udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 56 találat lapozás: 1-30 | 31-56

Névmutató: Dorneanu, Valer

2003. március 15.

A közép-kelet-európai országok euroatlanti integrációja, a tapasztalatcsere és az együttműködés szorosabbá tétele volt a fő témája, illetve célja annak a megbeszélésnek, amelyet Magyarország és a vele szomszédos államok parlamenti vezetői tartottak márc. 14-én Budapesten. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a konferencia utáni sajtótájékoztatón elmondta: egyetértettek abban, hogy olyan térségben szeretnének élni, amelyet a biztonság, a stabilitás, az együttműködés és a prosperitás jellemez. A rendezvényen jelen volt Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke, Viorel Marian Pana, a román szenátus elnökhelyettese, Zdravko Tomac, a horvát parlament alelnöke, Olekszandr Zincsenko, az ukrán parlament alelnöke, Viliam Veteska, a szlovák törvényhozás alelnöke, Szlovénia részéről pedig Lojze Peterle, az európai ügyek bizottságának elnöke. /Szomszédos parlamenti vezetők Budapesten. Szorosabb együttműködést akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2003. március 24.

A Kovászna és Hargita megyei Román Ortodox Püspökség egyházkerületi gyűlésének több mint kétszáz papja, a parlament, az elnöki hivatal, a kormány és a két megye prefektusi hivatalának képviselői a Hargita és Kovászna megyei románság helyzetéről tárgyalt márc. 22-én Csíkszeredában. Az egyházkerületi gyűlés tagjai és a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának képviselői arra kérték a központi vezetést, szenteljen nagyobb figyelmet a térségben kisebbségben levő románság problémáinak és az etnikai szegregáció megállításának. Kérték a román nyelvű rádió- és tévéstúdiók létrehozását, valamint a választási törvény módosítását úgy, hogy a jogszabály biztosítson önkormányzati képviseletet a székelyföldi románoknak. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke szerint új megközelítésmódra van szükség a közösségi problémák rendezésére, amelyben a románok többé nem a múltra, hanem a jelenre összpontosítanak. A Hargita és Kovászna megyei románok képviselői kérték a központi vezetést, lépjenek fel határozottan a szélsőséges akciók megakadályozása érdekében, melyeknek célja egy etnikai alapon szerveződő régió létrehozása, a szegregáció és a két megye enklavizációja. /Kisebbségi románok fóruma. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2003. április 14.

Az ország közepének elszigetelődését eredményezné a Székelyföldi Fejlesztési Régió megvalósulása, szögezték le ápr. 12-én a Szociáldemokrata Párt Hargita megyei szervezetének képviselői. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter jelenlétében a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezete nyilatkozatban ítélte el a kezdeményezést. Szerintük a székelyföldi régió megvalósulása a magyar közösség elszigetelődését vonná maga után. "Az ország közepének nemzetiségi alapon történő elszigetelődése mind az ország fejlődésére, mind demokráciánkra káros hatással van" - áll a közleményben. Valer Dorneanu szerint gazdasági és adminisztratív régiókat nem lehet nemzetiségi alapon létrehozni. "Teljességgel kizárt, hogy nemzetiségi alapon szerveződő tartományok jöjjenek létre Romániában" - jelentette ki Besztercén Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, a székelyföldi régió megalakítására tett kísérletekre utalva. A szaktárca vezetője szerint az RMDSZ ilyen irányú próbálkozásai törvénybe ütköznek. /Rédai Attila: Az elszigetelődéstől tartanak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

2003. június 25.

A képviselőház jún. 24-én elutasította az RMDSZ-nek azt a módosító indítványát, amely törölte volna a "nemzetállam" kifejezést az alkotmány első cikkelyéből. A módosító javaslatot csak az RMDSZ képviselői támogatták 23 szavazattal, a többi parlamenti párt összesen 238 képviselője nemmel szavazott. Varga Attila képviselő a plénum előtt kifejtette: a nemzetállam kifejezés "anakronisztikus és nem helyénvaló", nem felel meg a jelenlegi politikai valóságnak és "potenciális veszélyt jelent a nemzeti kisebbségekre". Hozzátette: a kifejezés megtartása jogi alapot szolgáltathat egy nacionalista és kisebbségellenes politikának. Az SZDP, a DP, az NLP és az NRP képviselői elvetették Varga Attila érveit, és kifejtették, hogy nem támogatják az RMDSZ kezdeményezését. "A nemzetállam kifejezés összhangban van az európai követelményekkel, és nem lehet alapja a kisebbségek elnyomásának", mondta Valeriu Stoica liberális képviselő. Ioan Timis (SZDP) szerint minden európai ország alapja a nemzetállam. Lucian Bolcas NRP-s képviselő szerint az RMDSZ "nemzetellenes téziseket kíván bevezetni". "Talán egy másik alkotmányt, egy másik országot kívánnak! Akkor távozzanak!", mondta Bolcas az RMDSZ képviselőinek. A nagy-romániás képviselő beszéde felbolydulást keltett az RMDSZ-frakcióban, de a liberálisok és Valer Dorneanu házelnök is bírálta a diskurzust. /Nem törölték a "nemzetállam" kifejezést az alkotmányból. Elvetették az RMDSZ indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2003. július 14.

Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke júl. 13-án Marosfőn találkozott a Hargita és Kovászna megyei románok képviselőivel, akik ismertették a nemzeti és kulturális identitásuk megőrzésében tapasztalt nehézségeket. Szerintük az iskolák etnikai alapon történő szétválasztása katasztrofális következményekkel járt, elmélyítette a románok és magyarok közti szakadékot. Valer Dorneanu képviselőházi elnök kijelentette, nem ért egyet az iskolák etnikai alapon történő szétválasztásával, de figyelembe vették a magyar közösség anyanyelvű iskolákra való igényét, ez pedig európai jog, ami szerepel a Regionális Nyelvek Európai Chartájában. /Diszkriminációról panaszkodnak a Hargita és Kovászna megyei románok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/

2003. szeptember 2.

Az új parlamenti ülésszak szept. 1-jei, első napján megtartotta egy évig érvényes tisztújító ülését az RMDSZ szenátusi frakciója. A frakcióelnöki, -alelnöki és -titkári tisztségbe visszaválasztották Verestóy Attila, Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorokat. A szenátus titkárává az RMDSZ Puskás Bálint Zoltánt javasolta, őt a plénum megerősített tisztségében. A szenátus elnöke, Nicolae Vacaroiu mellett a régi-új alelnökök Doru Ioan Taracila (PSD) és Gheorghe Buzatu (Nagy-Románia Párt - PRM). A képviselőház plénuma szintén megválasztotta az őszi parlamenti ülésszak új házbizottsági tagjait. A parlament alsóházának titkári tisztségébe újraválasztották Borbély Lászlót; Borbély mellett a képviselőház teljes eddigi vezetőségének bizalmat szavaztak. Ezek szerint Valer Dorneanu az elnök. Az RMDSZ képviselőházi frakciójában nem tartottak választásokat, ugyanis - amint azt Kelemen Atilla frakcióvezető a Krónikának elmondta - a frakció vezetőségének mandátumát az év elején újítják meg. /Salamon Márton László: Régi-új vezetőség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2003. szeptember 5.

Szept. 4-én a képviselőház tárgyalta azokat a törvénytervezeteket, amelyek kimondják Gyergyószentmiklós, Zsilyvajdejvulkány, Lupény és Margitta megyei jogú városi /municípiumi/, míg Szentanna városi rangra emelését. A Gyergyószentmiklósra vonatkozó előterjesztés nem várt nehézségekbe ütközött a Nagy-Románia Párt honatyái részéről, akik Margitta mellett kardoskodva azt állították: a Hargita megyei városban nincsenek meg a törvény által előírt feltételek és a szükséges infrastruktúra a megyei jogú várossá váláshoz. Valer Dorneanu házelnök ellenben arra kérte a honatyákat, mellőzzék a "nacionalista felhangokat", majd közölte, gyerekkora óta ismeri Gyergyószentmiklóst, amely Erdély egyik legősibb városaként többek között a nemzetiségek együttélése terén is példamutató. A végleges szavazást szept. 10-én tartja a képviselőház. A szintén Hargita megyei, de román többségű Maroshévíz már tavaly megkapta a municípiumi rangot, noha a törvény által előírt feltételeknek a Maros-parti város sem tudott teljes mértékben megfelelni. Az erre vonatkozó jogszabály feltételei között szerepel a legkevesebb 25 ezer fős lakosság, valamint megfelelő oktatási, egészségügyi és sportlétesítmények. /Gergely Edit: Municípiumi huzavona. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

2003. október 20.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke mondott beszédet okt. 18-án, a csíkszeredai Milleniumi római katolikus templom felszentelési ünnepségén. A Makovecz Imre által tervezett új templomot mintegy kétezer hívő és számos egyházi méltóság jelenlétében Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szentelte fel. Az eseményen a román, illetve a magyar kormány képviseletében jelen volt és beszédet mondott Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, illetve Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke is. Az ünnepi szentmise keretében Jakubinyi György köszönetet mondott a két kormánynak, illetve az RMDSZ-nek a templom felépítésében nyújtott jelentős anyagi támogatásért. Markó Béla úgy vélte, a templom felépítése az egyik legszebb székely hagyomány, a kaláka továbbélését bizonyítja. Székelyföld közösségeit mindig is a hit, a remény és mindenekelőtt az összefogás jellemezte. - Ha egy közösségnek van temploma, akkor otthona is van - szögezte le a szövetségi elnök. /Katolikus templomot szenteltek Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

2003. október 24.

Az Alkotmánybíróság a parlament okt. 23-i együttes ülésén megállapította, hogy az alkotmánymódosító törvényt elfogadta az okt. 18-19-én rendezett népszavazás. Nicolae Popa, az Alkotmánybíróság elnöke ismertette a testület erre vonatkozó határozatát, valamint jelentését a referendum szervezési és lebonyolítási procedúráinak betartásáról. Az Alkotmánybíróság nem regisztrált az előírásoktól való eltéréseket és választási csalást. A testület elutasította a Nagy-Románia Párt (NRP) két óvását. A hivatalos eredmények szerint 17 842 103 személy szerepelt a listákon, 9 938 441 választópolgár (55,7%) szavazott, az "igen" szavazatok száma 8 915 022 (89,7%), az ellenszavazatok száma 875 172 (8,81%). Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke közölte: az új alkotmány a Hivatalos Közlönyben való megjelenése pillanatában lép életbe. /Döntött az Alkotmánybíróság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2004. január 21.

Továbbra is a román politikusok össztüze alatt áll a január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómiatervezet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács január 21-i ülésén hivatalosan kivizsgálják az ügyet, mert az ellentétben áll a demokráciával és az európai értékekkel. Iliescu úgy vélte, hogy Románia a legmeggyőzőbb példa a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése terén. – Románia kivételével nem létezik Európában olyan állam, amely parlamenti képviseletet biztosítana a kisebbségeknek. A bírálók közé pártszínezet nélkül minden román politikai párt felsorakozott. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezete agresszív és ellentétben áll az európai szellemmel – vélte egyik nyilatkozatában Mircea Geoana román külügyminiszter. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) ügyvezető elnöke, a képviselőház jogi bizottságának elnöke leszögezte: a Székelyföldet autonóm tartománnyá alakítani kívánó törvényjavaslat sohasem fog átmenni a román parlamentben. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Valer Dorneanuhoz, a képviselőház elnökéhez fordult levélben. Az elöljáró azt kérte az alsóház elnökétől: hívja össze rendkívüli ülésre a képviselőházat, és helyezzék törvényen kívül az SZNT-t és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. /Magyarországra küldték a székelyeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2004. február 5.

A parlamentnek meg kellene vitatnia az SZNT autonómia–tervezetét, hogy a kezdeményezők lássák, miként reagálnak a törvényhozók "abszurd ötleteikre" – jelentette ki Valeriu Dorneanu, a képviselőház elnöke. "A kezdeményezőknek – akik mégiscsak román állampolgárok, másképp nem hívhatom őket – tudniuk kell a képviselők véleményét" – magyarázta Dorneanu, aki hozzáfűzte: eddig még senki nem juttatta el a dokumentumot a képviselőházba. /(egy): Dorneanu: Tárgyalnunk kell az autonómia–tervezetet a parlamentben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./

2004. március 23.

Garda Dezső képviselő tárgyal Valer Dorneanuval, az alsóház elnökével, hogy az erdőgazdálkodási törvényről szóló jelentés ismét az egyeztetőbizottság elé kerüljön. Az történt ugyanis, hogy a testület által korábban elfogadott változat „út közben” módosult. Garda rámutatott, hogy a képviselőház ülésén nem a testület által elfogadott változat került a plénum elé. Ebben ugyanis még az állt, hogy a fakitermelésnél használt bárcákat a szaktárca területi felügyelőségei állítják ki mind a magán-, mind pedig az állami erdészetek számára. A képviselők azonban azt szavazták meg, hogy a számlatömbök kiállítása az állami erdészetek hatáskörébe tartozik. A képviselő szerint bizonyos kormánytisztviselők módosíthattak rajta, ezt azonban nem tudja bizonyítani. A többi RMDSZ-es kollegájával együtt a márc. 15-i ünnepségek miatt nem vett részt a jelentés képviselőházi megszavazásán. Így csak másnap szerzett tudomást arról, hogy a tervezet egyik fontos előírása megváltozott. /Cseke Péter Tamás: Szabotálták a jogszabályt? = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

2004. szeptember 25.

Kifogásolta a magyar politikusok gyakori erdélyi utazásait és követelte "a magyar hivatalos személyek semmivel sem indokolt romániai magánlátogatásainak megritkítását" a Cronica Romana bukaresti napilap szept. 24-i száma. A magyarellenes román újság arra reagált, hogy Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke október elsején Szatmárnémetiben találkozik Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. A román lap magyarázatot követelt "a látogatás céljáról és körülményeiről olyan körülmények között, amikor az (csak) Erdélyre szorítkozik". A vezércikket szignáló lapigazgató, Razvan Voncu felrótta a bukaresti hatalomnak, hogy 1989 óta Magyarországgal szemben "egyfajta furcsa vazallusi magatartást és naivitást tanúsít". /A Cronica Romana magyarellenes kirohanása Szili Katalin tervezett romániai látogatása kapcsán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./

2004. szeptember 27.

Túlzottak és minden politikai alapot nélkülöznek a Nagy-Románia Pártnak és a Cronica Romana c. napilapnak a Szatmárnémetiben sorra kerülő román-magyar parlamenti párbeszéddel kapcsolatos múlt heti kirohanásai – szögezte Valer Dorneanunak, a román képviselőház elnöke nevében kiadott sajtóközlemény. A román parlament képviselőháza és az Országgyűlés stratégiai partnerség alapjait rakta le egy olyan szoros együttműködés kifejlesztése érdekében, amely hozzájárul a kormányszinten már meglévő kölcsönös kapcsolatok megszilárdításához. A sajtóközlemény emlékeztetett rá, hogy 2001-ben megállapodás született a két ország törvényhozása elnökeinek rendszeres évi találkozójáról. /Valer Dorneanu visszautasította a magyarellenes „vészjelzéseket”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. október 1.

Okt. 1-jén találkozik Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke Szatmárnémetiben dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. Korábban ők írták alá a román és magyar törvényhozás közötti stratégiai partnerségről szóló együttműködési programot, amelynek értelmében hivatalosan is együttműködhetnek a két törvényhozás szakbizottságai. 2002. szeptemberében Szili Katalin fogadta Magyarországon a román képviselőház Valer Dorneanu elnök vezette küldöttségét. A román delegáció Szatmár megyei tagja, Varga Attila parlamenti képviselő elmondta, ez a találkozó elsősorban protokolláris jellegű. Valer Dorneanu egyetemi professzor, 2000. december 15–e óta a román képviselőház elnöke. /Simon Levente: Valer Dorneanu és dr. Szili Katalin Románia EU–csatlakozásának érvényesítéséről tárgyal ma Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

2004. október 2.

A környezetvédelem, az észak-erdélyi autópálya, valamint az európai integrációs folyamat témája állt – többek közt – a középpontjában annak a megbeszélésnek, amelyet okt. 1-jén Szatmárnémetiben folytatott Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A találkozó után a felek közös sajtóértekezlet keretében számoltak be megbeszéléseik eredményeiről. Emlékeztettek: a két parlament stratégiai együttműködésének a jegyében 2003-tól rendszeresen találkozik és konzultál egymással a két törvényhozó testület elnöke. Szili Katalin elmondta: vendéglátója tájékoztatta őt arról, hogy az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti szakasza 2008-ra elkészül. Szili kérte román partnerét, hogy Bukarest támogassa a csíkszeredai főkonzulátus felállításának a lehetőségét. /Környezetvédelem, autópálya, európai integráció – a tegnapi Szili–Dorneanu találkozó fő témái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2006. december 18.

Traian Basescu államfő december 18-án mutatja be a parlamentben a Vladimir Tismaneanu politológus vezette bizottság jelentését. A testületet az államfő kérésére hozták létre azt követően, hogy több civil szervezet is felszólította Basescut: hivatalosan ítélje el a kommunizmust. A Tismaneanu-bizottság feladata az volt, hogy olyan tudományos dolgozatot készítsen, amely tényeket felsorakoztatva mutassa be a kommunizmus bűncselekményeit a kezdetektől, azaz az 1947. december 30-i államcsínytől egészen annak 1989. decemberi megbuktatásáig. Néhány nappal a dokumentum hivatalos bemutatása előtt Tismaneanu a bukaresti Adevarul napilap szerkesztőségébe is eljuttatta a jelentést, amelyet az újság ismertetett. A bizottság azt kéri, hogy az elnök ítélje el a kommunista rendszert, nevezze meg a bűnösöket, továbbá támogassa a levéltárak anyagához való szabad hozzáférést. A 660 oldal egyebek mellett felsorolta azoknak a nevét, akik hozzájárultak a diktatúra kibontakozásához és fenntartásához. A törvénytelenségen alapuló rendszer létrehozásáért és fenntartásáért vétkesek című fejezetben, többek között, Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Gheorghe Apostol, Gogu Radulescu, Manea Manescu és Ion Iliescu neve szerepel. A volt államfő /Iliescu/ neve egy másik fejezetben is megjelenik, amely a kommunista ideológia lakosság körében való erőszakos terjesztéséről szól. Ebbe a kategóriába sorolhatók: Mihai Roller, Paul Niculescu-Mizil, Walter Roman (Petre Roman édesapja), Silviu Brucan és mások. A Román Kommunista Párt (RKP) aktivistái között található Mihai Bujor Sion (fia 1990 után Iliescu tanácsadója volt) és Leonte Tismaneanu (a bizottság elnökének, Vladimir Tismaneanunak az édesapjáról van szó, aki az ötvenes években tisztséget töltött be az RKP-ban). A kommunizmus eszméinek propagálásában fontos szerepet játszott Paul Niculescu-Mizil, Leonte Radu, Eugen Florescu és Ion Iliescu. A jelentés tartalmazza azoknak a művészeknek, íróknak és költőknek a nevét is, akik műveikben és alkotásaikban a rendszert dicsőítették, mint például Eugen Barbu, Corneliu V. Tudor, Dan Zamfirescu, Ion Dodu Balan, Dinu Sararu, Adrian Paunescu, Ilie Badescu, Mihai Ungheanu, Nicolae Dan Fruntelata, Ilie Purcaru és Arthur Silvestri. A külpolitikáról szóló fejezetben, többek között, Vass Gizella (Bogdan Oltenau liberális képviselőházi elnök nagyanyja) és Andrei Stefan neve szerepel. Tismaneanu jelezte, hogy a kutatás során legnehezebben a Külügyi Hírszerző Szolgálattal (SIE) tudtak együttműködni. Elsőként a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu V. Tudor reagált a Tismaneanu-bizottság megállapításaira. Vadim azzal fenyegetőzött, hogy a szociáldemokratákkal karöltve bojkottálni és szabotálni fogják Basescu beszédét, bekiabálásokkal, valamint füttykoncerttel próbálják majd megzavarni az államfő felszólalását. Tudor cáfolta, hogy személyesen ismerte volna a néhai diktátort, akit különben „nagy román hazafinak” és „az egyik legnagyobb államférfinak” tekint. A Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnökévé választott Ion Iliescu exállamfőt ért vádakról a párt etikai bizottságának elnöke, Valer Dorneanu úgy vélekedett: a PSD nem hajlandó részt venni az elnöki bizottság „politikai játszmájában”, amelynek célja Iliescu lejáratása. /Papp Annamária: Basescu ma mutatja be Tismaneanu jelentését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2012. július 4.

Takarítanak a szociálliberálisok (Rendkívüli parlamenti ülésszak)
A tegnapra összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) nagytakarításáról szólott: leváltották a nép ügyvédjét, a szenátus és a képviselőház elnökét, s a szövetség berkeiből kiszivárogtatott hírek szerint következő lépés az államfő felfüggesztése lesz.
Traian Băsescu szerint azonban a várhatóan még a héten kezdeményezett felfüggesztése csak köztes lépés a végcél eléréséhez: a bíróság fölötti befolyás megszerzéséért. A SZLSZ „menetelése” azonban nem csak az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (DLP) szerint államcsíny, vagy a demokrácia halála Romániában, hanem európai fórumok, illetve az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete is aggodalmát fejezte ki.
Előbb a nép ügyvédje
A parlament két házát tegnap azért hívták össze rendkívüli ülésre, hogy megválasszák a közszolgálati rádió és televízió elnök-vezérigazgatóit, és Victor Ponta miniszterelnök beszámoljon az Európai Tanács júniusi üléséről. Az együttes ülés után azonban az SZLSZ a rendkívüli ülésszak napirendjére vetette a parlamenti házelnökök és a nép ügyvédjének a leváltását is. Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke kijelentette, az SZLSZ „az alkotmány és a törvények megszegése miatt” kérte a nép ügyvédje, Gheorghe Iancu leváltását. Hírforrások szerint a kormánytöbbség ezzel is az államfő eltávolításához készíti elő a terepet, a nép ügyvédjét azért kellett eltávolítaniuk, mert neki van joga a sürgősségi kormányrendeletek ellen panaszt emelni az alkotmánybíróságon – miként azt megtette, amikor a Ponta-kabinet az Elnöki Hivatal alárendeltségéből a szenátuséba helyezte át a román kulturális külképviseletek ernyőszervezetét, a Román Kulturális Intézetet. A parlament két házának közös ülésén 236 igen, egy ellenszavazattal és 19 tartózkodással váltották le Gheorghe Iancut, a nép ügyvédje tisztséget átmenetileg Valer Dorneanu látja el.
Házelnökök eltávolítása
Az SZLSZ ezt követően benyújtotta a kérést Vasile Blaga, a szenátus, illetve Roberta Anastase, a képviselőház elnökének leváltására. A szenátus elnökének pártállása azért fontos, mert ha a parlament Traian Băsescu felfüggesztéséről dönt, akkor – a leváltásról rendezendő népszavazásig – a szenátus elnöke tölti be az ideiglenes államfői tisztséget. Vasile Blaga szenátuselnök leszögezte, ő nem fog rendkívüli szenátusi ülést összehívni azért, hogy leváltsák tisztségéből, és abba sem egyezik bele, hogy a már meghirdetett rendkívüli ülés napirendjét kibővítsék a szenátuselnök leváltására irányuló kérésével, mivel az SZLSZ ez irányú kérése „alkotmányellenes és törvényellenes”. A szenátus Állandó Bizottsága (ÁB) azonban úgy döntött, rendkívüli ülést hív össze délutánra Vasile Blaga házelnök leváltása és új elnök megválasztása érdekében. Az ÁB Vasile Blaga házelnök hiányában ült össze, 11 tagja közül heten voltak jelen az ülésen (a DLP-sek nem vettek részt), és Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke szerint a jelenlevők egyöntetűen megszavazták a rendkívüli ülés összehívását. Vasile Blaga szerint az ÁB összehívása is törvénytelen, a bizottságot csak ő hívhatta volna össze. A szenátus plénuma délután aztán titkos szavazással leváltotta tisztségéből Vasile Blaga házelnököt: Ion Chelaru ülésvezető ismertetése szerint hetven igen, egy tartózkodó vokssal menesztették a DLP pártelnökét. Ezt követően Mario Oprea liberális szenátor bejelentette, az SZLSZ szenátusi frakciói Crin Antonescut javasolják a felsőház elnöki tisztségébe, más frakció pedig nem tett javaslatot. Crin Antonescu liberális pártelnököt ezt követően 73 igen szavazattal választották meg a szenátus elnökévé, egy szavazatot semmisnek nyilvánítottak. Vasile Blaga az Alkotmánybíróságon fellebbezte meg a leváltásáról szóló határozatot. Tegnap késő este sor került a képviselőház elnökének leváltására is, miután az alsóház jogi bizottságában az SZLSZ-es és független képviselők a Roberta Anastase eltávolításához szükséges szavazást egyhangúlag elfogadták. Az SZLSZ előzetes bejelentése szerint helyére Valeriu Zgoneat, a Szociál Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetőjét jelölik.
Súlyosabb a bányászjárásnál
Tegnap este Traian Băsescu államfő szűkszavú nyilatkozatot tett, melyben felszólította az SZLSZ társelnökeit, Victor Pontát, Crin Antonescut és Daniel Constantint, a kormányt támogató független képviselők csoportjának vezetőjét, Gabriel Opreát és az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort, azonnal hagyják abba támadásaikat az állam intézményei ellen. Az államfő úgy értékelte: a kormány és a parlamenti többség cselekedetei súlyosan sértik az Európai Unió alapértékeit, véleménye szerint az ország törvényeinek súlyos megsértésével rendkívül nehéz helyzetbe hozták Romániát – olyanhoz, melyet az 1990. júniusi bányászjáráshoz hasonlított. Az államfő úgy értékelte, az SZLSZ tisztogatásának végcélja nem a tisztségéből való felfüggesztés, az csupán köztes állomás, hanem az igazságszolgáltatás fölötti hatalom megszerzése. „Meg kell érteniük, hogy eljött az ideje, amikor az igazságszolgáltatás előtt a politikusok egyformák bármely más állampolgárral” – mondta Băsescu. Az államfő beszéde után Victor Ponta és Crin Antonescu – immár a szenátus elnökeként megszólalva – is azt nyilatkozta, felkérik Traian Băsescut, hagyja abba a megfélemlítést, a fenyegetést, és hagyjon fel azzal, hogy mindenkinek diktálni akarjon. Antonescu hozzátette, nem félnek Băsescutól, ha féltek volna tőle, ma Romániában nem létezne demokrácia. Kelemen Hunor szintén reagált az államfő vádjára, visszautasítva azt, hiszen az RMDSZ nem szavazta meg a nép ügyvédjének leváltását, és a parlament két háza vezetőinek lecseréléséről szóló szavazáson a szenátusban és a képviselőházban is jelen voltak, de nem szavaztak.
Államcsíny? Diktatúra?
Az ellenzék több politikusa államcsínyként értékelte az SZLSZ tegnapi erőfitogtatását. Mihai Răzvan Ungureanu korábbi kormányfő a holnapi kormányellenes tüntetésre szólított fel, szerinte a Forradalom téren tartandó rendezvény nem a DLP megmentésére irányul, „mert a párt elég hibát követett el, amelyekért most fizet, de sohasem gondolt arra, hogy egymás után számolja fel az állam intézményeit, mint teszi a mostani hatalom”, mondta, hozzátéve: ami most történik, a két világháború közti időszak sötét történéseire emlékeztet. „Ponta és az SZLSZ lábbal tiporja az alkotmányt, a törvényeket, a demokratikus intézményeket. Ítéletidőt élünk, mely a demokrácia építésének huszonkét évét sepri el. Ma Ponta és az SZLSZ államcsínyt követett el, a törvényeket saját zsarnoki vágyaikkal helyettesítették” – áll Monica Macovei DLP-s EP-képviselő nyilatkozatában, aki szerint a nép ügyvédjének és a két házelnöknek a leváltása, a törvény értelmében elmozdíthatatlan alkotmánybírák leváltása, a közszolgálati televízió és rádió elnöki tisztségeinek megszerzése a diktatúra előkészítéséhez vezet. Raluca Turcan, a DLP alelnöke szerint a Ponta–Antonescu páros folytatja a Ceauşescu–Iliescu–Năstase-vonal demokráciaellenes politikáját, és az SZLSZ az állami intézmények politikai meglincseléséhez fogott. Cezar Preda, a DLP másik elnökhelyettese szerint „Ponta és Antonescu elindította a dzsihádot a demokratikus Románia ellen”, úgy véli, a házelnökök után az alkotmánybíróság és az ellenzéki honatyák felmentése, a szabad sajtó és az értelmiségiek elhallgattatása következik, mindez pedig „két, lopáson és plágiumon tetten ért, alkalmatlan pártvezér diktatúrája felé vezet”.
Európa figyelmébe
Az Európai Néppárt (ENP) romániai delegációjának vezetője, Theodor Stolojan minden EP-képviselőt levélben tájékoztatott az SZLSZ-kormány „félrecsúszásairól” – közölte Cristian Preda, a DLP első alelnöke, hozzátéve, folyamatosan tájékoztatják az Európai Bizottság tagjait is. „Ami most történik, súlyosabb, mint Iliescu mineriádái” – jelentette ki. Joseph Daul, az ENP EP-képviselőcsoportjának vezetője kijelentette, felkéri az Európai Bizottságot, vizsgálja ki, mennyire törvényesek a Romániában zajló politikai változások. „Nagyon felháborított, ami történik. A nép ügyvédjének, a két házelnöknek a leváltása, az alkotmánybíróság törvényének megváltoztatása és két alkotmánybíró kicserélése bámulatos lépések, komoly okot adnak arra, hogy a romániai demokráciába vetett hit megdőljön. Az Európai Unió egyetlen állama sem tiporhatja így a jogállamiságot, az összes demokratikus elvet” – mondta. Viviane Reding, az Európai Bizottság jogi ügyekkel megbízott alelnöke is aggodalmát fejezte ki az alkotmánybíróságot ért támadások miatt. Az alkotmánybíróság egyébként a Velencei Bizottsághoz és más európai intézményekhez fordult, mert a taláros testület az alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezi a kormány ellene irányuló támadásait: Victor Ponta az utóbbi napokban több ízben kijelentette, hogy az alkotmánybíróság Traian Băsescu államfő befolyása alatt áll, akadályozza a kormány munkáját, és ezért az új kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására.
Gittenstein is aggódik
Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark Gittenstein tegnapi közleménye szerint „mélységesen foglalkoztatja minden, a demokratikus intézmények függetlensége ellen intézett támadás”, kijelentve, az állami intézményeket ért bármilyen „manipulálási kísérlet vagy támadás” az egyesült államok kormányának „aggodalomra ad okot”. Figyelmeztetett, az ilyen kísérletek a pénzügyi piacok figyelmét is felkeltik – ami meg is történt, tegnap már gyengítette a román befektetési eszközök súlyozására adott ajánlását a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatócsoport, azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a várható romániai politikai fejlemények valószínűleg kedvezőtlenül hatnak majd a román gazdaság növekedési kilátásaira és a folyamatban lévő EU/IMF-programra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. augusztus 27.

Traian Băsescu visszatérhet a hivatalába
Megjelent hétfőn este a Hivatalos Közlönyben a referendum érvénytelenségéről szóló alkotmánybírósági határozat szövege, így Traian Băsescu államfő visszatérhet a hivatalába. A szöveget előbb a parlamentnek is tudomásul kellett volna vennie, ám az ülés két órát késett délután a kormánypárti honatyák bojkottja miatt.
Bojkottal keződött
A liberálisok kezdeményezésére a teljes a Szociál-Liberális Szövetség (USL) bojkottálta a parlament rendkívüli ülését, amelyet azért hívtak össze, hogy felolvassák a július 29-i referendumot érvénytelenítő alkotmánybírósági határozatot, így Traian Băsescu egyelőre nem térhez vissza a Cotroceni palotába.
Valeriu Zgonea, az alsóház szociáldemokrata elnöke előbb félórás halasztást jelentett be, de Ioan Ghişe liberális és Victor Socaciu szociáldemokrata honatyák arról beszéltek az USL összevont frakcióülése után, hogy további magyarázatot várnak az Alkotmánybíróság részéről. Az első halasztás lejártával Eugen Nicolăescu liberális frakcióvezető-helyettes újabb félórás szünetet kért.
Nincs kvórum
Az ülésteremben összesen 190 honatya jelent meg, a kvórumhoz 217 képviselőnak és szenátornak kellene részt vennie a plenáris ülésen.
A sajtó információi szerint az USL azt várná a kvórum biztosításáért cserébe a Demokrata-Liberális Párttól (PDL), hogy egyezzen bele az ombudsmani tisztséget ideiglenesen elfoglaló Valer Dorneanu mandátumának véglegesítésébe.
Eközben a parlament épülete előtti Izvor-parkban mintegy 200-an tüntetnek Traian Băsescu visszatérése ellen.
RMDSZ az USL-nek: gyertek ülésezni
Máté András képviselőházi frakcióvezető a maszol.ro-nak elmondta: az RMDSZ álláspontja szerint az USL honatyáinak részt kell venniük a rendkívüli ülésen, hogy mielőbb érjen véget a politikai válság.
A jogász-képviselő kérdésünkre elmondta: ahhoz, hogy elkezdhessék az ülést, a honatyáknak határozatképes létszámban kell jelen lenniük. „Az alkotmánybírósági határozat felolvasásakor már nem számít a jelenlét" – magyarázta.
Meggondolta magát az USL?
Az összevont frakcióülés után az USL képviselői és szenátorai kezdtek beszivárogni a terembe – tájékoztatnak a hírtelevíziók. Szociáldemokrata források szerint a kormánypárti honatyák meggondolták magukat, és mégis részt vesznek az ülésen.
Sajtóinformációk szerint a döntésben nagy szerepe volt a jelenleg Dél-Afrikában tartózkodó Victor Ponta kormányfőnek, az USL társelnökének, aki sms-ekben kérte kollégáit, hogy vegyék tudomásul az alkotmánybíróság határozatát. Hasonlóan járt el állítólag a nyári szabadságát Olaszországban töltő Crin Antonescu, az USL másik társelnöke is.
Az USL döntését végül megerősítette Viorel Hrebenciuc, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke. „Nem gondoltuk meg magunkat, csak azt tesszük, ami jobb az országnak" – magyarázta a sajtónak.
Megvan a létszám
Mintegy harminc USL-s képviselő és szenátor visszatérésével határozatképes létszámú (238) honatya tartózkodik a teremben, így meg lehetett kezdeni a parlament rendkívüli ülésszakát.
A liberális Ioan Ghișe szenátor azt javasolta: halasszák el két nappal a Traian Băsescu visszatérést megakadályozó határozattervezeteinek a vitáját, vagy pedig a jogszabályokat küldjék a jogi szakbizottságokhoz. A vita elhalasztására vonatkozó javaslatát leszavazták.
A szavazás után az USL képviselői és szenátorai kivonultak a teremből, de az alkotmánybírósági határozat tudomásul vételéhez a jelenlétükre nincs is többé szükség.
Felovasták a határozatot
Az alkotmánybíróság egyik tagja, Ștefan Minea felolvasta a referendum érvénytelenségéről szóló határozatot. Ezután a parlament ülése véget ért, a honatyák szeptember 3-ig még vakációban vannak.
Az ülés után a határozat szövege megjelenik Hivatalos Közlönyben. Ezt követően Traian Băsescu újra elfoglalhatja hivatalát.
maszol.ro

2016. július 7.

Iohannis legyőzte a parlamentet
Alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tette volna, hogy a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt önkormányzati tisztségviselők ne veszítsék el mandátumukat. A törvénymódosítás ellen Klaus Iohannis emelt alkotmányossági kifogást, ez volt az utolsó lehetőség a törvény megtámadására, miután a parlament elutasította az államfőnek a jogszabály újbóli átvizsgálására vonatkozó kérelmét.
Klaus Iohannis korábban megfontolásra visszaküldte a jogszabályt a parlamentnek, amely azonban június elején elutasította kifogásait, és ismét megszavazta a törvénymódosítást. A jogszabály értelmében már csak akkor veszítették volna el mandátumukat a jogerősen elítélt választott önkormányzati tisztségviselők, ha letöltendő börtönbüntetést kapnak. Kivételt a megvesztegetésért vagy csúszópénz elfogadásáért elítélt polgármesterek, illetve megyeitanács-elnökök képeztek volna, akiknek a mandátuma akkor is hivatalból megszűnt volna, ha felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik őket jogerősen. Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság ideiglenes elnöke elmondta: a taláros testület egyhangú döntést hozott, és a törvénymódosítás egészét megsemmisítette, mivel az megkülönböztetést vezetne be a jogerősen bűnösnek talált önkormányzati tisztségviselők között. Hozzátette: a jogszabály eltérítette volna a törvényhozó testület eredeti célkitűzését is, amely azért rendelkezett a mandátum automatikus elvesztéséről a jogerősen elítélt választott önkormányzati tisztségviselők esetében, hogy feddhetetlenséget és felelősségteljes hozzáállást követeljen meg tőlük.
Az elnök alkotmányossági óvásában arra hivatkozott, hogy a törvénymódosítás konjunkturális célokat követ, és nem tükrözi a társadalom általános érdekeit, ellentétes az alkotmány által szavatolt társadalmi értékekkel, és akadályozza a korrupció elleni harcot. Iohannis azt a megkülönböztetést is kifogásolta, hogy a korrupciós bűncselekmények közül a törvényhozók kettőt kiragadtak, és például a befolyással való üzérkedést ezek szerint nem tartják összeférhetetlennek az önkormányzati mandátummal.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 | 31-56




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék