udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Balla György

2002. szeptember 12.

Magyarfráta községközpont, a hozzá tartozó településekkel, Szoporral, Berkenyessel, a tanyákkal kb. ötezer lakost számlál, ebből ezerkétszáz körüli a frátaiaké, közülük mintegy száztíz a magyar református lélek, papjuk Balla György fiatal lelkész. Szept. 8-án, vasárnap tartottak szórványtalálkozót a reformátusok. Mezőségi magyarok gyűltek össze a faluban, a Mócshoz tartozó Tótháza, továbbá Mezőméhes, Cegőtelke, Báld, Szentmáté, Szentmóric, Újős, Nagysármás és Mezőpanit és más kisebb falvak reformátusai, fiataljai. A templomban az új úrasztala 1998-ban készült. Magyarfráta felújított temploma, hűséges gyülekezete a megtartó erő. Vetési László országos szórványgondozó megerősítette: "itthont kell teremtenünk a világban - és ez az otthon Istennel kezdődik és végződik." A kun betöréshez kapcsolódik Szent László kútjának a története is. Az egész gyülekezet elsétált a mintegy másfél kilométernyire fekvő kúthoz, annak keserű vizét megkóstolni. /(b.d.) [Bölöni Domokos]: Szórványtalálkozó. Úszólecke a porban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

2014. december 16.

A magyar zászló és címer napja lett március 16.
Az Országgyűlés kedden a magyar zászló és címer napjává minősítette március 16-át.
A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd kormánypárti frakcióvezető-helyettes előterjesztését.
A két politikus eredeti kezdeményezésében még március 23-át javasolta a magyar zászló és címer napjának, azonban frakciótársuk, Balla György egy módosító javaslatban a dátum március 16-ra módosítását kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az eredetileg javasolt dátum nyolc éve a magyar-lengyel barátság napja, a nemzeti zászlónak és címernek pedig indokolt lenne önálló napot kijelölni.
Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatuk indoklásában kifejtették, a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld színű zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.
A képviselők azért március 23-át javasolták a magyar zászló és címer napjának, hogy az ország így emlékezhessen az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napjára, amely nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát.
A fideszes politikusok szerint a zászló és címer napja alkalmat adna az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, civil szervezeteknek, közösségeknek a magyar zászló és címer közös megünneplésére, kezdeményezések elindítására.
A határozat javaslat alapján először 2015-ben kell ünnepelni a nemzeti zászló és címer napját.
MTI
Erdély.ma



lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék