udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Elekes Károly

1997. május 31.

Az RMDSZ Háromszéki Szervezete Küldöttgyűlést tartott máj. 31-én. A napirenden szerepelt a megyei elnök, a megyei ügyvezető elnök és az Ellenőrző Bizottság beszámolója, Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatója és a megyei elnök megválasztása. A Küldöttgyűlés megyei elnöknek Márton Árpádot választotta meg és a Háromszéki Küldöttek Tanácsa első üléséig ideiglenes megbízatást adott Papp Attilának ügyvezető elnöki, illetve Elekes Károlynak, Incze Sándornak. Páll Ferencnek és Béres Károlynak az alelnöki feladat ellátására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1039. sz./

1999. szeptember 29.

A Gyilkos-tónál, a Napsugár szálló mellett fekvő domboldalon római katolikus kápolna alapkő-letétele történt meg, Tamás József csíkszeredai püspök jelenlétében. A kápolna, amelyet még Kós Károly álmodott meg, végülis Anthony Gall, Elekes Károly és Stefanovics Péter magyarországi építészek tervei szerint készül el. /Emlékezet a jövőnek - alapkőletétellel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2001. augusztus 2.

Régi álom valósult meg július 28-án, a Szent Kristóf-kápolna felszentelésével a Gyilkos-tónál. Hajdó István főesperes a kápolnát "lelki Dévavár"-nak nevezte, amelybe szívek és lelkek épültek. A Gyilkos-tónál 1916-ban leégett kápolna helyére Kós Károly 1933-ban másikat tervezett, amiről csak egy képeslap maradt fenn a szerencsi Zemplén Múzeumban. A Kós Károly-i hagyományokat is követő tervet Anthony Gall magyar származású ausztráliai építész készítette, együttműködve a belső terveket, körfreskót készítő Stefanovits Péter és Elekes Károly képzőművészekkel. Az építkezés fő támogatói az Illyés Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és több magánszemély. A kápolna római katolikus, de nyitott lesz más felekezetek előtt is. Hajdók István távlati tervei között egy keresztény ház kialakítása is szerepel. A kápolnaszentelés napján körmenet indult a kápolnához, Sebestyén Márta magyarországi énekesnő egyházi énekeket adott elő. A kápolnát Tamás József csíkszeredai segédpüspök szentelte fel. A kápolna alapköve az egri székesegyházból származik, amelyet Szent István király építtetett. /Gál Éva Emese: "Lelki Dévavár" Kápolnaszentelés a Gyilkos-tónál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2004. január 28.

Huszonkét beszélgetés Erdélyből elszármazott művészekkel Nagy Miklós Kund Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2003/ című, a képzőművészekkel folytatott interjúsorozatának harmadik kötete. Az előszó címe: A kör bezárul. Tulajdonképpen a szerző három azonos című kötetére történik utalás, s ez a mostani azt a kört hivatott kiteljesíteni, amely marosvásárhelyi műterem-látogatással indul, majd az Erdély-szerte munkálkodó művészekkel készített interjúkkal folytatódik, s úgy tér vissza a forrásokhoz, hogy külföldre telepedett hazai képzőművészeket szólaltat meg. A kötetben megszólaltatottak kitelepedésük előtt is komoly művészi múlttal rendelkező, ismert és elismert alkotóknak számítottak. Nem egyértelműen sikertörténetek. Az alkalmazkodás, az érvényesülés, a küzdelem dokumentumai. "Ahogy lehunyom a szemem, Marosvásárhelyről álmodom" – vallja az egyik interjú-alany, "a mai napig az otthoni élményeimből táplálkozom" – nyilatkozza a másik. A névsor önmagáért beszél: Árkossy István festőművész (Budapest), Balázs Imre festőművész (Vác), Bardocz Barna ötvösművész (Győr), Benedek József szobrászművész (Budapest), Borgó György Csaba festőművész (Százhalombatta), Damó István grafikusművész (Kecskemét), Deák Ferenc grafikusművész (Szeged), Deák Beke Éva textilművész (Szeged), Diénes Attila szobrászművész (Magyarpolány), Elekes Károly grafikusművész (Budapest), Katona Szabó Erzsébet textilművész (Gödöllő), Kiss Miklós üvegművész (Ajka), Kopacz Mária festőművész (Szentendre), Krizbai Sándor festőművész (Szentendre), Márkos András festőművész (Loeneberg), Paulovics László festőművész (Iserlohn-Barendorf), Péterfy László szobrászművész (Budapest), Szervátiusz Tibor szobrászművész (Budapest), Székely János Jenő szobrászművész (Székesfehérvár), Szilágyi Varga Zoltán grafikusművész (Kecskemét), Tamás Anna textilművész (New York), Tóth László festőművész (München). /N. J.: Műteremről műteremre Nagy Miklós Kund kalauzolásával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2009. november 10.

A marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál keretében nyitották meg a Művészeti Egyetem előcsarnokában azt a kiállítást, mely a MAMŰ névre keresztelt képzőművészeti társaság /Marosvásárhelyi Műhely/ történetét mutatja be képekben. A kiállítás anyagát a MAMŰ alapító tagja, Irsai Zsolt állította össze A MAMŰ Társaság az Apolló-kör és a 35-ös Műhely tagjaiból verbuválódott. A 35-ös Műhely etnikailag vegyes, a MAMŰ-sök 90 százaléka magyar nemzetiségű volt – mesélt a kezdetekről Irsai. Az első kiállításukat 1978-ban láthatta a közönség. A MAMŰ szemben állt a merev szocreállal. A hatalom nem engedte őket a hivatalos kánonba. 1984-ben az erdélyi MAMŰ megszűnt, mivel rengeteg képzőművész kivándorolt az országból. Az első MAMŰ-katalógus 1989 végén már Magyarországon jelent meg. A hetvenes évek végétől ez a társaság tette lehetővé a magyarországi művészcsoportok marosvásárhelyi látogatását. Ez sem tetszett a hatalomnak. A „szellemi vezetővel”, Elekes Károllyal közölték, hogy a csoportosulás nem kívánatos. A hivatalos, gyűjteményes tárlatokból rendre kihagyták a MAMŰ-sök műveit. Elekes Károly, Nagy Árpád Pika, Krizbai Sándor és Borgó György Csaba Munkácsy-díjas művészek ‘84 után az anyaországban baráti társaságként éltették tovább a műhelyt, melyet azután újraszerveztek. Az új magyarországi MAMŰ-nek – mely immár Maszületett Művek Társaság –120–130 tagja van. Galériát működtetnek, éves programokat dolgoznak ki, kiadványokat jelentetnek meg. Az új MAMŰ-nek még mindig van egy vásárhelyi magja. Első elnöke Elekes Károly volt, most Krizbai Sándor vezeti. A MAMŰ-sök mindvégig a korán elhunyt Nagy Pált tekintették szellemi atyjuknak, ők járultak hozzá annak a marosvásárhelyi síremléknek a felállításához, amelyet Székely János író fia, Székely János Jenő készített. /Máthé Éva: A MAMŰ történetét bemutató kiállítás nyílt Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék