udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 243 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-243

Névmutató: Balta János

1999. május 3.

Az aradi Jelen és a temesvári Heti Új Szó kiadói évek óta keresik az együttműködés lehetőségét. Májustól az aradi és temesvári régióban párhuzamosan két magyar nyelvű lap jelenik meg: a pénteki Heti Új Szó ismert formájában és szerkezettel, valamint a két lap közös szerkesztésében napvilágot látott Nyugati Jelen napilap. /Új napilapunk: a Nyugati Jelen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Balta János, a Jelen kiadójának igazgatója jelentette be ezt a változást: Jelen című aradi napilap ezentúl Nyugati Jelen címen jelenik meg. Az első, 20 oldalas szám az 1999. április 30. ? május 2. dátumot viselte. Az ország legnagyobb városai közé tartozó Temesvárnak nem szabad saját magyar napilap nélkül maradnia - írta beharangozójában Jámbor Gyula, a Jelen főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

2000. február 19.

Lovász János dévai református lelkipásztor elmondta, hogy 1956 lelket számlált az egyházközségük, azonban lélekszámuk apad, 1999-ben 27 temetés és 11 keresztelés volt. - Erdélyi viszonylatban általános jelenség, hogy a hívek 10 %-a jár rendszeresen templomba. /Balta János: Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt. = Nyugati Jelen (Temesvár), febr. 19./

2000. február 29.

Febr. 23-án Nagyzerinden megtartották a Körös-vidékiek találkozóját, amelyen a térség képviselői vettek részt és megalakították a Körös-vidéki Egyesület. Orbán Attila, az RMDSZ kisjenői szervezetének elnöke, a körösközi találkozó kezdeményezője felvázolta, mennyire szükséges e vidék magyarságának összefogása. Szívós László /Simonyifalva/, aki már nem bízik abban, hogy a körösközi magyartöbbségű települések adminisztrációs téren önállósodhatnak, felvetette, jó lenne, ha valamennyi településen lenne egy állandó iroda, így jobban érvényesülne a helyi önkormányzat. Fazekas József nagyzerindi iskolaigazgató beszámolt arról, hogy az általános iskola végzettjei közül idén négyen Magyarországon kívánják folytatni a tanulmányaikat. A megalakult Körös-vidéki Egyesület ideiglenes vezetőségben Orbán Attila elnöki, Szívós László és Borsos Vilmos alelnöki tisztséget kapott. - A találkozó előtt ifjúsági megbeszélésre is sor került, melynek során megegyeztek abban, hogy április végén háromnapos sátortábort szerveznek az aradi, illetve a környékbeli település magyar ifjúsága számára. /Balta János: Nagyzerinden megszületett a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./ A Körös-vidéki Egyesület létrehozói Kisjenő, Fazekasvarsánd, Simonyifalva, Vadász, Bélzerind, Szapárliget, Ágya, Feketegyarmat és Nagyzerind, vagyis az térség magyarságának képviselői. /Nagyzerinden megalakult a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), febr. 25./

2000. március 10.

Kisiratoson, a Máltai házban mindig pezsgő élet folyik. Almási Olga, a Máltai ház vezetőjétől megjegyezte: legnagyobb bánatukra idei költségvetésüket a kolozsvári főtitkárság nem hagyta jóvá. Havi 2000 márka támogatást kértek, ami a kiadásaink 30 %-át képezné, ám csupán havi 900 márkát hagytak jóvá, ami a villanyszámlánkra elegendő. A kürtösi önkormányzat állja az alkalmazottak fizetését, a Munkaügyi Minisztérium, valamint a mellékgazdaság fedezi az élelmezést, míg a villanyáram, a telefon és a fűtés díjait a Máltai Segélyszervezet kolozsvári főtitkársága fedezi. Almási Olga úgy tudja, hogy évente 200 ezer márka támogatás jön be az országba /a Máltai Szeretetszolgálat részére/, és ebből a filiálék csupán 73 ezret kapnak. A szűkös anyagiak ellenére Kisiratoson kénytelenek 20 Celsius fokos hőmérsékletet tartani, mert a mozgássérültek periférikus keringése nem kielégítő, egyszóval, fáznak. Naponta étkeztetnek 64 gyermeket Kisiratosról, 35 kürtösi, illetve 50 kisiratosi idős részére helybe viszik az ebédet, és van még 15 beutaltjuk. Több beutaltat nem tudnak fogadni, amíg fel nem épül egy új épületszárny. Több száz jelentkező lenne minden helyre. Csak Arad megyében van több mint 4600 támogatásra szoruló mozgássérült. . Az országban két működő Máltai ház van, a temesvári öregotthon és a kisiratosi. Almási Olga nem nyugodott bele abba, hogy csökkentették a költségvetést. Járt már a kolozsvári főtitkárságon, de elutasították. A rászoruló emberek iránti felelősségtudat küzdelemre is kötelez, mondta. /Balta János: Anyagi gondok a kisiratosi Máltai házban. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 10./

2000. március 25.

Higyed István lugosi református tiszteletes, a magyar református egyháztörténet doktora hosszú szolgálat után nyugdíjba vonul. Lugoson tett ökumenikus szolgálataiért tavaly, 70. születésnapján a város díszpolgárává választották. Higyed István elmondta, hogy Lugoson volt román reformáció. Fogarasi István prédikátor romául és magyarul hirdette az igét Lugoson. Fogarasi a Szászvárosi Bibliának egyik magyarról románra fordítója volt 1582-ben. Ugyancsak ő fordította románra legelőször a Heidelbergi Kátét Catechismul Kalvinesc címmel. Lugoson szolgált 1921-34 között Szombati-Szabó István költő. - Lugos nem könnyű szolgálati hely, mert rendszeresen három nyelven kell hirdetni az igét a vegyes házasságok miatt. Amióta itt tevékenykedik, rendbehozták a templomot. Higyed István mindent megpróbált, de nem sikerült kiadnia Szombati-Szabó István összes műveit. /Balta János: 33 évet szolgálni egy közösséget, isteni ajándék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2000. április 4.

Április 1-jén Marosvásárhelyen ülésezett az RMGE országos elnöksége. Temes megyéből jelen volt Kiss Károly elnök, míg Arad megyéből Kocsik József ügyvezető elnök. Kocsik József tájékoztatott az RMGE üléséről. Véglegesítették azon jelölteknek a névsorát, akiket a május 13-án Nagykárolyban sorra kerülő elnökségi tisztújító közgyűlésen az új országos elnökségbe javasolnak. Kiértékelték a tanácsadó szolgálat eredményét, szó volt a határ menti agrárkapcsolatok fejlesztéséről, a magyar-magyar agrárjellegű kapcsolatok kibővítéséről. Az adatbázis, az információs hálózat bővítését a PHARE-programhoz benyújtott, és most elnyert pályázat segíti. /Balta János: RMGE elnökségi ülés Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2000. április 19.

Pankotán járt az RMDSZ Arad megyei szervezetének két elnökségi tagja, Hosszu Zoltán gazdasági és Tóth László ügyvezető alelnök. Állítólag tíz éve nem gyűltek össze RMDSZ-gyűlésre ennyien. Valamennyien akarják a változást. A több mint 30 résztvevő láttán Hip János alapító elnök meg is jegyezte: 1989 óta ennyien nem jöttek össze RMDSZ-gyűlésre, az 1989. december 27-én 239 taggal létrejött szervezet mára szinte egytagúvá zsugorodott. Hip János elnök visszatekintett az elmúlt évekre, beszámolójából kirajzolódtak a leépülés elemei. Eleinte a város szülötte, Csiky Gergely emlékére különféle összejöveteleket szerveztek, majd lassan minden elmaradt. A városnak nincs kultúrotthona, az egykori moziteremben lehetne megtartani a különféle összejöveteleket ­ ha igény lenne rájuk. Csakhogy nincs igény, már az anyanyelvű oktatásra sem. 1989 után létrehoztak egy magyar nyelvű óvodai csoportot több mint 20 gyerekkel. Évekig működött is, majd leváltották az óvónőt, akit pedig a helyébe küldtek, egy hétig itt volt, egy hétig nem. A bizonytalanság miatt megszűnt a magyar óvoda. Hasonló helyzetben van a helybeli összevont magyar nyelvű elemi, ahova három évvel ezelőtt közel 30-an jártak, tavaly még 17-en, ebben a tanévben pedig öten, a négy osztályba. A tizenhéttagú városi tanácsban egy ember képviseli a magyarság érdekeit. Eddig valamennyi, a magyarság érdekeit is szolgáló eddigi javaslatát leszavazták. A vitaesten kiderült, hogy sok olyan szülő van Pankotán, akik szeretnék, ha gyermekük magyarul is megtanulna írni, olvasni. Jobb híján erre a fakultatív oktatás lenne a legmegfelelőbb. Az ülésen megválasztották meg az új RMDSZ-elnökséget, elnöke Pettenkoffer Pál, alelnök Hip János lett. /Balta János: Tisztújítás, újraélesztés Pankotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2000. május 5.

A tizedik, jubileumi találkozójukat rendezik meg máj. 5-én Nagyiratoson az Arad és Békés megyei, határ menti települések polgármesterei. Az 1995 óta együttműködő tizenegy magyarországi és tizenkét romániai település között olyan városok is vannak, mint Gyula, Battonya, Mezőhegyes, illetve Kürtös, Nagylak és Pécska. Az öt éve felváltva Aradban és Békésben rendszeresen megtartott találkozók eredménye, hogy erősödött a bizalom az országhatár két oldalán lévő települések vezetői és lakói közt, a résztvevő helységek közül több testvér-települési kapcsolatra lépett. A mostani nagyiratosi fórumon tájékoztató hangzik el az önkormányzatok részére elérhető külföldi forrásokról. /Magyar-román polgármester-találkozó tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Pontosan kezdődött a találkozó. Házigazdaként Kiss István polgármester ismertette Nagyiratos történetét, amelyet ez alkalomra dr. Kovách Géza történész foglalt össze. /Balta János: Nagyiratos kitett magáért. Tizedik nemzetközi polgármester-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2000. május 20.

Nagy Károly római katolikus plébános négy éve szolgál Zsombolyán. A helyi háromnyelvű katolikus közösségben - a templomba járókat számításba véve - 1200-ra tehető a magyarok száma. A statisztikák szerint nagyobb a magyarok lélekszáma. A magyar iskolába járók mindannyian részesülnek hitoktatásban. A magyarság inkább a futoki templom javítására áldoz, a központban lévőbe inkább a németek járnak, de ők kevesen vannak, számuk alig éri el a 200-at. A román katolikusok abba a templomba járnak, amelyik közelebb esik nekik. De hát jószerével már el sem lehet dönteni, ki tiszta magyar, román, avagy német, mert a vegyes házasságok során már annyira elkeveredtek az emberek, hogy maguk sem igazán tudják, milyen nemzetiségűek. Vallásukat azonban megtartják, sőt egyre inkább nő a román katolikusok száma. /Balta János: Egyházközség a végeken. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

2000. június 10.

Befejezték be a törmelék elszállítását a Csiki Gergely Iskolacsoport /Arad/ bentlakásának udvaráról. Éder Ottó igazgató tájékoztatott az újjáépülő internátusról. Szeptemberig elkészül a két szinten az 5-5 szoba, amelyekben összesen 60 bentlakót tudnak elszállásolni. A Máltai Segélyszolgálattól kaptak egy korszerű konyhafelszerelést. Eddig a munkálatokra az Illyés Közalapítványtól 1 millió forintot kaptak, az Apáczai Csere János Alapítványtól pedig most érkezett meg a második 1,4 millió forint, a városi tanácstól erre az évre 400 millió lejt utaltak ki. /Balta János: Szeptembertől a Csiky bentlakásában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2000. július 1.

Groza Dániel, a Temes megyei Csanád római katolikus plébánosa elmondta, hogy Csanád szórványnak számít. Magyar nyelven csupán elemi oktatás folyik, ahol hetente egy óra hitoktatást is biztosítanak. Ugyancsak hetente ifjúsági órákat tartanak. A templom javításra szorul, a tetőszerkezet felújítása szükséges. /Balta János: Csak magukra számíthatnak, hát összefognak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2000. szeptember 30.

Dr. Kartal Ernő debreceni minorita tartományfőnök elmondta: Aradon hívták össze a káptalant, hogy megbeszéljék mindazokat a teendőket, amelyek a megerősített minorita közösség jövőjére vonatkoznak. A háború előtt Erdélyben több minorita rendház létezett, Aradon, Marosvásárhelyen, Lugoson, Nagyenyeden például, de mind megszűnt. Az egyik idős minoritát hozták most el Marosvásárhelyről, ahol ketten voltak. A másikat nagy nehezen sikerült rábeszélni a Miskolcra történő átköltözésre. Amikor Lugoson az utolsó minorita is meghalt, a helybeli rendházat átadták az egyházmegyének. Az aradit rendházban még 6-7 minorita van. Az újságíró, Balta János közbevette: a magyar katolikusokat aggodalommal tölti el, mi lesz, ha a minorita rendházban túlsúlyba kerülnek a moldvai minoriták? Kartal elmondta, hogy a házfőnök, Pável atya lengyel, a többi minorita pedig erdélyi magyar ember. Egyetlen moldvai minorita, Horvát János atya fog Aradra kerülni, aki magyarul jól beszél, jószándékú ember, akire szükség van. Ha ugyanis a püspök nem fogadja el plébánosként Csergő Ervint, akkor Horváth János lesz a plébános.- Szeretnék megőrizni a Szent Erzsébet Tartományt a maga mivoltában, tehát a magyar kultúrát is támogatni kívánják. /Balta János: Egy pénzcentrikus világban újfajta lelkiség szükséges. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2000. november 25.

Kondor Endre pankotai református lelkipásztor Borossebesen, egyik szórványgyülekezetében beszélt a helybeli református közösség életéről. A nyilvántartás szerint a borossebesi református gyülekezet 100-110 fős, vasárnaponként 15-20-an vesznek részt az istentiszteleten. A lelkész Borossebesre, Borosjenőbe, Csermőre és Bokszegre jár ki. Együtt tartják a különféle megemlékezéseket a katolikusokkal. "Köztudott, hogy a magyarság általában fogy, de ezen a vidéken a fogyatkozás sokkal élesebben mutatkozik meg." - állapította meg a lelkész. Hozzátette, hogy "Istennek célja van velünk." Csermőn - amíg ő istentiszteletet tart - a felesége a parókián 2-3 gyereket magyarul írni, olvasni tanít. /Balta János: Hiszem, hogy Istennek célja van velünk. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

2001. január 9.

Kocsik József RMGE ügyvezető elnök arról számol be, hogy az Arad és Temes megyei szervezet által az Új Kézfogás Alapítványnál vetőmagbúza vásárlásának támogatását megcélzó pályázatot jóváhagyták, így 25 ezer dollárral támogatják vetőmagbúza helyett vetőmagkukorica vásárlását, ha a két megye gazdálkodói is fel tudnak mutatni ennyi pénzt e célra, féláron juthatnak hozzá. A vetőmagot Magyarországon fogják megvásárolni. - Az információs központ beindításával szeretnék megújítani a gazdaköri tevékenységet. Remélhetőleg a jövőben több pénzük lesz, nem ismétlődik meg az, hogy még a számukra ingyen kiutalt autót se tudták elhozni. Pályázaton nyerték el az Aradon felállítandó információs központhoz szükséges számítógépeket. /Balta János: Több pénzben reménykedik az RMGE Arad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. július 7.

Szilágyi Puskás Albert református tiszteletes Szigetfalun, a bánsági református szórványközpont lelkészi hivatalában elmondta, hogy a település Gátalja község részét képezi, s a református nyilvántartásban 96 hívő szerepel. A kevés, de lelkes hívő áldozatkészségét példázza a tatarozott lelkészi hivatal, valamint a jó állapotban lévő csonkatornyú templom. Szilágyi Puskás Albert szórványlelkész árvaházat tervez az egykori református iskola kisajátított épületébe, ha sikerül visszaszerezniük az ingatlant. Ebben az árvaházban szeretné a felnövő gyerekeket reformátusnak, magyarnak nevelni.- A szigetfalui szórványközponthoz tartozik Gátalja, Vermes, Füzes /ahol eltűntek a kelyhek, eltűnt a vagyonleltár, lebontották a református templomot, valamint a parókiát/, továbbá Karámfüzes, Detta, Sztamora, Gyér és Csávos. Az utóbbi helyen polgármesteri hivatalban tájékoztatták: nem hogy reformátusok, magyarok sincsenek. A lelkész ennek ellenére elment, s talált 8 reformátust, akik sírva fakadtak, mert 40 éve nem láttak református lelkészt. Kiderült, hogy Csávoson templom is volt, amelyet az egyik árvíz ürügyén eltűntettek a föld színéről, a parókiával együtt. - A kilencvenes évek elején alakult meg a dettai református egyházközség azáltal, hogy az elköltözött német evangélikusok templomát az egyházkerület megvásárolta, megjavíttatta Tőkés László püspök úrnak köszönhetően. - Gátalja községben több mint 1200 magyar él. Össze kellene fogni a helybeli katolikus és református egyházközségnek az anyanyelvű oktatás megszervezése érdekében. - Január elsejéig a szórványlelkészhez tartozott Gyertyámos is. Ezen a településen 20 hívet talált, csakhogy szórványgyülekezet lévén nem foglalkoztak velük, ezért áttértek mindenféle vallásra, legtöbben az ortodoxra. Nem azt mondják, áttérnek ortodoxnak, hanem egyszerűen azt: "Tiszteletes úr, átállok románnak! Ne kérje az egyházi hozzájárulást." - A lelkész úgy látja, ha szerezni tudna egy mikrobuszt, beindíthatnák a szórvány mozgókönyvtárt. Egyházközségük ugyanis figyelemre méltó könyvadományt kapott a Magyar Tudományos Akadémiától. /Balta János: Szórvány-szolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

2001. július 11.

Szekeres György nyugalmazott tanár valamikor egyik mozgatója volt a zsombolyai magyar közművelődési életnek. Katasztrofálisnak tartja a helyi anyanyelvű oktatás jelenlegi helyzetét: a magyar nyelvű óvodai csoportba alig egy tucat gyermek jár, szinte ugyanannyi az összevont elemibe is, a magyar felső tagozatba is nagyjából 15-16-an jártak összesen. Amikor még ő tanított, két sor osztállyal működött a magyar tagozat. A tanár szerint az itt élők 90%-a kivándorolt. A hatvanas években magyar nyelvű líceum működött Zsombolyán, ahol nyolc osztály érettségizett. Még 1989-ben is két tanítónővel működött az elemi, a felső tagozatban pedig rendes osztályok léteztek. A fordulat után jött a kivándorlás, elmentek a németek és a magyarok, helyükbe költöztek a moldvaiak. Nincs aki megszervezne irodalmi rendezvényeket, a magyarszakos tanárnő is kivándorolt. A magyar irodalmat egy érettségizett tanítja a felső tagozatban, ahol már alig vannak szakképzett magyar tanárok. /Balta János: Veszélyben a zsombolyai magyar nyelvű oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

2001. július 17.

Torontálkeresztes az impériumváltás előtt Torontál megyéhez tartozott, amelyiknek a székhelye Nagybecskerek volt. A trianoni döntés Keresztest elvágta a megyeszékhelytől, a település alapítására, az 1914 előtti időszakra vonatkozó dokumentumok is Szerbiában maradtak. Ekkor elkezdték a helybeli katolikus templom építését. 1948-ig színmagyar falu volt. Most a helybeli magyar óvodában elmúlt tanévben a 25 kisgyermek közül csupán 15 volt magyar vagy félig az. Az oktatás ezért mind magyarul, mind pedig románul zajlik. 1968-ban 32 gyermek járt az óvodába, mind magyarok voltak. Azóta sokan elvándoroltak, a helyükbe románok telepedtek, akiknek 3-4 gyermekük van. - A 250 magyar nyelvű kötetet tartalmazó könyvtár csendjét aligha háborgatta valaki az eltelt tanévben. Az óvoda épülete siralmas. Az óvoda termében a padlón lavór, vödör, feltörlőrongy, ha esik, akkor becsorog és fel kell törülni. - 1980 után meg akarták szüntetni a magyar elemit, de a falu vezetősége közbenjárt a fennmaradás érdekében. A településen 2000-ben megszűnt a magyar elemi. Azt mondják, gyerekhiány miatt, pedig ez nem igaz, volt 6 jelentkező a magyar elemibe. A megszűnt magyar nyelvű elemi újraindításhoz különleges jóváhagyás, beiskolázási terv szükséges. A magyar iskola még magyar tankönyveket sem kapott, amikor még működött. A Nyugati Jelen szerkesztősége a tanszerek bevásárlásához 100-100 ezer lejt ajánl fel minden helybeli magyar tannyelvű iskolás számára. Amennyiben szeptemberig valaki Kereszetesen össze tud gyűjteni 4 jelentkezőt a magyar elemibe és kérvényezi az oktatás beindítását, akkor megindulhat. Mindez egy magyar többségű faluban történt, ahol magyar a polgármester és az általános iskola igazgatója is magyar. /Balta János: Mindannyiunk felelőssége. Keresztesen újra kell indítani a magyar nyelvű elemit! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

2001. október 16.

Okt. 12-én Zsombolyán a helyi RMDSZ kívülről tatarozott székházában, a helybeli magyar nyelvű óvoda tantermében találkoztak a szerkesztők az olvasókkal. Petrovics Éva tanárnő legégetőbb kérdésnek tartja a helybeli anyanyelvű oktatás elsorvadását. A magyar polgármestertől elvárnák, hogy a magyar érdekeket kiemelten kezelje. - Nagy baj, hogy senki nem akar felelős tisztséget vállalni. Erre példa az RMDSZ tisztújító közgyűlésének sorozatos elnapolása: senki nem akarja elvállalni az elnöki teendőket. - Zsombolyán létezik a Baltzer Zsiga Kulturális Egyesület, amelyet hivatalosan is be kellene jegyeztetni, ezáltal pedig pályázhatnának mind hazai, mind magyarországi alapítványokhoz. /Balta János: Családi körben Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2001. december 3.

Korcsog Gyöngyi Borosjenő magyar közművelődési életének egyik szervezője, mozgatója, emellett a református nőszövetség elnöke. A borosjenői református közösség rendezvényei a református templom építésével kapcsolatosak. Helyi magyar elemi beindításával kétszer is próbálkoztak, de a tanfelügyelőség meghiúsította a megalakítását. /Balta János: Szórványban fokozott a civil szervezetek felelőssége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2002. február 26.

Február elején a simonyifalvi néptáncosok Gyuláról az önkormányzat nevében a polgármester által aláírt meghívót kaptak, amelyben teljes ellátás biztosításával meghív négy személyt. A magyarul fogalmazott meghívót a vendégségbe indulók lefordíttatták, ugyanis előző meghíváskor valóságos tortúrát kellett kiállniuk a határátkelőnél. Febr. 9-én a nagyszalontai határátkelőnél kívántak Magyarországra lépni, a román határrendőrség képviselője azonban azt nyilatkozta: nem köteles megérteni a magyar nyelvű meghívót. A román nyelvű fordítást semmibe vették. Hasztalan mutatták fel a néptánchoz szükséges kellékeket, a hivatalos román szervek nem voltak hajlandók megérteni, mit is akar odaát a négy személy. Végül néptáncosnak előkerült egy vámos falubelije, akinek a közbejárása nyomán átkelhettek. /Balta János: Nemcsak kétnyelvű meghívó, jóindulat is kell. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-243




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék