udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 107 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-107

Névmutató: Csáky Pál

1993. szeptember 10.

Antall József miniszterelnök szept. 10-én hivatalában fogadta a legnagyobb, határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőit: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Csáky Pált, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciójának vezetőjét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét és Milován Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét. A találkozón, melyre a Balladur-terv néven ismertté vált kezdeményezés miatt, a határon túli magyar vezetők kérésére került sor, értékelték a tervezet által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi magyar közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. A Balladur-terv eljut a kisebbségekkel kapcsolatban a kollektív jogokig. A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim képviselői között. A találkozón jelen volt Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. "Az RMDSZ maga alakítja ki a koncepcióját, amihez természetesen politikai támogatást kér és kap a magyar politikai pártoktól és intézményektől, akárcsak az európai szervezetektől"- jelentette ki Markó Béla azokra a romániai vádakra reagálva, hogy a szövetséget Budapestről irányítják. /Antall József magyar kisebbségi vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 11./

1995. szeptember 13.

Szept. 12-én hajnalban indult útnak Budapestről az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért, Dorogon a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Pécsi L. Dániel fogadta őket, majd Dorog polgármestere üdvözölte az érkezőket. Komáromban egy hattagú felvidéki magyar kerékpározó csapat várta őket, akik Köteles László parlamenti képviselő vezetésével elkísérték az erdélyieket - szolidaritásuk jeléül - az osztrák határig. Este Dunaszerdahelyen szálltak meg, ahol Pázmány Péter polgármester, a szlovákiai magyar pártok képviselői és helyi fiatalok fogadták őket. Szept. 13-án Pozsonyban, a Csemadok-székházban Bauer Győző, a Csemadok elnöke, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője, Dolnik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke, továbbá pedagógusok és fiatalok fogadták a karaván tagjait. Délután az erdélyi fiatalok Bécsbe érkeztek, ahol a Bécsi Oktatási Tanács elnökével, dr. Kurt Scholzcal találkoztak, majd a parlament épületében Peter Schrieder. az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista frakcióvezetője, EBESZ-raportőr fogadta őket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./

1996. február 21.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Orbán Viktor a napokban /febr. 16-án/ egységes kisebbségi autonómia-koncepció egyeztetését javasolta a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek részvételével. Erről kérdezte az érdekelteket Udvardy Zoltán. A Magyar Koalíción belül tisztázzák először az autonómia kérdését, utána semmi akadályát nem látja a kérdés megvitatásának, nyilatkozta Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője. Nagy örömmel vesznek részt a Tőkés László és Orbán Viktor által javasolt egyeztetésben, ugyanakkor kérdéses, lehet-e az összes határon túli magyar közösség számára univerzális autonómiamodellt felállítani. Dalmay Árpád, a Bereg Vidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke fontosnak tartaná, hogy a parlament foglalkozzon ezzel a kérdéssel, ugyancsak fontosnak az egyeztetést, ezt már ők is javasolták. Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyarok Szövetségének /VMSZ/ alelnöke kifejtette, hogy a VMSZ szerint a parlamenti vitanap használhat a határon túli magyarságnak A VMSZ alelnöke szintén az egységes nemzetstratégiát szorgalmazta. Mátis Jenő, az RMDSZ kolozsvári parlamenti képviselője szerint is szükséges a hatpárti konszenzus az autonómia kérdésében. A parlamenti vitanap a magyar országgyűlés hatáskörébe tartozik. /Udvardy Zoltán: Az egységes nemzeti stratégia kívánalma. Autonómiaügy. = Új Magyarország, febr. 21./

1999. április 3.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke április 8-án az RMDSZ bukaresti székházában tart sajtóértekezletet. Ápr. 8-án este Budapesten, Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettessel együtt részt vesz a Friedrich Ebert Alapítványnak A határon túli magyarság kormányzati stratégiái című vitaestjén, Ápr. 11-én pedig a Kőrösi Csoma Sándor emlékünnepségen lesz jelen Csomakőrösön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1999. december 15.

Dec. 14-én az 1989-es forradalom évfordulós megemlékezéseire Temesvárra érkezett Eckstein-Kovács Péter megbízott kisebbségvédelmi miniszter. Kijelentette, hogy kötelességének érezte, hogy eljöjjön. "Erkölcsi adó ez Temesvár bátorságának, Tőkés László szerepének a román forradalom kirobbantásában." Nem tudott maradni, mert Csáky Pál, a szlovák kormány elnökhelyettese Romániába látogat, ezért Bukarestben kell lennie. /(Pataki Zoltán): Kisebbségvédelmi miniszter és kormányválság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A forradalom kitörésének 10. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjével tüntetik ki Tőkés László református püspököt. A kitüntetést december 20-án, az Országházban adja át Göncz Árpád. Laudációt mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox érsek-metropolitája. A kitüntetés átadása után Göncz Árpád és Orbán Viktor is részt vesz azon az istentiszteleten, amelyet a Szilágyi Dezső téri református templomban tartanak majd a temesvári forradalom emlékére. - Dec. 14-én Temesvárra érkezett Németh Zsolt államtitkár, aki részt vesz a 10. évforduló alkalmából tartott rendezvénysorozat záróeseményein, így a rendszerváltások előzményeiről és körülményeiről rendezendő kerekasztal-beszélgetésen, majd dec. 15-én a Szabadság, igazság, hűség címmel tartandó ünnepi fórumon. /Temesvári megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2000. január 26.

Jan. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta az Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter meghívására hivatalos romániai látogatásra érkezett Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettest. A találkozón az RMDSZ elnöke tájékoztatta a szlovák miniszterelnök-helyettest az RMDSZ időszerű törekvéseiről, a romániai magyarság érdekképviseletében folytatott munkájáról, a törvényhozásban és a kormányzásban vállalt szerepéről. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a kisebbségpolitikai eredményekről és hiányosságokról, a két ország integrációs folyamatáról, a régiófejlesztés, az önkormányzatok helyzetéről és a nyelvhasználati jogokról. A találkozó végén megállapodás született a két kisebbségi szervezet, illetve a szervezetek által jelölt tisztségviselők együttműködéséről, ami egyben elősegíti a két ország kapcsolatainak fejlődését is. /Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettest fogadta Markó Béla szövetségi elnök. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1646. sz./

2000. január 29.

Kolozsváron fejezte be háromnapos romániai látogatását Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, kisebbségvédelmi és régiófejlesztésügyi miniszter. A romák problémáival foglalkozó szimpózium megnyitója után Csáky Pál találkozott a romániai szlovák kisebbség képviselőivel is. A vele készült interjúban kifejtette, hogy a Magyar Koalíció Pártja előnyösebb helyzetben van a szlovák kormánykoalícióban, mint Romániában az RMDSZ, mivel arányait tekintve nagyobb erőt képvisel. Úgy látja, hogy kormányzati szerepvállalásuk óta számos pozitív lépést tettek a szlovákiai magyar közösség helyzetének javításáért. A kisebbségi oktatást illetően növelték az intézmények autonómiáját és visszahelyezték tisztségükbe azokat az iskolaigazgatókat, akiket annak idején önkényesen leváltottak. A kisebbségi nyelvek védelméről szóló törvény nem ideális, de nagy előrelépést jelent. Kassán újraépítik a magyar színházat. 50 év után végre aláírták a Párkány-Esztergom közötti híd felújításáról szóló szerződést. Csáky Pál szerint fejleszteni kellene Románia, Magyarország, illetve Szlovákia regionális együttműködését. Az RMDSZ vezetőivel megegyeztek abban, hogy vállalkozói csoportok számára szimpóziumokat rendeznek. Csáky Pál elmondta, hogy szlovákiai magyar önálló felsőoktatási intézményre ők is gondolnak, de jelenleg ez nem szerepel a kormány programjában. Lépésről lépésre kell előrehaladniuk, először egy önálló kart szeretnének létrehozni a nyitrai egyetemen a pedagógusképzés biztosítására. Csáky bonyolult kérdésnek nevezte azt, hogy a magyar kormány státustörvényben kívánja rögzíteni a határon túli magyarok magyarországi jogállását. Szlovákiában már létezik egy, a külföldi szlovákokról szóló törvény, és egy rossz törvény. Szerinte nem járható út, hogy bárki számára etnikai alapon próbáljanak különböző formális jogokat biztosítani. /Erdei Róbert: Erősíteni kell a regionális együttműködést. Interjú Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettessel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2000. május 18.

Máj. 19-20-án tartják Budapesten IV. Magyarország 2000 tanácskozást A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel a nyugati diaszpóra és a Kárpát-medencei magyar közösségek rangos képviselőinek részvételével. A meghívottak között szerepel az RMDSZ teljes képviselőházi és szenátusi frakciója is. A magyar kormány által szervezendő konferenciára Orbán Viktor miniszterelnök külön meghívót küldött Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek. Ebben többek között az áll: "Ha a magyar állam és a nemzet határai különböznek is, a nemzet és az állam érdekei egybevágnak. Ezért figyelünk oda a határainkon túl élő nemzettársaink véleményére, és ezért szívleljük meg azokat nemzetpolitikai döntéseink meghozatalakor. A szabadon választott, rendszerváltoztató parlament megalakulásának 10. évfordulója jó alkalmat teremt arra, hogy a nemzet boldogulásáért felelősséget érző, határainkon belül és kívül élő honfitársainkkal áttekintsük az ezredforduló kihívásaira adandó válaszainkat." A tanácskozásnak három fő témaköre a nemzeti kultúra a globalizáció világában, a nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve a magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Az Országházban tartandó konferenciát péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg. Ezt követően Tőkés László előadása hangzik el. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombat délelőtt értekezik a plenáris ülésen. A konferencia záróbeszédét Martonyi János külügyminiszter tartja. /Magyarország 2000 konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./ 1996-ban a sikeres magyarok találkozója, 1997-ben Magyarország képe a nagyvilágban, 1998-ban a magyarság szellemi erőinek összefogása Magyarország euroatlanti integrációja sikerében voltak a Magyarország-2000 rendezvények kiemelt témái. - A mostani konferencia - amelyet egyházi, média és oktatási kérdésekkel foglalkozó előkonferenciák előztek meg - három szekcióban tekinti át nemzetpolitikai szempontból az összmagyarság előtt álló kihívásokat: A Nemzeti kultúra a globalizáció világában - Nemzetpolitikai kilátásaink és a diaszpóra jövője - Magyar gazdaság Európában - Magyar gazdaság Kelet-Közép- Európában. - A térségből Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Markó Béla, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Birtalan Ákos, az RMDSZ parlamenti képviselője, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál, az MKP alelnöke, Duray Miklós, az MKP ügyvezetője, Bauer Győző, a szlovákiai Gyógyszerkutató Intézet igazgatója, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Várady Tibor, nemzetközi jogász vesz részt a konferencián. A nyugati magyarság részéről jelen lesz O'sváth György, az EU Bizottság tiszteletbeli igazgatója, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Gyarmathy György, a zürichi Műegyetem professzora, Oplatka András, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai szerkesztője, Borbándi Gyula, Németországban élő író, történész, Kende Péter, az 1956-os Intézet kuratóriumának elnöke, Hámos László, az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke és Lauer Edit, a Magyar-Amerikai Koalíció elnöke. Az ez évi konferencia jelentőségét erősíti, hogy várhatóan első alkalommal lesznek jelen csaknem teljes létszámban a határon túli magyarság parlamenti képviselői, Bukaresttől Ottawáig. /Negyedszer rendezik meg a Magyarország-2000 konferenciát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2000. június 16.

Max van der Stoelnak, az EBESZ nemzeti kisebbségügyi főbiztosának meghívására Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségvédelmi miniszter jún. 14-én és 15-én részt vett a Pozsonyban rendezett Roma Konferencián. Napirenden szerepeltek az EBESZ tagállamaiban élő roma közösségek legégetőbb problémái, valamint az EBESZ-tagországokban e problémák megoldására tett kezdeményezések. Az értekezlet négy ülésszakának témái: a romákat érintő hátrányos megkülönböztetés, életkörülményeik, részvételük az ország életében, és azok a konkrét esetek, amelyekben a romákkal kapcsolatban pozitív bánásmódot alkalmaztak. Az értekezlet alkalmából Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes meghívására Eckstein-Kovács Péter romániai nemzeti kisebbségvédelmi miniszter munkalátogatást tett Szlovákiában, hivatalos tárgyalást folytatott szlovákiai partnerével, jún. 16-án találkozik a révkomáromi polgármesterrel, valamint a szlovákiai nemzeti kisebbségeket képviselő politikusokkal. /Roma Konferencia. Eckstein-Kovács Péter Szlovákiában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

2000. november 1.

A tavaly augusztusi homoródfürdői Háló-nagytábor alkalmával dr. Várszegi Asztrik bencés pannonhalmi főapát kijelentette: úgy tartja helyénvalónak, ha a jubileumi évben a Kárpát-medence katolikus közösségeinek vezetői a Pannonhalmán találkoznak. Felajánlását tett követte, s így zajlott a fent nevezett rendezvény okt. 26-29. között, 320 résztvevővel. A Háló a katolikus közösségeket fogja össze. Értékes előadások, kiscsoportos megbeszélések, a katolikus egyház és a magyar állam, illetve a magyarság legillusztrisabb képviselőinek részvétele jellemezte a találkozót. Megnyitóbeszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkár. Közös előadást tartott Christoph Schönborn bíboros és bécsi érsek, Nemeskürty István kormánybiztos, azonkívül nevelés, kommunikáció-kultúra és közösség szekciókban hangzottak el előadások. Karl-Josef Raubeer érsek és Tamás József csíkszeredai segédpüspök celebrálta az ünnepi szentmisét. Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság első magyar miniszterelnök-helyettese is szólt a megjelentekhez. /Bálint Rozália: Jubileumi Háló-találkozó Pannonhalmán. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2001. január 29.

A kelet-európai országokban a rendszerváltás óta eltelt egy évtizedben a roma lakosságot hátrányos megkülönböztetés éri - hangsúlyozta Washingtonban előadásában Erika Schlager, az amerikai kongresszus európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bizottságának jogi tanácsadónője, a roma kérdés elismert amerikai szakértője. Romániát és Szlovákiát emelte ki olyan országként, ahol kirívó példák voltak az indokolatlan rendőri razziákra a cigány lakosság körében. Schlager szerint a térség országainak közszolgálatában mindössze néhány elkötelezett személyiség igyekszik alapvetően javítani a helyzeten. E személyiségek közt említette a cseh Petr Uhlt, a szlovákiai Csáky Pált, illetve a romániai Eckstein-Kovács Pétert. /A rendszerváltás óta hátrányos megkülönböztetés éri a romákat. Amerikai dicséret Eckstein-Kovács Péternek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2001. március 12.

Márc. 11-én Budapesten, az Országházban Esterházy János-emlékünnepséget tartottak a szlovákiai mártír politikus születésének századik évfordulója alkalmából. Esterházy János áldozata arra tanít bennünket, hogy gondoskodó figyelemmel igényeljük a határainkon túl élő magyar kisebbségek egyenrangúságának biztosítását - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a parlamentben. Mádl Ferenc emlékeztetett rá, hogy a monarchia széthullásakor Esterházy János tudatos döntéssel vállalta a kisebbségi sorsot, amikor szülőföldjén, a Felvidéken maradt. A felvidéki magyar politikus - mondta Mádl Ferenc - minden esetben szót emelt a kisebbségi jogok bármiféle csorbítása, valamint a hátrányos megkülönböztetés ellen. 1942-ben a szlovák parlament képviselői közül egyedül Esterházy János utasította el a zsidók deportálására vonatkozó törvényjavaslatot. A köztársasági elnök beszélt arról is, hogy Esterházy János kiemelkedő szószólója volt a szlovák autonómiának, miközben haláláig bízott a magyar nemzet megmaradásában. A felvidéki magyar politikust 1944-ben megfosztották képviselői mentelmi jogától, és politikai pert indítottak ellene az állam rágalmazásának vádjával. Halálos ítéletét utóbb életfogytiglanra változtatták. Börtönben halt meg tizenkét évi rabság után 1957-ben; hamvainak hollétéről ma sem tudunk biztosat. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke arra emlékeztetett, "olyan emberről van szó, akinek a legnagyobb bűne az volt, hogy a Csehszlovákiában élő magyar közösség meghatározó alakjává és szimbólumává vált". Esterházy János szerencsés géneket örökölt, s ez messze kiemelte őt abból a társadalmi rétegből, amelybe beleszületett - hangoztatta az előadó. A XX. század első fele ugyanis megmutatta, hogy a kiváltságosabb osztályok tagjai a megpróbáltatások esetén igencsak megalkuvó álláspontot képviseltek, csakúgy, mint néhány évtizeddel később gyakorta a hatalomnak egzisztenciálisan kiszolgáltatott értelmiség - hívta fel rá a figyelmet. /Esterházy János-emlékünnepség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

2002. november 7.

A Magyar Kulturális Szervezetek Szövetsége 2000-ben jött létre Szatmárnémetiben. Tagjai a Kárpát-medence utódállamaiban, valamint Magyarországon - összesen nyolc országban tevékenykedő - reprezentatív magyar közművelődési szervezetek. A szövetség tagjai 2001-ben Szlovéniában, a Muravidéken, Lendván találkoztak, az idei találkozó színhelye a felvidéki Kassa volt. Beder Tibor, a Székelyföldi Magyarok Társaságának elnöke a kassai találkozón felajánlotta, hogy a következő találkozás színhelye Gyergyószárhegy legyen. A kulturális fórum résztvevői bekapcsolódtak a Kassán zajló Fábry-napok rendezvénysorozatába, felkeresték a Márai Sándor-emlékházat, illetve megjelentek a kassai Thália Stúdiószínház avatóünnepségén. Ez alkalommal találkozhattak a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesével, Csáky Pállal, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával, Szabó Vilmossal és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, Bálint-Pataki Józseffel. - A Hargita megyei önkormányzat szeretné elérni, hogy a világörökség részévé nyilvánítsák a szárhegyi kastélyt - mondta Beder Tibor. /Sarány István: Kárpát-medencei kulturális fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2002. november 27.

Számos, egymásnak ellentmondó álláspontot fogalmaztak meg a kedvezménytörvényről annak kapcsán, hogy Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nov. 26-án Budapestre látogatott, hogy Medgyessy Péterrel a szlovák fél által kifogásolt magyar jogszabályról tárgyaljon. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes szerint az Európai Unió számára most már elfogadható a törvény, Csáky ezt röviddel azt megelőzően nyilatkozta, hogy a szlovák miniszterelnök, Mikulás Dzurinda Budapestre indult volna. Hasonló véleményt fogalmazott meg Bársony András külügyi államtitkár is: Okafogyottá válhat Erik Jürgens holland jelentéstevőnek a kedvezménytörvényt elemző jelentése, mire az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé kerül. - A Szlovákiában élő német kisebbséget Németország összehasonlíthatatlanul bőkezűbben támogatja, mint Magyarország a szlovákiai magyarokat. Ez azonban senkit sem zavar; a magyar kisebbség vonatkozásai viszont érzékeny kérdésnek számítanak Szlovákiában - vélekedett a Národná Obrada nevű polgári napilap nov. 26-i számában Miroslav Kusy szlovák politológus. Kusy szerint a magyar támogatási szándék Európában nem számít egyedülállónak. - Gyanús postai küldeményt kapott nov. 26-án Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák törvényhozás alelnöke. Szlovákiában a vezető politikusok többsége már kapott hasonló küldeményt, de egyik sem tartalmazott antraxot vagy más egészségkárosító anyagot. /Újabb egyeztetés a kedvezménytörvényről. Budapestre látogatott Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2003. május 24.

Pozsonyban máj. 22-én megnyílt a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. A szlovákiai magyar közösség múltját és kultúráját bemutató múzeumhoz hasonló intézmény eddig nem létezett. A történeti, népművészeti, képzőművészeti múltat bemutató múzeumot Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes és Rudolf Chmel kulturális miniszter, volt budapesti nagykövet, a magyar-szlovák kapcsolatok kutatója nyitotta meg ünnepélyesen. A rendezvényen beszédet mondott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /Megnyílt a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

2004. június 28.

A Kárpát-medencei magyarság olyan politikai modellt teremtett meg, amely egész Európa számára fontos üzenetet hordoz – hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a jún. 26-án zárult kétnapos romániai nemzetiségpolitikai tanácskozáson. Szinaján az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) romániai szervezete rendezte meg azt a nemzetközi konferenciát, amelyen a közép- és kelet-európai kormányok és a térség országaiban élő magyar közösségek közötti együttműködést szolgáló erőfeszítésekről, kudarcokról és eredményekről cseréltek véleményt. A tanácskozáson romániai, magyarországi szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, montenegrói politikusok, magyar kisebbségi szervezetek képviselői a többség és kisebbség lehetséges politikai együttműködésének másfél évtizedes tapasztalatairól értekeztek. Markó Béla elmondta: a romániai magyar kisebbség egységes, szervezett keretek között folyó politizálásának köszönhetően, a térségbeli országok magyar közösségeinek cselekvő társadalmi-közéleti szerepvállalása eredményeképpen a Kárpát-medence országaiban olyan politikai modell jött létre, amely a többségi nemzettel folytatott hatékony párbeszédre épül. Szerinte fokozatos szemléletváltás tapasztalható többség és kisebbség viszonyában. A többségi politikusok felismerik, hogy a magyar közösségek szervezetei, szövetségei nem úgy működnek, mint a politikai pártok. Markó kifejtette: a romániai magyarság kiharcolta magának azt, hogy részt vegyen a közös döntéshozatalban és végrehajtásban az önkormányzatok szintjén is. Következő lépésként az RMDSZ elnöke az önálló döntéshozatal, illetve az önrendelkezés megteremtése. Ma már az autonómia-gondolatok, az autonómia különböző formái nem váltanak ki akkora ellenkezést, mint korábban. /Borbély Tamás: Hatékony párbeszédre épülő politikai modell. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Az autonómia kapcsán Adrian Severin elmondta: az autonómia megteremtése valós és jogos igény, de nem csak a kisebbségek számára fontos, hanem az egész ország számára szükséges. Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese megerősítette, hogy az etnikumközi viszonyokat csak párbeszéd útján lehet rendezni. Bunyik Zoltán vajdasági oktatási miniszter szintén a párbeszéd, a többségi nemzettel való együttműködés szükségességére mutatott rá hangsúlyozva: az autonómia csak akkor válik megvalósíthatóvá, hogyha partnereket sikerül találnunk. Bunyik megjegyezte, sajnos a szerb társadalom radikalizálódott az utóbbi időben, megnőtt a kisebbségek elleni ellenszenv, véleménye szerint ezt a kérdést részben egy új szerb alkotmány oldaná meg. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke elmondta, Ukrajnában, az utóbbi időben visszalépések történtek a kisebbségi jogvédelem terén. A Romániában jelen pillanatban létező 8 fejlesztési régió ügyében a szemináriumon résztvevők egyetértettek abban, hogy ezek nem felelnek meg, át kell gondolni egy újrafelosztás lehetőségét. Tokay György RMDSZ-képviselő utalást tett azokra a határon túli, anyaországi politikai erőkre, amelyek az erdélyi magyarság megosztásán fáradoznak, és hamis ígéretekkel igyekeznek a maguk pártjára állítani az embereket. /(Márton Adél-Evelin): Erőfeszítések, kudarcok és eredmények a magyar közösségekkel való együttműködésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2004. június 29.

Jún. 28-án Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettessel, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnökével találkozott Markó Béla Bukarestben. Csáky Pál meggyőzőnek és az őszi parlamenti választások szempontjából jó kiindulópontnak nevezte az RMDSZ helyhatósági választásokon elért eredményét. Csáky támogatásáról biztosította az RMDSZ kezdeményezéseit, és reményét fejezte ki, hogy az őszi választásokat követően a szövetség továbbra is a parlament tevékeny tagja marad. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-hez hasonlóan az MKP is a párbeszéd útján működik együtt a szlovákiai demokratikus pártokkal. Az MKP 1998 óta tagja a szlovákiai kormánykoalíciónak. Markó Béla szerint mind az MKP, mind az RMDSZ megtalálta azokat a politikai eszközöket, amelyekkel a magyar közösség számára létfontosságú jogokat vívott ki az elmúlt években. /B. E. L.: RMDSZ, MKP – azonos úton. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2004. június 30.

Kárpát-medencei magyar fórum megszervezését tervezi a Magyar Koalíció Pártja – jelentette be Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese, a MKP alelnöke jún. 28-án Bukarestben, ahol Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt ismét szorgalmazták a Magyar Állandó Értekezlet mielőbbi összehívását. Az MKP által tervezett Kárpát-medencei magyar fórumon magyarországi és a határon túli magyar szervezetek vezetői vesznek részt, akik az Európai Parlament magyar képviselőivel együtt megvitatják azokat az elveket, amelyek szerint a magyar érdekeket képviselik majd az Európai Unióban. A fórumra ez év szeptemberében kerül sor Szlovákiában, a Selye János nevét viselő révkomáromi magyar egyetem ünnepélyes megnyitása alkalmából. /Kárpát-medencei magyar fórum megszervezését tervezi a Magyar Koalíció Pártja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

2004. augusztus 15.

A katolikus fiatalok csoportjainak találkozójának, a Hálónak idén egy szlovákiai kis falu, Rózsaszállás adott otthont, a közel ötszáz résztvevőnek. Az előadók között volt Jelenits István, Sebestyén Ottó és Czakó Gábor író. Megjelent a táborban Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Csallóközi Zoltán, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja és Gebauer Szabolcs a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének főtitkára is. /Kovács Kinga Katalin: Küldetésünk a világban... Háló tábor 2004. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./

2004. szeptember 15.

Szept. 14-én Révkomáromban megnyílt az első szlovákiai magyar egyetem, a Selye János Egyetem. Az ünnepségen részt vett Martin Fronc szlovák és Magyar Bálint magyar oktatási miniszter is. A három karral induló Selye János Egyetem tanárképző karára 164, a gazdaságtudományira 149, a református teológiai karra pedig 49 nappali tagozatos hallgató iratkozott be, 199 diákot pedig levelező tagozatra vettek fel. Köztük néhány magyarországi és néhány szlovák nemzetiségű szlovákiai diák is akad. Az egyetem oktatói gárdájában lesznek majd magyarországi tanárok is. „Nem provinciális iskolát, hanem egy európai szintű egyetemet akarunk működtetni Révkomáromban” – mondta Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-. A magyar nemzetiségűek között ma csak feleannyi a diplomások száma, mint a többségi nemzetben. Az 1998-ban kormányzati pozícióba került Magyar Koalíció Pártja (MKP) négy év múlva, 2002-ben azzal a feltétellel vállalt ismét kormányzati szerepet, ha a kabinet elkötelezi magát az önálló magyar egyetem létrehozására. A harcos ellenkezés dacára a kormány állta a szavát. A kabinet tavaly 80, a múlt héten pedig 20 millió koronát utalt Révkomáromba. A napokban a magyar kormány részéről beígért 130 millió forintos támogatás esedékes része is megjelent a Selye János Egyetem számláján. /K. Cs.: Az európai szint a cél. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-107




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék