udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1 találat lapozás: 1-1

Névmutató: Deák András György

2007. március 9.

Az eddiginél lényegesen nagyobb hangsúlyt kaphat Magyarország külpolitikájában a határon túli magyar autonómiatörekvések támogatása, hogyha a kormány a külpolitikai stratégiája kialakításakor figyelembe veszi a Magyar Tudományos Akadémia keretében működő Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ENKI) javaslatát. Az intézet a Külügyminisztérium felkérésére készített tanulmányt az autonómia, önkormányzatiság és kisebbségi magyar közösségépítés tárgykörében. Ebben megállapította, hogy a magyar állam elsődleges célja a határon túli magyarság kulturális reprodukciójának biztosítása, aminek elengedhetetlen feltétele az autonómia. A tanulmány szerint ha nem sikerül az autonómia megvalósításáról, támogatásáról megegyezni egy „nemzeti minimum”-ban, Magyarország nem képviselheti hatékonyan a határon túli magyarok érdekeit. A dokumentum egyébként annak a mintegy 40-50 tanulmánynak az egyike, amelyek elkészítésére a magyar Külügyminisztérium a témák elismert szakértőit kérte fel. E dolgozatok közül néhányat már közvitára bocsátottak a HVG hetilap honlapján (http:// hvg. hu/kulugy. aspx). Az ENKI autonómiatanulmányának szerzői valószínűsítik, hogy a Magyarországgal szomszédos országok magyar közösségeinek az autonómia elérése lesz a legfontosabb cél az elkövetkező egy-két évtizedben. „Az eddigi tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a magyar állam a gyakorlatban nem mozdította elő az autonómiaügyet” – áll a tanulmányban. A kisebbségi autonómiatörekvések nem számíthatnak támogatásra az EU részéről, ezért az autonómia kérdésében Magyarországnak is szűk a mozgástere. Az EU-n belüli regionalizmust, regionális együttműködést kell erősíteni, amelynek keretében a határon túli magyarok – lehetőség szerint – megteremthetik autonómiájukat, egy jól működő önkormányzatisággal. Középtávú célként a Magyarországgal szomszédos államok demokratizálódásának elősegítését, a hatalom decentralizációját, a szubszidiaritás elvének gyakorlatba ültetését jelölik meg. „A megsegítő támogatáspolitika helyett kétoldalú együttműködésre, a magyar–magyar viszonyok depolitizálására, a határon túli magyar intézmények modernizálására, a regionális fejlesztések uniós támogatására, a munkaerő-piaci pozíciók Kárpát-medencei javítására van szükség. ” A közoktatásban a környezetével jó kapcsolatokat fenntartó, autonóm, magas szakmai értéket képviselő intézményrendszer fenntartását, működtetését tekintik célnak. Fontos szerepet szánnak ugyanakkor az írott és elektronikus sajtónak is az identitás megőrzésében. A szomszédságpolitikáról Deák András György külpolitikai szakértő írt tanulmányt. A szerző biztosnak tekinti, hogy Románia EU-csatlakozásával a bukaresti normakövetési kényszer fellazul, ez pedig csökkenti a magyar nyomásgyakorlási képességet. „Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása azt mutatta az EU felé, hogy Romániában – apróbb ügyektől eltekintve – a kisebbségi kérdés rendezett” – állapította meg a szerző. /Gazda Árpád: Készül Magyarország új külpolitikai stratégiája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék