Kós Károly egyetemessége /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1996/ című könyve, amely a Marosvásárhelyen kiadott Kós Károly egyetemessége felé című munkájának második, bővített kiadása. A könyv az élete végéig alkotó építész-műemlékvédő-író-drámaíró-levélíró-politikus-történész-nyelvész-könyvművész egyetemességét tükrözi. Helyet kap benne többek között Balogh Edgár, Czine Mihály, Balogh Ferenc, Gábor Dénes, Péntek János és Benő Samu írása. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1997. január 24.

Jan. 24-26-án tartotta a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/. Ördögh Gyárfás Lajos főtitkár beszámolt arról, hogy javultak az AESZ kapcsolatai más szervekkel. Beszámolót terjesztett elő Zsigmond Győző elnök, dr.Péntek János társelnök, majd a szakterületek felelősei következtek, többek között Antal Sándor, a helyesírási versenyek irányítója, Kása Magdolna, a beszédművelő körök vezetője. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár az AESZ figyelemre méltó eredményeiről beszélt. Péntek professzor 1996-ot a magyarság és a magyar nyelv ünnepének nevezet a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán. Nem elég tudatos az anyanyelvvédő munka, figyelmeztetett, gyengül, szegényedik az anyanyelvi tudás. /Komoróczy György: Közgyűlés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

1997. március 21.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az Aranka György Nyelvművelő Kör a kolozsvári Apáczai Csere János Líceummal Kolozsváron szervezte meg márc. 21-22-én az Aranka György Nyelvművelő Verseny országos döntőjét. Zsigmond Győző, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Dr. Péntek János professzor az anyanyelv ápolásának fontosságát emelte ki. A díjkiosztó ünnepség márc. 23-án volt, Széken. Dr. Péntek János Széken, Aranka György szülőhelyén emlékezett a névadóra, felelevenítve Aranka György pályafutását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1997. április 2.

Ápr. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban tanácskoztak a magyar szakpedagógusok képviselői, melyen részt vettek a román és magyar minisztériumi küldöttek is. Vitaindítójában Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető professzora a rendezvény céljának az oktatási reform elindítását jelölte meg. A hazai magyar közoktatásban bizonyos elzárkózás tapasztalható a szakmai fórumok, a pedagógus szövetség és az anyanyelvvédő fórumoktól. Az új politikai konstellációban alapvető igény, hogy megszűnjön minden korlát a magyar nyelv érvényesítésében. Anyanyelvünkben romlás mutatható ki, figyelmeztetett Péntek János. A magyar szaknyelvek egységét, azonos terminológiáját meg kell őrizni. /Romániai magyar nyelvű líceumok és tagozatok fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

1997. május 15.

A közelmúltban Nagyváradon tartották meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ szervezésében a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjét a magyar iskolások számára. Az ünnep megnyitóján Péntek János, a magyar szak tanszékvezetője beszédében a magyar nyelv megítéléséről beszélt. Péntek professzor az 1996. évi Hungarológiai Kongresszuson, melyet Rómában tartottak A hitélet anyanyelvűsége címmel tartott előadást. Kitért arra, hogy a katolikus egyház a vatikáni zsinaton az anyanyelv használatát bevezette, ez segített a kisközösségeknek. A moldvai csángók viszont többszöri kérésük ellenére nem gyakorolhatják a hitéletet anyanyelvükön, az eredménye a gyors asszimiláció. Külföldi egyetemeken van érdeklődés a magyar nyelv iránt, idehaza ez nem tapasztalható. Az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak /Kolozsvár/ még ma sincs magyar kutatója,a bukaresti Nyelvtudományi Intézet nem foglalkozik a magyar nyelv kutatásával, elmélyed viszont a hindi nyelv búvárlásában. Az utóbbi hónapokban a helyzet változott, bíztató jelek vannak. - A Bolyai Egyetem vitájáról "nem kívánok most szólni. Elmondom a magam véleményét." A kétlépcsős önállósodás híve. Szerinte nem szétválással, hanem önállósítással kell létrehozni a -Bolyai Tudományegyetemet, az 1945-ben létezett hagyományos karokkal, a bölcsész-, természettudományi, jogi és közgazdasági kar újraszervezésével. Nem mondatunk le a Bolyai önállósodásáról, hangsúlyozta. /Komoróczy György: Közéleti teret a magyar nyelvnek. Nagyváradi beszélgetés dr. Péntek János egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1997. június 25.

Negyvenéves a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /NyIrK/, a Román Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirata, amely 1957-ben indult és eddig 71 füzete jelent meg. A folyóirat példányszáma eleinte ezer volt, 1974-től 5-600, 1993 óta csupán 350. A folyóiratot csak a megrendelők kapják, számos példányt pedig cserepéldányként küldenek szét. A közlemények szerzői túlnyomó többségükben a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának kutatói, illetve a kolozsvári Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tagjaiból kerülnek ki. Jelenleg Szabó Zoltán a főszerkesztő, Antal Árpád a helyettese, Murádin László a szerkesztőségi tudományos titkár, szerkesztői: Campean Ilieana, Cs. Gyimesi Éva, Kozma Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1997. július 19.

A tanügyi törvény módosításáról kedvező a véleménye, bár vannak aggályai a megvalósulásával kapcsolatban, fejtette ki dr. Péntek János tanszékvezető egyetemi tanár, aki több mint harminc éve tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Romániában mindig viszonylagos a törvények érvényessége, végrehajtása. Két negatív folyamat jellemzi évtizedek óta a magyar nyelvű közigazgatást: az egyik az, hogy felfelé haladva mind nagyobb arányú a román tagozatokon való tanulás, a másik az, hogy az átlagosnál nagyobb arányú a magyar tanulók lemorzsolódása. Ezt a két folyamatot kellene megállítani. - Két fontos belső feltétele hiányzik a színvonalas magyar nyelvű oktatásnak. Az egyik a szakmai megalapozás, a másik a szakfelügyelet. Az oktatás tervezését, szervezését minden országban külön szakmai intézmények végzik. A jelenleginél nagyobb minisztériumi apparátusra van szükség, mert egy-két ember képtelen átfogni a közel kétszázezres tanulói létszámmal működő oktatási intézményeket. Állami oktatáskutató intézet kellene, legalább 10-15 főállású, jól képzett szakemberrel. Szakfelügyeletre is szükség van, nem minisztériumi brigádokra. Mindezek hiánya miatt az elmúlt hét évben csökkent az oktatás színvonala. - Az igazgatók hatáskörét növelni kellene, továbbá a szülőknek, a közösségnek is módot kellene adni, hogy éljenek akár a figyelmeztetés jogával. Érdektelenség, igénytelenség tapasztalható sok helyen. - Béres András államtitkár egyedül keveset tehet, hiányzik a megyei szakfelügyeletek szakszerű működése.- Az önálló magyar egyetemnek Kolozsváron kell működnie. "A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos sérelmek orvoslását is el kell kezdeni." Szükség van Székelyföldön is egyetemi karokra, intézetekre, főiskolákra. Székelyudvarhely, Kézdivásárhely tanítóképzője főiskolai rangra emelhető. A közösségeknek, önkormányzatoknak, egyesületeknek, alapítványoknak, egyházaknak forrásokat kell találniuk ösztöndíjakra, hallgatói hitelekre. /Felelős magyar nyelvű közoktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./

1997. augusztus 13.

Aug. 13-án Sepsiszentgyörgyön ülésezett az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ elnöksége. A magyar nyelv romániai helyzetéről dr. Péntek János társelnök előterjesztése alapján nyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozat szerint az AESZ örömmel üdvözölte az anyanyelvhasználatot korlátozó törvények módosítását, egyben aggodalommal tapasztalja, hogy a kormánykoalíción belül és a nacionalista ellenzék körében még inkább, a sajtóban és a televízióban újra általánossá vált a magyarellenes gyűlöletkeltés, az agresszív fellépés. Az AESZ leszögezi, nincs semmi alapja annak, hogy bárki kétségbe vonja a több évszázados magyar helységnevek érvényességét. AZ AESZ diszkriminatív lépésnek tekinti azt, hogy egyedül a magyar tanítóknak és óvónőknek a versenyvizsgán kettős vizsgáztatást rendeltek el, román és magyar dolgozatot kellett megírniuk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23-24./

1997. augusztus 16.

Az Anyanyelvi Konferencia aug. 12-16-a között tartja tanácskozását Illyefalván. Sepsiillyefalván magyarországi és más határon túli magyar nyelvészek az erdélyiekkel együtt gondolkodtak a nyelv nemzetmegtartó szerepéről. Az anyaországban természetességgel használt nyelv veszített presztízséből, addig a kisebbségbe szorult nemzetrészek körében nagyobb, féltenivalóbb kinccsé vált az anyanyelv. "Európa egyetlen, önmagával határos országában, az elcsatolt területeken és a nyugati magyarság körében más-más szinten áll a magyar nyelv, egyvalamiben mégis azonos: a magyar nyelv védelemre szorul." A nemrég Sepsiszentgyörgyön járt Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztertől megkérdezték, van-e a magyar államnak kidolgozott stratégiája a köznyelv romlásának megállítására. Nyelvrendőrséget nem lehet felállítani, válaszolt a miniszter, inkább csak pozitív ösztönzőkkel lehet hatni. Nagy szerepet játszhat az oktatás. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke kifejtette, hogy az anyanyelvi kultúrát erősíteni kell. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor hangsúlyozta, hogy a felsőbb, művelt nyelv kialakításához szükség van nyelvépítő, nyelvfejlesztő tudatos beavatkozásra. A Szó-Tartó mozgalmat ennek gyakorlati kivitelezését indítja útjára az Anyanyelvi Konferencia. A kezdeményezők olyan nyelvőrzőket kívánnak bevonni a tevékenységbe, akik érvényesíteni tudják a nyelvvédelmi program célkitűzéseit. /Fekete Réka: Anyanyelvi Konferencia Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

1997. augusztus 19.

Aug. 12-én véget ért az Illyefalván a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár és a Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/ által szervezett tíznapos olvasótábor, melyen 46 magyarországi, felvidéki és erdélyi fiatal vett részt. A táborlakók többek közt a hagyományokkal és Háromszék nevezetességeivel ismerkedtek. A fiatalok éppen indultak, amikor ugyanezen a helyen, Sepsiillyefalván megjelentek az Anyanyelvi Konferenciára igyekvők. Az első nap a Szó-tartó mozgalom útnak indítását célozta. A Szó-tartó mozgalom az egészséges nemzettudat kialakítását segíti a teljes magyar nyelvterület kultúrájának megismertetésével. A magyar nyelv helyzetéről Péntek János professzor tartott előadást, Pomogáts Béla a magyar irodalom és nemzetkép viszonyáról, Sidó Zoltán a szlovákiai magyar oktatásról és a szlovák nyelvtörvényről. A konferencia résztvevői ellátogattak a Székely Nemzeti Múzeumba /Sepsiszentgyörgy/. Bencze Lajos a szlovéniai kétnyelvű oktatás tapasztalatait ismertette, Dupka György a magyar kultúra kárpátaljai jelenlétéről beszélt, Keszeg Vilmos Népismeret és nemzetkép címen tartott előadást. /Éltes Enikő: Illyefalva, Illyefalva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1997. október 8.

Anyanyelvünk jövője címmel rendezett konferenciát okt. 8-án a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /Anyanyelvi Konferencia/. Szükség van olyan mozgalomra, amely vállalja anyanyelvünk ápolását, jelentette ki megnyitó beszédében Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. Ennek szellemében fog össze a Magyar Tudományos Akadémia, a Nyelvtudományi Intézet, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Írószövetség, hogy hosszú távú stratégiát dolgozzon ki. A közös munka nyitánya volt ez a konferencia. Péntek János kolozsvári magyar egyetemi tanár vitaindítójában szólt a magyar kisebbség helyzetéről, az asszimiláció veszélyéről, az államok, az oktatás és az egyházak feladatairól és felelősségéről a kisebbségek nyelvi kultúrájának védelmében. Glatz Ferenc, az MTA elnöke kifejtette, hogy először nyelvünk jelenlegi állapotát kell felmérni. Tabajdi Csaba államtitkár szerint törvényi szabályozással nem érdemes beavatkozni a nyelv alakulásába. Kántor Lajos, a Korunk (Kolozsvár) főszerkesztője a Szó-tartó mozgalomról szólt, majd Péntek János a romániai, Gál Sándor kassai író a szlovákiai, Papp György újvidéki egyetemi tanár a vajdasági, Dupka György /Ungvár/ a kárpátaljai és Lázár Oszkár egyetemi tanár a nyugati szórványok anyanyelvvédelméről tartott előadást. /Magyar Nemzet, okt. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 421-448




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék