udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4 találat lapozás: 1-4

Névmutató: Adorjáni Árpád

2001. április 23.

Április 20-án Marosvásárhelyen, a Maros megyei RMDSZ új székházában először ülésezett a Területi Képviselők Tanácsa. Megválasztották a TKT Állandó Bizottsága elnökét, aki a tisztséget eddig is betöltő Borbély László képviselő lett. A két alelnök: Adorjáni Árpád és Makkai Gergely. A Területi Egyeztető Tanács elnöke dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület volt főgondnoka lett. /(Bögözi Attila): Először az új székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2003. január 31.

Tíz évvel ezelőtt jött létre a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Huszonegy nyárádmenti értelmiségi kezdeményezésére alakult meg 1993-ban a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Legjelentősebb célként a vidék szellemi, kulturális, oktatási és hagyományőrző tevékenységének a fellendítését tűzték ki. Az alapítványt tíz éven keresztül Adorjáni Árpád tanár vezette, akinek leköszönését követően Csíki Sándor megbízott elnökként lépett a helyébe. Az alapítvány legnagyobb eredménye, hogy sikerült elfogadtatni a budapesti Szent István Egyetem kihelyezett kertészeti karát. Ugyanakkor 130 tagú gyermek-tánccsoport alakult, jelentős támogatást nyújtottak a vidék továbbtanuló fiataljainak, a helyi általános iskolát és gimnáziumot könyvekkel, számítógépekkel és egyéb oktatási felszerelésekkel látták el. Segítséget nyújtottak a helyi művelődési otthon tatarozásában, ők biztosították a Kiss Hajnal és László János tanárok által rendezett irodalmi vetélkedők, estek, megemlékezések anyagi hátterét. Visszaállították Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát a község főtéri parkjába. A községben megalakult Bocskai István Közművelődési Egyesület, a Bocskai Dalkör és a többi civil szervezet egy "lelki Bocskai-szervezetbe" kell, hogy tömörüljön. /Antal Erika: Kulturális lendület Nyárádszeredán. Tízéves a Bocskai Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2005. július 20.

Bár Nyárádszereda várossá nyilvánítása előtt a helyi tanács mintegy félszáz utcának kívánta megváltoztatni a nevét, jelenleg a város egyetlen utcája sem hordozza magyar személyiség nevét. A 98 százalékban magyarlakta település tanácsosai és a polgármesteri hivatal vezetői egymást okolják a helyzet kialakulásáért. Dászkel László polgármester szerint a javaslattevők azóta is a jegyzőtől várják el, hogy összeállítsa a dokumentációt, holott az ő kötelességük lenne ezt megtenni. – A tanácsban értelmiségellenes hangulat alakult ki, vélekedett Adorjáni Árpád, az önkormányzat művelődési bizottságának elnöke. Egyesek még Ady Endre neve ellen is tiltakoztak. Ez év február 21-től a város gimnáziuma Bocskai István, Nyárádszeredában megválasztott erdélyi fejedelem nevét viseli, az általános iskolát pedig Deák Farkas 1848-as forradalmárról nevezték el március 15-én, a megyei tanfelügyelőség válaszra sem méltatta a tanintézetek névváltoztatási kérelmét. A gimnázium esetében az elmúlt években Adorjáni Zoltán volt igazgató három ízben is próbálkozott a névadással, de még a minisztériumtól is negatív választ kapott. /Szucher Ervin: Piszkozatban felejtett elnevezések Nyárádszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2012. október 9.

Új templomot szenteltek Nyárádszereda főterén
Vasárnap délután ünnepélyes keretek között és több mint háromórás szertartás közepette immár hivatalosan is birtokba vette új templomát a nyárádszeredai unitárius közösség.
Szűknek bizonyult az új templom vasárnap, hiszen a szertartáson nemcsak a hívek, hanem más felekezetűek is megjelentek, továbbá a Nyárádszeredához és Csíkfalvához tartozó települések lelkészei, hívei és számos meghívott vendég is érkezett, így többen csak az utcáról hallgathatták az istentiszteletet.
Az úrvacsorai ágendában nt. Gyerő Dávid minden megfáradt és megterhelt ifjút, felnőttet és időst az Úr megterített asztalához hívott, mert itt le lehet tenni és fel lehet venni a terhet, keresztet, itt erőt, alkalmasságot lehet nyerni azok hordozására. Elsőként a lelkészek vették magukhoz a szent jegyeket, majd kiszolgáltatták azokat a híveknek is.
Van és itt van Isten!
A templom az a hely, ahol az ég és a föld összeér, ahol a jóság és szeretet kiteljesedik. Az utóbbi két évtizedben sok templom épült, hogy az ember találhasson olyan helyet, ahová nem jutnak el a mindennapok sikolyai, és ahol Istent keresheti, ahol lélekben és igazságban könyöröghet teremtőjéhez. Ez most az az alkalom, amikor a templomot ünnepélyesen átadjuk egy gyülekezetnek, egy város közösségének, az Istent kereső embernek, azzal a a szándékkal, hogy aki ide betér, meg tudja tapasztalni, hogy Isten létezik, és az az ember, aki a padban ülve elcsendesedik, lelkének húrjain megpendüljön az imádság, és megérezze, hogy itt van Isten – mondta prédikációjában ft. Bálint Benczédi Ferenc püspök. Ugyanakkor köszönetet mondott, amiért a más-más településről ideköltözött emberek egy akarattal tudtak hajékot építeni Istennek: hogy vágyukat tett követte, és ki-ki tehetsége, fizikai erje vagy pénzügyi lehetősége szerint támogatta a tervet. Köszönetet mondott az állami hivatalnokoknak is, akik ezt az ügyet felkarolták, és mindenki azon dolgozott, hogy mihamarabb megnyíljon ez a templomajtó, és a kereső ember megtalálja az ő Istenét. “Legyen ez a ház az a hely, ahol nemes gondolatokkal és tiszta lélekkel jövőt építünk családunknak, gyermekeinknek, nemzetünknek” – fejezte be a nyárádszeredaiaknak szóló buzdítását a püspök.
Köszöntések és köszönetek
Az ünnepség keretében többször is énekelt a gyülekezeti kórus és marosvásárhelyi Cantuale énekegyüttes, felolvasták Balázsi László, a magyarországi unitárius egyház püspökének levelét, köszöntőt mondott Nagy Zsigmond köri felügyelő gondok, Hadnagy Judith mérnök, a templom tervezője, Asztalos Klára, az országos nőszövetség elnöke, Mihály Bálint, a jobbágyfalvi társegyházközség gondnoka és Tóth Sándor nyárádszeredai polgármester. Kecskés Csaba, a Marosi Egyházkör esperese szerint az utóbbi időben a városi gyülekezetek sorban kezdtek templomokat építeni, így Erdőszentgyörgy, Marosvásárhely és Szováta után most Nyárádszereda is új hajlékot tudhat magáénak. Mindezért köszönetet mondott a lelkésznek és családjának, a gyülekezetnek és Istennek a bőségért és szeretetért, majd a templom mellett a gyülekezet épülését is kérte. Catherine Cullen lelkésznő a Duxbury Unitárius Univerzalista testvérgyülekezet, míg Greteke DeVries lelkésznő a hollandiai remonstráns egyház üdvözletét hozták, emellett pedig pénzadományt a helyi nőszövetségnek. Szén Sándor, a gyülekezet előző lelkésze a templomépítés ötletének megszületéséről és kiteljesedéséről mesélt, illetve arról, hogy miért a főtéren és nem egy közeli mellékutcában kezdték el az építkezést. A gyülekezet részéről Kocsis József mondott köszönetet a püspöknek és lelkészeknek, a vendégeknek és a híveknek, kiemelve: a születésnap egy család életében fontos pillanat, de a templomépítés egy gyülekezet életében sokkal fontosabb, annál is inkább, hogy egy emberélet alatt csupán egyszer, talán kétszer adatik ilyen alkalom.
A himnuszok eléneklése előtt Sándor Szilárd, a gyülekezet lelkésze mindenkinek köszönetet mondott, majd okleveleket osztott ki többek között a püspöknek, a testvérgyülekezetek képviselőinek, a pénzalapok megszerzésében közbenjáró Markó Béla, Borbély László és Szabó Árpád közméltóságoknak, a templom tervezőjének, az építő cég ügyvezetőjének, továbbá az építkezés elkezdésében nyújtott támogatásért az időközben elhunyt Adorjáni Domokos és Adorjáni Árpád családjainak.
Három évtizedes álom
A nyárádszeredai unitáriusok 1984-ben vásárolták meg a katolikusok volt kápolnáját, addig a szabad ég alatt vagy a református és katolikus templomban imádkoztak.1994-ben felvetődött a gondolat, hogy újjá kellene építeni a gyengülő épületet, de két év múlva már más telek után néznek, mert a meglévő szűkös. 2000-ben a helyi tanácstól területet igényelnek, amit meg is kapnak, a következő évben egy új helyszínt szemelnek ki a főtéren, és ezt is jóváhagyja az önkormányzat. 2002-ben szerződést kötnek a területre, 2003-ban elkészülnek a tervek a hívek és az amerikai testvérgyülekezet támogatásával. 2004 augusztusában leteszik az alapkövet, még ebben az évben el is készül az alapozás és a földalatti rész. 2005-ben adományokat gyűjtenek, 2006-ban elkezdik építeni a falakat, 2008-ban befedik az épületet, megépül a torony. Azóta a vakolás, meszelés, bútorzat beszerzése, fűtés, mosdók és tanácsterem kialakítása volt a feladat. Az első istentiszteletre a tavaly került sor az épületben. Amit nem tudtak a hívek önerőből fizetni, azt adományokból és pályázatokból gyűjtötték össze. A legtöbb támogatás az amerikai testvérgyülekezettől, a hazai kultuszminisztériumtól és a Maros megyei tanácstól érkezett – derült ki Csíki Zsolt gondnok beszámolójából.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék