udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 388 találat lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 361-388

Névmutató: Szabó Béla

2012. május 12.

MOGYE: a tanügyminiszter szerint nincs szükség magyar karra
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) különálló magyar karát megalapító kormányhatározat visszavonását javasolja a Ponta-kormánynak Ioan Mang oktatási miniszter, aki csütörtökön felkereste a tanintézményt. Mang a román és magyar oktatókkal folytatott konzultáció után azt állította: a különálló karhoz „azok sem ragaszkodnak, akik magyar tagozatot szeretnének”, ezt a megoldást szerinte csak a megbuktatott Ungureanu-kormány erőltette. Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglátása szerint új helyzet alakult ki Magyarország keleti határainál magyar-ügyben, és együttműködésre buzdította a romániai magyar politikai szervezeteket. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese bejelentette: az RMDSZ a MOGYE magyar képviselete által meghatározott célokat támogatja.
Ioan Mang tárcavezető szerint a kormánynak újabb határozatot kellene elfogadnia, amely érvénytelenítené az előzőt. Megállapítása szerint „mindenki elismerte: nem kell külön kar, mert mindenki tagozatot, esetleg főtanszékeket akart”. Mint mondta, néhány hét múlva ismét tárgyal az egyetem szenátusával, és eltökélt szándéka az egyetemi autonómia betartása.
A magyar tagozat képviseletével megbízott Szabó Béla professzor azt mondta: el tudnák fogadni, hogy különálló kar helyett önálló magyar főtanszékek alakuljanak, ahogy azt a törvény előírja, de erre sem kaptak garanciát a minisztertől.
A tavalytól hatályos törvény előírásaival éppen az egyetemi autonómiára hivatkozva tagadta meg a MOGYE román többségű szenátusa, hogy önálló főtanszékekbe szervezze a magyar oktatást.
„Majd még beszélünk a szenátussal, majd meggyőzzük őket” – idézte Szabó Béla a miniszter szavait. „Ezekben semmi biztosítékot nem látunk, azért mondtuk, hogy garanciaként minimálisan az önálló magyar főtanszékeket meg kell alakítani, mert az biztosítja a túléléshez való jogot” – emelte ki a professzor.
Marosvásárhelyre várták Andrei Marga külügyminisztert is, aki hosszú ideig a multikulturális oktatás modelljének tartott kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora volt, de bukaresti elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a konzultáción. Mang szerint a MOGYE-n is a „kolozsvári megoldást” kellene alkalmazni, de ezt az egyetemnek kell kezdeményeznie. A BBTE-n a román többség nem akadályozta meg, hogy a tanügyi törvénynek megfelelően megalakuljanak az önálló magyar főtanszékek.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap az MR1-Kossuth Rádió műsorában a Ponta-kormány első intézkedései kapcsán megállapította: új helyzet alakult ki Magyarország keleti határainál magyar-ügyben. „Felszólítom, hívom a romániai magyar politikai szervezeteket, hogy keressék egymással az együttműködést” – közölte a kormányfő.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggasztónak találta az elmúlt napok eseményeit. Megállapította: ha a biztatóan alakuló magyar–román kapcsolatrendszernek vége szakadna, az nem csupán a két ország, hanem az egész térség szempontjából elhibázott lenne. Szerinte a veszély elkerüléséhez „politikai akarat kell, amely a magyar kormány részéről adott”.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője, a nemzeti kisebbségi ügyekkel foglalkozó pártközi munkacsoport társelnöke Martin Schulzhoz, az Európai Parlament (EP) elnökéhez és Hannes Swobodához, az EP szocialista frakcióvezetőjéhez fordul a romániai magyarság jogainak védelmében.
„A szerzett kisebbségi jogok elvétele ellentétes az európai demokratikus gyakorlattal. Az európai intézményeknek már most figyelmeztetniük kell erre az új román kormányt. Elfogadhatatlan, hogy a MOGYE hosszas küzdelem után engedélyezett magyar karának létrehozása meghiúsuljon” – hangsúlyozta közleményében a politikus.
A MOGYE-n intézményesített magyar tagozatra van szükség, hogy az egyetemi ügyekről a közvetlenül érintettek döntsenek – jelentette ki Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese tegnap Kolozsváron. Rámutatott: a magyar tagozat számára biztosítani kell az önálló döntés jogát a tanrendi, a személyzetpolitikai és arculati önállóság területén. Továbbá, garantálni kell az egyenlő fenntartás-fejlesztés, illetve a közös döntésekben való képviselet szabályait. Mint kifejtette, ez történt a kolozsvári egyetemen is. Ha ilyen változtatások megfelelnek a magyar tagozat oktatói és hallgatói közössége által kinyilvánított érdekeknek, járulékos kérdés, hogy a vázolt önállóságnak milyen intézményes keretet adnak, azt karnak, intézetnek, vagy főtanszéknek nevezik. De ezt is elsősorban a magyar egyetemi közösségnek kell megmondania – hangsúlyozta Magyari Tivadar. Hozzátette: az RMDSZ főtitkársága azt támogatja, amit a MOGYE magyar részének legitim képviselete célként meghatároz. „Nehezíti a dolgokat, hogy az újabb oktatási minisztert a falvédőről választották” – állapította meg a főtitkárhelyettes.
--------------------------------------------------------------------------------
A tanügyi tárcának el kell fogadnia a MOGYE chartáját – közölte tegnap döntését a marosvásárhelyi táblabíróság. A testület ezzel a határozatával helyet adott a MOGYE román vezetősége keresetének, az említett dokumentum elfogadását elutasító tanügyminisztérium ellen irányult. Mint ismeretes, mindeddig az oktatási tárca nem ismerte el a (magyar tagozatról említést nem tevő) egyetemi chartát és az ennek alapján megtartott (a magyar tagozat által bojkottált) választások eredményét. A határozat ellen a Legfelső Bíróságon és Számvevőszéken lehet a kihirdetését követő 5 napon óvást emelni. Szabadság (Kolozsvár)

2012. május 12.

A 22-es csapdájában az egyetemi charta
Érvek és ígéretek
Május 10-én a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre látogató Ioan Mang közoktatási miniszter hosszan tárgyalt a magyar oktatók képviselőivel. A miniszter sajtótájékoztatóját követően Szabó Béla professzor nyilatkozott.
– A jelenlegi helyzetről tárgyaltunk, miszerint az új kar létrehozására vonatkozó miniszteri rendeletet visszavonták. Ioan Mang kijelentette, hogy javasolni fogja nemcsak a kormányrendelet alkalmazásának a felfüggesztését, hanem annak visszavonását is. Mi azt kérdeztük: ha nincs önálló kar, mi a garanciája annak, hogy az egyetemen betartják a közoktatási törvényt, s erről tárgyaltunk körülbelül két és fél órán át. Bár a miniszter nyitott volt bizonyos dolgokra, érdemi döntés nem született. Túl gyakran ismétlődött az egyetemi autonómia fogalma. Abban az ígéretben azonban, hogy tárgyalni fognak a szenátus tagjaival és meggyőzik őket, semmi biztosat nem látunk. Minimális garanciának az önálló főtanszékek létrehozását tudjuk elfogadni, amelyek biztosíthatják a túléléshez való esélyt a mi helyzetünkben. Elmondtuk, hogy a választásokkal sem értünk egyet. A szenátusba és a kari tanácsba beszavazott hat oktató nem képviseli a magyar tagozatot.
A miniszter hajlott arra, hogy megpróbál tárgyalni a szenátus képviselőivel, hogy a magyar tagozaton újraszervezzük a választást. Amit szeretnénk látni, hisz ez jelentené számunkra a törvényesség érvényesülését.
Nagyon sokat emlegette az úgynevezett 36-os európai direktívát, amitől korábban hangos volt a tévé is. Csakhogy a szóban forgó 110 oldalas, táblázatokkal teli irányelv nem arról szól, amit belemagyaráznak. A diplomák elismerését szabályozza a különböző EU-s országok között, s mindössze azt tartalmazza, hogy az orvosi egyetemeken tanuló diákoknak részt kell venniük a kórház életében, a napi eseményekben, az ügyeletekben. Ami feltételezi, hogy ismerniük kell az ország nyelvét. Ez korántsem jelenti azt, hogy emiatt meg kell szüntetni az anyanyelvi oktatást. Az angol szakos diákoktól, és itt van egy kis csúsztatás, megkövetelik a román nyelv ismeretét, mivel ők úgy jönnek Romániába, hogy nem ismerik az ország nyelvét. Harmadév után nyelvvizsgát kell tenniük, hogy szóba tudjanak állni a román betegekkel. A mi hallgatóink viszont a tanügyi rendszerből jönnek, leérettségiztek ugyanabból a román tananyagból, mint a román anyanyelvűek, s olyan szinten, hogy a beteggel szóba álljanak, tudnak románul beszélni. A kétnyelvű gyakorlati oktatás lényege, hogy elhangzanak olyan szakkifejezések, amelyeket esetleg a magyar diák nem ért, és azért kellenek magyarul tudó tanársegédek, hogy megmagyarázzák azokat. Külön kell választani a szaknyelv elsajátítását és a beteggel való kapcsolattartást.
– Lehet-e érdemi változásokra számítani a nyári felvételi vizsgáig?
– Ezt nehéz megmondani, de amint azt a miniszter is hangsúlyozta, szeretném eloszlatni a felvételivel kapcsolatos félelmeket, kételyeket. A vizsga ugyanúgy lesz, mint eddig, s ha nincs különálló kar, akkor a jelenlegi, már eleve akkreditált karra fognak felvételizni. Egyébként az sem lett volna nagy baj, ha a nem akkreditált magyar karra jutnának be, mert az államvizsgát egy akkreditált karon meg lehetett volna védeni. Remélem, hogy megmarad a külön beiskolázási szám, amit még a szociáldemokrata kormány szabályozott 2003- ban, s nem volt szó arról, hogy visszavonnák.
A tantestületünk szerveződését illetően a miniszter említette, hogy tanársegédi szinten úgy kell meghirdetni az állást, hogy feltétel legyen a magyar nyelv ismerete. Ez már egy bizonyos fokú előrelépés lenne, de sajnos nem elég, mert megtörténik, hogy megígérik, de később már nem emlékeznek az ígéretre. Ezért van szükség a külön tanszékbe való szerveződésre.
– Megérkezésekor a miniszter azt mondta, hogy a Babes–Bolyai Egyetem példáját kell követni Marosvásárhelyen is, de a sajtótájékoztatón már nem volt ennyire egyértelmű az álláspontja.
– Valóban már nem erről volt szó, s a medicinát úgy emlegette, mint amire nem vonatkoznak az egyéb előírások és a tanügyi törvény paragrafusait sem lehet alkalmazni. Holott a tanügyi törvényben semmiféle korlátozó utalás nincs az orvosi felsőoktatásra vonatkozóan. Az sem helyénvaló, hogy belekeverte az Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Ügynökséget (ARACIS) és az orvosi kollégiumot. Az ARACIS felel ugyan a felsőoktatásért, de az előírásai a tanügyi törvényt követően jelentek meg (belső nyomásra, de hadd ne beszéljünk erről). Az orvosi kollégiumot és az Egészségügyi Minisztériumot illetően el kell mondanunk, hogy ez utóbbi kettő valójában csak felhasználó. Attól a perctől kezdve, ahogy a végzett orvos megkapta a diplomáját egy román felsőoktatási intézménytől, függetlenül attól, hogy milyen nyelven végzett, annyi joga van, mint bárkinek, aki belépett a romániai egészségügyi rendszerbe.
– Sok múlik a csoportok megszervezésén, azon, hogy lesznek végre külön magyar csoportok.
– A miniszter nem mondott nemet, de nem is támogatta, miközben azt bizonygatta, hogy mennyire jó együtt. Kifejtettem, hogy egyéni példát rengeteget lehet találni, de szükség van egy elvi és egy lényegi rendezésre.
– Szó volt az államvizsga-dolgozatokról is. A törvény szerint lehet magyarul írni, sőt a doktori dolgozatot is és a rezidensvizsga nyelve is lehet a magyar, de a miniszter mintha nem tudna erről.
– A múlt évtől valóban lehetett magyarul írni, de megvédeni csak román nyelven. Állítólag azért, hogy a román diákok is értsék, mire én konkrét példával bizonyítottam, hogy sohasem mennek el meghallgatni a másikat. A kifogásra, miszerint a bizottságban levő román oktató sem érti, azt válaszoltam, hogy a kisebb tantárgyaknál a más területen dolgozó szakoktatóknak is úgy hangzik egy-egy dolgozat megvédése, mintha más nyelven lenne. Ezek valójában csak kifogások, de nem látom az érdemi előrelépést.
– Hihető-e a miniszter ígérte, miszerint jobb belátásra bírja a szenátust?
– Valóban ígérte a megbeszélést, de hozzátette, hogy rövid időn belül nem lesz rá ideje. Úgy látom, hogy időhúzással állunk szemben. Ha történik is valami, nem az új egyetemi évtől kezdődően képzelik el, később pedig majd itt-ott igazítani lehet a törvényen is.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

2012. május 23.

Újabb tiltakozáshullám a MOGYE-n
Fél év után újrakezdte utcai tiltakozó akcióit Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) volt diákja tegnap reggel az intézmény előtti parkban, majd a város utcáin tüntetett a tőle megszokott módon: feliratozott, fehér orvosi köpenyben, narancssárga ernyővel sétált fel és alá.
Újabb tiltakozás. Fél év után ismét utcára vonult Ádám Valérián
A köpenyén ezúttal „A jogainkért küzdő vezetőket akarunk!” jelmondat volt olvasható, ami egyértelmű utalás a MOGYE új rektorának, Leonard Azamfireinak a legutóbbi visszaélésére. Az év elején, érvényes egyetemi charta hiányában megválasztott intézményvezető nem hajlandó elfogadni a magyar tagozat választott képviselőjét, Szabó Bélát, és helyette Gábos Grecu Józsefet nevezte ki a közelmúltban dékánhelyettesnek.
„Semmi bajunk nincs Gábos professzor úrral, nagyon szimpatikus ember, csakhogy a magyar oktatók nem rá, hanem Szabó Bélára szavaztak, amikor tagozatvezetőt választottak. Jó lenne, ha az új rektor tiszteletben tartaná a demokrácia szabályait és a közösség akaratát” – hangsúlyozta Ádám Valérián. A magyar oktatók már azért sem tartják reprezentatív személynek Gábost, mert a MOGYE hivatalos honlapján kollegájuk román nemzetiségűnek vallja magát, nevét pedig Gaboş Grecu Iosifként írja. A dékánhelyettesi tisztségbe való kinevezése után az egyetem magyar tanárai levélben tiltakoztak Azamfireinál, azonban annak ellenére, hogy az oktatási törvény értelmében a közösségnek kell megválasztania vezetőjét, a rektor hajthatatlan maradt.
Kérdésünkre, hogy szerencsésnek tartja-e, hogy a választási kampánnyal azonos időszakra időzítette tiltakozását, az RMOGYKE titkára igennel válaszolt. „Fontosnak tartom, hogy a választások alkalmával a marosvásárhelyi egyetem ügye maradjon napirenden, hogy a jelöltek és az általuk képviselt pártok fogalmazhassák meg konkrét és megvalósítható elképzeléseiket” – szögezte le a Krónikának Ádám.
A tiltakozó fiatalember ellen már a reggeli órákban megpróbáltak fellépni a hatóságok.
Előbb a városháza kötelékébe tartozó helyi rendőrök igazoltatták a belvárosban, majd az egyetem parkjában a Gombos Security őrző-védő szolgálat egyenruhában lévő munkatársa érdeklődött afelől, hogy kinek az engedélyével sétál a MOGYE udvarán. Ádám Valérián nem volt hajlandó tágítani, mint hangsúlyozta, addig nem hagy fel tiltakozó akciójával, amíg Leonard Azamfirei nem ismeri el Szabó Bélát a közösség választott vezetőjeként.
Lapunk megkeresésére a nőgyógyász professzor elmondta: ő nincs meggyőződve afelől, hogy ilyenszerű tiltakozással meg lehet oldani a MOGYE magyar tagozatának sorsát. Kérdésünkre, hogy Ádám és az RMOGYE jelen esetben árt vagy használ az ügynek, Szabó nem tudott konkrét választ adni. „Lehet, hogy árt, lehet, hogy használ, tény, hogy az RMOGYKE az intézménytől teljesen különálló szervezet, melynek tevékenységére mi, egyetemi tanárok nem tudunk hatni” – fejtette ki Szabó Béla.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2012. június 16.

Ballagtak a MOGYE végzősei
A sportcsarnokban megtartott ünnepségen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) több mint négyszáz végzőse búcsúzott el tegnap az egyetemi évektől. Az utolsó előadást követően a ballagók a MOGYE-tól indultak el a sportcsarnok felé, ahol déli 12 órakor kezdődött a kicsengetési ünnepség. A magyar tagozat délután 6 órától a Vártemplomban tartott ünnepséget.
A sportcsarnokban dr. Leonard Azamfirei rektor tartott díszbeszédet. Idén több mint 400 hallgató fejezte be tanulmányait a MOGYE-n, a magyar tagozaton 239-en (116-an általános orvosit, 37-en fogorvosit, 53-an gyógyszerészetit, 23-an asszisztensképzőt, 10-en bábaképzőt végeztek). Az egyetem padjaiból frissen kikerült hallgatókat dr. Szabó Béla egyetemi tanár is köszöntötte, aki az orvosi szakma nehézségeiről, jövőjéről beszélt. Felszólalásában kiemelte: a MOGYE-n történt konfliktusok, belső forrongások ellenére az egyetemi évek szép emlékeit érdemes megőrizniük. Az ünnepségen az általános orvosi kar három, a fogorvosi és a gyógyszerészeti kar egy-egy végzettje is felszólalt.
A magyar tagozaton végzettek hagyományosan délután 6 órakor a Vártemplomban tartottak ünnepséget. A hallgatókat dr. Egyed Zs. Imre egyetemi előadótanár búcsúztatta. "Arra készülünk, mi, emberek, hogy minél jobban megismerjük világunkat, az orvosok pedig az ember megismerését választják. Sose feledjék azonban, hogy ők maguk is emberek" – hangsúlyozta. A szülők áldozatvállalásának, munkájának is eredménye, hogy orvosokká, gyógyszerészekké váltak e fiatalok – tette hozzá. A vártemplomi búcsúztató ünnepség keretében az évfolyamelsők az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának részéről a Csőgör Lajos-díjat és oklevelet, a végzősök pedig a Studium Alapítvány oklevelét vehették át.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

2012. szeptember 19.

A MOGYE magyar tanárait fogadta az oktatási miniszter
Informális találkozón fogadta Ecaterina Andronescu román oktatási miniszter a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának küldöttségét, hogy első kézből tájékozódjék a magyar orvosképzéssel kapcsolatos elégedetlenségről – közölte az MTI-vel Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője.
A kedden lezajlott megbeszélésen a – hivatalosan még meg sem szervezett – magyar tagozat három oktatója, Szabó Béla, Szilágyi Tibor és Lőrinczi Zoltán vett részt.
A mindkét fél által szorgalmazott találkozóra a felvételiző magyar diákok szüleinek múlt héten kezdődött, a bukaresti oktatási minisztérium előtt zajló, műtőruhás, esernyős demonstrációja közepette került sor. Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvezetője és a hozzá felváltva csatlakozó szülők a román tagozatéval azonos beiskolázási keretet követelnek, miután idén a MOGYE magyar tagozatának nem különítettek el fizetéses helyeket. A demonstrálók fehér műtősruháikra és narancssárga esernyőikre írt követeléseikkel próbálják felhívni a MOGYE-re az oktatási tárca figyelmét.
Szabó Béla elmondta: a tüntetést a magyar fizetéses helyekért hirdették meg, az általa vezetett küldöttség azonban az oktatási törvény érvényesítésére, vagyis a magyar tagozat intézményen belüli szervezeti önállóságának biztosítására helyezte a hangsúlyt a miniszterrel folytatott megbeszélésen.
Rámutatott: az a húsz fizetéses hely, amelyet az RMDSZ kérésére utólag megkapott a magyar tagozat, valóban összhangban áll a magyar felvételizők arányával, de nem úgy, hogy közben a román tagozatot is újabb hússzal bővítik, hiszen az eredetileg meghirdetett 80 fizetéses helyre is románokat vettek fel. Szabó szerint az ilyen manőverekkel a magyar diáklétszám arányát szorítják vissza mesterségesen az eredetileg magyar intézményként alapított egyetemen.
Ecaterina Andronescu azt ígérte, hogy a jövő tanévtől kezdődően megoldják a magyar beiskolázási keret miatt felmerült panaszokat – közölte az MTI-vel a magyar tagozat vezetője.
Szabó Béla arról is beszámolt: elhozták az oktatási miniszternek a magyar tantestület által megszervezett választások jegyzőkönyveit.
A találkozón beszámoltak arról, hogy a MOGYE tanári közösségének 74 százalékos román többsége önhatalmúlag juttatott magyarokat is az intézmény vezetőségébe. A küldöttség közölte a miniszterrel, hogy az a hat, magyar tagozaton oktató kolléga, akiket a román többség – a magyar oktatók bojkottja közepette – megválasztott különböző tisztségekbe, nem képviseli a magyar tantestületet. A magyar oktatók megszervezték saját választásukat, megnevezték kari és szenátusi képviselőiket, de ezekről a román többség nem vesz tudomást.
„A miniszter asszony most is elmondta, hogy az egyetemi autonómia meggátolja őt abban, hogy beleszóljon az egyetem dolgaiba. Mi viszont kérjük a törvény betartását, a magyar főtanszékek, a magyar tagozat megalakítását. Elég lagymatag intézkedések vannak a törvényben arra, hogy mi történik, ha egy egyetem nem tartja be a törvényt. De még ezeket a szankciókat sem alkalmazták. Sem az előző kormány, sem a mostani" – mondta el az MTI-nek Szabó Béla, a MOGYE magyar tagozatának vezetője.
MTI,
Erdély.ma

2012. szeptember 23.

A magyar pártok közös fellépését sürgeti a RMOGYKE
Ádám Valerián, a RMOGYKE ügyvezetője és pár fős csapata egy hete Bukarestben tüntet az Oktatási Minisztérium előtt – feliratozott orvosi ruhákban és narancssárga esernyőkkel. Ádám az orvosin működő magyar tannyelvű oktatás hátrányos megkülönböztetése ellen tiltakozik, és a román tagozatéval azonos beiskolázási keretet követel, hisz idén a magyar tagozatnak csak 20 fizetéses helyet különítettek el. Ioan Groza minisztériumi főigazgató és Ecaterina Andronescu tanügyminiszter állítása szerint: „csupán ennyit kértek”. Ádám Valerián az RMDSZ-nek, az EMNP-nek és az MPP-nek a tüntetésbe való bekapcsolódását sürgeti.
„Ioan Groza nem értette tiltakozásunk okát, hisz teljesítették a fizetéses helyek kibővítését az orvosin, azaz 20 magyar nyelvű tandíjas helyet biztosítottak. Ebből a beszélgetésből rájöttünk, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nem járt közben ügyünkben, hisz mi leadtunk egy petíciót, amelyben kértük a közbenjárását a 40 általános orvosi, illetve a 15 fogorvosi hely megszerzéséhez” – mondta el Ádám.
Király András, oktatásért felelős államtitkár is megerősítette azt, hogy az RMDSZ nem fordult írásos kéréssel a szaktárcához, amelyben a helyek száma szerepelt volna, hanem csak a fizetéses helyek bővítését kerték, de hozzátette, hogy a tandíjas helyeket nem minisztériumi rendelettel szabályozzák, hanem az egyetem szenátusának hatáskörébe tartozik, és a tárca kizárólag az államilag támogatott helyekre van befolyással.
Király András szerint a magyar oktatás „megtűrt” a román tanárok részéről, ezért fizetéses helyekkel terhelni a jó szándékukat nem lehetséges. „Az államtitkár úr elmondása szerint nem találja hatékonynak a tüntetésünket, de megerősítést kaptunk, hogy a következő két hétben az egyetemen elindul a magyar oktatás rendezése, a magyar főtanszékek létrehozása, a szenátus tagjainak bővítése és a magyar rektor-helyettes megválasztása” – állítja Ádám.
„Andronescu miniszter asszony is a támogatásáról biztosított, és kérte a tüntetés abbahagyását, kiemelve, hogy az RMDSZ kérését a fizetéses helyekre vonatkozóan teljesítette. Elmondta, milyen nehézségek árán sikerült meggyőzni a MOGYE vezetőségét a helyek bővítésére, ezért ebben az évben újabb tandíjköteles helyek indítását nem tudja vállalni” – mondta el Ádám.
Ádám Valerián legfrissebb információi szerint dr. Szabó Béla, a MOGYE rektor-helyettese Bukarestben személyesen beszélt Andronescu tanügyminiszterrel, és a tárcavezető kijelentette, hogy idéntől nem számíthatnak semmiféle pozitív változásra, sem a tandíjas magyar nyelvű helyek bővítését illetően, sem az önálló tanszékek megalakítására vonatkozóan.
„Mi a tüntetést folytatni fogjuk mindaddig, amíg a szavakból tettek nem lesznek, emellett várjuk az RMDSZ, MPP és EMNP bekapcsolódását az ügybe” – szögezte le Ádám Valerián.
Pál Piroska
Kozpont.ro; Erdély.ma

2012. szeptember 24.

MOGYE-ügy – A magyar tagozatvezető nem tartja jónak a megegyezést
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatvezetője szerint a pillanatnak megfelelő megegyezés született a felek között pénteken az éjszakába nyúló tárgyalásokon. Szabó Béla professzor nem tartja a magyar oktatás szempontjából jónak a megegyezést. Hozzátette, az mégiscsak megteremti annak a lehetőségét, hogy a MOGYE magyar tagozatának az ügye kimozduljon a jelenlegi patthelyzetből. Az egyetem román vezetőivel aláírt hétpontos megállapodást Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is ellátta kézjegyével.
A magyar tagozat belső választásain megválasztott, de az egyetem vezetése által el nem ismert tagozatvezető szerint a péntek esti tárgyalások előfeltétele az volt, hogy ő ne ragaszkodjon a rektorhelyettesi székhez. Elmondta, ezt megannyi csatornán keresztül megüzenték neki, és ő elfogadta a feltételt, mert nem kívánja annak az ódiumát vállalni, hogy miatta nem lehetett megegyezni.
A megegyezés egyik pontja rögzíti, hogy megismétlik a magyar tagozat választásait. Megválasztják azt a 13 magyar oktatót, akik a tagozatot képviselik az egyetem szenátusában. Megőrzi azonban a szenátusi tagságát öt olyan magyar oktató is, akik a magyar tagozat választási bojkottja ellenére a román oktatók szavazataival kerültek be a testületbe. A szenátus román és magyar oktatóinak a kétharmad/egyharmados arányát a román szenátusi helyek felduzzasztásával érik el.
A szenátus kiegészülése utánra vállalta az egyetem vezetése a MOGYE magyar rektorhelyettesének a kinevezését. Szabó Béla megjegyezte, ő elvileg a szenátus magyar frakcióvezetőjeként is képviselheti a magyar oktatás ügyét. A megállapodás harmadik pontja rögzíti: az egyetem működését szabályozó chartába is belefoglalják, hogy a magyar nyelvű oktatás a magyar tagozatba szerveződik.
Szabó Béla tájékoztatása szerint a megállapodás 4. és 5. pontja a magyar oktatók felvételéről szól. Rögzíti, hogy a magyar rektorhelyettes dönt a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, valamint azt, hogy a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. A magyar tagozatvezető mindkét pontot rendkívül fontosnak tartja, hiszen - mint mondta - korábban a magyar nyelvtudás megkövetelését diszkriminációnak tekintette az egyetem vezetése, az állások meghirdetéséről pedig a 11 tagú adminisztrációs tanács döntött, amelynek mindössze egy magyar tagja van.
A 6. pontban a felek vállalták, hogy együtt munkálkodnak az akkreditáció megszerzésén. Amint Szabó Béla megemlítette, decemberben és 2013 márciusában ellenőrzik, hogy megfelel-e az intézmény az akkreditációs feltételeknek, és a magyar tagozatnak is érdeke fűződik ahhoz, hogy e vizsgákon jó besorolást kapjon a MOGYE. A 7. pont azt rögzíti, hogy az akkreditáció befejeztével megalakulnak a magyar főtanszékek az egyetemen.
Szabó Béla elmondta, a megállapodást a magyar tagozat és a román tagozat három-három képviselője mellett Ecaterina Andronescu oktatási miniszter is aláírta. Hangsúlyozta: aláírásával a miniszter is személyes felelősséget vállalt a megegyezés betartásáért. Ezt azért tartotta fontosnak, mert elmondása szerint a tárgyalások során a román tagozat képviselői minduntalan arra hivatkoztak, hogy ha túl sok engedményt tartalmaz a szöveg a magyar oktatás számára, nem biztos, hogy a román többségű szenátus megszavazza az életbe léptetéséhez szükséges határozatokat.
Az RMDSZ szerint sikerült kimozdulni a holtpontról
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke - aki maga is részt vett a péntek esti megbeszélések első szakaszában - úgy értékelte, egyelőre csak a holtpontról való kimozdulásról lehet beszélni. „Akkor lesz igazi áttörés, amikor a mostani megállapodás elemei az egyetemi chartába is bekerülnek, és megalakulnak a magyar főtanszékek” - fogalmazott.
Az alelnök szerint a mostani megállapodás híján megtörténhetett volna, hogy az egyetem román vezetői az akkreditációs követelményekre hivatkozva nekilátnak a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásának. „Meg is lebegtették, hogy ha nem lesz elég tanár, ha problémák lesznek a magyar tagozattal, akkor a következő években kevesebb magyar helyet hirdetnek meg” - ecsetelte Borbély.
Kiemelte: megindult a párbeszéd a magyar tagozat és az egyetem román vezetése között. Ezt azért tartotta fontosnak, mert - mint említette - „a rektor és az egyetem vezetésének a merev álláspontja” közel egy éven át leállította a párbeszédet az intézmény román és magyar oktatói között.
Borbély László úgy látta, ezúttal mind az oktatási miniszter, mind a miniszterelnök ki akarta mozdítani a MOGYE-n belül megrekedt konfliktust a holtpontról. Mint felidézte, a beszélgetések elején a rektor még azt hangoztatta, hogy mindenről a szenátusnak kell döntenie. Victor Ponta miniszterelnök viszont nagyon határozottan kijelentette: szó sem lehet arról, hogy a románok döntsenek a magyar tagozat dolgairól. „Ez megadta az alaphangot” - vélekedett az RMDSZ alelnöke.
Szabó Béla professzor rektorhelyettesi kinevezésének a feláldozásáról Borbély elmondta: amikor még a pénteki tárgyalások előtt jelezték az egyetem magyar oktatóinak, hogy fenntartások vannak Szabó Béla személyével kapcsolatban, maguk a magyar oktatók döntöttek arról a kompromisszumról, hogy Szilágyi Tibor legyen a magyar tagozat jelöltje a rektorhelyettesi tisztségre.
A RMOGYKE csapdát lát
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, Ádám Valérián szerint a jóhiszemű magyar oktatók ismét csapdába sétáltak. „Ezúttal nemcsak a MOGYE román vezetői, hanem az RMDSZ politikusai is csapdába vitték az oktatóinkat. Nem mondom, hogy az egyezség nem számít lényeges előrelépésnek, csakhogy arról nem beszél senki, hogy a miniszter asszony és a rektor ugyan aláírta a dokumentumot, de a román többségű szenátusnak is meg kell szavaznia. Mint ahogy azt sem szabad szem elöl téveszteni, hogy a magyar félnek tett, úgynevezett engedmények valamikor decembertől lépnek érvénybe, azaz az őszi parlamenti választások és kormányalakítás után. Nagyon könnyen megeshet, hogy a mostani ígéretekből nem lesz semmi, mert a választások után mindenki kitalál mindent, csakhogy ne léptesse életbe az egyezséget” – vélekedett a lapunknak nyilatkozó Ádám Valérián.
Krónika (Kolozsvár)

2012. szeptember 24.

Kimozdult a holtpontról a MOGYE ügye
Hétpontos megállapodást írtak alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar és román oktatói, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a MOGYE magyar tagozatának ügye kimozduljon a holtpontról. Ezt így értékelte Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője, aki kérésre lemondott a rektorhelyettesi tisztségről, és így értékelte Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke is, aki részt vett a péntek esti megbeszélés első szakaszában. Az egyetem román vezetőivel aláírt hétpontos megállapodást Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is ellátta kézjegyével.
A MOGYE magyar tagozatvezetője, Szabó Béla szerint a pillanatnak megfelelő megegyezés született a felek között pénteken az éjszakába nyúló tárgyalásokon. Szabó Béla professzor az MTI-nek elmondta: nem tartja a magyar oktatás szempontjából jónak a megegyezést. Mint hozzátette, az mégiscsak megteremti annak a lehetőségét, hogy a MOGYE magyar tagozatának az ügye kimozduljon a jelenlegi patthelyzetből.A magyar tagozat belső választásain megválasztott, de az egyetem vezetése által el nem ismert tagozatvezető szerint a tárgyalások előfeltétele az volt, hogy ő ne ragaszkodjon a rektorhelyettesi székhez. Elmondta, ezt megannyi csatornán keresztül megüzenték neki, és ő elfogadta a feltételt, mert nem kívánja annak az ódiumát vállalni, hogy miatta nem lehetett megegyezni.
A megegyezés egyik pontja rögzíti, hogy megismétlik a magyar tagozat választásait. Megválasztják azt a 13 magyar oktatót, akik a tagozatot képviselik az egyetem szenátusában. Megőrzi azonban a szenátusi tagságát öt olyan magyar oktató is, akik a magyar tagozat választási bojkottja ellenére a román oktatók szavazataival kerültek be a testületbe. A szenátus román és magyar oktatóinak a kétharmad/egyharmados arányát a román szenátusi helyek felduzzasztásával érik el.
A szenátus kiegészülése utánra vállalta az egyetem vezetése a MOGYE magyar rektorhelyettesének a kinevezését. Szabó Béla megjegyezte, ő elvileg a szenátus magyar frakcióvezetőjeként is képviselheti a magyar oktatás ügyét. A megállapodás harmadik pontja rögzíti: az egyetem működését szabályozó chartába is belefoglalják, hogy a magyar nyelvű oktatás a magyar tagozatba szerveződik.
Álláshirdetéskor nem diszkriminatív a magyar nyelvtudás
Szabó Béla tájékoztatása szerint a megállapodás 4. és 5. pontja a magyar oktatók felvételéről szól. Rögzíti, hogy a magyar rektorhelyettes dönt a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, valamint azt, hogy a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. A magyar tagozatvezető mindkét pontot rendkívül fontosnak tartja, hiszen – mint mondta – korábban a magyar nyelvtudás megkövetelését diszkriminációnak tekintette az egyetem vezetése, az állások meghirdetéséről pedig a 11 tagú adminisztrációs tanács döntött, amelynek mindössze egy magyar tagja van.
A 6. pontban a felek vállalták, hogy együtt munkálkodnak az akkreditáció megszerzésén. Amint Szabó Béla megemlítette, decemberben és 2013 márciusában ellenőrzik, hogy megfelel-e az intézmény az akkreditációs feltételeknek, és a magyar tagozatnak is érdeke fűződik ahhoz, hogy e vizsgákon jó besorolást kapjon a MOGYE. A 7. pont azt rögzíti, hogy az akkreditáció befejeztével megalakulnak a magyar főtanszékek az egyetemen.
Ha túl sok a magyar engedmény, nincs román szavazat?
Szabó Béla elmondta, a megállapodást a magyar tagozat és a román tagozat három-három képviselője mellett Ecaterina Andronescu oktatási miniszter is aláírta. Hangsúlyozta: aláírásával a miniszter is személyes felelősséget vállalt a megegyezés betartásáért. Ezt azért tartotta fontosnak, mert elmondása szerint a tárgyalások során a román tagozat képviselői minduntalan arra hivatkoztak, hogy ha túl sok engedményt tartalmaz a szöveg a magyar oktatás számára, nem biztos, hogy a román többségű szenátus megszavazza az életbe léptetéséhez szükséges határozatokat.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke – aki maga is részt vett a péntek esti megbeszélések első szakaszában – úgy értékelte, egyelőre csak a holtpontról való kimozdulásról lehet beszélni. „Akkor lesz igazi áttörés, amikor a mostani megállapodás elemei az egyetemi chartába is bekerülnek, és megalakulnak a magyar főtanszékek” – fogalmazott.
Borbély László: „ne kiabáljuk el”
Az alelnök szerint a mostani megállapodás híján megtörténhetett volna, hogy az egyetem román vezetői az akkreditációs követelményekre hivatkozva nekilátnak a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásának. „Meg is lebegtették, hogy ha nem lesz elég tanár, ha problémák lesznek a magyar tagozattal, akkor a következő években kevesebb magyar helyet hirdetnek meg” – ecsetelte Borbély.
Az RMDSZ alelnöke azt is kiemelte, hogy megindult a párbeszéd a magyar tagozat és az egyetem román vezetése között. Ezt azért tartotta fontosnak, mert – mint említette – „a rektor és az egyetem vezetésének a merev álláspontja” közel egy éven át leállította a párbeszédet az intézmény román és magyar oktatói között.
Borbély László úgy látta, ezúttal mind az oktatási miniszter, mind a miniszterelnök ki akarta mozdítani a MOGYE-n belül megrekedt konfliktust a holtpontról. Mint felidézte, a beszélgetések elején a rektor még azt hangoztatta, hogy mindenről a szenátusnak kell döntenie. Victor Ponta miniszterelnök viszont nagyon határozottan kijelentette: szó sem lehet arról, hogy a románok döntsenek a magyar tagozat dolgairól. „Ez megadta az alaphangot” – vélekedett az RMDSZ alelnöke.
Az MTI kérdésére, hogy ki a nyertes, Borbély László azt válaszolta: „egyelőre ne kiabáljuk el a dolgokat”. Szabó Béla professzor rektorhelyettesi kinevezésének a feláldozásáról elmondta: amikor még a pénteki tárgyalások előtt jelezték az egyetem magyar oktatóinak, hogy fenntartások vannak Szabó Béla személyével kapcsolatban, maguk a magyar oktatók döntöttek arról a kompromisszumról, hogy Szilágyi Tibor legyen a magyar tagozat jelöltje a rektorhelyettesi tisztségre.
Az RMDSZ vasárnapi hírlevele Markó Béla volt RMDSZ-elnöknek az Erdély Televízióban a MOGYE kapcsán elhangzott nyilatkozatát idézi. Markó cinikus és veszedelmes magatartásnak minősíti, hogy egyesek a „pálya széléről bekiabálva” bírálják a szervezetet, amiért nem kért a románokéval azonos számú fizetéses helyet a magyar felvételizők számára. „Most nem mi osztjuk a helyeket sem a MOGYE-n, sem másutt. Próbálunk közbenjárni, hogy ne romoljon a helyzet, hanem esetleg javuljon. Most annyit sikerült elérni, hogy nulla hely helyett húsz fizetéses helyet szereztünk” – mutatott rá Markó, emlékeztetve, hogy az RMDSZ rendkívül kemény volt a MOGYE ügyében. „Tavasszal azt mondtuk: vagy megoldódik az egyetem helyzete, vagy hátat fordítunk a kormánynak. Nos, miután az RMDSZ nem engedett a 48-ból, tulajdonképpen ebbe bele is bukott a kormány” – mondta Markó Béla.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. szeptember 24.

Maratoni megbeszélés ígéretekkel
Pénteken délután a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetről szóló megbeszéléssel vette kezdetét a Victor Ponta kormányfő, Ecaterina Andronescu tanügyi és Vasile Cepoi egészségügyi miniszter marosvásárhelyi látogatása.
Kezdetben úgy tűnt, hogy a kormányhivatal kistermébe összehívott találkozón a helyi hivatalosságok és a vendégek mellett csak a MOGYE román vezetősége, pontosabban Leonard Azamfirei rektor és Constantin Copotoiu professzor, a szenátus elnöke vesz részt, a rektor érdeklődésünkre meg is erősítette, hogy nincs szükségük senki másra. Kérdésünkre Szabó Béla professzor, a magyar oktatók választott képviselője elmondta, hogy nem kaptak meghívást a megbeszélésre. A RMDSZ-t Frunda György, majd a később megérkező Borbély László képviselte. Több mint egyórás vita után hívták meg a magyar tagozat képviselőit, a szinte futólépésben érkező Szabó Béla, Szilágyi Tibor és Lőrinczi Zoltán professzorokat.
Maratoni megbeszélés következett, amely éjjel fél háromkor ért véget. A termet először Victor Ponta kormányfő hagyta el, aki újságírók "hadserege" előtt nyilatkozott, ugyanazt az álláspontot hangoztatva, amit korábban is.
– Véleményem szerint nem jó a különálló karok ötlete, amíg a román és magyar diákok együtt tanulnak, de mivel a törvényben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemhez hasonlóan a marosvásárhelyit is multikulturális egyetemnek nyilvánították, a szenátusnak és a különböző vezető testületeknek az egyharmadát a magyar oktatók kell alkossák, akiket a saját közösségük választ meg, akárcsak a románokat. Mivel ezek a kérdések politikai útra terelődtek, és mind rosszabbá vált a helyzet, ma este a reális javaslatok figyelembe vételével meg kell találni a megoldást…
A tárgyalás szünetében a miniszter asszony a következőket nyilatkozta:
– …Örvendek, hogy eljöttem, mert végre kialakult egy párbeszéd az egyetem két közössége között, ezen a vonalon kellene tovább menni, mert így minden vitás kérdést meg lehet oldani. A következő problémákról esett szó: újra kell szervezni a választásokat annak érdekében, hogy az egyetem vezetősége, a szenátus kiegészüljön a magyar fél 13 képviselőjével, továbbá a főtanszékek és karok vezetősége is. Ennek érdekében a magyar rektorhelyettes irányításával úgy fogják megszervezni a versenyvizsgát, hogy a magyar nyelvű oktatás számára szükséges helyeket címzetes oktatókkal töltsék be, s ezáltal eleget tegyenek az akkreditációs feltételeknek. Beszéltünk az egyetem értékelésének, akkreditálásának következő lépéseiről: január elsejétől az Európai Egyetemek Egyesülete méri fel a helyzetet az összes romániai felsőoktatási intézményben…, márciusban az ARACIS, a romániai felsőoktatás minőségét ellenőrző bizottság veszi számba az intézményi akkreditáció feltételeit. E két felmérés érdekében az egyetemi közösségnek meg kell erősödnie, hogy eleget tehessen a követelményeknek. Miután a két ellenőrzés véget ér, s a versenyvizsgák nyomán betöltik az üres állásokat, valószínű, hogy újratárgyaljuk az újabb főtanszékek létrehozásának lehetőségét a törvényes előírásoknak megfelelően.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy pillanatnyilag nem lehetséges az önálló magyar főtanszékek megalakítása, mert az egyetem nem tesz eleget a feltételeknek.
– Nem értek egyet azzal, hogy megkérdőjelezzük a magyar oktatás "programját", és senki nem vállalhatja a felelősséget, hogy megkérdőjelezzen egy olyan programot, ami annyi év óta jól működik. Én sok jót hallottam a MOGYE-ről, tisztelem a tanárokat, akik elismert, kiváló orvosok, nemzetiségüktől függetlenül, ezért az egyetem megérdemli, hogy a legjobbak közé tartozzék. Beszéltünk a fizetéses helyekről, …de az oktatók számát figyelembe véve ennél több helyet nem hagyhattunk jóvá. Ha több hallgatót vesznek fel, és nem egészül ki az oktatói közösség, akkor az egyetem léte forog veszélyben.
Lapunk kérdésére, hogy a tárgyalások nyomán módosítják-e az egyetemi chartát, a miniszter asszony nemmel válaszolt.
A kérdésre, hogy a szenátusnak miért csak az egyharmadát fogják magyar oktatókkal betölteni, Ecaterina Andronescu azt mondta, hogy a magyar oktatók csak a 27 százalékát alkotják az egyetem tanári közösségének.
A megbeszélés végéig kitartó magyar újságíróknak az előzetes megegyezés ellenére egyik fél sem volt hajlandó nyilatkozni.
Ecaterina Andronescu oktatási miniszter: Feloldottuk a feszültséget *
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) oktatói, hallgatói oly hosszú ideje együtt vannak, hogy nagy kár lenne ezen változtatni. Egy ilyen egyetemnek megvan a képessége arra, hogy megteremtse az erőforrásokat, a módot arra, hogy bármilyen problémát megoldjon, a legfontosabb a párbeszéd. Úgy érzem, a péntek esti tárgyalások után sikerült feloldani a feszültséget a MOGYE-n. Megállapodtunk, hogy elsőként a magyar közösség 13 képviselőjének megválasztására kell sort keríteni a szenátusba, illetve a magyar oktatók arányának függvényében az egyetemi karok és főtanszékek tanácsaiba, hiszen a magyar kisebbség az egyetemen belül is kisebbséget képez: az oktatók egyharmada magyar, kétharmada román. A tavasszal sorra került választásokon ugyanis a magyar közösség nem vett részt, és egyetlen képviselőt sem küldött a szenátusba, illetve a karok, főtanszékek tanácsaiba. Jelenleg nem választhatók szét a főtanszékek (departamentumok), mert nem teljesülnek az akkreditáció feltételei, ezért azt kértem a magyar professzoroktól, hogy igyekezzenek minél több magyar fiatalt meggyőzni, hogy pályázzák meg az oktatói állásokat. Az elkövetkező időszakban versenyvizsgát hirdetnek meg a magyar vonal vezetésére megválasztott rektorhelyettes javaslatára. Ami a magyar oktatási vonal működését illeti, a szenátusnak van erről határozata, amire véleményem szerint nem is lett volna szükség, hiszen ezen az egyetemen sok éve létezik magyar nyelvű oktatás. A magyar oktatók megnyugtatására valószínűleg a chartába is belefoglalják a magyar vonal létezését. A tárgyalások során a magyar professzorok nem kérték a tanügyi törvény módosítását, de úgy vélem, erre több helyen is szükség van, hiszen a jogszabály számos előírása alkalmazhatatlan.
Dr. Szabó Béla egyetemi tanár, a MOGYE magyar tagozatának vezetője: Az egyezség minden pontjának teljesülnie kell *
Született egy hétpontos írásbeli megállapodás. Az első szerint a mi oldalunkon megismételjük a választásokat. Már eleve azzal a kikötéssel ültek le tárgyalni, hogy az én személyem mint rektorhelyettes nem jöhet szóba, amit én elfogadok. Igaz, hogy a Babes-Bolyai egyetemen van egy belső megegyezés, miszerint a magyartagozat-vezető automatikusan rektorhelyettes is, de ez nem kötelező, és az sem, hogy a rektorhelyettes automatikusan a tagozatvezető legyen. Tehát elvileg én lehetek tovább tagozatvezető, nem muszáj én legyek a rektorhelyettes. Tagozatvezető lehet az, aki a szenátusi frakciót vezeti a magyarok részéről. A választások után megtesszük a javaslatokat a rektorhelyettesi és dékánhelyettesi funkciókba, erre egy-két héten belül sor kerül. Az a hat, illetve most már csak öt ember továbbra is marad a szenátusban, elvileg mint a mi képviselőink, és melléjük jelölünk ki még annyi magyar képviselőt, amennyit eredetileg előírtak. Megegyeztünk, hogy együtt dolgozunk az akkreditáción, hogy beveszik az egyetem alapokmányába a magyar vonalnak a létét, és abban is, hogy a magyar rektorhelyettest felhatalmazzák, hogy eldöntse, milyen állásokat hoz ki a magyarok számára, azaz ezt a döntést nem a 11 tagú adminisztrációs tanácsban (ahol ő egyedül magyar) hozzák meg. Továbbra is érvényes, hogy a minket megillető tanársegédi állásokra magyarul is tudó személyeket vegyenek fel, és végül: az akkreditációs folyamat lejártával, ami jövő év április végére várható, a szenátus eldönti, hány főtanszéke lesz a magyar vonalnak. Ez szenátusi jogkör, amit eddig úgy értelmezett, hogy nulla. Mi egy csomagban egyeztünk meg, ami akkor érvényes, ha minden pontja érvényes. Ez kezdetnek, elmozdulásnak jó, a dolgok alakulása attól függ, hogy mind a két fél a saját fogadalmait hogyan tartja be.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

2012. szeptember 24.

Az ügy kimozdult a holtpontról (MOGYE)
Magyar oktatói állásokra hirdetnek versenyvizsgát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) azért, hogy a magyar tannyelvű oktatás is megfeleljen az akkreditációs feltételeknek – közölte Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, miután a MOGYE tanáraival folytatott éjszakába nyúló megbeszélést pénteken a Maros megyei prefektusi hivatalban.
A tanácskozás első két órájában jelen volt Victor Ponta miniszterelnök, aki távozáskor azt mondta: törvényes és méltányos megoldásra van szükség, ennek megtalálására részvételével is ösztönözni akarta az oktatási minisztert és az egyetem tanárait. A megbeszélésen az oktatási miniszteren kívül több vezető politikus, köztük Mircea Duşa belügyminiszter, Borbély László parlamenti képviselő, az RMDSZ politikai alelnöke és Frunda György szenátor is részt vett. Meg kell erősödnie az oktatói közösségnek, sikeresen túl kell jutni az akkreditáción, és akkor tárgyalhatunk, és tárgyalni is fogunk az intézetek megalakításáról a törvényes előírásoknak megfelelően – mondta Andronescu, hozzátéve, nem vállalhatja annak felelősségét, hogy egy olyan rangos tanintézmény, mint a MOGYE, elbukja a minőség-ellenőrzést, ezért az intézetek megalakítására csak a tanári állások betöltése után kerülhet sor. A miniszter elmondta, valószínűleg megismétlik az egyetemi választásokat is, és így betöltik a magyar közösség képviselőinek járó tizenhárom helyet a MOGYE szenátusában, hasonlóképpen a magyar tantestület maga választhatja meg képviselőit a tanszékek és karok vezetőségébe. Borbély László úgy értékelte, egyelőre csak a holtpontról való kimozdulásról lehet beszélni. Akkor lesz igazi áttörés, amikor a mostani megállapodás elemei az egyetemi chartába is bekerülnek, és megalakulnak a magyar főtanszékek – fogalmazott. Az alelnök szerint a mostani megállapodás híján megtörténhetett volna, hogy az egyetem román vezetői az akkreditációs követelményekre hivatkozva nekilátnak a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásának. Meg is lebegtették, hogy ha nem lesz elég tanár, ha problémák adódnak a magyar tagozattal, akkor a következő években kevesebb magyar helyet hirdetnek meg – ecsetelte Borbély. Az alelnök azt is kiemelte, hogy megindult a párbeszéd a magyar tagozat és az egyetem román vezetése között. Ezt azért tartotta fontosnak, mert – mint említette – a rektor és az egyetem vezetésének a merev álláspontja közel egy éven át leállította a párbeszédet az intézmény román és magyar oktatói között. Borbély László úgy látja, ezúttal mind az oktatási miniszter, mind a miniszterelnök ki akarta mozdítani a MOGYE-n belül megrekedt konfliktust a holtpontról. Mint felidézte, a beszélgetések elején a rektor még azt hangoztatta, hogy mindenről a szenátusnak kell döntenie. Victor Ponta miniszterelnök viszont nagyon határozottan kijelentette: szó sem lehet arról, hogy a románok döntsenek a magyar tagozat dolgairól. Ez megadta az alaphangot – vélekedett. Szabó Béla professzor rektorhelyettesi kinevezésének feláldozásáról Borbély elmondta: amikor még a pénteki tárgyalások előtt jelezték az egyetem magyar oktatóinak, hogy fenntartások vannak Szabó Béla személyével kapcsolatban, maguk a magyar oktatók döntöttek arról a kompromisszumról, hogy Szilágyi Tibor legyen a magyar tagozat jelöltje a rektorhelyettesi tisztségre. Szabó Béla úgy nyilatkozott: nem tartja a magyar oktatás szempontjából jónak a megegyezést, de az mégiscsak megteremti annak lehetőségét, hogy a MOGYE magyar tagozatának ügye kimozduljon a jelenlegi patthelyzetből. A magyar tagozat belső választásain megválasztott, de az egyetem vezetősége által el nem ismert tagozatvezető szerint a tárgyalások előfeltétele az volt, hogy ő ne ragaszkodjon a rektorhelyettesi székhez. Elmondta, ezt megannyi csatornán keresztül megüzenték neki, és ő elfogadta a feltételt, mert nem kívánja annak az ódiumát vállalni, hogy miatta nem lehetett megegyezni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. szeptember 25.

RMOGYKE: az RMDSZ csapdába csalta a MOGYE magyar tanárait
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) született egyezség megkötése után keményen egymásnak esett az RMDSZ és a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) vezetosége.
A civil szervezet titkára, Ádám Valérián azt állítja, hogy a szövetség csúcspolitikusai csapdába vezették az intézmény magyar tanárait, hisz a szombaton megkötött paktum betartására sem határido, sem garancia nincs. Ráadásul a magyar közösség megalázását látják abban, hogy a nacionalista megnyilvánulásaikról elhíresült intézményvezetok - Constantin Copotoiu volt és Leonard Azamfirei jelenlegi rektor - leszögezték, nem hajlandók rektorhelyettesi tisztségben látni a magyar oktatók választottját, Szabó Bélát. Ádám Valérián ugyanakkor azt állítja, hogy az RMDSZ elárulta a diákságot, mivel lényegesen kevesebb fizetéses helyet kért a magyar felvételizok számára, mint amennyit a román fiatalok kaptak.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felelotlennek nevezte a RMOGYKE, s a szervezet titkárának megnyilvánulásait, szerinte ezek nem használnak a magyar nyelvu oktatás ügyének. Hogy állíthat valaki olyat, hogy a húsz hely nem jelent semmit, amikor egy hónappal korábban még egyetlen helyrol sem volt szó?! - háborgott Borbély. Ádám másik kijelentésére reagálva, miszerint az RMDSZ csapdába sétáltatta a MOGYE magyar oktatóit, az RMDSZ csúcspolitikusa úgy vélte: egy ilyen kijelentés elsosorban a tanárokat sérti.
A RMOGYKE közleménye szerint az RMDSZ-nek az a bune, hogy az elmúlt huszonkét év alatt nem sikerült visszaállítania vagy létrehoznia egy magyar tannyelvu állami egyetemet. Borbély László egyáltalán nem tartja sikertelenségnek a hétpontos megállapodás megkötését. Miért beszélnénk sikertelenségrol, amikor a MOGYE román tanárainak nemtetszése ellenére is Victor Ponta kijelentette és a szerzodésbe foglaltatta, hogy márpedig a magyar vezetok megválasztása a magyar közösségre tartozik, vagy a magyar taneroi gárda felpótlása a magyar rektorhelyettes feladata lesz. Persze mindezt a MOGYE szenátusának is meg kell szavaznia, de ha nem lenne ez a kiindulópont, ami a hét végén született, kérdem én: honnan mennénk tovább? - kérdezett vissza a bírálóknak üzenve Borbély László.
A RMOGYKE titkára a tegnap reggel RMDSZ - most vagy soha címmel egy nyolcperces videófelvételt tett közzé a Youtube megosztón, melyen a szövetség több vezetojét hazugsággal vádolja és lemondásra szólítja fel. Ádám Valérián Pinokkió-klubtagoknak nevezi az RMDSZ volt és jelenlegi elnökét, Markó Bélát és Kelemen Hunort, a párt politikai alelnökét, Borbély Lászlót, valamint Király András oktatásügyi államtitkárt, akiknek kinagyított fényképeire jókora faorrot toldott.
A RMOGYKE titkára azok után fakadt ki az RMDSZ politikusaira, miután az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt címu múlt heti musorában a szövetség volt elnöke, Markó Béla cinikusnak és veszedelmesnek nevezte azt, ahogy egyesek a pálya szélérol bekiabálva bírálják a szervezetet, amiért nem kért a románokéval azonos számú fizetéses helyet a magyar felvételizok számára. Most nem mi osztjuk a helyeket sem a MOGY?-n, sem másutt. Próbálunk közbenjárni, hogy ne romoljon a helyzet, hanem esetleg javuljon - mutatott rá a tévémusorban Markó, arra emlékeztetve a szövetség bírálóit, hogy az RMDSZ rendkívül kemény volt a MOGYE ügyében. Szerinte nem a pályán kívülieknek kellene bekiabálniuk, hogy nem ennyi, hanem annyi fizetéses helyet kellett volna kérni.
A Pinokkiónak titulált Borbély László és Király András nem kívánt reagálni a már számos látogatót vonzó, a szerzoje és szereploje által pamfletnek szánt videófelvételre. Nem foglalkozom vele, és nem is érdekel. Az, hogy egy ilyen felvétel születhetett csak azt bizonyítja, hogy egyesek nem érzik az ügy súlyát, különben nem alacsonyodnának le ide - nyilatkozta lapunknak Borbély.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2012. szeptember 28.

A MOGYE szenátusa elfogadta a hétpontos megállapodást
Megszavazta a MOGYE szenátusa azt a hétpontos megállapodást, amelyet egy héttel ezelőtt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter jelenlétében írtak alá az egyetem és a magyar tagozat vezetői. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusi ülése után Leonard Azamfirei rektor elmondta, hogy a szenátus rendkívül nyitottnak mutatkozott a magyar tagozat gondjainak az orvoslása ügyében, s teljes egészében elfogadta a magyar tagozat képviselőivel szeptember 21-én kialkudott hétpontos rendezési tervet.
„Remélem, hogy hétfőtől új korszak kezdődik, amely mindkét fél számára kedvező lesz" – jelentette ki Leonard Azamfirei. A rektor úgy vélte, ami történt, az mind a román, mind a magyar tagozat sikere.
A rektor megerősítette, a szenátus azt is megszavazta, hogy az egyetem működését szabályozó chartába belefoglalják a magyar tagozat megszervezését. „Egy egész sor megbeszélt intézkedést foganatosíthatunk hétfőtől. Elkezdődhetnek a magyar tagozat belső választásai. A startot a szenátus szavazata jelentette" – fogalmazott Azamfirei.
A MOGYE román vezetői és a magyar tagozat oktatói között kialakult konfliktus szeptember 21-én mozdult ki a holtpontról, amikor egy éjszakába nyúló tárgyalás végén – amelynek elején Victor Ponta miniszterelnök is részt vett – az egyetem vezetői, a magyar tagozat képviselői és Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter egy hétpontos dokumentumot írtak alá.
A megegyezés rögzíti, hogy megismétlik az egyetem magyar tagozatának belső választásait, megválasztják azt a 13 magyar oktatót, akik a tagozatot képviselik majd az egyetem szenátusában.
Ezt követően a rektor kinevezi az egyetem magyar rektorhelyettesét, az egyetem működését szabályozó chartába pedig belefoglalják, hogy a magyar nyelvű oktatás a magyar tagozatba szerveződik. A megállapodás szerint a magyar rektorhelyettes dönthet majd a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, és a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. A felek vállalták: együtt munkálkodnak azon, hogy a tanintézet a küszöbön álló átvilágítás során megfeleljen az akkreditációs feltételeknek. A dokumentum kitér arra, hogy az akkreditáció befejeztével megalakulnak a magyar főtanszékek az egyetemen.
A magyar tagozat képviselői a tárgyalások előfeltételeként elfogadták, hogy ne Szabó Bélát, a tagozat korábban megválasztott vezetőjét jelöljék az intézmény rektorhelyettesi tisztségébe. A magyar oktatók a hétpontos dokumentum elfogadása után sem voltak biztosak abban, hogy az egyetem szenátusa – amelyben a magyar oktatók elismert képviselői nem vesznek részt – végül elfogadja a megegyezés pontjait.
MTI, Erdély.ma,

2012. szeptember 28.

Szabó Béla: Ponta MOGYE-látogatása Iuliu Maniu idejét idézte
[INTERJÚ] Várhatóan a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) pénteki szenátusi ülésén meg is szavazzák a felsőoktatási intézmény magyar vonalának a chartába foglalását – jelentette ki egyebek mellett a Krónikának adott interjújában dr. Szabó Béla professzor, a MOGYE magyar tanárainak választott képviselője. Az egyetemi tanár ugyanakkor kitért arra is, hogy Victor Ponta kormányfő és stábja látogatásának körülményei őt leginkább a Iuliu Maniu miniszterelnöksége idején alkalmazott módszerekre emlékeztették. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy következetes kiállása miatt valószínűleg nem lesz belőle rektorhelyettes.
– Tisztázzuk az elején: a magyar fél azt állította, hogy nem hívták meg a hétvégén a kormányfő és az oktatásügyi miniszter jelenlétében zajló tárgyalásokra, a román vezetők viszont cáfolják ezt.
– Meghívtak, csak utólag. Victor Ponta, illetve a vele érkező miniszterek és politikusok előbb a román féllel akartak szóba állni, s csak utána velünk. Ugyanaz a módszer, mint Iuliu Maniu miniszterelnöksége idején.
– Miként ültek le tárgyalni?
– Azzal a kikötéssel, hogy három dologhoz ragaszkodunk, és abból nem engedünk. Éspedig: ismerjék el a belső választásainkat, hozhassuk létre a magyar főtanszékeket, és az egyetemi chartába foglalják bele a magyar struktúrák megalakításáról szóló határozatot. Hosszas viták során minderről egy hétpontos dokumentum született, amelyet kézjegyével látott el Leonard Azamfirei rektor, a szakszervezeti elnök, valamint a magyar tagozat képviselőiként Szilágyi Tibor, Lőrinczi Zoltán és jómagam. Aláírta a tárgyalásokon jelen lévő Ecaterina Andronescu miniszter asszony is, aki kezességet vállalt a dokumentumba foglaltak betartásáért. A tárcavezető előbb hezitált, de látván, hogy a magyar fél ragaszkodik az aláírásához, végül ő is ellátta kézjegyével a dokumentumot.
– Ezek szerint mindent elértek, amit szerettek volna?
– Kénytelenek voltunk mi is bizonyos kompromisszumokba belemenni. Tudjuk, hogy nem tesz jót nekünk, de belementünk a választásaink megismétlésébe, beletörődtünk abba is, hogy a szenátusban ott maradhatnak azok az úgymond magyar képviselők, akiket nem mi, hanem a román többség delegált, és elfogadtuk azt is, hogy a rektorhelyettes megnevezésénél személyem szóba sem jöhet. Ha ez az ára a magyar struktúrák létrehozásának, akkor Isten neki, én ezt simán bevállalom.
– Máris akadnak olyan hangok a magyar közösségben, amelyek szerint önök kényszerből írták alá a szerződést.
– Tévedés, mert semmiféle kényszer nem létezett. Az más lapra tartozik, hogy mi már az első perctől jeleztük, hogy ez az egyezség nem jó, de akkor is több a semminél.
– Ha a román fél betartja a szavát, melyek lesznek a kézzelfogható előnyök?
– A magyar rektorhelyettes lesz az, aki a magyar tagozaton betöltetlen állásokat meghirdeti. Ez azért is fontos, mert eddig egy tizenegy tagú, román többségű adminisztratív tanács döntött kénye-kedve szerint. Azt is sikerült kieszközölni, hogy a minket megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat vegyenek fel. Ami a magyar főtanszékeket illeti, az a döntés született, hogy az akkreditációs folyamat lezárultával, ami jó hét hónapot jelent, a szenátus dönt ezek számáról. Ennek már meg kellett volna történnie, csakhogy az egyetem vezető testülete eddig sajátosan értelmezte az oktatási törvényt, mégpedig úgy, hogy a magyar főtanszékek száma akár nulla is lehet. Ennek betartására a miniszter asszony külön garanciát vállalt.
– A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület titkára, Ádám Valérián úgy érzi, hogy a román fél ismét kijátssza majd önöket, hisz az egyezségben foglaltak végrehajtását a december 9-ei parlamenti választások utánra hagyták.
– Ez sincs teljesen így. Valóban a főtanszékek létrehozására 2013 márciusáig, áprilisáig kell várnunk. De a rektor és az okirat többi aláírói vállalták, hogy a magyar vonal chartába foglalását már az e heti, pénteki szenátusi ülésen megszavaztatják. Az üresen lévő állások meghirdetése sem maradhat a választások utánra, hisz a törvény szerint a tanév megkezdésétől legkésőbb negyvenöt napon belül erre is sort kell kerítenünk.
– Végül ki választja meg a magyar rektorhelyettest: a magyar közösség vagy a román többség?
– Nyilván a román nemzetiségű rektor nevezi ki azon három jelölt közül, akit mi javasolunk. Ezt egyébként így írja elő a törvény is. Az, hogy Románia másik két multikulturális tanintézetében, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen létezik egy belső egyezség, egy afféle gentleman’s agreement, miszerint a magyar tagozatvezető hivatalból megkapja a rektorhelyettesi tisztséget, az nálunk sajnos nem működik. Így meg kell tennünk a három javaslatot.
– Miért nem fogadják el a román oktatók Szabó Bélát, miben zavarhatja az ön személye a másik felet?
– Azt hiszem, hogy kitartásommal haragítottam magamra egyes román kollégákat. Másfél éve ugyanazt az álláspontot képviselem a törvény alkalmazásával kapcsolatosan. Ez idő alatt voltak lehurrogások, nyomásgyakorlások, én viszont kitartottam. Most is azt mondom, hogy ha az, amit a hétvégén aláírtunk, nem valósul meg a papírra vetett formában, akkor továbbra is csak a konokságunkat vethetjük be a harcba, ahogyan eddig tettük. A román fél szemében nekem még van egy másik, lényeges hátrányom: mivel az előző ciklusban is vezető állást töltöttem be, túl sok mindenre emlékszem.
– Hogy fogadta a magyar közösség ezt az újabb megalázást, miszerint nem maga döntheti el, kit küld rektorhelyettesnek?
– Amint az várható volt, vegyes érzelmekkel. Volt, aki azt állította, hogy eladtak engem. Mások azzal vigasztalódtak, hogy személyem mellőzése nem is olyan nagy áldozat.
– Ennek ellenére ott lesz a tagozat három jelöltje között?
– Nem tudom. Mint említettem, tisztában vagyok azzal, hogy a törvény szerint a rektornak joga van megnevezni azokat az embereket, akikkel együtt akar dolgozni. Hogy jó vagy rossz ez a törvénycikkely, teljesen lényegtelen, tiszteletben kell tartanunk. Mindemellett, ha nem is lehetek rektorhelyettes, a háttérből éreztetni fogom a jelenlétem.
– Ön nyilván tudja, ki az a másik két jelölt, aki még szóba jöhet a tisztség elfoglalásához. Hogy ismeri őket, ők is olyan kitartók, mint ön?
– Úgy gondolom, hogy igen.
Szucher Ervin,
Krónika (Kolozsvár)

2012. szeptember 29.

Új magatartásmodell
A marosvásárhelyi orvosi egyetem körüli bonyodalmakban olyan új cselekvési és magatartásmodell is született, melyre érdemes lesz odafigyelni, mert amolyan szervezeti eszközzé fejleszthető, mely még jó szolgálatot tehet eljövendő emancipációs küzdelmeinkben.
Melyeknek különben szép jövőt jósolhatunk egy olyan államban, ahol az örökös visszalépések bekövetkeztére úgyszólván mérget lehet venni, ahol a „húzd meg, ereszd meg” mechanizmusa biztosan mindig beindul, s hol ide, hol oda lépnek a döntéshozók, hogy egy helyben topogásukat leplezzék, illetve a haladás látszatát mímelhessék. Előbb, ugye vissza kell csinálni a korábbi engedményt, hogy azt újból meg lehessen adni.
Nos, mint ismeretes, Marosvásárhelyen az orvosi román vezetői, nyíltan semmibe véve a törvény előírásait, elgáncsolták a magyar ún. intézetek, főtanszékek megalakulását – amire a különben sorvadóban lévő magyar tanári kar egy figyelemre méltó újítással reagált. Megalakította a maga informális szervezetét, belső választásokat tartott, kijelölte vezetőit, akiket az intézet rektori tanácsába és szenátusába kíván delegálni. E választás a hivatalos román többség által egyedül hivatalosnak tartott procedúrán kívül zajlott le, ámbátor a tanügyi törvény megszabta módon. Nos, eme informális struktúra létrehívóit a napokban igazolták a legújabb fejlemények, úgyszólván legitimálta azt az idő. Általa a magyar tagozat, illetve annak egy ígéretes előzménye jött de facto létre. Maga a tanügyminiszter, miniszterelnök és a román intézményvezetők is kénytelenek voltak tárgyalófélnek elismerni, hogy bár el lehessen mozdulni a holtpontról a válság feloldása érdekében. A román fél, persze, nem viselkedett valami elegáns módon, kikötötte: Szabó Béla professzort nem hajlandó rektorhelyettesnek elfogadni. A tagozatvezető megválasztása márpedig nem az ő dolguk, e tekintetben még lesznek viták. Mindez tükrözi egyúttal azt is, hogy a többségiek reményüket a magyar opportunizmusba helyezik. Ennek érvényesülését a magyar tagozaton belüli informális és formális szervezettségnek kell meggátolnia. Ennek garanciáit erkölcsiekben, de formális támaszokban is kell keresni. Szabó professzor derűlátó, úgy véli, őt ténylegesen félreállítani nem lehet, kollégái a kialakított egységes álláspontot fogják minden körülmények közt képviselni. Van rá esély. Egy, sőt, két ország szeme ugyanis rajtuk.
B. Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. október 1.

Megkezdődött a tanév a MOGYE-n
A Vártemplomban, ökumenikus imával kezdték az új egyetemi tanévet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatói és diákjai.
Szabó Béla, a magyar tagozat választott vezetőjének véleménye szerint az egész erdélyi magyar társadalom érdeme, hogy országos témává vált a magyar orvosi oktatás ügye. A marosvásárhelyi orvosi egyetem sorsa közösségi kérdés, ezért is fontos a társadalmi összefogás, hangzott el a szertartáson. "Úgy érzem, hogy ma is ellenszéllel néz szembe a magyar tagozat, és lehet, hogy önmagában nem elég erős a magyar orvosi egyetem, de talán még a politikum sem" – jegyezte meg Ötvös József, református esperes.
Szabó Béla a román szenátus által is szentesített hétpontos egyezségről elmondta: nem ideális, de több a semminél.
A rendezési terv szerint a magyar tagozat által választott képviselőkkel bővítik ki a szenátust, bekerül az egyetem alapokmányába a tanügyi törvény azon előírása, hogy az anyanyelvi oktatás önálló tagozatokba szerveződik, és magyar tanári állásokat hirdetnek meg.
A professzor hozzátette: „Egy olyan megegyezésről van szó, amely lehetőséget ad a holtpontról való elmozdulásra. Azt is megmondtam, hogy ez a hét pontos egyezség úgy érvényes, mint csomag-egyezség: mind a hét pont kötelező mindkét fél számára. Vagy mindegyik, vagy egyik sem kötelező." Idén 240 magyarul tanuló hallgató kezdi el a tanévet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. hirado.hu;
Erdély.ma

2012. október 1.

Előrelépés MOGYE-ügyben, Azamfirei betartotta a szavát
Betartotta a szavát Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora, és megszavaztatta a hétvégén az intézmény szenátusával azt a hét pontból álló megállapodást, mely szeptember 22. hajnalán született. Az egyetem vezetője akkor arra tett ígéretet a maratoni tárgyaláson részt vevő Victor Ponta kormányfőnek, Ecaterina Andronescu oktatási, Vasile Cepoi egészségügyi és Mircea Duşa belügyminiszternek, valamint a magyar tagozatot képviselő három oktatónak, hogy meggyőzi román kollégáit, fogadják el azt a hétpontos csomagot, amely a magyar struktúrák kialakítását célozza.
Részleges önállósulás. Bekerült a MOGYE chartájába a magyar vonal
Annak dacára, hogy a pénteki szenátusi ülés előtt a magyar oktatók egy része még mindig kételkedett Azamfirei őszinteségében és meggyőző erejében, a rektor javaslatát valamennyi szenátusi tag elfogadta.
Mint ismeretes, a dokumentum több olyan kitételt tartalmaz, mely a magyar tagozat részleges önállósulásához vezethet.
Hosszas viták után a felek többek között abban állapodtak meg, hogy az egyetem szenátusát hamarosan kiegészítik a magyar közösség képviselőivel, beveszik az egyetemi chartába a magyar vonalnak a létét, megválasztják a magyar rektor-, illetve dékánhelyetteseket és versenyvizsgát hirdetnek a megüresedett állásokra.
A magyar nyelvű oktatás megszervezése és felügyelete a megválasztandó magyar rektorhelyettes feladatkörébe fog tartozni. A rektor, kihasználva az oktatási törvény adta lehetőségeit, kikötötte, hogy bárkit hajlandó elfogadni helyetteseként, csak a magyar tagozat vezetőjének választott Szabó Bélát nem. A pénteki szenátusi ülést követően Leonard Azamfirei elmondta, hogy már hétfőtől elkezdődhet a választások megszervezése a magyar oktatók körében a szenátusi képviseletre, illetve a dékánhelyettesi és egyéb tisztségek betöltésére.
Az egy héttel korábban kötött kompromisszum értelmében szenátusi tag marad az az öt magyar személy is, akit nem a közösségük, hanem román kollégáik jelöltek. A meglehetősen furcsa helyzettel kapcsolatosan Szabó Béla a múlt héten kifejtette, hogy ez gyakorlatilag sajnos se nem oszt, se nem szoroz, mivel a román fél amúgy is kétharmados többséggel rendelkezik.
A magyar tagozat – akárcsak a tavaly – az idén is külön tartja a tanévnyitót. Az eseményre ma délben 12 órakor a Vártemplomban kerül sor.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2012. október 2.

MOGYE – Megfélemlítették a magyar diákokat Marosvásárhelyen?
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke arról beszélt: olyat hírek keringtek a diákok között, hogy nem kaphat diplomát az, aki magyar tagozatot választ a MOGYE-n.
Ökumenikus imával kezdték a tanévnyitó ünnepséget Marosvásárhelyen a MOGYE magyar oktatói és diákjai. Dr. Szabó Béla, a magyar tagozat választott vezetője beszédében kiemelte: a MOGYE sorsa közösségi kérdés, és az erdélyi magyar társadalom érdeme, hogy országos témává vált az orvosképzés ügye.
Hajthatatlanoknak mutatkoztak álláspontjuk képviseletében a Catalin Baba oktatásügyi miniszterrel folytatott tárgyalások során a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetői, továbbra is elutasítják a magyar tagozat létrehozását az intézményben.
A professzor szerint az egyetem román vezetőségével kötött megállapodás elmozdulás a holtpontról, hiszen az intézmény alapokmányába is bekerült az oktatási törvény azon előírása, amely szerint önálló főtanszékekbe szerveződik az anyanyelvi oktatás.
Ennek ellenére vegyes hangulatban indul a tanév – mondta a Kossuth Rádiónak Szabó Béla. Az alapokmányba emelt rendelkezést ugyanakkor sikerként értékeli, mert elmondása szerint az intézmény román vezetése eddig hevesen tiltakozott ez ellen. Azt továbbra is a szenátus dönti el, hogy hány önálló tanszék lesz, a törvényt azonban sajátosan értelmezték, mert eddig úgy gondolták: egy főtanszék sem illeti meg a magyar tagozatot – magyarázta.
Engem tartanak a főkolomposnak – jegyezte meg, hozzátéve: büszke arra, hogy a magyar oktatókkal kiálltak az őket megillető jogokért. A magyar oktatói állásokkal kapcsolatban megjegyezte: meg kell vizsgálniuk, hogy melyek az őket megillető helyek, ezek után tudják csak meghirdetni az állásokat.
A Kossuth Rádiónak egy helyi diák arról beszélt, hogy a hallgatók közül többeket megfélemlítettek a magyar tagozat ügyével összefüggésben. Olyan hírek terjedtek, amelyek szerint mindenképpen fizetnie kell annak, aki magyar tagozatot választ, illetve, hogy egyáltalán nem kaphat diplomát – mondta a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke.
hirado.hu/Kossuth Rádió
Erdély.ma

2012. október 2.

Együtt is, külön is elkezdték a tanévet a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata tegnap hagyományteremtő szándékkal a Vártemplomban kezdte el az új tanévet. A tanárok és diákok miután részt vettek az intézmény hivatalos tanévnyitó ünnepségén, átvonultak az évszázadok során számos és jelentős történelmi esemény helyszíneként szolgáló templom falai közé.
A tanévnyitón való részvétel csupán ezelőtt egy héttel vált biztossá, miután az egyetem román vezetői az oktatásügyi miniszter jelenlétében aláírták azt a hétpontos egyezséget, melynek alapján elindulhat a magyar struktúrák kiépítési folyamata. A hivatalos megnyitón szót kapott a MOGYE egyik legrégebbi oktatója, Egyed Imre is, aki magyarul szólt az egybegyűltekhez. Rövid beszédében azt hangsúlyozta, hogy az orvosi hivatáshoz nemcsak szaktudás, hanem emberiesség is szükségeltetik. „Mint ahogy ahhoz is, hogyha valaki magyarul szólal fel, azt végighallgassák” – tette hozzá.
A református templomban szervezett ünnepségen előbb a történelmi magyar egyházak képviselői, majd a tanári kar és a diákság képviselői szóltak az egybegyűltekhez. A lelkészek a hitről, az orvosi hivatástudatról és az anyanyelvű oktatásról beszéltek mint értékről. Ötvös József házigazda külön örömének adott hangot, hogy a MOGYE magyar vezetői a Vártemplomot választották az egyetemi év megnyitójának helyszínéül. „Ha a Genezáret-tónál nem lett volna ellenszél, Jézus nem kelt volna át a vízen járva. Ha az egyetemen nem lenne ellenszél, ma mi sem lennénk itt” – jegyezte meg a leköszönt esperes.
Szabó Béla tagozatvezető kezdeményezését azonban nem mindenki értékelte. A professzor elmondta, tegnap reggel több román kollégája is felhívta emiatt, és nemtetszésének adott hangot. „Nem volt semmi hátsó gondolatunk, mi tényleg egy szép hagyományt szeretnénk teremteni. Érdekes, hogy húsz éve a hivatalos ballagás után a Vártemplomban is elbúcsúztatjuk végzőseinket, és abban eddig még nem kötött bele senki” – mondta el a Krónikának a magyar tanárok szószólója.
Szabó Béla beszédében köszönetet mondott az egész erdélyi magyar közéletnek, melyet a MOGYE oktatói mindvégig maguk mellett éreztek az elmúlt hónapokban vívott küzdelmük alatt. Megköszönte azoknak a gólyáknak is, akik a puskaporos hangulat dacára a marosvásárhelyi egyetemet választották. Az egy héttel korábban aláírt kompromisszumos egyezségről pedig elismételte: nem ideális, de a semminél több.
Az egyházi szertartáson és a magyar tagozat évnyitóján egyetlen olyan magyar oktató sem vett részt, akit az év elején a román kollégái juttattak be az egyetem vezetőségébe.
(Visszajelzésre várnak a tüntetők
Folytatták tegnap bukaresti utcai tiltakozó akciójukat azok a személyek, akik három hete a MOGYE magyar tagozatának szánt fizetéses helyek kiegészítését követelik. Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, a tüntetés kezdeményezője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy ők a végsőkig kitartanak, ám nem szeretnének úgy járni, mint azok a japán katonák, akik a második világháború befejezése után is még harcra készen álltak. „Éppen ezért egy visszajelzést várunk attól a három magyar oktatótól, aki egy héttel korábban aláírták a román féllel köttetett egyezséget. Mondják el ők: jogos a diszkriminatívan alacsony fizetéses helyek kiegészítéséért tüntetni, vagy sem” – üzent Szabó Bélának, Szilágyi Tibornak és Lőrinczi Zoltánnak a RMOGYKE titkára. Korábban a tagozatvezető Szabó Béla kijelentette, hogy elvileg támogatja a fizetéses helyek fele-fele arányban való elosztását, azonban a magyar tagozat felduzzasztása az akkreditálást sodorhatná veszélybe.)
Szucher Ervin Krónika
Krónika (Kolozsvár)

2012. október 4.

Külön tanévnyitót tartottak Marosvásárhelyen az orvosi egyetem magyar diákjai és tanárai
Az intézmény történetében először külön tanévnyitót tartottak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tanárai és diákjai, akik így akarták jelezni igényüket a magyar tagozat megalapítására.
Az intézmény magyar tagozatának létrehozását lehetővé teszi a román oktatási törvény, de arról az egyetemnek kell döntenie, a MOGYE román többségű vezetősége pedig a nyáron elutasította a magyar oktatóknak és diákoknak ezt az igényét.
Így a marosvásárhelyi egyetem az egyedüli Erdélyben a román oktatási törvény által megnevezett három multikulturális felsőoktatási intézmény közül (a másik kettő a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem), ahol az új tanévben magyar tagozat nélkül kezdődött meg az oktatás.
A Népújság című marosvásárhelyi napilap keddi tudósítása szerint a magyar diákok és tanárok az egyetem egyik előadótermében gyűltek össze a magyar tanévnyitó megtartása érdekében, miközben a román tanárok és diákok a helyi Kultúrpalotában ünnepelték az új tanév kezdetét.
Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese elmondta, hogy az egyetemi szenátus magyar tagjai minden tőlük telhető lépést megtettek az oktatási törvény alkalmazása érdekében, most a segítséget a politikusoktól várják.
A rektorhelyettes ezzel arra utalt, hogy az egyetem magyar vezetősége reméli, a román oktatási minisztérium elutasítja az egyetemi szenátus által elfogadott chartát, ami nem teszi lehetővé a magyar tagozat megalapítását.
Constantin Copotoiu rektor “politikai problémának” nevezte az egyetemen kialakult konfliktushelyzetet. A rektor sértőnek, meggondolatlannak és gyerekesnek minősítette a magyar oktatók döntését, hogy külön tanévnyitót szerveztek. Kiemelte, hogy nem ellenzi a magyar nyelvű oktatást, de a hallgatóknak nem szabad hátrányos helyzetbe kerülniük.
A rektor ezzel arra utalt, hogy a magyar oktatók a magyar tagozat megalakulása mellett a gyakorlati képzés anyanyelven való oktatásának a biztosítását is kérik. Jelenleg ugyanis csak az elméleti képzés történik magyar nyelven. Az egyetem román vezetői szerint nem tudnák Romániában gyakorolni szakmájukat a magyar diákok, ha nem tanulnák meg a román szakkifejezéseket a gyakorlati képzésen. Ezzel szemben a magyar tanárok többször kifejtették, hogy ők maguk vállalják a román szakkifejezések megtanítását, és cáfolták, hogy a magyar hallgatóknak hátrányuk származna abból, ha teljes körű anyanyelvű oktatásban részesülnének.
A rektor szerint a magyar diákok maguk sem akarnak csak magyar nyelven tanulni. Ez utóbbi állítását azonban cáfolja Szabó Béla dékánhelyettes. A felmérések nyomán egy kezén is meg tudná számolni, hány diák van, aki nem akarja a gyakorlati képzést is magyar nyelven tanulni.
erdon.ro

2012. október 4.

EMTE: erdélyi fejedelmek sorába emelték Orbánt
Négy milliárd forint értékű – fejlesztésre szánt – támogatásról szóló elvi megállapodást írt alá Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Partium Egyetem vezetőségével Orbán Viktor.
Több helyszín között oszlik meg a támogatás
Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: Nagyváradon már rendelkezik az egyetem azzal a telekkel, amelyre felépítik a Partiumi Keresztény Egyetem új épületét. Az új ingatlan tervei is elkészültek. Hozzátette, erre azért van szükség, mert a Partiumi Keresztény Egyetem a püspökségtől bérelt épületekben működött eddig, és ha a következő akkreditációs ellenőrzésig nem növeli a saját tulajdonban levő épületei arányát, veszélybe kerülhet az egyetem akkreditációja.
Kató Béla azt is elmondta, az összegből a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem most épülő kolozsvári campusát is be tudják fejezni. Marosvásárhelyen 240 férőhelyes kollégium épül az egyetem épülete mellé. Csíkszeredában folytatódik a Sapientia épületének hőszigetelése, s emellett egy 800 négyzetméteres szárnyat ragasztanak az ingatlanhoz, amelyben kutatólaboratóriumok és tanári szobák kapnak helyet.
Hazai és "hazai" vendégek
Orbán Viktort elkísérte marosvásárhelyi útjára Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára, Naszvadi György, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára és Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelőz helyettes államtitkár.
A Sapientia koronkai kampuszában jelen volt még Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Borbély László politikai alelnök, Toró T. Tibor, az EMNT elnöke, Szász Jenő MPP-elnök, Koós Anna és Balási András, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem magyar vezetője, Szabó Béla, Brassai Attila, Szilágyi Tibor a MOGYE professzorai, Rezi Elek a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet rektora, Füzesi Oszkár nagykövet, Zsigmond Barna Pál főkonzul.
Orbán Viktor és az erdélyi fejedelmek
Az ünnepségen elsőként Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke szólt, aki a sepsiszentgyörgyi, szeptember 1-i tüntetésből kiindulva az anyanyelvi oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Orbán Viktor belépett erdélyi fejedelmeink közé, akik iskolákat alapítottak” – mondta a kuratórium elnöke, felidézve a 12 évvel ezelőtt történteket, amikor Tusnádfürdőn megfogalmazódott, az erdélyi magyarságnak nincs miért tovább várnia, saját egyetemet kell alapítani.
„Kereszteltünk és most konfirmálunk, hitet teszünk, hogy nekünk ez fontos és köszönjük a támogatást. Mérföldkő a mai alkalom az egyetem életében, végképp elköteleztük magunkat” – fogalmazott Kató Béla.
Tőkés: országunknak csak adófizető polgárai vagyunk
Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem kuratóriumának elnöke a magyar miniszterelnök korábbi szavaival indította beszédét: „az erősek egyesülnek, a gyengék széthullnak”. Tőkés a kudarcos politizálást okolta azért, amiért nincs „Székelyvásárhelynek” magyar polgármestere, a MOGYE-n nincs magyar kar, a Kossuth utca nem kapta vissza régi nevét és a 2-es iskola még mindig nem vette fel Bernády György egykori polgármester nevét.
„A magyar kormány támogatása nélkül nem jöhetett volna létre a Partiumi és a Sapientia Egyetem. Hivatalos országunknak csak adófizető polgárai vagyunk” – hangsúlyozta a volt püspök, köszönetet mondva Magyarország minden adófizető állampolgárának a támogatásért.
Rektorok köszönete
Dávid László, a Sapientia EMTE rektora a 140 éves kolozsvári magyar egyetemi oktatás évfordulóját a Sapientia 12 éves évfordulójával állította párhuzamba. „Bizalom és hit, amely sokszor adott erőt tanárkollégáimnak” – mondta. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora egyetértve az előtte szólókkal az erdélyi magyar felsőoktatás jelentőségét emelte ki, a felelősséget, az anyanyelven tanulás fontosságát.
A „házigazda” felszólalók sorát Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja zárta, aki Orbán Viktor érdemeit ecsetelte. Kifejtette: a magyar kormányfőnek történelmi szerepe volt az egyetem megalapításában, nélküle ma is ábránd lenne csupán az erdélyi magyar tudományegyetem.
Az EMTE szenátusa Bocskai István Díjjal tüntette ki a magyar miniszterelnököt az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepe elismeréseképpen.
Orbán nagy dolgokról álmodozott
Orbán Viktor előadásában a jelenlevő egyetemi hallgatókhoz szólva elmondta, diákként Németh Zsolttal arról álmodoztak, hogy egyszer nagy dolgokat fognak cselekedni. „Nagy tisztességhez jut az ember, ha egy ilyen díjat kap” – mondta a miniszterelnök, aki arra biztatta a hallgatóságot, hogy önsajnálat nélkül és a magyarság szenvedéstörténetéből erőt merítve éljen, ne hagyja magát soha lebeszélni.
Sanyarú körülményeket biztosítottak a sajtónak. A délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepi rendezvényre a sajtónak legalább félórával korábban ott kellett lennie a bejelentkezéshez, illetve az erre a célra kijelölt helyek elfoglalására. Az újságírók csak a helyszínen szembesültek azzal, hogy sem interjúra nem lesz lehetőség, de még közös sajtótájékoztatóra sem számíthatnak. Mikrofont, hangrögzítőt, fényképezőgépet, kamerát is a távolban kijelölt helyről használhattak csak. A legutolsó sor volt erre a célra szánva, aki onnan kimozdulva próbált felvételt készíteni, azt azonnal helyreutasították a biztonságiak. A sajtó munkáját akadályozta az is, hogy a meghívott miniszterelnököt és csapatát ellenfényben ültették le, a szembejövő fény megvakítva a kamerákat, vagy elhomályosítva az így készült felvételeket. Az egyetem egyik munkatársa a maszol.ro-nak elmondta, a biztonságiak éjfélkor szóltak, hogy át kell rendezni a termet, és az újságírók nem férkőzhetnek közel sem kamerával, sem mikrofonnal a magyar miniszterelnökhöz.
Az október 3-i ünnepségről Orbán úgy fogalmazott, ez a nap Magyarország sikere is, mert képes volt a határain kívül egyetemet alapítani, fenntartani és fejleszteni azt. „Tudtuk, ha törik, ha szakad, az egyetemalapítás útján végig kell mennünk. Büszkék lehetünk arra, hogy ennyi erő és elszántság van a nemzetünkben, hogy ezt megvalósítottuk” – mondta.
„Ha egyeteme van az embernek, akkor felmerül a kérdés, mit is tanuljon. Mert három féle tudás létezik: a test, az ész és a szív tudása. A test és az ész tudása egy darabig gyarapítható, de aztán elkezd kopni. A szív tudása soha nem kopik meg. A három közül a harmadik az előző kettő alapja, rajtunk múlik, hogy kinek adjuk el a tudásunkat, szeretjük-e felebarátunkat, testvérünket, hazánkat” – fogalmazott Orbán Viktor kitérve arra is, mekkora fontosságuk van a példaképeknek.
Németh Zsolt: kérni fogjuk az EMTE román állami finanszírozását. A magyar kormány kezdeményezni fogja, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami finanszírozásának kérdése kerüljön fel a román-magyar vegyes bizottság következő ülésének napirendjére - jelentette ki az MTI-nek Marosvásárhelyen Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. "A román kormány kilátásba helyezte, ha megtörténik a Sapientia akkreditációja, kész megállapodást kötni a magyar féllel a román állami finanszírozásról" - mondta az államtitkár. Németh Zsolt úgy vélte: tekintettel arra, hogy egy romániai intézményről van szó, amelyben román állampolgárságú diákok tanulnak, indokolt, hogy újból napirendre tűzzék a kérdést. Ezt szerinte az is aktuálissá teszi, hogy az oktatási intézményt a közelmúltban akkreditálták, és az is, hogy a magyar állam is kiemelt fejlesztési támogatásban részesíti az egyetemet.
Maszol.ro



lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 361-388




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék