udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Antal Mihály

1995. szeptember 23.

Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./

2007. október 22.

A baróti RMDSZ, a falvak szervezeteinek vezetőségét, választmányát, a megyei és helyi képviselőket tömörítő Baróti Egyeztető Tanács (BET) politikai nyilatkozata szerint az RMDSZ színeiben a helyi tanácsban mandátumot nyert öt képviselőt többé nem tekintik a frakció tagjainak. Azért marasztalták el, mert a közös munkára felszólító meghívásnak sorozatosan nem tettek eleget. Az érintettek egyöntetűen azt nyilatkozták a Háromszéknek, hogy a BET döntése semmit sem változtat gondolkodásmódjukon.,,Az RMDSZ helyi vezetése szerint csak az képviseli igazán a város érdekeit, aki fenntartások nélkül és fejet hajtva fogadja el néhány ember véleményét” – nyilatkozta egyikük, Józsa Vilmos. Molnár Jószef szerint kizárásának oka, hogy a tanácsüléseken sorra nem az RMDSZ álláspontját támogatta. Barót polgármestere, Nagy István elítélte az RMDSZ bosszúálló módszereit. Az RMDSZ frakcióvezetője, Antal Mihály természetesnek tartja, hogy ha valaki nem veti alá magát a szövetség belső törvényeinek, akkor attól előbb-utóbb meg fognak válni. /Hecser László: Képviselőitől vált meg a baróti RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék