udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4 találat lapozás: 1-4

Névmutató: Bartha Levente

1993. augusztus 31.

Pusztai János író emlékeztetett: 1991. máj. 20-án Berevoiesti község mellett újságírók hatalmas mennyiségű kidobált, elföldelt Securitate-iratra bukkantak. Ezeket a szekus anyagokat titokban el akarták tüntetni. A dossziélból előkerült egy magyar neveket tartalmazó lista is. Domokos Géza, Király Károly, Cs. Gyimesi Éva, Tőkés László, Török László újságíró, Veress Dániel író, Nagy Béla színházi titkár, Tőrös Gábor szobrászművész, Újvári Ferenc ügyvéd, Jakab Gábor római katolikus pap, Bencze Gyula kelmefestő, Bartha Levente lakatos és Kecseti Imre körorvos társaságában az ő neve is szerepelt ezen a listán. Pusztai János megdöbbent, amikor olvasta Nagy Béla kétrészes fejtegetését /Volt egyszer egy Berevoiesti, Romániai Magyar Szó, júl. 28., 29./, abból ugyanis kiderült, hogy a felsorolt emberekkel a román titkosrendőrség 1990 januárjában akart leszámolni. Pusztai Jánosnál először 1965. decemberében tartott házkutatást a szeku. Azután rendszeresen előfordult, hogy kihallgatták, fenyegették. Ez így ment egészen 1989 végéig. Pusztai János úgy érzi, hogy a magyarság fenyegetettsége nem szűnt meg. /Pusztai János: A gödör fenekén. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./

2001. november 7.

A budapesti Magyar Csodaszarvas Egyesület november 2-3. között tartotta meg a Millenniumi Szabadegyetemet Gyimesfelsőlokon, a Sziklára Épített Ház épületében, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium tanulói számára. A Magyar Csodaszarvas Egyesület 1998-ban jött létre, célja a magyar szellemi értékek megőrzésének segítése. A mostani program felelevenítette a magyar történelem sorsdöntő pillanatait, és tárgyalta a határokon belül és kívül élő magyarokat érintő legfontosabb problémákat. Az első nap végén Bartha Levente székelyudvarhelyi előadóművész előadóestjén a transzilvanizmus gyöngyszemei hangzottak el. A második napon dr. Gaudi-Nagy Tamás elnök, ügyvéd Nemzetstratégia - a magyarság megmaradása a Kárpát-medencében, különös tekintettel a státustörvényre és az európai integráció folyamatára címmel tartott előadást. /Vass Kinga-Zita, Kolozsvár: Millenniumi Szabadegyetem Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2007. július 24.

Kőrispatak régi neve Diósfalva volt. Mai nevét a tatárjárás pusztítása után kapta, amikor ismét benépesült. 1880 körül mintegy ezerkétszáz lakosa lehetett, ma hatszázötvenen lakják. Református, unitárius temploma, adventista imaháza és sokféle vallású népe azonban megtartja a falunapot, ha mód van rá. A „fő foglalkozásnak” tekintett földművelés és állattenyésztés, vagy pláne a tűzifaszállítás ma már nem biztosít tisztes megélhetést, viszont az egyik kismesterség, a közel 150 éves múltra visszatekintő szalmakalap-készítés hozhat valamit a konyhára. A legnagyobb vonzerőt a szalmakalap-múzeum jelenti. A falunapokon a Csíki Játékszín műsort adott, fellépett Bartha Levente székelyudvarhelyi gyökerű versmondó is /Bölöni Domokos: Kőrispataki mulatságok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

2007. december 27.

Magyarokról, székelyekről, anyanyelvről szólt Bartha Levente székelyudvarhelyi előadóművész Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban tartott műsora. A felidézett versek – Tompa László, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Király László, Magyari Lajos és mások – a szülőföldhöz való ragaszkodást, az anyanyelv iránti hűséget szólaltatták meg. Befejezésként Móricz Zsigmondot idézte, aki 1941-ben a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumban járva a következőképpen szólt az ott összegyűlt diáksághoz: „Szeretettel üdvözöllek székelyek, kik több ezer éve itt éltek, ezen a tájon. Ne feledjétek, ti csak összekötő láncszem vagytok az eltelt ezredévek és a következő évezredek között. Vigyázzatok, ez a láncszem el ne szakadjon!” /Király K. László: Anyanyelves láncszemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék