udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 18 találat lapozás: 1-18

Névmutató: Dánél Sándor

2005. március 9.

Csíkszeredában több mint fél éve havi rendszerességgel tartja összejöveteleit a Nagycsaládosok Egyesülete. Hivatalos bejegyezésük folyamatban van. Legfontosabb céljuk a nagycsaládosok társadalmi szerepének elismertetése. Dánél Sándor elnök családja is kilenc tagú. Dánél Sándor beszámolt arról, hogy Erdélyben a nyárádszeredai, üvegcsűri, marosvásárhelyi, ozsdolai, kézdivásárhelyi, bélafalvi és nagyváradi egyesületekkel alakítottak ki szorosabb kapcsolatokat. /Péter D. Erika: Tizenhárom család – ötven gyermekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2005. október 29.

Nemsokára egy éve annak, hogy a csíkszeredai sokgyerekes szülők elhatározták, egyesületet alakítanak azzal a céllal, hogy közösséget hozzanak létre, melynek keretében egymást és másokat is segíthetnek. – 2004 novemberében tartottuk első nagycsaládos találkozónkat, emlékezett Dánél Sándor, aki hét gyermeket nevel. Karácsonykor megtartották a nagycsaládosok karácsonyát. A sokgyerekes családok közössége havonta rendszeresen találkozott, júniusban történt a bejegyezés Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért néven. Dánél Sándor az elnök. Előadókat hívnak meg. Az egyesület célja, hogy fölmutassa a nagycsaládok értékeit, ugyanakkor felvállalja a sokgyerekes szülők érdekvédelmét. Egyesületüket baráti szálak fűzik különböző erdélyi, magyarországi és Kárpát-medencei hasonló egyesületekhez. Október 15-én egyesületük tagja lett a Magyarországon bejegyzett Kárpát-medencei Családszervezeteknek, amely 2004-től tagja az Európai Nagycsaládos Szervezetnek. /Takács Éva: Számukra a gyermek az érték. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

2005. december 22.

Ünnepélyes, családias hangulatban avatták fel december 21-én a dévai Szent Ferenc Alapítvány csíkszeredai kirendeltségét és információs irodáját. Az iroda egyrészt találkozóhelyül szolgál majd a csíkszéki sokgyermekes családok számára, ugyanakkor segíteni is kíván a bajbajutottakon. „Figyelni kell egymásra, fontos a gyermekelhagyás megelőzése” – mondta a megnyitón Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, az alapítvány vezetője. Hargita megyében a Szent Ferenc Alapítvány különböző házaiban mintegy 25–30 gyermek gondját viselik. A Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért egyelőre tizenkét olyan családot tömörít, amelyben négynél több gyereket nevelnek. Dánél Sándor szerint – aki hétgyermekes családapa – a nagycsaládokat mostohagyerekként kezeli a kormány, szükség van tehát arra, hogy összefogjanak és egymáson segítsenek. A most megnyitott központ lehetőséget ad a találkozásra gyerekek és szülők számára. A magyarországi Nagycsaládosok Szövetségének összesen huszonöt tagegyesülete van Erdélyben, a Vajdaságban, Magyarországon, valamint a Felvidéken. /D. Balázs Ildikó: Betlehemi otthon a nagycsaládoknak. Felavatta csíkszeredai kirendeltségét a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

2006. február 7.

Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint  meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején.     Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi.  A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./

2007. augusztus 16.

Népszerű volt az idei EMI-tábor Gyergyószentmiklóson, rendezvény utolsó estéjére, a koncertre már az ötezredik látogatót várták. Öt sátorban és a szabad ég alatt párhuzamosan folytak a rendezvények, közel száz program. Az Áldás, népesség mozgalom képviselői a nagycsalád fontosságáról, örömeiről beszéltek: Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, Dánél Sándor, a Csíkszeredai Nagycsaládos Egyesület elnöke és Csép Sándor médiaszakember. Csíki négy, Dánél hét gyerekkel büszkélkedhet. Csíki szerint a példa a fontos: látni nagycsaládosokat, és példát venni tőlük, Dánél pedig állítja, akkor születik a legtöbb gyerek, amikor a legnagyobb nehézségek vannak; a nehézségek családot kovácsolnak. – „Sajnos, sok ember eladja magát, eladja testét és lelkét is” – fogalmazott Gergely István plébános a Magyar prófétai sors Erdélyben című előadásában. Nem azért forog veszélyben a népünk, mert a Kárpát-medencében van, hanem a lelki légkör hiánya veszélyeztet minket. Hangsúlyozta, minden embernek kötelessége a közössége életébe beleszólni, ami nem föltétlenül jelenti azt, hogy politizál. „Nem az az egységbontó, aki kimondja, hogy baj van, hanem az, aki okozza” – fogalmazott Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A meghívottak között jelen volt Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, a kampánycsapat vezetője, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke, valamint Sógor Csaba RMDSZ-szenátor. Szilágyi Zsolt kampányvezető rávilágított arra, hogy a magyarok megtanították a magyarokat félni. Böjte Csaba atya a gyerekeket istápoló, felkaroló életéről szólt, arról, hogy milyen nehézségek árán, milyen megpróbáltatásokon és akadályokon kerekedett felül a keresztény szeretet, melynek gyümölcseként ma ezerötszáz „gyermeke” van. – Nem értek a nagypolitikához, nem tudom, ki, mennyit csal, lop, azt tudom, hogy lent rengeteg a probléma, és szeretettel le kell hajolni érte. Ha kis dolgokat nem teszünk meg ott lent, akkor a politikusaink a legjobb szándék mellett sem tudnak semmit tenni – fogalmazott Böjte atya, aki a legnagyobb problémának a Kárpát-medencében az abortuszt jelölte meg, és kijelentette, egyetlen háborúban sem hisz, csupán a szeretetben, a szeretet erejében. A 2006. október 23-i, magyarországi történésekre utalva Borbély Zsolt Attila feltette a kérdést: lehet-e Magyarországon ezek után szabad sajtóról beszélni, Lehet-e még a másik oldallal tárgyalni?Az EMI-táborról Soós Sándor szervezőként elmondta, elégedett lehet, nagyobb rendbontások nem voltak. Az egyetlen problémát az jelentette, hogy kicsinek bizonyult a kemping területe, a táborlakók egy része a tó mellett talált sátorhelyet magának. /Baricz-Tamás Imola, Balázs Katalin: Együtt a magyar fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 16. – 33. sz. /

2007. augusztus 21.

Sólyom László államfőnek és a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a meghívására erdélyi nagycsaládosok látogattak Magyarországra. A Szabó Endre orvos által vezetett, – idén fennállásának huszadik évét ünneplő civil szervezet képviselői – már tavaly is a köztársasági elnök mellett mentek a körmeneten. Ebben az évben – a legnagyobb magyarhoni civil szervezetként számon tartott NOE vezetői – úgy gondolták, hogy a környező országokba szakadt, magyar nagycsaládosok képviselőinek is helye van a Bazilikában tartott szentmisén, majd az azt követő szertartáson. Ezért Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyországból is hívtak ebben az évben vendégeket. Az erdélyi nagycsaládosokat Csíki Sándor, nyárádszeredai négygyermekes apa, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, valamint Dánél Sándor, hétgyermekes csíkszeredai apa, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének alelnöke képviselhették feleségeikkel és egy-egy gyermekükkel. A nagy eső miatt a körmenet elmaradt. A szentmise végeztével Sólyom László sajnálatát fejezte ki az elmaradt körmenet miatt, majd személyesen üdvözölte a nagycsaládosokat, akiknek megköszönte azt, hogy hívására eljöttek, és vállalva az anyagi költségeket megjelentek ezen a találkozón. /Erdélyi nagycsaládosok Sólyomnál. = Erdély. ma, aug. 21./

2007. december 27.

A Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért (CSEN) idén negyedik alkalommal tartotta meg a nagycsaládos karácsonyi ünnepséget, amelynek keretében az egyesület harmadik születésnapját is megülték. – Tagjai vagyunk az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének, valamint a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének – mondta Dánél Sándor, a CSEN elnöke a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében szentmisével kezdődött ünnepségen. A Corvina Könyvesház jóvoltából felajánlott könyvutalványokat a Xantus Géza képzőművész koordinálta rajzpályázat nyertesei vehették át, de a többi gyereknek is tartogatott ajándékcsomagokat az egyesület. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosainak műsorszáma, valamint Györfi Erzsébet népdalénekes előadásában felcsendült dalok alatt fegyelmezetten ültek a több testvérrel együtt nevelkedő legkisebbek is, majd a családok színpadi játékába ők is bekapcsolódtak. /Antal Ildikó: Nagycsaládos ünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./

2008. január 19.

A nagyváradi Pro Familiae Alapítványt, a kolozsvári Életfa Egyesületet, az üvegcsűri Családi Körben Egyesületet, a nyárádszeredai Erdélyi Nagycsaládokért Egyesületet, a marosvásárhelyi Szomszédság szervezetet, a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítványt, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért családszervezetet és a kézdivásárhelyi Őrcsillag Családok és Nagycsaládok Egyesületet összefogó Erdélyi Családszervezetek Szövetsége határozottan tiltakozik a román kormány 2008. január 8-án elfogadott azon rendelete ellen, mely értelmében elveszik a gyerekpénzt azoktól a nappali tagozatos diákoktól, akik betöltötték 18. életévüket, akkor is, ha még nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat. Ez hátrányos megkülönböztetés, mert e támogatás az Európai Unió valamennyi országában jár a diákoknak. /Csíki Sándor elnök, Dánél Sándor alelnök, Kundi Enikő alelnök Tiltakozik az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2008. október 23.

A csíkszeredai nagycsaládosok egyesületének vendége lesz Sólyom László köztársasági elnök. Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének alelnöki, valamint a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládosokért elnöki tisztjét betöltő Dánél Sándor elmondta, 2007 tavaszán levélben hívták meg csíkszeredai látogatásra Sólyom Lászlót. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete 20. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen jelen volt Sólyom László, az erdélyi családszervezetek vezetői itt megújították meghívásukat. Ilyen előzmények után értesítette a csíkszeredai magyar konzulátus Dánélt, hogy az elnöki látogatás alkalmával módjuk lesz Sólyom Lászlóval a találkozásra. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnökeként arra szeretné kérni az elnököt, képviselje érdekeiket Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. /Takács Éva: Régóta tervezett találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./

2009. március 23.

Az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége találkozója zajlott március 20-21-én. Az Életfa Családsegítő Egyesület kétnapos rendezvényének a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont. Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány folyóiratok főszerkesztője beszélt a tagszervezetek képviselőinek közgyűlését követően. A kerekasztal-beszélgetés meghívottjai a család múltbeli és jelenlegi szerepéről vitáztak, majd a szervezetek bemutatkoztak. Az Életfa Családsegítő Egyesület nevében Sándor Boglárka Ágnes, a Szabadság munkatársa köszöntötte a jelenlévőket. Szociológusok, pszichológusok fejtették ki véleményüket. A meghívottak között volt Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke és Szabó Endre, a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Csép Sándor, az Áldás-népesség Társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket, beszélt a magyarság fogyatkozásának témáját feldolgozó filmjeiről. Csép szerint Magyarországhoz hasonlóan Erdélyben is be kell vinni a köztudatba a népességcsökkenéssel járó veszélyeket és a családszervezetek létezésének fontosságát. Ballok Enikő, a görgényüvegcsűri Családi Kör Egyesület vezetője elmondta: 32 családot magába foglaló egyesületük többek között szüreti bálokat, ünnepek témaköréhez kapcsolódó játszóházakat, gyermeknapi kirándulásokat szervez. Dánél Sándor, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért elnöke elmesélte: a szervezethez tartozó 17 családban összesen 80 gyermek van. A szervezetet négy évvel ezelőtt jegyezték be. A nagyváradi Pro Familiae Alapítvány, a kézdivásárhelyi Őrcsillag Egyesület, a nyárádszeredai Pro Familia Transilvania Egyesület, a marosvásárhelyi Szomszédság Szervezet tevékenysége elsősorban a közösségépítésre koncentrál. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány a gyermekek és az idősek megsegítésére alakult: árvaházat, öregek otthonát, utcagyerek missziós házat működtetnek. A kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett programok közül Herédi Zsolt szociológus, az egyesület vezetőségi tagja a Kismamaklub indulásáról beszélt, Kundi Enikő pszichológus, az Életfa elnöke az Otthon segítünk szolgálatról mesélt bővebben. /Ferencz Zsolt: Szerepek és szerepzavarok, változó családmodell. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2009. május 12.

Fazekasok, keramikusok, rézművesek, más-más iparágat képviselő mesteremberek találkoztak Nagyváradon, a Festum Varadinum május11-én tartott Apáról fiúra címmel tartott rendezvénye a hagyományőrző mesterek találkozója. A gyerekek körében a Csíkszeredából érkezett Dánél Sándor fazekas és keramikus volt a legnépszerűbb. Elmondta, hogy óvodákban, iskolákban tart bemutatókat. Dánél Sándor hétgyermekes családapa, így a hagyomány családjukban biztosan tovább él majd. /Totka László: Családi örökség a szakma. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2014. február 2.

Soltész: fontos a család, a szülőföldön maradás
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára, Soltész Miklós tartott előadást és találkozott csíkszeredai közhasznú egyesületi tagokkal pénteken a csíkszeredai Lazarus-házban.
A Kárpát-medencei Családlánc mozgalom – melynek tagjai az eseményen jelen levő Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért, a Csíki Anyák Egyesülete és a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete is – szervezte esemény bensőséges, családi hangulatban zajlott, melyen fogyatékkal élők, kisgyerekek, szülők és nagyszülők is szép számmal vettek részt.
„Egy olyan ország képviseletén vagyunk, amelynek kormánya fontosnak tekinti a családügyi, szociális kérdéseket, kiemelt figyelmet fordítva a nagycsaládokra, a hátrányos helyzetű állampolgárokra, az édesanyákra” – hangsúlyozta az est házigazdája, Zsigmond Barna Pál, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja.
Minden nagycsalád egy gyerek vállalásával kezdődik
Soltész Miklós örömét fejezte ki, hogy egy olyan egyesület is jelen van, amely a sérülteket képviseli, akik ugyanúgy a családjaink és a társadalmunk részei. „Nagyon fontos az, hogy egy kormány minden lehetőséget megragadjon, hogy a családokat támogassa. Minden nagycsalád egy gyerek vállalásával kezdődik.”
Az államtitkár elmondta, nemcsak az iskolai támogatáson keresztül próbálják segíteni az itteni embereket. „A kettős állampolgárság célja részben az is, hogy remélhetőleg azok a fiatalok, akik kettős állampolgársággal élve Magyarországon tanulnak, adott esetben dolgozni is mennek, ha olyan élethelyzetbe kerülnek, akkor visszatérnek a szülőföldjükre. A magyar állampolgárság megszerzése, megadása nem azonos a szülőföld elhagyásával. Sőt, sokkal inkább azt kell erősítse, hogy van egy anyaország, amely végre ilyen tekintetben önöket visszafogadta. Mi ezt megpróbáljuk erősíteni azzal is, hogy az erdélyi családszervezetek 10 millió forintos támogatásban részesüljenek a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségén keresztül.”
Egyesületek tevékenységének bemutatói
Az előadás végén a három csíkszeredai egyesület képviselői, Incze Zsuzsa, Tiboldi Bea és Dánél Sándor mutatta be eddigi tevékenységeiket. „Ezekkel a szervezetekkel és az anyaországból érkező támogatásokkal egyre jobb és barátságosabb, családcentrikusabb helyzetek lesznek” – véli Tiboldi Bea, a CsAkEgy elnöke. Dánél Sándor, a nagycsaládosok egyesületének elnöke elmondta, a Családláncon keresztül összecsatolta a magyar kormány a Kárpát-medence összes magyar családszervezetét, és Csíkszeredában is megtapasztalhatták azt, hogy milyen sokat segít az anyagi támogatás bizonyos rendezvényeik „rendes kerékvágásához”.
Péter Beáta
Székelyhon.ro,

2014. július 21.

Kezdődik a bulisan múltidéző Tusványos
Több mint húsz helyszín, száznál is több program várja idén a hivatalosan szerda reggel megnyíló 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevőit.
A Történetekből történelem mottóval zajló tusnádfürdői rendezvény hagyományos helyszínén, az Olt folyó melletti kempingtáborban az elmúlt évekhez hasonlóan idén is telt ház várható: tavaly több mint 40 ezren gazdagodtak Tusványos-élménnyel, s a szervezők szerint a látogatók száma idén akár rekordot is dönthet.
A program a hagyományosnak számító séma szerint áll össze – jó hír, hogy első ránézésre minden eddiginél gazdagabbnak tűnik –, a közéleti és politikai előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken kívül kulturális előadásokra, foglalkozásokra és esti koncertekre, hajnalig tartó bulikra lehet számítani.
Emlékezés Bálványosfürdőn
A szabadegyetem nulladik napján, kedden 12 órakor az első, 1990-ben rendezett szabadegyetem ötletgazdái és alapítói felkeresik az eredeti helyszínt a közeli Bálványosfürdőn, ahol Történelmet írtunk: negyedszázados a bálványosi folyamat címmel pódiumbeszélgetésen értékelik a rendezvény közéleti hatását.
A résztvevők megkoszorúzzák a Tusványos 20. évfordulójára állíttatott életfát, megtekintik a Történetekből történelem – Tusványos 25 éve című filmet.
Ezt követően a bálványosi Grand Hotel rendezvényteraszán többek között Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke mond beszédet. A rendezvény keretében 15.30-kor elhelyezik a tervezett szabadtéri amfiteátrum alapkövét.
Kelemen Hunor nem táborozik
Sándor Krisztina, a szabadegyetem politikai programfelelőse portálunk érdeklődésére elmondta, az immár negyed évszázados múltra visszatekintő rendezvény természetesen nem kizárólag múltidézésről és összegzésről fog szólni, mint ahogy azt a mottó sugallhatja.
„Az alapgondolat idén sem változott: célunk, hogy leültessük egymás mellé a különböző nézeteket valló erdélyi és magyarországi politikusokat a párbeszéd jegyében, amely Tusványoson mindig bátrabb, szókimondóbb és lazább szokott lenni az egyébként szokványosnál” – fogalmazott.
A programfelelőstől megtudtuk, bár mindhárom erdélyi magyar politikai szervezet vezetőjének küldtek meghívót, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök már jelezte, idén sem vesz részt a Tusványoson. Sándor Krisztina elmondta továbbá, a kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat három fő téma köré csoportosították: a választások, a rendszerváltozást követő 25 év elemzése és a nemzetpolitikai kérdések kerülnek terítékre.
„Két voksoláson vagyunk túl, idén tavasszal zajlott le a magyarországi parlamenti, illetve az európai parlamenti választás, ugyanakkor Romániában elnökválasztást, Magyarországon pedig helyhatóságit szerveznek. Ez bőven szolgáltat majd témát, mint ahogy a rendszerváltás óta eltelt két és fél évtized kiértékelése is. A nemzetpolitikával kapcsolatos témák is hagyományosan terítékre kerülnek a Tusványoson, mint ahogyan azt megszokhattuk a korábbi években is, hiszen a Kárpát-medencei magyarság együttműködésében vitathatatlan szerepe van a rendezvénynek” – fogalmazott a politikai programfelelős.
Kifejtette: szinte valamennyi magyarországi minisztériumot képviseli egy-egy államtitkár. Többek között Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, valamint Schiffer András, a Legyen Más a Politika elnöke is jelezte, biztosan részt vesz a szabadegyetemen. Szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László európai parlamenti képviselő részvételével rendeznek közéleti fórumot a koncertszínpad előtti sportpályán.
Apróbb infrastrukturális fejlesztések
A szervezőktől megtudtuk még: a táborban apróbb infrastrukturális fejlesztéseket is eszközöltek, a legjobb hír pedig az, hogy a zuhanyzókat és a mosdókat felújították. A sátortáborozók annak örülhetnek, hogy a napi díj idén 15 lejre csökkent, öt napra pedig 70 lejt kell fizetni fejenként. Előre bejelentkezni nem szükséges, érkezési sorrendben fogynak majd a helyek.
A „házigazdák” szerint amiatt sem kell aggódni, hogy elfogynak a sátorhelyek: a bejárathoz közeli hagyományos helyszín mellett a kempingtábor végében is fel lehet verni az ideiglenes lakóhelyet.
Ami a szórakozást illeti, 12 nagy koncert és 10 kisszínpados koncert lesz, minden este több sátorban buli, és az idei újdonság, hogy szombat éjjel egy nagypályás bulit is szerveznek, amikor a DJ a színpadról teremt hangulatot, közölte Vass Orsolya, a tábor idei főszervezője. A meteorológiai előrejelzések egyébként nem túl biztatóak, a héten többnyire változékony, csapadéktól sem mentes időjárásra kell számítani a térségben.
A tusnádfürdői 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében kedden a közmédiasátorban 17 órától a Heaven Street Seven zenekarral, míg 18 órától a Kiscsillaggal tartanak közönségtalálkozót; műsorvezető: Péczeli Dóra.
A Csíki anyák sátorban 15 órától Lázár Márta, a Léleksimogató ötlet- és házigazdája elmélkedik az élet dolgairól, míg 16.30-tól A család fontossága és szerepe a mai társadalomban címmel Dánél Sándor, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért elnöke tart előadást.
A nagyszínpadon 19 órától a Role, 20 órától a Heaven Street Seven, 22 órától Kiscsillag lép fel. A koncertek után a Kisszínpad–MISZSZ-sátorban a FourPeopleOnePack és a Stereogám, a Csűrben DJ Thomas szórakoztatja a táborlakókat.
SZERDÁN 10 órától a Lőrincz Csaba-sátorban kerül sor a szabadegyetem hivatalos megnyitójára, melynek keretében többek közt Potápi Árpád János, a miniszterelnöki hivatal nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere is felszólal.
13 órától Magyarország jobban teljesít? címmel zajlik beszélgetés Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Schiffer András, a Legyen Más a Politika elnöke, valamint Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetőjének a részvételével.
A Kós Károly-sátorban 12 órától Minőség vagy létszám – Hol a magyar egyetem? címmel tartanak előadást, felszólal Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese, Vass Levente, a Studium-Prospero Alapítvány elnöke és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetője.
Az Infótér-sátorban 14.30-tól a Mit kezdhetünk külhoni magyar állampolgárként az igazolványunkkal? című előadásra várják az érdeklődőket. A beszélgetés keretében többek közt Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja szólal fel.
A nagyszínpadon 20 órától Edda-koncert lesz, 22 órától pedig a dunaújvárosi Quimby zenekar játszik a táborlakóknak.
A kisszínpadon 23 órától a Loyal Apple’s Club, majd a Transylvania Rock Band mutatkozik be.
A Depo-sátorban 23 órakor a kolozsvári Stereotrombon lép fel.
Pap Melinda, Székelyhon.ro

2014. november 2.

Kopjafájánál emlékeztek Csíki Sándorra
Több mint félszázan jelentek meg a nyárádszeredai református temetőben, hogy néhány percre fejet hajtsanak Csíki Sándor sírjánál, emlékezzenek és buzdítsanak.
Családja, rokonai, egykori barátai, munkatársai, tanítványai és pályatársai vették körül pénteken délután a júniusban 56 éves korában elhunyt Csíki Sándor tanár, író, politikus, nagycsaládos vezető sírját, amelyet nem beton, hanem székelyhez illően kopjafa jelöl. Alig vettek tőle búcsút, barátaiban rögtön megfogalmazódott a kopjafaállítás gondolata. A baráti kör jóvoltából a szükséges pénzösszeg is összegyűlt, így néhány napja négy méter magas faragott oszlop jelzi, hol nyugszik Csíki betegségtől megfáradt teste. Nagy kihívás volt az, hogy barátjának, egykori kollégájának elkészíthesse ezt a kopjafát – vallotta be Bíró János nyárádszeredai faragóművész, aki Csíki Sándor egész életét, még földi élete számait is jelképekkel vitte rá a fára.
Kopjafa és lármafa
Az oszlop csúcsán egy szárnyait kitáró kismadár, az író egyik kedvenc szimbóluma látható, amely akár pacsirta, akár hargitai fecskemadár is lehet. Alatta a vezéri süveg, majd a faluvégi székely kereszt, a turulmadár a Nappal, Holddal és Marosszék hat almájával, s a nagycsaládra emlékeztető gránátalmával. Alattuk sorjázik a Kálvin-csillag és a Babba Mária-ábrázolás, majd a két-két fiú- és lánygyerekét jelképező csillagok, végül a Föld jelképe mutatja, hogy itt nyugszik az ő teste. Az oszlopon ott vannak kedvenc biztató szavai is latin betűkkel és székely rovásjegyekkel: „Ne félj! Higgy!, valamint halála előtti utolsó telefonos üzenete is: Jő a feltámadás! Ez a kopjafa egyben lármafa is, hiszen Csíki Sándor a marosszéki székelyek szószólója volt” – zárta méltató beszédét Bíró János.
Az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége nevében a csíkszeredai Dánél Sándor szólalt fel. „Csíki Sándor lármafa volt nekünk és az egész erdélyi magyarság számára. Könyvei révén üzeni, hogy az őseinktől kapott magyar értékeket adjuk gyermekeink kezébe, ugyanígy Wass Albert könyveit is, hogy becsületes magyarokat neveljünk belőlük. Csíki Sándort mindaz jellemezte, ami egy igazi székelyt: hit, hazaszeretet és humor. Az ő élete jel volt, földi harcát megvívta, fáradt testét itt hagyta, ő már Isten jobbján, egy jobb világban van. A fájdalom helyett a büszkeség vegyen erőt rajtunk, legyünk büszkék, hogy barátai lehettünk az elhunytnak” – buzdította az emlékezőket az egykori pedagógus, író és politikus barátja.
A Nyárádmente Wass Albertje
Dánél Sándor szerint Csíki méltán nevezhető a Nyárádmente Wass Albertjének. Az ő testamentuma a legszebb – vallja Varga Sándor unitárius lelkész is. „Fogjuk meg egymás kezét, és hallgassuk a madárdalt. Csíki Sándor tanárként, önkormányzati képviselőként, politikai szerepvállalóként és nagycsaládos vezetőként egyaránt felemelte hangját a székelyekért, a székely falvak és családok mindennapi, csendes harcaiért, kívülről nem is látszó gondjaiért, a lassú fogyásért, a szórványosodásért, a magyarság térvesztéséért, figyelmeztetve a hagymakupolás honfoglalás és a szaporodó roma népesség mára már nem mellőzhető kérdésére is.
Állj meg madár, fejem fölött dalolva! című kötetének utolsó, azonos című írásában Wass Albertről szól, de ma már mintha őt magát láthatnánk a sorok között, aki rendületlen dalolta húsba vágó, vér-igaz kesergőit: „S adjátok vissza Wass Albertemet! Kulcsoljátok imára fohászkodástól elszokott, öklöt gyakran rázó kezeiteket! Adjatok hálát a Jóistennek! A szent hegy pázsitjára leborulva köszönjétek meg a Teremtőnek, hogy volt köztetek egy ember, aki mert! Aki félelmet nem ismerve foglalta versbe és prózába elnyomatásunk agyonhallgatott történéseit. És aki fáradságot nem ismerve gyűjtögette ittlétünk könny-emlékeit.”
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

2016. június 13.

Barock XV: kultúra, műemlékvédelem, kikapcsolódás helyszíne
Fesztiválszezont nyitó rendezvénynek szánt Bánffy-kastélynapok
A hétvégi Bonchidai Bánffy Kastélynapoknak talán az időpontja a legnagyobb újdonsága, hiszen az elmúlt 14 évben a résztvevők megszokhatták, hogy a rendezvényt augusztus végén szervezi a Transylvania Trust Alapítvány. És bár a szervezésre éppen emiatt kevesebb idő jutott, ezúttal is sikerült az évről évre megújuló kastélyhoz kapcsolódó sokféle kulturális, szabadidős programot összeállítani. – Azért döntöttünk a június mellett, mert úgy éreztük, hogy az utóbbi években egyre inkább besűrűsödött a kolozsvári program- és fesztiválkínálat, és az emberek nagyon belefáradnak nyár végére – indokolta a változást Berki Tímea programfelelős, aki szerint a kétnapos programsorozatot az idei fesztiválszezon nyitó rendezvényének szánták. Kiállítások, filmvetítések, gyermekprogramok, kézműves termékek és szociális vállalkozások vására, tartalmas beszélgetések és zeneileg változatos koncertek kínálatából lehetett válogatni.
– Minden rendezvényt követően kiértékelő gyűlést tartunk, megbeszéljük, hogy mi az, ami nem úgy működött, ahogy szerettük volna, milyen hiányosságai voltak a programsorozatnak, és mi az ami, újdonság lehetne – mesélt az előkészületekről Berki Tímea programfelelős. – Idén a gyerekprogramokra erősítettünk rá egy picit, így önálló programokkal érkezett a kastélyudvarra a Ludotéka, a Mikó óvoda, Bukarestből eljött a Városi Fonó (Şezătoarea urbană), de jelen vannak a minket hagyományosan meglátogató Életfa Családsegítő Egyesület munkatársai műhelytevékenységekkel, a kézművesek, a korongozást oktató Dánél Sándor és a szalvéta-technikát tanító Buta Erzsébet. Meghívtuk a Dribli Fociklubot is, amelynek tevékenységeit nagy sikernek könyvelhettük el. Vasárnapra pedig a Forgó Kézműves Ház munkatársait vártuk. A zenei kínálatot is próbáltuk úgy összeállítani, hogy minél kellemesebb időtöltést biztosítson azoknak, akik eljönnek – részletezte az idei kínálat összeállításának szempontjait Berki Tímea.
DÉZSI ILDIKÓ
Szabadság (Kolozsvár)

2016. augusztus 1.

A hagyományos termékektől a néptánccsoportokig
A Nyárádmente értékei
Megmutatta értékeit a Nyárádmente – röviden talán így lehetne jellemezni a hét végén Nyárádszeredában zajló Nyárádmenti Napok rendezvénysorozatot. A kisváros főterén a hagyományos termékek vásárán a környékbeli termelők, kézművesek mutatkoztak be, vasárnap pedig a nyárádmenti néptáncegyüttesek – a legkisebbektől a nagyokig – villogtatták meg tehetségüket.
Több mint harminc termelő, kézműves tette közszemlére áruját a hagyományos vásáron: a jobbágytelki szalmakalap, a nyárádszentsimoni Csipán pálinka csak néhány azok közül, amelyek idegenben is nyárádmenti termékekként váltak ismertté. Ezenkívül az asztaloknál szőttesek, horgolt ékszerek és játékok, szebbnél szebb szárazvirág-kompozíciók, házi készítésű szörpök, kerámiaedények, levendulakészítmények sorakoztak. Akadt kézműves – például Dánél Sándor fazakasmester –, akinek a helyszínen rögtönzött kis műhelyében lehetőségük adódott a gyerekeknek, hogy kipróbálják a mesterség fortélyait.
Hároméves korban kezdenek fonni
A székelytompai Szövérfi család ízletes juhsajtot és túrót kínált. A gazda lánya, Renáta elmondta, két évtizede foglalkoznak állattartással, jelenleg háromszáz juhot és harminc kecskét tartanak. A sajtot, túrót pedig piacokon értékesítik. Mutatós szalmakalapokat, szalmából készült dísztárgyakat kínált a jobbágytelki Bakó Regina és szomszédasszonya, Orbán Veronika. Lelkesen mondták el, hogy Jobbágytelkén már óvodás korban kezdik tanítgatni a gyerekeket a szalmafonásra, és ez a hagyomány ma is ugyanúgy él, mint az ő gyermekkorukban. A szalmakalapok iránt nagy a kereslet, Kolozsvárról, Szatmárról is vannak vásárlóik. A szentgericei Szőcs Edit finom mézet és mézes almaecetet hozott a vásárra. Férjével, Józseffel 2004 óta méhészkednek, 184 méhcsaládjuk van, és a mézet piacokon, illetve kisebb boltokban értékesítik. A termelő készségesen világosította fel vásárlóit, megtudhattuk, hogy a mézes almaecet segíti az emésztést, továbbá erősíti az erek falát.
Szinte nem akadt látogató, aki ne időzött volna el a nyárádszeredai Szabó Botond és édesanyja, Szabó Irma asztalánál, amely roskadozott a színpompás, ízlésesen összeállított virágkompozícióktól. Különlegességképpen pedig egy virágszirmokból készült menyasszonyi ruhát is meg lehetett csodálni, ami Botond, a tizenkettedik osztályt végzett fiatalember keze munkáját dicséri. Bár a virágkötészet jellemzően női szakma, a fiú elárulta, szereti a szép dolgokat, ezért kezdett el "művészkedni". Kiskorában sorra járta a környékbeli virágüzleteket, és legtöbben, látva a fiú lelkesedését, adtak neki egy-egy alapanyagot, amiből már akkor virágdíszek születtek. Mára felkérései vannak, hogy esküvőkre készítsen dekorációkat, és négy Marosvásárhelyi virágüzletnek is bedolgozik. Főként száraz-, illetve selyemvirágból dolgozik, és gipszfigurákat önt, amelyekkel különlegessé teszi a virágkölteményeket.
Mesealakok horgolótűvel
A rajzfilmekből közismert mesealakok horgolt változatait sorakoztatta fel asztalán a gyulakutai Molnos Izabella. Ottjártunkkor éppen egy katicalány pöttyein dolgozott. A kétgyerekes anyuka elárulja, kezdetben hajpántokat, sapkákat horgolt, viszont egy ideje játékokat kezdett készíteni, és úgy tűnik, egyre nagyobb a kereslet a horgolt mesefigurák iránt. Mint mondta, vatelinnel tölti meg a babákat, állatokat, még a játékok szemét is horgolja, hogy ne nyelhessék le a gyerekek. A termékeket interneten értékesíti, rendelésre is elkészíti az óhajtott mesehőst.
Nyárádszeredai lány lett a Bekecsalja szépe
A Nyárádmenti Napok szerves része az immár negyedik alkalommal megszervezett Bekecsalja szépe szépségverseny. Idén tíz lány szállt versenybe a címért, Marosvásárhelyről, Jobbágytelkéről, Berekeresztúrról, Havadról, Nyárádszentimréről, Nagyadorjánból, valamint Nyárádszeredából – tudtuk meg Marton Júlia szervezőtől, aki az elmúlt hét folyamán a lányokat készítette fel, segített a versenyzőknek, hogy elsajátítsák a színpadi mozgást, a helyes testtartást. A szépségverseny másik szervezője, Dászkel János pedig a lányokat fotózta. A Bekecsalja szépe végül a nyárádszeredai Kakasi Krisztina Mária lett, második a Marosvásárhelyi Albert Edina, a másik udvarhölgy pedig a nyárádszeredai Magyari Zsuzsa. A közösségi oldalon zajló szavazás alapján a közönség kedvence Albert Edina lett.
Önkéntes tűzoltók tapasztalatcseréje
Szombaton az önkéntes tűzoltók találkoztak a futballpályán. Tóth Sándor polgármester elmondta, nemrég tűzoltókocsit vásároltak, és azt szeretnék, hogy ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is induljon be a nyárádszeredai önkéntes tűzoltóság. Ezért meghívtak a Nyárádmentéről több tűzoltócsapatot, hogy a szeredai önkénteseknek adják át tapasztalataikat, hogy amennyiben a helyzet úgy hozza, a szeredai alakulat is a helyzet magaslatán álljon.
Szombat délután az ifjúság vette birtokba a polgármesteri hivatal hátsó udvarát. Nagy Zsolt, a Nyárádszeredai Ifjúsági Szervezet elnöke lapunknak elmondta, tavaly első alkalommal szervezték meg az ifjúsági udvart, ahol érdekes előadások, este pedig szabadtéri buli várta a fiatalokat, és már akkor igen népszerű lett, több mint nyolcszázan fordultak meg a rendezvényen. Mivel a külföldi munkavállalás igen aktuális téma, ami sok nyárádmenti fiatalt érint, ezért idén egy olyan fiatal tartott előadást, aki a külföldi munkavállalással kapcsolatosan osztotta meg személyes tapasztalatait a résztvevőkkel.
Nyárádmenti néptánctalálkozó
Az idei Nyárádmenti Napokon a néptánc és a népzene kapott nagyobb teret, első alkalommal került sor nyárádmenti néptáncta-lálkozóra – tudtuk meg Benő Barnától, a Bekecs néptáncegyüttes vezetőjétől. Szombaton a legkisebbek, a Bekecs utánpótlás csoportjai léptek fel, vasárnap délután pedig a néptánctalálkozó zajlott, amelyen több mint 25 tánccsoport lépett fel.
– Ötéves a kihelyezett néptáncoktatási programunk, ennek keretében a Nagy Bekecs táncosai oktatnak néptáncot a kistérség falvaiban, több mint négyszáz gyerekkel foglalkoznak. Lehetőséget adtunk nekik, hogy bemutatkozzanak – fogalmazott Benő Barna. A Nyárádmenti Napokon részt vett a Mór, Örkény, Szerencs, Simontornya és Csorna testvértelepülésekről érkezett, közel harmincfős küldöttség is.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

2016. augusztus 6.

Életfa Tábor a Madarasi Hargitán: kukujzafüggőség, csillagvadászat
Algyógyon két éve, Lókodon a tavaly, idén pedig a Madarasi Hargitán volt „magas szintű élményben” részük azoknak a gyerekeknek és kísérőiknek, akik részt vettek az Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett táborban. A Madarasi Menedékház szolgált a „családos tábor menedékéül” augusztus 1. és 5. között, és az öt nap feledhetetlen élményeiről az Életfa Tábor honlapján vezetett blog és fényképek tanúskodnak. Ezekből a bejegyzésekből válogattunk részleteket.
A tinédzser medvebocs
Az út zökkenőmentessége és az úton kószáló medve-tinédzser jó reménnyel töltötte el hétfő délután a Madarasi Menedékházba érkező táborozókat. Ugyan sokat vártunk (de csakis a mi naivitásunk miatt, hisz kérhettük volna) a vacsorára, a délután nagyon jól telt mindenki számára. Az esti ismerkedés hangulatát megadta az a három kis gyertyaláng, ami a megszakításokkal teli áramszünet alatt világított rendületlenül. A szomszédos hegyen csücsülő felhő ugyanis úgy döntött, hogy a Madarasi Menedékháznál akarja kitombolni magát. Függetlenül a kint zajló égiháborútól, a négy fal között felnőttek gyermekek elleni küzdelme folyt, az utóbbiak győzelmével… Az éjjel egy része csillagvadászattal telt el, amíg meg nem jöttek fehérvári tábortársaink. Még egy pillantás az égre, csomaghordozás, a dinnye beszállítása a házba, majd vissza a kocsiba, majd megint a házba, aztán megint a kocsiba, aztán kitudja mi lett a dinnyével…
Vörös cipellő
Egész Erdéllyel ellentétben mi itt, fent a csúcs közelében, verőfényes napsütésre ébredtünk. Viszont nem fürödhettünk sokáig a nap fényében, a reggeli után következő agyagozás már szemerkélő eső társaságában folyt. Dánél Sándor fazekasmesterrel egy képzeletbeli utazásra indultunk, ahol végignéztük egy agyagedény fejlődését, a születéstől a doktori disszertációig. Ezek után két csoportra oszolva hol agyagoztunk, hol pedig társasoztunk. Persze, egy gyerekek miatt mozgó asztalon kicsit nehéz marokkózni…
Kerekes Ákos
Szabadság (Kolozsvár)

2016. augusztus 10.

EMI-tábor: nagy dolog a szabadság
„Ilyen nagy dolog a szabadság?” – ez a Márai Sándor-idézet a 12. EMI-tábor mottója. Nagy dolog, és ez csak mostanság válik egyre érezhetőbbé – hangzott el a Gyergyószentmiklós közelében vasárnapig tartó fesztivál szerdai megnyitóján.
„Elkényelmesedtünk, nem értékeljük megfelelően a szabadságunkat” – hangzottak Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester szavai a tábornyitón. Kifejtette, az elmúlt másfél évben kellett rájönnie, a Mezei János ellen zajló eljárás alatt, hogy mit jelent, ha az ember azt tesz, amit akar, és úgy él, ahogyan akar. Mivel egy ideig nem voltak jellemzők a tiltások, jogkorlátozások, meghurcoltatások, elfelejtették az emberek, hogy mi is a szabadság értéke. „Azt is elfelejtettük, milyen a megtartó erővel bíró, összeforrott közösség. Elbizonytalanodtunk, sokszor féltünk határozottan kiállni jogainkért, embertársainkért, barátainkért” – állapította meg Nagy Zoltán. A mai fiatalok szerencsére nem a harcmezőkön kell megtapasztalják, milyen harcolni a szabadság kivívását. Jó lehetőség az EMI-tábor arra, hogy erről beszéljenek a részvevők, megértsék, hogy semmi nincs elveszve még, de ki kell állni a szabadságért, érdemes érte a küzdelmet vállalni – mondta a polgármester.
Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak vezetője, a tábor fő szervezője szerint az EMI-tábor az erdélyi fiatalok lázadása az ellen, ami ellen hatvan éve a Budapesti ifjak fellázadtak, az ellen, ami nyirbálja, elveszi a szabadságjogokat, ami – ma már erőszak nélkül, de – elüldöz a szülőföldről. Vészjósló folyamat indult el, amelynek részeként minden alapos indok nélkül letartóztatnak embereket, kitiltanak az országból magyarországi személyeket. Meg kell állítani ezt – jelentette ki Sorbán, hozzátéve, hogy az EMI-tábor célja az ittlévőkből olyan közösségmagot formálni, amely az említett folyamatnak ellen tud állni.
Sorbán Attila Örs külön megemlítette a Kárpátia zenekart, amely nem csak rendszeres fellépője volt eddig minden évben a fesztiválnak, de támogatója, segítője is, nélkülük lehet, hogy nem is létezne az EMI-tábor. Most nincs a Kárpátia a fellépők között, nem lehet, mert az énekes Petrás János és a zenekar ellen eljárást indított a romániai ügyészség, mivel egy tavalyi koncerten „a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított”. A Kárpátia, ha nem is lehet jelen, most is szerepet vállalt abban, hogy a tábort idén is meg lehessen szervezni – emelte ki Sorbán.
Szerdán délután elindult a különböző tematikus sátrak programja, csütörtök délelőtt 10 órakor a nagysátorban Mandics György mutatja be a Karacsay-kódexszel kapcsolatos kutatásait. Ezt követően az 1956-os forradalom témakörében hangzanak el előadások Popély Gyula történész, valamint Wittner Mária és Murányi Levente szabadságharcosok részvételével. Délután A gyermek áldás, a család jövő címmel Dánél Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke beszél.
A Jogaink sátorban 14 órakor nagyon is közérdekű téma lesz napirenden: Találkozás a rendőrrel – hogyan kezeljük az ilyen helyzeteket? A Keskeny út sátorban 12 órakor kezdődik Bartha Éva klinikai szakpszichológus előadása a Felépülés a szenvedélybetegségekből címmel. A művésztáborban agyagozásra nyílik lehetőség, a gyermeksátorban a kicsiket szórakoztató programok zajlanak. A szénásban 14 órától Rovásírás a számítógépen címmel tart előadást Tisza András rovásírás-szakértő. A Hagyományőrző téren 12 órától Honfoglaláskori viselet- és fegyverbemutatót tart Tölgyesi Béla. Lesz még túra, borkóstoló és lovaglási lehetőség is. Este a nagyszínpadon 20 órától a Kowalsky meg a Vega, majd 22-től a Zorall koncertezik. A kisszínpadon 18 órától táncoktatás lesz a Bekecs néptáncegyüttes tagjaival. Éjféltől pedig a The Blast zenekar csap a húrok közé.
A táborba autóbuszok viszik a városból az érdeklődőket.
Gergely Imre
Székelyhon.ro



lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék