udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Radosav, Doru

1997. november 19.

A Ziua, Adevarul de Cluj és a Stirea tájékoztatnak, hogy Funar kérte Virgil Petrescu nemzet-nevelésügyi minisztert, halassza el a kolozsvári Lucian Blaga könyvtár aligazgatói tisztségének betöltésére kiírt versenyvizsgát, mivel a vizsgáztatási kritériumokat úgy állapították meg, hogy a helyet az RMDSZ egy képviselője tölthesse be. A kolozsvári polgármester szerint az a cél, hogy a könyvtár titkos állományához csak RMDSZ-es, illetve a magyar főkonzulátus embereit vegyék fel. Doru Radosav, a könyvtár igazgatója kijelentette, a tisztség betöltéséhez szükséges a magyar nyelv tudása, figyelembe véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét. A magyar aligazgató a könyvtár magyar könyvállományával fog foglalkozni. Radosav aberrációnak minősítette Funarnak a titkos állományra vonatkozó kijelentését, mivel az illető állomány mindenki számára hozzáférhető. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 18., 221. sz./

2003. április 11.

Több száz értékes könyv tűnt el a Babea-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszéki könyvtárából. A lopássorozat azt követően is folytatódott, hogy a rendőrség elkezdte a vizsgálatot. Doru Radosav, az Egyetemi Könyvtár igazgatója elképzelhetőnek tartotta, hogy a gyűjteményt biztonsági okokból elveszik a tanszéktől. "Mindannyian felelősek vagyunk a történtekért - jelentette ki Péntek János, a nyelvészeti tanszék vezetője. Szerinte talán azzal vétettek, hogy nem mérték fel: a folyosóra kikerült könyvszekrényekben a kevésbé értékes könyveket kellene tárolni. A Nyugat eredeti kiadásának a teljes kollekciójából csak hat kötet maradt. Az eltűnt könyvek lajstromát szaporítja az Erdélyi Szépmíves Céh korabeli kiadásainak egész sora, és akadnak a listán 19. században kiadott könyvek is. "Az is lehet, hogy a tettesek megrendelésre loptak, és a könyvek már kint is vannak Magyarországon" - jegyezte meg Péntek János. Tény, hogy ezeket a könyveket magyar nyelvterületen és elsősorban Magyarországon lehet jó áron eladni. Gyakran történik meg, hogy hátizsákkal jönnek a diákok az órákra, hogy az egyetemről egyenest a vonathoz mehessenek. De az épületnek több hátsó kijárata is van. Az udvart több száz méteren át betonkerítés veszi körül, amelyen könnyűszerrel átdobálhatók a könyves csomagok. Luffy Katalin könyvtárosnő egyhónapos magyarországi tartózkodás után március 31-én már a reggeli órákban észrevette, hogy kiürítették a polcokat. Alig állt össze a 256 tételt tartalmazó kárlista, az első rendőri helyszínelés után újabb könyvek tűntek el. A kiérkező rendőrök beérték egy félórás kiabálással. Nyilatkozatokat, ujjlenyomatokat csak ápr. 9-én vettek. Egyed Emese elmondta, hogy a kari könyvtárnak átadott magyar könyvek alig érhetők el a hallgatók számára. Doru Radosav igazgató ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy a könyvek biztonsága rákényszeríti a tanszéki könyvtár beolvasztására. Felvetésére érzékenyen reagálnak a magyar tanszékek tanárai. A különállást azért is fogadta el annakidején az egyetemi könyvtár vezetése, hangsúlyozzák, mert egyetlen lej kiadás nélkül tett szert a magyar tanszék a gyűjteményre, mely most is hetente legalább húsz kötettel gyarapodik. /Gazda Árpád: "Kultúrlopás" a kolozsvári bölcsészkaron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2006. január 26.

Nem hajlandó magyar nyelvű feliratokat kitenni Kolozsváron a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár épületében az intézmény igazgatója – derül ki Doru Radosav könyvtárigazgatónak az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez intézett leveléből. A Krónika szerint a tanács a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kérését követően kért tájékoztatást a kétnyelvű feliratok ügyében a könyvtár vezetőségétől, miután a BKB kivizsgálást igényelt: diszkriminációnak minősíthető-e a magyar feliratok kitételének megtagadása. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

2009. november 13.

November 13-án megnyílt Kolozsváron a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárban az alapításának hamarosan 150. évfordulóját ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) emlékkiállítása. A megnyitón Doru Radosav, a könyvtár főigazgatója hangsúlyozta annak a gyűjteménynek a fontosságát, amely egykor az EME tulajdona volt. Az intézmény vezetősége beadvánnyal kíván a helyi önkormányzathoz fordulni, hogy a Clinicilor utca nevét változtassák vissza Mikó Imrére. Sipos Gábor, az EME alelnöke röviden áttekintette az egyesület múltját, a Kemény Józseftől kapott adománnyal való indulástól napjainkig. Felelevenítette az EME könyvállományának gyors fejlődését: a megalapítást követően Erdély-szerte nagy közadakozásból több mint húszezer kötet gyűlt össze. Ez alkotta az 1872-ben létrehozott Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem bázisát. Az EME 1950-es erőszakos felszámolásával annak teljes vagyona, gyűjteményei más kezekbe kerültek. 1990 után az újjászületett EME fokozott figyelemmel követi hagyatékának sorsát. /Ördög I. Béla: Ünnepi kiállítás a másfél évszázados EME tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2017. április 27.

Virtuális roma múzeumot hoznak létre
Hároméves kutatás során vizsgáltak roma közösségeket
Hogyan éltek a romániai romák a kommunizmusban? Milyen foglalkozást űztek? Milyen a nagycsaládos roma-modell? Ezekre a kérdésekre fogunk választ kapni május végétől, amikor működőképes lesz az a virtuális roma múzeum, amely egy hároméves kutatás eredményeképpen jött létre. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara és az Izlandi Egyetem kutatóinak köszönhetően lezárult egy közel hároméves projekt, amelyben húsz szakember 130 romániai településen faggatta ki a romákat a kommunista rendszerben való életükről. Lavinia Costea projekt-koordinátor lapunknak elmondta: ha lettek volna, a kutatás során eloszlottak volna a roma közösségekkel szembeni előítéletei, és meglepve tapasztalta a romák vendégszeretetét, kedvességét. A mostani eredményeket más kutatásokba is be lehet építeni, de a résztvevők azt szeretnék, ha romákkal kapcsolatos közpolitikák kidolgozásakor is felhasználnák.
A romániai roma közösségeknek a kommunista rendszerbeli életét vizsgálja az a 34 hónapon át bonyolított kutatási projekt, amelyben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia Kara és ezen belül az Oral History Intézet, továbbá az Izlandi Egyetem néhány munkatársa vett részt.
– A célunk az volt, hogy megismerjük, és később megismertessük a második világháborút követő kommunista rendszer romániai roma közösségeinek életét. Több ezer interjút készítettünk, és a legérdekesebbekből, szám szerint 620-ból részleteket láthatnak-hallgathatnak meg a www.romamuseum.ro honlapon, amely május végétől lesz működőképes – tudtuk meg tegnap a projektzáró eseményen Lavinia Costea projekt-koordinátortól.
A kutatási projekt során a romák életének mindennapi eseményeiről, a lakhatási körülményeikről, a hagyományos foglalkozásokról, a hatóságokkal való kapcsolatukról, illetve a második világháborúban Transznisztriába való deportálásról faggatták a tudományos kutatók az interjúalanyokat.
– Főleg a vidéki roma közösségek fogadtak minket nagyon kedvesen, és főleg akkor, ha nem kísért el bennünket hivatalos személy. Megtapasztaltam a roma vendégszeretetet: mindenhol asztalhoz invitáltak, megkínáltak, soha nem tűnt el semmink – magyarázta Lavinia Costea, aki többedmagával 130 romániai településen járt a két nyári vakáció alatt. Kolozs megyében Gyaluban, Szászfenesen és Bánffyhunyadon kérdezgették a roma közösségeket. Miután végleges formát ölt, a virtuális roma múzeum román és angol nyelven lesz elérhető, de már elkezdték a romani nyelvre való fordítást is. Az adatok egyelőre a BBTE Történelem és Filozófia Kara Oral History Intézetében érhetőek el. A projekt-koordinátor szerint, aki elolvassa vagy meghallgatja ezeket az élettörténeteket, valósabb képet alkot a romániai romákról, és megszűnhetnek a velük szembeni előítéletek is, ugyanakkor az is jó lenne, ha ezek az eredmények a törvényhozókhoz is eljutnának, és a romák integrálódását elősegítő közpolitikákban konkretizálódnának.
A 34 hónapos kutatási projekt már kézzel fogható eredménye két doktori disszertáció és öt könyv; szerveztek két-két nemzetközi konferenciát, tudományos ülésszakot és fotókiállítást, ahol 68-an mutatták be a projekt során kifejtett tevékenységüket. A projekt összértéke 750 ezer euró, ami megoszlott a két egyetem kutatói között. Kolozsvárról 13, míg Izlandról négy szakember vett részt a 2014 júniusában kezdődött kutatási projektben.
A projektzáró rendezvényen Daniel David, a BBTE tudományos kutatásért felelős rektorhelyettese elmondta: a projekt nemcsak az ismeretszerzést, majd azok átadását, hanem a megszerzett tudásmennyiség felhasználását is megvalósította. Ovidiu Ghitta, a Történelem és Filozófia Kar dékánja azért tartotta érdekesnek a projektet, mivel olyan közösségről szolgáltat adatokat, amellyel nap mint nap találkozunk, mégis keveset tudunk róla. Doru Radosav, a kar keretén belül működő Oral History Intézet igazgatója a projekt többetnikumú és többvallású jellegét emelte ki. Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék