udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Csata Kinga

2003. június 10.

Jún. 9-én ünnepelték a Segíteni Romániát hollandiai alapítvány és a gyergyószentmiklósi Segély Alapítvány fennállásának 5. évfordulóját. Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium leendő igazgatója az iskola bentlakása fűtésrendszerének megépítéséhez és a művészeti oktatáshoz nyújtott segítséget köszönte; dr. Modval Magdolna, a kórházotthon igazgatója, az intézményének nyújtott jelentős támogatást; Kovács Sándor a Gépgyártóipari Iskolaközpont klubjának rendbetételét támogató segítséget; Csata Kinga a Támasz Klub - a fogyatékkal élők napközi otthonának - segítését. Az ünnepség végén felavatták a Segély Alapítvány irodáját. /Bajna György: Isten segít nekem, nektek segíteni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2003. június 17.

Jún. 10-én a fogyatékos fiatalokkal foglalkozó Támasz Klub nyílt napot tartott Gyergyószentmiklóson, hogy az emberekkel jobban megismertesse tevékenységét. Csata Kinga, az intézmény vezetője arra is kitért, milyen nehézségeket jelent a szülőknek a szellemi fogyatékos gyermekkel való foglalkozás, ezért a napközi egyik célja az is, hogy napi néhány órára tehermentesítse a szülőket. Ezenkívül a napköziotthon lehetőséget nyújt gyermekeknek is, hogy tartozzanak valahová, a cél bevezetni őket a társadalomba. A 22 gyermekkel és fiatallal 4 pedagógus foglalkozik. /Gál Éva Emese: Nyílt nap a Támasz Klubnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2007. október 29.

Egy évtizede, hogy Molnár Judit kieszelte, útjára kellene indítani a fogyatékkal élő gyerekek és fiatalok hétvégi foglalkoztatását. Csata Kinga különleges iskolát szorgalmazott, ahol helyet kapnak a gyergyói medence értelmi fogyatékkal élői. Tízéves a gyergyószentmiklósi Támasz Klub, a közel hatvan sérült második otthona, ezt ünnepelték október 26-27-én. Dr. Csernus Imre pszichiáter, a klub visszajáró vendége tartott előadást, felvetve a kérdést: kik a fogyatékosak? A pszichiáter elmondta, figyelte az előadására érkező gyergyóiakat. Kevés volt a mosoly, sok a hajlott hát… mert a félelem a tartásra is kihat. A rendezvény végén Csata Kinga, a Támasz Klub vezetője megjegyezte, az előadáson egyetlen önkormányzati képviselő sem volt jelen, több fogyatékos szülei sem jöttek el. /Balázs Katalin: Tízéves a Támasz Klub. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

2014. november 24.

Továbbvándorolt a mesestaféta
Egy évig a csomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola diákjai „ápolgatták”, pénteken két másik település iskolájának adták át azt a stafétát, amely által a magyar népmese egyre több vidékre jut el.
A mesemondás társasjátékába a székelyszentkirályi Szent István Általános Iskolától kapott felkérést a csomafalvi iskola, a jelképes staféta átvételével bekapcsolódva abba a folyamatba, amely által „se szeri, se száma” a mesemondásnak. Hogy eleget tettek a Meseszer című játék szabályainak, bizonyítja a pénteki rendezvényük, amelyen egyéni előadók és az iskola színjátszó csoportja elevenítették meg a magyar népmesék varázslatos világát. Bartalis Botond ötödikes és Csata Kinga hatodik osztályos tanulók meséikkel az emberségre, a kitartásra, a furfangra, a bugyutaságra, a kapzsiságra világítottak rá, a Gyopár színjátszó csoport előadása pedig a mennyekbe és a pokolra is magával vitte a nézőközönséget.
Amint azt Ambrus Ibolya angol szakos tanár, a színjátszó csoport irányítója elmondta, A bőgős fia meg az ördögök című mesét közösen dolgozták fel a csoportban, beleszőve a gyerekek ötleteit, gondolatait. A fenti és a lenti világot ízes szólásokkal jelenítették meg az előadók, ily módon igazi kikapcsolódást, kellemes időtöltést nyújtva a közönségnek.
A nézők a népzene szárnyain is mesés tájakra barangolhattak: a Köllő Miklós iskola citeracsoportjának előadása a Dunántúlra kalauzolta őket, majd a szervezők felkérésére, egy közös játékos táncba bekapcsolódva házigazdák és vendégeik együtt élhették át a népzene, a néptánc „mesésen” felszabadító hatását. A házigazda iskola továbbadta a stafétát: a Meseszer egy évig a szárhegyi Bethlen Gábor, illetve az újfalvi Elekes Vencel iskolák diákjainak életébe viszi el a varázslatot.
A Meseszer
A játékot 2009-ben indította az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár azzal a céllal, hogy „se szeri, se száma ne legyen a mesemondásnak, hogy szépszerével rendszeresen összegyűljünk mesélni, mesét hallgatni, csak úgy, jól érezni magunkat. Hogy a mese legyen fűszere életünknek, gyógyszere rosszkedvünknek, ékszere nyelvünknek. Hogy népmeséink hatalmas fészerében mindenki szert tehessen a maga szerére, amivel szeretetlenségeit csillapíthatja, netán amin elméjét tornáztathatja.” A mesemondás társasjátékának szabályai: a mesemondást tovább kell adni két másik településnek meghívott képviselőik jelenlétében; magyar népmesét kell mondani, a hagyományos magyar népmesemondás rendje szerint.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

2017. január 22.

Bemutatókörúton a Gyergyói Szemle
A Gyergyói Szemle második lapszámát mutatták be a Salamon Ernő Gimnáziumban. Nagy József történész, a Szemle főszerkesztője és társszerkesztői ismertették a kiadványt, és biztatták a diákokat, lapozzák a tudományos és ismeretterjesztő folyóiratot, mely a gyergyói térség elvándorlási problémáját járja körül.
„A második Gyergyói Szemlét, akárcsak az elsőt, igyekeztünk tematikussá tenni. Míg az első szám az I. Világháború centenáriumi évfordulójára emlékezik, a második szám az elvándorlás kérdését dolgozza fel. Vándor székely hazatalál? – mottóval jelent meg a Gyergyói Szemle, melyben hét rovat, hét tanulmány szól az elvándorlásról, az elvándorlás következményéről. Tudni kell, országos szinten az elvándoroltak száma elérte a négymilliót, ennek következményei mindenkit érintenek, és beláthatatlan, milyen hatást gyakorol a jövőre. A folyamatra kistérségi szinten reagál a folyóirat, járja körül a témát” – ismertette Nagy József.
A Gyergyói Szemle hét rovatában történelem, gazdaság szempontjából, szociológiai néprajzi vonatkozásban, természettudományok felől nézve kapunk képet az elvándorlásról, melyet az irodalom és művészetek rovat egészít ki. Minden rovatnak külön szerkesztője van. A történelem és gazdaság rovatot a főszerkesztői teendőket is ellátó Nagy József vezeti, a néprajzi rovatot Portik Gabriella, az irodalom rovatért Borsos Gyöngyi, a folyóiratban helyet kapó művészeti rovatért Ferencz Zoltán, a természettudományok rovatért Csata Kinga, valamint a szociológiai és szociális munka nevet viselő rovatért Dániel Botond felel.
A bemutatón jelenlévő szerkesztők és közlők közül Kiss Gabriella mesélt a megjelent tanulmányáról, mely a demográfiai változások és migráció hatását vizsgálja az idősekre és a szociális ellátórendszerre vonatkozóan. A Szent Erzsébet Öregotthon munkatársa elmondta, jelenleg 62 lakónak él a családja külföldön, az idősek pedig a változásokat fel kell dolgozzák. Kihangsúlyozta, a tanulmányban megjelent számok mögött sorsok vannak.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro

2017. október 6.

Összefogtak Gyergyószentmiklós lakói az értelmi sérültek napközijének megmaradásáért
Továbbra is keresik a megoldást a gyergyószéki értelmi sérülteket foglalkoztató és fejlesztő központban. A Gyergyószentmiklóson 20. éve létesült Napsugár az esőben Egyesület által működtetett napközi léte került veszélybe. Sokan összefogtak, hogy a túlélésben segítsék az intézményt.
Legutóbb arról számoltunk be, hogy az a kisbusz is veszélyben volt, amely a környező településekről a sérülteket szállította. A pénzügy kilátásba helyezte a lefoglalását, ugyanis tűzoltósági engedély, működési engedély hiányában az önkormányzatok nem tudtak szerződést kötni, így a sérültek utáni fejkvótát sem tudták utalni az egyesületnek. Az április óta fennálló bizonytalanság, a bérek utáni adó ki nem fizetése sodorta veszélybe a kisbuszt. A szülők gyűjtést szerveztek, ennek eredményeként sikerült kifizetni minden hátrálékot, és így megmarad az értelmi sérült gyerekeket és fiatalokat szállító jármű.
Nehézség a szakemberhiány is
A napközibe beíratott ötven értelmi sérült gyerek és fiatal nem a megszokott módon tölti mindennapjait. A fejlesztésük ebben a felállásban nagyon nehéz. Az egyesületnél az április óta kialakult anyagi bizonytalanság miatt a nyolc alkalmazottból jelenleg két szakember dolgozik a tanfelügyelőség alkalmazásában lévő három pedagógus mellett. A kilátástalan helyzet miatt hat szakember hagyta el a fejlesztőközpontot, ami azt jelenti, hogy a közel ötven értelmi sérülttel tulajdonképpen öten tudnak foglalkozni. Van összefogás, szeretet, jóindulat
Összefogtak a Gyergyószentmiklós és a környező lakói, az intézmények, Hargita megyei cégek, magánszemélyek, a kollégák külföldön élő ismerősei, régi osztálytársak, barátok, és segítettek, az állam felé a tartozást meg tudjuk adni. Jólesett, hogy az emberek felfigyeltek a problémánkra, és jótékonykodtak, amit a gyerekek nevében is nagyon köszönünk” – mondta Csata Kinga, az intézmény vezetője.
„Az összegyűlt 27 300 lejből kifizettük a tartozást a személyzet után, és a kisbuszt megmentettük, sikerült a személyzetnek az elmaradt fizetéseket is kiadni” – számolt be csütörtökön Csata Kinga. „Köszönöm mindenki támogatását, igazából ez adott erőt, hogy ne adjam fel, és a sok szeretet, amivel a városunk lakói körülvettek. Az utcán megállítanak, biztatnak, fontosnak tartják az intézményt. Ez a gyűjtési akció azt is bizonyítja, hogy még van összefogás, szeretet, jóindulat, és segítségnyújtási szándék az emberekben. Nagy támogatást jelent az is, hogy naponta két önkéntes is segíti a munkánkat” – tette hozzá.
A segítségnyújtásra továbbra is szükség van
A válságos helyzetbe került gyergyói fogyatékos gyerekekkel foglalkozó napközi szülői közössége is folyamatosan gyűjtést szervez.
A folytatásról
Az intézmény vezetője a hogyan továbbról is beszélt, mint mondta, sajnos, nincs megoldva hosszú távon a helyzetük, a jelenlegi személyzetből még egy személy felmondott, így csak ketten maradtak, és a fizetésük sincs megoldva ettől a hónaptól. „Nem látom a végét, a tűzoltósági engedélyen dolgozik a helyi önkormányzat, de az nagyon hosszas folyamat, így még mindig ott tartunk, hogy nem tudunk szerződést kötni a szomszédos települések önkormányzataival az értelmi sérültek után járó fejkvótára. Folyamatos anyagi bizonytalanságban nagyon nehéz dolgozni – tette hozzá az intézményvezető. Baricz Tamás Imola / Székelyhon.ro



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék