udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 448 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 421-448

Névmutató: Péntek János

1998. szeptember 11.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által kezdeményezett Nyelvek és kultúrák a Kárpát-medencében című konferenciát immár tizedszer rendezték meg - Újvidék, Budapest, Szeged, Nyitra, Kolozsvár és Ungvár, illetve sok más helyszín után ezúttal Bécsben, az ottani Bornemisza Péter Társaság székházában. Romániából Péntek János nyelvészprofesszor és Pozsony Ferenc, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutatók mellett a szatmárnémeti Bura László is részt vett, ő számolt be az eseményről a Szatmári Friss Újságnak. A nívós előadásokat hamarosan könyv formájában is megjelentetik, Gereben Ferenc és Kontra Miklós budapesti nyelvészprofesszorok szerkesztésében. Az előadások leggyakoribb tematikája szociolingvisztikai jellegű volt - ilyen megvilágításban került terítékre a Kárpátok Eurorégióban tapasztalható nyelvi egymásrahatás problémája, a cigányok nyelvhasználata és a csángók nyelvi vergődése. Ez utóbbi témájú dolgozat szerzői - a szegedi József Attila Tudományegyetem ifjú kutatói - példamutatóan tudományos, budapesti nyelvészek által bemutatott, a méhkeréki románság soraiban végzett kutatómunkára alapozott, rendkívül tanulságos előadás volt. /Nemzetközi konferencia a kisebbségi nyelvhasználatról. Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., a Szatmári Friss Újság nyomán/

1998. október 28.

Okt. 29-én megnyitja új évadját a Kolozsvári Népfőiskola a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Bilascu utca 5.). Dr. Egyed Ákos történész-professzor, az RMNT országos elnökének megnyitó beszéde után dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora Magyar nyelvi tájak, nyelvi környezet Erdélyben címmel tart előadást. /Évadnyitó a Kolozsvári Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1998. november 28.

Nyelvművelés, nyelvápolás, nyelvi tervezés címmel szakmai tanácskozást tartott az Anyanyelvápolók Szövetsége a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke előadásában átfogó képet nyújtott a nyelvhasználat, illetve a nyelv mai állapotáról. A nemzetközpontú nyelvművelés feladatairól beszélt. A közösség szempontjából igenis szükség van a nyelvi karbantartásra, az anyanyelvi mozgalomra, szögezte le a professzor, utalva a magyarországi vitára, amely megosztotta a nyelvészeket. Az egyik tábor hívei szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükséges a tudatos beavatkozás. Az előadók között volt Cs. Nagy Lajos, a kolozsvári egyetem vendégtanára, Vetési László református lelkész, teológiai tanár, szórványkutató, Brauch Magda aradi, Komoróczy György székelyudvarhelyi nyelvművelő és Zsigmond Győző egyetemi adjunktus. A tanácskozás jó megszervezéséért elismerés jár Török Katalinnak, az AESZ alelnökének és Ördögh Gyárfás Lajos főtitkárnak. /Aranka György nyomdokain. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./

1999. február 4.

Árkoson tanácskoztak a pedagógusok. Örvendetes, hogy bevezetik az erdélyi magyarság történetének és hagyományainak oktatását. Ki kell használni, hogy a rendelet lehetőséget ad magyarországi tankönyvek használatára. Lehetőség van arra is, hogy magyarországi és erdélyi szerzők közösen írjanak tankönyvet. Mindez a tankönyv terminológiája miatt fontos, hangsúlyozta dr. Péntek János egyetemi tanár, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke. /Oláh István: Anyanyelvápolók a nyelvrontásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1999. április 7.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség körkérdéssel fordult a világ magyarságának jeles személyiségeihez, választ várva arra, hogy milyen élményből táplálkozik anyanyelvi tudata, veszélyben van-e anyanyelvünk, továbbá milyennek látja az anyanyelv jövőjét. Péntek János egyetemi tanár, nyelvészprofesszor válaszát közölte a lap. Õ Kalotaszeg szülötte, ott tanulta meg azt a táji változatot, amelyet később mint dialektológiai anyagot fedezett fel. Nagyváradon járt gimnáziumban, akkor még a város "magyar volt nyelvében, szellemében". A végső tudatosságot Kolozsvár alakította ki benne. - "Az egész magyar nyelvterületen, minden magyar közösségben szükség van a nyelv karbantartására, a nyelvi minta felmutatására, szükség van a kodifikáció érvényesítésére..." Kellő nyelvi és nemzeti önérzet és tudat nélkül nem maradhatunk meg azok, akik vagyunk. /Péntek János: A magyar nyelv helyzete az ezredfordulón. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7. - átvétel az Édes Anyanyelvünk folyóiratból/

1999. május 8.

Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1999. május 8.

Április 30-a és május 2-a között Nagybányán, a Németh László Gimnáziumban zajlott le a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakasza. Huszonhat csapat, közel nyolcvan általános- és középiskolás diák rajtolt a színvonalas vetélkedőn. Dr. Péntek János kolozsvári egyetemi előadótanár, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket. A résztvevőket városnéző sétára, majd Koltóra vitték. /Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., Versenyben az anyanyelvért. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 7./

1999. június 5.

Jún. 5-én tartotta meg közgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu elnöki beszámolójában kifejtette: az erdélyi magyarság érdeke - kettős kötöttségéből fakadóan - nemcsak az össznemzeti értékek megőrzése, hanem az is, hogy ne maradjon el az anyaország fejlettségi szintjétől. "Transzszilvanizmusunkat nem kívánjuk letagadni, de ezt a magyar közösség szerves alkotóelemeként fogjuk fel" - mondotta az elnök, utalva egyes, az utóbbi időben hallható és a magyar nyelv többközpontúságára célzó véleményekre. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindig a kolozsvári egyetemmel szoros együttműködésben járult hozzá a tudományos eredmények eléréséhez. Most, hogy a magyar egyetem visszaállítása késlekedik, felerősödött az egyesület újjászerveződésének igénye. Az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a romániai politikai közszereplőkre és a magyarországi diplomáciára számíthat. Az utánpótlás kérdésében fájó pont a magyarországi ösztöndíjrendszer gyakorlata, amely eddig valójában "agyelszívást" jelentett. Az új támogatási rendszer, az Apáczai Alapítvány, ezt igyekszik ellensúlyozni. Az erdélyi magyar tudományt sokáig az egyszemélyes kutatóműhelyek jellemezték. Az EME külön erkölcsi elismerésben részesíti azokat, akik a kilátástalan időkben sem hagytak fel a tudományos munkával, megpróbál egyedül segíteni a tudományos könyvkiadáson. Egyed Ákos azt javasolta: az EME vándorgyűléseit úgy tegyék sikeresebbekké, hogy azokat ne korlátozzák egy szakmára. Péter Mihály szerint szorosabbá kell fűzni a szálakat a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek már most 13 külső tagja van Erdélyből. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán és Bors József. Tiszteletbeli tagokká választották Fodor András és Szávai János Zoltán professzorokat. Átnyújtották az okleveleket a tavalyi tiszteletbeli tagoknak: Balássy Andrásnak, Feyné Vincze Máriának, Farkas Lászlónak és Pálfalvi Attilának. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés. Célunk az össznemzeti, valamint saját értékeink megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1999. augusztus 26.

Péntek János nyelvész, kolozsvári professzor pontosított. A Székelyföld /Csíkszereda/ 5. számában jelent meg egy vele készített interjú. Megjelenés előtt nem látta az írást, a nyersen közreadott interjúszövegben tartalmi elírás (vagy félreértés?) is szerepel, amely ellentétes azzal, amit mondott. Elfogadhatatlan, hogy a Románia történelme tankönyvek továbbra is a magyar ellenségképet forgalmazzák meg, és ez a szövegben pontosan fordítva jelent meg. A Romániai Magyar Szó július 23-i számában Kuszálik Péter Morfondírjában kifogásolta az interjúnak azt a részét, amelyben úgy szólt az anyanyelv- oktatás két évtizeddel ezelőtti reformjáról, hogy közben megfeledkezett Kuszálik édesanyjáról, akinek tankönyvírásban és egy tanári kézikönyv megírásában szerzőtársa volt. Nem volt szándékában, hogy saját érdemeit mások rovására felnagyítani. /Péntek János, Kolozsvár: Helyesbítés és pontosítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1999. augusztus 27.

Aug. 28-én és 29-én emlékeznek Adyra a kalotaszegi Nyárszón. A költő arcképével díszített kopjafát avatnak. A költőről dr. Egyed Emese értekezik, dr. Péntek János professzor pedig Ady kalotaszegi kötődéséről beszél. /Ady-emlékünnep Nyárszón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1999. augusztus 30.

Aug. 28-29-én immár negyedik alkalommal rendezték meg Kalotaszegen Ady Endre emlékének szentelt ünnepségsorozatot. A rendezvény Zilahon kezdődött, ahol az Ady-emlékházra elhelyezett emléktáblát avatták fel. Aug. 28-án Nyárszón a református templomban kezdődött ünnepség. A Pro Kalotaszeg Kulturális Alapítvány külföldi ügyvivője, Okos Márton, a Határon Túli Magyarok Hivatalának üdvözletét tolmácsolta. Ezt követte Egyed Emese irodalomkritikus és dr. Péntek János előadása Adyról. Aug. 29-én az istentisztelet után a templomkertben leleplezték és megkoszorúzták az Ady arcképével ellátott kopjafát. /Péntek Attila: Nyárszó ünneplőben. Ady tanítása Erdély megújhodásának szellemi ösztönzője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

1999. szeptember 20.

A kolozsvári székhelyű magyar civil szervezetek üdvözölték a romániai magyar történelmi egyházak összefogását és a Szövetségi Egyeztető Tanács állásfoglalását a kolozsvári központú, önálló, magyar nyelvű felsőoktatás érdekében. Várják minden olyan szervezet csatlakozását, amely e munkában részt képes és részt kíván venni" - áll a nyilatkozatban. Aláírók: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége - dr. Péntek János elnök; Bolyai Társaság - dr. Wanek Ferenc elnök; Erdélyi Múzeum-Egyesület - dr. Tonk Sándor alelnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - dr. Pusztai Kálmán elnökségi tag; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány - Pillich László ügyvezető elnök; Kolozs megyei RMDSZ - Kónya-Hamar Sándor elnök; Kolozsvári Magyar Diákszövetség - Tókos Pál elnök; Kriza János Néprajzi Társaság - dr. Pozsony Ferenc elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József alelnök; Romániai Magyar Zenetársaság - Demény Attila elnök. /A kolozsvári magyar civil szervezetek üdvözlik az egyházak összefogását a magyar egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

1999. szeptember 22.

Sára Sándorhoz és a Duna tv vezetőihez intézett nyílt levelet több erdélyi magyar értelmiségi. A közel 400 aláírást tartalmazó levél szerint aggodalommal értesültek arról, hogy "a televízió vezetősége 1999 őszétől tervezett átszervezései olyan műsorokat, rovatokat, adásokat is érintenek, melyek számunkra fontosak és kedvesek. Ezek között első helyen nevezzük meg a Közép-európai Magazint, Balogh Júlia és kitűnő szerkesztőtársai kiemelkedően jó sorozatát". Ennek "megszüntetése, szerkesztői koncepciójának bármily felhígítása éppen most, az átmeneteknek ebben a kényes és fontos határpillanatában, egyoldalú döntés lenne, és mindenképpen a nézői közvélemény iránti barátságtalan lépés." Az aláírók között van Lászlóffy Aladár, Pillich László, Gáll Ernő, Péntek János, Tánczos Vilmos, Kónya-Hamar Sándor, Vincze Gábor, Katona Ádám, Toró T. Tibor, Borbély Zsolt Attila, Bara Gyula, Tőkés László, Szász Jenő, Ambrus Vilmos, Szilágyi Zsolt, Somai József, Mátis Jenő, Bodó Barna, Fischer Fülöp Ildikó, Kincses Előd, Kulcsár Sándor, Csapó József, Tőkés András. /Erdélyi értelmiségiek nyílt levélben fordulnak a Duna tv vezetőségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Az aláírók közül hiányoznak az erdélyi liberálisok /Cs. Gyimesi Éva, Kolumbán Gábor, Kántor Lajos stb./, továbbá az RMDSZ mérsékeltnek mondott vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Szabó Károly/ és a neptunosok /Verestóy Attila, Borbély László, Tokay György, Frunda György/.

1999. október 5.

A Kemény Zsigmond Társaságnak nagy jelentősége van Marosvásárhely, Erdély szellemi életében. Ennek emlékét őrzi Marosi Ildikó 1973-ban kiadott kötete a társasággal kapcsolatos levelezésről. A kommunizmus idején szünetelt a társaság tevékenysége, majd a kilencvenes évek elején újraindult. A szeptember 28-án megkezdődött új évad első előadója dr. Péter Mihály mikrobiológus, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető professzora volt, aki a kórokozókról, fertőző betegségekről értekezett. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság jelenlegi elnöke nyilatkozott munkájukról. El akarták kerülni, hogy az ugyancsak marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpaddal teljesen azonos funkciót töltsön be a KZST. A bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány /FDSC - Fundatia pentru Dezvoltarea Societatii Civile/ nagyvonalúan támogatta tevékenységünket. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a meghívottaknak útiköltséget térítettek, valamint alkotási versenyt szerveztek középiskolások számára. - 1990 után a KZST felélesztésében nagy szerepe volt Oláh Tibor irodalomtörténész-kritikus-műfordítónak. Oláh halála után vette át Csíky a stafétabotot. Csíky Boldizsár meghonosította a székfoglalókat, az előadók a társaság tagjaivá válnak ezáltal. Az elmúlt időben meghívták Marosvásárhelyre László Gyula történészt, Újfalusy József muzikológust és Jakó Zsigmondot. 1998-ban Cigány György zenész, Horváth Andor, Jánó Mihály, a sepsiszentgyörgyi művészettörténész, Gál István, a filmrendező, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, a Teleki Téka munkatársa, Pálffy Géza, a budapesti Történelemtudományi Intézet munkatársa és Dan Culcer, Párizsban élő író tartott előadást, és volt egy rendezvényük, amelyre minden romániai magyar irodalmi folyóirat főszerkesztőjét meghívták. Az új évadban a meghívottak között Angi István, Mandics György, Kovács Ferenc, Lőrinczi László, Vekerdi László, Péntek János, Andrásfalvy Bertalan, Várszegi Asztrik, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos, Tenke Sándor és Brassai Zoltán szerepel. /Máthé Éva: Új évadot nyitott a Kemény Zsigmond Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1999. október 7.

Október 1-4-e között az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Államtitkársága kezdeményezésére Brassó-Pojánán tanácskozott a magyar nyelv és irodalom és a történelem tanárok munkabizottsága. Megvitatták és kidolgozták a magyar nyelv és irodalom tanításának reformszemléletű tanterveit az I-XII. osztály számára. A magyartanárok munkacsoportjának megbeszélésén jelen voltak dr. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, dr. Zsolnai József kutató és tantervkészítő, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára és más magyarországi szakértők is. Az év végéig teljes egészében elkészülő új Magyar nyelv és irodalom tantervcsomag (I-XII. osztályig) illetve a hozzárendelt Gyakorlati útmutató alkalmazására a 2000-2001-es iskolai tanévvel kezdődően kerül majd sor. A munkatanácskozáson részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár is. /Klárik Attila: Egységes tantervkoncepció született... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1999. október 15.

Okt. 16-án a Szilágy megyei Nagymonban Márton Gyula-emlékszoba avatással kezdődik meg a X. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál. A nyelvészre Péntek János és Muzsnay Árpád emlékezik. Okt. 17-én tartják az egyházi kórusok fesztiválját a magyar baptista imaházban. A tervek szerint a fellépő kórusok: a magyar baptista vegyes kórus, a zilahi tanítóképző Wesselényi leánykara a zilahi görög katolikus templom énekkara, a zilahi baptista gyülekezet gyermekkórusa, a zilahi román baptista gyülekezet énekkara, valamint a zilahi baptista gyülekezet ifjúsági énekkara. /Nemzetiségi fesztivál. Egyházi kórustalálkozó a baptista imaházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

1999. november 24.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron, november 20-án tartott választmányi ülésén meghatározta álláspontját a romániai magyar felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban. Az EME támogatja a nemzeti közösségnek a Kolozsvár központú, önálló, állami magyar egyetemhez való jogát és igényét. Az egyetemépítést olyan háttérintézményekkel (pl. kollégiumokkal) kell kezdeni, amelyek a majdani önálló egyetem keretében fontos funkciót tölthetnek be. Addig is alapvető fontosságú a jelenlegi intézményes keretek bővítése mind a kolozsvári egyetemen, mind a marosvásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemen és a színművészeti főiskolán. Ennek feltétele az egyetemek és főiskolák kari szintű önállósodása. A magyar nyelvű oktatás kereteit és feltételeit minden olyan intézményben javítani kell, ahol magyar nyelvű egyetemi oktatók és hallgatók vannak. Végig kell gondolni Székelyföld és a Partium felsőoktatási igényeinek szakmai hátterét. Az oktatáspolitikai döntésekben tekintettel lenni a szakmabeliek véleményére. - Az aláírók között van Benkő Samu, Bocskay István, Dávid Gyula, Imreh István, Jenei Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

1999. november 27.

Nov. 27-én Kolozsváron csángó-napot tartott a Kriza János Néprajzi Társaság. Mirk László Beszámoló a csángó gyermekek csíkszeredai oktatásáról címmel tartott előadást. Ezt követte Pozsony Ferenc és Hegyeli Attila A moldvai csángók társadalma és kultúrája című előadása, majd Csicsó Antal a moldvai csángók érdekvédelméről, míg Duma András a csángók identitástudatbeli zavarairól beszélt. Bemutatták a Pozsony Ferenc szerkesztette Csángósors c. könyvet. Pozsony Ferenc elmondta, hogy az 1989-es változások után Péntek János professzor kezdeményezte a néprajzkutatás oktatását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A néprajzos csoport fölvállalta a moldvai csángókultúra, a társadalomszerkezet kutatását. Évi rendszerességgel kutatóutakat szerveznek a moldvai csángók körébe, ahol nemcsak a tanszékiek vettek részt, hanem a Kriza János Néprajzi Társaság székelyföldi és máshol élő szakemberei is. A vizsgálódásokba bevonták a magyarországi kollégákat is. Összeállt egy kötetre való anyag, amit a Kriza János Néprajzi Társaság ötödik évkönyvében jelentettek meg. A most megjelent Csángósors című kötet a moldvai világnak egy olyan arcát mutatja be, amelyet a politikusok, tanügyiek és más szakemberek is hasznosíthatnak. A könyvet Tánczos Vilmos tanulmánya vezeti be. Ezt követi Halász Péter nagyobb lélegzetű írása. Külön tanulmány foglalkozik a moldvai csángók oktatásának tapasztalataival. - A csángó napon az érdeklődők megnézhették Ferenc Csaba és Fekete Reka filmjét Pusztináról. A rendezvény főszervezője Fistos Gizella, aki a bákói Diószénről származik. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Hittudományi Kar Teológia-Történelem szakán harmadéves egyetemi hallgató. /(András Szabolcs) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27., Nánó Csaba: Csángó Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról /Kolozsvár, 1997/ Csángósors /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1999/ - Moldvai csángók a változó időben

1999. december 4.

Kolozsváron A tanítóképzés dilemmái tárgykörű megbeszélésen jelen levők, közöttük dr. Egyed Emese, dr. Ferenczi Gyula, dr. Fóris Ferenczi Rita, dr. Kozma Dezső, dr. Péntek János és Vetési László, az idei tanévtől beindult főiskolai szintű tanítóképzés jelenlegi helyzetét és tantervét elemezték. Megállapították, hogy az nem felel meg a szakmai szempontoknak, sem a magyar nemzetközösség elvárásainak. Ezért hozzá kell kezdeni egy korszerű tanterv kidolgozásához, amely figyelembe veszi az eddigi tapasztalatokat és azokat a szellemi és anyagi erőtartalékokat, amelyekkel a Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Szatmárnémetiben és Kolozsváron beindult tanítóképző főiskolák rendelkeznek. Érvényesíteni kell ezen főiskolák belső önrendelkezési jogának érvényesítését. A főiskoláknak együttműködési stratégiát kellene kialakítaniuk, ezt az együttműködést célszerű kiszélesíteni a Kárpát-medence más régióiban tevékenykedő főiskolákkal is. Ki kell dolgozni a főiskolai szintű óvónőképzés tantervét. /A tanítóképzés dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. január 31.

Jan. 29-én Illyefalván, a KIDA-központban tartotta meg küldöttgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Dr. Péntek János professzor, az AESZ elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy az anyanyelv egyszerre eszköze és célja az oktatásnak. Szó volt arról a vitáról is, hogy milyen legyen az irodalom és a nyelvtan oktatásának viszonya. A román-magyar intézménynévszótáron dolgozó Fazakas Emese ismertette a nehézségek garmadáját, mely az eltérő struktúrák, szervezeti felépítmények következménye. Lokodi Irén az anyanyelvű oktatást elözönlő idegen kifejezések, Péter Sándor a nyelvi tananyagból eredő kevertnyelvűség veszélyeit ecsetelte előadásában. Az ülésen egyetértés volt abban, hogy az AESZ továbbra is foglalkozik az élőnyelvi, sajtónyelvi adattár létrehozásával, konferenciák, versenyek és táborok szervezésével. A hagyományos helyesírási, nyelv- és beszédművelő versenyek a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő mellett idén balladamondó-versenyekkel, bibliai jelképekről szóló irodalmi, képzőművészeti-zenei vetélkedőkkel és a Vörösmarty évforduló tiszteletére rendezett szavaló- és műveltségi versennyel bővülnek. Háromszék ad otthont a nyáron a szórványtábornak és a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábornak, amely a Jókai-emlékév jelentős mozzanata kíván lenni. /Anyanyelvápolók tanácskozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 421-448




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék