udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 13 találat lapozás: 1-13

Névmutató: Turianu, Corneliu

1997. június 30.

A szenátus jún. 30-i, hétfői ülésén napirendre tűzték egy 65, zömmel az SZDRP-hez, továbbá a Nagy Románia Párthoz és az RNEP-hez tartozó, de több kormánykoalíciós szenátortól is kezdeményezett határozat-tervezet megvitatását. Ez egy olyan kivizsgáló bizottság létrehozását célozta, amelynek az lett volna a feladata, hogy felülvizsgálja a székelyudvarhelyi polgármester és Városi Tanács csereháti ügyben tanúsított "magatartását és tetteit", valamint a Kovászna és Hargita megyékben eszközölt hivatalos telek-átruházások és egyes közérdekű beruházások megvalósításának a törvényességét és az egykori Har-Kov. jelentés "konklúzióinak és intézkedéseinek" gyakorlati alkalmazását. A plénum az érdemi vitát mellőzve, 57 mellette és 52 ellene leadott szavazattal, 4 tartózkodás mellett elhatározta a bizottság felállítását, azzal hogy egy későbbi vitában meghatározzák majd a bizottság célkitűzéseit. Erre a vitára azonban nem került sor, mert több szenátor eljárási kifogást emelt. A procedurális vita során Frunda György szenátor kollektív bűnösséget tételezőnek minősítette a javaslatot, és súlyos politikai hibának nyilvánította a bizottság létrehozását. Kérte a vita elnapolását azzal a megokolással, hogy időközben minden egyes frakció megfogalmazhassa álláspontját. Corneliu Turianu KDNPP-szenátor bejelentette, hogy az indítványt aláíró kormánykoalíciós szenátorok visszavonták támogatásukat. Júl. 1-jén, a szenátus rendkívüli ülésszakának első napján Verestóy Attila szenátor, hivatkozással az aláírók egy részének visszalépésére és az előzetes érdemi vita elmulasztására, azt kérte, hogy a plénum újra szavazzon a bizottság felállításáról. További eljárási vétségekre hivatkozva Frunda György és Markó Béla szenátorok ugyanezt igényelték. A vitát felfüggesztették, hogy a pártfrakciók egyeztethessék álláspontjaikat. Az egyeztetés elhúzódása miatt a további vitát a következő ülésnapra, július 3-ra halasztották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./

1997. szeptember 22.

A szenátus szept. 22-i ülésén Corneliu Turianu parasztpárti szenátor élesen támadta az RMDSZ egész politikáját, erre még nem volt példa a koalíciós együttműködés kezdete óta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ezt követően sürgős találkozót kért Ion Diaconescutól, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökétől. - Előzőleg Diaconescu kijelentette, hogy az RMDSZ-nek engednie kell a magyar lakosság nevében előterjesztett egyes követeléseiből. Közben Goerge Pruteanu parasztpárti szenátor, az oktatási bizottság elnöke vezeti a harcot annak érdekében, hogy parlamenti szinten töröljék vagy felhigítsák a kisebbségi nyelvhasználat előírásait. Pruteanu szept. 22-én a televízióban kifejtette a koalíciós megállapodásban rögzített és saját pártja által is elfogadott kormányrendelet elleni érveit. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./ Pruteanu a tévében elmagyarázta: ha a magyarságnak megadatik a jog, hogy az óvodától az egyetemig anyanyelven tanulhasson, a végzősök "egyféle fogyatékos, abnormális, zavarosfejű emberek" lesznek. /Ferencz L. Imre: Veszélyben a koalíció /!?/ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2006. március 29.

Meglepetésre Corneliu Turianu egykori bírát választották meg március 28-án a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnökének. Constantin Ticu Dumitrescu, a szekustörvény kezdeményezője bejelentette, nem kíván egyszerű tagja lenni a testületnek, és visszalépett. Példáját követte a bizottság frissen megválasztott alelnöke, Dan Lazea is. A bizottság elnökére vonatkozó koalíciós egyezséget a Demokrata Párt rúgta fel. A testület titkára Constantin Buchet lesz, akit a Nagy-Románia Párt (NRP) jelölt, és aki hat szavazattal győzte le ellenjelöltjét, Csendes Lászlót, akit az RMDSZ delegált a testületbe. Az ülés után Ticu Dumitrescu elmondta, előre megtervezett „aknamunkának” az eredménye ez, politikai vonalon akadályozták meg, hogy a testület elnöke legyen. „A titkosszolgálatok pánikba estek, amikor megtudták, hogy én kerülhetek az átvilágító bizottság élére”, mondotta. Hozzátette: „Mindez azt bizonyítja, hogy tulajdonképpen senki, a jelenlegi hatalom sem akarja leleplezni a volt szekusokat”. /Papp Annamária: Meglepetés az átvilágító bizottságban. Turianut választották Dumitrescu helyett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2006. március 30.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) mintegy 30 alkalmazottja élő láncot alkotott az intézmény székháza előtt, így jelezve, hogy Constantin Ticu Dumitrescut támogatják a testület elnöki tisztségének betöltésére. Az alkalmazottak petíciót írtak alá Dumitrescu támogatására, ezt elküldik az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére, és az Európai Bizottság bukaresti delegációjának is. Tiltakozásának adott hangot több ismert romániai civil szervezet is. Az alkalmazottak akkor kezdték el akciójukat, amikor Dumitrescu elmondta: fenyegető telefonhívásokat kap szekusoktól, a hírszerzéstől. „Dumitrescu félreállításával, az NLP–DP protokollum megszegésével, a partnerek előtt vállalt kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával a DP egyértelműen megerősíti, hogy távozni kíván a D.A. Szövetségből”, fogalmaz Motreanu, az NLP főtitkár. Tariceanu kormányfő távozásra szólította fel Turianut. Tariceanu szerint az eset mélységesen megrendítette a liberálisok és a demokraták közti bizalmat. Corneliu Turianu kijelentette: esze ágában sincs visszalépni. /Felsorakozik a civil társadalom Dumitrescu mögé. Koalíciós válsághoz vezethet az átvilágító bizottsági „puccs”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2006. március 31.

Traian Basescu államfő elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint befolyásolta volna a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnökségének megválasztását és Constantin Ticu Dumitrescu félreállítását. „Egy alaptalan, demagóg és felelőtlen kampány indult, amely szerint az államfő nem kívánja a Szekuritáté leleplezését” – jelentette ki Basescu. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, PNL-elnök kijelentette, hozzáállás-változtatást vár a koalíciós partner PD-től a CNSAS ügyében. A Demokrata Párt nem volt hajlandó eleget tenni annak a felszólításnak, hogy vonja meg Corneliu Turianu CNSAS-elnöktől a politikai támogatást, és kérje fel a visszalépésre. A CNSAS-dolgozókkal a civil társadalom számos jelentős képviselője is szolidaritást vállalt. Az intézményhez jött többek között Ana Blandiana költő és Mircea Toma, az Academia Catavencu vezetője is. Az átvizsgáló testületből Csendes László, Mircea Dinescu, Constantin Ticu Dumitrescu és Octavian Secasiu beadványt juttatott el a parlament alsóházához. Ebben felhívják a figyelmet, hogy sérült a testület vezetőségének megválasztási procedúrája, mivel egy testületi tag – a demokraták által jelölt és a CNSAS alelnökévé választott Dan Lazea – nem szavazott szabadon. Az átvilágító testület több tagja szerint Dan Lazea-ra a szavazás napján valakik akkora nyomást gyakoroltak, hogy a fiatal politikus, miután vélhetően Ticu Dumitrescu helyett Corneliu Turianura szavazott, azonnal beadta lemondását, és azóta senki nem tud róla semmit. /Gujdár Gabriella: Koalíciós kenyértörés következik? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2006. április 4.

Állóháború dúl a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt között. A demokraták Emil Boc pártelnök révén leszögezték: nem hajlandóak elfogadni, hogy módosuljon a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezetősége. Boc cáfolta, hogy a DP kivonulni készülne a kormányból. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy véli, koalíciós kollégáinak magatartása arra enged következtetni, hogy nem tudják betölteni mandátumukat 2008-ig. Markó hozzátette: „a szövetség kész támogatni az előrehozott választásokat”. Traian Basescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2005-ös évi tevékenységének kiértékelésén kijelentette, ha folytatódnak a politikai harcok, megtörténhet, hogy a kormánytól egy sürgősségi rendelet kibocsátását kéri, amely lehetővé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához. /Tovább távolodik egymástól a liberális és a demokrata párt. Az RMDSZ kész támogatni az előrehozott választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Átláthatóbbá kell tenni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét, hogy az emberek ne az ellenséget lássák ebben az intézményben – jelentette ki Traian Basescu államfő a SRI tavalyi tevékenységének értékelésén. A legtöbb információt (62%) tavaly a végrehajtó hatalom igényelte a SRI-től. A minisztériumok az esetek több mint 45 százalékában fordultak a szolgálathoz, a miniszterelnöki hivatal 15 százalékban, az elnöki hivatal szintén 15 százalékban, 20 százalékát pedig a helyhatóságok – derül ki Radu Timofte SRI-igazgató beszámolójából. A beszámolón részt vett Vasile Blaga belügyminiszter, Ilie Botos, Románia főügyésze és Radu Stroe, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Basescu tagadta, hogy palota harcban állna a hírszerző szolgálatok vezetéséért. „Ez a szolgálat ma már nem egy politikai csoport vagy elnök alárendeltje. Ez a szolgálat ma valóban az állampolgárok érdekeit védi” – szögezte le az államfő, aki teljes bizalmáról biztosította a SRI-vezetőket. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő nem vett részt a SRI 2005. évi tevékenységének bemutatásán. „Miniszterelnökként úgy gondolom, hogy a kormányprogram alkalmazására elsősorban a minisztériumokkal, a kormány hatáskörébe tartozó hatóságokkal és ügynökségekkel kell dolgoznom” – indokolta távolmaradását a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a SRI-nek másképp kellene folytatnia „rendkívül hasznos” tevékenységét. A PNL továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az átvilágító testület éléről le kell mondania Corneliu Turianunak, akinek helyét Ticu Dumitrescunak kell átvennie. /G. G.: Basescu a sajtó elé vinné a szekusdossziékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ /  A Román Hírszerző Szolgálat tavaly 2373 személy telefonbeszélgetéseit hallgatta le – jelentette Radu Timofte igazgató. A titkosszolgálat a lehallgatások csaknem 27 százalékát kezdeményezte, 33 százalékot a Belügyminisztérium, 38 százalékot pedig az ügyészség kért. /Beszámolt az RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2006. április 5.

Claudiu Secasiut választották meg április 4-én a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ élére azt követően, hogy Corneliu Turianu benyújtotta lemondását az elnöki tisztségből. Úgy döntöttek: a továbbiakban az elnöki tisztséget, felváltva hat hónaponként fogják betölteni a testület tagjai. Az ülésén részt vett Traian Basescu államfő is. Claudiu Secasiu kijelentette: Traian Basescu államfő megígérte, javasolni fogja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, hogy a titkosszolgálatok vezetői találkozzanak a testület tagjaival, és egyeztessenek a birtokukban lévő összes iratcsomó átadásáról. – A válságot én oldottam meg – nyilatkozta Constantin Ticu Dumitrescu. Az ülésen javasolta Turianu lemondását az intézmény éléről, cserébe pedig megígérte, hogy nem pályázik az elnöki mandátumra. A bizottság RMDSZ-es tagja, Csendes László pozitívan értékelte a történteket. Cornel Turianu, a bizottság egy hétig megválasztott elnöke támadást intézett a kormányfő ellen: kijelentette, a rendelkezésére álló dossziékban olyan nyilatkozatok találhatók, amelyek szerint Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a Szekuritáte besúgója volt. A kormányfő határozottan cáfolta az őt ért vádakat. Claudiu Secasiu 1991-ben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) jelöltjeként lett az átvilágító bizottság tagja, majd 2000 márciusától a titkári tisztséget töltötte be. Egy évvel később azonban személyes okokra hivatkozva lemondott tisztségéről, de továbbra is a testület tagja maradt. /P. A. M.: Kompromisszum az átvilágító bizottságban. Besúgással vádolja az elnökségről leköszönő Turianu a kormányfőt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2006. április 7.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) úgy határozott, hogy a parlament jogi bizottságához továbbítják Corneliu Turianunak a kormányfőre vonatkozó állítását, hogy köze volt a Szekuritátéhoz. – Constantin Ticu Dumitrescu rámutatott, Basescu államfő vagy felhasználja a titkosszolgálatokat, vagy hagyja magát befolyásolni általuk. /P. A. M.: Turianut kizárják az átvilágító bizottságból? Ticu Dumitrescu visszautasítja Basescu vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2006. április 22.

Váratlan eltűnése óta április 21-én először nyilatkozott a sajtónak Dan Lazea, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt demokrata párti alelnöke. Leszögezte, hogy nem tűnt el. Bukarest és Temesvár között ingázik. Az átvilágító bizottságban történt botrányos szavazás után Lazea tiltakozásképpen benyújtotta lemondását, mivel nem Constantin Ticu Dumitrescu, hanem Corneliu Turianu lett a testület elnöke. Ezt követően a fiatalember váratlanul eltűnt, kollégái közül pedig néhányan azt állították: nyomás alatt szavazott. A Cotidianul című lap szerint az interjúkészítés során érezhető volt, hogy Lazeára még mindig nyomás nehezedik. „Elsősorban olyan személyek szükségesek a bizottságba, akik le akarják leplezni az egykori Szekuritátét. A Szociáldemokrata Párt, a Nagy-Románia Párt és az RMDSZ megtartották azokat az embereket, akik még Onisoru idejében kerültek a testületbe. Másfél év alatt egyszer sem fordult elő, hogy Csendessel egyet értsünk. Ő csak Vadimot mocskolta”– mondta a volt alelnök. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja nem kívánja kommentálni Lazea kijelentéseit. Szerinte kollégája saját magát buktatta meg, és amit önmagáról el akart mondani, azt tetteivel kifejezte. Lazea nem is tagadta, de nem is erősítette meg azt, hogy bárki is nyomást gyakorolt volna rá. – Megfenyegették és megzsarolták, de ezt csakis a titkosszolgálatok tehették – véli Constantin Ticu Dumitrescu. /P. A. M.: Előkerült az átvilágító bizottság volt alelnöke. Csendes: Lazea saját magát buktatta meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2006. július 11.

Kihallgatta az ügyészség Corneliu Turianut, a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) volt elnökét, aki néhány hónappal ezelőtt azzal vádolta meg Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, hogy együttműködött a volt politikai rendőrséggel. Turianut a tisztségével való visszaéléssel és a CNSAS működési jogszabályának megsértésével vádolják. A kihallgatáson igazságügyi források szerint Turianu aláírt egy nyilatkozatot a kormányfő esetleges besúgómúltjával kapcsolatban. Egy olyan listára is utalást tett, amelyen – másik hatvan politikus neve mellett – a kormányfőé is szerepel. Tariceanu mindvégig tagadta, hogy valaha is köze lett volna a Szekuritátéhoz, június 5-én ezt a CNSAS vezetőtestülete is megerősítette. /G.G.: Kihallgatta az ügyészség Corneliu Turianut. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2006. augusztus 10.

Több csoport alakult ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságban (CNSAS). A radikális csoport tagjai – az elnök Claudiu Secatiu, Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – az iratok teljes felderítését akarják, és szigorú intézkedések foganatosítását azokkal szemben, akik együttműködtek a Szekuritátéval. A mérsékeltek – Cazimir Ionescu (SZDP), Csendes László (RMDSZ) és Corneliu Turianu (DP) – az együttműködés árnyaltabb elemzését kívánják, Laurentiu Tanase (SZDP), Florin Chirisescu (SZDP), Dragos Petrescu (az államelnök jelöltje) a láthatatlanok csoportjába tartozik, míg Constantin Buchet, a Nagy-Románia Párt képviselője az Onisoru idejében meghonosodott gyakorlatot szeretné folytatni, tudósított az Evenimentul Zilei című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

2015. július 23.

Ismét besúgó múlttal vádolják Frundát
A CNSAS szerint az új dokumentumok nem bizonyítják ezt, de egy különvélemény mást állít. A politikus szerint őt hurcolta meg a Szeku.
Frunda György, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója, az RMDSZ korábbi szenátora és államfőjelöltje információkat szolgáltatott a Securitaténak – állítja a bursa.ro.
A lap arra hivatkozik, hogy a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) hivatalból ellenőrizte Frundát, miközben a Civic Media Egyesület is a CNSAS-hoz fordult, hogy járjon el a miniszterelnöki tanácsos ügyében azt követően, hogy a CNSAS levéltárába új dokumentumok érkeztek a SRI archívumából. A lap szerint az új dokumentumok azt bizonyítják, hogy Frunda Györgyöt még 1979 előtt beszervezte a Securitate, konspiratív nevei pedig Emil, Furnea és Faur voltak. CNSAS: Frunda nem kollaboráns
A CNSAS 2015. április 21-es keltezésű, idén július 2-án közzétett igazolása szerint ugyanakkor a törvény értelmében Frunda György nem minősíthető kollaboránsnak. A CNSAS döntésé követően az intézmény két tagja is különvéleményt fogalmazott meg Frunda dossziéja kapcsán. Az egyikben Corneliu Turianu azt írja, hogy Frunda György információkat szolgáltatott a Securitaténak, ám ez irányú tevékenysége nem meríti ki a 24/2008-as számú sürgősségi kormányrendeletben meghatározott feltételeket, így a bíróságon sem kérhető, hogy megállapítsa, együttműködött-e a kommunista titkosszolgálattal, vagy sem.
Csendes László a Turianu különvéleményéhez fűzött különvéleményében úgy fogalmaz, hogy az szembemegy az egyenlő bánásmód elvével, és előnyös helyzetbe hozza azokat a személyeket, akiknek az igazolásában a nem működött együtt a törvény értelmében szintagmát használják. Csendes önkényesnek és érvénytelennek tartja olyan igazolások megszövegezését, amelyek a szemantikai hangsúlyt a törvény értelme szerinti kollaborálás tagadásáról egy olyan „együttműködésre” helyezik, amelyik nem bizonyítható.
Ugyanakkor megjegyezi: képtelenség és a szabálytól eltérő, hogy valaki egy olyan dokumentum kapcsán fogalmaz meg különvéleményt, amelyet korábban ő maga is aláírt.
Frunda: nem kollaboráns voltam, hanem meghurcoltak
Frunda György megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy a mostani CNSAS-jelentés megerősíti azt a nyilatkozatot, amit tíz évvel ezelőtt kapott, amely szerint nem volt besúgó, és ha valaki mást állítana, azt bepereli.
„Az akkori nyilatkozatot egyhangúan megerősítették. Engem meghurcoltak, bevittek, családi okok folytán problémáim voltak. Nem tudom, miért éppen a születésnapomon álltak elő ezzel, és miért jelent meg sértő cikk rólam. Gondolom, van ennek magyarázata, de én nem tudom. Lejárató kampány ez, amikor már nem vagyok aktív politikus. Határozottan és egyértelműen kikérem magamnak: nem kollaboráns, hanem meghurcolt személy voltam, ha valaki mást állít, azt rágalomért beperelem, ez ilyen egyszerű” – fogalmazott.
A fedőnevek kapcsán Frunda azt mondta, hogy nemrég kérte ki a dossziéját, és amikor róla írtak, nem néhány név szerepelt, hanem 8-10. „Nem azt írták, hogy Frunda mit csinált, hanem pl. Furnea stb., de mellékelve van, hogy engem elkereszteltek. Ezek konspiratív nevek, nem azt jelentik, hogy én ezen nevek alatt írtam volna valakiről, hanem ezekkel a nevekkel illettek, amikor rólam írtak, nem tudom, miért változtatták meg” – tette hozzá a miniszterelnöki tanácsos.
Transindex.ro

2015. július 24.

Célkeresztben Frunda György múltja
Újfent azzal vádolják Frunda Györgyöt, az RMDSZ volt szenátorát, hogy együttműködött a román kommunista titkosszolgálattal. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) 2004 óta többször is átvilágította a politikust, és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján mindannyiszor arra a következtetésre jutott, hogy Frunda nem volt besúgó.
Az 1990-től 2012-ig parlamenti képviselői, illetve szenátori mandátumot betöltő jogász politikust azonban két évvel ezelőtt ismét górcső alá vette az átvilágító bizottság, miután 2013 januárjában Victor Ponta miniszterelnök kinevezte személyi tanácsadójának, továbbá új dokumentumok érkeztek a CNSAS-hoz a Szekuritáte archívumát kezelő Román Hírszerző Szolgálattól (SRI).
A bukaresti Bursa című pénzügyi lap a napokban megjelent cikkében ismertette az átvilágítóbizottság idén áprilisi keltezésű, július 2-án nyilvánosságra hozott határozatát. Ebből kiderül, hogy a kommunista titkosszolgálat a nyolcvanas évek elején svájci állampolgárokkal fenntartott „gyanús” kapcsolatai miatt vonta megfigyelés alá Frundát, akit az Emil, Furnea és Faur fedőnevekkel láttak el. Bár a CNSAS megállapítja, hogy a rendelkezésre álló dossziéban nem található Frunda által aláírt klasszikus együttműködési nyilatkozat, kiderül: a politikus írásban vállalta, hogy tiszteletben tartja az államtitkok védelméről szóló 1971/23-as számú törvény előírásait, ennek megfelelően semmilyen körülmények között nem hozza nyilvánosságra az állambiztonsági szervekkel folytatott beszélgetéseit. A CNSAS határozata ismerteti továbbá a Frunda által Emil Voşloban szekus századosnak 1980-ban adott, külföldi körútra készülő ismerőséről szóló beszámolóit. Az átvilágító testület mindezeket figyelembe véve ismét arra a következtetésre jutott, hogy Frunda György nem nyilvánítható a Szekuritáté egykori ügynökének vagy besúgójának a szekus dossziékhoz való hozzáférést biztosító 2008/293-as számú átvilágítási törvény alapján.
Az ügy pikantériája azonban, hogy a CNSAS vezetőségében nem mindenki ért egyet az intézmény határozatával. Különvéleményében Corneliu Turianu, a testület titkára azt állítja: a dokumentumok alapján az a helyes megállapítás, miszerint Frunda információkat szolgáltatott a Szekuritáténak, csakhogy ez irányú tevékenysége nem meríti ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeket. Csendes László, a CNSAS másik tagja Turianu különvéleményéhez fűzött különvéleményében elmarasztalja kollégája álláspontját, amely szerinte ellentmond az egyenlő bánásmód elvének. Egyéb dokumentumokat is felsorakoztató cikkében ugyanakkor a Bursa azt állítja, az RMDSZ politikusa egyértelműen a Szekuritáté besúgója volt. Sőt volt szekus tisztektől származó információkra hivatkozva a lap szerint a román titkosszolgálat berkeiben felmerült a gyanú, hogy Frundát a magyar hírszerzés is beszervezte, és gyakorlatilag kettős ügynökként tevékenykedett.
Az államelnöki tisztséget az RMDSZ színeiben kétszer is megpályázó érintett szerint a CNSAS legfrissebb jelentése megerősíti a korábbi határozatokat, miszerint nem volt besúgó, és ha valaki mást állítana, azt bepereli. A róla megjelent cikket lejárató kampánynak nevezve a politikus a Transindexnek úgy nyilatkozott, nem volt kollaboráns, őt valójában meghurcolta a Szekuritáté. Különben Frundát – aki korábban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése romániai delegációjának elnöki tisztségét is betöltötte – először 2006-ban vádolták meg román politikusok és a bukaresti média, hogy besúgó volt. A politikus annak idején közölte: a nyolcvanas évek elején környékezte meg a titkosszolgálat, de ő megtagadta az együttműködést.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék