udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 17 találat lapozás: 1-17

Névmutató: Dobos Menyhért

2006. július 5.

A Magyar Közszolgálati Televízió (MTV) műsorrácsának erdélyi tudósításokat érintő, őszi átalakulása felbolygatta az erdélyi régiókból tudósító stúdiókat. Az eddigi Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben műsorokat megszüntetik, de az össz-adásidő megközelítőleg azonos marad. „Stúdióvezetőként engem nem értesített senki a műsorrács változtatásáról” – nyilatkozta Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes Stúdió vezetője. Székelyudvarhelyen aggódnak a magyar televízió tudósítói, szerintük a beígért változások alacsonyabb nézettséget, kevesebb rendelést és így kevesebb pénzt jelentenek. Szabó Attila, az MTV állandó helyi tudósítója leginkább attól tart, hogy a tévécsatorna végképp fel akarja számolni a határon túliakról szóló műsorait. Szabó Attila a Héthatár című műsorba készített tavalyi riportjaiért elnyerte az MTV Magyar Ház díját. Berszán-Árus György, a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió vezetője jelezte, eddig folyamatosan munkát biztosítottak. 2004-ben a lakiteleki fesztivál három díját hozták el Az áldozat című filmükkel, tavaly pedig szintén három díjat nyertek a Kinda Lázár és a csíki traktor cíművel. Most meg az egészet összemossák, egy olyan kora reggeli időpontban, amit senki sem fog nézni. A lehetőségek szűkítése nagyon érzékenyen fogja érinteni a határon túli tudósítók mindegyikét, kivétel nélkül – fogalmazott a gyergyói Zsigmond Attila. „Évek óta minden szinten továbbképzéseken vettünk részt, kialakult egy tudósítói csapat. Sokan közülünk ebből élünk, ezt csináljuk. A tudósítók jó része saját pénzéből szerelte fel önmagát többmillió forintos befektetéssel, és ezt a technika folyamatosan felújításra is szorul.” – nyilatkozta Simon József, az MTV háromszéki tudósítóinak egyike. A Palackposta, Határátkelő és egyéb műsorok korábbi 330-360 perces időtartama helyett most a határon túliak egy blokkban kapják meg a politikai, kulturális, társadalmi információkat napi 25 percbe sűrítve. Az erdélyi tudósítók felvetéseire reagálva Dobos Menyhért, az MTV közéleti igazgatója elmondta: az MTV maga készíti el a műsorterveit, nem konzultált a tudósítói hálózattal. Szerinte a kora reggeli sugárzási idő „nem rossz sáv”. Kiemelte, román idő szerint 12-kor ismétlik e műsorokat az m2-esen. /Barabás Márti, Bögözi Attila, Debreczeni Hajnal, Domokos Péter, Gergely Edit, Tóth Adél: A magyar televízió újratárgyalja őszig szerződéseit az erdélyi tudósítókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2007. június 26.

Dobos Menyhért, a Magyar Televízió közéleti igazgatója a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szovátai közgyűlésén jelentette be, hogy az MTV határon túli hírműsora, a Kárpát Expressz nyáron is naponta jelentkezik új műsorral. „Egy vakációra szánt műsor szerkesztése lényegesen eltér az évközi gyakorlattól” – beszél a terveiről Hegedűs István, a Kárpát Expressz kiemelt szerkesztője. A Kárpát Expressz nemrégiben ünnepelte 200. adását. Nyári műsora egyedülálló a magyar nyelvű közszolgálatban; más magyarországi televízió műsorkínálatában jelenleg nem szerepel a határon túl élőkhöz szóló, naponta jelentkező program. /A Kárpát Expressz nyári menetrendje. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

2012. szeptember 8.

A nyugati magyar örökség megőrzéséről rendeztek tanácskozást határon túli és szórványban élő magyarok
A nyugati magyar szellemi örökség számbavételével és megőrzésével foglalkozik a szombaton megkezdett Kufstein Konferencia az ausztriai Felsőpulyán (Oberpullendorf).
Az értekezletre meghívott magyarországi, nyugat-európai, illetve az amerikai kontinensről érkezett tudományos szakemberek előadásaikban a történelemhez, valamint a művészetek és a tudományok különböző területeihez kötődő magyar tárgyi és szellemi emlékek megőrzésének, feltárásának lehetőségeit és módjait tekintették át.
Az 1990 óta, minden második évben megrendezett találkozóra az idén 17 országból több mint 270 résztvevő érkezett a nyugati szórvány magyarságból, illetve a Kárpát-medencéből.
Az első konferenciát 1990-ben a tiroli Kufstein várában rendezték meg azzal a céllal, hogy felmérje, miként viszonyul a nyugati magyarság a rendszerváltás óta a Magyarországra való visszatelepülés lehetőségéhez - idézte fel Deák Ernő, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) elnöke az MTI-nek nyilatkozva. "Kiderült, hogy a legtöbben nem települnek vissza, tehát gondoskodni kell arról, hogy a nyugati magyar szervezetek megszilárduljanak és közösen folytassuk a munkát" - tette hozzá a kezdetekre visszatekintve. Az elmúlt több mint húsz év alatt a nyugati magyarság legfontosabb szellemi fórumává nőtte ki magát a konferencia - jelentette ki.
A konferencián részt vevő Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: a Kufstein Konferencia már hagyományt testesít meg, s fontos szerepet tölt be az értékőrzésben és abban, hogy a diaszpóra tagjai találkozzanak egymással. "A nyugati magyarság, a diaszpóra fogy, sokan elveszítik a nyelvüket, másrészről az újonnan érkezők nem tudnak annyira kapcsolódni a meglévő közösségekhez" - mondta.
A kabinetfőnök az előadókhoz kapcsolódva úgy vélekedett, hogy javítani kell a világban lévő magyar értékek ismertségét. "Rengeteg olyan magyar emlék van a világban, amelyekről nem tudnak az anyaországban, és nem tudnak az adott országban sem" - mutatott rá.
A NYEOMSZSZ előző nap, pénteken megtartott éves közgyűlésén áttekintették a magyarországi intézményekkel, kormányszervekkel ápolt kapcsolatokat. Az ülésen a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságával közösen felhívták a figyelmet arra, hogy fontos őrizni a külföldi magyar értékeket a tudósok, a tudományosság képviselői, a művészek személyében is. Másrészt megfogalmazták azt is, fontosnak tartják, hogy a külföldön élő magyar tudósok, művészek is törődjenek a közösségekkel, "legyenek szellemi atyái a kulturális életnek" - mondta el Deák Ernő az MTI-nek. Kitért arra is, hogy jelenleg nagyon különböző keretek között és esetlegesen működik a magyar oktatás a nyugati országokban, ezért hasznosnak tartanák, ha annak egy közösen kidolgozott rendszere jönne létre. Ausztriára kitérve úgy vélekedett, nagy szükség lenne arra, hogy a Felsőőri két tannyelvű középiskolához hasonló középiskola jöjjön létre Bécsben is.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió vezérigazgatója felszólalásában kiemelte: az idén 20 éves Duna Televízió azzal a célkitűzéssel indult, hogy a Kárpát-medencében élő és a szórvány magyarokat összekösse az anyaországban élőkkel. A televízió ars poeticája azóta sem változott, s igyekszik minden olyan fontos eseményről beszámolni, amely határon innen és túl a magyarsággal történik és feladatának tekinti a magyarság értékeinek megjelenítését. Elmondta azt is, hogy a csatorna már meglévő magazinműsorai mellett még idén új műsorokat szeretne elindítani ebben a témában.
2012. szeptember 8., szombat (MTI)

2012. december 13.

A diaszpóramagyarság érdekében együttműködik a Nemzetpolitikai Államtitkárság és az MTVA - Együttműködik a jövőben a diaszpórában élő magyarság tájékoztatása érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a Nemzeti Regiszter című honlapot működtető Nemzetpolitikai Államtitkársága a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA).
Az erről szóló megállapodást Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója csütörtökön, sajtótájékoztató keretében írta alá Budapesten, a Magyarság Házában.
Az együttműködés értelmében a felek megosztják egymással a külhoni magyarság életét érintő információkat, és azokról kölcsönösen tájékoztatják nézőiket, hallgatóikat, olvasóikat.
Répás Zsuzsanna a tájékoztatón elmondta: a kormány célként határozta meg a szorosabb kapcsolattartást a korábban méltatlanul háttérbe szorult diaszpórával, ennek érdekében tavaly novemberben hozta létre államtitkársága a világban élő mintegy 2,5-3 millió magyar tájékoztatása érdekében a Nemzeti Regisztert.
A honlapra bő egy év alatt több tízezren regisztráltak az egész világból, a felület mára nemcsak az ügyintézést könnyíti meg, de tájékoztatást nyújt például a magyarországi ösztöndíj-lehetőségekről, és a diaszpóra szervezeteinek is lehetővé teszi a bemutatkozást, programok szervezését, eseménynaptár feltöltését. A helyettes államtitkár hozzátette: a második, harmadik generációs, a magyar nyelvet már nem elsőként elsajátítók, de gyökereikhez ragaszkodók angol nyelven is tájékozódhatnak a nemzetiregiszter.hu oldalon. Az államtitkárság feladatának tekinti az információs csatornák összekötését, ezt a célt szolgálhatja az MTVA-val és a Duna csatornákkal való együttműködés.
Böröcz István azt hangsúlyozta: az MTVA közszolgálati feladatának tekinti a nemzetpolitikai célok megvalósításának segítését éppúgy, mint a közszolgálati kódexben foglalt más előírásokat. Ennek érdekében mintegy másfél éve intenzív munka folyik a külhoni tudósítói hálózat, valamint más médiaműhelyek összefogásáért és hatékony működtetéséért - fűzte hozzá.
Arról is beszámolt, hogy a Duna TV-n és a Duna World-ön párhuzamosan sugárzott Felszállott a páva versenysorozat múlt szombati megmérettetésére a világ huszonkilenc országából érkeztek szavazatok sms-ben, a közmédia így arra számít, hogy az e heti döntőt, amelyet a Duna két csatornája, valamint az M1 párhuzamosan közvetít, még nagyobb érdeklődés övezi.
Mint mondta, a közmédia nagy reményeket fűz a Duna Világrádióhoz is, amely a televízióhoz hasonlóan szintén műholdon fogható a világ minden pontján. A rádió és a televízió a hagyományait őrző, de magyarul már nem tudó diaszpórát is el kívánja érni, így híreit angolul is sugározza.
Az együttműködésnek a Duna Televízió Zrt. is részese, így azt Dobos Menyhért vezérigazgató is záradékolta - tette hozzá Böröcz István.
A megállapodás a többi között azt rögzíti, hogy az államtitkárság a Nemzeti Regiszterhez beküldött eseményekről tájékoztatja az MTVA-t. A nemzetiregiszter.hu-ról a jövőben azonnal eljuthatnak a látogatók a Duna World honlapjára, és a Duna Világrádió is hallgathatóvá válik a honlapról. Amennyiben a közmédia a Nemzeti Regisztertől kapott segítséggel készít műsort, feltünteti a regiszter logóját.
(MTI)

2014. március 21.

Nemzetegyesítés a médiatérben
Újjászerveződött a 2010-re teljesen szétzilált külhoni magyar tudósítóhálózat, anyagaik pedig ma már nem gettószerűen, hanem a közmédia műsoraiba szervesen beépülve jelennek meg – hangsúlyozta Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója pénteken, a MédiaTér – Külhoni műhelyek szerepe a magyar közmédia-stratégia alakításában című kolozsvári konferencián.
Az MTVA további terveiről elmondta: minden környező országba telepítenek olyan mobil egységet, amellyel bárhonnan, bármikor élő adásba is be tudnak jelentkezni a kollégák, és egy közös koncepció alapján megszervezik a határon túl felhalmozódott archívumok értékeinek megmentését.
Galambos István vezérigazgató-helyettes, az MTVA külhoni tanácsadó testületeként megalakult, a tudósító-hálózat képzésében szerepet vállaló Kós Károly Kollégium (KKK) elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a külhoni témákat nem kell külön műsorokba száműzni. A KKK a nemzet egységében való gondolkodást próbálja segíteni a közmédiában – tette hozzá.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy nem létezik közszolgálati magyar újságírás a külhoni magyar újságírók nélkül, munkájuk pedig nem lenne eredményes a 2010-ben indult „nemzetegyesítő stratégia” nélkül.
Gazsó L. Ferenc, az MTI Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a nemzeti hírügynökség a magyarság hiteles tájékoztatását hivatott ellátni olyan körülmények között, amikor a legtöbb helyen a hírek véleménnyel keveredve jelennek meg.
Az elmúlt években teljessé vált a hírügynökség Kárpát-medencei tudósítóhálózata (Bukarest, Kolozsvár, Belgrád, Zágráb, Pozsony, Kijev, Ungvár), 2011-12-ben harminc százalékkal, évi hétezerre bővült az MTI-ben a külhoni magyarságról szóló anyagok száma, és az ingyenessé vált hírügynökségi szolgáltatások legaktívabb felhasználója ma már a külhoni magyar média.
Kitért arra, hogy az MTI-hez tartozik a rádiós krónikák és a televíziós híradók összeállítását végző Hírcentrum is, amely több mint félszáz külhoni magyar médiaműhellyel áll napi munkakapcsolatban. Tavaly nyár óta új internetes platform is szolgálja az „összmagyar kommunikációs teret” Külhoni Magyar Sajtószolgálat néven, amelyen azóta több mint négyszáz közleményt jelentettek meg a külhoni magyar szervezetek – mondta Gazsó L. Ferenc.
Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, hogy a rádió műsoraiba szervesen beépülnek a határon túli témák, de egy tavaly őszi felmérés azt bizonyította, hogy a tudósítások területi és tematikai megoszlása még nem feltétlenül tükrözi a külhoni hallgatók mindennapi érdeklődését. Akkor lesz igazán hiteles ez az integráció, ha a hallgatók magukra ismernek a róluk szóló műsorokban – hangsúlyozta.
Medveczky Balázs, a Magyar Televízió Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a köztelevízió már nem rétegműsorokat, hanem a nemzeti összetartozást szem előtt tartó tartalmakat készít, és a gyermekműsoroktól az ismeretterjesztő adásokig mindenütt az összmagyarság értékeit mutatja be.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, a csatorna 22 éve azért alakult, hogy „égi köldökzsinórként” összekösse a szétszakított nemzetrészeket – ez a feladat azóta sem változott. Hozzátette, hogy a nemzeti identitást erősítő, közösségépítő szerepét a Duna Worldon keresztül ma már nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a nyugati diaszpórában élő magyarok körében is be tudja tölteni.
A konferencia szervezői pénteken bejelentették: olyan ösztöndíjprogramot kezdeményeznek, amely lehetővé teszi, hogy a Sapientia kolozsvári médiaszakán a Kárpát-medence más területeiről érkező diákok is elsajátíthassák a szakmát.
MTI
Székelyhon.ro,

2014. március 21.

Médiakonferencia - Az újjászervezett Kárpát-medencei tudósítóhálózat szerepéről tanácskoztak a közmédia vezetői Kolozsváron - Újjászerveződött a 2010-re teljesen szétzilált külhoni magyar tudósítóhálózat, anyagaik pedig ma már nem gettószerűen, hanem a közmédia műsoraiba szervesen beépülve jelennek meg - hangsúlyozta Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója pénteken, a MédiaTér - Külhoni műhelyek szerepe a magyar közmédia-stratégia alakításában című kolozsvári konferencián.
Ma már hatvankilenc tudósítói pont van a Kárpát-medencében, Erdélyben és Délvidéken már működnek, Felvidéken és Kárpátalján pedig most épülnek a komplex élő közvetítésekre is alkalmas stúdiók: a hálózat legtöbb pontja pedig több médiumot (rádiót, tévét, hírügynökséget) is kiszolgál - számolt be a fejlesztésekről Szabó László Zsolt az MTVA, a Kós Károly Kollégium, a kolozsvári Video Pontes Stúdió és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által közösen rendezett tanácskozáson.
Az MTVA további terveiről elmondta: minden környező országba telepítenek olyan mobil egységet, amellyel bárhonnan, bármikor élő adásba is be tudnak jelentkezni a kollégák, és egy közös koncepció alapján megszervezik a határon túl felhalmozódott archívumok értékeinek megmentését.
Galambos István vezérigazgató-helyettes, az MTVA külhoni tanácsadó testületeként megalakult, a tudósító-hálózat képzésében szerepet vállaló Kós Károly Kollégium (KKK) elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a külhoni témákat nem kell külön műsorokba száműzni. A KKK a nemzet egységében való gondolkodást próbálja segíteni a közmédiában - tette hozzá.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy nem létezik közszolgálati magyar újságírás a külhoni magyar újságírók nélkül, munkájuk pedig nem lenne eredményes a 2010-ben indult "nemzetegyesítő stratégia" nélkül.
Gazsó L. Ferenc, az MTI Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a nemzeti hírügynökség a magyarság hiteles tájékoztatását hivatott ellátni olyan körülmények között, amikor a legtöbb helyen a hírek véleménnyel keveredve jelennek meg. Az elmúlt években teljessé vált a hírügynökség Kárpát-medencei tudósítóhálózata (Bukarest, Kolozsvár, Belgrád, Zágráb, Pozsony, Kijev, Ungvár), 2011-12-ben harminc százalékkal, évi hétezerre bővült az MTI-ben a külhoni magyarságról szóló anyagok száma, és az ingyenessé vált hírügynökségi szolgáltatások legaktívabb felhasználója ma már a külhoni magyar média.
Kitért arra, hogy az MTI-hez tartozik a rádiós Krónikák és a televíziós Híradók összeállítását végző Hírcentrum is, amely több mint félszáz külhoni magyar médiaműhellyel áll napi munkakapcsolatban. Tavaly nyár óta új internetes platform is szolgálja az "összmagyar kommunikációs teret" Külhoni Magyar Sajtószolgálat néven, amelyen azóta több mint négyszáz közleményt jelentettek meg a külhoni magyar szervezetek - mondta Gazsó L. Ferenc.
Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, hogy a rádió műsoraiba szervesen beépülnek a határon túli témák, de egy tavaly őszi felmérés azt bizonyította, hogy a tudósítások területi és tematikai megoszlása még nem feltétlenül tükrözi a külhoni hallgatók mindennapi érdeklődését. Akkor lesz igazán hiteles ez az integráció, ha a hallgatók magukra ismernek a róluk szóló műsorokban - hangsúlyozta.
Medveczky Balázs, a Magyar Televízió Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a köztelevízió már nem rétegműsorokat, hanem a nemzeti összetartozást szem előtt tartó tartalmakat készít, és a gyermekműsoroktól az ismeretterjesztő adásokig mindenütt az összmagyarság értékeit mutatja be.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, a csatorna 22 éve azért alakult, hogy "égi köldökzsinórként" összekösse a szétszakított nemzetrészeket - ez a feladat azóta sem változott. Hozzátette, hogy a nemzeti identitást erősítő, közösségépítő szerepét a Duna World-ön keresztül ma már nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a nyugati diaszpórában élő magyarok körében is be tudja tölteni.
A konferencia szervezői pénteken bejelentették: olyan ösztöndíjprogramot kezdeményeznek, amely lehetővé teszi, hogy a Sapientia kolozsvári médiaszakán a Kárpát-medence más területeiről érkező diákok is elsajátíthassák a szakmát.
Baranyi László
(MTI)

2014. június 10.

Duna-napokat tartottak Torockón
Duna-napokat tartott pénteken és szombaton Torockón a Duna Televízió, amely kulturális központ avatására készül a településen.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió Zrt. vezérigazgatója elmondta, az intézmény tavaly vásárolt egy műemlék épületet a település központjában, amelynek felújítása a végéhez közeledik. A Duna-háznak elkeresztelt épületben olyan kulturális központot kívánnak létrehozni, amely a Torockó környéki kis magyar sziget lakói számára és a nagyobb térség számára szervez programokat. A Duna-házban vendégszobákat és egy ötven fő befogadására alkalmas közösségi termet alakítottak ki, amelyben konferenciákat, előadásokat, filmvetítéseket lehet szervezni. „Lesz konferencia az identitásról, a hungarikumokról és a történelemről, lesznek irodalmi estek, néprajzi előadások, a filmklubban pedig úgy szeretnénk dokumentumfilmeket, játékfilmeket vetíteni, hogy az alkotók és a közönség találkozására is lehetőséget teremtsünk” – vázolta a terveket. „A Duna-ház túl azon, hogy kulturális missziót teljesít, segít abban, hogy az itteni szórványmagyarság a szülőföldjén maradjon” – tette hozzá a vezérigazgató. Dobos azt is megjegyezte, hogy a kormány beiktatása miatt a házavatót július 4-ére halasztották. Azt tervezik, hogy ezentúl évről évre megtartják a torockói Duna-napokat a nemzeti összetartozás napja közelébe eső hétvégén. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. július 24.

Bognár Renáta, az MTI különtudósítója jelenti: A határon túli magyarok médiafogyasztási szokásairól indul kutatás ősszel - hangzott el a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Közmédia sátorban tartott kerekasztal-beszélgetésen, csütörtökön Tusnádfürdőn.
Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a Közmédia közösen a külhonban is - a nemzetben gondolkodás a közszolgálati médiában címmel rendezett panelbeszélgetésen elmondta: szeptemberben indul a médiatanács Médiatudományi Intézete által koordinált felmérés, ami összesen 2750 elemből fog állni.
Az adatfelmérés után, a kielemzett információkból vonják le a következtetést a műsorkészítésre és a tudósítói hálózat esetleges megerősítésére - jelezte, hozzátéve: nagyon sokat várnak ettől - az MTVA Kós Károly Kollégiuma által kezdeményezett - felméréstől.
Kitért arra is: jelenleg 68 partnerük van a határon túl, közte tévéstúdiók, rádiók és hírügynökségi tudósítók. 2013-ban a rádióban 2898 hír hangzott el ebben a tematikában, ami havonta 240, naponta 8 beszámolót jelent. A televízióban 3725 hír jelent meg, ami havi 310, napi tíz hírt jelentett a határon túlról.
Jelezte: nagyban segíti az együttműködést a Kós Károly Kollégium, amely pénteken Tusványoson is ülést tart majd.
Szólt arról: jelentős forrásokat mozgósítottak a technikai és műszaki színvonal emelése érdekében, és négy olyan határon túli stúdió van - Székelyudvarhelyen, Kolozsvárott, Dunaszerdahelyen és Szabadkán -, amely élő beszélgetésre, bejelentkezésre alkalmas. A rádiós tudósítókat is igyekeznek magas színvonalú technikával ellátni, s a következő nagy feladat Kárpátalján önálló stúdió létrehozása, amit az idén szeretnének megvalósítani - jelezte.
A közmédia által szervezett médiaakadémián határon túliak is végeztek - jegyezte meg. Kiemelte, az a cél, hogy a határon túli tematikát "kiszabadítsák a négy fal közé szorított létből", és az átszője a közszolgálati műsorokat és a hírügynökségi tevékenységet. Ezzel vág egybe a tusványosi rendezvény is, és ezért is van közmédiasátor - vélte.
Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója elmondta: a határon túlra a Kossuth rádió adása jut el elsősorban. Számára - folytatta - azok a legfontosabb adások, amelyek a hagyományokkal "szembe mennek", és nem azt üzenik, hogy a határon túli tartalmak csak néhány műsor kiváltsága.
Az a szándék, hogy bármilyen típusú is egy műsor, abban ugyanúgy jelenjen meg határon túli tartalom, mint anyaországi. A tervek szerint a hangjátékok között több lesz a határon túli szerző műve, és a médiatanács Mecenatúra pályázata keretében készülő műsorok között is sok kortárs szerző lesz.
A Petőfi rádió egyfajta missziót töltött be azzal, hogy olyan együtteseket mutatott be, amelyek határon túlról érkeztek - jegyezte meg, hozzátéve: a következő években is fontos célkitűzés, hogy az egységes nemzetben való gondolkodást az egyes csatornákon folyamatosan át lehessen élni.
Medveczky Balázs, az MTV Zrt. vezérigazgatója kiemelte: kiemelt feladatnak tartják, hogy a külhoni témákat megjelenítsék. Ennek egyik terepe a Ma reggel című műsor, ahol ezen tematika rendszeresen megjelenik, valamint a kéthetente jelentkező Átjáró és a heti 52 perces Magyarlakta adása. Nem új műsorokra készülnek, hanem arra, hogy ezek a tartalmak integrálódjanak más műfajokba is - jelezte.
Dobos Menyhért, a Duna TV Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: 22 éve azért alakult a csatorna, hogy elsősorban határon túli magyaroknak készítsen műsorokat. Céljuk a nemzeti identitás erősítése - emelte ki, majd kitért többi között a Kárpát Expressz, valamint a Térkép című műsorokra. Szólt a Csíksomlyói búcsú élő közvetítéséről és a Székely Vágtáról is. Fontos, hogy ne csak a virtuális térben legyenek jelen - hangsúlyozta.
A jövő évi műsorszerkezetről augusztusban tárgyalnak, az online felületen terveznek változásokat - jelezte. Felhalmozódott több dokumentumfilm, amiből szeretnének válogatást készíteni.
Beszélt még a Duna World csatornáról és az Öt kontinens - egy nemzet műsorról. Jelezte: Magyarok a nagyvilágban címmel portré sorozatot és Hello Magyarország címmel turisztikai sorozatot indítanak jövőre.
Gazsó L. Ferenc, az MTI Zrt. vezérigazgatója a hírügynökség ingyenes hírszolgálata és a külhoni magyarságról szóló hírek mellett szólt arról, hogy tavaly éppen Tusványoson jelentették be a külhoni magyar sajtószolgálat elindulását. Mára mintegy 400 szervezet él a lehetőséggel, hogy az Országos Sajtószolgálat mintájára híreit feltöltse és közvetítse - jelezte.
Elmondta: a Kárpát-medence minden térségében telepített tudósítója van az MTI-nek, emellett fotóriportereket is foglalkoztatnak. A fotóriporterek a Kolozsvári magyar napokon a Világ magyar szemmel című kiállításon mutatkoznak be hamarosan.
A hírügynökségi anyagok pedig még az idén megjelennek a közösségi portálokon is - mondta a jövőbeni tervekről.
Hozzátette: fontos, hogy ne csak beszéljenek a közösségi médiáról, hanem közvetlen élő kapcsolatot alakítsanak ki a közönséggel és a szakmával. Minden lehetőséget meg kell ragadni, ami erre alkalmas, ilyen Tusványos is.
A beszélgetésen jelen volt Buzánszky Jenő, a legendás Aranycsapat egyetlen élő tagja is.
Kutatás indul a külhoni magyarság médiafogyasztási szokásairól
Tusnádfürdő, 2014. július 24. (MTI)

2014. október 6.

Kopjafát avattak Torockón
Kopjafát avattak pénteken Torockón az 1848–49-es szabadságharc hőseinek emlékére, ezzel kölcsönözve ünnepi jelleget a témában a Duna Házban előtte rendezett tudományos konferenciának. A település főterén felállított kopjafa előtt Hernády Zsolt történész, a konferencia főszervezője örömét fejezte ki, hogy a Duna Ház éppen Torockón nyitotta meg kapuit, és hogy a kulturális központ első rendezvénye sikeresen zajlott le.
Beke Márton Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője idézte Széchenyi István szavait, miszerint „nyelvében él a nemzet”. Az ünnepi szónok hozzátette: szükség van erős gazdaságra és erős társadalomra is, amelynek tagjai összefognak. Egy ilyen társadalom viszont csak a szorosan együttműködő közösségek, családok talaján képes létrejönni, mindehhez pedig nélkülözhetetlen a szabadság. Beke Márton szerint 1848 üzenete az, hogy a nemzet a szabadságát kiharcolja, mert élhetővé akarja tenni saját világát. A torockói konferenciának a tanulsága, hogy a nemzet csak együtt lehet sikeres – jelentette ki a főosztályvezető, hozzétéve, a helyi közösségek szintjén kell megvalósulnia a közös gondolkodásnak és cselekvésnek, amelyet a magyar kormány is igyekszik elősegíteni. Erre törekszik a Duna Televízió is, amely a Torockón álló Duna Ház révén segít a helyiközösség megerősödésében – mondta Beke Márton Zoltán. A Duna Ház július 6-án nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy kulturális központként működve elsősorban a szórványban élő magyarság szülőföldön maradását segítse. Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kulturális intézmény az október 6-i nemzeti gyásznap előtti napokra időzítette első rendezvényét, melynek mottójául Görgey Artúr szavait választották: „Az igaz ügy örökre veszve nem lehet.”
Egyed Ákos bodosi származású történész, akadémikus a kétszáz évvel ezelőtt született Gábor Áron szerepéről beszélt Háromszék önvédelmi harcában. Felidézte, hogy a székelység annak idején fontos döntés előtt állt: vállalja fegyveresen az önvédelmi harcot, avagy behódol a császári seregeknek. A küzdelem ugyanis nehéztüzérség nélkül kilátástalannak tűnt. Ebben a helyzetben vállalta Gábor Áron az ágyúöntést, s ezek a fegyverek tették lehetővé a székelyeknek, hogy megküzdhessenek a náluk sokkal erősebb ellenséggel. Süli Attila őrnagy, budapesti tudományos kutató gróf Mikes Kelemen huszár ezredes katonai pályafutását idézte fel, emlékeztetve, hogy ő alakította meg a 15. Mátyás-huszárezredet. Csikány Tamás hadtörténész, egyetemi tanár emberközeli képet festett Bem Józsefről. Kedves Gyula, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója az aradi vértanúk emlékét idézte fel, mégpedig az egykori aradi ereklyemúzeum gyűjteményei alapján, vetített előadás keretében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. december 12.

Az székelyföldi és az aranyosszéki székelyek találkozóját tartják Torockón
A székelyföldi székelyeket képviselő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az aranyosszéki székelyek képviselőinek találkozója kezdődött pénteken a torockói Duna-házban.
Megnyitóbeszédében Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a Duna Televízió szervező erő is, amely mozgósít és összekapcsol.
E szervező erőnek a megvalósulása a torockói Duna-ház, és a két erdélyi székely közösséget összehozó konferencia is – mondta.
A rendezvény pénteki napján Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke tartott vetített képes előadást a székelyföldi realitásokról, és Fodor Attila, a kolozsvári Néprajzi Múzeum muzeológusa foglalta össze az Aranyosszék történetével, hagyományaival kapcsolatos ismereteket.
Amint az utóbbi előadásban elhangzott, a Kolozsvártól délre eső, a Maros és az Aranyos folyó közötti területre a 13. század második felében két hullámban telepítettek kézdi székelyeket, akik évszázadokon át ugyanúgy katonai feladatokat láttak el, mint a székelyföldiek, és hasonló kiváltságokkal rendelkeztek. Noha Aranyosszék nem volt határos Székelyfölddel, az itteni 22 településen lakó székelyek a vármegyerendszer 19. századi bevezetéséig megőrizték sajátos közigazgatásukat. A ma Kolozs és Fehér megye között felosztott kisrégióban Torockó (Rimetea) és Várfalva (Moldovenesti) községekben van többségben a magyarság.
Izsák Balázs SZNT-elnök az MTI-nek azt emelte ki, hogy a magyarok egytizede székelynek vagy székely származásúnak tartja magát. Hozzátette, ez azt is jelenti, hogy a székelyeknek kevesebb mint fele él Székelyföldön.
„Az SZNT egyik küldetésének is tartom, hogy összefogjuk a nagyvilágban élő székelyeket. A demográfiai adatok alapján azonban ma már sajnos nem képzelhető el, hogy a majdani autonóm Székelyföldnek Aranyosszék is része legyen" – mondta Izsák Balázs.
Kolozsi Ernő, az Aranyosszék Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta egyfajta jóvátételnek is lehet tekinteni a mostani találkozót, hiszen az aranyosszéki székelyeket egy kicsit zavarta, hogy a Székely Nemzeti Tanács megalakulásakor őket számba sem vették.
A torockói rendezvény szombaton az SZNT állandó bizottságának ülésével és aranyosszéki kirándulással folytatódik. A torockói Duna-házban adják át szombat délután Tőkés Lászlónak a Duna-díjat. MTI
Erdély.ma

2014. december 14.

Tőkés László kapta a 2014-es Duna-díjat
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantója kapta a 2014-es Duna-díjat.
Az elismerést Dobos Menyhért, a Duna Televízió vezérigazgatója adta át szombaton a torockói Duna-házban, a székelyföldi és aranyosszéki székelyek találkozója keretében. Dobos Menyhért az ünnepség előtt az MTI-nek elmondta, azért ítélték harmadikként Tőkés Lászlónak a Duna-díjat, mert az ő bátorsága vezetett el 25 évvel ezelőtt a romániai kommunista diktatúra bukásához, és azóta is az összmagyarság érdekeiért harcol.
„Számunkra ő a szabadság jelképe, és ezzel a díjjal szeretnénk tisztelegni tevékenysége előtt” – jelentette ki Dobos Menyhért. Felidézte, hogy a díjat olyan személyiségek számára hozták létre, akik sokat tettek a magyarság összefogásáért. Két éve Csoóri Sándor, a Duna Televízió megálmodója, tavaly Sára Sándor, az intézmény első elnöke kapta az elismerést, amely Melocco Miklós műalkotásából és pénzjutalomból áll.
Tőkés László a díjátadó ünnepség után az MTI-nek elmondta, hogy különösen közel áll szívéhez ez az elismerés, mert azokat az időket idézi fel számára, amikor a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagjaként maga is cselekvő részese volt a Duna Televíziót életre hívó munkának.
„A kilencvenes évek elején szinte elállt a lélegzetünk a gondolattól, hogy a Duna Televízió a maga kommunikációs körébe vonhatja az egész Kárpát-medencei magyarságot. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Csoóri Sándor és Sára Sándor után én is ebben a kitüntetésben részesülhettem” – jelentette ki Tőkés László a Duna-díjat megköszönő beszédében.
MTI
Székelyhon.ro

2014. december 15.

Székely–székely találkozó Torockón
A Székely Nemzeti Tanács és a Duna Televízió közös szervezésében Torockón kétnapos székely–székely találkozó zajlott a hét végén. Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a Duna Televízió szervezőerő is kíván lenni, amely mozgósít és összekapcsol.
A rendezvényen a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét Izsák Balázs elnök vezette, a találkozón tíz aranyosszéki település képviselője vett részt. Az SZNT közleménye szerint Ferencz Csaba, a szervezet tájékoztatási alelnöke vetített képes előadáson mutatta be a mai székelyföldi valóság néhány vonatkozását, Fodor Attila, a kolozsvári Néprajzi Múzeum muzeológusa összefoglalta a Székelyföldtől a történelem folyamán mindig külön álló, ám székely jellegét mai napig megőrző Aranyosszék történetét. Elhangzott: a 13. század második felében, a Maros és az Aranyos folyó közötti területre két hullámban telepítettek kézdi székelyeket, akik katonai feladatokat láttak el, mint a székelyföldiek, és hasonló kiváltságokkal, illetve közigazgatással rendelkeztek. Ma a kisrégióban Torockó és Várfalva községben maradt meg a többségi magyarság. Izsák Balázs SZNT-elnök hangsúlyozta, a világ magyarságának egytizede székelynek vagy székely származásúnak tartja magát, ami azt jelenti, hogy a székelyeknek kevesebb mint fele él Székelyföldön. Az SZNT egyik küldetése, hogy összefogja a nagyvilágban élő székelyeket. Mindez akkor fontos, ha egyéb okok miatt már sajnos, nem képzelhető el, hogy a majdani autonóm Székelyföldnek Aranyosszék is része legyen. Kolozsi Ernő, az Aranyosszék Alapítvány elnöke, várfalvi önkormányzati képviselő, aki a sinfalvi Vernes Andrással együtt meghívottként részt vett az SZNT Állandó Bizottságának Torockón tartott ülésén, egyfajta jóvátételnek tekintette a találkozót, hiszen az SZNT megalakulásakor Aranyosszéket nem szólították meg. Az Állandó Bizottság ülésén döntés született arról, hogy az SZNT küldöttülésein meghívottként Aranyosszék képviselői is részt vehetnek, ismertethetik sajátos gondjaikat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. június 7.

Potápi Torockón: ma már nem kell határt módosítani a nemzetegyesítéshez
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint ma már nem kell határt módosítani a nemzetegyesítéshez. Az államtitkár Torockón, a második Duna-napon mondott beszédet.
A nemzeti összetartozás napja utáni hétvégére időzített eseményen kijelentette: „sikerült átlépni a Trianonban húzott határokat”, nem harckocsikkal, katonákkal sikerült ezt elérni, hanem az összetartozásba vetett hittel.
Az államtitkár kijelentette, a nemzeti összetartozás forrás tudott lenni. „Forrás, ami elemi erővel tör fel, aminek nem állja útját semmilyen akadály, megtalálja a medreket, amelyekben haladni tud. Ilyen mederré vált az összmagyarság számára a Duna Televízió, immár öt kontinens magyarjaihoz jut el általa a magyar szó és kép” – fogalmazott Potápi Árpád János. Úgy vélte, új utakat kell építeni és találni, és a régieket pedig ki kell szélesíteni ahhoz, hogy a magyar egység teljesen le tudja győzni a trianoni határokat.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy egy éve azzal a céllal nyitották meg a torockói Duna-házat, és azért szervezték meg immár másodszor a Duna-napot, hogy közösséget építsenek, és segítsék a szórványban élő magyarság megmaradását.
A vezérigazgató az MTI-nek elmondta, a Duna-ház az elmúlt egy évben történészkonferenciának, nyelvi konferenciának, mezőgazdasági konferenciának, rendhagyó irodalomóráknak és filmvetítéseknek adott otthont. Itt tartották az aranyosszéki székelyek és a székelyföldi székelyek találkozóját, és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egyik tanácskozását.
Hozzátette, az idei Duna-nap színpadára olyan előadókat hívtak, akik minden korosztálynak élményt nyújthatnak. A népzenei műsorban a helybeli és magyarlapádi előadók, valamint a Röpülj Páva tehetségkutató résztvevői: a Harmadik Zenekar, Nagy Noémi Kriszta és Vaszi Levente énekes, valamint Melles Endre szólótáncos léptek fel. Közönség elé állt még Janicsák Veca, Caramel, Péter Szabó Szilvia és a Kormorán együttes. A Duna-nap késő este tűzijátékkal zárult.
Székelyhon.ro

2016. június 13.

Duna-napot tartottak Torockón
Ismét hallatott magáról a „fesztiváltelepülés”. A harmadszorra megszervezett Duna-nap gazdag és színvonalas műsorával minden korosztályt megszólított. A könyvimádók, a népművészet vagy a képzőművészet kedvelők, a könnyűzene- és a futballrajongók, a bulizni vágyók, valamint a látványosságért áhítozók egyaránt jól szórakoztak szombaton. Sokrétű volt a kínálat, több százan használták ki a Duna-ház nyújtotta kikapcsolódási lehetőséget. A rendezvényen Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Vezérigazgatója, Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára és Szőcs Ferenc, Torockó nemrég újraválasztott polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, utóbbi megköszönte választóinak a bizalmat és kiemelte a település turisztikai jelentőségét, amely hozzájárulhat Torockó gazdagodásához.
Hiába kavarogtak a bodros felhők egész nap a Székelykő és az Ordaskő között, szerencsére az eső nem zavarta meg a torockói Duna-napi eseményeket. Színvonalas előadások, rendhagyó irodalmi- és egyháztörténeti órák, filmvetítések, nagyenyedi és kolozsvári diákok fellépései tették értékteremtővé és változatossá az idei Duna-házi programot. A Székelykő alatti és a vajor melletti nagyszínpad előtt mindig változott a közönség összetétele, attól függően, hogy épp mivel is mulattatták.
Szabadság (Kolozsvár)

2016. június 13.

Duna-nap: „előretolt kulturális bástya” Torockón
MTI - Harmadszor tartottak Duna-napot szombaton a festői szépségű Torockón. A Fehér megyei településen még a Duna televízió vásárolt meg és újított fel egy 19. századi műemléképületet. Az ebben berendezett Duna-ház kulturális programokat kínál a falu elszigetelten élő magyar közössége számára, és évente megszervezi a torockói Duna-napot.
A rendezvényt a magyar kormány nevében köszöntő Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára köszönetet mondott a Duna Televíziónak azért, hogy a Duna-ház létrehozásával, a Duna-nap megszervezésével szerepet vállal a torockói szórványközösség megerősítésében.
Felszólalása után a közmédiának elmondta: az államtitkárság fokozottan kíván figyelni a szórványra. „Ha a demográfiai folyamatokat lassítani tudjuk, meg tudjuk fordítani, és gazdaságilag is tudjuk támogatni a határon túl élő közösséget, újra megkapaszkodik a magyarság nemcsak a tömbben a szórványban is. (...) Minden egyes magyarra figyelnünk kell” – fogalmazott az államtitkár.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, „előretolt kulturális bástyának” képzelték el a Duna-házat, mely programjaival segíti a szórványközösség otthonmaradását. A Duna-nap pedig a kínált programok csúcsát jelenti. Megemlítette: a rendezvényt hagyományosan a nemzeti összetartozás napjához közel eső hétvégén tartják, most azonban a romániai önkormányzati választások miatt egy héttel halasztani kellett.
A falu főterén felállított színpadon a torockói iskolások citerazenekara, és néptáncegyüttesei nyitották az előadások sorát. A késő estig tartó műsorban a tervek szerint szerepeltek a Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató erdélyi felfedezettjei: Gorzó Boglárka és a Bekecs néptáncegyüttes. Felléptek ugyanakkor a Bagossy Brothers Company valamint Rúzsa Magdi és zenekara. Az este tűzijátékkal zárult. Dobos Menyhért a rendezvény előtt nagyszerűnek tartotta, hogy a meghívott ismert előadók mellett torockói gyerekek is bemutathatták produkcióikat. Megjegyezte, a helyi citerazenekar, néptánccsoport, rezesbanda közösségépítő szerepet töltenek be.
A torockói Duna-nap a pénteken kezdődött labdarúgó-Európa Bajnokságra is figyel. A Duna-ház pincéjében a Puskás Intézettel közösen Puskás Ferenc, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula és az Aranycsapat relikviáiból készített kiállítást rendeztek be Jó estét jó szurkolást címmel.
Az 1129 méter magas Székelykő sziklaszirtjei tövében fekvő Torockó, és a vele szomszédos Torockószentgyörgy magyar szigetnek számít Fehér megyében. A Kolozsvártól 60 kilométerre lévő község két falvában – a 2011-es népszámlálás adatai szerint – 1089-en laknak, akik közül 995-en vallották magyarnak magukat.
Krónika (Kolozsvár)

2017. június 11.

Negyedszer tartottak Duna-napot Torockón
Negyedik alkalommal szervezett Duna-napot szombaton a Duna Médiaszolgáltató Zrt. az erdélyi Torockón. Az egész napos rendezvény délelőttjén gyermekprogramokkal, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatóval, a kora délutáni órákban népzenei műsorokkal várták az érdeklődőket, este könnyűzenei együttesek váltják egymást a Székelykő sziklafalára néző színpadon. A torockói Duna-ház pincéjében berendezett „Hogy volt?!" című médiatörténeti kiállítást Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója nyitotta meg. A magyar Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely gyűjteményéből szervezett kiállítás az MTI, a magyar rádió, a magyar televízió történetének legszebb pillanatait mutatja be.
Az egész napos rendezvény ünnepélyes megnyitóján Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta, a négy éve felavatott torockói Duna-ház ma már nemcsak médiaközpont, hanem a magyar szó, a magyar kultúra és a magyar hagyomány őrzője. Úgy vélte: a szórványban élő magyaroknak „kétségbeesést elűző igékre van szükségük és hitre, mert a hit néha sokkal erősebb mint a tudás". Hozzátette: addig marad meg a magyarság, ameddig érti Arany János nyelvét.  Grezsa István kormánybiztos köszöntőjében a magyar kormány feladatának nevezte, hogy a világban szétszóródott magyarságot újra egy 15 milliós közösségbe szervezze. Nagy-Magyarország szétesésének közelgő centenáriuma kapcsán kijelentette, hogy a 21. századi magyarságnak „metaforaváltásra" van szüksége. 
"Nem tudjuk feldolgozni Trianon mérhetetlen veszteségét, mert feldolgozhatatlan, azonban a 21. században nem lehet mindig visszatekinteni, és az áldozat, a fájdalom metaforájával gondolkodni és dolgozni. Jobb, ha az elpusztíthatatlan túlélési erőnkre utalunk. Hiszen nemcsak a tatárt, a törököt, a Habsburg uralmat, az oroszokat éltük túl, hanem a borzalmas és a magyarság számára oly keserű veszteségeket hordozó 20. század után is esélyt kaptunk arra, hogy minden veszteség ellenére a 21. században a Kárpát-medence meghatározó nemzete legyünk" – fogalmazott a miniszteri biztos. Hozzátette, a metaforaváltáshoz összefogásra és a Duna-naphoz hasonló rendezvényekre van szükség.
A koncertek szünetében Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára a közmédiának elmondta: segítséget ígért Torockó polgármesterének ahhoz, hogy az erdélyi település is a világörökség részévé váljon, akárcsak magyarországi testvértelepülése, Hollókő. 
A torockói faluközpontban felállított színpadon délután helyi hagyományőrzők, valamint a Felszállott a páva népzenei tehetségkutatóból ismert Tokos Zenekar, Vaszi Levente és Vrencsán Anita szórakoztatta a közönséget. 
Az esti órák programjában Szabó Balázs Bandája, Varga Miklós, a Magashegyi Underground és Petruska lép a közönség elé. A rendezvény tűzijátékkal ér véget.
Gazda Árpád / MTI Erdély.ma

2017. december 12.

Szellem a kastélyban – A Duna Könyvtár-ajándékáról számol be a Határok nélkül és a Térkép
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. szokatlan adománnyal kedveskedik a partiumi Ottomány településnek: a kommunizmus korának válogatott könyveit viszi el Érmellékre.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének őszi, érmelléki rendezvényén az ottományi vendéglátók különös kéréssel fordultak a közmédia jelenlévő képviselőihez. A falu büszkeségében, a Lovass kúriában egy, a kommunizmus időszakával foglalkozó kutatószoba berendezéséhez kértek segítséget. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. örömmel tett eleget a kérésnek, mivel szívén viseli a térségben élő magyarság sorsát, kulturális értékekben való gyarapodását. Ennek nyomán a közmédia már számos filmben tárta a nyilvánosság elé a vidék problémáit, Pekár István 2005-ben készült húszrészes alkotása az egész világnak bemutatta Érmellék tájait, értékeit, gondjait.
„A kommunizmus időszakával foglalkozó kutatószoba ötletét jónak tartjuk – írta adományozó levelében Dobos Menyhért, a Duna Zrt. vezérigazgatója. – Önök számos konferenciát szerveznek, s a fiatalabb résztvevők, s a község polgárai így jobban megismerhetik a feledésre ítélt kor valódi arcát. Kollégáink sikeres gyűjtése nyomán a település, s az iskola könyvtárát is gyarapítani tudjuk, s a diákok év végi könyvjutalmához is hozzátehetünk.”
A 900 kötetes könyvtárhoz számos intézmény járult hozzá, a kötetek javarészét a Duna dolgozói, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Scolar Kiadói Kft. bocsátották rendelkezésre.
A Határok nélkül december 13-án, a Térkép december 16-án számol be a nem mindennapi kezdeményezésről. Zsoldos Barnabás és Egyedi Bernadette mikrofonja előtt megszólal Horváth Béla polgármester, s Dr. Csermák Zoltán, a közmédia kiemelt szerkesztője, az ajándék átadója is.
A közmédiának nagy hagyományai vannak a külhoni könyvgyűjtésben, a kezdeményezések közül kiemelkedik a „Könyvet könyvért Kárpátaljára”, „A könyv, mely célhoz vezet” (roma gyermekkönyv-gyűjtés), valamint a székelyudvarhelyi árvíz sújtotta könyvtárak megsegítésére végzett akció. Az elmúlt negyedszázad alatt a közmédia mintegy 900 ezer (!) könyvvel gazdagította a külhoni könyvtárakat. Erdély.ma



lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék