udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 14 találat lapozás: 1-14

Névmutató: Matei, Dumitru

1999. szeptember 7.

László Zoltán, a marosvásárhelyi Református Teológiai Líceum egyházi igazgatója elmondta, hogy az 1994 óta a Bolyai Farkas Líceum épületében működő teológiai profilú osztályokat külön miniszteri rendelettel adták át az újonnan létesült önálló református tanintézetnek. Az igazgató elmondta, hogy önálló tanintézet elképzelhetetlen saját tanári kar nélkül. Ilyen rövid idő alatt azonban képtelenség lett volna tantestületet toborozni. A jelenlegi létszám - 113 gyerek (négy osztály) - nem biztosít elegendő óraszámot ahhoz, hogy főállású tanerőket alkalmazzanak. Ezt jövőre tervezik, amikortól párhuzamos osztályokat indítanak és a gimnáziumi alsó tagozatot is felállítják. Ehhez természetesen a mostani négynél több osztályteremre lenne szükségük. Ugyanis mindössze négy osztályterem állt rendelkezésükre, amelyeket felváltva használtak: délelőtt a református tagozat, délután a református diakonisszaképző főiskola diákjai. Hiányoznak továbbá a laboratóriumok, különböző szertárak is. Az együttműködésük megfelelő a Bolyai-líceummal, Bálint István igazgatóval. Jövőre azonban saját tanári karuk lesz. Feszültségek a jogutódlás vonatkozásában vannak. Õk ugyanis a restitutio in integrum elve alapján igényt tartanak a hajdani Református Kollégiumra, annak egész épületegyüttesére, amelynek visszaszerzéséért 1990 óta küzdenek. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi osztályának vezetője mindig mellettük állt. Az RMDSZ támogatása, segítsége mindig is behatárolt volt ebben az ügyben. Többnyire a nyilatkozatok, ígéretek szintjén nyilvánult meg. - Nyílt titok, hogy Dumitru Matei főtanfelügyelő a megyében működő ellenzéki pártok érdekeinek hű kiszolgálója. /Szentgyörgyi László: Az első önálló magyar tannyelvű középiskola Marosvásárhelyen. Beszélgetés László Zoltánnal, a marosvásárhelyi Református Teológiai Líceum egyházi igazgatójával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./

2006. július 26.

A tanárok mindössze 35 százaléka érte el a munkahely megszerzéséhez szükséges hetes osztályzatot a kinevezett és helyettes állásokra kiírt versenyvizsgán.Az osztályzatok Dumitru Matei, az oktatási és kutatási minisztérium államtitkára szerint rosszabbak, mint tavaly, mivel a szaktárca megváltoztatta az előre bejelentett javítóközpontok helyét, illetve a tételeket. A tízes osztályzatot mindössze harminchat oktató érte el, ötvenen pedig egyest kaptak a versenyvizsgán. A harminchétezer jelentkező tíz százaléka fellebbezett az eredmények ellen. Kovászna megyében a közel ötszáz vizsgázó pedagógus 67,37 százaléka ért el ötös fölötti osztályzatot. Hargita megyében több mint ezer állást hirdettek meg, de ezeknek felét nem foglalhatják el kinevezett pedagógusok. /Fülöp Noémi, Kovács Zsolt: Rosszabbak a versenyvizsgán elért eredmények, mint tavaly. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

2007. január 15.

Egy hónapon belül minden közoktatásban dolgozó oktató 100 eurót kap didaktikai felszerelés vásárlására – jelentette be Dumitru Matei oktatási minisztériumi államtitkár. A 2007-es költségvetés 21,6 százalékkal nagyobb lesz, mint 2006-ban. Az államtitkár rámutatott, hogy a tanügynek szánt összeg 80 százalékát februárig elküldik az iskoláknak. Az Oktatási Minisztérium az iskolai könyvtárak fejlesztését is támogatja az idén, hogy ezek információs és dokumentációs központokká válhassanak a diákok és az oktatók számára. Idén ugyanakkor mintegy 4000 iskola kap számítógép-hálózatot. /Egy hónapon belül megkapják az összeget. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./

2010. július 6.

Gyengék az érettségi eredmények
Az utóbbi évtized legrosszabb eredményeivel zárult az idei érettségi vizsga, a megmérettetésre jelentkező diákok alig 67,4 százaléka kapott átmenőjegyet az oktatási tárca összesítése szerint. 2009-ben ez az arány 79,95 százalékos volt. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó Daniel Funeriu tanügyminiszter szerint idén „igazi vizsgák zajlottak”. „A szóbeli vizsga korrekt volt, az írásbeliken nem lehetett másolni, miután a minisztérium szankciókat foganatosított a csalással kísérletezők ellen” – mondta a tárcavezető.
A diákok az új vizsgarendszerre panaszkodnak: mint ismert, a szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, pedig a korábbi években sokszor ezek az osztályzatok emelték az érettségi átlagát. Az augusztus 23. és szeptember 3. között esedékes pótérettségire július 5–9. között lehet beiratkozni.
Mélyponton a háromszéki oktatás
Kovászna megyében két iskolában a fellebbezések előtti eredmények alapján egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. Háromszéken az elmúlt öt esztendő leggyengébb eredményét érték el a diákok, az előzetes adatok szerint az átjutási átlag 72,12 százalék, tehát az érettségizők több mint egynegyede megbukott. Az eredmény több mint 10 százalékkal gyengébb, mint a tavaly, amikor 84,24 százalékos volt a sikeresen vizsgázók aránya. A sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar és a Gámán János Szakközépiskola 96, illetve 66 végzőse közül egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. A Kós Károly és a Constantin Brâncuşi Szakközépiskolában az érettségiző diákok kevesebb mint egyharmada vizsgázott sikeresen. Keresztély Irma főtanfelügyelő a háromszéki oktatás mélypontjaként értékelte az eredményt, és elmondta, a tanfelügyelőségen munkacsoportot hoznak létre, amely megvizsgálja és elemzi a gyenge szereplés okait. Ugyanakkor intézkedéseket javasolnak, amelyeket szeptembertől léptetnek életbe, hogy a 2011-es érettségin jobbak legyenek az eredmények, hiszen az oktatási miniszter már bejelentette, hogy az érettségi módszertana a jövő évben nem változik. Az első elemzések szerint a gyenge teljesítmény egyik magyarázata, hogy idén érettségiztek első ízben azok a fiatalok, akik progresszív szakképzésben vettek részt, két év inasiskola után kiegészítő 11. osztályt, majd 12. és 13. osztályt végeztek, amelyhez technikusi minősítés is jár. Ezekben az osztályokban a szakmai képzésre fektették a hangsúlyt, és ez az oktatási forma az érettségi szempontjából nem bizonyult hatékonynak, fogalmazta meg a főtanfelügyelő. Az elméleti gimnáziumok idén is a várt szinten teljesítettek, a legjobb eredményt a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium érte el, ahol 99,24 százalékos az átjutási arány. Kovászna megyében 552-en buktak meg az érettségin, 516 diák óvta meg az eredményt. A többségük a román nyelv és irodalom, valamint a matematikadolgozatára kapott jegyet fellebbezte meg, tudtuk meg Farkas Csaba főtanfelügyelő-helyettestől.
Nehéz volt a román vizsga
Hargita megyében is szomorú adatokkal ért véget az érettségi. A vizsgára összesen 3601-en iratkoztak be, 2888 magyar, illetve 713 román diák. Átmenőjegyet a magyar tanulók 69,40 százaléka, míg a román anyanyelvű diákok 82,86 százaléka kapott. A legrosszabb eredményt a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskolában regisztrálták, itt a diákoknak csak 12,9 százaléka ment át a vizsgákon. A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai szerint idén összesen 1231 fellebbezés érkezett, legtöbb a román nyelv és irodalomra, valamint a matematikára vonatkozóan. A főtanfelügyelő, Ferencz S. Alpár elmondása szerint Hargita megyében mindig is gyengébb volt a román nyelv és irodalom vizsgán szerzett jegy, hiszen amíg a magyar diákok anyanyelvként tanulják a román irodalmat, addig ez nehézséget fog jelenteni számukra. „A matematikadolgozatokra beérkezett fellebbezések bennünket is megleptek, egyelőre nem tudjuk, hogy az új rendszernek tudható-e be a sok rossz eredmény – fogalmazott Ferencz. Ha kivennénk a tavalyi érettségi átlagból a szóbeli jegyeket, hasonló arányú lenne az átment diákok száma, mint idén.” Véleménye szerint sok gyereket befolyásolhatott az új rendszer, hiszen a középiskolai évek alatt eminens tanulókból is akadt olyan, aki nem kapott átmenőjegyet a vizsgán, azonban a főtanfelügyelő úgy véli, sokrétű ez a probléma, és nem feltétlenül az új vizsgarendszerben kell a hibát keresni.
Rekordszámú fellebbező
Több mint 1500 diák nyújtott be fellebbezést Maros megyében a végleges eredmények közlését követően, a legtöbb diák itt is a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgán elért teljesítmény újraértékelését kérte – derült ki a megyei tanfelügyelőség közleményéből. Dumitru Matei főtanfelügyelő elmondta, az érettségizők 74,3 százaléka ért el átmenőjegyet, ami a szakember szerint jó eredménynek számít. „Meglepő, hogy közel 600 diák a román írásbeli miatt panaszkodik, hiszen a tételek nem voltak nehezek. A diákok úgy érzik, kisebb osztályzatot kaptak, mind amit megérdemeltek volna” – kommentálta a főtanfelügyelő. Az idei érettségi eredményei elmaradnak a korábbi évek színvonalától Szatmár megyében is. 2010-ben a diákok gyengébben teljesítettek: a vizsgán megjelent 3371 tanulóból 1023-an nem kapták meg az átmenőosztályzatot, ami azt jelenti, hogy az összes vizsgázó csupán 69,62 százaléka van túl sikeres vizsgán. Ez jóval alacsonyabb, mint a korábbi évek átlagai: tavaly 73,25 százalék volt a sikeresen vizsgázók aránya, 2008-ban 76,5 százalék, azonban mindezek elmaradnak a 2006-os bravúrtól, amikor a vizsgázók majdnem kilencven százaléka teljesítette sikeresen a megmérettetést. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az idei gyenge eredmény részben az új érettségi rendszernek tudható be. A szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, ezért várható volt, hogy csökken a diákok teljesítménye, hisz a korábbi években ezek az osztályzatok kerekítették felfelé a diákok átlagát – magyarázta Kónya. Másrészt sok érettségizőnek nem jött ki a hatos átlaga, hiába írta meg több tantárgyból is az átmenőjegyet – tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.
Rekordszámú fellebbezési kérvényt nyújtottak be a vizsgabizottságokhoz Kolozs megyében is, közölte tegnap a megyei tanfelügyelőség. Horia Corheş, az intézmény szóvivője úgy tudja, a fellebbezések nyomán több mint kétezer vizsgadolgozatot fognak újra átnézni szerdáig. Idén 6735 Kolozs megyei érettségiző vizsgázott, a résztvevők 63 százaléka érte el a 6-os átlagjegyet – az arány egyébként itt is kisebb, mint az elmúlt években. Idén tizennyolc diák érte el a maximális osztályzatot, s a leggyakoribb jegy a 9-es volt – derül ki továbbá a tanfelügyelőség összegzéséből.
Beszterce-Naszód megyében a diákok alig 58 százaléka érettségizett sikeresen – ez a legrosszabb arány, amit az elmúlt években mértek a megyében, közölte Mihaela Hiticaş, a tanfelügyelőség ügyvivője. Itt 3050 diákból 1800 tanuló ért el hatos fölötti átlagot, s a sikeresen érettségizők közül is legtöbben (576 vizsgázó) 7-es alatti általánost ért el.
Szilágy megyében már jobb hírekkel szolgálnak, itt a 2600 végzős 79 százaléka érte el átmenő általánost, és több mint 500 diák fellebbezett. A Bihar megyei tanfelügyelőség adatai szerint 6665 diák jelent meg a vizsgabizottságok előtt, itt 85 százalékos a sikeresen érettségizők aránya. Dorel Luca főtanfelügyelő jónak ítélte az eredményeket, viszont hozzátette, több mint ezer diák jelezte már hivatalosan, hogy a vizsgán elért osztályzat újraértékelését kéri. A főtanfelügyelő úgy véli, a legtöbb diák osztályzatán javított volna, ha a szóbeli vizsgákon szerzett eredményeket is figyelembe vették volna az általános jegy kiszámításakor.
Jobban érettségiztek a magyar diákok
Mintegy tíz százalékkal jobban teljesítettek a magyar anyanyelvű diákok az idei érettségin az országos átlagnál – derült ki az oktatásügyi államtitkárság tegnap öszszesített és rendelkezésünkre bocsátott adataiból. Borsos László, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium tanácsosa a Krónikának elmondta: az ország tizenöt megyéjében tanuló 8420 magyar vizsgázó diák közül 6708 vette sikerrel az akadályt. Ez 83,84 százalékos átmenési arányt jelent, amely jóval nagyobb eredmény a 67 százalékos országos átlagnál. Borsos Lászlótól ugyanakkor megtudtuk, a csaknem nyolc és fél ezer vizsgázó magyar diák közül csak öt diákot zártak ki az érettségiről másolás miatt, százan nem jelentek meg a vizsgán, 1902 balszerencsés gimnazista pedig nem érte el a sikeres érettségihez szükséges 6-os átlagot. A tanácsos szerint megyékként is lényeges eltérés mutatkozik az átmenők arányában, van ahol jobban teljesítettek a diákok, van ahol kevésbé, a végleges adatokat a fellebbezések elbírálását követően hozza nyilvánosságra az oktatási tárca.
Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Gozner Gertrud, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

2010. augusztus 25.

Számos tanintézetet zárnak be a gyerekhiány miatt Erdély-szerte
Bár az új tanügyi törvénytervezetben szereplő fejkvótarendszer még nem lépett érvénybe, a gyerekhiány miatt már a 2010–2011-es tanévtől számos iskolát kell megszüntetni, és osztályokat kell összevonni. Ez a magyar tannyelvű oktatásra vonatkozóan is elkerülhetetlen, bár a megyei tanfelügyelőségek magyar szakemberei saját bevallásuk szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél kevesebb tanintézetre kerüljön lakat. Keresztély Irma szerint minden esetben a helyi önkormányzat dönt a tanintézetek további működtetéséről vagy esetleges felszámolásáról. Ha a polgármesteri hivatal vállalja ezek fenntartását, a tanfelügyelőség nem kezdeményezi a felszámolásukat.
Kovászna megyében két elemi iskolát és egy óvodát kénytelenek bezárni a gyerekhiány miatt. Bár az alapelv szerint minden településen kellene működnie elemi iskolának és óvodának, ha nincs elég gyerek, ez nem tartható – mondta Keresztély Irma főtanfelügyelő. Így szeptembertől már nem nyitja meg kapuit a lisznyói elemi iskola, az uzonfűzesi óvoda és a csernátoni faluvégi kis iskola.
Keresztély Irma emlékeztetett: a háromszéki tanügyi rendszer átszervezése 2007-ben kezdődött, amikor hat egységet számoltak fel, a következő évben másik hármat zártak be. A megmaradt gyerekeket iskolabusszal szállították a községközpontba vagy a legközelebbi település iskolájába-óvodájába. Azóta sikerült egy kiegyensúlyozott iskolahálózatot kialakítani, de a gyereklétszám csökkenése miatt idén elkerülhetetlenné vált újabb iskolák felszámolása, magyarázta a főtanfelügyelő, aki szerint a fejkvótarendszer bevezetésével további iskolák, óvodák bezárására lehet számítani.
Beiskolázási kampány zajlik
Keresztély Irma szerint minden esetben a helyi önkormányzat dönt a tanintézetek további működtetéséről vagy esetleges felszámolásáról. Ha a polgármesteri hivatal vállalja ezek fenntartását, a tanfelügyelőség nem kezdeményezi a felszámolásukat, mondta. Kovászna megyében a napokban az iskolaigazgatók és osztályfőnökök otthonukban keresik fel azokat a fiatalokat, akik a nyolcadik osztály befejezése után nem akarják folytatni tanulmányaikat. A pedagógusok megpróbálják meggyőzni a szülőket és a gyereket, hogy végezze el a kötelező tíz osztályt. A megyében 92 diáknak kell pótvizsgáznia, és 111 nyolcadik osztályt végzett tanulót nem zártak le, ők vélhetően nem akarják folytatni tanulmányaikat. Ha ezek a gyerekek nem iratkoznak be kilencedikbe, négy osztályt nem tudnak megalakítani. A megyében a beiskolázási tervben 70 kilencedik osztály szerepel, de nem sikerült valamennyit betölteni. Tizenötben húszfősnél kisebb a létszám. Baróton, a Baróti Szabó Dávid-iskolában két kilencedik osztályt terveztek, ám ezekbe mindössze két-két diák iratkozott be.
Hargita megyében kilenc vidéki iskolát kell megszüntetni az új tanévtől, a gyerekek a községközpontokba ingáznak majd. Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő szerint alaposan megvizsgálták mindenik tanintézet helyzetét, mielőtt a bezárásukról döntöttek volna. Zömében eldugott településekről van szó, ahol kevés a gyerek, és mostohák a körülmények a tanintézetekben, tette hozzá. Mint mondta, Székelymagyaroson, Bágyon és Lókodon óvodákat zárnak be, míg Csehétfalván, Medeséren, Hágótőn, Récefalván, Keményfalván és Bükkhavaspatakán az iskolákra került lakat. A főtanfelügyelő szerint az ezekben dolgozó pedagógusok más tanintézetekben folytatják majd pályafutásukat. Mint mondta, ahol a szülőket kellőképpen informálták a folyamatról, ott elfogadták a helyzetet, máshol azonban ellenezték a tanintézetek bezárását.
Hiányoznak az iskolabuszok
Az iskola-összevonások Maros megyében is elkerülhetetlenek. Dumitru Matei főtanfelügyelő szerint ősztől 25 tanintézetet zárnak be gyerekhiány miatt. Főleg a kis települések iskoláira és óvodáira kerül lakat, ahol már az előző években is összevont osztályok működtek minimális létszámmal. Ami a magyar tagozatot illeti, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes lapunknak elmondta, egyetlen kis faluban sem bolygatják az elemi oktatást, az általános iskolákban viszont kénytelenek néhány osztályt felszámolni. Bár még nem született végleges döntés, egyre inkább úgy tűnik, hogy szeptember 15-étől többek között a bözödi, gerendkeresztúri és kerelői gyerekeknek kell ingázniuk. Helyzetüket azonban tovább bonyolítja az iskolabuszok hiánya.
„A minisztériumból ígéretet kaptunk kisbuszokra, azonban nem tudni, hogy ezek megérkeznek három héten belül, vagy sem” – nyilatkozta Illés. Hozzátette, bár szeptember 15. rohamosan közeleg, az új tanévet illetően még nagyon sok a kérdőjel. Maros megyében a 2010/11-es tanévben 239 önálló jogi személyiséggel rendelkező iskola működik majd, a többi 636 valamelyik központi intézmény része.
Magyar és román iskolaközpontok alakulnak
Szatmárnémetiben tizenkét magyar osztályt érint a tanintézetek összevonása – nyilatkozta lapunknak Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. A megyeközpontban a Batizi úton található 13-as számú általános iskolát, illetve a Dariu Pop-iskola diákjait érinti az intézkedés. Az előbbiből nyolc, míg az utóbbiból három magyar tannyelvű osztályt kénytelenek átköltöztetni egy másik tanintézetbe. Ezek többsége minimális, tízgyermekes létszámmal működött, ezért is volt szükség az iskolák összevonásra, fejtette ki Kónya. Az összevonás eredményeképpen legfeljebb 500 méterrel kell majd nagyobb távot megtenniük a tanulóknak – tette hozzá. Megyei szinten 40 magyar kisdiáknak szűnt meg eddigi iskolája. Ők iskolabusszal négy-öt kilométert fognak utazni naponta, hogy iskolába járhassanak, magyarázta Kónya.
A gyakorlat szerint vidéken külön román és magyar nyelvű iskolaközpontokat alakítanak ki. Szamoskrassón például magyar nyelven folyik az oktatás, ide a helyieken kívül három környező településről érkeznek diákok, míg a szomszédos Nagykolcsra a román nyelven tanuló gyerekek járnak – magyarázta Kónya. Ugyanez a helyzet Szatmárpálfalva és a szomszédos Ombod esetében is, az előbbiben román, míg az utóbbiban magyar tannyelvű iskola működik, mondta Kónya, hozzátéve, hogy ezekben az osztályokban többnyire szimultán oktatás folyik majd.
Megússzák a tavalyi iskolabezárásokkal
Máramaros megyében idén nem szűnnek meg magyar osztályok. Váradi Izabella magyar szakos tanfelügyelő szerint azonban, ha életbe lép a minimum 15 fős osztályok működtetését előíró rendelet, a megyében komoly gondok lesznek a magyar osztályokkal, hiszen ezekben alig tanul több tíz diáknál. Felsőbányán idén tíz diákkal indul első osztály, Szinérváralján pedig nyolc tanuló kezdheti el a negyedik osztályt. Mindkét esetben minisztériumi engedély szükséges az osztályok elindításához, amit valószínűleg meg is kapnak. Tavaly egyébként 7 százalékkal csökkent a magyar osztályok száma Máramaros megyében, közölte sajnálattal a tanfelügyelő. Idén viszont örömre ad okot, hogy Égerháton például, ahol már évek óta egy négy diákból álló összevont osztályt tartanak fenn, ötfős lesz a létszám, nyilatkozta a magyar szakos tanfelügyelő.
Bihar megyében egyelőre még zajlik az összesítés, és csak péntekre derül ki, hogy hány román és magyar osztályt érint az iskola-öszszevonás, tudtuk meg Elena Bacter tanfelügyelőségi szóvivőtől. Kedvezőtlen demográfiai folyamat. Szilágy megyében 37 tanintézetben nem lesz oktatás az új tanévtől, szintén az egyre csökkenő gyereklétszám miatt. 13 óvodát, 19 elemi és öt általános iskolát zárnak be, közölte Ioan Abrudan főtanfelügyelő, aki szerint a lépésnek semmi köze a pedagógusok elbocsátásához, ez a demográfiai folyamat eredménye.
Az említett tanintézetekben ugyanis nincs meg a működtetéshez szükséges minimális létszám, óvodákban négy, iskolai osztályok esetében tíz gyerek. Ugyanakkor 15 tanintézetnek megszűnik a jogi személyisége, más iskolák vezetősége alá kerülnek. Az iskolafelszámolás a magyar nyelvű oktatást is érinti. Márkus László, a magyar tagozatért felelős tanfelügyelő lapunknak elmondta, három érintett elemi iskolában vannak magyar osztályok is, illetve három általános iskolát szerveznek át az új tanévtől. A felszámolandó boroszlói iskola diákjai Panitba fognak ingázni, illetve két tanintézet elveszíti önállóságát, az erkedi Kusalyhoz, a szilágyzoványi Ipphez fog tartozni.
Egyre nehezebb magyar osztályokat indítani Hunyad megyében is. Mint Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta, a megyében nem szűnnek meg magyar iskolák – hiszen vidéken már nincs is magyar tagozat –, azonban osztályokat kénytelenek összevonni. A dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban például eddig két-két magyar osztály működött, hiszen a városi gyerekek mellett a Böjte Csaba ferences atya által felkarolt árva gyerekek is itt tanulnak. Azonban az alacsony létszám miatt a második osztályt kénytelenek összevonni, és örülnek, hogy nagy munka árán a 3., illetve 4. osztályokat sikerült megmenteni, mondta a tanfelügyelő-helyettes. Örvendetes azonban, hogy kilencedik osztályban mind a turizmus, mind a matematika-informatika szakon van elegendő diák. Lupényban és Vajdahunyadon azonban csak egy-egy ötödik osztály indul magyar tagozaton, tette hozzá Máté Márta. Krónika (Kolozsvár)

2010. augusztus 30.

Politikusok a Félszigeten
Nemcsak szórakoztak, politizáltak is
A fesztivál utolsó előtti napján politikusi felvonulás volt a Félszigeten. Pénteken délután Borbély László környezetvédelmi miniszter több olyan rendezvényen részt vett, melyek célja a környezetvédelem tudatosítása volt a fiatalokban. Díjakat adott át a zöldkvíz nyerteseinek, illetve a szavalatokat előadóknak. Kitért a szelektív hulladékgyűjtés helyi furcsaságaira: miközben Marosvásárhelyen megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés és az elmúlt hónapokban 75 tonnányi szemetet gyűjtöttek így össze, a köztisztasági vállalat elszállítja és gyakorlatilag "összeönti" a külön gyűjtött hulladékot. Erre megoldást kell találni, hiszen a szerződés nem így írja elő – tette hozzá. Az Energomur kapcsán bírálta a prefektus akadékoskodását, azt, hogy a főispán a közigazgatási bírósághoz fordult a távhőszolgáltató adósságai miatt, modván, nem a prefektus dolga egy tanácsi határozat időszerűségét megállapítani, a törvényesség szempontjából kell neki eljárnia. A miniszter ismételten megpróbál egyeztetni a tanáccsal és a polgármesterrel a város fontos létesítményeinek: pl. a stadion és más sportlétesítmények sorsát, az itt tervezett beruházásokat illetően. Szombaton délelőtt Markó Béla miniszterelnök-helyettes látogatott el a fesztiválra. Az RMDSZ elnökét Bodor László fesztiváligazgató kalauzolta. A kormányfőhelyettes újságírói kérdésekre válaszolva az RMDSZ prioritásairól beszélt. Hangsúlyozta, az RMDSZ kormányzati és parlamenti tevékenységének elemzését követően hoznak meg bizonyos döntéseket, de az őszi törvénykezési ciklusban elsőbbségi kérdésként az oktatási törvény elfogadása valamint a kisebbségi törvény holtpontról való kimozdítása szerepel. Markó Béla azt is hangsúlyozta, az RMDSZ nem szándékozik kilépni a kormánykoalícióból. Délben a meghirdetett programhoz képest jelentős késéssel érkezett meg Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter, aki Dumitru Matei megyei főtanfelügyelő és Claudiu Maior alpolgármester kíséretében igen sietősen nézett körül a fesztiválon. Újságíróknak is szűkszavúan válaszolt, kijelentette: szeretné, ha az új tanév szervezési szempontból (órarend, tananyag stb.) jól kezdődne. A kora délutáni órákban Kelemen Hunor kulturális miniszter már a MIÉRT-sátorban beszélgetett, ahonnan átvonult a sajtótátorba, a Szomszédnéni Produkciós Iroda, majd Badár Sándor magyarországi humorista előadásait megtekinteni. Eddig minden évben, talán egy kivételével, részt vett a Félsziget rendezvényein, a koncerteken, ezúttal azonban időhiány miatt sem a Europe, sem az Omega produkcióin nem maradhatott. Amellett, hogy beszélt a Félsziget rendezvényeinek jelentőségéről az erdélyi magyar kultúra szempontjából, politikai nyilatkozatokat is tett. Prioritásnak nevezte az oktatási, a nyugdíj-, a kisebbségi, a közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvények elfogadását, az ország régióinak átszervezését. Hangsúlyozta: jelenleg az ország érdeke azt kívánja, hogy stabilitás legyen, ezért az RMDSZ nem ír alá bizalmatlansági indítványt, nem szándékozik kilépni a kormánykoalícióból és az előrehozott választások gondolatát is elveti. A korlátozások bevezetése után immár gazdaságélénkítő intézkedések bevezetésére lehet számítani, "amivel az RMDSZ is adós". Az esti órákban még egy-két sörsátornál látható volt a miniszter. A MIÉRT–RMDSZ focimérkőzésre is sort kerítettek, az RMDSZ 4-2-re győzte le ellenfelét, a meccs után a játékosok a MIÉRT–sátorban "békültek" néhány korsó hideg sör mellett.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

2010. november 1.

Antonescu-kultusz a marosvásárhelyi iskolában?
?Az 1991-ben kiadott Ion Antonescu şi Garda de fier (Ion Antonescu és a Vasgárda) című kötet ékesíti a marosvásárhelyi Serafim Duicu kéttagozatos általános iskola vitrinjét. A kötet – borítóján a háborús bűnös marsall portréjával – a főbejárattal szemben álló kirakat közepén kapott helyet. Radu Botez iskolaigazgató azzal mentegetőzött, hogy a könyv az iskola névadójának munkásságát képezi, ráadásul a vitrint így „örökölte” elődjétől. Dumitru Matei főtanfelügyelő a Krónikának megígérte, hogy eltávolíttatja az iskolából a Duicu özvegye által adományozott kötetet. Ion Antonescu és a Vasgárda népszerűsítése a fasiszta jelképek kultuszát tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet előírásaiba ütközik.
Miután a legtöbb településen a hatóságok alkalmazkodtak a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendelethez és eltávolították a háborús bűnösöknek emléket állító szobrokat és emléktáblákat, megváltoztatták az utcák, terek és intézmények nevét, Marosvásárhely egyik általános iskolájában előkelő helyen, a főbejárattal szemben elhelyezett vitrinben díszeleg a Ion Antonescu şi Garda de fier (Ion Antonescu és a Vasgárda) című kötet – tudósít a Krónika.ro. A háborús bűnösnek nyilvánított marsall könyvborítóra nyomtatott képe az erdélyi román történelem kiemelkedő személyiségei, Gheorghe Şincai, Petru Maior, Alexandru Papiu Ilarian, Octavian Goga társaságában tekint a belépőre.
A kötet közel húsz évvel ezelőtt, Serafim Duicu irodalmár és közíró és az iskola későbbi névadójának tollából, a Rom-Edition Kiadóházban látott napvilágot. Szerzője, aki az 1990-es évek elején mind a közéletben, mind a helyi Cuvântul Liber napilapban számtalanszor tett tanúbizonyságot nacionalista eszméiről, tisztára mossa Ion Antonescut, akit nemzeti hősként állít be. Ezelőtt tizennégy évvel bekövetkezett haláláig Duicu számos kisebbségellenes cikket írt, Maros megye művelődési főfelügyelőjeként pedig nemcsak a magyarokat, hanem az európai gondolkodású románokat is megpróbálta lejáratni, vagy legalábbis háttérbe szorítani. Halála után előbb iskolát, majd – az RMDSZ-tanácsosok döntő szavazataival – utcát neveztek el róla Marosvásárhelyen.
A gyerekeket nem zavarja
A Bodoni utcai iskola folyosóin a gyerekek, pillantást sem vetve a vitrinre, rohangálnak az épület egyik végéből a másikba. Amikor a Krónika újságírója találomra egyikükre rákérdezett, hogy tudja-e, ki az a katonatiszt, akiről könyvet írtak, képe meg ott díszeleg a borítón, nemet int. Aztán, hogy ne tűnjön teljesen tudatlannak, kiböki, hogy „biztos valami hős”. Elmondja, hogy ő a román tagozat hatodikosa, szereti nézni az akciófilmeket, de eddig egyikben sem látta Antonescut. Társa viszont magabiztosan állítja, hogy „egy nemzeti hős, akivel Románia megnyerte a második világháborút”.
Egy náluk valamivel nagyobb magyar fiú is a világégéshez kapcsolja Antonescu nevét. „Valamit hallottam róla, hogy állítólag Hitlerrel meg Horthyval együtt vívták a világháborút. A nagytatám mesélte, hogy nagyon sok zsidó életéért felelős. De egyszer az egyik román katona- vagy rendőrtiszt szomszédunk azt mondta, hogy ebből semmi sem igaz, a zsidókat csak a németek meg a magyarok ölték. Ezek után fogalmam sincs, hová tegyem ezt az embert” – mondja a tizenhárom éves fiú, megvallva: eddig meg sem fordult a fejében, hogy Romániának is vannak háborús bűnösei.
Az illetékesek csak csodálkoznak
Radu Botez iskolaigazgató szerint a Ion Antonescu şi Garda de fier című kötet eddig nem keltette fel senkinek a figyelmét, alulírott az első, aki szóvá teszi. „Félreértés ne essék, mi nem Antonescunak szeretnénk emléket állítani. A vitrinbe iskolánk névadója munkái kerültek, azok a könyvek, amelyeket Serafim Duicu özvegye adományozott nekünk. Ha valakit zavar – és valóban zavarhat is –, minden további nélkül kivehetjük onnan” – fejtette ki a Krónikának az igazgató. Mentségül Botez hozzáfűzte, a könyv sokkal régebbről ott van, mint amennyi ideje ő vezeti az iskolát, és megígérte, hogy hamarosan ő is elolvassa.
A Krónika.ro kérdésére, hogy mi a véleménye a kiállított tárgyról, Dumitru Matei főtanfelügyelő is meglepődésének adott hangot. Kijelentette: nem tudott arról, hogy a kötet ki van állítva, de utánanéz a történteknek és eltávolíttatja onnan. „Egyértelmű: egy ilyen kötetnek nincs mit keresnie az iskola vitrinjében” – szögezte le a főtanfelügyelő, megköszönve az értesítést.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

2011. június 1.

Dicsõszentmárton: román nacionalista propaganda a magyar iskola ellen
Darázsfészekbe nyúltak azok a szülõk, tanárok és politikusok, akik az új, 2011/1-es számú oktatási törvény értelmében önálló magyar iskola létrehozását kérték Dicsõszentmártonban. Amint arról korábban beszámoltunk, a Maros megyei település elöljárója, a magyarellenességérõl elhíresült Adrian Alexandru Matei demokrata-liberális polgármester, valamint névrokona, Dumitru Matei fõtanfelügyelõ rögtön visszautasította a szülõk kérését.
A nacionalista hecckampányba most bevonták a helyi román gimnázium diákseregét és a tanulók szüleit. Mi több, nyilatkozatok szintjén az ortodox, majd a görög katolikus egyház is bekapcsolódott. A hangadók szerint a jelenleg három különbözõ óvodában és ugyanannyi iskolában tanuló dicsõi magyar gyerekeket nem illeti meg egy önálló iskola. A város különbözõ övezeteiben csupán az 1-8. osztályban 522 magyar gyermek tanul anyanyelvû tagozaton, a gimnáziumból pedig két osztály ballagott el. A két Matei: nem és nem A Dicsõszentmártonban született világhírû zenész, Ligeti György nevét viselõ önálló magyar iskola létesítésére elsõnek éppen a koalíciós partnerek, a PDL politikusai mondtak nemet. A polgármester válasza szerint az esetleges iskolaalapítás nemcsak törvényt sértene, de társadalmi feszültségeket is gerjesztene a városban. Nem egyezhetek bele egy külön oktatási struktúra létrehozásába, mert ez szeparatizmushoz vezetne. A román és más nemzetiségû diákok, tanárok és szülõk között kitûnõ a viszony, és ezen nem szabad változtatni efféle szeparatista akciókkal - fejtette ki Adrian Alexandru Matei. Hasonló álláspontra helyezkedett Dumitru Matei fõtanfelügyelõ is, aki hat oldalon keresztül fejtegeti a magyarság kérésének helytelenségét és jogtalanságát. A dicsõi szülõknek címzett levelében a tanár a romániai magyarság kiváltságos helyzetérõl, a politikai és közigazgatási szférában betöltött szerepérõl, a kisebbségeket megilletõ nyelvi és vallási szabadságról tart kiselõadást. A fõtanfelügyelõ a hazai magyar civil szervezeteket is kioktatja, felróva nekik, hogy édeskeveset tesznek az etnikumközi párbeszéd és a multikulturalizmus éltetéséért.
Nem adják fel
A fõtanfelügyelõ teljesen mellébeszél, alkotmányellenességet kiált, és azt állítja, hogy egy magyar iskola létrehozása emberi jogokat sértene. Ha ilyeneket ír egy értelmiségi, mit várjunk az egyszerû, könnyen manipulálható román embertõl? - kérdez vissza Szabó Albert, az RMDSZ elnöke, aki rövid ideig az alpolgármesteri tisztséget is betöltötte a közel ötezer magyar által lakott városban.
A szülõk újabb beadvánnyal fordultak a tanfelügyelõséghez, amelyben rámutatnak, hogy az év elején életbe lépett oktatási törvény 45. cikkelye tételesen is kimondja a kisebbségi önálló iskolák létesítését. Az aláírók ugyanakkor arra figyelmeztetik Dumitru Mateit, hogy az említett törvény nem is sért emberi jogokat, és nem is alkotmányellenes mint ahogy a fõtanfelügyelõ vallja. 
Ellentámadásban
A város román nemzetiségû tanerõi - szülõk és diákok bevonásával -, valamint az ortodox és a görög katolikus egyház lelkészei is csatlakoztak a magyar szeparatizmust elítélendõ akciókhoz. A hangadó az Andrei Bârseanu Általános Iskola személyzete volt, amely hallani sem akar arról, hogy a 60-as évek elején, szocreál stílusban épült ingatlanból kivonuljon, helyet biztosítva egy magyar iskolacsoport részére. Maria Nistor tanár például elõnyként emlegeti a koedukált rendszert. A magyar gyerekek számára jelentõs elõny vegyes iskolában tanulni. Könnyebben elsajátítják az állam nyelvét, munkahelyet találnak és beilleszkednek a társadalomba - vallja. Egy, a szerkesztõségünk birtokába került jegyzõkönyv alapján az iskola igazgatója, Ioan Suciu azzal fenyegeti magyar helyettesét, hogy utánanéz, miféle törvénytelen szülõi értekezleteket tartott a magyar anyákkal és apákkal. Kollégája, Mãrioara Olar egyenesen Magó Attila felfüggesztését kéri. Az utóbbi napok újdonsága, hogy a város két román esperese, Partenie Pop ortodox és Vasile Ciulea görög katolikus lelkész is a polgármestertõl és Daniel Funeriu oktatásügyi minisztertõl kéri az iskola megmentését. Az RMDSZ kitartásra buzdít
Az utóbbi hónapok hangulatkeltése a helyi magyar politikusokat is kétségbe ejtette. Annak ellenére, hogy ingatlanhiány miatt egyelõre nem talál alternatívát, Szabó nyugalomra int, és kitartásra buzdít. Az RMDSZ nyilatkozatban reagált a közösség elleni, egyre erõsödõ uszítások miatt. A dicsõszentmártoni tanács ülésanyagában újabb támadás indult közösségünkkel szemben. Az Andrei Bârseanu Általános Iskola vezetõtanácsa elutasítja, hogy a magyar iskola székhelye a jelenlegi iskola épülete legyen - szeparatizmussal vádolva a kérvényezõ szülõket, politikai zsarolással a kormányt és románellenes tevékenységgel a magyar tanári kart, azt javasolva, hogy Román Gimnáziumnak nevezzék át az iskolát - áll a többi között Szabó Albert és Incze Csaba RMDSZ-vezetõ szerkesztõségünkbe eljuttatott nyilatkozatában. Az aláírók arra szólítják fel a küküllõmenti város magyarságát, hogy ne engedjenek az alattomos megtévesztéseknek és ijesztgetéseknek, vállalják bátran és öntudatosan magyar identitásukat, illetve magyar anyanyelvüket, és éljenek bátran kivívott jogainkkal.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. szeptember 21.

Etnikai vitát szít az iskolanévadás Marosvásárhelyen
Marosvásárhely múlt század eleji polgármesteréről, Bernády Györgyről kell elnevezni a 2-es általános iskolát – jelentette ki a Krónikának Dorin Florea polgármester. Az elmúlt hetekben a Szociáldemokrata Párt (PSD), majd az RMDSZ is aláírásgyűjtésbe kezdett a tanintézet elnevezése kapcsán. A PSD Ceauşescu tavaly elhunyt udvari költőjéről, Adrian Păunescuról szerette volna elneveztetni a belvárosi iskolát, az RMDSZ viszont szeretné, ha végre egy helyi általános iskola is magyar személyiség nevét viselné.
Lapunk úgy értesült, az etnikai vita elkerülése érdekében a tanintézet vezetősége a semmitmondó Belvárosi Iskola nevet javasolja
A szövetség helyi képviselői szerint a 2-es számú általános iskolát a városépítőként emlegetett Bernády Györgyről kellene elnevezni. Megtudtuk: mindkét szervezet jól halad az aláírásgyűjtéssel. Míg a szociáldemokraták házról házra járnak, a szövetség a körzeti elnökökön keresztül próbál minél több támogatót szerezni. Újabban a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) aktivistái és a Dózsa György utcai iskolába járó magyar gyerekek szülei is támogatják a kezdeményezést. A szülők petíciót fogalmaztak meg, melyben arra szólítják fel az RMDSZ helyi és országos vezetőségét, hogy az aláírásgyűjtés helyett határozott politikai lépéseket tegyenek a cél érdekében. A felhívás kezdeményezői úgy vélik, a rendszerváltás utáni iskolai névadások kapcsán rendszerint politikai alapon született döntés, talán ez is az oka annak, hogy a régebben számokkal ellátott, mostanra neveket viselő iskolák között Marosvásárhelyen egyetlen magyar elnevezésű intézmény sem létezik. Jelenleg négy kivétellel valamennyi tanintézetet román személyiségről neveztek el, többnyire olyanokról, akiknek semmi közük nem volt a városhoz.
A többi négy közül az egyiket Európának nevezték el, egy másik, ahol német tagozat is működik, Friedrich Schiller költő nevét vette fel, míg kettőt még mindig számmal jelölnek. „A szülők úgy vélik, hogy az RMDSZ által elindított aláírásgyűjtés nem hatékony politikai lobbi, sokkal inkább civil akciónak tekintik. Az elmúlt két évtized sikertelenségei miatt jelen helyzetben sokkal erőteljesebb politikai lépések megtételére van szükség ahhoz, hogy eredményeket lehessen felmutatni” – áll többek között a szülők által aláírt levélben. Évekkel ezelőtt, a Schiller-iskola névadó ünnepélyén Dorin Florea kijelentette, hogy annak örülne, ha végre egy iskolát magyar személyiségről is elneveznének. Kérdésünkre, hogy most, amikor erre komoly esély mutatkozik, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) megyei elnökeként támogatja-e az ötletet politikai vonalon, kitérő választ adott.
Azt viszont elmondta, hogy ha a múlt század elején a belvárosi iskolát Bernády alapította, akkor a tanintézet kétségtelenül az ő nevét kellene hogy viselje. A polgármester viszont hozzátette, Păunescut sem szabad lebecsülni, az ő szobrának is meg lenne a helye a Tudor negyedi ortodox templom előtt. Felettesével szemben a PDL önkormányzati képviselője Dumitru Matei megyei főtanfelügyelő nem támogatja a magyar fél kérését. A politikus-tanár előbb azt nyilatkozta, hogy nem tud a Bernády–Păunescu-vitáról, majd kijelentette, hogy mindez csak sajtóspekuláció. Kérdésünkre, hogy egyetértene-e azzal, hogy egy vásárhelyi iskolát magyar személyiségről nevezzenek el, a főtanfelügyelő nemmel válaszolt. „A tanfelügyelőségnek van egy névadó bizottsága, oda viszont más javaslat érkezett. Nekem azt kell támogatnom” – szögezte le. Lapunk úgy értesült, az etnikai vita elkerülése érdekében a tanintézet vezetősége a semmitmondó Belvárosi Iskola nevet javasolta az említett bizottságnak.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2011. december 23.

Bernády-ügy: nem hozott megnyugtató döntést a helyi tanács
Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és a magyar szülők számára nem hozott megnyugtató döntést csütörtöki ülésén a marosvásárhelyi tanács a 2-es számú általános iskola átnevezése kapcsán: az önkormányzati képviselő-testület nem a magyar szülők által kért Bernády név felvételét szavazta meg, hanem azt, hogy a tanács foglalkozik az üggyel.
„Ezzel a döntéssel csak félig-meddig lehet elégedett az ember, hisz semmiféle határidőt nem szabnak hozzá” – kommentálta a döntést Horváth Kovács Ádám, a szülők kezdeményezését felkaroló Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) vezetője. A szülői akciócsoport képviselői is értetlenül álltak az egyhangúlag megszavazott határozat előtt (A javaslatot a nagy-románia-párti Ioan Sita is támogatta).
„Lehet, hogy ez egy kezdet, de nem látjuk a végét. Mi akkor leszünk elégedettek, amikor a Bernády György nevével feliratozott táblát az iskola homlokzatán látjuk” – szögezte le Bodoni Endre, akinek két gyermeke is a Dózsa György utcai iskolában tanul. A határozat különös megfogalmazásával kapcsolatban Kolozsváry Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője és Benedek István, a szervezet marosvásárhelyi elnöke lapunknak elmondta, hogy azért volt szükség rá, mert az idén még nem lehet egy jövő évtől érvényes miniszteri rendelet alapján dönteni.
Különben a tanintézmény ügye eredetileg nem szerepelt az év utolsó tanácsülésének napirendi pontjai között. Annak ellenére, hogy másfél hónappal ezelőtt Dumitru Matei főtanfelügyelő, aki egyben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi önkormányzati képviselője is, a sajtó képviselői előtt ígérte meg a szülőknek, hogy ő lesz az, aki a testület elé terjeszti a javaslatot, amely az RMDSZ tanácsosai részéről érkezett. Mielőtt az ülésen Kolozsváry Zoltán ülésvezető szavazásra bocsátotta volna a tervezetet, Claudiu Maior alpolgármester saját elképzelését is ismertette.
„Döntsünk arról is, hogy egy más iskolát Marosvásárhely másik jeles polgármesteréről, Emil Dandeáról nevezzünk el” – javasolta. A teremben jelen lévő 21 tanácsos egyhangúlag egyetértett a kiegészítéssel is, eltekintve attól, hogy a városban a kémiaipari gimnázium is Dandea nevét viseli. Felvetésünkre, hogy ezek szerint két ugyanúgy elnevezett iskola lesz a városban, egyes tanácsosok meglepődve kérdeztek vissza: „Miért, már van egy?”.
Kolozsváry Zoltán és Benedek István elmondták, a tanács megvonja az ipari gimnáziumtól a nevet és egy olyan általános iskolának adományozza, amely Dandea idejében épült. Arra a kérdésre, hogy melyik iskola épült az 1920 után kinevezett román polgármester idején, senki nem tudott választ adni.
Amint arról a Krónikában beszámoltunk, a magyar szülők másfél hónap leforgása alatt nyolcezer aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy az 2-es számú iskola felvehesse alapítója, Bernády György városépítő polgármester nevét, így ez lenne az első magyar személyiségről elnevezett tanintézet a városban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi vezetői azonban a tavaly elhunyt Adrian Păunescuról, Ceauşescu udvari költőjéről neveztetnék el a tanintézetet. Jelenleg a politikai alkuk nyomán egyre inkább úgy tűnik, hogy a város, illetve a tanfelügyelőség demokrata-liberális (PDL) vezetősége hajlandó elfogadni a magyar közösség kérését és a Bernády nevet.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2012. március 21.

Szélmalomharc a segesvári és a dicsőszentmártoni magyar iskolákért
Az idén is szélmalomharcot vívnak a segesvári és dicsőszentmártoni kis magyar közösségek az oktatási törvény által szavatolt önálló magyar iskola létrehozása érdekében. Mindkét Maros megyei városban komoly ellenállást tanúsítanak a román nemzetiségű pedagógusok és az önkormányzati vezetők, ráadásul Dumitru Matei főtanfelügyelő is elutasítóan kezeli a kisebbségi iskolaügyet.
Kivitelezésre váró terv.A segesvári Aurel Moșora Általános Iskola épületében kapna helyet a magyar tanintézet Mindkét településen, ahol a magyarság aránya már csak alulról súrolja a 20 százalékos küszöböt, egy évvel ezelőtt kezdődött a közösségi érdekért folyó harc. Akkor a tanfelügyelőségről azt a választ kapták az egyébként szeparatizmussal vádolt kezdeményezők, hogy a 2011/12-es tanévtől nem hozható létre önálló magyar tanintézet. Idén semmiféle válasz nem érkezett, azonban a beiskolázási adatok között ezúttal sem szerepel a törvény értelmében kért iskola.
Mindkét Maros megyei településen három-három iskolában, szétszórva tanul a város magyar diáksága. „Mindössze annyit szeretnénk megértetni a többségi lakossággal, hogy csak a törvény által biztosított jogainkat óhajtjuk érvényesíteni, és azt, hogy ismerjék el: a közösségünket érintő kérdésekben mi, magyarok vagyunk hivatottak döntéseket hozni” – olvasható az RMDSZ segesvári szervezete által megfogalmazott közleményben.
Válaszra sem méltatták a magyarokat
A múlt év februárjában, mindjárt az új tanügyi törvény életbelépése után a segesvári RMDSZ konzultációs találkozót szervezett pedagógusokkal, szülőkkel, civil szervezetek képviselőivel, valamint a magyar történelmi egyházak lelkészeivel. A tárgyalások során a felek egyetértettek abban, hogy az identitás megőrzése érdekében a Nagyküküllő menti városban is létre kell hozni egy színmagyar tanintézetet. Ugyanez a döntés született Dicsőszentmártonban is. Mind a segesvári, mind a dicsői kezdeményezők beadvánnyal fordultak a Maros megyei tanfelügyelőséghez. Az önálló iskolát kérelmezők az új oktatási törvény 45. cikkelyének 2. és 5. pontjaira hivatkoztak, melyek előírják, hogy azokban a helységekben, ahol több olyan oktatási intézmény létezik, melyben nemzeti kisebbséghez tartozó gyerekek tanulnak, kötelezően működnie kell legalább egy olyan jogi személyiséggel is rendelkező iskolának, melyben az oktatás az illető kisebbség nyelvén folyik. „Úgy gondoltuk, hogy ha kiharcolt jogaink vannak, akkor élnünk is kell ezekkel. A beadványhoz közel 800 támogató aláírást is mellékeltünk – állítja Gáll Ernő, az RMDSZ segesvári elnöke és városi tanácsosa. –A kérésre a tanfelügyelőség 2011. március 31-én válaszolt, elodázva a döntést. Dumitru Matei főtanfelügyelő akkor egyrészt arra hivatkozott, hogy lekéstük a terminusokat, másrészt, hogy nem jelentek még meg a törvényhez tartozó alkalmazási normák. A válaszra óvást nyújtottunk be, melyet már válaszra sem méltatott”. Gáll elmondása szerint december 13-án már a 2012/13-as tanévre kérték újból a magyar iskola létrehozását. „Most időben is voltunk, az alkalmazási normák is megjelentek, de sajnos erre a beadványunkra sem érkezett válasz. Mi több, január folyamán a tanfelügyelőség leküldte a helyi önkormányzathoz az új, általuk javasolt, 2012/13-as iskolai év segesvári iskolahálózat-tervezetét, amiben nyoma sem volt a magyar iskolának” – sorolja a tanfelügyelőség packázásait Gáll. Közben az önkormányzat is a tanfelügyelőséghez fordult, de Dorin Dăneşan polgármester írásban feltett kérdéseire sem érkezett válasz.
A városban adott lenne a körülmény, a három, magyar tagozattal is rendelkező iskola egyikében létre lehetne hozni az új, önálló tanintézetet. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az Aurel Moşora Általános Iskolából a román diákok helyet cserélnének a Mircea Eliade Főgimnázium magyar tanulóival. A segesvári magyarok már a leendő iskola nevére is gondoltak: az a nemzeti költőről, Petőfi Sándorról lenne elnevezve, aki a várostól alig néhány kilométerre, a fehéregyházi mezőn esett el.
„Sajnos a tanácsban, bár mindenki elismeri, hogy kérésünk jogos, tekintettel a közelgő helyhatósági választásokra, egyetlen román képviselő sem meri felvállalni és támogatni a kérésünket” – tette hozzá a Krónikának nyilatkozó RMDSZ-es politikus. Gáll Ernő keserűen jegyezte meg, a jelenlegi politikai kontextusban egyre többen vonnak párhuzamot a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a segesvári magyar iskola ügye között, szeparatizmussal vádolva a pár ezer fős magyar közösséget.
A románok jóindulatában bíznak a szentmártoniak
A dicsőszentmártoni helyzet sem különbözik a segesváritól. Itt is a három iskola magyar diákságát gyűjtené egybe a város világhírű zenészéről, Ligeti Györgyről elnevezendő új tanintézmény. „A tavaly minket is kapásból elutasítottak – mind önkormányzati, mind tanfelügyelőségi szinten. Az idén viszont reméljük, sikerül megvívnunk a harcunkat és érvényt tudunk szerezni a törvénynek” – fejtette ki lapunknak Szabó Albert helyi RMDSZ-tanácsos, volt alpolgármester.
A magyarellenes kirohanásairól ismert Adrian Alexandru Matei dicsői elöljáró egy évvel korábban azzal utasította el a magyar szülők kérését, hogy „a román és más nemzetiségű diákok, tanárok és szülők között kitűnő a viszony, és ezen nem szabad szeparatista akciókkal változtatni”. Hasonlóan járt el Dumitru Matei főtanfelügyelő is, aki az akkor frissen megjelent törvényt alkotmányellenesnek nevezte, az önálló magyar iskola létrehozásáról pedig azt írta a szülőknek címzett levelében, hogy az emberi jogokat sértene.
Míg a dicsőszentmártoniak és Szabó Albert mindmáig bízik a románság jóindulatában, a segesváriak a jogi procedúra beindítását fontolgatják. Király András tanügyminisztériumi államtitkár szerint azonban ésszerű politikai alkura volna szükség. „Csak az egyeztetés útját tudom javasolni.
Ha a Mikulás nem hoz valamelyik közösségnek egy épületet, ahol az önálló magyar iskolát működtethetné, akkor olyan politikai egyezségre van szükség, mint amilyen Marosvásárhelyen a Bolyai ügyében, Brassóban az Áprily Lajos vagy Aradon a Csiky Gergely esetében született. Ha ez nem sikerül, a románság úgymond demokratikus módon képes leszavazni az önkormányzatokban bármilyen nemes kezdeményezést” – fejtette ki lapunknak az RMDSZ államtitkára.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2012. június 29.

Mikorra várható a valós névadás?
A Dr. Bernády György Iskolanévért Akciócsoport valamint a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) tagjai tegnap délelőtt a marosvásárhelyi G-pont kávéházban tartott sajtótájékoztatón számoltak be az eddig megtett útról, s adták át próbálkozásaik és kudarcaik írott dokumentumgyűjteményét a jelen levő újságíróknak. Ezekben arra keresik a választ, hogy kit terhel a felelősség azért a kudarcért, hogy 2-es számú általános iskolát nem sikerült dr. Bernády Györgyről elnevezni, akinek emléktáblája ott található az iskola bejáratánál. Továbbá azt szeretnék tudni, hogy mikorra várható a valós névadás megvalósulása.
Ha azok, akiken múlik, nem tartják lehetségesnek, őszintén meg kellene mondani, ha viszont megvalósíthatónak érzik, akkor felületes látszatintézkedések helyett cselekedni kellene – vélekednek a szülők. Eddig ugyanis bárhova fordultak, mindenki azt próbálta nekik elmagyarázni, hogy a marosvásárhelyi tanács 2011 decemberében sürgősségileg beterjesztett határozatát, amelyet egyhangúlag szavaztak meg a képviselők, miért nem lehet életbe léptetni.
Maria Cioban, a polgármesteri hivatal jogász végzettségű jegyzője, aki az ügy közigazgatáson belüli törvényes képviselője kellett volna legyen, a szülőknek kijelentette, a névadásról szóló határozat annyira gyenge, hogy azt meg sem lehet támadni a közigazgatási bíróságon. A jegyző véleménye szerint a névadás nem a városi tanács dolga, másrészt a határozat nem tartalmaz időpontokat, s a névadás elindítására vonatkozó megfogalmazás lefékezi az ügymenetet. Egyes tanácsosok szerint a jegyző maga alakította ilyen "gyengévé" az iskolanévadást tartalmazó határozatot, aki a polgármester utasítására a magyar közösséget érintő ügyekre vonatkozó határozatokban a határidőket és a megvalósítást garantáló jogi részeket mellőzi. Ezért jutottak hasonló sorsra a kétnyelvű iskolai homlokzati táblák s a kétnyelvű utcanévtáblák is. Ha ez köztudott, miért nézte el az alpolgármester és a tanácsosok? – tették fel a kérdést a szülők. Az akciócsoport tagjai azt nehezményezik, hogy az RMDSZ részéről nem jelöltek ki egy felelős személyt, aki pontosan követte volna az ügy menetét, annak ellenére, hogy erre vonatkozó kérésüket Csegzi Sándor volt alpolgármesternek is átadták.
A megvalósítást megnehezítette, hogy a határozatban az is szerepelt, hogy egy másik marosvásárhelyi iskolát Emil Dandea polgármesterről nevezzenek el, miközben már létezik egy ilyen nevű iskola Vásárhelyen. Ezt azonban nem a határozat meghozatalakor tették szóvá a tanácsosok. A városrendészeti osztály pedig erre hivatkozva utasította el a szükséges lépések megtételét, Horvat Camelia jogász, akit az akciócsoport tagjai többször felkerestek, csupán arról volt hajlandó tájékoztatni a szülőket, hogy miért nem lehet a névadást megvalósítani. Az Emil Dandeáról szóló anyag hiányára hivatkozott a megyei névadó bizottság is, amikor döntéshozatal nélkül küldték vissza az iratcsomót a polgármesteri hivatalnak.
Azzal, hogy sürgősségi eljárásként vitték az ügyet a tanács elé, jogi alapot biztosítottak a jövőbeli feljelentéseknek. Amivel élt is Cornel Briscaru volt polgármesterjelölt, aki a közigazgatási bíróságon támadta meg a határozatot.
Ezt városi tanácsosként Dumitru Matei főtanfelügyelő is megszavazta, s később újságírók jelenlétében ígérte meg a szülőknek, hogy őszire az iskola homlokzatán lesz a Bernády név. Az akciócsoport által beadott petícióra azonban, amely a névadást támogató több ezer aláírást tartalmazta, 30 nap helyett az intézmény jogászainak aláírásával négy hónap múlva adott értelmezhetetlenül zavaros választ, amelyben ráadásul Marosvásárhelyt összekeverték Dicsőszentmártonnal. A megígért helyesbítésben viszont, amelyet Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes nem írt alá, az áll, hogy a városi tanács 2012. januári ülésén az iskolahálózatot úgy szavazták meg, hogy abban a szóban forgó tanintézmény 2-es Számú Általános Iskolaként szerepelt, ezért a névadásra már csak a 2012-13-as tanévben kerülhet sor.
Dorin Florea polgármester pedig, aki állítólag támogatta az elnevezést, válaszra sem méltatta a szülőket.
A Hivatalos Közlöny 2012. februári számában az új közoktatási törvény alapján megjelent 6.564-es miniszteri rendelet szerint azokban a helységekben, ahol nemzeti kisebbségek élnek, ezek számarányának megfelelően az oktatási intézményeket a kisebbségek jeles személyiségeiről kell elnevezni, a kisebbségeket képviselő szervezet kérésére. A névadás a helyhatóság feladata, aminek meg kell előznie a tanfelügyelőségnek az iskolahálózat megszervezésére vonatkozó kérését.
Törvényes alap tehát van, ezért az új alpolgármesternek és azoknak, akik a város lakóinak a képviseletét felvállalták, sokkal határozottabban és az esetleges félrevezetésekre jobban odafigyelve kellene szerepet vállalniuk abban, hogy meg is valósuljon. Ez derült ki a Dr. Bernády György Iskolanévért Akciócsoport és a CEMO által összeállított anyagból, amely a "mikorra várható a valós névadás?" kérdésre keresi a választ.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

2015. március 26.

Bűnügyi eljárás Dorin Florea ellen
Bűnügyi eljárást indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Marosvásárhely polgármestere, az önkormányzat gazdasági igazgatója, jogásza, jegyzője és a képviselő-testület 19 tagja ellen egy helyi sportklub közpénzből való támogatása ügyében.
Bekérette és kihallgatta csütörtökön délelőtt az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály Marosvásárhely polgármesterét, Dorin Floreát. A város vezetője csütörtökön késve érkezett a tanácsülésre, és igen felindultan mondta, hogy nem lelte örömét abban, hogy délelőttjét a DNA-n töltötte. „Annak ellenére, hogy igen korrekt volt a kihallgatás, mélységesen felháborít, hogy miket írtak a feljelentésben. Jól tudják, hogy a politikai vezetőik utasítására megválasztott Ionela Ciotlăuș jelentette fel a városházát, hogy törvénytelenül adunk közpénzekből támogatást a marosvásárhelyi sportkluboknak. Aljas rágalmazás az egész, s remélem, hogy ebből mindenki tanult, s legközelebb, amikor a pártvezérek utasítják önöket, mint a volt alpolgármester ügyében, akkor kétszer is meggondolják, mit tesznek, mielőtt rossz döntést hoznak. Ciotlăuș együtt dolgozott velünk, önökkel, majd csúnyán besározott minket, alaptalanul vádaskodott” – mondta a városvezető, aki arról biztosította a marosvásárhelyieket, hogy ezentúl is odafigyelnek jelzéseikre, és kellő módon kezelik a sportegyesületek, klubok támogatását.
Értesüléseink szerint az elmúlt napokban az önkormányzati képviselőket is kihallgatták a korrupcióellenes ügyosztályon ugyanebben az ügyben. Karácsony Erdei Etel és Peti András nem kívánt arról nyilatkozni, hogy tanúként vagy vádlottként hallgatták-e ki őket a sportkluboknak megszavazott támogatásokat vizsgáló bizottság tagjai, mindössze annyit közöltek, hogy az erre vonatkozó kérdéseket a sajtó a DNA illetékeseinek kell feltegye.
Mint korábban beszámoltunk róla, a DNA ügyészei már tavaly nyáron meglátogatták a marosvásárhelyi városházát, ahonnan dokumentumokat kértek ki, főként az elmúlt évek sporttámogatásokra vonatkozó határozatait és a tanácsülések jegyzőkönyveit.
A DNA csütörtök délutáni közleménye szerint a polgármester, a jegyző és 19 képviselő-testületi tag ellen az ügyben a bűnügyi eljárást elindították. Az intézmény szerint megalapozott a gyanú, miszerint Dorin Florea Marosvásárhely polgármestereként és fő hitelutaványozóként hibásan látta el szolgálati kötelezettségeit, amikor 2013 júliusában négymillió lejes támogatási összeg odaítélését terjesztette elő az FCM Marosvásárhely sportegyesület számára, az adóhátralékokat felhalmozó sportegyesület ugyanis nem részesülhetett volna ilyen támogatásban. Dorin Florea és Kiss Imola gazdasági igazgató ellen hivatali visszaélés jogcímén indult bűnügyi eljárás, Virgil Măceșanu jogász, Maria Cioban jegyző, illetve a DNA által törvénytelennek ítélt tanácsi határozatot megszavazó Benedek István, Gombos Géza Csaba, Peti András, Józsa Tibor, Karácsony Erdei Etel, Bakos Levente Attila, Törzsök Sándor László, Kikeli Pál István, Soós Zoltán, Haller Béla, Ioana Dana Roman, Dumitru Matei, Ion Claudiu Puiac, Ioan Fărcaș, Cosmin Lucian Gujan Herman, Cristina Someșan, Aurelian Olimpiu Sabău Pop, Lucian Mircea Loghin, Gheorge Urcan önkormányzati képviselők ellen pedig hivatali visszaélésben való bűnrészesség miatt indul eljárás. A DNA megjegyzi: az ügyben még egy személy ellen zajlik bűnügyi eljárás, de az ő nevét nem hozták nyilvánosságra.
Rédai Attila, Simon Virág
Székelyhon.ro

2017. január 17.

Eredménytelen tárgyalás a marosvásárhelyi iskolaügyben
Nem sikerült kimozdítani a holtpontról a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyét, melyről hétfő délben Dorin Florea irodájában tárgyalt több érdekelt fél – számol be Szucher Ervin a krónika.ro-n. A zártkörű megbeszélésen a polgármester megoldást próbált találni a kényes helyzetbe sodort iskola fenntartására, a megye volt és jelenlegi főtanfelügyelője, Dumitru Matei és Nadia Raţă viszont más álláspontra helyezkedett.
A liberális párt kötelékéből kikerült két vezető pedagógus különböző megoldásokat javasolt, az előbbi például azt, hogy az egy évvel ezelőtt létrehozott iskola tagolódjon vissza az Unirea Főgimnáziumba vagy a Református Kollégiumba. „Az RMDSZ szemszögéből csak egyetlen megoldás létezik, éspedig az, hogy az iskola tovább éljen és működjék” – szögezte le Csíki Zsolt helyi tanácsos. A szövetség frakcióvezetője lapunknak is felsorakoztatta az RMDSZ jogászainak érveit, miszerint a tanintézet a mai napig is törvényesen működik.
Florea csitítaná a kedélyeket
Bár többször is méltányolta Florea hozzáállását, Csíki nem érti, hogy a polgármester miért hagyta ki az egyeztetésből Illés Ildikót, a magyar nyelvű oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettest. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy sem a szülők képviselője, sem az önkormányzat negyedik politikai alakulata, a Szabad Emberek Pártja nem lehetett jelen a megbeszélésen. Kérdésünkre, hogy a polgármesteri hivatal a város elöljárója és az iskolákért felelős igazgató révén támogatja-e a katolikus iskola ügyét, vagy csak udvariaskodni próbál, netán csitítani kívánja a kedélyeket, Csíki Zsolt elmondta: „Egyértelmű választ akkor adhatnék, ha a szóban megnyilvánuló jó szándék mellett papírokat is látnék”.
Hétfő délután Dorin Florea közleményt juttatott el a Krónika szerkesztőségébe, amelyben emlékeztet, hogy ő még december folyamán arra figyelmeztette az oktatásügyi minisztériumot, hogy amennyiben nem sikerül megoldást találni a felekezeti iskola számára, Marosvásárhely feszültségek elé nézhet. „Az ügy túlpolitizálása károkat és félreértéseket okozhat, úgy ahogy történt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel kapcsolatban vagy más esetekben is” – jelentette ki a polgármester.
A Krónika a tárgyalás első részében részt vevő Székely Szilárd véleményére is kíváncsi lett volna, az iskola megbízott szószólója azonban elzárkózott a választól. Bár a pedagógusok közül egyedül képviselte a tanintézetet, leszögezte, hogy csak kollégáival közösen nyilatkozhat.
Kirekesztett szülők, semmibe vett POL-osok
Míg az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt, illetve a Szociáldemokrata Párt képviselői besétálhattak Dorin Florea irodájába, a POL három tanácsosa a folyosón rekedt. „Felháborító, hogy azok után, hogy pénteken a tanácsülésen elhangzik, hogy hétfőn egyeztetünk az iskola helyzetéről, hétfőn azzal tagadják meg a részvételünket, hogy mi nem kaptunk meghívást” – fakadt ki Radu Bălaş. Az alakulat önkormányzati képviselője azt is furcsállotta, hogy a megbeszélést miért a polgármester irodájában szervezik, és nem a protokollteremben, ahol minden elő volt már készítve. A szintén kint rekedt szülők óriásplakáttal és egyenpólókkal tüntettek a városháza folyosóján – írja a krónika.ro.
Erdély.ma



lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék