udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 19 találat lapozás: 1-19

Névmutató: Balázs Mihály

2000. október 10.

Kolozsvár 1000 éve címmel szervez konferenciát okt. 13-14-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és az EMKE. Az ülésszakot Egyed Ákos, akadémikus nyitja meg. Többek között, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár (Szeged), dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, dr. R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár (Budapest), Bíró Gyöngyi doktorandus (Szeged), dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus (Budapest), dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, dr. Vincze Gábor docens (Szeged), Pillich László író, Wanek Ferenc tudományos kutató tart előadást. /Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2000. október 16.

Okt. 14-én véget ért a Kolozsvár 1000 éve címet viselő értekezlet. A nagy érdeklődés miatt elképzelhető, hogy jövőre vagy két év múlva ismét megrendezik. A szervezők célja az volt, hogy a millennium jegyében tudományos kutatások által felhívjuk a közvélemény figyelmét Kolozsvárra, azaz a város történelmi, kulturális értékeire - mondta a rendezvény után Egyed Ákos professzor. Mind a 30 kutató (ebből heten magyarországiak) eljött, illetve szakdolgozatával képviseltette magát a fórumon. Elfogadta a meghívást R. Várkonyi Ágnes, az ELTE egyetemi tanára is, akinek könyvei Erdélyben is rendkívül népszerűek. A magyarországi középnemzedéket a fiatal egyetemi tanár, dr. Balázs Mihály és dr. Vincze Gábor docens képviselte, mindketten a szegedi JATE-ról. A konferencia szerzői névsora: dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár, dr. Pap Ferenc muzeológus, Jeney-Tóth Annamária, dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár, Bíró Gyöngyi doktorandus, dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, dr. Tóth Béla főlevéltáros, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus, dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, Nagy Mihály Zoltán doktorandus, dr. Vincze Gábor docens, Pillich László író, szociográfus, Wanek Ferenc tudományos kutató. /Szabó Csaba: Rendkívüli sikere volt a Kolozsvár 1000 éve értekezletnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2002. február 15.

A millecentenárium alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv-, és Történettudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) közösen tudományos konferenciát rendezett Kolozsváron 2000. október 13–14-én, amelyen harminc Kolozsvár-központú szakdolgozatot mutattak be neves történészek, irodalomtörténészek és más kutatók. Az akkor elhangzottak kötet formájában is megjelentek: Kolozsvár 1000 éve. Kiadja az EME és az EMKE, 2001, Kolozsvár. A Kolozsvár 1000 éve szerzői névsora: Egyed Ákos, Csetri Elek, Kiss András, Pozsony Ferenc, Vekov Károly, Kovács András, Kovács Kiss Gyöngy, Balázs Mihály, Papp Ferenc, Jeney-Tóth Annamária, Sipos Gábor, R.Várkonyi Ágnes, Bíró Gyöngyi, Magyari András, Egyed Emese, Benkő Samu, D. Tóth Béla, Kötő József, Pölöskei Ferenc, Sas Péter, Gaal György, Balogh Ferenc, Benkő András, Dávid Gyula, Csucsuja István, Nagy Mihály Zoltán, Vincze Gábor, Pillich László, Wanek Ferenc. /Szabó Csaba: Emlékhatáresetek. Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2002. augusztus 17.

Bemutatták az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának második kiadványát Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban: "Két könyv az Egyedülvaló Atyaistennek, a Fiúnak és a Szentléleknek hamis és igaz ismeretéről". Ez a korai unitarizmus egyik legfontosabb latin nyelvű, 1568-ban kiadott antológiájának első magyar fordítása. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök arról az örömről beszélt, amit lehetővé tesz az a lehetőség, hogy saját nyomdájukban megjelentetett könyveket tehetnek le az erdélyi tudományos élet asztalára. Balázs Mihály szegedi irodalomtörténész azt sajnálta beszédében, hogy mennyre nem tudta a világ, mi is történt itt a 16. században a hitviták tekintetében. Komoly műveltségről tesznek tanulságot a névtelen szerzők által írt fejezetek. /Csomafáy Ferenc: Unitárius ereklye - latin után magyar nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2005. január 17.

Január 14-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék idei Zenés-Könyves Nap elnevezésű rendezvényét, amelyen a tanszéktagok 2004-ben kiadott köteteit mutatták be. Egyed Emese tanszékvezető megköszönte Kötő József EMKE-elnöknek az adományokból származó ajándékkönyveket. A hazai és anyaországi kiadók gondozásában megjelent kötetek listája meglehetősen hosszú: Balázs Mihály (szerk.): Bibliotheca Dissidentium c. sorozat; Balázs Imre József–Selyem Zsuzsa: Humor az avantgárdban és a posztmodernben; Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek (Válogatott versek); Berszán István (szerk., Rodica Baconskyval): Symposion; Egyed Emese (szerk.): Az emberarcú intézmény; Egyed Emese (szerk.): Néző, játék, olvasó; Egyed Emese (szerk.): Szabadon fordította…; Gábor Csilla (szerk.): Devóciók, történelmek, identitások; Gábor Csilla (szerk.): Mindennemű dolgok változása; M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó: Finn nyelvkönyv kezdőknek; Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák IX. osztálya számára (T3); Pál apostol: Levelek. Konkordáns fordítás. (ford. Balázs Károly); Selyem Zsuzsa: Szembe szét; Szabó Levente (szerk., Virginás Andreával): Új narratívák?; Szabó Levente: Debreceni Márton; Tar Gabriella Nóra: Gyermek a 18–19. századi Magyarország és Erdély színpadjain; Vass László Levente: Üvegmezők (Összegyűjtött versek, szerk. Balázs Imre József). /Ördög I. Béla: Bölcsészek zenés-könyves napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2005. május 24.

Kolozsváron a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) a piarista templom felszentelésének 280. évfordulója alkalmával Barokk-napokat rendezett. Hegedűs Enikő művészettörténész vezetésével az érdeklődők meglátogatták a templomot és kriptát. A jezsuiták jelentősége kultúrtörténeti és vallási szempontból témával dr. Balázs Mihály szegedi és dr. Gábor Csilla kolozsvári irodalomtörténész tartott előadást. Fellépett a szatmárnémeti katolikus líceum kórusa, magyar és latin nyelven énekelve, továbbá a KEL színjátszó csoportja, a Passamezzo Historikus Együttes barokk táncai után következett a kolozsvári Transylvania Barokk Együttes zárókoncertje. /Fodor György: Barokk-napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2006. január 18.

Január 16-án immár negyedik alkalommal került sor Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék által szervezett Könyves Napra, amelynek keretén belül bemutatták a tanszék tanárainak tavaly megjelent köteteit. Egyed Emese tanszékvezető köszöntője után Balázs Imre József ismertette a kötetcímeket: Balázs Mihály (koord.): Kénosi Tőzsér János – Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház története I. kötet, Balázs Imre József: Mint egy úszó színház (Pallas Akadémia), Berszán István (szerk.): Alternatív mozgásterek (Scientia); Gábor Csilla (szerk.): A történetmondás rétegei a kora újkorban tanulmánykötetek (Scientia), Horváth Andor: A szent liget. Tanulmányok a görög tragédiáról (Polis); M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó – Pályi Éva Ildikó: Limba finlandeza. Simplu si eficient (Polirom), Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák X. osztálya számára (T3,), valamint Orbán Gyöngyi: Az irodalomtanítás öröméért (T3). /D. I.: Negyedik Könyves Nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2006. november 6.

Cserei Mihály történetíró pályájáról, műveiről értekeztek a szakemberek a hét végén Marosvásárhelyen. A Teleki–Bolyai Könyvtár szervezte emlékülésre Bányai-Kovács Réka könyvtáros, a rendezvény szervezője főként fiatal, doktori vizsgájukra készülő kolozsvári kutatókat hívott meg, de jelen volt Balázs Mihály, a szegedi egyetem Kolozsváron tanító vendégtanára, a régi magyar irodalom, az erdélyi unitárius szellemi mozgalmak kiváló ismerője is. Az 1668–1756 között élt Cserei Mihály korának egyik legkiválóbb elbeszélője volt, bár életében nem jelentek meg nyomtatásban művei. Históriája, amely a 17. század hetvenes éveitől a Rákóczi Ferenc vezette felkelésig követi nyomon Erdély történetét, csak 1852 óta olvasható nyomtatásban. /Antal Erika: Cserei Mihály történetíróról értekeztek Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2006. december 19.

Könyvbemutatót tartottak december 15-én Kolozsvár az Unitárius Egyház Dávid Ferenc dísztermében. Heltai Gáspár Imádságos könyvét (1570–1571) és Balázs Mihály Felekezetiség és fikció (Tanulmányok a 16–17. századi irodalmunkról) című művét ismertették. Szabó Árpád unitárius püspök köszönetet mondott azoknak, akik segítségével létrejöhettek ezek a kiadványok, majd elmondta, hogy az eladott könyvek bevételét egy újabb unitárius egyháztörténeti kötet megjelentetésére fogják fordítani. /Dénes Emese: Régi művek új kötetben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2008. április 5.

Avató rendezvényt tartott április 3-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara Magyar Irodalomtudományi Tanszékének régi magyar irodalommal foglalkozó munkacsoportja, kabinetszobája korszerűsítésének befejezése és névcseréje alkalmából. A terem ezentúl Dézsi Lajos /1868-1932/ nevét viseli, aki egykor az egyetem régi magyar irodalomtörténeti professzoraként alkotott maradandót. Balázs Mihály (Szegedi Tudományegyetem) főleg a hagyatékából ránk maradt Próbaelőadás című alkotása révén méltatta Dézsi Lajos, 1921–1932 között Szegeden is dolgozó professzor munkásságát. Dézsi Lajos fáradhatatlanul kutatott régi irodalmi emlékek után, forráskutatása világirodalmi értékeket is érintett. Munkái során mai ésszel elképzelhetetlenül sokat másolt. Az előadás után négy szakkiadványt mutattak be. Pozsony Ferenc az Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban című kötetet (szerkesztette Balázs Mihály és Gábor Csilla) ismertette, amely a Kolozsvár 2006 konferencián elhangzott előadások bemutatása. A további bemutatott könyvek: Gábor Csilla Szöveghagyomány és íráskultúra a korai újkorban című munkája, Gábor Csilla: Doctrine – Virtue – Memory. Seventheenth-century Hungarian című kötete az erdélyi és anyaországi magyar tudományosságról (meditáció, fogalomtörténet, esettanulmányok, prédikáció) szól angolul Európához. Tóth Zsombor 12 tanulmányának ad helyet A történelmem terhe című antropológiai szemléletű könyve, amely szövegtörténet-írást, híres emberekről szóló történeteket és viszonylag kevésbé ismert írókról szóló munkákat tartalmaz. /Ö. I. B. : Teremavatás bölcsész módra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2008. június 28.

Június 27-én a Kolozsvár Társaság székhelyén ünnepélyesen megnyitották a Kolozsvár Napok elnevezésű rendezvénysorozatot, melyet a házigazdák az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és más szervezetek közreműködésével a 2008-as Reneszánsz Év jegyében bonyolítanak le. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke hangsúlyozta, olyan időszakba léptünk, amikor az egykori kincses városban javuló hangulat alakítja közérzetünket, és megvannak a feltételei annak, hogy Kolozsvár mai reneszánszát éljük át. A Kolozsvár Napok októberben többnapos műsorral folytatódnak, két évi késedelem után (most már csak a polgármesteri aláírás hiányzik), a kolozsvári Sétatéren felavatják az 1956-os magyar forradalom mártírjainak emlékművét, és operabemutató is várható. A mostani alkalomra kiadott Reneszánsz Kolozsvár című kötetet két szerkesztője ismertette. Kovács Kiss Gyöngy szerint a könyv számvetési kísérlet, amely bepillant a reneszánsz kori Kolozsvár életébe. A kötet kiindulópontjául Jakó Zsigmond 1957-ben közölt tanulmánya (Az otthon és művészete a 16–17. századi Kolozsváron) szolgált. A többi tanulmány szerzői (Mihály Melinda, Papp Szilárd, Kiss András, Kovács Kiss Gyöngy, P. Kovács Klára, Jakó Klára, Kovács András, Vekov Károly, Balázs Mihály, Sipos Gábor, Pakó László) is olyan Kolozsvárhoz kapcsolódó történelmi adatokat, mozzanatokat dolgoztak fel, amelyek felett eddig átsiklott a szakirodalom. Ugyancsak június 27-ére tervezték Jakó Zsigmond díjazását, aki azonban objektív okokból nem lehetett jelen. /Ö. I. B. : Elkezdődött a Kolozsvár Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2008. november 17.

A Bibliotheca Dissidentum sorozatot a strasbourgi protestáns egyetemen működő kutatócsoport adja ki, bibliográfiákat közölnek a 16–17. századi, vallási szempontból nonkonformistának minősülő, az Európa-szerte elismert nagy felekezetek egyikéhez sem tartozó személyiségekről. Magyarországi referense és az itteni személyiségeket feldolgozó kötetek gondozója Balázs Mihály lett. A mostani alkalomra is készült egy könyv. Az unitárius egyház évfordulós kiadványának a címe 440 év: 1568–2008. Ebben megjelent Kovács Sándor összefoglaló tanulmánya az erdélyi unitarizmus történetéről. A Dávid Ferenc idézetek mellett tartalmazza az unitárius iskolák történetét, a püspökök és főgondnokok névsorát. Nem csupán önéletrajz a könyv, a művek felsorolása mellett a 16. századi forrásokat és eddig megjelent tanulmányokat mind figyelembe veszi. /Emléket állítani a 440 évnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2009. november 24.

Az erdélyi unitárius egyház történetének második kötetét mutatták be Kolozsváron az elmúlt héten. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, Szabó Árpád nyugalmazott unitárius püspök az esemény ünnepi voltáról és a kötet fontosságáról értekezett. Évszázados adósságot törlesztünk”, figyelmeztetett Szabó Árpád, majd felsorolta a kötetet sajtó alá rendező szakemberek – az irányító Balázs Mihály, Hoffmann Gizella tudományos munkatárs, Kovács Sándor egyetemi oktató és Molnár B. Lehel főlevéltáros, a kötet mellékletében található térképeket készítő Elekes Tibor, valamint ifj. Szombatfalvi József lelkész – nevét. Hoffmann Gizella méltatta az eredeti latin nyelvű kötet szerzőinek, Kénosi Tőzsér Jánosnak és Uzoni Fosztó Istvánnak, valamint a fordító Márkos Albertnek a tevékenységét. /Nagy-Hintós Diana: Unitárius egyháztörténeti könyvet mutattak be. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2010. november 10.

Cégér nélküli erdélyi magyarok
Néhány kivétellel Marosvásárhelyen szinte az összes erdélyi magyarnak is nevezett intézmény, illetve civil szervezet homlokzatáról hiányzik a cégtábla. Egyesek pénz-, mások időhiányra hivatkoztak akkor, amikor a Krónika arra volt kíváncsi, hogy nyilvánosság előtt miért nem vállalják cégérük által is erdélyi magyarságukat.
Mindazok, akik valamilyen okból kifolyólag még nem függesztették ki intézményük nevét, vagy a tábláról éppen az erdélyi magyar jelzőt hagyták ki, elismerték, hogy nem hatósági nyomásra döntöttek így.
Száz lejt spórolt a Sapientia
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusa felé kanyarodva nagyméretű tábla mutatja a Csereerdő alatti hajdani gyümölcsös felé vezető irányt. A zöld alapon fehér betűs pannón az intézmény logóján és az irányjelző nyílon kívül csak ennyi áll: Sapientia Tudományegyetem. „Én egy dolgot tudok: amikor megrendeltük a táblát, kiderült, hogy ahhoz, hogy a Sapientia szó alá kiférjen az Erdélyi Magyar Tudományegyetem is, olyan kicsi betűket kellett volna használni, hogy azokat senki nem látta volna” – magyarázta lapunk kérdésére a döntés okát Dávid László rektor. Ugyanezt hozta fel az intézmény gazdasági igazgatója, Balázs Mihály is. Szerinte az egyetem teljes, hivatalos nevében még az alapítvány, illetve a Kolozsvár szó is szerepel.
„A rövidség és az olcsóság okán döntöttünk így” – szögezte le. Egy pannók készítésére szakosodott cég tulajdonosa lapunknak kiszámította, ha az egyetem vezetősége nagyvonalúbban kezelte volna a táblagyártással járó kiadást, a szükséges egy négyzetméterrel nagyobb felületért 80–90, vagy legtöbb száz lejjel terhelte volna tovább az idei költségvetését. Dávid László rektor viszont megígérte: hamarosan új táblát szerelnek, amelyen már az a megnevezés áll, amit a kormánynak címzett akkreditálási kérvényben is használnak: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem.
A pénz vagy az idő hiányzik
Mint kiderült, a pénz nem csak a Sapientián jelent gondot. A Real hipermarket egyetlen butikbérlője, amely nem rendelkezik cégtáblával, az az Erdélyi Magyar Könyvklub. Az ízlésesen berendezett könyvesüzlet kirakatára is mindössze két hete került ki a Librăria Litera Könyvesbolt felirat. Az elárusítónők készítették színes, öntapadós anyagból, kézzel, önszorgalomból. „Nehéz egy könyvkereskedést fenntartani, ezért szegények vagyunk. Csupán a havi bér 4500 lejre rúg” – fejtette ki a céget irányító Kósa Géza. A vállalkozó azonban hozzátette: a jövőben elkészül a cégtábla is, amelyen, akárcsak a vállalkozás nevében, helyet kap az erdélyi magyar jelző is. Kósa azon meggyőződésének adott hangot, miszerint a felirat nem zavar majd senkit. „Nincs mitől félnünk, elvégre a Romániában bejegyzett cég neve is így szól: Erdélyi Magyar Könyvklub Kft. A gyergyószentmiklósi boltunkon a magyar és a román felirat mellett székely rovásírással is hirdetjük, mi működik az üzlethelyiségben” – részletezte a vállalkozó.
A könyvklubnál jóval nagyobb költségvetésből és különböző támogatásokból gazdálkodó Erdélyi Magyar Televízió sem jutott még addig, hogy épülete bejáratánál jelezze, mi is működik a kapun túl. Az intézmény igazgatója, Szepessy Előd szerint nem az anyagiak, hanem az időhiány szólt közbe. „Ez valóban egy olyan mulasztás, amit hamarosan orvosolnunk kell. Az épületben működő Erdély FM rádióadóval közös cégtáblát készíttetünk” – ígérte Szepessy. „Szó sincs arról, hogy ne vállalnánk erdélyi magyarságunkat. A tábla megvan, ott volt, majd tatarozás után ismét a helyére kerül” – szögezte le Csegzi Sándor, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Maros megyei elnöke is.
A fizikus, aki egyben a város alpolgármestere, elmondta, az általa irányított civil szervezet a hivatalos megnevezésben is használja a magyar nevét. Csegzi számításai szerint a tábla legkésőbb december 15-éig felkerül a Bolyai János Tudomány és Technika Házára. 208 évvel ezelőtt éppen ezen a napon született a híres matematikus, akiről az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnevezte a Kőrösi Csoma Sándor utcai székházát. A település alpolgármestere továbbá fontosnak tartotta elmondani, hogy eddig egyetlen szervezetnek vagy személynek sem esett semmiféle kellemetlensége azért, mert a cégtáblán is vállalta erdélyi magyarságát. „Marosvásárhelyen nem szereltek le és nem festettek le efféle cég- vagy intézménynévtáblákat. A városháza pedig minden további nélkül engedélyezi a használatukat” – nyomatékosította Csegzi.
Ezt Vitus Örs, a Jobbik Baráti Körének marosvásárhelyi elnöke is megerősítette, mondván, hogy sem az önkormányzat, sem más hatóságok nem gördítettek akadályt a szervezet itteni megtelepedésének útjába. Ennek ellenére a Marosvásárhelyen irodát működtető, szélsőségesnek tartott anyaországi párt sem sorolta a prioritásai közé, hogy cégtáblán is jelezze ittlétét. Mint arról beszámoltunk, Szegedi Csanád jobbikos európai parlamenti képviselő még a nyár eleji irodaavatón megígérte, hogy a szekrény tetején porosodó, piros-fehér-zöld keretbe fogott tábla kikerül az Ifjúsági utcai irodaház homlokzatára. Azonban azóta sem a főbejárathoz, sem a kapusfülke mellé, de még csak az utolsó emeleti bejárati ajtójukra sem függesztették ki szervezetük nevét.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

2016. augusztus 2.

A kard hősét ünnepelték
Héjjasfalván és Székelykeresztúron
Mert nem a nemzeti gyász emlékünnepélyére, hanem a felemelő büszkeség éltető alkalmára jelentünk meg ma itt. A Segesvári csata 167. évfordulóján nemcsak Petőfi Sándor, de Zeyk Domokos élete, tette és emléke is megkerülhetetlen…, hiszen "a lant 26 éves mesterének és a kard 32 éves hősének halála egybeesett, és egybe is fonódott elválaszthatatlanul"– hangzott el Kónya-Hamar Sándor előadásában a tartalmas, szép héjjasfalvi Zeyk Domokos-ünnepségen.
A református templomban Iszlai Kamill Zsolt helybeli lelkész a Lukács evangéliumából (24/50.) vett igével adta meg az alaphangot, majd ezt követően Haller Béla, a Castellum Alapítvány vezetője köszöntötte Zákonyi Botondot, Magyarország romániai nagykövetét, Kerekes Károly parlamenti képviselőt, Micea Salagean mérnököt, Héjjasfalva polgármesterét és Hegyi Péter alpolgármestert, a hivatal képviselőit, valamint a Zeyk-leszármazottakat: Vita Etelt, Bodor Katalint, Bárczay Évát, Török Gáspárt és családtagjaikat. Török Gáspár jóvoltából, aki mozgatója, szervezője volt a szobor avatása óta tartott legnagyobb ünnepségnek, a Zeyk Domokosnéról készült festményt is láthatta a gyülekezet.
A történelmi tényekről, Zeyk Domokos életéről, a szabadságharcban betöltött szerepéről és hősi haláláról Kónya-Hamar Sándor emlékezett meg. Felidézte a gazdatiszti és Berlinben filozófiai-jogi ismereteket szerzett, hatalmas testalkatú, daliás fiatal férfi lelkesedését a szabadságharc iránt, belépését, majd a marakodó és áruló osztrák főtisztekben megrendülő bizalma miatti kilépését a forradalmi hadseregből. A Marosvásárhelyt felszabadító Bem tábornok példáján felbuzdulva szállt újra híres lovára, a Wesselényi Miklóstól ajándéka kapott félmuraközi sárga paripára. Hősiessége már Nagyszeben ostromakor is megmutatkozott, ahol parancsnoka, gr. Mikes Kelemen ezredes ágyúgolyó által kettészakított élettelen testével a roham élére állva egy egész ezredet nyert meg a honvéd seregnek, amiért főhadnaggyá, majd századossá nevezték ki. Kónya-Hamar Sándor megható jelenetként idézte a 32 éves, elszánt katona búcsúját a Segesvári csatába indulás előtt feleségétől és két kisgyermekétől. Mivel méreggyűrűjét az éjjeliszekrényen felejtette, a Bem tábornok menekülését fedező, és a Petőfi mentésére is odafigyelő vitéz végső megoldásként, hogy ne kerüljön rabságba, pisztolyával vetett véget életének. Egy olyan korban, amikor nem depresszióra és önsajnálatra, hanem összefogásra és a szülőföldhöz való ragaszkodásra, az állhatatos feladatvállalásra és a nemzet jogos büszkesége hordozóinak megtalálására van szükségünk, Zeyk Domokos gerinces magyarsága jelentheti számunkra a történelmi esélyt – hangsúlyozta az előadó. Beszédének végén örömmel újságolta, hogy a Segesvári csata hősének felejthetetlen és megkérdőjelezhetetlen vitézségéről az Orbán-kormány ifjúsági filmprogramjának köszönhetően filmet forgatnak (Zeyk Domokos diadala).
film zenei aláfestése Kodály Zoltán műve lesz, aki a Segesvári csata hősének példájától megihletődve újra megzenésítette Vörösmarty Mihály Szózatát. Tette ezt az új himnusz megkomponálása helyett, amit az 50-es évek kommunista vezetése kért tőle, és amit visszautasított.
Haller Béla arról számolt be, hogy Zeyk Domokos születésének 200. évfordulóján a Castellum Alapítvány a Zeyk-év jegyében megemlékező és emlékállító akciók sorát indítványozta. Tagtársuknak, a Zeyk-leszármazott Török Gáspárnak köszönhetően szervezték meg a vasárnapi ünnepséget, és állították fel az emlékmű elé a háromnyelvű magyarázótáblát. Szervezőmunkáját a héjjasfalvi gyülekezet, annak lelkipásztora és a helyhatóság is támogatta. Megvalósításra vár az emlékmű restau- rálása, a szomszédságban levő ház és telek megvásárlása emlékház és parkoló kialakítása céljából, bronzrelief elhelyezése a Marosvásárhelyi Teleki-házon, amit Hunyadi László szobrászművész készít el, és egy utca elnevezése Zeyk szülővárosában – olyan feladatok, amelyek meghaladják az alapítvány lehetőségeit.
Az istentiszteleten Bartalis Annuska és Németh Kálmán helybeli lakosok mondtak verset, az orgonán játszó Iszlai Júlia kántor énekelt, és az általa vezetett furalyaegyüttes tagjai játszottak szép küküllőmenti népviseletben. Az istentiszteletet követően a székelykereszt-úri fúvószenekarral az élen az ünneplők az emlékműig vonultak, ahol a leszármazottak, a nagykövet, a Castellum Alapítvány, Héjjasfalva polgármestere és alpolgármestere, az RMDSZ, a református egyházközség és a Komáromi család koszorúzott, majd Iszlai Júlia kántor mondta el Szász Károly Zeyk Domoskosnénak ajánlott A bajnok vére című versét. A forgalmas főúton a menetet a helyi rendőrség autói biztosították. A templomból kijövet és az ünnepi ebéden a helybeli asszonyok kínálták a résztvevőket.
Délután a székelykeresztúri Zeyk Domkos szakközépiskolába várták a vendégeket. Az iskola névadójának szobra előtt felsorakoztak a Történelmi Vitézi Rend udvarhelyszéki képviselői. Tekeres Imola történelem szakos tanárnő a múlt század elején tanítóképzőnek készült, a rendszerváltás előtt árvaházként működő iskola történetéről, Zeyk Domokos életéről és hőstettéről beszélt. Az intézmény három – kihajtott gallérú fehér ingbe öltözött – diákja, Szabó Norbert, Péter Norbert és Tóth Norbert irodalmi-történelmi összeállítást adott elő nagy átéléssel, majd a résztvevők megkoszorúzták Zeyk mellszobrát, Demeter Zsigmond István alkotását. A jelen levő pedagógusok, Antal Erzsébet, Tekeres Imola és Balázs Mihály pedig megvendégelték a résztvevőket.
Sok idősebb és fiatalabb személyt megmozgató, felemelő ünnepség volt mind Héjjasfalván, mind Székelykeresztúron a vesztes csatában önmagát feláldozó katonáról, Zeyk Domokosról, aki a fogság helyett a szabadság örök érvényű eszméjéért vállalt hősiességet választotta.az ebben szerepet vállaló civil helyi szervezeteket, hogy minden évben újabb programkínálattal rukkoljanak elő – mondta Gáspár Ildikó.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

2017. május 20.

Elkezdődött a tudományos kutatómunkák seregszemléje
Bár az XX. Erdélyi Tudományos Konferencia hivatalos megnyitója csak délután kezdődött, négy szekció már reggeltől aktívan munkálkodott. Délelőtt 10 órától zajlott a gyógypedagógia, ezzel párhuzamosan a menedzsment szekció dolgozatainak bemutatása. 13 órakor a marketingesek tették próbára magukat, majd 16 órától a gyógytorna, testnevelés és sport szekció következett.
Soós Anna a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese köszöntötte elsőként a közönséget, hangot adva örömének, hogy a diákok immár huszadik éve szép számban érdeklődnek a kutatómunka iránt és szívesen osztják meg munkájuk gyümölcsét társaikkal és a szakmai zsűri tagjaival. Szabó Árpád Töhötöm, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet elnöke idézte fel az első konferenciákhoz kapcsolódó emlékeit. Lőrincz István, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke is üdvözölte a közönséget, sok sikert kívánva diáktársainak, majd Kisgyörgy Réka, az ETDK koordinátora szólalt fel, ismertetve pár hasznos logisztikai információt.
A köszöntőbeszédeket követően a Visszhang kórus előadását hallhattuk, amelynek ezúton is köszönjük a színvonalas közreműködést. A hivatalos megnyitót követően Balázs Mihály Vallásfilozófiai útkeresés a korai újkori Erdélyben című előadása zárta a csütörtöki programot.
Bár az XX. Erdélyi Tudományos Konferencia hivatalos megnyitója csak délután kezdődött, négy szekció már reggeltől aktívan munkálkodott. Délelőtt 10 órától zajlott a gyógypedagógia, ezzel párhuzamosan a menedzsment szekció dolgozatainak bemutatása. 13 órakor a marketingesek tették próbára magukat, majd 16 órától a gyógytorna, testnevelés és sport szekció következett.
Soós Anna a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese köszöntötte elsőként a közönséget, hangot adva örömének, hogy a diákok immár huszadik éve szép számban érdeklődnek a kutatómunka iránt és szívesen osztják meg munkájuk gyümölcsét társaikkal és a szakmai zsűri tagjaival. Szabó Árpád Töhötöm, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet elnöke idézte fel az első konferenciákhoz kapcsolódó emlékeit. Lőrincz István, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke is üdvözölte a közönséget, sok sikert kívánva diáktársainak, majd Kisgyörgy Réka, az ETDK koordinátora szólalt fel, ismertetve pár hasznos logisztikai információt.
A köszöntőbeszédeket követően a Visszhang kórus előadását hallhattuk, amelynek ezúton is köszönjük a színvonalas közreműködést. A hivatalos megnyitót követően Balázs MihályVallásfilozófiai útkeresés a korai újkori Erdélyben című előadása zárta a csütörtöki programot.
ETDK sajtóiroda; Szabadság (Kolozsvár)

2017. június 6.

Holnaptól Nyitott Kapuk a Kolozsvári Unitáriusoknál
A Kolozsváron tevékenykedő unitárius egyházközségek, oktatási intézmények, valamint civil szervezetek közreműködésével, idén is megszervezik a Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál nevű rendezvénysorozatot, amely az unitarizmushoz közel áll, de egyetemesen elfogadott tárgyi és szellemi értékek bemutatását célozza meg. Az idei, június 7–12. között zajló rendezvénysorozat az 500 éves protestáns reformáció jegyében zajlik, ami azt jelenti, hogy a tevékenységeinek központi része ezen Európát meghatározó szellemi irányzat értékei köré csoportosul. Természetesen, a korábban megjelölt témák mellett alkalom adódik a szórakozásra, ismerkedésre, valamint a felkínált kulturális programok élvezésére. A rendezvény részletes programterve olvasható a nyitott-kapuk.blogspot.ro oldalon is.
Szerda, június 7.
15 órakor kezdődik a Vadrózsák népdalvetélkedő. 18 órakor megnyitják az idei rendezvénysorozatot. A köszöntő beszédek után a KDFIE előadja Kis Herceg című előadását a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében. 20 órakor szeretetvendégség lesz a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban.
Csütörtök, június 8.
12 és 18 között zajlanak a nyitott templom programjai. 17 és 20 óra között gyermekfoglalkozásokra várják a kisebbeket az Unitárius Óvodában (kőfestés, filcfűzés, arcfestés, aszfaltrajzok stb.). 17 órakor Balázs Mihály Hitújítás és egyházalapítás között, Tanulmányok az erdélyi unitarizmus 16–17. századi történetéről című kötetét Molnár Lehel egyházi levéltáros mutatja be a János Zsigmond Unitárius Kollégium, Dávid Ferenc Imatermében. Ugyanekkor városséta is indul a Korzó Egyesület vezetésével A király (ál)ruhái – Mátyás kultusz Kolozsváron tematikával. Gyülekező és indulás Mátyás király szülőháza előtt. 17.30 órakor nyilt napot szerveznek az unitárius bölcsődében. 19.30 órakor menyitják a Biblia és reformáció című kiállítást az unitárius templomban. A találkozót zenés program egészíti ki. 20.30 órakor borkostolót szerveznek az 1568 Bistroban. A helyek korlátozott száma miatt, előzetes bejelentkezés szükséges. Jelentkezni atdacz@yahoo.com (Dácz Tibor) elektronikus postacímen, vagy a 0740974060 (Rácz Norbert Zsolt) telefonszámon lehet. A belépő személyenként 20 lejbe kerül.
Péntek, június 9.
12 és 18 óra között lesznek a nyitott templom programjai. 13 órakor Kolozsvár unitárius szemmel városnéző séta kezdődik Korodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára vezetésével. Találkozás az Óvárban, a Ferences templom előtt. 17 és 20 óra között gyermekfoglalkozások lesznek az Unitárius Óvodában (kőfestés, filcfűzés, arcfestés, aszfaltrajzok stb.). 17 órakor Popa Márta Egyszerű és érdekes fizikakísérletek című kötetét Karácsony János egyetemi adjunktus mutatja be a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében. 18 órakor pedig Fehér János A bölöni unitárius templomvár című kötetét Kovács András művészettörténész, akadémikus mutatja be. 19 órakor Quo vadis ecclesia? című kerekasztal beszlégetés kezdődik a mai reformáció lehetőségeiről a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácstermében (Brassai Sámuel utca, 6. szám). A beszélgetésen különböző felekezetű lelkészek osztájk meg véleményüket a keresztény egyház jelenével és jövőjével kapcsolatosan.
Szombat, június 10.
14 órakor szervzik a Szabad Szeminárium a Szentírásról tevékenység záró találkozóját a belvárosi unitárius templom udvarán (rossz idő esetén a belvárosi tanácsteremben, Brassai Sámuel utca, 6. szám). 16 órakor Szabad Sajtó? címmel kerekasztal beszélgetés kezdődik, ahol kényes témákról beszélgetnek az erdélyi média néhány képviselőjével. 18 órakor a Concordia vonsonégyes koncertezik a belvárosi unitárius templomban, ezúttal Mozart darabokat adnak elő. 19 órakor Egy másfajta reformáció / O altfel de reformă című beszélgetés kezdődik Sabin Ghermannal a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében.
Vasárnap, június 11.
11 órakor istentisztelet kezdődik a belvárosi unitárius templomban, utána közös ebéd az iskola udvarán, vagy a tornateremben. 11 órakor vasárnapi iskola keretében a kisebbek megnézhetik a Váróterem Projekt A szökevény szeplők című előadását. 18 órakor pikniket szerveznek az iskola udvarán, ahol a hangos színpadi éneklés helyett most egy nagy, közös gitározást szerveznek. 20 órakor Biciklitúra filmvetítés kezdődik.
Hétfő, június 12.
18 órakor Sebestyén Márta és Andrejszki Judit koncert kezdődik az unitárius templomban Erdőkön mezőkön járó... címmel, amely századok magyar zenéjét dolgozza fel európai kitekintéssel, népi és írott forrásokból. Közös régizene koncertjeik izgalmas utazást jelentenek mindkettőjük számára. Szabadság (Kolozsvár)

2017. június 9.

Közösségformálás nyitott lélekkel a kolozsvári unitáriusoknál
A közösség megtartó erejére összpontosít, bárkit barátsággal, nyitott lélekkel vár a kolozsvári unitáriusok hatnapos, a reformáció 500 éves évfordulója jegyében szervezett rendezvénysorozata. A hétfőig tartó Nyitott kapuk kulturális, szórakoztató programokat kínál felnőttnek, gyereknek egyaránt.
„Nyitott szívvel, lélekkel teremtünk ezekben a napokban olyan közös időt, amikor oda tudunk figyelni egymásra, Isten jelenlétéről, emberszeretetről teszünk tanúbizonyságot. Jó, ha nyitva vannak a kapuink, természetesen lélekben is, ha meg tudjuk mutatni értékeinket, amelyeket unitárius közösségeink teremtettek. A mindennapokban sokszor elmegyünk egymás mellett, nem figyelünk egymásra, ezek az alkalmak pedig lehetőséget nyújtanak arra, hogy megnyíljunk a tudás, a szeretet és egymás felé” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a szerda délután kezdődött, hétfőig tartó Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál elnevezésű rendezvénysorozat megnyitóján.
Az ötödik alkalommal megszervezett, kulturális programokat, könyvbemutatókat, koncerteket, kerekasztal-beszélgetéseket, filmvetítést, istentiszteletet, szeretetvendégségeket és gyerekeknek szóló eseményeket kínáló, a közösségformálásra összpontosító rendezvény a Kolozsváron tevékenykedő unitárius egyházközségek, oktatási intézmények, valamint civil szervezetek közreműködésével zajlik.
A János Zsigmond Unitárius Kollégium (JZSUK) dísztermében tartott megnyitón elhangzott, a szervezők az unitarizmushoz közel álló, de egyetemesen elfogadott tárgyi és szellemi értékek bemutatását célozzák, a mindenki számára nyitott program pedig az 500 éves protestáns reformáció jegyében zajlik, a tevékenységek központi része ezen Európát meghatározó szellemi irányzat értékei köré csoportosul.
„Sok tekintetben fragmentálódott világban élünk, ahol mindenki bevonul a saját külön kis katakombájába és egyre kevesebb a közös pontunk. A Nyitott kapuk találkozási pontokat keres és kínál, közösséget formál, és bárki számára nyitva állnak a kapuink: barátsággal, tartalmas tevékenységekkel várunk gyerekeket, felnőtteket egyaránt" – fogalmazott Rácz Norbert főszervező, a Kolozsvári Belvárosi Egyházközség lelkésze.
A nyitóünnepségen az iskola több kisdiákcsoportja fellépett, a fénypont pedig a Kolozsvári Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet lelkes csapatának előadása volt. A gimnazisták Rácz Mária lelkész vezetésével Antoine de Saint Exupéry A kis herceg című klasszikusát vitték színpadra, a fő szerepet viszont nem kortársuk játszotta: a távoli bolygóról érkezett, az örök gyermekit jelképező kis herceg figuráját a hat éves Rácz István alakította meggyőző és megható módon, a nem mindennapi produkciót óriási vastapssal jutalmazta a közönség.
A hatnapos programsorozat keretében csütörtökön bemutatták Balázs Mihály Hitújítás és egyházalapítás között – tanulmányok az erdélyi unitarizmus 16–17. századi történetéről című kötetét, megnyitották a Biblia és reformáció című kiállítást az unitárius templomban. A tíz pannóból álló tárlat a Szentírás 16. századi központi szerepét mutatja be, kiemelve a magyarországi eseményeket és a Vizsolyi Biblia fontosságát.
Pénteken Kolozsvár unitárius szemmel címmel tartanak városnéző sétát Korodi Alpár, a JZSUK történelemtanára vezetésével. A gazdag kínálatot felvonultató programban többek közt Quo vadis ecclesia? címmal tartanak beszélgetést a mai reformáció lehetőségeiről, lesz bábszínházi előadás a Váróterem Projekt jóvoltából, vasárnap pedig Biciklitúra filmvetítésre várják a közönséget: a Krakkóig 52 emberrel című film a JZSUK diákcsapatának évente megrendezett biciklitúrájáról szól. A rendezvényt Sebestyén Márta Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekesnek, előadóművésznek és Andrejszki Juditnak, a régizene emblematikus alakjának koncertje zárja hétfőn a belvárosi unitárius templomban. Az Erdőkön mezőkön járó című est alcíme: századok magyar zenéje európai kitekintéssel, népi és írott forrásokból. A Nyitott kapuk részletes programja itt és az esemény Facebook-oldalán található.
Kiss Judit Krónika (Kolozsvár)

2017. október 31.

Ülésezett a Magyar Unitárius Egyház Zsinata
A Magyar Unitárius Egyház törvényhozó főhatósága, a Zsinat 2017. október 28-án a Brassó megyei Ürmösön ülésezett.
A napirenden lelkészszentelés, ünnepi megemlékezés és nyilatkozat elfogadása a reformáció 500. évfordulóján, püspöki helyzetértékelés, állásfoglalás elfogadása a házasság és család tárgyában, lelkészszentelés, továbbá a Felsőfokú Fegyelmi Bíróság testületében megüresedett hely betöltése szerepelt.
A Zsinat ülése 11 órakor áhítattal kezdődött. A jelenlét számbavétele és a Zsinat határozatképességének megállapítása után dr. Balázs Mihály szegedi irodalomtörténész professzor tartott előadást a radikális reformáció örökségéről. Ezt követően a Zsinat ünnepi nyilatkozatot fogadott el a reformáció 500. évfordulója alkalmából.
Bálint Benczédi Ferenc püspök az Egyház 2015–2017 közötti tevékenységéről nyújtott helyzetértékelést, majd a Zsinat állásfoglalást fogadott el a házasság és a család tárgyában. A Felsőfokú Fegyelmi Bíróság megüresedett helyére a zsinati tagok többsége Bán Endre ügyvédet választotta.
Az ünnepi istentiszteleten a szószéki szolgálatot dr. Czire Szabolcs teológiai tanár végezte, a lelkészszentelési beszédet Bálint Benczédi Ferenc püspök mondta, majd Molnár Imola lelkésznő úrvacsorai beszédet tartott.
A Zsinat felszentelte Bartha Alpár kökösi, Gyerő Attila homoródújfalvi, Györgyilyés Izolda sepsiszentkirály–botfalusi, Jobbágy Júlia Mária kolozsvári, Péterfi Zita Ágnes sepsiszentgyörgyi, Szabó Csengele budapesti, Szász Tünde szőkefalvi és Tőkés-Bencze Zsuzsánna gyergyószentmiklósi lelkészeket. A Magyar Unitárius Egyház Főhatósági Hivatala / erdon.ro



lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék