udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 13 találat lapozás: 1-13

Névmutató: Dósa Barna

2001. február 1.

Jan. 30-án ünnepelte újraindulásának tizedik évfordulóját a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Csíky Boldizsár elnök megnyitóját követően Fülöp Géza titkár tekintette át az elmúlt tíz esztendő eseményeit. A megújhodott Kemény Zsigmond Társaság 95 összejövetelt tartott, színvonalas előadások hangzottak el az irodalom, a zene, a képzőművészet, az orvostudomány és a műszaki tudományok tárgyköréből. Az elmúlt időszakban a meghívottak között volt Benda Kálmán, Györffy György, László Gyula, Sütő András, Egyed Ákos, Benkő Samu, Kányádi Sándor és Dávid Gyula. Az esten bemutatták Kemény Zsigmond Társaság, 1991-2001 című kötetet. Ebben Trózner Lajos Visszapillantás a Kemény Zsigmond Társaság múltjára című dolgozata 1928-ig tárgyalja a KZST történetét, innen indul Dávid Gyula tanulmánya - A Kemény Zsigmond Társaság fénykora (1928-1948). Fülöp Géza A Kemény Zsigmond Társaság ötödik feltámadása cím alatt foglalja össze az utóbbi tíz esztendő eseményeit. Marosi Ildikó pedig a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládájának /dokumentumgyűjteményének/ keletkezéséről írt. /B. Dósa Barna: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2003. január 7.

Újabb helyi magyar kiadvány látott napvilágot az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Bodor Péter Művelődési Egyesület lapja, I. évfolyam, 1. szám, 2002. december/. Tar Endre polgármester szerint Erdőszentgyörgynek megvannak az adottságai, hogy várossá fejlődjék. Magyarosi Erzsébet, az iskolaközpont igazgatója tájékoztatott: az iskolában 27 számítógép működik, internet-hozzáférhetőséggel rendelkeznek, fénymásolójuk is van. A 2003/2204-es tanévben két magyar kilencedik osztályt indítanak. A Bodor Péter Művelődési Egyesület énekkar és fúvószenekar létrehozását tervezi. /Dósa Barna: Erdőszentgyörgyi Figyelő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2006. december 8.

December 15–22-e között Székelyudvarhelyen és Bögözön belső népszavazást szerveznek Székelyföld területi autonómiájáról – nyilatkozta Dósa Barna, a Székely Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. Az SZNT-t a Magyar Polgári Szövetség országos és helyi szervezete, valamint különféle magyar civilszervezetek is támogatják a népszavazások megszervezésében. A szavazócédulákat két nyelven, románul és magyarul nyomtatják ki. Az SZNT udvarhelyszéki szervezete a második helyi szervezet, amely a belső népszavazások megszervezése mellett döntött; az első az erdővidéki szervezet volt, amely december 16–23. között szervezi meg Erdővidéken a népszavazásokat. /Belső népszavazás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

2006. december 29.

Érvényes és sikeres népszavazásként értékelte a Székelyudvarhelyen megtartott nem hivatalos autonómia-népszavazást Incze Béla, az Udvarhelyszéki Székely Tanács elnöke. A végleges eredmények szerint december 15. és 27. között 18 985 szavazatot gyűjtöttek az önkéntesek, amelyből 54 volt érvénytelen. 18 818 személy, azaz a referendum székelyudvarhelyi résztvevőinek 99,4 százaléka igennel szavazott. „A 2004-es választói névjegyzékben 30 230 személy szerepel, ehhez viszonyítva a belső népszavazáson a részvételi arány 62,8 százalékos volt. Ez meghaladja a helyhatósági, illetve az általános választásokon tapasztalt részvételt” – mondta Dósa Barna, a székely tanács alelnöke. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2008. augusztus 27.

Önállóan indul az őszi parlamenti választásokon a Zöld Párt – jelentették be augusztus 26-án a párt országos tanácsának (OT) döntését Hajdó Csaba és Dósa Barna, a párt székelyudvarhelyi szervezetének vezetői. „Nem szokványos, hogy egy országos döntést Bukarest helyett egy vidéki városban jelentsenek be, de az OT a mi kérésünkre Udvarhelyen ülésezett. A formalitásokhoz kevésbé ragaszkodó, rugalmas párt vagyunk, ezért mi jelentjük be a döntést” – mondta Hajdó. A Zöld Párt a tavalyi EP-választásokon indult először, majd a helyhatósági választásokon is voltak jelöltjeik néhány helységben. Székelyudvarhelyen két tanácsosi mandátumot szereztek, és Zilahi Imre személyében a város alpolgármestere is pártjukhoz tartozik. Hajdó szerint országos szinten mintegy 30 jelöltjük van már, de neveket egyelőre nem kívántak nyilvánosságra hozni. /Kovács Csaba: Jelölteket várnak a zöldek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

2008. október 14.

A Zöld Párt székelyudvarhelyi szervezete képviselőjelölteket indít az őszi parlamenti választásokon, Zilahi Imre székelyudvarhelyi alpolgármester, illetve Dósa Barna személyében, nyilatkozta Hajdó Csaba, az alakulat helyi elnöke. Mindenekelőtt a környezetvédelmet szeretnék népszerűsíteni. /(Bágyi Bencze Jakab): A zöldek is indulnak Hargita megyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2008. október 16.

Nemcsak az MPP által támogatott független jelöltekkel kell megmérkőzniük az RMDSZ-es jelölteknek egyes székelyföldi kerületekben: román pártok színeiben is indulnak magyar nemzetiségű jelöltek Székelyföldön – sőt a baróti kerületben „teljesen független” magyar is lesz. Hargita megyében a PNL indít két magyar nemzetiségű szenátort, a Zöld Párt pedig két magyar képviselőjelöltet, Orbán László és Orbán Imre, illetőleg Dósa Barna és Zilahi Imre a „románok magyarjai”. Maros megyében a Demokrata-Liberális Párt Schwarz Lászlót állítja versenybe szenátori mandátumért, méghozzá abban a körzetben, ahol Markó Béla RMDSZ-elnök indul. Kósa Árpád a PNL jelöltje a háromszéki Barót városát és a sepsiszéki falvakat magában foglaló képviselői választókerületben, ahol Márton Árpád az RMDSZ képviselőjelöltje. Az utóbbiban ráadásul Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke bejelentette szándékát a parlamenti mandátum megszerzésére. Itt négy magyar nemzetiségű képviselőjelölt indul egymás ellen függetlenként, illetve magyar és román pártok színeiben. /Román pártok, magyar jelöltek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2008. október 20.

Benyújtották iratcsomóikat az RMDSZ parlamenti jelöltjei a Hargita Megyei Választási Irodához. A megyében az RMDSZ öt képviselőt és két szenátort indít. Képviselőjelöltek: Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő, Antal István parlamenti képviselő, Pál Árpád, és Bende Sándor, szenátorjelöltek: Gyerkó László, az Állami Privatizációs Hatóság alelnöke és Verestóy Attila szenátor. Több Hargita megyei választókerületben is magyar–magyar párharc várható: a Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott függetlenként Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke száll versenybe, Garda Dezső, aki tizenkét éve az RMDSZ színeiben képviseli a gyergyóiakat, szintén függetlenként indul. Román pártok is indítanak magyarokat a megyében: Orbán László és Orbán Imre a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorjelöltjeiként, Dósa Barna és Zilahi Imre pedig a Zöld Párt képviselőjelöltjeiként vesznek részt a megmérettetésben. /Startnál a hargitai jelöltek is. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2008. okt. 20./

2008. november 13.

Fegyelmi eljárást kezdeményez a Zöld Párt Dósa Barna ellen, és akár a pártból is kizárhatják, mert megszavazta a székelyudvarhelyi önkormányzati ülésen az autonómia-népszavazás kiírását. A határozatot a Magyar Polgári Párt (MPP) jelen lévő hét képviselőjének igen szavazatát két RMDSZ- és egy zöld párti képviselő is támogatta, hat RMDSZ- és egy zöld párti tartózkodás mellett fogadták el. A Zöld Párt Dósa Barnát elmarasztaló közleményében elutasított és az európai normákkal ellenkezőnek nevezett bármilyen, etnikai alapú területi autonómiáról szóló népszavazást. Hajdó Csaba, a Zöld Párt Hargita megyei elnöke szerint legfennebb írásbeli megrovást kaphat Dósa. Dósa Barna nemcsak önkormányzati helyét kockáztatná a kizárással, de a parlamenti választási részvétele elveszne. Szenátorjelöltként Verestóy Attilával mérkőzik. Hajdó szerint a helyi szervezet és az országos vezetés között nézetkülönbség van autonómiaügyben. /Kovács Csaba: Megrovás az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2008. december 19.

Megvonták Zilahi Imre székelyudvarhelyi alpolgármestertől zöld párti tagságát, jelentette be Dósa Barna, a Zöld Párt helyi fiókszervezetének tanácsosa. A vonatkozó jogszabályok értelmében Zilahinak megszűnnek a párt színeiben elnyert tisztségei – tanácsos, alpolgármester –, és a megüresedő tanácsosi helyre az alakulat listáján következő Jakab Attilát jelölik. /Bágyi Bencze Jakab: Kizárták Zilahi Imrét a zöldek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2009. március 11.

A székelyudvarhelyi RMDSZ elnöksége felszólította a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Zöld Párt városi tanácsosait a lemondásra – közölte Grünstein Szabolcs, az RMDSZ szóvivője. Azt javasolta, hogy az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel közösen mondjanak le a tanácsosi mandátumokról, hogy egy időközi választás során új tanácsot lehessen választani. Dósa Barna /Zöld Párt/ szerint a tanács működése megfelelő, és az RMDSZ részéről szemenszedett hazugság ennek ellenkezőjét állítani. Marossy György, az MPP-frakció vezetője szerint diverzió a tanács felszámolásának szándéka. /Bágyi Bencze Jakab: Székelyudvarhelyi tanács: fele menne, fele maradna. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2009. szeptember 9.

Szász Jenő az MPP listavezetője a szeptember 27-i székelyudvarhelyi előrehozott választásokon. Szász bizakodó: meggyőződése, hogy a városi önkormányzatban az általa vezetett párt a mandátumok többségét fogja megszerezni. Az MPP listáján másodikként indul Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, utána Fóri Irma Györgyi jogász és Balázs Árpád következik. Dósa Barna, a Zöld Párt helyi elnöke ismét megpályázza a tanácsosi tisztséget, Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetője is jelöltek között szerepel. Az RMDSZ listavezetője Bíró Enikő, a helyi szervezet vezetője, második, illetve harmadik helyen Incze Zoltán és Gergely László következik. /Szász Jenő vezeti a tanácsosi listát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2011. január 28.

Zöld jelzés Szásznak: le is út, fel is út
A kilenc tagú RMDSZ-frakció mellett a Zöld Párt tanácsosa, Jakab Attila is Szász Jenő leváltása mellett szavazott a csütörtöki székelyudvarhelyi tanácsülésen. A bonyodalmaknak azonban várhatóan nincs vége: az MPP-sek valószínűleg bírósági úton támadják meg a döntést, s az is tovább borzolja a kedélyeket, hogy a zöldek máris bejelentették: kizárólag MPP-s alpolgármesterre adják a voksukat...
Székelyudvarhely önkormányzata döntéshozó testületének tagjai a csütörtöki ülésen hamar eljutottak az alpolgármester leváltását napirendre tűző 18. ponthoz. Az előterjesztő Bunta Levente polgármester elmondta, régóta figyelik az alpolgármester tevékenységét, aki munkaidejének tíz százalékát sem dolgozta le, ennek ellenére felvette a fizetését, amely a huszonöt százalékos megszorításig havi 4088 lej volt. “Más a csökkentett fizetésért dolgozik annyit egy nap, mint Szász Jenő egész hónapban. Elvártuk volna tőle, hogy a köz érdekében legalább napi nyolc órát dolgozzon. A város polgármestereként, fő hitelutalványozóként kötelességemnek éreztem megtenni ezt a lépést” – hangoztatta Bunta, azt sem rejtve véka alá, hogy más alpolgármesterrel jobban tudna együtt dolgozni. A Polgármesteri Hivatal kimutatásából kiderült, hogy Szász Jenő októberben 11, novemberben 16, decemberben pedig 12 órát töltött alpolgármesteri irodájában, a “rekord” pedig május öt órával.
A járványt sikerült megelőzni…
A hozzászólások során Fóri Györgyi MPP-s tanácsos kifejtette, nem tárgyalhatnak a kérdésről, hiszen a jogi szakbizottság nem véleményezte azt. A polgári frakció másik két tagja, Balázs Árpád és Sebestyén Csaba azzal érvelt, hogy nem pontos, ennél fogva nem is hiteles a kimutatás, illetve nem kell valaki egész nap az irodában üljön, hogy jól végezze a munkáját. A szintén MPP-s Molnár Miklós arra lett volna kíváncsi, hol írja azt, hogy menyit kell egy alpolgármester a hivatalban töltsön, hogyan néz ki a jelenléti napló a polgármester esetében, illetve szakmai kérdésről vagy személyi ellentétről van-e szó. Jakab Attila Zöld Párti tanácsos kérdésére válaszolva Szász Jenő kijelentette, igen, igaz, hogy vállalta, naponta nyolc órát dolgozik a város érdekében, ennek írásos nyoma is van. A polgáriak azt is fájlalták, hogy Szász kevés hatáskört kapott felettesétől, mire Bunta kifejtette, az alpolgármester felel teljes egészében a szociális feladatokért és a polgárvédelemért, vagyis hatáskörébe tartozik egyebek mellett a fűtéspótlék ügye, a kolduló roma gyerekek helyzete, az árvízvédelem és a járványmegelőzés. Szász kijelentette, jól végezte a munkáját, mert nincs járvány a városban…
“Hazudsz, Levente!”
A vitázók egy idő után indulatosabbak lettek, gyakran személyeskedésbe csaptak át a szóváltások. Molnár Miklós azt kérdezte Buntától, kapott-e Szász korábban figyelmeztetést a hiányzásai miatt. Bunta igenlő válasza után Szász kifakadt: “Azt hazudsz, amit akarsz, Levente, egyszer sem szóltál!” A polgáriak azon felvetésére, miszerint ez nem szakmai, hanem politikai vita, Péter Pál RMDSZ-es városatya leszögezte: ez természetes,, hiszen nem szakmai, hanem politikai testületnek a tagjai.
“Védőbeszédében” Szász Jenő kijelentette: maradéktalanul elvégezte munkáját, kiszállásaira pedig soha nem kért pénzt a hivataltól. “Tizenkét évig tudtam irányítani polgármesterként a várost, senki nem gondolhatja komolyan, hogy nem birkóztam meg azzal a kevés feladattal, amit a városvezető rám bízott. Több feladatot kértem, de nem kaptam.” Az alpolgármester azt mondta, sok időt töltött terepen, az emberek között, felkereste a város összes szociális intézményét, csakhogy “ezt a hivatalban felszerelt kamerák nem rögzíthették.” Szász furcsának találta, hogy a polgármester munkaidejének alig hatvan százalékát tölti a hivatalban, de ha távol van, akkor is a várost képviseli. “Ez érvényes lehet rám nézve is, hiszen olyan helyeken képviseltem Székelyudvarhelyt, ahová a polgármestert meg sem hívták” – mondta Szász. Hangsúlyozta, alpolgármesterré való választása óta fizetéséből 12 ezer lejt adományozott különböző alapítványoknak, egyesületeknek, ő finanszírozta a szakszervezeten keresztül a Polgármesteri Hivatalból elbocsátott alkalmazottak bírósági perét, illetve a tizenkettőből négyezer lejt adományozott az általa alapított Székelyudvarhelyért Alapítványnak is.
Tíz igen voks
Öt kamera vezet az alpolgármester irodájáig – panaszolták a polgáriak, emiatt sok cégvezető, intézményvezető nem mert a hivatalban találkozni Szásszal, mivel állítólag féltek Bunta megtorlásától. Az MPP tagjai titkosszolgálati módszereket, megfélemlítést emlegettek. “Pénzkidobás a kamerarendszer, arról nem is beszélve, hogyan jön Bunta ahhoz, hogy egy választott tisztségviselőt kamerákkal figyeltessen?” – méltatlankodtak. Szász szerint működik a Bunta-rendőrség, lehallgatják az alkalmazottak telefonjait, megnézik az emaileket, a hivatalnokok félnek, nem mernek egymás között sem beszélni. “Paranoiás vagy, Levente, és azt se feledjük, minden amit csináltál, azt tőlem örökölted!” – veszítette el türelmét egy idő után Szász. Bunta Levente pontosított: nem a kamerákkal, a kapussal figyeltették meg, mikor jön be és mikor megy ki a kapun Szász Jenő.
Az MPP-sek tiltakozásból nem voksoltak: az RMDSZ-frakció kilenc tagja és a Zöld Párt képviselője, Jakab Attila is Szász Jenő alpolgármesteri funkcióból való leváltása mellett szavazott. Játszd újra?
A tanácsülést követő sajtótájékoztatón Jakab Attila ismételten leszögezte: nem az alpolgármester munkájának minőségét, hanem mennyiségét vizsgálták. “Szász Jenő aláírta, hogy napi nyolc órát dolgozott, ezért fizetést vett fel. Ezt nem tolerálhatjuk, függetlenül attól, hogy ki az alpolgármester, ezt azt arroganciát még Szász Jenő sem engedheti meg magának” – jelentette ki a tanácsos. Dósa Barna, a Zöld Párt helyi elnöke elmondta, az alpolgármester választásnál bizalmat szavaztak az MPP-nek, ezzel viszont Szász csúnyán visszaélt.
A székelyudvarhelyi városvezetésben egyhamar nem csillapodnak le a kedélyek, a zöldek ugyanis bejelentették: Jakab Attila nem kíván alpolgármester lenni, ugyanakkor – a választók akaratát tiszteletben tartva - csakis egy MPP-s jelöltet hajlandóak támogatni…
Jakab Árpád. Hargita Népe (Csíkszereda)



lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék