udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 308 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-308

Névmutató:

1991. február 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

1991. december 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

1992. január 7.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ 1991. dec. 14-én tartotta első közgyűlését Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az RMPSZ kiemelten fontos célja a tanügy demokratizálása. Tervbe vették a Szülők Országos Testületének megalakítását. Az RMPSZ társszervezetként csatlakozik az RMDSZ-hez, olvasható az RMPSZ elnökségének közleményében. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1993. február 13.

Febr. 13-án Marosvásárhelyen tanácskozott az 1991-ben csíkszeredai székhellyel megalakult Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/. A 13 ezer magyar nemzetiségű oktató egyharmada szakképzetlen. Lászlófy Pál elnök elmondta, hogy megpróbálták felvenni a kapcsolatot a tanügyminisztériummal, levelükre azonban nem kaptak választ. A Magyarországon tanulók ösztöndíjáról tanácskoztak. Az új tanügyminiszter ígérete szerint Kolozsváron az egyetem minden fakultásán indul magyar csoport, meghatározott keretszámmal. A magyarországi továbbképzési tanfolyamokra és a Bolyai Nyári Akadémiára osztották el a helyeket, tájegységenként. A Bolyai Nyári Akadémia keretében 1200 pedagógus továbbképzését tűzték ki célul, ebben segít a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium, továbbá a Magyarok Világszövetsége, magyarországi egyetemek és az egyházak is. A Bolyai Nyári Akadémia keretében Erdély több városában 17 tanfolyamot szerveznek júliusban. /(Bodolai): Marosvásárhelyen ülésezett az RMPSZ Népújság (Marosvásárhely), febr. 17., Bíró István: A fő cél: 1200 pedagógus továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20-21./

1993. május 12.

Matekovits Mihály /sz. Arad, 1946/ az RMDSZ Arad megyei szervezetének alelnöke, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ megyei elnöke, az RMPSZ országos alelnöke aradi diákokat kísért el Sepsiszentgyörgyre, az ott folyó Határtalan Tanulmányi Versenyre. Matekovits Mihály már a fordulat előtt is az Arad megyei vezető magyar értelmiségiek között volt. Elmondta, hogy a fásultság és a közöny jelei náluk is megmutatkoznak. Sok aradvidéki gyermeke jelenleg Magyarországon tanul. Az aradi RMFDZ nagy gondja a magyar gazdasági szakemberek hiánya, sokan eltávoztak, kivándoroltak. Matekovits Mihály hangsúlyozta, hogy a szórványban élő biztonságérzetét Székelyföld adja. Náluk inkább az érdekvédelemnek van jelentősége, ezért jogi tanácsadás folyik az RMDSZ-szlkházban. Aradon a könyvtár számára négyezer könyvet tudtak összegyűjteni. /Matekovics János: Szórványban a határ mentén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

1993. december 11.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ II. közgyűlését dec. 11-én tartotta, Csíkszeredán. A szövetség 1991. október 24-e óta jogi személy, első közgyűlése 1991. dec. 14-én volt. Az 1992/93-as tanévben 1070 óvodában, 1049 elemiben, 151 általános iskolában, 138 líceumban és 12 szakiskolában volt magyar nyelvű oktatás, összesen 216 917 magyar tanulóval. A közgyűlés leszögezte, hogy a román iskolákban levő magyar tagozat csak félmegoldás, ezért önálló tanintézményekre van szükség. Az elmúlt tanévben 57 080 magyar nemzetiségű járt román osztályokba. Lászlófy Pál /Csíkszereda/ elnök beszámolt az RMPSZ tevékenységéről, Bíró István /Bukarest/ főtitkár ismertette a magyar nyelvű oktatás alakulását az elmúlt három év során. Dr. Dezső Sándor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára elmondta, hogy jelenleg a Babes-Bolyai Egyetemen mintegy 500 magyar első éves hallgató tanul. /A Hét (Bukarest), dec. 24./ Az RMPSZ közgyűlésén elfogadott állásfoglalás szövege: Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1994. február 2.

Szőcs Judit tanárnő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Kolozs megyei elnöke a vele folytatott beszélgetésben kifejtette, az RMPSZ érdekvédelmet vállal. Megalakulásuk után felkeresték Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelőt, kérték, adjon lehetőséget az együttműködésre. Ehelyett a megyében védekezni kell az újabb támadások ellen. Sikerült elindítaniuk a tanárok továbbképzését, a gyermekeknek szakköröket szerveznek és vetélkedőket. Sok helyre, falusi iskolákba nem tudtak eljutni. Tanítanak és amellett, önkéntes munkával végzik tevékenységüket. /Szabó Csaba: Hit nélkül nem lehet dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1994. november 23.

Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Kolozs megyei elnöke nyílt levelet írt Törzsök Erikának, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyetteséhez, kifogásolva, hogy az Erdélyi Napló okt. 26-i számában elhibázottnak nevezte az RMPSZ szovátai ingatlanvásárlását. Nem vitatkozni kell, hanem cselekedni, zárta levelét Szőcs Judit. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./

1994. december 10.

Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./

1994. december 24.

Németh János RMDSZ-képviselő szovátai pedagógusként vitatta Törzsök Erikának az Erdélyi Napló okt. 26-i számában kifejtett véleményét, hogy elhibázott volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ szovátai ingatlanvásárlása. A képviselő kifejtette, hogy kedvező áron vették meg a 80 fő számára szállást biztosító üdülőt, ahol az RMPSZ dokumentációs és továbbképző központot hoz létre, emellett kihasználtságát is biztosítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24-25./

1995. február 11.

Febr. 11-én Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ SZKT Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok /Erdélyi Múzeum Egyesület, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Tankönyvtanács, Sulyok István Református Főiskola, Collegium Transsylvanicum Alapítvány, Pro Agricultura Hargitea Alapítvány stb./ képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. A megbeszélések két vezérfonala az RMDSZ oktatási főosztálya által összeállított Cselekvési irányelvek a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztésére című tervezet /Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök vezetésével/, a másik az RMPSZ tanulmánya, A megmaradás esélyei. Az első főiskola-centrikus, a másik az óvodától az érettségiig felmerülő gondokat próbálja kezelni. A benyújtott dokumentumok szintézise lesz az oktatási stratégia, ismertette a tanácskozást Nagy F. István, az RMPSZ Bihar megyei elnöke. Szerinte hiányzik egy átfogó elképzelés arról, hogy hol milyen felsőoktatási szakok alakuljanak. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakuljon belső akkreditációs bizottság, amely végiggondolná a megfelelő főiskolai hálózat kialakítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

1995. március 18.

Márc. 18-án Szovátán, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos módszertani központjában tartotta ülését az RMPSZ elnöksége. Az 1995-ös Bolyai Nyári Akadémiáról tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1995. április 7.

Rozsnyón rendezték meg márc. 31.- ápr. 1-jén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok I. Országos Találkozóját, amelyen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét /RMPSZ/ Szőcs Judit tanárnő, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke képviselte. Elmondta, hogy a tanácskozás idején belépett a terembe Lydia Bencová minisztériumi főosztályvezető és követelte, hogy a tanácskozást szlovákul folytassák. Sidó Zoltán, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a SZMPSZ alapszabályzata szerint tárgyalásaik nyelve magyar és felajánlotta Bencovának a fordítást. Bencova ezt elutasította és távozott. Ezután jött a megtorlás: Tóth Sándor rozsnyói iskolaigazgatót és a helyi tanfelügyelőség magyar tagjait elbocsátották. Szőcs Judit a Szabadságnak nyilatkozva kifejtette, hogy szolidaritást vállal a tiltakozó szülőkkel és kollégákkal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1995. június 17.

Jún. 17-én Szovátán fölavatták a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ tulajdonát képező Teleki Oktatási Központot. Az épület 80 személynek biztosít szállást, keretet ad pedagógusok továbbképzéséhez, rendezvényekhez. Bíró Istvánnak, az RMPSZ főtitkárának beköszöntő beszéde után Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke A Teleki Oktatási Központ helye és szerepe a romániai magyar oktatásban címmel tartott előadást. Az avatóünnepségen megjelent a Párizsban élő Marie-Pierre de Gérando Teleki gróf, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 20./ felszólalásának szövegét olvashatjuk egy későbbi lapszámban. Felvázolta a család nagynevű elődeit. "A Telekiek, Erdély egyik legtiszteletreméltóbb családjának sarjai, egész sor államférfit, tudóst, írót és művészt adtak a világnak." A Gérando-Teleki Brunszvik család olyan neves ősökkel büszkélkedhet, mint Teleki Mihály erdélyi kancellár, Teleki József matematikus, diplomata és koronaőr, Voltaire vitapartnere, Teleki László, az 1848/49-es szabadságharc leverése után a franciaországi magyar emigráció feje, Teleki Blanka, aki 12 évi börtönt szenvedett Kufsteinben, az első magyar leányiskola alapítója, Teleki Sámuel és Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszterelnök. Brunszvik Teréz alapította az első kisdedóvót. - A kisebbségi kérdés "állandó seb Európa testén, mely igazságos és testvéri kezelésre vár" - állapította meg Teleki de Gérando. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1995. november 7.

Szilágysomlyón rendkívüli ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ elnöksége. Lászlóffy Pál elnök kijelentette, hogy az RMPSZ szolidáris a tiltakozó akciókkal. Beadványukban kérik a kisebbségek történelmének, hagyományainak oktatását, ezt a törvény engedélyezi. A tanügyi törvény hatályába lépése óta 90 nap eltelt, azonban a minisztérium nem dolgozta ki a törvény végrehajtási utasításait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1995. november 8.

Szilágysomlyón november elején egész napos rendezvényt sikerült szerveznie a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/, melynek keretében az EME tudományos ülésszakot is tartott. Dr. Faragó József Népi kultúra, nemzeti kultúra címmel tartott előadást, Egyed Ákos pedig beszámolt az erdélyi magyarság történelméről készülő könyvről, amelyet hazai szerzőközösség ír, s várhatóan a jövő esztendő közepén jelenik meg. Nem akadémiai értekezést írnak, hanem közérthető nyelven adnak eligazítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1995. december 19.

Dec. 19-én tartotta Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceum dísztermében éves közgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Kovászna megyei szervezete. A székekre osztott felelősök beszámoltak az esztendő eseményeiről. A tanárok tanúsítsanak nagyobb bátorságot az igazságtalanságok orvoslásáért való kiállásban, erősítsék kapcsolatukat az egyházakkal, javasolta Fekete Miklós. Az RMPSZ megyei elnöke, Pál Ferenc elmondta, hogy 5432 aláírást gyűjtöttek össze a tanügyi törvény elleni tiltakozásképpen. A hozzászólásokban elhangzott: össze kellene gyűjteni az iskolamonográfiákat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./

1995. december 19.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ brassói fiókszervezetének 189 tagja van. Dec. 9-én tartott éves közgyűlésükön minden magyar iskola képviseltette magát. Nedeczky László országos RMPSZ-alelnök tartott beszámolót. Kiss Magda főtanfelügyelő-helyettes és Aranyosi István tanfelügyelő leváltásával szinte megszűnt a közvetítés a tanfelügyelőség és a magyar oktatási hálózat között. A helyi RMPSZ tovább harcolt a brassói Áprily Lajos Líceum termeinek visszaszerzéséért, de eredményt nem tudtak elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

1996. január 15.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa romániai látogatása során jan. 15-én az RMDSZ bukaresti székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A főbiztos a tanügyi törvény alkalmazása során észlelet tapasztalatokról, sérelmekről érdeklődött. AZ RMDSZ képviselői elmondták, hogy nem észlelhető pozitív változás a kisebbségi kérdés kezelése terén, megemlítették az iskolaigazgatók elleni diszkriminatív szankciókat. AZ RMDSZ küldöttei a többi sérelemre is kitértek, Funar újabb provokatív intézkedésére, az egyházi javak visszaszolgáltatására, majd Max van der Stoel a romániai magyar sajtó képviselőivel találkozott, akik a sajtó gondjairól adtak tájékoztatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 696. sz./ A kisebbségi főbiztos megérkezése napján, jan. 14-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ vezetőivel beszélgetett, nem hivatalos körülmények között. /Magyar Nemzet, jan. 16./

1996. január 20.

Jan. 20-án Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ IV. közgyűlését, a megyei küldöttek részvételével. Értékelték az elmúlt évet, majd megszavazták az alapszabály kiegészítésére vonatkozó javaslatokat, döntöttek az oktatáspolitikai alelnöki státus létrehozásáról, az új tisztségviselő: Nagy. F. István. A megjelentek levélben kérték az oktatási minisztériumot a kisebbségek történelme és hagyományai tantárgy oktatásához szükséges tantervek és tankönyvek elkészítésének elrendelésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26., 75. sz./ A közgyűlésen hozzászóltak a meghívottként résztvevő intézmények (MMKM-HTMH, Collegium Transsylvanicum) és szervezetek (AESZ, EMT, MAKOSZ, EKE) is. /Az RMPSZ szovátai közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ Az RMPSZ eredményesnek tartja az elmúlt esztendőt: beindított és eredményesen működtet négy oktatási központot /Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Szovátán/, sikeres volt a nyári Bolyai Akadémia, együttműködnek a Collegium Transsylvanicummal az alternatív könyvkiadás kapcsán. Nagy F. István felvázolta a szövetség fő céljait: az anyanyelvű iskolahálózat kiteljesítését, az oktatás minőségének javítását és az oktatási intézményrendszer kiépítését. Szeretnék a négy oktatási központot tizenkettőre növelni. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, hogy a tanügyi reformból is ki akarják zárni a magyarságot: a parlamenti tanügyi bizottságban 52 munkacsoportot akarnak megalakítani, ezekbe egyetlen magyar anyanyelvű szaktanárt sem vontak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-308




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék