udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: András Gabriella

2004. április 6.

Az RMDSZ finanszírozása emésztette fel az erdélyi magyar közösségnek juttatott román költségvetési támogatás jelentős részé, ezt mutatják azok az adatok, melyeket a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője Corina Lorintz bocsátott a Krónika rendelkezésére. A Communitas Alapítvány 33 munkakönyves alkalmazottja között van az RMDSZ három ügyvezető alelnöke: Porcsalmi Bálint, Kovács Péter és Szép Gyula, három megyei szervezet ügyvezető elnöke: Brassai Zsombor (Maros), Koszorus Zoltán (Beszterce) és Benke Pavel (Bákó) is. Az ügyvezető elnökség szinte valamennyi alkalmazottja – a sofőrtől a főosztályi előadókig – az alapítvány fizetési listáján szerepel. Innen fizetik ugyanakkor Borbély László képviselő marosvásárhelyi irodavezetőjét, András Gabriellát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöki hivatal sajtóreferensét, Csernik Vass Attilát, titkárnőjét, Perkál Ágnest, a Markó Béla nyilvános szerepléseinek a filmezésével megbízott Barabási Győzőt és másokat is. A Communitas Alapítvány 2003-ban fizetésekre és kiszállásokra költött 5,769 milliárd lejt, a kiosztandó keret mintegy 15 százalékát. Communitas-pénzen építettek új szárnyat a szövetség ügyvezető elnöksége kolozsvári Majális utcai székházának. Az ügyvezető elnökség bővített épületében jelenleg 12 iroda működik, ezek közül 11-et az RMDSZ, egyet a Communitas Alapítvány titkársága foglal el. Az RMDSZ ilyen módon történt finanszírozása törvénybe ütközik. A költségvetési törvény szerint a Communitasnak kiutalt pénzkereteket a romániai magyarság bármelyik szervezete felhasználhatta, az RMDSZ kivételével. Az RMDSZ ugyanis politikai pártként is támogatáshoz jutott. Ennek az összege a Transindex értesülései szerint 2003-ban 6,7 milliárd lejt tett ki, ami kevesebb mint a Communitas-keret ötödrésze. Pozitív fejlemény azonban, hogy létezése óta első alkalommal közölte tételesen az idei támogatási listáját az alapítvány könyvkiadási szaktestülete. /Gazda Árpád: Törvénybe ütköző pártfinanszírozás. Az RMDSZ-t támogatta a Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2016. április 22.

Kötet Bernádyról, Marosvásárhely egykori polgármesteréről
Közel hatszáz oldalas kötet jelent meg dr. Bernády Györgyről, Marosvásárhely egykori városépítő polgármesteréről. A nyolc szerző Bernády életének különböző korszakait, tevékenységeit, politikai szerepvállalásait, családi életét kutatta és tárta a nyilvánosság elé. A kötetet a Bernády Házban mutatták be a szerzők jelenlétében.
Közös munka eredményeként született meg a kötet, amely mérföldkő lesz a következő nemzedékek számára, amik majd Bernády György és Marosvásárhely története iránt érdeklődnek – mondta Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke a könyvbemutatón. Nagy Miklós Kund, nem csak házigazdaként, de mint a kötet egyik szerzője és társszerkesztője szólt az egybegyűltekhez, ünnepnek nevezve az eseményt, hiszen fontos a marosvásárhelyieknek, de nem csak nekik, hogy egy olyan, nagy volumenű kiadvány látott napvilágot, amely mindenre kiterjed, ami Bernády György életét illeti.
A kötetet Pál-Antal Sándor akadémikus koordinálta, illetve Fodor Jánossal és Nagy Miklós Kunddal szerkesztette. A szerzők: György V. Imola, Józsa András, László Lóránd, Pál Judit, Sebestyén Mihály, Nagy Miklós Kund, Pál-Antal Sándor és Fodor János. A műszaki szerkesztő András Gabriella és Bálint Hajnal volt, a címlap grafikáját Datu Victor képzőművész készítette, a kötetben szereplő fotók elsősorban Plájás Istvánnak köszönhetőek. A szöveget Szőcs Katalin gondozta, a mutatókat Pál-Antal Judit készítette.
Arról, hogy hogyan jött létre a könyv, Pál-Antal Sándor elmondta, négy évvel ezelőtt merült fel az ötlet, Nagy Miklós Kund kérte, ajánljon fiatal történészeket, akik írnának Bernádyról, aztán újabb megkeresés következett, amikor elvállalta a koordinátor szerepét, majd egy megbeszélés, amelyen annyi ötlet és javaslat elhangzott, hogy azokból akár öt-hat kötet is létrejöhetett volna. Fokozatosan alakult ki a szerzői csapat, szinte valamennyien már korábban is foglalkoztak Bernádyval, kutatásokat végeztek tevékenységével, életével kapcsolatosan. A feldolgozott témák között találjuk Bernády és családjának történetét, amelyet a nemrég elhunyt Józsa András írta meg, a politikai karrierjének kezdeteit (1889-1900) Fodor János kutatta, ahogyan a Bernády Országos Magyar Pártban betöltött szerepét, vagy 1930-1933 között a Magyar Polgári Demokratikus Blokk és Bernády kapcsolatát is ő kutatta.
György V. Imolát az érdekelte, hogy hogyan viszonyultak Bernádyhoz a kortársai, illetve hogyan emlékezett rá az utókor 1940-1989 között, és hogyan alakult a kultusza 1990 után. Sebestyén Mihály azt a korszakát vett górcső alá az egykori polgármesternek, amely az újrakezdésé volt, Pál-Antal Sándor a polgármesterről, mint városfejlesztőről írt, László Lóránd pedig Bernádyról, a rendőrparancsnokról. Nagy Miklós Kund azt kutatta, hogy milyen irodalmi munkásság jellemezte Bernádyt, milyen könyvek sorakoztak a könyvtárában, miket olvasott, ha egyáltalán maradt ideje olvasni.
Antal Erika
Székelyhon.ro

2016. augusztus 8.

Tánc mint örökség
Ötödik kiadásához ért a gyergyói táncok tábora. Frontembere Farkas Tamás, aki gyűjtötte, tanulta és Berecz Andrással hazakísérte a gyergyói tánclépéseket. Az első tábor 60–70 fővel indult, most 150–160 gyerek volt.
Egy hét táborozás Gyergyóremetén a népdalok és néptánc jegyében, a gyergyói figurák éltetéséért – így jellemezhető a szombat este gálaműsorral véget ért V. Gyergyói Tánc- és Zenetábor. A népes jelentkezés alapos programbeosztást igényelt, tudtuk meg a program koordinátorától, Bakai Ádámtól.
Négy helyszínen folyt az oktatás. Farkas Tamás és Gál Nóra a haladóknak, Ivácson László és Tekeres Gizella a középhaladóknak, Laczkó-Benedek Tünde és Balogh Szabolcs a kezdőknek tanította a gyergyói táncokat. Újdonsült tánctanárukkal, Rigmány Lajossal és Kingával gyimesi táncokat tanult a remetei Sirülő néptánccsoport, akik az elmúlt négy tábor alatt, és azon kívül is a gyergyói tánclépéseket gyakorolták. De volt további helyszíne is a tábornak: az ötödik helyen folyt a hangszeres oktatás Vizeli Balázzsal, hét hegedűssel és egy brácsással, Erőssné Sándor Judit feladata volt a népdaloktatás csoportokban és közösen. Mindezek mellett esténként adatközlők fellépését nézhették meg – táncház előtt – a táborlakók. Majd minden gyergyói településről érkeztek idős táncosok, hogy tudásukat megosszák.
András Gabriella iskolapszichológus ezúttal szülőként és kísérőként volt jelen a gyergyói táborban. „A Hóvirág néptánccsoport képviselőit kísértem ebbe a táborba. Már vakáció előtt meg volt hirdetve, tavaly is részt vettünk, igaz, akkor többen. Most ért véget a hóvirágos tábor, sokaknak más programjuk adódott, így idén kevesebben jöttünk. A Hóvirág szervezte, Nagy Zsuzsa gondoskodott arról, hogy minden nap legyen, aki szállítsa és kísérje a gyerekeket, szülőket vont be segítségképpen” – ismertette a tényeket András Gabriella. Elmondta, a gyergyószentmiklósi néptánccsoport vezetősége nagy figyelmet fordít arra, hogy minél változatosabb táncoktatásban legyen részük a gyerekeknek, minél több vidék táncát megismerjék.
Gyakori, hogy a gyerek, ha távol is kerül születési helyétől, szívesen visszatanulja a táncot? – érdeklődtünk Farkas Tamástól. „Mindenki a gyökerei miatt kíváncsi a múltra, az ősökre, azok származására, a kultúrájára, életre, táncra. Nem tartom kizártnak, hogy a jövőben az is megtörténjen, hogy Amerikába hívnak gyergyói táncot oktatni. És nem szeretnénk visszautasítani” – neveti el magát a táncoktató.
Van kitől tanulni, és van, akinek átadni. De még bővítésre is lenne mód, hisz indulhatna cimbalomoktatás, a tánc és énekpróbák közötti szabadidőben népi foglalkozásokba is belekóstolhatnának a gyerekek. Csak javukat szolgálná, ha megismernék a bútorfestést, nemezelést vagy akár a fafaragást.
Szombaton este gálaműsorral mutatták meg a táborozók a nagyközönségnek, mivel töltötték az idejüket egy hétig. Lassan nem lesz olyan gyergyószéki ember, aki ne hallana erről a visszaidézett tudásról. Sőt, határokon is túlment a híre, főleg mióta a Művészetek Palotájában is megízleltették a figurákat. A szervezők nem akarnak ennek határt szabni. Jövőre újabb tábort terveznek, lehetőséget kínálnak a tánctanulásra. És hogy az akarat is érzékelhető legyen, íme egy tény: az idei táborban a remeteiek ingyen vettek részt, hogy pénzhiány miatt távol ne mAradjon egyetlen csemete sem. Sőt, ingyen kapták az ebédet és vacsorát. Utóbbit azért is, hogy le ne mAradjanak az azt követő táncházról. De kedvezményt kaptak a Gyergyószék valahány településéről érkezők is, a legfontosabb, hogy ők ismerjék saját táncaikat. Ugyanakkor nyitott mAradt a rendezvény, így nyílt mód arra, hogy az udvarhelyiek vagy éppen a svájciak, magyarországiak is csatlakozhassanak.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék