udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 11 találat lapozás: 1-11

Névmutató: Bálint Elemér Imre

2000. szeptember 7.

Bálint Elemér Imre Oroszhegy polgármestere e napokban a magyarországi testvértelepülés, Deszk önkormányzata meghívásának tesz eleget. A deszkiek anyagiakban is sokat segítették e Bosnyák-völgyi települést. Jelentősen hozzájárultak a községközpont faluházként emlegetett épületének renoválásához. Ez lassan egy szociális intézménynek lesz az otthona. Az épületben községbeli rászoruló idős emberek gondozását vállalnák fel, olyképpen, hogy néhány magára maradt öregembert itt helyeznének el. A községben jelen pillanatban 43 olyan magára maradt idős személyt tartanak számon, akiknek helyzete régóta tarthatatlan. /Kristó Tibor: Szociális otthon létesül Oroszhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

2002. december 20.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2005. március 18.

Oroszhegy polgármestere, Bálint Elemér a községhez tartozó kis települések közül Fancsalt, a Geréb, a Sebestyén és Veres családok falujaként említi. Igyekvő emberek a fancsaliak, a 131 lelkes hangyaszorgalmú, többnyire katolikus faluközösség képes összefogni, egymást segíteni. Kalákáznak, ha építkezik valamelyik falubeli, bátorítják, támogatják akkor is, ha bajba jut. Kapufaragók, kádárok, asztalosok és egyéb kismesterségek melegágya ez a vidék. /Kristó Tibor: Iparkodó Fancsal. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./

2005. május 31.

Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének hétvégi tisztújító közgyűlésén a küldöttek újraválasztották az egyedüli elnökjelöltet, Verestóy Attila szenátort. Az elnökségben Sófalvi László ügyvezető elnök, továbbá Borbáth István, Bunta Levente, Antal István, Asztalos Ferenc, Bálint Elemér, Sándor József, Burus Ella Mária, Ladányi László és Benyovszky Lajos kapott helyet. Az Udvarhelyszéki Önkormányzati Tanács vezetésével Csáka Józsefet bízták meg, az ifjúsági szervezetek élére pedig Benedek Árpád Csabát választották. /Régi-új RMDSZ-elnök Udvarhelyszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2008. augusztus 15.

A pálinka megnevezés használatának a jogáról is tárgyaltak augusztus 14-én Sepsiszentgyörgyön, a romániai és a magyarországi szabadalmi hivatalok vezetői. A két ország közötti egyezmény keretén belül évente kormányszintű találkozókat is szerveznek. Idén Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke kérte, hogy Varga Gáborral, a Román Találmányi és Védjegyhivatal igazgatójával a Sepsiszentgyörgyön berendezkedett Kovászna és Hargita megyei szabadalmi központot is látogassák meg. A találkozón az európai uniós védjegyek helyzetéről tárgyaltak, elsősorban a pálinka megnevezés használati jogáról. Bálint Elemér Imre, a Hargita megyei Oroszfalu polgármestere kérte, tegyék lehetővé, hogy az erdélyi termelők is forgalmazhassák az eredeti gyümölcspárlatot pálinka néven. 2002 óta ugyanis a pálinka szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. Erdélyben lehet szilvapálinkát főzni, de ezt nem lehet pálinka néven forgalmazni az Unió területén. /Bíró Blanka: Óvatosan a pálinkával! = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2010. augusztus 19.

Szent István-napi ünnep Erdélyben
Néptánctalálkozóval, búcsúval, színes programokkal készülnek Erdély-szerte Szent István napjára.
Spanyolországi baszk és mexikói táncos csoportok jelenléte jelenti az újdonságot a Kolozsváron ma kezdődő 12. Szent István-napi Néptánctalálkozó programjában. A fesztivál hat napja alatt kilenc ország mintegy 360 hagyományőrző fiatalja fog fellépni.
Kultúrák találkoznak
„Azt hiszem, minden eddiginél népesebb és színesebb találkozónak nézünk elébe. A rendezvényünknek értelemszerűen lesz kötődési pontja a Kolozsvári Magyar Napokkal, viszont a néptánctalálkozó zömében különálló rendezvénynek számít” – nyilatkozta lapunknak Pillich Balázs. A néptánctalálkozó egyik szervezőjétől azt is megtudtuk, hogy Kolozsváron kívül összesen hat partnertelepülésen lesz jelen a népviseletbe öltözött forgatag, többek közt Bánffyhunyadon, Bonchidán és Magyarfenesen.
A szervezők úgy látják, hogy a fesztivál Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző és kisközösségi önszerveződést gerjesztő szerepet játszik és az erdélyi magyar közösség nemzetközi kapcsolatépítésének elvitathatatlan tényezőjévé vált. Ugyanakkor – a fokozódó érdeklődésből ítélve – ma már az egyik legrangosabb Kárpát-medencei Szent István-napi rendezvénnyé fejlődött, s az európai kisebbségi és regionális kultúrák számon tartott találkozóhelyévé vált.
A szervezők, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, valamint a Szarkaláb Néptáncegyüttes, idén is számos érdeklődőre számítanak az augusztus 19-e és 23-a között zajló eseményre.
Először Székelyudvarhelyen
Idén első ízben Székelyudvarhelyen is megünneplik Szent István napját, pontosabban napokat, hisz a Polgármesteri Hivatal három naposra tervezi a rendezvényt. Bunta Levente Székelyudvarhely polgármestere elmondta, Udvarhely tisztelegni kíván államalapító Szent István királyunk előtt, és egy visszafogott költségvetésű, de annál színesebb programot állítottak össze, koncertekkel, sportrendezvényekkel, előadásokkal. – Büszkék vagyunk magyarságunkra, városunkra és Szent István királyra, aki előtt így tiszteleg Udvarhely is, összegzett a polgármester.
Az ünnepség augusztus 20-a és 22-e között lesz megtartva és fő helyszíne a Kossuth Lajos utca lesz, amelyet erre az időszakra lezárnak. Pénteken, azaz holnap délutántól az abásfalvi cigányzenekart, a Keleti Szél Szabadcsapatot, a gyergyószentmiklósi Step Dance táncegyüttest és több néptánccsoportot lehet megtekinteni, meghallgatni és ugyancsak pénteken halad át a városon a Korszakváltó Határon-túra 2010 elnevezésű, mintegy 100 tagot számláló kerékpáros menet. A napot tűzijáték koronázza meg.
Búcsús ünnepet ülnek
A Székelyudvarhelytől néhány kilométerre fekvő Székelyszentkirály nevű településen szintén ünnepelnek a hétvégén, vasárnap a falu Szent István nevet viselő templomának búcsús ünnepét ülik.
Bálint Elemér Imre polgármestertől megtudtuk, hogy ezúttal csak kimondottan a búcsúra koncentrálnak, hisz éppen a múlt hétvégén adott otthont a település a 14. Szentkirályok Találkozójának, amelyen tizenkilenc Kárpát-medencei névtestvér képviseltette magát, mintegy 850 vendéggel. Ennek ellenére mégis lesz egy kiemelkedő esemény a búcsú estéjén, a falubeli fiatalok előadással készülnek, a naphoz illően, István a király címmel, tudatta a polgármester.
Senki nem fog unatkozni
Testvértelepülési találkozóval egybekötött falunapokkal ünnepeli az államalapító király napját Csíkszentkirály lakossága. „A Csíkszentkirályi Falunapokat tizedszer szervezzük meg, testvértelepüléseinkkel pedig másodjára ünnepelünk” – tájékoztatta lapunkat Székely Ernő polgármester, aki hozzátette, utóbbi költségeit az Európa a polgárokért program keretén belül megnyert összegből fedezik.
A falunapokra tervezett programot böngészve, bizonyára sem a vendégek, sem pedig a falu lakói nem fognak unatkozni, a három napos rendezvénysorozat ugyanis igencsak bőséges és színes. Minden korosztályra gondoltak a szervezők, a gyermekprogramokon kívül a kulturális eseményektől kezdve, a főzőversenyen és az utcabálon keresztül a felújított római katolikus templom megáldásáig sok minden történik majd, vasárnap pedig szintén búcsú lesz Csíkszentkirályon.
Baloga-Tamás Erika, Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)

2013. szeptember 1.

Kapumentők ünnepeltek Ülkében
Százkilenc éves, nemrégiben felújított székely kaput avattak fel Ülkében. Az ünnepség az e hétvégi V. Ülkei Falunapok rendezvénysorozat legrangosabb programja volt, az átadáson a felújítási munkálatokat végző Kőlik Alapítvány képviselői is jelen voltak.
A falu legrégebbi háza előtt álló, százkilenc éves kapu felújítása érdekében összefogtak a települések: a mostani tulajdonos, az Ülkéért Alapítvány a máréfalvi Kőlik Alapítvány és az Europa Nostra-díjas Kovács Piroska segítségével valósította meg a néhai gazda, Szász Antal vágyát, a megrongálódott kapu régi pompájának visszaállítását. A közös munka azonban várhatóan folytatódik, ugyanis a felújítók az eddigi megvalósítások számbavétele után a közösség figyelmét a további tennivalók felé irányították.
Az avatóünnepségen a szervezők több ízben is megköszönték a Kőlik Alapítvány, valamint az oroszhegyi és a Hargita megyei önkormányzat segítségét. Bálint Elemér Imre, Oroszhegy község polgármestere beszédében kiemelte, a több mint százéves székely kapu a székelység múltjának jelképe. A kapu elválasztja a magánélet terét a köztértől, kinyílva azonban össze is köti az egyén életét a közösségével. A köztér szimbolizálhatja a nemzetet, a porta a kis, zártabb közösségeket, ilyenformán pedig a kapu a falusi közösségnek a nemzethez, a nagy egészhez való tartozását jelképezheti – emelte ki a polgármester, hangsúlyozva egyúttal a kis települések összefogásának nélkülözhetetlenségét.
Birtalan József, a kapumentő programot támogató megyei önkormányzat alelnöke megköszönte Kovács Piroskának és a Kőlik Alapítványnak az értékek, az örökség megőrzése érdekében tett erőfeszítéseit, s felkérte a helyi közösség tagjait, hogy alakítsanak ki partnerkapcsolatokat annak érdekében, hogy a székelyek kapui mindig nyitva állhassanak a jó szándékú emberek előtt. A kapumentő munkájáért Europa Nostra-díjjal kitüntetett Kovács Piroska rámutatott: a díszes kapu nem csupán egy építmény, hiszen a székelység szimbólumává nőtte ki magát. „Mostanra sikerült a világ elé tárnunk, hogy a székely kapu számunkra több mint tárgy. Az ülkeiek ezzel a kezdeményezéssel bebizonyították, hogy ragaszkodnak hagyományaikhoz, székelységükhöz” – jelentette ki, hozzátéve, reméli, hogy a következő falunapra a régi ház is az alapítvány tulajdonába kerül, s tájházat avathatnak az ünnepen. Ezt követően felolvasott egy kötelezvényt, amelyet aláírva az Ülkéért Alapítvány, valamint a helyi és megyei önkormányzat képviselői a megmentett érték megbecsülésére, megőrzésére, felelősségteljes karbantartására kötelezték magukat.
Az ünnepi hangulat akkor hágott tetőfokára, amikor Oláh József helyi plébános felajánlotta a közösségnek a felújított, évszázados kapu Székelyszenttamáson található „nagy testvérét”, a kántorlak előtt álló, 1896-ban készült építményt. Mint elmondta, a 117 éves székely kaput az ülkei András Domokos állíttatta, ennek szerinte a frissen rendbe tett, a helyi Márton Áron által készíttetett kapu közelében lenne a helye, hogy „a két testvér találkozzon”. Kovács Piroska azonnal igent mondott az öreg építmény felújítására, erre az összegyűlt hallgatóság üdvrivalgásban tört ki. A plébános áldását követően a felújítási program támogatóit megajándékozták – a kapuállítás hagyományaihoz híven pálinkával –, majd a vidám koccintás után szinte kizárólag a jövőre vonatkozó tervekről, a további szükséges tennivalókról beszélgettek a részvevők.
Mint Kovács Piroska elmondta, a megrongálódott, évszázados kapu statikai helyreállítását tavaly sikerült befejezniük, továbbá kicserélték a tetőzetet, ez év tavaszára maradt a festés. „Vannak azonban még tennivalók. Amikor megvalósul a faluközösség azon álma, hogy a ház is köztulajdonba kerül, további munkálatokat végzünk” – adta tudtunkra.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro

2015. június 22.

A hagyományos székely falu esélyei a 21. században
Azt érezni az Európai Unióban, hogy a teljes jogú tagsági viszonyt elnyerve, nem igazán találjuk a falu helyét ebben a rendszerben. Egyértelmű, hogy a városi életmód kerül előtérbe, illetve a fogyasztási kultúra, amely feltételezi, hogy a szükséges élelmiszerek, a nyers- és alapanyagok “csak úgy” a rendelkezésünkre állnak az urbanizált környezetben, a kis-és nagyáruházkban. A falu, a vidék úgy jelenik meg az emberek tudatában, mint egy olyan hely, ahol általában rosszabb, elmaradottabb körülmények közepette élnek az emberek és – általában – az élelmiszerek termelésével foglalkoznak. Holott a falu tulajdonképpen a jövő, a kisebbségi holnap záloga is. Az EU struktúráiban helye van a falunak. Rendelkezésre állnak olyan alapok, olyan pályázati keretek, amelyekkel meg tanulnunk bánni, amelyeket a vidéki kisközösségek javára kell tudnunk hasznosítani. Illetve létezik az az elsajátítható tudás, amely a hagyományos népi mesterségekre és foglalatosságokra alapozva, alkalmas arra, hogy jövőt építsen, hogy ne egy romhalmazt, hanem élő, organikus székely közösségekkel örvendeztesse meg az elkövetkező időket.
Az Élő Székelyföld Munkacsoport szerepet vállalt ebben a folyamatban. A kiadott falufüzetek segítségével, az azokban felsorolt információkkal, felhívásokkal, kaláka-alkalmak meghirdetésével, az értékőrzés tudatosításával kíván hozzájárulni a közösségépítéshez.
Jelenleg is zajlik az a folyamat, amely során – más települések mellett – a Korond községben levő Atyha közösségét kívánjuk segíteni. Korábbi rendezvényeinkkel már elkezdtük itt ezt a munkát. A tél folyamán, januárban egy összetett, a média és a helyiek látóterében jól exponált, összetett kulturális rendezvényt szerveztünk, márciusban tájékoztatót tartottunk a gazdák számára, egy hónappal ezelőtt pedig lelkigyakorlaton vettünk részt.
A következő mozzanat az a mini-konferencia lesz, amelyet szombaton, június 27-én szeretnénk megtartani. A tanácskozás munkacíme A hagyományos székely falu esélyei a 21. században. Erre az együttlétre meghívtuk Kolumbán Gábor fizikus-közgazdászt, egyetemi tanárt, Hargita Megye Tanácsának korábbi elnökét, a Civitas Alapítvány elnökét, Dávid Lászlót, a Sapientia EMTE rektorát, Bálint Elemér Imre mérnököt, Oroszhegy község polgármesterét.
A konferencia programja nyitott, a Hargita Megyei Tanács, a Sóvidék-Hegyalja LEADER-akciócsoport tagjai és – természetesen – Korond község tanácsának tagjai is jelezték részvételi szándékukat.
Egy hónappal korábban a település lakóinak lelkes csoportja – egy kezdeményező kisebb társaság – kinyilvánította azon szándékát, hogy megtisztítja a temető fölötti sétányt, amely a fogadalmi kápolnához vezet. Ez a közmunka, akár jelen alkalommal is, beilleszthető a programba, és szombaton, június 27-én a délelőtti órákban elvégezhető.
Programunk csatlakozik a Kakasülő Galéria megnyitásához, ahhoz a rendkívüli eseményhez, amely Vinczeffy László jóvoltából valósul meg másnap, június 28-án. A vasárnap a művészeté és a léleké. A szombat a hétköznapé és a munkáé. A két program tulajdonképpen egy közös célt, a falu boldogulását szolgálja. Szívesen látjuk az együttműködő készség és a felajánlkozás megnyilvánulásait.
A tanácskozás délután 15.00 órakor kezdődik és 18.00 óráig tart. A szervezők minden helyben lakót, elszármazottat, a hasonló helyzetű települések lakóit egyaránt várják erre az alkalomra.
Élő Székelyföld Munkacsoport/Simó Márton
Székelyhon.ro

2015. augusztus 10.

Az örökség megtartása és felelős átadása az utódoknak
Ha három évvel ezelőtt bezárták volna a székelyfancsali iskolát, vasárnap nem tarthattak volna ott névadó ünnepséget. Udvarhelyszék egyik legkisebb, de talán legderűlátóbb faluja olyan monográfiát tudhat magáénak, amilyen nagy régióknak sincs.
A húszéves vékényi testvérkapcsolat köré szervezett kétnapos faluünnep egyik kiemelkedő pontja volt Oroszhegy község képviselő-testületének dísztanácsülése. Endrődi Tibor vékényi polgármester és a másik testvértelepülés, Bezedek korábbi polgármestere, Hoffman Antal könnyekig meghatódott a díszpolgáravató ceremónián. A Székelyfancsal érdekében kifejtett tevékenységükért kapott okmányt a szentmisére is magukkal vitték. Farcsali Árpád falufelelőstől megtudtuk: túl az évenkénti kölcsönös látogatásokon a két testvérközösség folyamatosan segíti a templomot, az iskolát és a közbirtokosságot. A fancsaliak pedig egy-egy nagy székely kaput állítottak Vékényben és Bezedeken. A falunapokon idén is részt vettek kárpátaljai testvértelepülésük, Asztély képviselői.
A szentmise végén áldást kértek a templom építőinek és támogatóinak fekete márványba vésett, leleplezett emléktáblájára. Az életképes, jól működő tanintézet udvarán Kovács Sándor helyi tanító mondott köszönetet a község tanácsának: három évvel ezelőtt anyagi alapok előteremtésével megmentették a bezárásra ítélt iskolát.
Kovács Árpád művészettörténész őszinte elismeréssel méltatta Mihály Tibornak a faluról írt vaskos történelmi munkáját, amely a találkozóra jelent meg. A 343 oldalas monográfia huszonhárom fejezetben taglalja a település múltját: a föld-, iskola-, templomügyektől a székely nemességen át a Nyúlád-havasi pereskedésekig. Szó esik benne viharos időkről, háborús dúlásokról, járványokról is, valamint napjaink soha nem tapasztalt fejlődéséről.
A 16. században élt Fancsali Balázs családjától származik a falu. A sok levéltári munka nyomán elkészült családfák leghosszabika közel hatméteres, de van olyan család is, amelynek terebélyes múltmutatóját a kezelhetőség miatt két részre kellett osztani. A közel kétszáz esztendővel ezelőtt élt egyháztörténész, okiratmentő, tanár, genealogus, igazgató és lelki vezető életútjának bemutatását követően megtudtuk: Fancsali Dániel „csak halála után kívánt tündökölni”. A kétnapos faluünnep óta immár nevét viseli a helyi iskola.
Bálint Elemér Imre polgármester örömének adott hangot, hogy a Kárpát-medence minden részéből jelen vannak. Az ünnep számára lelkünk tisztába tételét is jelenti. Görbe Péter főtanfelügyelő „sok szép gyermeket” látott a templomban, és felújított iskolát a központban, amely egyházi ember nevét veszi fel. Hiszi: „a tanító az iskola kulcsa”. Kívánva: legyen mindig gyermekáldás Fancsalban, üljenek be sokan – mint az elmúlt évszázadok során – az iskolapadba.
Molnár Melinda
Székelyhon.ro

2016. június 6.

Udvarhelyszék: hat településen lesz új polgármester
A huszonhatból hat udvarhelyszéki közigazgatási egységnek – két városnak és négy községnek – lesz új polgármestere a vasárnap lezajlott helyhatósági választások nem végleges eredménye szerint.
A megválasztott településvezetők közül Bálint Imre Elemér a veterán, ő hatodik mandátumát kezdi meg. Negyvenhét polgármesterjelölt közül választhattak az udvarhelyszéki szavazópolgárok, tizenkét településen nem született meglepetés, hiszen ott csak egyetlen jelölt indult.
A választásra jogosultak közül arányaiban Homoródszentmártonban mentek el a legtöbben voksolni, a községben meghaladta a 62 százalékot a részvételi arány. A szavazópolgárok közül a legkevesebben Zetelakán adták le voksukat az egyetlen jelöltre, ott valamivel kevesebb, mint 23 százalékos részvételi arányt mértek.
Az alábbiakban a központi választási hivatal adatai alapján az udvarhelyszéki településeken urnazáráskor mért részvételi arányokat is közöljük, valamint a rendelkezésünkre álló adatokat a megválasztott polgármesterekről.
Település Részvételi arány Nyertes Székelyudvarhely 42,24% Gálfi Árpád
Székelykeresztúr 38,44% Rafai Emil
Szentegyháza 52,42% Molnár Tibor (korábbi alpolgármester)
Bögöz 56,90% Farkas Mózes
* Etéd 26,07 % Szőcs László
* Farkaslaka 54,96 % Kovács Lehel
Felsőboldogfalva 60,05% Sándor József
* Fenyéd 48,61% Bokor Botond
*Galambfalva 57,37% Gyerkó László
Homoródszentmárton 62,08% Jakab Attila
* Homoródalmás 35,23% Tikosi László
*Kányád 30,79% György Sándor
Kápolnásfalu 53,80% Benedek László
Korond 52,64% Katona Mihály
Lövéte Mihály Dénes
* Máréfalva: 39,51% Kovács Imre
* Oklánd 38,50% Cseke Miklós
* Oroszhegy 32,77% Bálint Elemér
Parajd 53,71% Bokor Sándor
Siménfalva 51,06% Péter Zoltán
* Szentábrahám 32,20% Simó Dezső Szabolcs
Székelyandrásfalva 52,25% Nagy Lajos
* Székelyderzs 50,96% István Adrián
Újszékely 45,59% Baló Zoltán
Székelyvarság 57,03% Tamás Ernő
* Zetelaka 22,97% Nagy Attila
* Ahol csak egy jelölt volt.
Székelyhon.ro

2016. július 6.

A polgármester, aki mindenkit a nevén szólít a községben
A földekkel kapcsolatos birtoklevelek tisztázása a legégetőbb probléma Oroszhegy községben – mondja Bálint Elemér Imre polgármester, aki hatodik mandátumát kezdte meg júniusban. Mindennap talál valami kihívást munkájában.
– Öt mandátum után mi a kihívás abban, hogy polgármester legyen?
– Mindennap újabb és újabb kihívásokkal szembesülök, olyan nincs, hogy elfogyjanak a feladatok. Folyamatosan változik a világ politikailag és társadalmilag egyaránt. Ehhez kell igazodni.
– Még mennyi ideig szeretné betölteni tisztségét?
– Ezt a mandátumot tisztességből, és mivel a nép megválasztott, végigviszem. Ez, ami biztos. A jövőt nem tudom kiszámítani, ez elsősorban egészségi állapotomtól függ.
– Mi a legnagyobb probléma a községben, amit meg szeretett volna oldani, de eddig még nem sikerült?
– A földek birtoklevelének tisztázása. A legtöbb probléma a törvényekkel van, s azzal, hogy a munkát egyes közalkalmazottak is nehezítik. Noha hét faluból már csak kettőben kell kiadni a birtokleveleket, nem haladunk abban az ütemben, ahogyan szeretném, pedig a probléma sokkal egyszerűbb, mint ahogy beállítják.
– Melyik megvalósításaira a legbüszkébb?
– Nem büszke vagyok rá, hanem jólesik az, hogy amióta polgármester vagyok, a népesség gyarapodott: 1996-ban 3800 lakos volt, most pedig 4150-en vagyunk. Ez túlnyomórészt nem a beköltözéseknek, hanem a természetes szaporulatnak köszönhető. Az is fontos, hogy az elmúlt húsz évben megpróbáltuk egyben tartani a közösséget. Ezt mutatja, hogy jelenleg harminckét civil szervezet működik nálunk.
– Milyen nagyobb megvalósításokat tervez a következő négy évre?
– Fontosnak tartom, hogy a község minden falujában legyenek meg az alapvető infrastrukturális követelmények. Szerintem a következő négy évben nem szabad kérdés legyen a kanalizálás és a vízhálózat kialakítása ott, ahol erre még szükség van, valamint az utak aszfaltozása sem. Ugyanakkor ezekhez rengeteg pénz kell, amit többnyire Európai Uniós forrásokból tudunk előteremteni.
– A sajtó önt tartja az egyik legkommunikatívabb polgármesternek. A lakosokkal is ilyen viszonyt ápol?
– Én mindenkit a nevén szólítok a községben. Nem vagyok én nyolcórás polgármester, soha nem is voltam. Rengeteg információ zúdul a hivatalra, minden problémával nem lehet foglalkozni, de az emberekkel való kapcsolattartás nagyon fontos.
A teljes interjú az Udvarhelyi Híradó július 7-én, csütörtökön megjelentő lapszámában olvasható.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro



lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék