udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 155 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-155

Névmutató: Entz Géza

1990. június 29.

Dr. Entz Gézát nemrégiben nevezték ki politikai államtitkárnak, a határon túli magyarsággal foglalkozó hivatal vezetőjének. Egészen mostanáig művészettörténész édesapja nyomdokain haladt. A vele készült interjúban elmondta, hogy 1989 szeptemberében, a letűnt rezsim végóráiban létrehozták a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Kollégiumot, emellett Tabajdi Csaba vezetésével megalakult egy minisztertanácsi szervezet /titkárság/, ez utóbbiban dolgozott Entz Géza is. A titkárság és a kollégium hasznos volt, főként Tabajdi Csabának köszönhetően. Ebben a szervezetben összemosódtak az itteni és a kint élő kisebbségek ügyei, ezért most különvált ez a két terület, egy-egy államtitkár vezetésével. Pálos Miklós államtitkár a hazai kisebbségek referense, ő pedig a határon túli magyaroké. - Lényegi egyetértés van a parlamenti pártok között a kisebbségi kérdésben. A határon túli magyarság ügyét az elmúlt negyven évben a magyar kormányok bűnös módon negligálták. /Tóth Ádám: Interjú Entz Gézával. = Pesti Hírlap, jún. 29./

1990. július 23.

A határokon kívül élő magyar kisebbségek ügyeivel foglalkozó Entz Géza államtitkár nyilatkozott munkájáról, feladatairól. Entz Géza Kolozsvárt született 1949-ben. Apja /id. Entz Géza/ a Bolyai Tudományegyetem tanára volt, művészettörténész. Õ maga a Művészettörténeti Kutatócsoportban dolgozott. A múlt évben Tabajdi Csaba vezetésével megalakult a Minisztertanács mellett a nemzeti és etnikai titkárság, Entz Géza is bekapcsolódott ennek munkájába. Az anyanemzeti felelősség tevőleges hozzájárulást jelent a nemzet által elért értékek fennmaradásához és továbbörökítéséhez. A nemzetiség kérdést nem lehet egy ország belügyének tekinteni. Az Illyés Alapítvány a határon túli magyarság kulturális és tudományos tevékenységének támogatására jött létre. A kuratórium elnöke Csoóri Sándor. Az anyanemzet kötelessége a támogatás. Ezt nem tekintheti egyetlen állam sem beavatkozásnak. /Ágoston Vilmos: Beszélgetés Entz Géza államtitkárral. = Magyar Nemzet, júl. 23./

1991. február 23.

A demokrácia és az európai felzárkózás előmozdítása a legkorszerűbb magyar törekvés itthon és a szomszédos országokban is: a magyarsághoz tartozni, de az európaiság szellemében - jelentette ki Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal külföldön élő magyarokkal foglakozó államtitkára az Új Szóban. Magyarország nemzetközi szempontból is legitim törekvésnek tekinti, hogy a szlovákiai, az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai magyarság saját identitásának megtartásáért, közösségi fennmaradásáért, méltóságának tiszteletben tartásáért küzd. /Új Szó (Pozsony), dec. 23, MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28-29./

1991. április 26.

A Rompres ápr. 26-án cáfolta azt, hogy Entz Géza államtitkár hivatalos meghívást kapott Romániába. /MTI/

1991. május 9.

Entz Géza államtitkár interjút adott a román hírügynökség különtudósítójának, ebben utalt romániai látogatására és a magyar kisebbségek helyzetére. Az államtitkár feladatának tekinti az egyazon nemzetiséghez tartozó állampolgárok közti szabad kapcsolatok intézményesítését. /Román rádió/

1991. május 10.

Entz Géza államtitkár, a határon túli magyarok államtitkárságának vezetője egyhetes romániai körútra indult. Körútján elkísérte Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, más vezetőkkel együtt. Nagyváradon egyházi és RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának fölavatásán, Kolozsváron, május 11-én a magyar értelmiségiekkel találkozott, majd az egyházi vezetőkkel, máj. 12-én Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal, ezután a város fiatalságával tartott eszmecserét a KMDSZ székházában. Nagyenyedre látogatott, majd Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos püspök vendége volt. Balázsfalván Todea görög katolikus érseket kereste fel, ezután Medgyes, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Brassó és Bukarest lesz az úticél. A vendégek rész vesznek a csíksomlyói búcsún. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1991. május 14.

Néhány napja Romániába érkezett dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke Bálint-Pataki József és Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsosok társaságában. A magyar politikusokat elkísérik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és más RMDSZ-vezetők. Az államtitkár Nagyváradon találkozott az egyházi vezetőkkel, az RMDSZ megyei vezetőségével, nagyváradi értelmiségiekkel, majd Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának felavatásán. Máj. 11-én Kolozsváron az RMDSZ székházában találkozott a magyarság politikai, kulturális és tudományos életének képviselőivel, majd Csiha Kálmán református püspök meghívására találkozott az egyházak vezetőivel. Máj. 12-én, vasárnap dr. Enzt Géza találkozott Grigore Zanc prefektussal, majd Czirják Árpád kanonok és a római katolikus egyház vendége volt, délben a KMDSZ és a MADISZ székházában a város magyar fiatalságával tartott eszmecserét. Délután Nagyenyedre látogattak, majd este Gyulafehérváron a katolikus püspökség látta őket vendégül. Innen Balázsfalvára indultak, ahol Todea görög katolikus püspökkel találkoztak, a következő úti cél Medgyes és Székelyudvarhely volt. Máj. 13-án Sepsiszentgyörgy és Brassó meglátogatása után Bukarestbe érkezik az államtitkár, ahol találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjával és Domokos Géza elnökkel. Ezután nem hivatalos megbeszéléseket folytat román politikusokkal. Dr. Entz Géza máj, 18-án részt vesz a csíksomlyói búcsún. /Nem hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik dr. Entz Géza államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1991. május 17.

Entz Géza államtitkár egyhetes romániai körútja során Bukaresten sajtótájékozatót tartott a magyar nagykövetségen. Ismertette a Miniszterelnöki Hivatalban a vezetése alatt működő Határon Túli Magyarok Titkárságának munkáját. Nem lehet egyszerű viszonosság kategóriájában gondolkodni, fejtette ki, hiszen a magyarországi huszonötezres román és a romániai kétmilliós magyar kisebbség eltérő helyzete és létszáma az igények más-más minőségét veti fel. /MTI/

1991. május 18.

Az esős időjárás ellenére több mint 150 ezer ember vett részt máj. 18-án a csíksomlyói búcsún. Beszédet mondott John Bukovsky pápai nuncius. A búcsún részt vett többek között Entz Géza államtitkár, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Pataki Imre, Hargita megye prefektusa. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

1991. május 28.

Traian Chebeleu külügyi szóvivő elmondta, hogy Entz Géza államtitkár, a Magyarország határain kívül élő magyarok ügyeivel foglalkozó államtitkárság vezetője romániai látogatása nem hivatalos, hanem magánjellegű volt. Egyébként a magyar nemzetiségű állampolgárok problémái nem képezhetik vita tárgyát a magyar kormányban, állapította meg Chebeleu. Visszautasította Antall József miniszterelnöknek a Le Monde-ban megjelent kijelentését, hogy egy magas szintű találkozó Romániával "szigorúan feltételezi" a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitását. Chebeleu szerint a főkonzulátus léte semmivel sem indokolható. /Romániában mind nagyobb a gyanakvás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1991. június 18.

A magyar kormány létrehozta a Teleki László Alapítványt. A kuratórium tagjai, többek között, Albert Gábor, Csoóri Sándor, Entz Géza, Katona Tamás, Kosáry Domokos, Pozsgay Imre, Tabajdi Csaba, Vásárhelyi Miklós, Wolfart János, Zala Tamás és Zelnik József. Feladata sokrétű, a nemzetközi kapcsolatok tudományos igényű megalapozása, világpolitikai folyamatok és az európai integrációs törekvések elemzése, a térség biztonsági, és kapcsolatrendszere, az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetének elemzése. Az alapítvány elnöke Kosáry Domokos, az MTA elnöke, társelnöke pedig Entz Géza államtitkár. Az alapítvány keretei között tevékenykedik a Teleki László Intézet, a kelet-közép-európai kutatócsoport és a dokumentációs könyvtár. /(németh): Teleki László Alapítvány. = Új Magyarország (Budapest), jún. 18./

1991. július 1.

Megnyílt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet /EBEÉ/ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó genfi szakértői tanácskozása, melyen három héten át vitatják meg a kisebbségek helyzetét és a teendőket. Július 2-án Entz Géza államtitkár, a magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy tanúi vagyunk az etnikai türelmetlenség újjászületésének, ezért van szükség nemzetközileg elfogadott minimális szabályokra. Különös figyelmet kell szentelni a történelmi kisebbségek helyzetének. Az emberi jogok tiszteletben tartása szükséges, de nem elegendő a kisebbségek védelmére, mondta. /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Traian Chebeleu nagykövet, a genfi tanácskozáson a román küldöttség vezetője elutazása előtt interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Elmondta, hogy Genfben a külügyminisztériumiak által összeállított Fehér Könyvet ismertetik, amely a kisebbségek Romániában élvezett jogait tartalmazza. Szerinte nincs szükség új normatívákra, a nemzetiségi kérdést nem kell dramatizálni, annak megoldása elsősorban a gazdasági fejlődéstől és a demokrácia előrehaladásától várható. A román küldöttség új magatartási kódex kidolgozását fogja javasolni, ebben szerepel, hogy minden állam tartózkodik a másik állam egységének megbontását célzó szeparatista akcióktól. Chebeleu szerint a nemzeti kisebbségek jogainak kérdése nem képezheti a kétoldalú megállapodások tárgyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Románia küldöttségében nem lehettek jelen a kisebbségek képviselői. Tőkés László csak magánszemélyként, egy párhuzamos kisebbségi rendezvényen szólalhatott fel. /Erdélyi Napló /Nagyvárad), júl. 20./ Tőkés László beszéde: júl. 3-i jegyzet.

1991. augusztus 2.

Genfben júl. 1. és 19. között rendezte meg az EBEÉ a nemzeti kisebbségek kérdéskörében a szaktalálkozót. A konferencia kezdete előtt Christopher Dodd amerikai szenátor a Helsinki Bizottsághoz írt levelében elmarasztalta Románia kisebbségi politikáját, hangsúlyozva, hogy a genfi EBEÉ-találkozón elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségi problémának, mert abban az országban sértik meg Európában a legsúlyosabban a kisebbségek jogait. Romániában gyarapodnak az antiszemita, a magyarellenes csoportok és kiadványok. Szükség van arra, hogy kidolgozzák a nemzeti kisebbségek chartáját. A nemzeti kisebbségeknek jogot kell biztosítani arra, hogy megtarthassák saját kultúrájukat, közösségüket, hagyományaikat. Ebből semmit sem biztosítanak a mai Romániában, ahol a 2-2,5 millió magyarság a legnagyobb kisebbség. A román kormány késlelteti a Ceausescu-rendszerben bezárt magyar iskolák és a kolozsvári Bolyai Egyetem megnyitását. Levelében végül Christopher Dodd síkraszállt azért, hogy a romániai magyar református, katolikus egyház visszakapja kisajátított tulajdonát. Egy évvel ezelőtt száznál több amerikai képviselő írta alá az Iliescu elnökhöz küldött levelet az erdélyi magyarság védelmében, majd a képviselőház emberjogi bizottsága szeptemberben sürgette az emberi jogok, köztük kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A levelekre nem érkezett válasz. /Dodd szenátor leveléről a Népszabadság jún. 29-i száma tudósított, ezt vette át a Szabadság./ Bodor Pál Traian Chebeleuval, a román és Entz Gézával, a magyar küldöttség vezetőjével készített interjút. Traian Chebeleu leszögezte, hogy Románia nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát. Entz Géza beszámolt arról, hogy a magyar küldöttség igyekezett aktívan részt venni a konferencia minden munkacsoportjában. A magyar felvetések, állásfoglalások a résztvevők többségében pozitív visszhangot váltottak ki. Kritikus helyzet alakult ki Jugoszláviában, ami rányomta bélyegét a tanácskozásra. Az utolsó pillanatban előremutató határozatot fogadtak el a küldöttek. Az emberi dimenzióknak szentelt moszkvai tanácskozáson föltétlenül tovább kell lépni a kisebbségi kérdésben is. A lap részleteket közölt a genfi találkozó záródokumentumából. Ebben szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. A nemzeti kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy saját oktatási, kulturális és vallásos intézményeket hozzanak létre. /Genf, 1991. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1991. augusztus 4.

Jászberényben aug. 3-4-én megrendezték a Csángó Fesztivált és konferenciát. A rendezvény fővédnökei: Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök, a védnökök között van Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, dr. Atzél Endre, a Julianus Alapítvány elnöke, Benda Kálmán történész, Domokos Pál Péter néprajzkutató, Entz Géza államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke, Farkas János, a Csángó Szövetség alelnöke és Kallós Zoltán folklorista. Aug. 3-án felvonultak a hagyományőrző csoportok és műsort adtak, majd Antall József miniszterelnök megnyitotta a fesztivált és konferenciát. A konferencia előadói: Benda Kálmán, Bosnyák Sándor, Csoma Gergely, dr. Faragó József /Kolozsvár, egyetemi tanár/, Halász Péter, Kallós Zoltán, dr. Nagy Jenő /Kolozsvár/ és Péterbencze Anikó. Este az ünnepi műsor után táncház volt. Másnap következett a csángó csoportok műsora, majd Hodorog Luca emlékére hirdetett énekverseny döntője. Lőrincz Györgyné született Hodorog Luca a csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony, táncos, énekes, mesélő és gyógyító, aki tudatosan vállalta magyarságát. Jászberényben lépett fel utoljára, hazamenni már nem tudott. 1990. szept. 24-én halt meg és kívánságára Jászberényben temették el. /Meghívó és tájékoztató alapján/

1991. szeptember 29.

Ünnepélyesen beiktatták Bálint Lajost a gyulafehérvári érseki székbe. Több mint hatezer hívő jött el az ország minden részéből, megjelent Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke, az erdélyi egyházi hierarchia, élén a püspökökkel, John Bukowsky pápai nuncius, Todea Alexandru görög katolikus bíboros, Robu Ioan bukaresti érsek, érkeztek Kárpátaljáról, Felvidékről és Jugoszláviából is, ott volt Rudas Ernő nagykövet, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, az RMDSZ parlamenti frakciója és Entz Géza államtitkár. Bálint Lajos, Erdély 76. püspöke Csíkdelnén született, 1929. júl. 26-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2., Valóság (Bukarest), okt. 4. (40. sz.)/

1991. október 19.

A Heti Világgazdaság interjút készített Entz Gézával, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős államtitkárával. Entz Géza elmondta, hogy apja /id. Entz Géza/ 1950-ig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen tanított, ő maga pedig a Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ művészettörténeti kutatócsoportjánál dolgozott, szakterülete a középkori Magyarország építészettörténete és művészeti topográfiája. Tanulmányt írt a romániai magyarság helyzetéről, másodállásban a Tabajdi Csaba által vezetett nemzeti és etnikai kisebbség titkárságánál dolgozott. Antall József miniszterelnökhöz tartozik az általa vezetett titkárság. "A külüggyel integrált együttműködést folytatunk", mondta az államtitkár, "miközben ők a kormányokkal, mi elsősorban a pártokkal, s a nem kormányszintű szervezetekkel tartjuk a kapcsolatot." /Heti Világgazdaság (Budapest), okt. 19./

1991. október 21.

Magyarországnak aktívan kell fellépnie a kisebbségi kérdésnek a nemzetközi stabilitás irányába mutató rendezésért, hangsúlyozta Entz Géza államtitkár a Kisebbség és biztonság című, Budapesten okt. 21-én rendezett szakértői konferencián. Szükség lenne az európai kisebbségvédelmi konvencióra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1991. október 27.

Entz Géza államtitkár interjút adott az APA osztrák távirati irodának. Két évvel a kelet-európai politikai fordulat után Magyarországnak nincs oka arra, hogy kedvezőbbnek ítélje meg a szomszédos országokban élő 3,5 millió magyar helyzetét. - Románia a "nyílt idegengyűlölet politikájával" odázza el a sürgős kérdések megoldását, nincs pozitív programja a kisebbségi kérdés megoldására. A jelenlegi erőteljes magyarellenes propaganda Ceausescu alatt elképzelhetetlen lett volna. A parlamenti pártok túllicitálják egymást a szélsőségességben, egyetlen politikai csoportosulásnak sincs bátorsága ahhoz, hogy a kisebbségek pártját fogja. Szükség van a kisebbségek védelmének alkotmányos garanciájára, továbbá az egyenlő elbánásra a privatizáció végrehajtása során. A földosztásnál előfordult a magyarok hátrányos megkülönböztetése. /APA, MTI/

1991. december 23.

A demokrácia és az európai felzárkózás előmozdítása a legkorszerűbb magyar törekvés itthon és a szomszédos országokban is: a magyarsághoz tartozni, de az európaiság szellemében - jelentette ki Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal külföldön élő magyarokkal foglakozó államtitkára az Új Szóban. Magyarország nemzetközi szempontból is legitim törekvésnek tekinti, hogy a szlovákiai, az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai magyarság saját identitásának megtartásáért, közösségi fennmaradásáért, méltóságának tiszteletben tartásáért küzd. /Új Szó (Pozsony), dec. 23, MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28-29./

1992. február 10.

Egyes román lapok képtelen vádakat tartalmaznak. Egy példa: egyes magas funkcióban levő magyarországi személyek, például Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos és Entz Géza államtitkár "felkészítik" az RMDSZ-t és a magyar egyházakat arra, hogy követeljék Erdély Magyarországhoz csatolását. /Romanul (Bukarest), febr. 10-16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-155




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék