udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 76 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76

Névmutató: Soporan, Vasile

2003. április 23.

Ápr. 22-én Gheorghe Funar Kolozsvár polgármestere újabb bizonyítékot szolgáltatott magyar nyelvtudására vonatkozóan. A Vasile Soporan ellen benyújtott rágalmazási és sértési per tárgyalásán Gheorghe Funar nehezményezte, hogy nem a megyei tanfelügyelőségtől, hanem a Duna tv-ből értesült a Gheorghe Sincai Líceumban történtekről. Funar beperelte a prefektust, mert szerinte Vasile Soporan megsértette és rágalmazta egy, az említett oktatási intézménynél történtekkel kapcsolatos sajtóközleményben. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter novemberi látogatását követően Funar nyilvánosságra hozott egy, az államfőnek intézett nyílt levelet, amelyben azt állította, a tanügyminiszter és az RMDSZ képviselői titkos egyezséget kötöttek a prefektus irodájában "a román líceum magyar kézre adásáról". Válaszában a prefektus rosszhiszeműséggel vádolta a polgármestert, amit Funar rágalmazónak és sértőnek vélt, így beperelte a kormány helyi képviselőjét. - Csak 1990-ben történhetett meg, amikor még nem voltam polgármester, hogy a román iskolákból kitegyék a román gyerekeket az RMDSZ-es fiókák beköltöztetése érdekében - jelentette ki a tárgyaláson Funar. A tanúk sorra tagadták, hogy Ecaterina Andronescu múlt évi kolozsvári látogatása során szóba került volna a volt református fiúgimnázium visszaszolgáltatásának ügye. Amíg én leszek az igazgató, addig a Sincai Líceum román oktatási intézmény marad! - mondta az igazgató. /Kiss Olivér: A polgármester a Duna tévét nézi. Politikai célú pereskedés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2003. május 14.

Máj. 13-án Funarnak, Kolozsvár polgármesterének két óra leforgása alatt négy peren kellett megjelennie. Valamennyi esetben ő a felperes. A városvezető úgy érezte, hogy az általa perelt személyek, Cosmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főfitkára, Vasile Soporan prefektus és helyettese, Dan Canta megsértették és rágalmazták: az elsővel két, egymást követő tárgyaláson vett részt. Az elsőn, amelyen Dan Canta volt a vádlott, a pereskedő felek kedélyesen köszöntek egymásnak, kezet is fogtak, mi több, félrevonultak beszélgetni. Funar ebben a perben 1 milliárd lej erkölcsi kártérítést követelt. A vádlott elismerte a kijelentéseket, de hangsúlyozta: a politikai csatározás eszközeivel élt, és elvárta volna, hogy a polgármester hasonló módszerekkel válaszoljon. Alig volt vége az elsőnek, néhány másodperc után következett az újabb Funar versus Gusa tárgyalás. A polgármester sértőnek tartotta, Gusa egyik régebbi kijelentését, miszerint nevet kellene változtatnia. /Kiss Olivér: A polgármesternek nem tollas a háta. Funar sohasem dolgozott a cirkusznál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2003. július 5.

Júl. 1-jén aláírták a megállapodást, amely a román kormány, ezen belül a Szállításügyi Minisztérium és az amerikai Bechtel cég között született, és amelynek nyomán az amerikai társaság megépíti a Bukarest-Budapest autósztráda Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad közötti útvonalát. A munkálatokat 2004 tavaszán kezdik el, befejezési határidő 2009. A munkálatokat két ponton kezdik el: egyik Borstól befele, a másik pedig Brassóból indul Segesvár fele, a Bukarest-Brassó útszakasz valószínűleg egy másik szerződés tárgyát fogja képezni. Vasile Dincu, volt tájékoztatási miniszter véleménye szerint Erdélyben, de Bukarestben is sokan féltek a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest autósztráda megépítésétől, mondván, hogy ezen az úton fogják a magyarok megszállni Erdélyt. Az exminiszter elmondta: ebből is látszik, hogy még mindig baj van az emberek mentalitásával. /Köllő Katalin: Elkezdik a Nagyvárad-Kolozsvár-Bukarest autópálya építését. Vasile Soporan a kormánypárt polgármester-jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2003. augusztus 4.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) Kolozs megyei szervezete felszólította Vasile Soporan prefektust, változtassa meg Kolozsváron a Monostor negyedben lévő Maresal Ion Antonescu utca nevét. Az elnevezés miatt a kolozsvári zsidó közösség is tiltakozott, legutóbb 2003 júniusában Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke fejezte ki elégedetlenségét az utcanév miatt. /B. T.: Tiltakoznak az Antonescu-kultusz ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2003. augusztus 8.

Kolozsvár egyik főutcája továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevét viseli. A Monostor negyedben a kolozsmonostori templom mellett lévő egykori Primaverii utca annak ellenére nevezik Ion Antonescunak, hogy már közel másfél éve sürgősségi kormányrendelet tiltja a háborús bűnösök kultuszának ápolását Romániában, valamint közel egy éve tanácsi határozat is elrendelte, hogy az utca kapja vissza régi nevét. A napokban a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) szólította fel Vasile Soporan prefektust, változtassa meg az utca nevét. A román kormány tavaly március 13-án hozta meg a 31-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében tilos utcákat, sétányokat, tereket és parkokat elnevezni a béke és az emberiség ellen bűncselekményeket elkövető személyekről. A kormányrendelet szerint a háborús bűnös személyekről szervezeteket sem szabad elnevezni. Tavaly aug. 29-én Kolozsváron a tanácsosok döntöttek: átkeresztelik az Antonescu utcát régi, Primaverii nevére. Gheorghe Funar polgármesternek intézkednie kellett volna, azonban többször is arra hivatkozott, hogy a törvényeknek nem szabad visszamenőleges hatállyal érvényt szerezni. Tavaly a polgármesteri hivatal folyosóján lévő Antonescu szobormakettet a rendőrség eltávolította, miután Funar többszöri felszólításra sem volt hajlandó azt megtenni. Az Antonescu-kultusz ápolása azonban nemcsak Kolozsváron okoz gondot. A rendszerváltás utáni években Marosvásárhely legszebb sétánya is a marsall nevét viselte. A város helyi tanácsa tavaly szeptemberben úgy döntött, átkereszteli ezt az utcát Vár sétányra. A tanács határozatának azonban mai napig sem sikerült érvényt szerezni, mert az Antonescu-kultusz ápolóinak helyi képviselői, a Hősök Kultuszának Egyesülete a döntést a közigazgatási bíróságon támadta meg. Az első fokú döntés kimondja, hogy noha a megyei utcanévadó bizottság véleménye csak konzultatív jellegű, a városi tanácsnak ki kellett volna kérnie a testület véleményét. A bírósági ítélet a névcserére vonatkozó tanácsi határozatot semmisnek nyilvánította. A kormány tavalyi sürgősségi rendelete, ha nem vonatkozik mindenütt a háborús bűnös Antonescu marsallra, annál inkább vonatkozik Wass Albert erdélyi íróra, akinek köztéri szobrait a román hatóságok szokatlan gyorsasággal eltávolították. /Borbély Tamás: Továbbra is marad az Antonescu utca. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

2003. augusztus 12.

Kolozsváron ismét elkezdődnek a főtéri ásatások, mivel a művelődési minisztérium 100 millió lejt utalt ki erre a célra. A minisztérium lépése váratlanul érte Vasile Soporan Kolozs megyei prefektust, akivel előzőleg nem konzultált Razvan Theodorescu művelődési miniszter. Köztudott, hogy a főtéri ásatásokat Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kezdeményezte, ezért Soporan úgy érezheti, hogy újabb csatát veszített a közte és a város elöljárója között dúló vitában. Vasile Soporan kijelentette: a prefektúra nem támogatja anyagilag az ásatásokat, mivel a megye költségvetésében nincs erre a célra elkülönített pénz. Razvan Theodorescu közölte: nem kimondottan a kolozsvári ásatásokra utalta ki a pénzt, hanem az országos archeológiai bizottság által bemutatott globális tervre. A feltárt maradványokat kutatni és tartósítani kell - szögezte le végül a miniszter. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint a kérdést rendezni kell, mert a Nagy-Románia Párt és a Románok Nemzeti Egységpártja kivételével minden román párt felkarolta a gödrök betömésének ügyét. /Borbély Tamás: Tovább mélyülnek a főtéri gödrök. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2003. augusztus 18.

Aug. 18-án kezdődnek újra a kolozsvári főtéri régészeti kutatások. Az ásatások újrakezdése miatt határozott tiltakozásukat fejezték ki a kolozsvári helyi tanács RMDSZ-frakciójának tagjai, illetve Boros János alpolgármester. Folytatódik a merénylet Kolozsvár történelmi főtere ellen - áll a tiltakozó közleményben. Törvénytelenül folytatják az ásatást, ami "magyarságunk nemzeti önérzetének lábbal tiprása, Erdély fővárosának magyartalanítása, egyszersmind az egyetemes kultúrértékek elleni tudományos célzatú ásatásoknak álcázott kultúrbarbárság." Az aláírók tiltakoznak "az ásatásoknak nevezett kulturális értékeket romboló törvénytelenség ellen, és az európai kultúra egyik kincsének, Kolozsvár műemlék főterének továbbgyalázása és rombolása ellen". Vasile Soporant, Kolozs megye prefektusát pedig arra kérték, szigorúan tartsa be a műemlékek, kultúrértékek védelmét szabályozó törvényt. A tiltakozók "a posztjára alkalmatlan" Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter azonnali lemondását, illetve leváltását követelték, "aki bizonyította, hogy a kultúrellenes akciót nemcsak politikailag, de anyagilag is pártolta". A protestálók felkérték az RMDSZ megyei és országos vezetését, "hogy maradéktalanul járjon közbe a kormánynál az ásatások leállításának érdekében, hasson oda, hogy a szövetség által támogatott kormány rendelje el a Kolozsvár szégyenét jelentő politikai gödrök azonnali betömését, az eredeti állapot visszaállítását, a feltárt leletek szakszerű konzerválásával." A munkálatok folytatására a művelődési minisztérium 100 millió lejt utalt ki. A főtéri ásatásokat köztudottan Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kezdeményezte, ezért Soporan prefektus úgy érezheti, hogy újabb csatát veszített a közte és a város elöljárója között dúló vitában. /Borbély Tamás: RMDSZ-tiltakozás az ásatások ellen. Razvan Theodorescu lemondását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2003. október 3.

A törvények betartására szólította fel Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert Vasile Soporan prefektus. A megye vezetője letartóztatást is kilátásba helyezett, amennyiben a főjegyzői tisztség betöltése körül elkövetett törvénytelenség esetében az illetékes hatóságok megállapítják: az elöljáró ismét törvényt sértett. Mi több, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete felkérte az igazságügyminisztert: az igazságszolgáltatás végezzen sürgősségi elemzést Funar többszáz perének ügyében. Annak ellenére, hogy a kiírás nem tett eleget a törvényes előírásoknak, Funar továbbra is Vasile Ghermant, a versenyvizsga egyedüli résztvevőjét tekinti főjegyzőnek. Vasile Soporan felszólította a polgármestert: tartsa tiszteletben a törvényeket, ugyanis két éve tartó sorozatos törvényszegéseivel a törvényességi rendet veszélyezteti, és megsértette a jogállamiságot. /Borbély Tamás: Soporan: le kell tartóztatni a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2003. október 18.

Okt. 17-én Kolozsváron leleplezték Liviu Mocan kolozsvári szobrászművész az 1989-es forradalom áldozatainak emlékét őrző főtéri emlékművét. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete távol maradt, mivel nem kapott meghívót a rendezvényre. A rendezvényen Gheorghe Funar polgármesterrel és Vasile Soporan prefektussal az élen részt vettek a városháza és a prefektúra képviselői. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete külön megemlékezés szervezését tervezi a történelmi egyházak képviselőivel, amelyen megkoszorúzzák majd az emlékművet. Az RMDSZ tisztségviselői nem értenek egyet az emlékmű felállítására kiszemelt hellyel, mivel szerintük az nem illik a történelmi emlékhely értékű Főtérre. /Borbély Tamás: Leleplezték a forradalmárok emlékművét. Az RMDSZ nem vett részt a megemlékezésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2003. október 23.

Okt. 22-én ünnepi fogadással emlékezett meg a magyar főkonzulátus 1956. okt. 23-ra. A nemzeti ünnep alkalmával a fogadáson neves magyar közéleti személyiségek tették tiszteletüket, jelen volt Kolozs megye prefektusa, Vasile Soporan is. A jelenlévőket dr. Cseh Áron főkonzul -két nyelven köszöntötte, aki az eddigi hagyományoktól eltérően az esemény jelentőségét méltató beszédet mondott. A főkonzul bejelentette: nov. 1-jétől Szentpéteri István tölti be a konzuli tisztséget. Az ünnepi hangulatot Márkos Albert vezette vonósnégyes előadása tette emelkedettebbé. /Emlékezés 1956. október 23-ra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2003. november 17.

A Stuttgarter Zeitung okt. 24-i számában átfogó cikket közölt Erdélyről, főként Kolozsvárról. Adrian Zielcke újságíró rávilágít Gheorghe Funar polgármester és Vasile Soporan prefektus között húzódó ellentétről, pozitív képet festett a Babes-Bolyai Tudományegyetemről és annak rektoráról Andrei Margaról, aki azt állította egyebek között, hogy Vasile Soporan spicli volt. A szerző hosszasan írt a városban uralkodó nacionalista hangulatról. Funar a német lapnak is elmondta véleményét a magyarokról. Funar azt állította, hogy Kolozsváron nem élnek magyarok, csak magyar származású románok, másrészt emlegette a magyarok barbár génjeit. - A magyarok nem vedlették le barbár génjeiket, szokásaikat, jóllehet már több mint ezer éve Európában élnek - mondta Funar. /Borbély Tamás: Andrei Marga: Soporan besúgó volt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2003. november 18.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságot hibáztatja Vasile Soporan prefektus, akire ismét az egykori politikai rendőrséggel való együttműködés gyanújának árnyéka vetült. A Stuttgarter Zeitung nemrég Kolozsvárról közölt cikkében Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, illetve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyaránt azt nyilatkozta, hogy a prefektus a rendszerváltás előtt besúgó volt. Soporan már ezelőtt három évvel is hevesen tiltakozott a megbélyegzés ellen. A stuttgarti lap írásában Andrei Marga részéről megfogalmazott vádat a rektor cáfolta, mondván, hogy az újságíróval csak az egyetem helyzetéről beszélgetett. - Az újságíró valóban beszámolt arról, hogy Gheorghe Funarnak mi a véleménye a prefektusról, de én nem nyilatkoztam neki ebben az ügyben - mondta a rektor. /Marga cáfol, Soporan perel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2003. november 21.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) meghallgatta Vasile Soporan Kolozs megyei prefektust. A megbeszélést a prefektus kérte annak érdekében, hogy megtekinthesse meg a bizottság levéltárában levő saját iratcsomóját. Eszerint diákkorában besúgó volt. A prefektus továbbra is elutasítja ezt a vádakat. A bizottsági találkozót követően Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke úgy nyilatkozott, a dossziéban öt irat van Vasile Soporanról, aki akkoriban középiskolai diák volt. A jelenlegi prefektus álneve "Vasea" volt, ez jelenik meg a diák-besúgók jegyzékében is. Vasile Soporan kijelentette, nem ismeri a szóban forgó őrnagyot, ezért az őrnagyot behívják kihallgatásra, öntsön tiszta vizet a pohárba. Az iratcsomóban nincs egyetlen Soporan által aláírt tájékoztató jelentés sem. /Kiss Olivér: Kihallgatták Bukarestben a prefektust. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2003. december 2.

A román nemzeti ünnep jegyében zajlott Adrian Nastase nov. 30-i, vasárnapi kolozsvári látogatása, amelyen a kabinet több tagja is részt vett. A miniszterelnök először a IV. Erdélyi Hadtesthez, délután pedig az Elitképző Központba látogatott, majd ünnepi tudományos ülésszakon vett részt. Nastase Kolozsváron nyugdíjasokkal is találkozott. Sajtóértekezletén mások mellett a magyar nemzeti tanácsok megalakulásáról, a választásokról és Vasile Soporan prefektus állítólagos Szekuritáté-iratcsomójáról beszélt. Ioan Rus belügyminiszter a magyar nemzeti tanácsok megalakulásával kapcsolatban kijelentette: az etnikai alapú autonómiával foglalkozókat elmegyógyintézetbe kellene beutalni. A miniszterelnöki vizit során az újságírók nem vehettek részt a háborús veteránokkal és a nyugállományba helyezett tisztekkel tartott találkozón. A sajtóértekezleten a Szabadság arra volt kíváncsi, hogyan vélekedik Adrian Nastase az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttjelölő kistérségi fórumairól. A kormányfő elmondta: Romániában csupán az alkotmánynak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. Az alaptörvénynek ellentmondó intézmény nem működhet. Arról, hogy mi a véleménye a bukaresti pápai nunciusnak, a Vatikán képviselőjének a moldvai csángók anyanyelvhasználatára vonatkozó pozitív kijelentéseiről. Nastase kitért a kérdés megválaszolása elől: - A Vatikánról van szó vagy a katolikus egyházról? Vagy esetleg a katolikus egyház közoktatási minisztériumáról beszélünk? - kérdezett vissza a kormányfő. A sajtó képviselői a Soporan-ügy felől is érdeklődtek. A kormányfő szerint számtalan kérdőjel merül fel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) tevékenységével kapcsolatban. Furcsának találta, hogy a kolozsvári polgármester-jelölt Vasile Soporan prefektus iratcsomója épp most, a választások közeledtével látnak napvilágot. Úgy vélekedik: megtörténhet, hogy a testület politikai szerepet tölt be. Nastase szerint 20 megye sokkal jobban megfelelne Románia igényeinek, de az ország jelenlegi területi-közigazgatási felosztásának bármiféle módosítása csakis a 2004-es választások után kerülhet napirendre. /Kiss Olivér: Ellenőriznék a nemzeti tanácsok működését. Nastase: a katolikus egyház ugyanaz, mint a Vatikán? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. január 19.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) megerősítette, hogy Vasile Soporan prefektus lesz a kormánypárt kolozsvári polgármester-jelöltje. A választási kampányban az SZDP mellőzi majd a nacionalista retorikát. /B. T.: Nem ütőképes kártya a nacionalista retorika? Az SZDP bízik a kolozsvári polgármester lekörözésében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2008. május 20.

Visszautasította a Tiszta Kormányzásért Koalíció (TKK) vádjait Vasile Soporan szociáldemokrata képviselő, aki a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségére pályázik a helyhatósági választásokon. Országszerte a megyei tanácselnöki tisztségre pályázók egyharmadáról bebizonyosodott, hogy együttműködtek a volt Szekuritátéval. „Visszavonhatatlan bírósági döntés van a birtokomban arra vonatkozólag, hogy 1989 előtt nem folytattam politikai rendőrségi tevékenységet”, jelentette ki Soporan. /Soporan: Nem működtem együtt a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék