udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 110 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-110

Névmutató: Plesu, Andrei

1990. január 13.

A hivatalos látogatáson Romániában tartózkodó Roland Dumas francia külügyminiszter a francia kormány nevében könyvadományt nyújtott át Bukarestben a Központi Egyetemi Könyvtárnak, amelynek könyvállománya az 1989 végi események során tönkrement. Az adományt Andrei Plesu művelődési miniszter köszönte meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1990. február 5.

Magyar-román kulturális együttműködési megállapodást írt alá febr. 5-én Budapesten Glatz Ferenc művelődésügyi és Andrei Plesu kulturális miniszter. /MTI/ Az előirányzatok szerint felújítja tevékenységét a román-magyar kulturális együttműködési vegyes bizottság, a két ország kulturális intézményei közvetlen kapcsolatot teremthetnek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A két ország kezdeményezi a közgyűjtemények megállapodásait közös kutatásokról, támogatják a romániai magyar nemzetiség és a magyarországi román nemzetiség múzeumainak létesítését és felújítását, javasolják munkacsoportok létrehozását a közös érdekű emlékhelyek felkutatása, számbavétele és ápolása céljából. Megvizsgálják a korábban eltávolított emlékművek visszaállításának lehetőségét. /Megállapodás szövege: /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

1991. január 5.

A Rompres az óév utolsó napján közölte, Andrei Plesu művelődési miniszter bejelentette lemondását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5-6./

1991. január 7.

A jan. 7-i kormányülésen Andrei Plesu ismertette művelődési miniszteri tisztségéből történt lemondásának okait. Szerinte a volt királynak vissza kell kapnia román állampolgárságát, hogy hazalátogathasson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Végül Plesu visszavonta lemondását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

1991. január 16.

Andrei Plesu oktatásügyi miniszter két napig Moldvában tartózkodott, tárgyalt Mircea Snegur elnökkel is. /Román rádió/

1991. június 8.

A német szövetségi külügyminisztérium hivatalos meghívására Andrei Plesu művelődési miniszter Berlinben és Bonnban tárgyalt, találkozott Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8-9./

1991. július 5.

Jún. 5-én Bukarestben Andrásfalvy Bertalan magyar és Andrei Plesu román művelődési miniszter aláírta a magyar-román kulturális egyezményt. Elhatározták a Román Kultúra Házának Budapesten és a Magyar Kultúra Házának Bukarestben való megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1991. augusztus 18.

Beke György mutatta be az olvasóknak a nagy példányszámú Romania Mare hetilapot, amely magyargyűlölő cikkek végtelen sorát hozza. A lap egy esztendős fennállása alkalmából kiadott, jún. 7-i számában Ion Antonescu marsall - a meggyilkolt hős címen emlékezett a háborús bűnösre. A román művelődésügyi miniszter két teljes oldalt kap "Andrei Plesu, egy bandita a román kormányban" címmel. A Romania Mare dühödten kirohant Tom Lantos és Soros György ellen. A román görög katolikus egyház mártír főpapját, Alexandru Todea bíborost Júdásnak, bálványimádónak, gyűlöletes alaknak, apokaliptikus szörnynek nevezte, aki ráadásul prédikációkat mond "a románok számára olyannyira elviselhetetlen nyelven, magyarul." Alexandru Todeát 1951-ben életfogytig tartó börtönre ítélte a bukaresti hadbíróság, három éven át Márton Áron püspök cellatársa volt, mindig a legnagyobb tisztelettel beszélt Márton Áron helytállásáról. Todeát 16 év után engedték szabadon, amikor bekapcsolódott a betiltott görög katolikus egyház titkos működésébe. Todea szelíden nyilatkozott a Romania Marében személyét ért durva támadásról: szeretné elősegíteni ennek a nemzetnek a kulturális és erkölcsi felemelkedését. /Cuvintul, jún. 25./ A művelődési minisztérium viszont júl. 22-i közleményében erélyesen elítélte a Romania Mare és az Europa lapokat. Ezek a kiadványok gyűlöletet szítanak más népek iránt, rontják az ország hitelét, erőszakra bujtogatnak, vasgárdista szelleműek, élesztgetik a nosztalgiát a diktatúra, annak képviselői és kiszolgálói iránt. Hozzá kell tenni, hogy amíg egyik minisztérium elítéli a lapot, a másik díjjal jutalmazza. /Beke György: Tények válasza. A mártíromság folytatódik. = Ring (Budapest), aug. 18./

1993. január 8.

A Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front, a volt kormánypárt közzétette árnyékkormányát. Petre Roman miniszterelnök lenne vagy külügyminiszter. A művelődésüggyel Andrei Plesu foglalkozna. /Petre Roman árnyékkormánya. = Magyar Hírlap, jan. 8./

1994. január 8.

Andrei Plesu a vele készült interjúban kifejtette, hogy nem restaurációról van szó, hanem ostobaságról. A régi gárda nagy összetartásban él, Plesu ezért csodálja őket, a jóravaló emberek meg egymás torkának esnek. Régebben senki sem mert durva gesztust tenni előzetes jóváhagyás nélkül. Most már nem kérnek jóváhagyást a "minden lehetséges" jegyében. /A Romania Liberaban megjelent interjút átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8-9./

1994. április 29.

A Süddeutsche Zeitungban Henriette Schröder tette fel a kérdést: Hogyan határolódik el Virgil Magureanu, a mostani titkosszolgálat vezetője a hírhedt Securitatétól. A Securitatét 1990. jan. 3-án oszlatták fel, felelte Magureanu, aki a Bukaresttől 12 km-re levő Baneasában, a titkosszolgálat villájában fogadta az újság munkatársát. 1990 márciusában alakult meg az SRI /Serviciui Romani de Informatii/. Magureanu az újságírónak azt mondja, hogy a régi szeku 17-18 %-át vették át, viszont 1993. szeptemberében a parlamentnek tett jelentésében még 60 %-ról beszélt. Petre Mihai Bacanu, a Romania Libera főszerkesztője szerint a volt Securitate-munkatársaknak 80 százalékát vették át. Szerinte a szekusok ma is úgy dolgoznak, mint régen: lehallgatják a telefonokat, elolvassák a leveleket, kutakodnak az emberek magánéletében. Az SRI-nek hatezer munkatársa van, ismerteti az adatokat Magureanu, de ezenkívül öt másik titkosszolgálat létezik: a külföldi kémkedés, a hadsereg kémelhárító szolgálata, a hadsereg védelmi szolgálata, a belügyminisztériumi védelmi szolgálat és a magas tisztséget viselők őrszolgálata. Ezek a szervezetek függetlenek egymástól és csak a parlamenti bizottságnak tartoznak beszámolni. 1991. májusában az SRI megpróbált néhány teherutónyi ügyiratot eltüntetni, de az ellenzéki újságírók a zsákok nyomára bukkantak. Az előkerült anyagokból kiderült, hogy az SRI részt vett a bányászakciók megszervezésében és az ellenzék megfigyelésében, de találtak az akkori kulturális miniszter és egykori másként gondolkodó, Andrei Plesu figyelését bizonyító jegyzőkönyveket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1995. július 13.

Szász János vitába szállt Balogh Edgár írásával, mert szerinte vannak román értelmiségiek, akik "magyarpártiak", csak a magyar értelmiség nem tud róluk, jószerivel csak a Korunk és A Hét fordítja le írásaikat. Gabriel Andreescu, Gabriela Ademesteanu, Horatiu Pepine, Andrei Plesu, Alina Mungiu nevét említi példaképpen. Szász János szerint az elmúlt években nem "a sovének és népgyűlölők száma csökkent, de a demokratáké növekedett", továbbá nem tartja jónak a magyarországi "megsegítést", mert ez a román sovénnacionalista erőket megerősíti a pesti irányítás vádjában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Balogh Edgár írása: 1402. sz. jegyzet

1995. szeptember 23.

Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke szept. 6-án a Szabad Európa Rádió román adásában az erdélyi magyarokat "magyar származású románoknak" nevezte. Kifejtette, hogy a magyar kisebbséget a román föld ezer éven át vendégül látta, mégis hálátlanok. Hazugság, hogy bárki elrománosításukat akarta, állította Coposu. Ugyanebben a műsorban Andrei Plesu volt miniszter hasonlóképpen fogalmazott: "a magyarok már ezer évvel ezelőtt a románok közé telepedtek". - Mindketten ellenzéki politikusok, jegyezte meg Panek Zoltán. /Új Magyarország, szept. 23./

1995. szeptember 27.

A tanügyi törvény elleni tiltakozássorozat bebizonyította a romániai magyarság egységes fellépését - állapította meg Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke. Általában sikerült elkerülni a túlzásokat, ez alatt "az időnként felbukkanó halálvíziót, tragikus hangütést értem." A tanügyi törvényről ki kell mondani, hogy sérti az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogot, a demokrácia elvét. A Bolyai Társaság álláspontja, hogy a romániai magyarságnak önálló iskolahálózatra van szüksége, az óvodától az egyetemig. Horváth Andor jelezte, hogy a Bolyai Társaság okt. 6-7-én tudományos ülésszakot rendez Kolozsváron, külföldi szakemberek részvételével. Budapestről többek között Kiss Gy. Csaba, Tamás Gáspár Miklós, Franciaországból Kende Péter és Karátson Endre, Bukarestről Zoe Petre, Dinu Giurescu és Andrei Plesu van a meghívottak között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. október 25.

A beígért reform késik, hangzik a román szellemi élet 36 kiemelkedő személyiségének, az Alternatíva 2000 csoportnak a nyilatkozata. A megoldás: országos polgári és politikai mozgalomban tömöríteni mindazokat, akik hisznek Románia esélyeiben. Varjujan Vosganian képviselő, a mozgalom kezdeményezője "bársonyos forradalom" szükségességéről beszél. Az Alternatíva 2000 csoport tagjai között van Andrei Plesu volt művelődésügyi miniszter, Carmen Bendovski, Andrei Cornea, Alina Mungiu közíró, Horia Roman Parapievci, Mihai Razvan Ungureanu, a hírhedt politikai nyomozás áldozatai, Rostás Zoltán. Nem ellenzékként, hanem alternatívaként lépnek fel. /A minőség forradalma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./

1996. június 19.

A kolozsvári román irodalmi hetilap, a Tribuna most megjelent 20. számát a román-magyar kulturális kapcsolatoknak szentelte. Cseke Péter - akinek segítségével készült az egész lapszám - a nemrég elhunyt Kiss Jenő költő balladafordításait méltatta. A költő több évtizedes munkával a román folklór gyöngyszemeit tette hozzáférhetővé a magyar olvasók számára. Hasonló hídépítő munkát végzett a kitűnő román műfordító, Gelu Pateanu is. Gáll Ernő a román-magyar kulturális kapcsolatok hátterét vázolta fel, Kántor Lajos Renner Miklós /Spectator/ és Németh László munkásságát hozta fel példának, Ioan Muslea a Korunk Cumpana-antológiáját ismertette, Dávid Gyula az erdélyi magyar könyvkiadás gondjait taglalta, Gábor Dénes /Dionise Gábor néven/ a Művelődésnek és mellékletének, a Könyvesháznak szentelt tanulmányt, Ioan Aurel Pop, az Erdély-kutató Intézet igazgatója nyilatkozott, bemutatták Andrei Plesu lapja, a Dilema autonómia-változatokat bemutató különszámát. A Tribunának ezt a számát Kusztos Endre szénrajzai illusztrálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1996. december 18.

A kolozsvári Korunk folyóirat angol nyelvű antológiát jelentetett meg /Render. Antologhy of Korunk/. A kötetet dec. 16-án mutatták be Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában. A terjesztésben segítséget nyújt a Határon Túli Magyarok Hivatala is. Kántor Lajos szerkesztő elmondta: reális képet akarnak nyújtani a romániai magyar társadalomról. Az erdélyi tudat című részben Tőkés László, Markó Béla és Szabó Mátyás írásait is közlik. Olvasható a kötetben Fejtő Ferenc /Párizs/, Schöpflin György /London/, továbbá Andrei Plesu volt művelődési miniszter tanulmánya. A kötet megjelenését az amszterdami Közép- és Kelet-európai Könyv Alapítvány pályázatán nyert összeg tette lehetővé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1997. június 16.

Jún. 5-i keltezéssel felmentették Kincses Elemért a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatói állásából. Kincses Elemér nyilatkozott leváltásáról, melyet nem a miniszter, hanem Kelemen Hunor államtitkár írt alá. Az indoklás valótlanságokat állít, egyes megfogalmazásai emberi és művészi méltóságát sérti. Kelemen Hunor elismerte, nyilatkozta Kincses, hogy döntése meghozatalában bizonyos erők sugallatára is hallgatott. Kincses Elemér elmondta: "Egyetlen színház vagyunk, amely Sütő Andrást három év alatt háromszor tűzte műsorra, az idén Sík Sándornak István, a király című darabját" játszották. Elképzelése szerint a színház magyar tagozatának Marosvásárhely, Erdély magyarságát kell szolgálnia minél magasabb szinten. - Anyagi és morális leépülés fenyegeti a színházat. A színháznak "megmaradásunkat kell szolgálni". "Ellentétbe állítani a nemzetit, a hagyományosat az értékkel, a leggonoszabb politikai tettek egyike." Úgy érzi, "eltávolíttatásom politikai döntés", mert "politikai, esztétikai és morális elveim sajnos gyökeresen mások mint azé a hatalomé, amelyik most engem leváltott." 1990 márciusában Andrei Plesu esszéíró, filozófus nevezte ki, és 1997 júniusában Kelemen Hunor ifjú RMDSZ-es államtitkár váltotta le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1997. december 28.

Andrei Plesu új külügyminiszter dec. 29-én teszi le az esküt. Mindenképpen sor kerül a kinevezésre, akár összeül addig a két ház, akár nem. Constantinescu államelnök ezt azzal indokolta a döntést, hogy ez a fontos poszt nem maradhat betöltetlenül. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

1997. december 29.

A két ház együttes ülésén dec. 29-én szavazott Andrei Plesu új külügyminiszteri kinevezéséről. 225-40 arányban elfogadták az új külügyminisztert. Még aznap Andrei Plesu letette a hivatali esküt Emil Constantinescu elnök előtt, a Cotroceni palotában. A 49 éves Plesu a Társadalmi Párbeszéd Csoport tagja, a Dilema hetilap főszerkesztője, művelődési miniszter volt az 1989 decemberi fordulattól 1991 októberéig. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-110




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék