udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 176 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-176

Névmutató: Szíjjártó Péter

2017. szeptember 20.

Szijjártó New Yorkban is felvetette Meleşcanunak a vásárhelyi iskola ügyét
A magyar külpolitika kőkeményen kiáll a magyar érdekekért és a határon túl élő magyarok érdekeiért – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptember 20-án, szerdán az MTI-nek.
A tárcavezető New Yorkban részt vesz az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán. Az ennek alkalmával román, valamint horvát kollégájával folytatott megbeszéléseiről beszámolva kifejtette: a magyar külpolitika nem hagyja magára a határokon túl élő magyarokat, és mindazokban a kérdésekben, amelyek fontosak a számukra, „a végsőkig kitartunk és nem engedjük, hogy a környező országokban folyamatosan a magyarokat sújtó döntéseket hozzanak”. „Ennek Magyarország folyamatosan hangot ad a nemzetközi színtéren, az ezen országokkal szembeni nemzetközi nyomásgyakorlást folyamatosan szorgalmazza” – jelentette ki Szijjártó. Mint mondta, Románia esetében azért is „csalódást keltő” a marosvásárhelyi iskolával kapcsolatban kialakult helyzet, mert „a két ország között az elmúlt időszakban reményre okot adó, pozitív folyamatok indultak meg", és a két ország gazdasági egymásrautaltsága is világos. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország úgy tekint az ottani magyar közösségre, mint amely összeköti és nem elválasztja egymástól a két országot.
„A marosvásárhelyi iskola további működése kizárólag a román hatóságok és a román kormány jóindulatán, politikai akaratán múlik” – vélekedett a külügyminiszter. Úgy látja, ezért nem fogadható el semmiféle olyan magyarázat a román kormány részéről, amely valamifajta külső tényezőre fogná az iskola bezárását. Szijjártó Péter hozzátette: ezért továbbra is elvárja Magyarország a román kormánytól, hogy tegye meg azokat a szükséges lépéseket, amelyek nyomán az iskola tovább működhet.
A külügyminiszter emlékeztetett: több mint száz magyar gyermeknek kényszerűségből az utolsó pillanatban más iskolában kellett megkezdenie a tanulmányait. „Magyarország kormánya nemzetközi nyomásgyakorlás keretében világossá tette, hogy nem támogatja Románia OECD-tagságát” – közölte. Elmondta: a marosvásárhelyi katolikus iskola körül kialakult helyzetben a magyar kormány álláspontját a helyi magyarok álláspontja határozza meg, és kizárólag akkor hajlandó változtatni a kormány Románia OECD-tagságának blokkolásán, ha a helyi magyarok és a katolikus egyház képviselői azt jelzik, hogy a helyzetet megoldottnak tekintik. „Magyarország elvárja, hogy az ügyben Románia vegye elejét az esetleges nacionalista kitöréseknek" – fűzte hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta: lehet, hogy újdonságként hat, hogy a magyar külpolitika „kőkeményen kiáll” a magyar érdekekért és a határon túl élő magyarok érdekeiért, azonban a jövőben ez mindig így lesz, és „itt az ideje, hogy ehhez mindenki szokjon hozzá”. kronika.ro

2017. szeptember 20.

Szijjártó: a végsőkig kitartunk a magyar érdekekért
A magyar külpolitika kőkeményen kiáll a magyar érdekekért és a határon túl élő magyarok érdekeiért – mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek. A tárcavezető New Yorkban részt vesz az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán, és az ennek alkalmával román, valamint horvát kollégájával is megbeszélést folytatott.
A magyar külpolitika nem hagyja magára a határokon túl élő magyarokat, és mindazokban a kérdésekben, amelyek fontosak a számukra, "a végsőkig kitartunk és nem engedjük, hogy a környező országokban folyamatosan a magyarokat sújtó döntéseket hozzanak" – mondta Szijjártó Péter. Ennek Magyarország folyamatosan hangot ad a nemzetközi színtéren, az ezen országokkal szembeni nemzetközi nyomásgyakorlást folyamatosan szorgalmazza – jelentette ki.
Mint mondta, Románia esetében azért is "csalódást keltő" a marosvásárhelyi iskolával kapcsolatban kialakult helyzet, mert "a két ország között az elmúlt időszakban reményre okot adó, pozitív folyamatok indultak meg", és a két ország gazdasági egymásrautaltsága is világos.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország úgy tekint az ottani magyar közösségre, mint amely összeköti és nem elválasztja egymástól a két országot. A marosvásárhelyi iskola további működése kizárólag a román hatóságok és a román kormány jóindulatán, politikai akaratán múlik – vélekedett. Úgy látja, ezért nem fogadható el semmiféle olyan magyarázat a román kormány részéről, amely valamifajta külső tényezőre fogná az iskola bezárását. Ezért továbbra is elvárja Magyarország a román kormánytól, hogy tegye meg azokat a szükséges lépéseket, amelyek nyomán az iskola tovább működhet – tette hozzá.
Elmondta: a marosvásárhelyi katolikus iskola körül kialakult helyzetben a magyar kormány álláspontját a helyi magyarok álláspontja határozza meg, és kizárólag akkor hajlandó változtatni a kormány Románia OECD-tagságának blokkolásán, ha a helyi magyarok és a katolikus egyház képviselői azt jelzik, hogy a helyzetet megoldottnak tekintik. Magyarország elvárja, hogy az ügyben Románia "vegye elejét az esetleges nacionalista kitöréseknek" – fűzte hozzá.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

2017. szeptember 22.

Tudose személyesen tájékoztatta Jakubinyi érseket, hogy nem foglalkoznak az iskolakérdéssel
Nem akarja azt a látszatot kelteni a román kormány, hogy nyomást gyakorolhat rá Budapest, így egyelőre nem akar lépéseket tenni a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzetének megoldásáért, mondta a Krónikának Potyó Ferenc érseki helynök.
A román kormány jelen pillanatban nem akar lépni a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzetének rendezése érdekében, nehogy azt a látszatot keltse, hogy a magyar kormány nyomására cselekszenek. Mindezt Mihai Tudose miniszterelnök egy személyes telefonbeszélgetés keretében hozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek tudomására – mondta el csütörtökön a Krónika megkeresésére Potyó Ferenc pápai prelátus.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség általános helynökét azt követően kerestük meg, hogy a Romániai Püspöki Konferencia őszi üléséről kiadott közleményben nem szerepelt a vásárhelyi iskola ügye, és arra voltunk kíváncsiak, hogy szerepelt-e kérdés a szeptember 18–20. között Jászvásáron lezajlott találkozó napirendjén.
Potyó Ferenc elmondta, most nem volt mit tárgyalni érdemben az iskolaügyről, és emlékeztetett, hogy korábban a püspöki konferencia állásfoglalásban vállalt szolidaritást a gimnáziummal.
A szerdai nap pikantériájának nevezte ugyanakkor az általános helynök, hogy miután találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, Mihai Tudose miniszterelnök felhívta Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseket, a beszélgetés során pedig kijelentette: a román kormány jelenleg semmit nem akar tenni iskolaügyben, nehogy úgy tűnjön, hogy a magyar kormány nyomására cselekszik.
Mint ismeretes, Budapest több ízben is nyíltan kiállt a katolikus gimnázium mellett, a magyar kormány éppen a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt emelt vétót Romániának az OECD-hez való csatlakozása ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán – miután New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszaka keretében román kollégájával, Teodor Melescanuval tárgyalt – az MTI hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: „a végsőkig kitartunk és nem engedjük, hogy a környező országokban folyamatosan a magyarokat sújtó döntéseket hozzanak”.
Mint mondta, Románia esetében azért is „csalódást keltő” a marosvásárhelyi iskolával kapcsolatban kialakult helyzet, mert „a két ország között az elmúlt időszakban reményre okot adó, pozitív folyamatok indultak meg", és a két ország gazdasági egymásrautaltsága is világos.
Demokrácia és valóság
Potyó Ferenc általános helynök ismételten kiemelte, hogy egy demokratikus államban nem így kellene eljárni, hiszen Románia alkotmánya lehetővé teszi a felekezeti iskolák működtetését.
Létezik ugyan egy adminisztratív hiányosság, de Potyó – Călin Popescu Tăriceanut, a szenátus elnökét idézve – újfent leszögezte, a történetben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynak (DNA) nem lenne semmi keresnivalója.
A pápai prelátus beszélt arról is, hogy miután a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal nem tartotta be az iskolaépületek bérlésére vonatkozó, 2014-ben kötött szerződést, az jogilag érvényét veszítette, a városházának pedig egy hónap áll a rendelkezésére a helyzet rendezésére. Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 24.

Magyarország támogatja Románia OECD-tagságát
Magyarország támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), miután Liviu Dragnea, a PSD elnöke ígéretet tett a marosvásárhelyi iskolahelyzet megoldására - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-vel. Mint írta, a párt vezetője telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével, ennek során tett ígéretet Liviu Dragnea a helyzet megoldására. Jelezte: a döntésről konzultáltak Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével is. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a római katolikus iskola működését. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen. A korrupcióellenes ügyészség tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Teológiai Líceum 2014-es létrehozásának körülményeit, és csütörtökön emelt vádat ez ügyben Stefan Somesan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Transindex.ro

2017. szeptember 25.

Szijjártó: A román külügyminiszter megköszönte országa OECD-tagságának támogatását
Megköszönte Teodor Melescanu román külügyminiszter a magyar kormánynak, hogy megadja a támogatást Románia OECD-tagságához – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI-vel, miután telefonon beszélt román kollégájával.
A magyar tárcavezető - aki Hanoiban tartózkodik az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar küldöttség tagjaként - elmondta azt is: Teodor Melescanu ismét arról biztosította őt, a román kormány mindent megtesz azért, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy minél előbb megnyugtató módon rendeződjön.
Szijjártó Péter szombaton közölte az MTI-vel, hogy Magyarország támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), miután Liviu Dragnea, a román kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ígéretet tett a marosvásárhelyi iskolahelyzet megoldására. A pártvezető telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével, ennek során tett ígéretet Liviu Dragnea a helyzet megoldására – közölte akkor a külgazdasági és külügyminiszter, jelezve: a döntésről konzultáltak Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is.
A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején felfüggesztette a marosvásárhelyi magyar tannyelvű katolikus iskola működését. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen.
MTI; itthon.ma/karpatmedence

2017. szeptember 25.

Megoldást ígérnek (Marosvásárhelyi iskolaügy)
Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt elnöke szombaton tudatta: arról biztosította Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, hogy Románia megoldja a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetét. Cserébe Magyarország támogatja Románia OECD-tagságát.
Dragnea telefonon egyeztetett a magyar kormányfővel, s két dologban állapodtak meg: Románia megoldja a marosvásárhelyi iskola helyzetét, Magyarország pedig ismét támogatni fogja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ami a román külpolitika egyik fő célkitűzése. Dragnea közölte: elmagyarázta Orbán Viktornak, hogy a marosvásárhelyi helyzet egy bírósági ítélet nyomán állt elő, és nincs szó a katolikus egyház vagy a magyar kisebbség elleni támadásról. Hozzátette: a román hatóságok kötelessége, hogy gyors, törvényes és tartós megoldást találjanak az iskola helyzetére. „Megígértem, hogy megtaláljuk ezt a megoldást” – mondta Liviu Dragnea. A szociáldemokrata pártelnök szerint Orbán Viktor értékelte a román fél párbeszédre való hajlandóságát, és megígérte, hogy Magyarország támogatni fogja Románi felvételét az OECD-be. Dragnea nem pontosította, hogy konkrétan mi lesz a megoldás. A két politikus közötti telefonbeszélgetést követően Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere úgy nyilatkozott: országa támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe. Jelezte: a döntésről konzultáltak Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is. Kelemen Hunor úgy véli, a román kormánynak sürgősségi rendelettel kellene ismét megalapítania az iskolát, különben nincs garancia arra, hogy a tanintézmény elkezdheti működését a 2018–2019-es tanévtől. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején felfüggesztette a magyar tannyelvű katolikus iskola működését. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen. A korrupcióellenes ügyészség tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit, és csütörtökön emelt vádat ez ügyben Ştefan Someşan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 26.

Vásárhelyi iskolaügy: kétkedve fogadják az újabb ígéretet
Kétkedve fogadja Holló László, a Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója Liviu Dragnea PSD-elnök azon ígéretét, hogy kormányhatározattal vagy törvénnyel alapítják újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát. Emlékeztetett: az ügyben számos vállalás maradt ígéret szintjén.
Ígéretként kezeli Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium újjáalapítására vonatkozó bejelentését Holló László, a Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója. A katolikus egyház képviselője ugyanis továbbra is szkeptikus ennek megvalósítását illetően.
„Már az eddigiekben is nagyon sok ígéretet kaptunk” – fogalmazott hétfőn a Krónikának Holló László, emlékeztetve, hogy többek között a vatikáni nagykövet, a pápai nuncius marosvásárhelyi látogatásakor is a helyzet rendezését ígérték az illetékes intézmények, és azóta is „ígéret maradt”.
Elmondta, bár minden, a helyzetet megoldó támogatást szívesen vesznek és örülnek neki, ezek közül sok ígéret szintjén maradt, ezért már minden ígéretet kétkedve fogadnak. „Azért remélem, hogy ha valaki ilyen szinten ígéretet tesz, azt megtartja” – tette hozzá az egyház képviselője. Holló László, aki pár hete a lapunknak adott interjúban szkeptikusan nyilatkozott az iskola újjáalakítását illetően, most, a magas szintű, kormányközi egyeztetések hatására sem bízik sokkal jobban a sikerben.
Azért vagyok szkeptikus, mert látom azokat az erőket, amelyek az iskola ellen működnek” – jelentette ki lapunknak. Emlékeztetett, hogy 2018-ban a nagy egyesülés centenáriumát ünnepli a román állam. „Ebben a miliőben nem lesz könnyebb iskolát alapítani, mint korábban” – vélte az alapítvány vezetője. Ugyanakkor azon reményének adott hangot, hogy ha Liviu Dragnea Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek tett ígéretet az iskola újraalapítására, akkor „az úgy is lesz”.
„Mindent megteszünk”
Liviu Dragnea, a nagyobb kormánypárt elnöke az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjúban jelentette be, hogy kormányhatározattal vagy törvénnyel hozná létre újra a tanévkezdés előtt megszüntetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumot. Dragnea a televíziócsatornának adott vasárnap esti interjúban az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetés részleteire is kitért, elmondta, hogy a telefonbeszélgetés Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közvetítésével valósult meg, számolt be az Agerpres.
„Elmondtam neki: megoldjuk ezt a kérdést úgy, hogy a következő tanévtől az az iskola (a Római Katolikus Gimnázium) létrejöjjön. Vagy kormányhatározatot fogadunk el, vagy törvényt a parlamentben, de mindent megteszünk azért, hogy ez az iskola megalakuljon” – idézte a PSD-s politikus újabb nyilatkozatát a hírügynökség.
Dragnea az interjúban Orbán Viktort „párbeszédre nyitott, intelligens, rendkívül pragmatikus és jó humorérzékű” politikusként írta le. „Veszekedünk évek óta ahelyett, hogy együttműködnénk a gazdaságban és erősebbek lennénk együtt, mert sok közös érdekünk van: gazdasági is, stratégiai is, illetve a közös EU-s munka terén is. Azt hiszem, jobb, ha megoldásokat keresünk arra, ami a jelenben és a jövőben érdekel bennünket. Elmondtam: teljesen jogosnak találom a kérést, hogy az az iskola működjön” – idézte a telefonbeszélgetést Liviu Dragnea.
Az alsóház elnöke a marosvásárhelyi iskolahelyzet megértetése végett elmagyarázta, hogy a római katolikus egyház, miután visszakapta a marosvásárhelyi iskolaépületeit, nem tette ki azokból a román tannyelvű Unirea Főgimnáziumot, csak annyit kért, hogy cserében a kisebbik épületében jöjjön létre egy római katolikus iskola. „Erre a kérésre a román állam igent mondott” – fogalmazott az MTI beszámolója szerint a PSD elnöke.
Kelemen: már volt rá példa
A katolikus iskola helyzetének sürgősségi kormányrendelettel való rendezése mellett érvelt a Maszol.ro hírportálnak adott interjúban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. A szövetségi elnök rámutatott, bár nem ez a „legelegánsabb megoldás”, a különböző tanácsi és tanfelügyelőségi határozatokkal ellentétben ezt nem lehet megtámadni a közigazgatási bíróságon.
„Ehhez nyilván a tanügyi törvényt is kell módosítani: lehetővé kell tenni, hogy rendkívüli esetben a kormány hozzon létre tanintézményt” – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint erre is volt precedens, a Spiru Haret egyetem helyzetének rendezését így oldották meg.
Liviu Dragnea a tévéstúdióban arra is kitért, hogy a vásárhelyi iskolaügy rendezésére tett ígéretéért cserébe Orbán Viktor megígérte, utasítja külügyminiszterét: támogassa Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD). „Találkozókat kell még rögzítenünk, hogy megkeressük, melyek a legjobb utak ahhoz, hogy jó együttműködés alakuljon ki a két ország között” – fogalmazott Dragnea.
A Dragnea–Orbán-telefonbeszélgetést követően Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szombaton közölte: Magyarország támogatja Románia felvételét az OECD-be. A tárcavezető hétfőn az MTI-nek arról is beszámolt, hogy román kollégája, Teodor Melescanu telefonon megköszönte a támogatást. Elmondta, Melescanu ismét arról biztosította, hogy a román kormány mindent megtesz azért, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy minél előbb megnyugtató módon rendeződjön.
Mint ismeretes, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit, és múlt csütörtökön emelt vádat ez ügyben Ştefan Someşan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Az ügyészségi vizsgálat és az iskola létrehozásának részleteit rögzítő tanfelügyelőségi határozat bírósági felfüggesztése oda vezetett, hogy a Római Katolikus Gimnázium az idei tanévtől megszűnt önálló intézményként működni. Diákjai és tanárai ugyan továbbra is az egyházi épületben maradtak, de az osztályok a Bolyai Farkas Gimnáziumhoz lettek rendelve.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 26.

Érdekalapú érdekérvényesítés
Keményen a sarkára állt a magyar kormány, amikor egyértelművé tette a bukaresti hatóságok számára, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ellehetetlenítése miatt nem támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD).
A kétoldalú kapcsolatok újkori fejezetében szokatlan lépés a dolgok jelenlegi állása szerint eredményesnek bizonyult, bár azért nem árt majd nyugtával dicsérni a napot, és kivárni, hogy Liviu Dragnea PSD-elnök valóban betartja-e ígéretét, és a román kormány megnyugtató megoldást talál-e a jogilag megszűnt tanintézet újraindítására.
Mindazonáltal a vásárhelyi iskolakálvária – természetesen a diákok, a szülők és a magyar közösség meghurcolásán túlmenően – nemcsak attól marad emlékezetes, hogy esetleg a román szociáldemokrata pártelnök és Orbán Viktor kormányfő szóbeli megállapodásának köszönhetően érhet véget.
A gimnázium ügyében Magyarország által tanúsított erélyes fellépés tulajdonképpen az első megnyilvánulása annak a paradigmaváltásnak, amelynek alapján a budapesti diplomácia megoldást igyekezett keresni a határon túl élő magyarok problémájára. Ez a konfliktuskezelési módszer pedig nem más, mint az érdekalapú politizálás, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég úgy fogalmazott meg, hogy olyan külpolitikát folytat, ami kizárólag a magyar érdekeket tartja szem előtt.
Ez a szemléletváltás elsősorban annak fényében számít újdonságnak, hogy például Martonyi János külügyminisztersége idején a magyar diplomácia még az értékcentrikus politizálást tartotta a követendő csapásiránynak. Azt az értékelvű érdekérvényesítést, amely számára az emberi, közösségi és kisebbségi jogok számítottak mércének, és a nemzetközi egyezmények, szabványok alapján szorgalmazott többletjogokat a külhoni magyarok számára.
Most, az érdekalapú politizálás első sikereit megtapasztalva felmerül a kérdés, hogy lesz-e elég eszköz, ha kell, „zsaroló potenciál” a magyar állam kezében kikövetelni a magyar érdekek érvényesítését a szomszédaitól vagy akár más országoktól. Tudjuk ugyanis, hogy az effajta politizálás mindenekelőtt a nagyhatalmak, az erős országok kenyere.
Erre ma még nem tudjuk a választ, az viszont biztos, hogy Románia számára az OECD-tagsághoz hasonlóan ugyanolyan fontos a schengeni csatlakozás is, amelybe az azt ma még teljes mellszélességgel támogató Magyarországnak is van beleszólása. Már csak azt kell leszögezni, mit érdemes kérni érte cserébe.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 28.

Tárgyalna Ukrajna a hevesen bírált oktatási törvényről
Miközben szerdán hatályba lépett az ukrán oktatási törvény, miután megjelent a Holosz Ukrajini című, hivatalos közlönynek számító lapban, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tárgyalásokat ajánlott a törvénnyel elégedetlen szomszédos országoknak arra reagálva, hogy a jogszabály Petro Porosenko államfő által hétfőn történt aláírása nyomán Magyarország és Románia is elégedetlenségének adott hangot.
Klimkin Twitter-üzenetben javasolt tárgyalásokat. „Úgy vélem, elég nyilatkozat hangzott el az új oktatási törvény kapcsán. Mindkét oldalról. Az összes nyilatkozat a politikáról szól, nem az emberekről. Le kell ülnünk, és el kell érnünk, hogy az embereknek jobb legyen. Hogy mindenki otthon érezze magát” – írta Klimkin.
Mint arról beszámoltunk, a legkeményebben Magyarország reagált a kisebbségek anyanyelven történő oktatását az ötödik osztálytól felszámoló oktatási törvény aláírását. Szijjártó Péter külügyminiszter leszögezte: Magyarország blokkol minden, Ukrajna számára fontos döntést a nemzetközi porondon. A bukaresti parlament és a külügyminisztérium is közleményben fejezte ki kedden sajnálatát. A parlament a két házelnök által aláírt közleményben tudatta: hamarosan parlamenti képviselőkből és szenátorokból álló bizottság utazik Kijevbe, hogy párbeszédet folytasson az ottani illetékes hatóságokkal a kisebbségek anyanyelvi oktatásáról.
„Az ügyben illetékes nemzetközi szervezetekhez: az Európa Tanács főtitkárságához, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosához és a Velencei Bizottsághoz fordulunk, hogy jelezzük a törvénymódosítás negatív hatását az ukrajnai közoktatásban” – áll a parlament közleményében. A külügyminisztérium közölte, hogy az illetékes nemzetközi szervezetekhez fordul az ukrán oktatási törvény ügyében. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy továbbra is határozottan kéri az ukrán hatóságokat, hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a román közösség számára az anyanyelvi oktatás jogát. „Emlékeztetünk arra, hogy Ukrajna a hivatalos kétoldalú találkozók alkalmával mindig kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a nemzetközi normáit, valamint arra, hogy az új szabályozás nem fogja hátrányosan érinteni a román nyelvű oktatás szintjét és minőségét” – áll a külügyi tárca közleményében.
Szerdán egyébként Liviu Pop oktatási miniszter Kijevbe utazott, hogy tárgyaljon ukrán kollégájával a helyzet megoldásáról.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint ugyanakkor a magyarországi választási kampánnyal függnek össze azok a nyilatkozatok, amelyek az új ukrán oktatási törvény kapcsán a nemzeti kisebbségeket érő sérelmekről szólnak, emellett Budapest így próbálja elterelni a figyelmet az Európai Unióval szemben fennálló problémáiról, ezen belül a migrációval kapcsolatos nézeteltéréséről Brüsszellel.
Kosztyantin Jeliszejev, az ukrán Szabadság rádiónak kedden nyilatkozva „hisztérikusnak” minősítette a törvénnyel kapcsolatos magyarországi megnyilvánulásokat.
Pavlo Klimkin külügyminiszter közben a Twitter internetes közösségi oldalon tett bejegyzésében tudatta: Ukrajnában azon dolgoznak, hogy az ország magyar nemzetiségű állampolgárai a lehető „legkomfortosabban” érezzék magukat az Európai Unióban és Ukrajnában egyaránt.
Szerdán egyébként az orosz Állami Duma egy nyilatkozatban az ukrajnai oroszok elleni „etnocídiummal”, etnikai csoport tervszerű és szándékos elpusztításával vádolta meg Kijevet az oktatási törvény miatt. Krónika (Kolozsvár)

2017. október 2.

Szijjártó: természetes, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel az ukrán törvény kapcsán
Teljesen természetes és normális, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel az ukrán oktatási törvény módosítása ügyében – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői kolozsvári látogatásáról beszámolva az MTI-nek.
A tárcavezető kiemelte: a törvénymódosítás ellentétes az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodással, amelynek aláírását Magyarország és Románia támogatta, így a két ország most „hátba szúrásnak” tekinti a történteket. Komoly veszélyt jelent, hogy jelenleg a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény módosítása is az ukrán parlament előtt van – közölte.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy stratégiai kapcsolat jöjjön létre és maradjon fenn Romániával, hiszen „sokkal jobb közös sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni”. karpatalja.ma

2017. október 2.

Tanévnyitó a BBTE-n: tehetséges és szorgalmas fiatalokkal felvehetjük a versenyt a világ nemzeteivel
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere jelenlétében nyitotta meg hétfőn új tanévét a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata Kolozsváron. Bejelentették: az alapképzésen 1 205 kezdi, a mesterszakokon pedig 471 magyar fiatal folytatja a BBTE-n tanulmányait.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter leszögezte: Magyarország kormánya számára büszkeség, hogy idén több mint 2 100 magyar diák kezdheti meg tanulmányait „Románia legnagyobb és legjobb egyetemén”. Hangsúlyozta: a magyar kutatóknak, tanároknak, vezetőknek és diákoknak nagy szerepük van abban, hogy a BBTE-t az ország legjobb egyetemeként tartják számon.
„Kolozsváron akárkivel beszéltem, legyen az Románia külügyminisztere vagy a város polgármestere, aki korábban az ország miniszterelnöke volt, mind a lehető legnagyobb elismerés hangján szóltak az itteni magyar közösségről” – fogalmazott. Mint mondta, Emil Boc polgármester a tálentum, a tolerancia és a technológia értékeit emlegette, aki rögtön hozzátette, hogy mindhárom létrejöttében a magyar közösség fontos szerepet játszik.
„Ilyen gyorsan és mélyrehatóan, mint ma, még sohasem változott a világ, ez pedig különleges felelősséget ró ránk” – mutatott rá a magyar külügyminiszter. Ezek a változások pedig elképesztő versenyt indítottak el a világ nemzetei között, magyarázta.
A sikeres nemzeteknek erőforrásra van szükségük, a magyarok számára pedig ez nem más, mint a tehetség és a szorgalom, és minden olyan fiatal, aki ezeket komolyan veszi – fejtette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: Magyarország számára az anyaország határain kívül élő magyar közösség is erőforrást jelent. Arra kérte az egyetemi hallgatókat, hogy a következő öt évben úgy használják fel a tudásukat, hogy azok az egész magyar nemzet javát szolgálják, hogy a világ legversenyképesebb nemzetei közé tartozhassanak.
A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, hogy a magyar kormánynak és megválasztott képviselőinek feladata biztosítani az anyanyelvhasználat és az anyanyelven való tanulás lehetőségét a határontúli közösségek számára, és emellett a jövőben is ki fognak állni, tájékoztatott.
„Harcolni fogunk azért, hogy minden egyes magyar fiatal, aki a határainkon túl él, abban a lehetőségben legyen része, mint önöknek: hogy ha elkezdik az egyetemet magyarul, azt be is fejezhessék magyarul” – zárta köszöntőjét Szijjártó Péter külügyminiszter.
Soós Anna rektorhelyettes, a magyar tagozat vezetője az egyetem 146. tanévnyitóján üdvözölte a meghívottakat és egybegyűlteket „Mindannyian megdolgoztunk azért, hogy itt lehessünk”, diákok és tanárok egyaránt, mutatott rá. „Vágytunk rá, terveztük, álmodoztunk róla, hogy milyen is lesz majd egyetemistának vagy egyetemi oktatónak lenni” – tette hozzá.
Soós Anna az egyetem érdemeit sorolta: Románia első egyeteme, és Közép-Kelet Európa régióiban is a vezetők között szerepel. „Büszkék vagyunk arra, hogy alapképzéstől a doktori tanulmányokig anyanyelven lehet tanulni, kutatni” – emelte ki.
1 205 elsőéves hallgató kezdi, és 471 diák folytatja a mesterképzésen az idei tanévben tanulmányait. Őket pedig 325 főállású oktató és több mint 100 segédoktató kíséri útjaikon. Ismertette továbbá a BBTE által kínált tehetséggondozó programokat is, amelyeknek célja, hogy a szakmai képzés mellett a munkaerőpiacra is felkészítse a fiatalokat.
Rés Konrád Gergely diák alprefektus elsősorban azokról a lehetőségekről, tevékenységekről és fesztiválokról számolt be, amelyek a kolozsvári magyar diákokat az idei tanévben is várják. Hiszi, hogy van itthon jövő, ennek kiépítéséhez pedig a fiatalok készek hozzájárulni, mondta.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanévnyitóját Hatházi András, a Színház és Televízió Kar oktatójának Színház az egész világ? című előadása zárta, a délutáni eseményt továbbá a Visszhang kórus produkciói színesítették. maszol.ro

2017. október 2.

Külügyminiszteri találkozó: érik a Budapest–Kolozsvár–Bukarest gyorsvasút
Kisebbségi, energiabiztonsági és infrastrukturális kérdésekről esett szó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint román kollégája, Teodor Meleşcanu október 2-i, hétfői kolozsvári megbeszélésén.
Elhangzott, a magyar kormány támogatandónak tartja a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasút-összeköttetés megteremtését, ugyanakkor kérdésünkre a két tárcavezető elmondta: mindkét fél érdeke, hogy Románia szorosabbra fűzze kapcsolatait a visegrádi országokkal.
A két külügyminiszter egyórás kincses városi munkamegbeszélése után elmondta, találkozójuk annak az év elején indult párbeszédnek a része, amelynek keretében Szijjártó részt vett a román, Meleşcanu pedig a magyar nagyköveti értekezleten. Meleşcanu elmondta, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének jelentőségén túlmenően egyetértettek abban, hogy mindkét fél számára fontos szerepet töltenek be a nemzeti kisebbségek, e téren pedig közös érdek a kölcsönösség elvének érvényesítése.
A román külügyminiszter közölte, miután Magyarország tölti be a visegrádi négyek soros elnökségét, magyar kollégájától meghívást kapott a V4-ek közelgő budapesti találkozójára, amelyen örömmel vesz részt, szerinte ugyanis Románia részvétele hozzáadott értéket jelent a regionális kapcsolatok tekintetében.
Lapunk arra vonatkozó kérdésére, hogy Románia fontolgatja-e a V4-ekhez való csatlakozását, a román diplomácia vezetője elmondta, erről nem született döntés, Bukarest azonban érdekelt a visegrádi országokkal való együttműködésben. „Mivel Magyarország tölti be az elnökséget, és felmerült a balkáni probléma témaköre is, eleget teszünk a meghívásnak” – válaszolta Meleşcanu. Ugyanerről a kérdésről Szijjártó Péter úgy vélekedett: már csak azért is pragmatikus érdek a visegrádi országok és Románia együttműködése, mivel a V4-ek gazdasági növekedésének üteme jóval meghaladja az európai növekedését, Románia GDP-gyarapodása pedig a legnagyobb az EU-ban. kronika.ro

2017. október 2.

RMDSZ: az erdélyi magyarok érdeke az, hogy Románia és Magyarország között folyamatos párbeszéd legyen
Az erdélyi magyarok érdeke az, hogy Románia és Magyarország között folyamatos párbeszéd legyen – hangzott el hétfőn Kolozsváron, ahol az RMDSZ küldöttsége Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel tárgyalt – tájékoztat a szövetség közleménye.
„Örvendetes, hogy a két ország külügyminisztere augusztus után, most újra találkozik egymással. Reméljük, hogy ennek eredményeként javul az államközi viszony, és előrelépések történnek a közösségünk számára is fontos kérdésekben is, ilyen például a marosvásárhelyi iskola ügye. A kérdés ugyan még távol áll a rendezéstől, de reméljük, hogy egy idén elfogadott törvénnyel újraalapítható lesz az iskola. Ez az itthoni érdekérvényesítés, nyomásgyakorlás és a magyar kormány határozott fellépésének is köszönhető” – számolt be a miniszteri látogatás részleteiről Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
A visszaszolgáltatásokról szólva, az RMDSZ úgy véli, hogy Romániában, nem csupán leállt a folyamat, hanem ma már sokkal inkább a visszarendeződésnek lehetünk a tanúi. Az látszik, hogy különböző feljelentésekkel, bírósági beavatkozásokkal elkezdődött az újraállamosítás.
„A pozitív előrelépések mellett tájékoztattuk a minisztert arról is, hogy melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyek elé közösségünk néz az elkövetkező időben: a centenárium kapcsán már most jól látjuk, hogy idén elkezdődött az erre való ‘felkészülés’, hiszen elindult a magyarellenes hangulatkeltés, amely nemcsak politikai színtéren, hanem a közösség mindennapjaiban is tetten érhető és érezhető. Ennek a folyamatnak is közösen kell gátat szabnunk: egyenes beszéddel, nyílt kommunikációval, pozitív hozzáállással” – idézi a közlemény az ügyvezető elnököt.
Az RMDSZ delegációját Porcsalmi Bálint vezette, jelen volt Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Agerpres; Erdély.ma

2017. október 3.

„Aki velünk …”
Szijjártó Péter rövid idő alatt immár harmadszorra találkozott román kollégájával tegnap Kolozsváron. Ez a diplomácia nyelvén – az én értelmezésem szerint legalábbis –, nem feltétlenül azt jelenti, hogy a baráti kapcsolatokat egyetlen hétre sem lehet ápolatlanul hagyni, hanem hogy Melescanu lassú felfogású, és még mindig nem érti … Azt jelenti, hogy a román külügyminiszternek még egyszer el kellett magyarázni: „jól fog járni, sőt már most is jól jár a Kárpát-medencében az a nép, amelyik együttműködik a magyarokkal”, amint azt maga Orbán Viktor magyar kormányfő is nyomatékosította hétfői nagyváradi beszédében.
„A szlovénok, szlovákok, szerbek és magyarok egymást erősítve fejlődnek, és remélem, hogy egyszer Románia is erre az útra lép majd”, fogalmazott Orbán, és vélhetően ezt az üzenetet tolmácsolta Szijjártó Péter is Melescanunak. Arról persze nincsenek pontos visszajelzések, hogy mekkora sikerrel. Hogy Bukarest érti végre, vagy sem, nem tudni, egyelőre ugyanis nem adja határozott jelét annak, hogy szívvel-lélekkel elkötelezné magát szlovénok, szlovákok, szerbek, lengyelek, csehek és magyarok, ezen belül is a Brüsszel szemében rebellis V4-ek mellett, amelyek motorja kétségtelenül Magyarország. Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)

2017. október 3.

BBTE tanévnyitó:„Jó csapat, jó helyen vág neki az útnak”
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 146. tanévnyitóján Soós Anna, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes, Rés Konrád Gergely diák-alprefektus és Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter szólalt fel, majd Hatházi András egyetemi oktató tartott előadást Színház az egész világ címmel. Közreműködött a Molnár Botond karnagy által vezetett, egyetemi hallgatókból álló Visszhang kórus.
– A Babeş–Bolyai Tudományegyetem gyökerei a múltba vezetnek. 1872-es létesítésekor az akkori Magyarország második egyeteme volt. Azért, hogy most itt lehetünk, mind a hallgatók, mind az oktatók megdolgoztak. Hallgatóinkat számos tehetséggondozó rendezvénnyel várjuk, kezdve a szakkollégiumok által nyújtott lehetőségektől, a tudományos diákkonferenciákon való részvételig. Célunk az, hogy diákjaink jó eséllyel induljanak a munkaerőpiacon. Jó csapat, jó helyen vág neki az útnak – közölte Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese az egyetem főépületében megrendezett ünnepségen.
Rés Konrád Gergely diák-alprefektus elmondta: minden év előrelépést jelent a fiatalok számára, akik a BBTE-n diákközpontú gondolkodással, a diák és a tanár közti partneri kapcsolattal találja szembe magát, számtalan közösségi tevékenység, sportesemény közül válogathat.
– Húsz évvel ezelőtt kezdtem első egyetemi évemet, és az akkori gondolataimra most is emlékszem. Ez az első alkalom, hogy az anyaország határain túli egyetemen köszönthetem a magyar hallgatókat. Büszkeség számunkra, hogy több mint 2100 magyar elsőéves fiatal kezdi tanulmányait Románia legnagyobb és legjobb egyetemén magyarul. Büszkék vagyunk önökre. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az egyetem sikeréhez magyar oktatók, tudományos kutatók és diákok is hozzájárultak. Soha ilyen gyorsan nem változott a világ, mint jelenleg, ez pedig külön felelősséget ró ránk. A gyors változások versenyre késztették a nemzeteket. Az a nemzet lesz sikeres, amely rendelkezik erőforrásokkal. Erőforrásaink a tehetség, a szorgalom, a fiatalok, nemzeti közösségünk. A magyar kormány azt szeretné, ha önökhöz hasonlóan a többi magyar nemzetrész is hozzáférhessen az anyanyelvi oktatáshoz az egyetemen – összegzett Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)

2017. október 3.

Kolozsváron tárgyal Szijjártó Péter magyar külügyminiszter
„Természetes, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel”
Románia és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól, a magyar-román párbeszéd fenntartásának fontosságáról, az ukrán oktatási törvényt illető közös fellépés szükségességéről, közös gazdasági fejlesztésekről tárgyalt hétfőn Kolozsváron Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleşcanu román külügyminiszter. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok karán zajlott munkamegbeszélésen a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy fontos jelzés a két ország közös fellépése az ukrán oktatási törvény módosítása ügyében, hiszen a kijevi parlament napirendjén további két olyan törvénytervezet szerepel, amely tovább csorbítaná a kisebbségek jogait. Elhangzott többek között, hogy 2020-ra egyről kettőre növelnék a két országot összekötő autópályákat, és felmerült a Kolozsvár-Budapest közötti gyorsvasút létesítésének gondolata is. Szijjártó Péter hétfőn délután jelen volt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tanévnyitóján is.
„A megbeszélés keretében lényegében folytattuk az idén már elkezdett tárcavezetői párbeszédet” – jelentette ki a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott kolozsvári tárgyalása után tartott közös sajtótájékoztatón Teodor Meleşcanu. A román külügyminiszter elmondta, idén ő is részt vett diplomatatalálkozón Budapesten, majd Szijjártó Péter augusztus végén hasonló célból látogatott Bukarestbe. „Mindemellett elfogadtam magyar kollégám meghívását, és tíz nap múlva jelen leszek a Visegrádi Négyek találkozóján Budapesten” – jelezte a román diplomácia vezetője. Mint mondta, egyetértettek abban, hogy Románia jelenlétével „többletet adhat” a tárgyalásokhoz.
Meleşcanu beszámolt arról is, hogy hétfői találkozójuk során szó esett a két ország kétoldalú kapcsolatai fejlesztéséről, a magyar-román párbeszéd megalapozásának előnyeiről. Mint kifejtette, egyetértettek abban, mindkét fél számára kiemelten fontosak a másik állam területén élő kisebbségek, és érdekük, hogy a kölcsönösség elve érvényesüljön e tekintetben is. Az ukrán oktatási törvényt illetően kifejtette: mindkét félnek meggyőződése, hogy a módosító intézkedéseknek nem kellene korlátozniuk a kisebbségek jogát az anyanyelvükön való tanuláshoz. A román tárcavezető hozzátette: munkamegbeszélésük alkalmával a gazdasági együttműködés konkrét projektjeiről is tárgyaltak, energetikai, vasúthálózati fejlesztésekről, autópálya-bővítésről. Megjegyezte, a párbeszéd nyitott, őszinte és barátságos hangnemben zajlott, s meglátása szerint komoly eredményekre is jutottak.
Az elmúlt két és fél hónapban ez a harmadik kétoldalú, külügyminiszterek közötti találkozó; ez „furcsának tűnhet ugyan, de így normális, a két szomszédos ország ugyanis ezer, nemzeti kisebbségeiket tekintve pedig milliónyi szállal kötődik egymáshoz” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Hangsúlyozta: a két ország egymásnak eddig is fontos gazdasági partnere volt, az elmúlt hónap eseményei pedig alátámasztották, hogy vannak közös érdekek, amelyek csak az együttes fellépés révén érvényesülhetnek.
„Magyarországnak érdeke, hogy a két ország között stratégiai kapcsolat jöjjön létre és maradjon is fenn. Sokkal jobb közös sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni” – hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Mint kifejtette, a megbeszélésen kiemelt témaként szerepelt az ukrán oktatási törvény módosítása nyomán kialakult helyzet. „Hiába kértük többször is, románok, magyarok egyaránt, hogy ne fogadják el, mégis megszavazták a kisebbségek jogait súlyosan sértő törvényt” – emlékeztetett Szijjártó Péter. Felhívta a figyelmet arra is, összesen körülbelül félmillió magyar és román ember él Ukrajnában kisebbségben, ezáltal „teljesen természetes és normális”, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel a jogszabály módosítása ügyében. Az elfogadott törvénymódosítás ellentétes az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodással, amelynek aláírását Magyarország és Románia egyaránt támogatta, így a két ország most „hátba szúrásnak” tekinti a történteket – fejtette ki a magyar tárcavezető. Hozzátette: a törvénymódosítás ellentétes Ukrajna alkotmányával is, ugyanakkor diszkriminál a kisebbségek között, a krími tatároknak például több jogot ad, mint a románoknak vagy magyaroknak.
Szijjártó Péter komoly veszélynek minősítette továbbá, hogy jelenleg az ukrán parlament napirendjén szerepel a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény módosítása is. Amennyiben előbbit abban a formában szavazzák meg, ahogyan azt a parlament kulturális szakbizottsága elfogadta, jelentősen csökkennének a magyar és a román kisebbség anyanyelv-használati lehetőségei. Ez a törvényjavaslat például húsz százalékra a médiumok adásidejéből az anyanyelven közvetített műsorok idejét – mondta a miniszter. Fontos, a két ország közösen lépjen fel az oktatási törvény ügyében, mert ezzel világos jelzést küldhetnek, hogy az ukrán parlament az előtte fekvő jogszabályokat ne fogadja el, mert azzal még tovább csorbítanák a kisebbségek jogait – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Mint mondta, román kollégájával egyetértettek abban, hogy nemzeti kisebbségeikre a kétoldalú kapcsolatokban erőforrásként kell tekinteni. Említést tett arról is, remélhetőleg a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét sikerül megnyugtatóan rendezni, és az RMDSZ, a katolikus egyház, valamint a román kormánykoalíció együttműködése záros határidőn belül valóban megoldja ezt a helyzetet.
Szijjártó Péter közölte azt is, hogy 2020-ra megduplázzák, azaz egyről kettőre növelik a két ország közötti autópálya-összeköttetések számát. Megjegyezte, a két országnak sokkal „összekötöttebbnek” kellene lennie, ezért a jelenleg csak hétvégenként üzemelő tíz határátkelőből remélhetőleg mielőbb minél több folyamatosan nyitva lesz. Európában a közlekedési fejlesztések ma már alapvetően a gyorsvasútról szólnak – emelte ki a továbbiakban a magyar tárcavezető. „Támogatjuk a Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút kiépítésének tervét, amely remélhetőleg az első szakasza lehet a két ország fővárosa közötti gyorsvasúti összeköttetésnek” – mondta. Az energiabiztonság szempontjából jó hírnek minősítette, hogy 2022-re 4,4 milliárd köbméternyi földgázforgalmazás válik lehetővé a két ország között.
Kérdésre válaszolva elmondta: idén a magyar kormány valóban három millió euróval szándékszik Erdélyben – nem diszkriminatív módon, a romániai és uniós jogszabályokat tiszteletben tartó – gazdaságfejlesztési programot végrehajtani. Ezt a programot német mintára tervezték: Németország a Saxonia-Transilvania Alapítványon keresztül nyújt támogatást a romániai német kisebbségnek – részletezte a tárcavezető.
A katalóniai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre Szijjártó Péter azt válaszolta, „a kérdést Spanyolország belügyének tekintik”. Romániának a Visegrádi Négyekkel való kapcsolatát illetően kifejtette: a V4 országaiban és Romániában egyaránt meghaladja a gazdasági növekedés üteme az európai átlagot. Joggal feltételezhető, hogy az együttműködés „szorosabbra fűzése” komoly eredményekre vezethet – állapította meg. Hozzátette: Magyarországnak érdeke, hogy Románia gazdasága jól működjön, hiszen jelenleg a magyar export öt százalékát fogadja. Mint mondta, 510 millió eurós hitelkeretet nyitottak a magyar Eximbanknál a kétoldalú, magyar-román vállalati együttműködések finanszírozására. Elmondta továbbá, hogy a V4 kiáll az EU nyugat-balkáni bővítésének terve mellett, ezt a célt Románia is támogatja, az esedékes budapesti találkozón pedig erről is tárgyalnak majd.
Az erdélyi magyaroknak is érdeke a román-magyar partneri viszony
Az erdélyi magyarok és az RMDSZ érdeke is az, hogy Románia és Magyarország között folyamatos párbeszéd, partneri viszony és erős gazdasági kapcsolat legyen. Ezt segítette és erősítette a hétfő reggeli megbeszélés, amelyet Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével folytatott az RMDSZ delegációja Kolozsváron.
„Örvendetes, hogy a két ország külügyminisztere augusztus után, most újra találkozik egymással. Reméljük, hogy ennek eredményeként javul az államközi viszony, és előrelépések történnek a közösségünk számára is fontos kérdésekben is, ilyen például a marosvásárhelyi iskola ügye. A kérdés ugyan még távol áll a rendezéstől, de reméljük, hogy egy idén elfogadott törvénnyel újra alapítható lesz az iskola. Ez az itthoni érdekérvényesítés, nyomásgyakorlás és a magyar kormány határozott fellépésének is köszönhető” – számolt be a miniszteri látogatás részleteiről Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
A visszaszolgáltatásokról szólva, az RMDSZ úgy véli, hogy Romániában, nem csupán leállt a folyamat, hanem ma már sokkal inkább a visszarendeződésnek lehetünk a tanúi. Az látszik, hogy különböző feljelentésekkel, bírósági beavatkozásokkal elkezdődött az újraállamosítás.
A hétfői megbeszélésen a gazdaságfejlesztési programról is beszéltek a felek, amelyet a magyar kormány segítségével hamarosan a mezőségen indítanak útnak, abban bízva, hogy a pilot program után ezt Erdély-szerte is ki tudjuk terjeszteni.
„A pozitív előrelépések mellett tájékoztattuk a minisztert arról is, hogy melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyek elé közösségünk néz az elkövetkező időben: a centenárium kapcsán már most jól látjuk, hogy idén elkezdődött az erre való „felkészülés”, hiszen elindult a magyarellenes hangulatkeltés, amely nemcsak politikai színtéren, hanem a közösség mindennapjaiban is tetten érhető és érezhető. Ennek a folyamatnak is közösen kell gátat szabnunk: egyenes beszéddel, nyílt kommunikációval, pozitív hozzáállással” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök.
Az RMDSZ delegációját Porcsalmi Bálint vezette, jelen volt Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Szabadság (Kolozsvár)

2017. október 5.

Illyés Gergely: az RMDSZ közvetítő szerepe mindkét fél számára hasznos lehet
Liviu Dragnea PSD-elnök a román közvélemény szemében jó üzletet kötött, amikor a katolikus líceum ügyének megoldásáért cserébe az OECD-tagság magyar támogatását kapta Budapest – vélekedett a Maszol megkeresésére Illyés Gergely. A politológus szerint ugyanakkor vélhetően nem szorítkozik erre a két témára a román-magyar kapcsolatok javítása.
– Az utóbbi egy hónapban meglehetősen „dinamikusan” alakultak a román-magyar diplomáciai kapcsolatok. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter sikeresnek mondott bukaresti látogatása után egy héttel Budapest közölte, hogy Magyarország nem támogatja Románia OECD-tagságát a katolikus gimnázium ügye miatt. Ezt követte Orbán Viktor és Liviu Dragnea telefonbeszélgetése, majd most, a hét elején egy újabb külügyminiszteri találkozóhelyszíne volt Kolozsvár. Miért lehetett ilyen sürgős ez az újabb találkozó?
– Valóban dinamikusként lehet jellemezni az elmúlt egy hónap történéseit a román-magyar kapcsolatokban, ez pedig egyelőre úgy tűnik, hogy kedvező irányba terelheti a folyamatokat. A román kormánypárt vezetője – aki egyértelműen erősebb szereplő, mint a román miniszterelnök – közvetlen kapcsolatfelvételt kezdeményezett a magyar miniszterelnök felé, ami mindenképpen jelzi azokat a román szándékokat, hogy a két állam kapcsolatát magasabb szintre emeljék. Ez a bizonyos telefonbeszélgetés határozhatta meg az újabb külügyminiszteri találkozó megrendezését, a két vezető által leszögezett alapelvek mentén, a részletek kidolgozása már nyilvánvalóan a külügyminiszterekre hárult.
– Mihai Tudose miniszterelnök kerek-perec kijelentette Jakubinyi György katolikus érseknek, hogy nem akarnak foglalkozni az iskolakérdéssel, mert nem akarja azt a látszatot kelteni a kormány, hogy nyomást gyakorolhat rá Budapest. Rá két napra – mintegy rácáfolva a kormányfőre – Liviu Dragnea ígéretet tett arra, hogy a kormány megoldja a katolikus gimnázium ügyét. Ennyire fontos Románia számára az OECD-tagság, vagy valami más történhetett?
– Vagy ennyire fontos Liviu Dragnea számára, hogy ő oldja meg a román OECD-csatlakozás kérdését. Mihai Tudose miniszterelnök kijelentését szerintem zárójelbe is tehetjük, hiszen Liviu Dragnea Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése teljesen felülírta ezt. Dragnea a román közvélemény szemében jó üzletet kötött, hiszen bukaresti mércével mérve jelentéktelen ügyben – egyetlen magyar iskola létrehozatalát illetően – kötött kompromisszumot, cserébe pedig az OECD-tagság magyar támogatását kapta. Más kérdés, hogy a román-magyar kapcsolatok javítása vélhetően nem szorítkozik erre a két témára.
– Liviu Dragnea a bejelentésekor közölte azt is, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök segítségével vette fel a kapcsolatot Orbán Viktorral. Hogyan látja az RMDSZ szerepét a román-magyar diplomáciai kapcsolatok alakulásában?
– Az RMDSZ közvetítő szerepe mindkét fél számára hasznos lehet, akár a feszültségek tompítását, akár a szorosabb együttműködés feltételeinek megteremtését nézzük. Az RMDSZ mindkét ország belpolitikai életét érti, ez nagy előny, amikor kétoldalú kapcsolatokról és az ezeket kísérő érzékenységről beszélünk. A kérdés az, hogy megvan-e a bizalom a közvetítő irányába, magyar részről úgy tűnik, hogy igen, a román fél szempontjából ezt nehezebb ügynek látom. Ha például az RMDSZ a hatályban levő parlamenti együttműködés ellenére képtelen előrelépést elérni és közelebb kerülni a célként megfogalmazott jogszabálymódosításokhoz a bukaresti politikában, akkor könnyen megkérdőjeleződhet a jó viszony a román kormánypártokkal. A bukaresti ellenzék természetesen ebben lenne érdekelt, mivel ezzel is gyengítené a kormányoldalt.
- Teodor Meleşcanu hétfőn Kolozsváron kijelentette, hogy Bukarest érdekelt a visegrádi országokkal való együttműködésben, a V4-ek budapesti találkozójára szóló meghívást is elfogadta. Hosszabb távon elképzelhető Románia csatlakozása a V4-hez?
– A V4 kibővítése semmilyen formában sincs napirenden, ám a V4 plusz formációk már eddig is beváltak arra, hogy további országokat közelítsenek a csoporthoz azzal együtt, hogy a csoport formális bővítését egyik V4-tag sem tartja kívánatosnak. A szlovénokkal, horvátokkal és más kelet-közép-európai országokkal, bizonyos területeken sikeresen működtek együtt a V4-ek, Románia esetében is ez a cél: bevonni az országot egy olyan együttműködésbe, amely kölcsönösen előnyös a térség államai számára. Az uniós csatlakozás előtt és után ezek az államok inkább a nagy európai államok politikájára figyeltek, és elsősorban az igazodás határozta meg a hozzáállásukat. Amikor pedig a legutóbbi időszakban önálló kezdeményezéseik és megközelítésük volt bizonyos kérdésekhez, akkor azt tapasztalták, hogy egyedül túl kicsi a súlyuk az uniós érdekérvényesítésben.
Ezért törvényszerű, hogy előbb-utóbb egyre inkább egymásra is figyelnek ezek az országok, és sok esetben nagyon hasonló érdekeket azonosítanak még akkor is, ha történelmi sérelmek és bizonyos kérdésekben szembenállás határozza meg a kapcsolatukat. Kezdik felismerni, hogy valós beleszólásuk az európai politikába csak akkor lesz, ha egyeztetik az álláspontokat, és pontszerűen együtt lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyekben egyetértés azonosítható közöttük. Ha így tesznek, akkor még egy német-francia tandem sem hagyhatja figyelmen kívül az álláspontjukat. Ez a törekvés természetesen élesen ellentétes a nagy európai államok érdekeivel, hiszen eddig nem az együttműködés jellemezte a kelet-közép-európai államok közötti kapcsolatokat, így érdekérvényesítési potenciáljuk elenyésző volt.
– Milyen várható kimenetele lesz az ukrán oktatási törvény módosításának, miután nemzetközi nyomás alatt van az ukrán kormány?
– Az ukrán kormány sokkal nagyobb nemzetközi nyomás alatt is lehetne, mivel a módosított oktatási törvény sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodást, amely szeptember elsején lépett életbe. Nem beszélve az Európa Tanács (ET) vonatkozó kisebbségvédelmi dokumentumairól és magáról az ukrán alkotmányról. Ehhez képest a nemzetközi közösség nem foglalkozik a kérdéssel, mivel csupán az orosz lépések elleni ukrán fellépést látják benne, az pedig megfelel a pillanatnyi érdekeknek. Számomra az a furcsa, hogy amennyiben továbbra is a minszki folyamatban látják a kelet-ukrajnai helyzet megoldásának kulcsát, akkor hogyan gondolják, hogy ez az országrész bármikor visszakerülhet ukrán joghatóság alá egy ilyen törvény alkalmazása mellett.
Éppen az ukrán szuverenitás visszaállítását gátolhatja meg egy ilyen törvény, ezért elképzelhető, hogy az ukrán vezetés éppen azért hozza most nehéz helyzetbe az oroszajkú népességet (és járulékos kárként persze a többi nemzeti kisebbséget is), hogy később legyen miből engedni, ha tárgyalásos úton lesz remény a konfliktus rendezésére. Persze erre nem lehet alapozni, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek anyaországai pedig láthatóan mindent megtesznek, hogy diplomáciai úton meghátrálásra kényszerítsék az ukrán vezetést.
– Orbán Viktor spanyol belügynek nevezte a katalán függetlenségi népszavazást. Mi a magyarázata a rendkívül visszafogott álláspontnak?
– Leginkább az, hogy ez tényleg spanyol belügy. Ha egy állam bizonyos régiója függetlenné akar válni az adott állam akarata ellenére, azt a világon mindenhol szeparatizmusnak hívják, és a nemzetközi jog semmilyen támpontot nem ad a helyzet szempontjából, azaz: a spanyol alkotmány és a spanyol belső jog a mérvadó.
A skótok például nem a brit kormány akarata ellenére írták ki a népszavazást, erről volt egy megegyezés, a voksolás előtt pedig London az egység mellett kampányolt, a Skót Nemzeti Párt pedig a függetlenség mellett. Katalónia esetében nem ez a helyzet, ahhoz, hogy a spanyol jognak megfelelően függetlenségi népszavazást írjanak ki, először a spanyol alkotmányt kellene módosítani. A spanyol hatóságok erőszakos cselekedeteit persze elítélhetik a politikusok, de a népszavazást senki sem fogja elismerni jogszerűnek, mert sem nemzetközi jogi szempontból, sem a spanyol jogrend értelmében nem volt az.
Ezért törvényszerű, hogy előbb-utóbb egyre inkább egymásra is figyelnek ezek az országok, és sok esetben nagyon hasonló érdekeket azonosítanak még akkor is, ha történelmi sérelmek és bizonyos kérdésekben szembenállás határozza meg a kapcsolatukat. Kezdik felismerni, hogy valós beleszólásuk az európai politikába csak akkor lesz, ha egyeztetik az álláspontokat, és pontszerűen együtt lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyekben egyetértés azonosítható közöttük. Ha így tesznek, akkor még egy német-francia tandem sem hagyhatja figyelmen kívül az álláspontjukat. Ez a törekvés természetesen élesen ellentétes a nagy európai államok érdekeivel, hiszen eddig nem az együttműködés jellemezte a kelet-közép-európai államok közötti kapcsolatokat, így érdekérvényesítési potenciáljuk elenyésző volt. Kustán Magyari Attila / maszol.ro

2017. október 5.

„Feléledt” gazdaságélénkítés: rábólintottak a magyar kormány erdélyi programjára
Három hónapos halogatás után október elsején elkezdődhetett a Magyarország kormánya által meghirdetett erdélyi gazdaságfellendítő program. Ez idő alatt világossá vált, nem kifogásolják a Pro Economica Alapítványon keresztül zajló, egyelőre a Maros-Mezőség térségét megcélzó támogatási rendszert a román hatóságok.
„Elkötelezettek vagyunk megtenni ezt a történelmi lépést, mert anyagi értelemben is felelősséget vállaltunk a külhoni magyarságért, jelenleg pedig a politikai akarat és képesség egybeesik, és helyi partnerre is leltünk” – ezekkel a szavakkal indította útjára ez év májusában Marosvásárhelyen Magyar Levente az erdélyi gazdaságfellendítő programot. A szalagvágáson az Orbán-kabinet gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára ugyanakkor arról is beszélt, hogy kormánya évtizedes távlatban tervez, ezért várhatóan a kiszámítható, átlátható, hatékony program stabil pillére lesz a nemzetpolitikának. Magyar Levente szerint az anyaország támogatása olyan anyagi fellendülést eredményezhet, amilyen még nem volt Erdélyben. Az ünnepi eseményen az is elhangzott, hogy az idei pályázatokat június 15. és július 14. között fogadják. Amint beszámoltunk róla, a Pro Economica három típusú pályázatot hirdetett. Egyrészt anyagi segítséget készült nyújtani a mezőgazdasági földterületek telekeléséhez, másrészt állatok, mezőgazdasági gépek és eszközök vásárlását szerette volna támogatni. Harmadrészt segítséget kívánt nyújtani a kis- és középvállalatoknak. Az idei, kísérleti évre Budapest egymilliárd forintos költségvetést irányozott elő.
Nyár eleji hidegzuhany
A kezdeti optimizmust és ezzel együtt a Pro Economica eredeti terveit a Grindeanu-kormány megbuktatása körül kialakult magyarellenes hisztéria törte meg. A közösség gyalázása mellett a bukaresti kereskedelmi tévéadók némelyik műsorában a gazdasági programról is elhangzott egy-egy rosszindulatú célzás, olykor hamis információ a meghívottak vagy akár a műsorvezetők részéről. A félelmetes arányokat öltő magyarellenes hangulatban a program lebonyolítói a halasztás mellett döntöttek. „A Pro Economica Alapítványnak, mint a gazdaságfejlesztési program lebonyolítójának a célja, hogy a befogadó ország, azaz Románia jogrendjébe illeszkedjenek a tervezett gazdaságfejlesztési támogatások, és azok széles körben elfogadottak legyenek. Éppen ezért a közeljövőben sorra kerülő további egyeztetések lezárultáig a pályázati felhívások megjelentetését elhalasztjuk” – ez a közlemény jelent meg július 5-i keltezéssel az alapítvány honlapján.
Román igen a magyar támogatásra
Az eltelt időszakban a pályázatok meghirdetői a versenytanácshoz és a diszkriminációellenes bizottsághoz fordultak. Ugyanakkor diplomáciai szinten is párbeszéd indult a két ország között. Megkaptuk a hivatalos válaszokat, ezek alapján, a pályázati kiírás és a támogatási rendszer nem sérti a versenytársakat, ugyanakkor nem is diszkriminál senkit” – fejtette ki lapunknak Kozma Mónika, a Marosvásárhelyen székelő Pro Economica ügyvezetője.
Románia és Magyarország augusztus végén egyezett meg a program maradéktalan életbe ültetéséről. Szijjártó Péter külügyminiszter akkor a nap legjobb hírének nevezte, hogy bukaresti találkozóján Teodor Meleşcanu, valamint a román kormány többi képviselője is pozitívan fogadta azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után Budapest erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson. A németek már dolgoznak hasonló programon Románia területén, és mi a német mintára szeretnénk elindítani ezt. Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni” – nyilatkozta öt héttel ezelőtt Szijjártó. A külügyminiszter a Romániai Németek Demokrata Fóruma segédletével működő brassói Saxonia–Transilvania Alapítvány hasonló tevékenységére célzott. Ez a német kormány támogatását közvetíti az erdélyi szászok és svábok felé. A program nem, a határidő módosult A bejelentett program nem módosul, mindössze a pályázati határidő tolódik ki október 20-ig.
A 2017-es mezőségi, kísérleti jellegű támogatási rendszer célja itthon tartani a fiatalokat, megtanítani az embereket a tulajdon megbecsülésére, arra, hogy ha birtokolnak egy földdarabot, vagy létrehoznak egy vállalkozást, értékkel rendelkeznek. „Ugyanakkor főpróbája a jövő évi, tizenhat erdélyi megyére kiterjedő programnak” – tette hozzá Kozma Mónika. Előzetes felvilágosítást a www.proeconomicaalapitvany.ro honlapon vagy a szervezet marosvásárhelyi székhelyén, a Szentgyörgy (Forradalom) utca 1. szám alatti Köpeczi–Teleki- házban lehet kapni. Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

2017. október 10.

Fókuszban a Mezőség beruházásai
Kezdődik a magyar kormány erdélyi fejlesztési programja – idén egymilliárd a pályázatok összege
A magyar kormány által meghirdetett és finanszírozott erdélyi gazdaságélénkítő program indult el, amely első körben egy, a Maros-Mezőség térségét célzó támogatási rendszert kíván létrehozni.
A tizenhat erdélyi megyére kiterjedő, 2018-tól elindítandó program főpróbájának szánják a három hónapos halogatás után elkezdett, kísérleti jellegű mezőségi támogatási rendszer beüzemelését. Eredetileg június 15. és július 14. között tervezték fogadni a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány által meghirdetett pályázatokra érkező anyagokat, de a Grindeanu-kormány megbuktatása körüli, magyarellenes felhangokat is bőven tartalmazó hisztéria miatt a program lebonyolítói a halasztás mellett döntöttek.
Az azóta eltelt időszakban a pályázatok meghirdetői folyamatosan konzultáltak a román versenytanáccsal és a diszkriminációellenes bizottsággal, és a diplomáciai szintű tárgyalások során is állandó téma volt a kezdeményezés ügye. A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Teodor Melescanu augusztus végi, bukaresti találkozója után a román kormány több képviselője is pozitívan nyilatkozott a magyar kormány azon szándékáról, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után erdélyi gazdaságfejlesztési programot is elindítson.
Annál is inkább, mivel van már hasonlóra példa Romániában, a brassói Saxonia–Transilvania Alapítvány által a Romániai Németek Demokrata Fórumával partnerségben működtetett program a német kormány támogatását közvetíti az erdélyi szászok és svábok felé. – Mi is a német mintára szeretnénk elindítani a magunk programját. A román kormány hozzáállása abszolút pozitív, már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy a program a magyar, a román és az uniós jogszabályoknak is megfeleljen – nyilatkozta akkor Szijjártó Péter.
A program a fiatalok helyben tartásának elősegítését, a tulajdon megbecsülését célozza, illetve annak tudatosítását, hogy egy földdarab birtoklása, egy vállalkozás létrehozása értéket jelent. Az idei kísérleti évre előirányzott egymilliárd forintos költségvetésű pályázatokkal anyagi segítséget készülnek nyújtani a mezőgazdasági földterületek telekeléséhez – ami a tulajdonosok további pályázatokon való részvételét is nagymértékben elősegíti –, állatok, mezőgazdasági gépek és eszközök vásárlásához, illetve támogatni a kis- és középvállalatokat.
Az indulást a román fél szeptember végén érkezett hivatalos válasza tette lehetővé, amely szerint a pályázati kiírás és a támogatási rendszer nem sérti a versenytársakat és senkit sem diszkriminál. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezetője szerint a kiírásban időközben egyetlen érdemi változás történt, mégpedig az, hogy a magyar állampolgárság nem előfeltétele a pályázásnak. Amúgy csak a pályázati határidő tolódik ki október 20-ig, november végéig szeretnének eredményt hirdetni, december 15-ig megkötni a támogatási szerződéseket is, év végéig pedig a pénzeket is célba juttatni.
A megítélt finanszírozás összege nem a pályázó bankszámláján landol, a szerződések alapján közvetlenül a beszállítónak utalják át. A meghirdetést megelőző felmérések mindenekelőtt eszközbeszerzési igényeket azonosítottak a térségben, így elsősorban mezőgazdasági gépek vásárlására benyújtott pályázatokra számítanak. Az egyénenkénti finanszírozási plafon 15 ezer euró, így minden bizonnyal szükség lesz a teljes, egymilliárd forintos keretre.
Október 9-én mintegy száz beérkezett és regisztrált pályázatról számolhattak be, de Kozma Mónika az utolsó hétre várja a jelentkezési özönt. Addig is igyekeznek minden hívásnak eleget tenni, ahol további tájékoztatást igényelnek az érdeklődők. „A közvetlen haszon mellett abban reménykedünk, hogy e program sikerével képesek leszünk eloszlatni azt a gyanakvást, amely a későbbi projektjeink hatékonyságát is károsan befolyásolhatná” – fogalmazott a Pro Economica Alapítvány igazgatója. Csinta Samu / Magyar Idők (Budapest)

2017. október 11.

Szijjártó Péter a Krónikának: előtérben a patrióta külpolitika, nem szabad szívbajosnak lenni
Magyarország és Románia egyaránt belátta: a képességeiket, a két országot összekötő szálakat nem egymás kárára, hanem egymás javára kell használnia – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint pragmatikus együttműködésre van szükség a két ország között. A tárcavezető közölte, a román hatóságok jóindulatúnak mutatkoznak az erdélyi gazdaságfejlesztési programmal kapcsolatban, és ígéretet tettek az új csíkszeredai magyar főkonzul működési engedélyének jóváhagyására.
– A magyar diplomácia az ön mandátuma idején erőteljesen az érdekalapú külpolitikára fekteti a hangsúlyt, ami az ukrán oktatási törvény, illetve a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyében kinyilvánított határozott álláspontban is megmutatkozott. Meddig hajlandó elmenni Budapest, amikor a magyar érdekek érvényesítéséről van szó?
– A világban zajló gyors és nagy horderejű változások miatt a külpolitika már nem az a kényelmes műfaj, mint volt néhány évvel ezelőtt, amikor a hosszú lefolyású stratégiagyártásról szólt, és a szóbeli jegyzék két hét alatt ért egyik helyről a másikra. A modern kommunikációnak köszönhetően, valamint a világ összeszűkülése és az egyre több konfliktus miatt a külpolitika mára éppen olyan gyors műfajjá – sok esetben harccá – vált, mint a belpolitika. A magyar külpolitikának az a hitvallása, hogy a leghatározottabban képviselnie kell a magyar érdekeket az ország határain kívül történő események alapján, így a legkeményebb diplomáciai eszközök használatától sem szabad megriadni. Ezért kérettem haza konzultációra a nagykövetünket Hollandiából, amikor a nyugat-európai ország budapesti diplomatája egyenlőségjelet tett a terroristák és a magyar kormány motivációi közé. Ez az oka, hogy világossá tettem: amíg Horvátországban a magyar gazdasági érdekeket sértő, a nemzetközi szabályokat be nem tartó események történnek, addig nem támogatjuk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozásukat. Hasonló okokból elleneztük volna Románia OECD-tagságát is, ha a marosvásárhelyi iskola ügyében nem születik meg a hosszú távú megoldás ígérete, és ezért tettük egyértelművé azt is, hogy a gyalázatos ukrán oktatási törvény miatt valamennyi létező ukrán érdekeltséget azonnal blokkolunk a nemzetközi szervezetekben. Nem szabad szívbajosnak lenni, és véget kellett vetni annak a túlhaladott külpolitikának, amely csak a meghunyászkodást ismerte, és megijedt a konfliktusoktól. A mostani patrióta külpolitika a végletekig hajlandó elmenni az ország, valamint a határainkon kívül élő magyar közösségek megerősítése érdekében.
– A többnyire feszültnek mondható utóbbi évekhez képest az elmúlt néhány hét során az enyhülés jelei mutatkoznak a magyar–román kapcsolatokban, egy indulatos nyilatkozatháborút követően még a vásárhelyi iskola ügyében is megoldás körvonalazódik. Minek tudható be ez a közeledés? Mennyiben jelenti a mostani elmozdulás az együttműködés beindulását? – Az elmúlt hetek eseményei világosan megmutatták Magyarország és Románia egymásrautaltságát. Millió szál köt össze bennünket a nemzeti közösségeink, a romániai magyarok és a Magyarországon élő románok révén. Mit nevezünk gazdasági egymásrautaltságnak, ha nem azt, hogy a két országnak egy év alatt hétmilliárd eurót meghaladó, dinamikusan növekvő kereskedelmi forgalma van. Olyan térségben élünk, amelyet a nálunk jóval erősebb országok néha pofozógépnek néznek, nem érzékenyek a mi érdekeinkre. A régió országainak észre kell venniük, hogy együttműködés és szoros kapcsolatrendszer nélkül nem tudunk érdeket érvényesíteni nemzetközi téren. Jó példa erre, hogy amióta a Visegrádi Együttműködés minden eddiginél hatékonyabban működik, sokkal erőteljesebb az érdekérvényesítésünk. Egy külső esemény, az ukrán oktatási törvény elfogadása egyaránt érzékenyen érintette Magyarországot és Romániát, és mivel Ukrajnában több mint félmillió román és magyar él, nyilvánvaló, hogy közösen kell fellépnünk. A teljesen értelmetlen, kívülről sokszor nehezen érthető konfliktusok generálása helyett a két ország képes közös sikertörténeteket építeni. Nem akarok nagy szavakat használni, de mindenképpen új dimenziót nyitott Liviu Dragnea román szociáldemokrata pártelnök és Orbán Viktor miniszterelnök, pártelnök két telefonbeszélgetése, majd az azt követő román nyilatkozatok, amelyek világossá tették: a bukaresti kormánynak az a szándéka, hogy megoldja a magyarság számára rendkívül fontos vásárhelyi iskolaügyet. Egyértelmű, hogy sokat tudunk ártani egymásnak, mármost ha ennyit tudunk ártani, akkor legalább ennyit tudunk használni. Mindkét oldalon leesett a tantusz, hogy a lehetőségeinket, képességeinket, a közelségünket, a bennünket összekötő szálakat nem egymás kárára, hanem egymás javára kell használnunk. Ha ez a racionális belátás végre mindkét b betűs fővárosban a kormányzati politika legmagasabb szintjére tud emelkedni, akkor az egymásrautaltságban sok mindent el tudunk érni közösen, a két ország és a két kisebbség pedig nagyon sokat profitálhat ebből.
– Ezek szerint van esély arra, hogy valamikor megnyílhatnak a Magyarország által régóta igényelt marosvásárhelyi és nagyváradi konzuli irodák? Ugyanakkor a román hatóságok nem ellenzik a magyar állam által Erdélyben beindítandó gazdaságfejlesztési programot? – Vannak előrelépések. Miután az erdélyi gazdaságfejlesztési programmal kapcsolatban világossá tettük, hogy pontosan azt akarjuk megvalósítani, mint az erdélyi szászokat támogató német állam, a román hatóságok nyitottnak és jóindulatúnak mutatkoznak. Így október 20-ig ki tudjuk írni a kisvállalkozásoknak, a mezőgazdasági termelőknek szánt pályázatainkat egymilliárd forint értékben. Megegyezés született az autópálya-összeköttetésről, valamint a gázvezetékek 2019-re történő kétirányúsításáról, és nagyon remélem, hogy a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátusainkon szolgálatot teljesítő diplomaták igazolványainak a kiállítása ügyében is átléptük a holtpontot. Ígéretet kaptunk arra, hogy az új csíkszeredai főkonzul is minél előbb megkapja a működési engedélyét. Gyakorlatilag mindenben megállapodtunk a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásáról, egy-két utolsó bürokratikus diplomáciai feladat maradt hátra. Bízom abban, a románok meg fogják érteni, hogy nem rossz szándékkal akarunk magyar jelenlétet megteremteni. Mindig elmondom nekik: ha új képviseletet, még egy kulturális intézetet akarnak létrehozni, növelni kívánják a diplomatáik számát Magyarországon, semmi probléma, mi örülünk az ő jelenlétüknek. Reméljük, ez a megközelítés előbb-utóbb itt is teret és polgárjogot nyer. Nem akarok elhamarkodottan kijelenteni semmit, de az érzésem az, hosszú idő után román oldalról most mutatkozik a legnagyobb nyitottság arra, hogy a kapcsolatrendszerünket európai mértékkel is intelligenssé tudjuk alakítani.
– Feltételezem, a kétoldalú viszony enyhülésével magyarázható az is, hogy Magyarország szívesen látná a visegrádi országok körében Romániát.
– Idén már négy kétoldalú találkozónk volt Teodor Meleşcanuval, emellett többször váltunk szót különböző események margóján. Sokkal jobb, hogy ennyit beszélünk egymással, az nem volt helyes, hogy eddig nem tettük. A visegrádi országok az európai növekedés motorját adják, a növekedési ütemünk jóval magasabb az európai átlagnál, aminél a román gazdaság gyarapodásának üteme is jóval erősebb. Tehát ha összefogunk, nagyon komoly gazdasági profitra tehetünk szert. A V4 bővítése nincsen napirenden, ugyanakkor egy szoros együttműködés Romániával mindenki számára előnyöket jelenthet. Jó néhány regionális biztonsági kérdést egyformán látunk, pontosan tudjuk például, hogy a Nyugat-Balkán milyen kihatással van erre a térségre: ha ott rend és nyugalom van, akkor pozitív, ha viszont nincs, annak végzetes hatása is lehet. Ezért hívtam meg az EU bővítését hagyományosan és erőteljesen támogató visegrádi, illetve nyugat-balkáni országok ezen a héten Budapesten rendezendő találkozójára a román és a szlovén külügyminisztert is, akikről tudom, hogy támogatják ezt az ügyet. Az a lényeg, hogy minél erősebb legyen a hangunk. A románokkal pragmatikus alapon ezután is együtt fogunk működni, ha olyan külügyi kérdésekről van szó, ami nekünk húsba vágó, legyen szó az ukrán oktatási törvényről vagy az Európai Unió nyugat-balkáni bővítéséről. Különben Ukrajna esetében azért kell határozottan kiállni, mert nemcsak egy már meglévő bajt kell rendezni, hanem meg kell előzni néhány újabbat is, ugyanis az állampolgársági és a nyelvtörvény tervezett módosítása a létében fenyegetné a kárpátaljai magyar nyilvánosságot és a közösséget. Mivel ugyanez érvényes a Cernăuți megyében és környékén élő román kisebbségre is, Bukarest átérzi ezt a problémát, ezért pragmatikusan együtt kell működnünk.
– Román politikusok és véleményformálók előszeretettel igyekeznek összefüggést teremteni a jó magyar–orosz államközi kapcsolatok és a székelyföldi autonómiatörekvések, illetve ezek Budapest általi támogatása között. Mi a véleménye ezekről a spekulációkról?
– Míg világ a világ, mindig lesznek olyan percepciók, olyan szellemek, amelyek ellen harcolni kell. Persze az ember nem tudja, ilyenkor komolyan kezdje-e fejtegetni, hogy ez nincs így, vagy egyszerűen intézze el azzal, hogy bolond lyukból bolond szél fúj. Egy kormánynak kutya kötelessége kiállni a határokon túl élő nemzeti közösségekért függetlenül attól, hogy van-e nagyhatalom a szomszédban. Mi nem azért állunk ki a magyarokért a Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban, Erdélyben, a Székelyföldön, mert van egy pragmatikusnak mondható kapcsolatunk az oroszokkal a kölcsönös tisztelet alapján, hanem mert ez a kötelességünk. Ha rossz lenne a kapcsolatunk Oroszországgal, ugyanígy kiállnánk a nemzeti közösségeinkért. A magyar külpolitika nem a washingtoni, brüsszeli, moszkvai érdekeket képviseli, a magyar külpolitika a magyar érdekeket képviseli. Tudom, nem volt ez mindig így, de amíg én tölthetem be a külügyminiszteri posztot, addig ez biztosan így marad. Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-176




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék