udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 150 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-150

Névmutató: Seres Dénes

2000. szeptember 6.

Harmadik alkalommal szerveztek falunapot szept. 2-én Kémeren. A szervezők között volt a Kémerért Alapítvány. A település első okleveles említése 680. évvel ezelőtti. A kétezres lélekszámú falut túlnyomó többségben magyar reformátusok lakják, viszont Kémeren alakult meg az első baptista gyülekezet a Szilágyságban 1897-ben. A rendezvény a falu bejáratánál állított kapu avatásával kezdődött, amelyen Kémer címere látható, a település kétnyelvű helynévtáblájával. A két világháború 67 kémeri elesettje emlékére avattak kopjafát és emléktáblát. A kopjafát Szalai István faragta. A falunap második részében művelődési, sport- és szórakoztató program zajlott le. Kémeren a falunapon találkoztak a polgármesterek és önkormányzati vezetők. A találkozón Seres Dénes szenátor, az RMDSZ megyei elnöke vázolta, hogy miként kerülhet a helyi döntéshozatal az állampolgárokhoz közelebb. Az új tanévben Kémeren kilencen óvodás jelenti a jövőt. /Fejér László: Kémeri Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2000. szeptember 12.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa szept. 1-jei ülésén megdöbbenéssel értesült a Zilahi Református Wesselényi Kollégium aznapi tanévnyitóján történtekről, olvasható közleményükben. A Szilágy megyei tanfelügyelők az állam és az egyház között 1990-ben megkötött egyezményt semmibe véve "állami iskolának" titulálták a Református Kollégiumot. Az egyházi Iskolaszék megkérdezése nélkül két idegen tanárt neveztek ki iskolákba, egyet pedig önkényesen eltávolítottak állásából. A tanfelügyelőség képviselői nem akarták tudomásul venni Seres Magdolna tanárnő iskolaigazgatói állásából való törvényes felmentését, és az egyházkerület intézkedése ellenére nevezettet továbbra is megtartják megszűnt tisztségében. Mindezen törvénysértő megnyilvánulásokban Seres Magdolna volt igazgató a tanügyi hatóságokkal együttműködik. Az Igazgatótanács az 1989 után visszaállított zilahi református gimnázium visszaállamosítására történő kísérletnek tekinti a történteket. Seres Magdolna volt igazgatónő Seres Dénes Szilágy megyei szenátor felesége. Az Igazgatótanács joggal várja el az RMDSZ-től és annak tisztségviselőitől, hogy hatékonyan járjanak közben az egyházat ért sérelmek és hatalmi visszaélések megszüntetése érdekében. - James Rosapepe, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete éppen a Zilahi Református Wesselényi Kollégium tulajdonjogi tisztázása ügyében járt Zilahon. A közleményt Tőkés László püspök és a főgondnok írta alá. /Visszaállamosítási kísérlet Zilahon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

2000. szeptember 19.

Közel harminc szilágysági magyar önkormányzati vezető vett részt a Kárásztelken rendezett szilágysági millenniumi napokon, amelynek egyik fő programja volt a polgármesterek találkozója. Dr. Pete István mezőgazdasági államtitkár, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula parlamenti képviselő és Szigeti János, a magyarországi földművelési és vidékfejlesztési minisztérium főtanácsosa válaszolt a kérdésekre. Dr. Pete István hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság csődhelyzetben van. A visszaadott földek egy része megműveletlen, a másik felébe gyenge minőségű vetőmag került, és korszerűtlen a megművelés. Romániában nem alakult ki az agrárpiac. A legnagyobb érdeklődést kiváltó téma a vidékfejlesztést érintő SAPARD-program volt. Október 27-én kezdődnek a tárgyalások az Európai Unióval a programhoz kapcsolódó pénzügyi szerződés aláírásáról. Az államtitkár szerint Erdély és a Partium mindenképpen részt vehet a programban. A pályázás alapfeltétele az, hogy az illető kistérség rendelkezzen a beruházáshoz szükséges összeg felével. /Kulcsár Andrea: Önkormányzatisoknak a mezőgazdaságról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 19./ A Kárásztelki Fiatalok Társasága szervezésében tartották meg szept. 15-17-én a Szilágysági Millenniumi Napok elnevezésű háromnapos rendezvénysorozatot, melynek fővédnöke Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter volt, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Évtizedek óta a szentkeresztnapi búcsú az az esemény, amelyen megháromszorozódik a község lélekszáma, amelynek hírére hazajön szinte minden elszármazott. Kárásztelek az egyetlen szilágysági magyar település, amelyet nem tudott meghódítani a reformáció, mindmáig őrzi az ősi katolikus hitet. Lélekszáma jelenleg a másfélezret sem haladja meg. Emléktáblát helyeztek el a templom belsejében az elszármazottak emlékére, melyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke leplezett le, szept. 17-én. Az ünnepi szentmisén fellépett a nagyváradi bazilika Szent László Ének- és Zenekara Balogh Mihály karnagy vezényletével. Noha a szétszakítottság a Kárpát-medencében örök sajátossága lett nemzetünknek, együtt maradtunk meg nyelvünkben és kultúránkban, mondta Markó Béla táblaavató beszédében; szerinte bárhol is éltünk/élünk, évszázados elszigeteltségünk ellenére is megőriztük ezt a kapcsot más népekkel ellentétben, vereségek ellenére is nyelvben és kultúrában együtt tudunk lenni. A magyar kereszténység ezer esztendejére emlékezve látjuk: házat és hazát teremtettünk, ezt mutatja a kárásztelkiek együttléte, és ahogy körülülünk egy nagy asztalt, az figyelmeztet: az új évezredben is feladatunk házat és hazát építeni. - A helyi iskolában képzőművészeti kiállítás volt. szavalóversenyt is rendeztek. /Szilágysági Millenniumi Napok Kárászteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2000. szeptember 26.

A jelöltek rangsorolásáról döntött titkos szavazással szept. 22-én az RMDSZ Szilágy megyei küldöttgyűlése, 93 %-os részvételi aránnyal. Az eredmény: Vida Gyula (149 szavazat), Végh Sándor (20), Széman Péter (9), Veres Ernő (55). A szenátori jelöltségére Sándor József 14, Fodor István 7, Seres Dénes 209 szavazatot kapott. /(Fejér László): Rangsorolt a küldöttgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2000. szeptember 30.

Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. október 11.

Az RMDSZ képviselői tiltakozásul kivonultak a képviselőházi ülésről. Az RMDSZ képviselőházi frakciója mindaddig nem vesz részt az alsóház munkálatain, míg el nem kezdik megvitatni a helyi autonómia törvénytervezetét, a helyhatósági közhivatalok szervezésére és működésére vonatkozó törvénytervezetet, jelentette ki Ráduly Róbert képviselő. A tiltakozás amiatt történt, hogy elutasították az RMDSZ kérését: az 51. napirendi pontról a 11.-re tegyék át az említett törvénytervezetet. Ráduly elmondása szerint az RMDSZ javaslatát a parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a kisebbségek parlamenti csoportja, valamint a Román Szociáldemokrata Párt is támogatta. Az RMDSZ szerint azok szavazták le a kezdeményezést, akik nem támogatják a helyhatósági közigazgatási reformintézkedéseket, annak ellenére, hogy az európai intézményrendszerek megkövetelik ezt. /Honatyáink kivonultak a parlamentből. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ A képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsága okt. 10-én elkezdte az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény szakaszonkénti vitáját. Mint ismeretes, az egyeztetésre azért került sor, mert a parlament két háza eltérő szövegváltozatot fogadott el. A törvénytervezet egyik vitatott pontja, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben jelenleg közintézmények működőnek, szolgáltassák-e vissza természetben a volt tulajdonosoknak. Míg a képviselőház által elfogadott szövegváltozat ezt lehetővé teszi, addig a szenátusban jóváhagyott változat nem szavatolja ezt, és ellehetetleníti az egyházi és közösségi ingatlanok jelentős részének a természetbeni visszaszolgáltatását. Az egyeztető bizottság tagja, Seres Dénes Szilágy megyei szenátor a Szabadságnak elmondta: az eddigi vita során úgy néz ki, hogy a bizottság is a törvénytervezet szenátusi változatát fogadja el. Amennyiben ez bekövetkezik, az RMDSZ parlamenti frakciója a plenáris vitán valószínűleg nem fogja megszavazni a törvénytervezetet. /Az RMDSZ ragaszkodik korábbi álláspontjához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2000. október 16.

Markó Béla szövetségi elnök okt. 14-én részt vett a Szilágy megyei Szilágynagyfaluban a helyi iskola megalakulásának 400. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, amelyen jelen volt a megye prefektusa, a megyei tanács elnöke és alelnökei, a megyei főtanfelügyelő, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula képviselő, Kása Ernő, a község polgármestere is. Az idei iskolai évtől a Petri Mór, Szilágy megye monográfusa és hajdani tanfelügyelője nevét viselő oktatási intézményt köszöntő rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd a köszöntőbeszédek után magyar és román nyelvű évfordulós emléktáblákat, valamint a mindenkori tanárok tiszteletére emelt emlékoszlopot lepleztek le. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 16. - 1825. sz./ Szilágynagyfaluban az ökumenikus istentiszteleten az igét Lukács József református, Chis Nicolae ortodox és Szekrényes Pál baptista lelkészek hirdették. Az emlékülésen beszédet mondott Markó Béla, továbbá Vasile Bulgareanu főtanfelügyelő, Aurel Vaida prefektus, Mircea Nicovschi megyei tanácsalelnök, Seres Dénes szenátor és Kása Ernő polgármester. Leleplezték a régi iskolaépület homlokzatán a két emléktáblát, román és magyar nyelvűt. Az új iskolaépület előtt emlékparkot avattak fel. /Fejér László: 400 éves a szilágynagyfalui oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2000. október 21.

A Zilahi Napok keretében a vállalkozók fórumára került sor, melynek házigazdája Seres Dénes szenátor volt, s meghívott előadókként jelent meg Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja, Nicu Cehan, az amerikai befektetők ösztönzéséért alakult kolozsvári iroda vezetője, Birtalan József államtitkár, Kerekes Gábor, a Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Vida Gyula parlamenti képviselő. Ez utóbbi szerint az elmúlt tíz esztendőben nem volt határozott vállalkozásfejlesztési akarat Romániában. Árgyelán György arról tájékoztatott, hogy Magyarország kivitelének 83 százaléka irányul a fejlett ipari államokba, a külföldi befektetés összege elérte a 21,8 milliárd dollárt az eltelt évtizedben, a további beruházásokat hivatott ösztönözni a jelenleg létező 75 ipari park; a kis- és közepes vállalatokra jellemzően nyolcszázezer vállalkozás termeli meg a GDP 45 százalékát és foglalja magába a foglalkoztatottak 70 százalékát. Romániából vegyipari cikkeket, fűrészárut, személygépkocsikat szállítanak Magyarországra. Ipari kooperáció keretében a magyar fél beszállítana a Daewoonak, erről már tárgyaltak. Magyarország Romániában a külföldi befektetők listájának a 10-12. helyén áll 160 millió dollárral. Zilah számára értékes hír volt, hogy a délkelet-európai stabilitási paktum keretében indított hitelprogram révén a szilágysági székhely és más helységek vízellátásának javítására a magyar kormány 43 millió dollár kedvezményes kamatú hitelt ajánlott fel. /Fejér László: Továbbra is a vállalkozásfejlesztés a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2000. október 25.

A képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsága okt. 24-én befejezte az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet vitáját. Seres Dénes szenátor kifejtette: az RMDSZ továbbra is ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, hogy azokat az ingatlanokat is, amelyekben közintézmények működnek természetben szolgáltassák vissza jogos tulajdonosaiknak azzal a kitétellel, hogy meghatározott esetekben nem változhat az ingatlan rendeltetése. A bizottság végül úgy döntött, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben az állami költségvetésből működtetett szociális, kulturális és más intézmények találhatóak, illetve politikai pártok és diplomáciai testületek székházai, nem szolgáltatják vissza természetben: ezekért az ingatlanokért a volt tulajdonosok kárpótlást igényelhetnek. Azokat az ingatlanokat, amelyekben szakszervezetek és civil szervezetek székházai működnek, természetben visszajuttatják a volt tulajdonosoknak. Az RMDSZ a szakasz ellen szavazott, egy parasztpárti képviselő tartózkodott, a testület többi tagjai egyöntetűen elfogadták a szakaszt. Hasonló vita volt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdésében is. A 8-as szakasz úgy rendelkezik, hogy ezt külön törvény szabályozza, ugyanakkor azt is előírja, hogy ezeket az ingatlanokat nem szabad elidegeníteni és az épületek rendeltetését megváltoztatni. Seres Dénes elmondta: az RMDSZ a szenátusi vitán azért nem szavazott a törvénytervezet ellen, és döntött a tartózkodás mellett, mivel a törvénytervezet jelentősen érinti a magyar közösséget is. Bár nem sikerült az eredeti elképzelésekből mindent elérni, lehetőség nyílik arra, hogy sok magyar ember kárpótlásban részesüljön. A bizottság jelentését a parlament két háza elé terjeszti. /Véget ért az egyeztetés ingatlanügyben. Az RMDSZ kérését visszautasították. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2000. november 24.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két Szilágy megyei egyházmegyéje, valamint a zilahi három egyházközség szervezésében Zilahon november 22-én egyházi fórumot tartottak. A napirenden szerepelt: hálaadás a Kálvineum visszaadásáért, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye, az egyházkerület és az RMDSZ viszonyának tisztázása a választások előtt, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Kerekes Edit felolvasta Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla lutheránus püspök-helyettesnek a szavazáson való megjelenésre buzdító, RMDSZ-támogató körlevelét, majd felkérte Tőkés László püspököt, hogy biztassa ő is a Szilágy megyei magyarságot az RMDSZ támogatására. Tőkés László kitérő választ adott. A Szabadságnak adott interjújában Tőkés László püspök elmondta: szó sincs arról, hogy arra szólította volna fel a Szilágy megyei magyarokat, hogy ne szavazzanak az érdekvédelmi képviseletre. "Amennyiben az RMDSZ nem áll ki egyértelműen az iskolai érdekeink mellett, akkor eljátssza érdekvédelmi minőségét. Mivel ez a kiállás nem történt meg, az RMDSZ Szilágy megyei szenátori listájára - ahol Seres Dénes szenátorjelölt és megyei elnök neve is ott szerepel - nem szavazunk. A fórumunkon viszont ott volt Vida Gyula Szilágy megyei képviselő is, akinek megmondtuk, hogy támogatjuk jelöltségét" - nyilatkozta a püspök. A Szabadság kérdésére Seres Dénes szenátor elmondta: Tőkés László a szenátornak a kollégium ügyében játszott szerepét egysíkúan elemezte a fórum részvevői előtt. Az iskolai ügyekben való kiállásának megkérdőjelezését pedig határozottan visszautasította. - Az egyházkerület tájékoztatási szolgálata közleményében kifejtette: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy két vezető tisztségviselőjük, felhatalmazás nélkül egyoldalú szavazásra szólított fel. Mint ismeretes, Balogh Barnabás, az egyházkerület lelkészi főjegyzője és Borzási Gyula, az egyházkerület lelkészértekezleti elnöke felhívásában arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a választásokon "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". - A Királyhágó-melléki egyházkerület közleménye kitért arra is, hogy nyilvánosságra került azoknak a képviselő- és szenátorjelölteknek a neve, akik a Securitate archívumában fellelhető dokumentumok szerint együttműködtek a román kommunista rezsim hírhedt politikai rendőrségével. A közlemény szerint az egyházkerület meglepetéssel tapasztalta, hogy "a szekus listán olyan képviselőjelölt lelkipásztor is szerepel, akiről egyházkerületünk közgyűlésének jó bizonysága volt, ellenben nem szerepel egy olyan szenátorjelölt lelkipásztor, akiről nyilvánvaló, hogy együttműködött a román titkosszolgálattal". /Szabó Csaba: Tőkés László a szenátori listával kapcsolatosan tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Erről a fórumról a Romániai Magyar Szóban olvasható: "Az ülést Szózattal, imával, igével kezdték, imával, Himnusszal zárták, a kettő között vádaskodások, személyre szóló támadások hangoztak el." - A Református Wesselényi Kollégium ügyében bejelentették, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 17-19.-i közgyűlése határozattal feloszlatta a kollégium iskolaszékét, a kollégium ügyének rendezését Tolnay István előadótanácsos, Csűry István generális direktor, Máthé Edith jogtanácsos, Püsök Csaba zilahi lelkipásztor és Boros Árpád szilágyballai lelkipásztor összetételű bizottságra bízta. Az igazgatónőt, Seres Magdát felszólították, hogy 15 napon belül adja át az iskola irányítását Bara Lajos igazgatónak; felkérték az RMDSZ-t, hogy "határozottan járjon közben, a kollégium válságos helyzetét november 26-ig rendezzék." A püspök kijelentette: "ezzel az ultimátummal 24 vagy 48 órán belül (az RMDSZ) nyilatkoztassa ki, hogy teljes egészében támogatja az egyházkerület követeléseit". /Fejér László: Egyházi fórum Zilahon. Szózat és Himnusz között vádaskodások... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2000. december 4.

Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2000. december 4.

Hiába reménykedtek Kolozs megyében, az RMDSZ-nek nem sikerült a harmadik képviselői mandátum, a megyében maradt az egy szenátori /Eckstein-Kovács Péter/ és két képviselői /Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly/ mandátum. - 1990-ben Kolozs megyében az RMDSZ képviselőházi lista 88 126 szavazatot kapott, a szenátori pedig 89 953-et. Ez a szavazatarány akkor 3 képviselői és 1 szenátori mandátumot ért. /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter, és Podrádszky László, majd az 1992 februárjában lemondott Eckstein-Kovács helyébe lépő Balázs Sándor képviselő, a szenátor pedig Szőcs Géza volt./ 1992-ben az RMDSZ 3 képviselői mandátumot (74 216 szavazat), 1 szenátusi mandátumot (74 684 szavazat) nyert. Képviselők: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő. A Sinkó István halálával megüresedő helyet Neményi-József Nándor vette át, akit később kineveztek a Versenytanács tagjává, ezért le kellett mondania mandátumáról. Őt Bitay Levente követte. A Kolozs megyei szenátori tisztséget 1992-1996 között Buchwald Péter töltötte be. 1996-ban: 2 képviselői mandátum (72 633 szavazat), 1 szenátusi mandátum (74 181 szavazat). Képviselők: Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő, szenátor: Eckstein-Kovács Péter. 2000-ben tovább csökkent a szavazatszám: a képviselői listára 69 323-an, a szenátori listára pedig 69 221 érvényes szavazatot adtak le. Fehér megyében 1990-ben egy RMDSZ-es képviselő jutott be Brendus Gyula személyében, 1992-ben pedig egy szenátor, ezt a tisztséget Incze István töltötte be. 1996-ban, és 2000-ben sem sikerült képviselői vagy szenátori mandátumra szert tenni. Beszterce-Naszód megye 1990-ben 1 RMDSZ-es képviselővel rendelkezett (Szilágyi János), 1992-ben szintén egy képviselőt küldött (Szilágyi Zoltán), 1996-tól nincs RMDSZ-es parlamenti képviselője. Szilágy megyének 1990-től 1 képviselője, és 1 szenátora van. 2000-2004 között Vida Gyula a negyedik, Seres Dénes pedig a harmadik mandátumát kezdi. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Több RMDSZ-mandátum a törvényhozásban. Kolozs megyének mégsem jutott harmadik képviselői hely. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. december 14.

A szenátus mandátumigazoló bizottsága dec. 13-án igazolta a moldovai-román kettős állampolgárságú Ilie Ilascu mandátumát, noha a román alkotmány tiltja, hogy kettős állampolgárságú személyek képviseleti megbízatáshoz jussanak. Ilascu a tiraspoli börtönben tölti büntetését. Seres Dénes szenátor javasolta, hogy tűzzék napirendre Ilascu esetének megtárgyalását, de a többi pártok elvetették az ötletet, jobbnak látták nem bolygatni az ügyet. /Elfogadták Ilie Ilascu szenátori mandátumát. = RMDSZ Sajtófigyelő, dec. 14. - 48. sz./

2000. december 14.

Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok aláírásával közleményt adott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége, amelyben megdöbbenésüknek adnak hangot, hogy még a visszakapott Calvineum ügyében is visszakozik a hatalom. A zilahi polgármesteri hivatal ugyanis november 20-án keresetet nyújtott be a Zilahi Bíróságon, és az 1999/83. számú kormányrendelet alkotmányellenes voltára hivatkozva a Calvineum feletti egyházi tulajdonjog bejegyzésének a megtagadását kérte. A zilahi Wesselényi-kollégium ügyével kapcsolatban a közlemény szerint az RMDSZ ″tétlenül szemléli az iskolánk ellen elkövetett törvénytelenségeket.″ ″Seres Dénesné a román hatóságok egyoldalú támogatását élvező volt igazgatónő november 30-án bármely jogalap nélkül elbocsátotta állásából László Kálmán kollégiumi gondnokot, és annak távollétében, az általa felvigyázott raktárhelyiségek ajtaját lepecsételtette. December 2-án éjjel ismeretlen tettesek felgyújtották László Kálmán panellakásának bejárati ajtaját.″ ″December 7-én reggel a Zilahi Református Esperesi Hivatal gyűléstermének ablakát betörve találták.″ Ugyancsak december 7-én az iskolagondnok bejárati ajtójába tűzve találta a Fugyivásárhelyen megalakított Református Megújulási Közösségnek a kolozsvári Szabadságban megjelent közleményét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége elítélte az RMDSZ ″ignoráns és hatalombarát magatartását″. /Gyűrűzik a Wesselényi-kollégium körüli botrány. Felgyújtották az egykori kollégiumi gondnok ajtaját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2001. január 10.

Seres Dénes Szilágy megyei szenátort korábbi tisztségébe, a helyi közigazgatási és területrendezési szakbizottság elnökének választottak meg újból. E tisztségében az elmúlt mandátum idejében az ő nevéhez is fűződik a Helyi Autonómiák Európai Chartájának hazai ratifikálása és a helyi közigazgatási törvény. Elmondta, hogy szakbizottsági elnökként továbbra is szem előtt tartja a helyi autonómiák működtetéséhez szükséges szabályok tökéletesítését, a hozzá szükséges pénzforrások törvénybeli szabályozását, s annak keretében az anyanyelv használatának kiteljesítését. Seres hangsúlyozta: a regionális fejlesztési törvény lehetőséget nyújt új gazdasági régiók létrehozására, amely azt jelenti, hogy a közigazgatási egységek - községek, városok, megyék - szabadon társulhassanak különféle övezeti érdekeltségű beruházások kivitelezésére. Egy tanulmány eredményeként - az Európai Unió támogatásával készült - Románia számára nyolc nagyobb régió létrehozását javasolták. Megalakult a nyolc régió gazdaságfejlesztési céllal. Szilágy megye az északnyugati övezetben van Bihar, Szatmár, Máramaros, Kolozs és Beszterce-Naszód megyékkel. Nincs kizárva a nagyobb régiók létrehozása sem, ezt jelenti az utóbbi időben sajtónyilvánosságot kapott terv, az úgynevezett történelmi tartományok (lásd Erdély, Moldova, Dobrudzsa és a többiek) létesítésére vonatkozó javaslat. /Fejér László: Szabadon társulhatnak az önkormányzatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2001. január 15.

Jan. 14-én tartotta Zilahon az a Királyhágómelléki Egyházkerület az egyházi-iskolai fórumot, a belvárosi templomban a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot fenntartó két egyházmegye rendkívüli és nyilvános közgyűlését. Máté Edit, a Királyhágómelléki Egyházkerület jogtanácsosa felvázolta az egyházkerületnek az ingatlanok visszaszerzése érdekében kifejtett évtizedes harcát és ennek eredményeit, ismertette a zilahi Kálvineum jogi helyzetét. - A zilahi Református Wesselényi Kollégium (mint bármely egyházi iskola) ún. kettős vezetésnek van alávetve: a Tanügyminisztérium (tanfelügyelőség) csak annak a pedagógusnak fogadhatja el az igazgatói (menedzseri) versenyvizsgára beadott dossziéját, akinek egyházi ajánlása is van. Seres Magdolna tanárnő mindezek birtokában versenyvizsgázott az igazgatói posztra, és 1999. februárjában megkapta kinevezését. Időközben az egyház megvonta tőle támogatását, és lemondatta. Az említett kettős vezetés értelmében az egyháznak végig kellett volna járnia az állami iskolákra és egyháziakra egyaránt érvényes büntetési procedúrákat, s javasolnia kellett volna lemondatását. Az 1996-ban aláírt tanügyminisztériumi-egyházügyi protokollum nem ír elő semmit arra az esetre, ha az egyház megvonja bizalmát az igazgatótól - joghézag állt elő. Az ügy annyira elmérgesedett, hogy az egész romániai sajtót elöntötték a vádaskodások és a válaszok. Tőkés László püspöknek az egykori tanügyminiszterhez, Andrei Margához címzett levelében a megoldási javaslat egy új protokollum megkötése az érdekelt felek között. /Szabó Csaba: Nyilvános közgyűlés a Wesselényi Kollégium védelmében. Megbékélés csak kompromisszummal érhető el. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Jan. 14-én Zilahon az egyházi-iskolai fórumon felszólalt Csapó József volt szenátor, valamint Vekov Károly Kolozs megyei képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának tagja is. Csapó József az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körüli joghézagokra mutatott rá, és az egyházi autonómia, illetve az egyházi tulajdonjog értelmezési lehetőségeit boncolgatta. Vekov Károly az erdélyi, illetve a szilágysági oktatás gyökereiről beszélt, hangsúlyozva: a magyar értékrend azonos az európaival. Hangsúlyozta: a magyaroknak egyet kell érteni az alapérdekekben; Szabó Dezső szavai - minden magyar felelős minden magyarért - ma is aktuális, Zilahon és Erdélyben egyaránt. Tőkés László Királyhágómelléki püspök szerint a kollégiummal kapcsolatban kialakult áldatlan helyzet során valakik ″mozgatják a magyarokat a magyarok ellen″. Este a tömeg az egyházi ingatlanok mostoha sorsa ellen tiltakozva gyertyával kezében vonult végig a belvárosi templom - Kálvineum - Wesselényi Kollégium (egykori épület) - belvárosi templom útvonalon, majd ezt követően a jelenlevő egyházi vezetők állásfoglalást fogalmaztak meg, melyben hangsúlyozzák, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közel háromszáz elkobzott épületéből az eltelt tizenegy év alatt egyetlen egy sem került vissza jogos tulajdonoshoz. /Szabó Csaba: Gyertyás felvonulás Zilahon. Tőkés László: Valakik mozgatják a magyarokat a magyarok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A Zilahon rendezett fórumra meghívták a szilágysági gyülekezetek presbitériumait és híveit, érkeztek is buszokkal Szilágycsehből és Szilágysomlyóról. A Romániai Magyar Szó kiemelte, hogy nem kapott meghívást Seres Dénes szenátor, a helyi RMDSZ elnöke, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. A néma tüntetés rendbontás nélkül zajlott le, majd a templomban szülői értekezletet tartottak. Állásfoglalást fogadtak el, amelynek első pontja joggal követeli vissza az államosított egyházi ingatlanokat; egyik pontja szerint az "iskola-ügyet″ az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztik. A Romániai Magyar Szó szerint a rendezvény az RMDSZ megosztására szervezett eseményként is felfogható: nem csak a szövetség egyes képviselőit elmarasztaló, bíráló megjegyzések hangzottak el, hanem bizonyíték nélküli vádaskodások (pl. "nemrég megválasztott báránybőrbe bújt farkasokról″, a barikád két oldalán szembenállókról szóltak), ugyanakkor a püspök vezette "szülői értekezleten″ nem csak szülők vettek részt a megye több helységéből. /(Fejér László): Állófogadás és gyertyás felvonulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2001. január 26.

Marosvásárhelyt, az SZKT első idei ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte, hogy vitassák meg a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban kialakult helyzetet. Külön vita tárgyát nem képezte ugyan, de szó volt a zilahi iskolaügyről. - A zilahi és a szilágysomlyói református egyházmegyék állásfoglalásukban tiltakoztak a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség, Seres Dénes és a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet, nevezetesen Seres Dénes elnök tevékenység ellen, akik asszisztálnak a tanügyi hatóságok jogfosztó, kisebbség- és demokrácia-ellenes politikájához. Az SZKT-ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte: állítsák le a református kollégium visszaállamosítását. Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke kijelentette: a szervezet nem avatkozott be az iskola belügyeibe. A megyei szervezet nyilatkozatot közölt a Szilágyság c. hetilapban, mely szerint ″nem áll szándékunkban az iskolák vagy egyéb intézmények államosítása.″ A zilahi Wesselényi Kollégium ″egyháztalanítását″ ″az egyházkerületi igazgatótanács hajtotta végre a lelkésztanárok visszahívásával″. Seres Dénes szintén visszautasította a vádat, mondván, a háttérben Tőkés László áll. Ezek után azt kérdezte: mitől tiszteletbeli a tiszteletbeli? - Markó Béla elnök közölte, hogy a MÁÉRT találkozón a püspök magyarországiaknak, vajdaságiaknak osztogatta a Seresnére vonatkozó szórólapját. /FEJÉR LÁSZLÓ: A zilahi iskolaügy Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. február 2.

Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 9.

Az elmúlt év októberében megválasztott RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács Kolozsvárott, febr. 8-án tartotta első ülését. Az értekezleten részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Demeter János, az OÖT elnöke, Kerekes Gábor önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök és Seres Dénes szenátor is, a szenátus Közigazgatási és területrendezési bizottságának elnöke. Az egyik fő téma az országos önkormányzati konferencia előkészítése volt, melyre valószínűleg a Partiumban fog sor kerülni április végén. Seres Dénes szenátor kezdeményezésére a jelenlévő elnökségi tagok a közigazgatási törvénnyel kapcsolatban mondták el véleményüket. A jelenlévők túlnyomó többsége szerint a prefektus csak akkor függesztheti fel a polgármestert, ha az előzetes letartóztatásban van, ugyanakkor szükségesnek látták a helyi tanácsok létszámának csökkentését, emellett úgy vélekedtek, hogy az alpolgármesternek nem kell megőriznie tanácsosi tisztségét. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 8. - 1904. sz./

2001. február 13.

Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke kezdeményezésére a Szilágy megyei szervezet vezetősége panaszlevéllel fordult az RMDSZ etikai bizottságához, amelyben azt rótta fel Tőkés László püspöknek, hogy a választások idején a szövetség ellen kampányolt, nyíltan arra buzdítva a Szilágy megyei magyarokat, hogy a zilahi Református Kollégium körül kialakult áldatlan helyzet miatt ne szavazzanak Seres Dénes szenátorjelöltre. Seres szerint egy olyan ember, aki saját szervezete ellen dolgozik, nem töltheti be annak tiszteletbeli elnöki szerepét. - Emlékeztetőül: a Szövetségi Képviselők Tanácsa január végi ülésén úgy döntött: nem fogad el olyan állásfoglalást, amely elítélte volna Tőkés László tiszteletbeli elnök kampányban tanúsított magatartását. /Sz. Cs.: Megvonják a tiszteletbeli elnöki címet Tőkéstől? Seres az etikai bizottsághoz fordult. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-150




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék