udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 12 találat lapozás: 1-12

Névmutató: Pop, Eugen

2002. április 25.

Ápr. 29-én a tájékoztatási minisztérium pénzügyi támogatásával a bukaresti egyetem és több civil szervezet a parlament Nicolae Balcescu termében nagyszabású szimpóziumot szervez A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális identitása témával. Markó Attila államtitkárhelyettes jelezte: hivatalukat nem is tájékoztatták a szimpóziumról. Daniel Jurcan, a minisztérium kommunikációval és országimázzsal foglalkozó államtitkára közölte, nem ő foglalkozik vele. Eugen Popescu minisztériumi igazgató arról tájékoztatott, hogy a szimpóziumot a minisztérium támogatja anyagilag, de a szervezés már nem tartozik hatáskörébe. Erre a bukaresti egyetem, a bákói Dumitru Martinas Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Kovászna és Hargita Megye Európai Tanulmányok Intézete vállalkozott. Sepsiszentgyörgyön Ioan Lacatusu igazgató elmondta: a programot napokkal ezelőtt eljuttatták a Rompreshez és a Mediafaxhoz. Számít a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületre. - A kolozsvári Babes?Bolyai Egyetemen oktató csángó-szakértőket nem hívták meg a tervezett megbeszélésre. /(Gyarmath János): Csángószimpózium és háttere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2002. május 28.

Kolozsváron máj. 27-én a tanácsülésre érkezőknek kalácsot, pálinkát vagy bort és feliratos zsebkendőt osztogattak. Utóbbin ez állt: "A kolozsvári városi tanácsban működő iszonyú koalíció — SZDP–NLP–RMDSZ–RNEP–SZRP. Született: 2000. június 22-én. Meghalt: 2002. május 22-én." Gheorghe Funar polgármester bejelentette: az "iszonyú SZDP–RMDSZ–NLP–RNEP–SZRP-koalíció feldobta a talpát", majd Eugen Pop nagy-romániás tanácsos hosszú gyászbeszédet mondott, amelyben az ellenzéki kollégák vétkeit ecsetelte. A nagy-romániás szimpatizáns tanácstagok készen álltak a verekedésre. Eközben a többi "ellenzéki" tanácsos kint várakozott. Egyikük a rendőrséget hívta, de az nem jelent meg. Boros János alpolgármester értesítette a prefektust, de Vasile Soporan sem hajlandó eljönni a városházára. Molnos Lajos megjegyezte: — Ahelyett, hogy fellépne, és megakadályozná az ehhez hasonló cirkuszokat, Soporan prefektus mindig azt mondogatja, hogy majd csak kialakul a helyzet. Valami miatt az SZDP nem akar Funarhoz nyúlni. Fél négykor a tanácsosok testületileg bevonulnak az ülésterembe. Máté felszólította Judét, állapítsa meg, adottak-e a feltételek az ellenzéki tanácsosok által összehívott ülés megtartásához. Jude végül kimondta: — A prefektusnak a tanács feloszlatását elrendelő határozata hiányában az ülés törvényes — jelentette ki. Ennek hallatán Funar polgármester is dühbe gurult: — Büntető feljelentést teszek Ön ellen, és azonnali hatállyal felbontom a munkaszerződését! — üvöltötte. Jude bejelentését követően a tanácsosok elvonultak Mircea Gavrila alpolgármester irodájába, ahol zárt ajtók mögött. Az ülést követően bejelentették: közerkölcsök megsértése, hivatali visszaélés vádjával perbe fogják az elöljárót. Az is szerepel majd a vádiratban, hogy a polgármester megakadályozta a tanács működését. /Kiss Olivér: Világraszóló botrány a városházán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2002. szeptember 30.

Szept. 28-án felavatták Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Házat. - Az újonnan felavatott közösségi ház ugyanis azt bizonyítja főként a kishitűek, a megtorpanók számára, hogy az álmodásnak, a tervezésnek mindig van értelme - mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A rendezvényen részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének vezetője, valamint Eugen Popa, a Fehér megyei tanács elnöke és a kormánypárt helyi vezetője is. Beszédében Bálint-Pataki József úgy értékelte, az RMDSZ-székház felépítése egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a magyar közösség az önfeladás, a szétszóratás helyett a szülőföldön való megmaradást választotta. /Magyar Házat avattak Nagyenyeden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./ Holányi Julianna enyedi születésű képzőművész In memoriam tárlatával vette kezdetét a Ház avatási ünnepsége. /In memoriam tárlat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2004. január 15.

Becsmérlően beszélt a kolozsvári roma közösségről a városi tanács január 14-i ülésén Eugen Pop Nagy-Románia párti tanácsos. A testület újból nem fogadta el a Gheorghe Funar polgármester által javasolt napirendi pontokat, végül egyetlen határozattervezetet tartalmazó napirendet szavazott meg, amelyben a tanács egy hajléktalan család számára utalt ki szociális lakást. Ekkor Pop szót kért, és arra hívta fel kollégái figyelmét, hogy vigyázzanak, nehogy ezzel precedenst teremtsenek. „Nehogy kiköltözzék az összes cigány az erdőbe, hogy aztán mindannyian szociális lakást kérjenek” – hangzott az indoklás. /Lepedus Péter: Fajgyűlölő PRM-s városatya? = Krónika (Kolozsvár), jan.15./

2004. június 24.

A liberális-demokrata, az NLP–DP alkotta D. A. Szövetség jelöltjét, Marius Nicoarat választották a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségébe, a két alelnöki posztot az RMDSZ jelöltjei, Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán szerezték meg. Kolozsváron a városi önkormányzat megválasztotta a két alpolgármestert a liberális Adrian Popa és az RMDSZ-es Boros János személyében. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "elárulta a nagy megbékélés célkitűzését" azáltal, hogy a D. A.-val szövetkezett. Az RMDSZ képviselői viszont cáfolják, hogy árulás történt volna, ugyanis a szövetség a közvetítő szerepét felvállalva mind az SZDP-nek, mind pedig a D. A.-nak ajánlatot tett, de kezdeményezésüket mindkét fél elutasította. Ezután azzal szövetkezett, aki többet ajánlott. Kolozs megye 37 tagú tanácsában a választások eredményeként négy párt képviselteti magát: az SZDP 11, a D. A. liberális-demokrata szövetség szintén 11, az RMDSZ 8, az NRP pedig 7 tanácsosi helyet szerzett. A Kolozs megyei tanács elnöke Marius Nicoara /D. A. szövetség/ lett, a két megyei alelnöke Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán /mindketten az RMDSZ színeiben/. Kerekes Sándor a régi/új alelnök. Kolozsváron a városi tanács alakuló ülésén a nagy-romániás tanácsosok hevesen tiltakoztak, amikor Boros János anyanyelvén tette le a tanácsosi esküt, pontosabban azt mondta, hogy jur-esküszöm. Eugen Pop, a szélsőségesen nacionalista politikai alakulat tanácsosa fennhangon kérte a prefektust, intézkedjék, ugyanis törvénytelen és románellenes akcióra került sor. Valentin Cuibus, a kormány helyi képviselője azonnal eleget tett a nagy-romániások kérésének: felszólította a többi RMDSZ-es tanácsost, hogy ne keltsenek feszültséget. A többi magyar nemzetiségű önkormányzati képviselő csak román nyelven tette le az esküt. Kolozsvár két alpolgármestere: Boros János és Adrian Popa. A tanács az RMDSZ-es alpolgármester helyébe a szövetség választási listáján soron következő Irsay Miklóst szavazta meg tanácsosnak. Lemondott a városi tanácsosi mandátumról Gheorghe Funar, aki megyei tanácsos lett. /U. I., K. O.: Váratlan RMDSZ-paktum a D.A. Szövetséggel. Két alelnöki és egy alpolgármesteri tisztség jutott az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2005. július 12.

Július 11-én elkezdődött marosfői nyári szabadegyetem „A határokon kívüli román közösségek és az uniós csatlakozás” címmel. A Hargita és Kovászna Megyei Európai Tanulmányok Központja, valamint a Határon Túli Románok Alapítványa nyolcadik alkalommal szervezte meg tanácskozását. Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke előadásában felrótta a hazai politikusoknak, hogy felelőtlenül viszonyulnak a határon túli románokhoz, a román állam nem állt ki határozottan az ország határain kívül élő románok jogfosztása ellen. „Bulgáriában a román iskolákat felszámolás veszélyezteti, mivel az itt oktató pedagógusok már fél éve nem kaptak fizetést. A Vajdaságban elárverezik a román közösségek javait, Szerbia-Montenegróban pedig arra is volt már példa, hogy a szerb rendőrség román ortodox misét akadályozott meg.” – mondta Eugen Popescu. A szabadegyetemen mintegy százan vesznek részt a szomszédos országokból, illetve az Egyesült Államokból. /D. Balázs Ildikó: Románia megfeledkezett a határon túli románokról? = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2011. június 17.

Belföldi hírek
A kisebbségi törvény alkotmányos
Elutasította tegnap Varga Attila RMDSZ-es képviselõ a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma és a Román Akadémia felvetéseit, miszerint a kisebbségi törvény alaptörvénybe ütközõ lenne, és leszögezte: a tervezet teljes mértékben alkotmányos.
A székelyföldi románok és a román akadémikusok küldöttsége tegnap megjelent a képviselõház emberi jogi bizottságának ülésén, amely a sajtó kizárásával zajlik, és amelyen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt vitatják meg - a bizottság azonban õket is kitessékelte a terembõl. A két szervezet szerint a kisebbségi törvénytervezet szentesíti az RMDSZ abszolút ellenõrzését Románia területének egy része fölött, és diszkriminálja a három megyében élõ 400 000 románt. Eugen Popescu, a fórum tagja úgy látja, hogy a kulturális autonómia gyakorlatilag területi kritériumokon alapuló etnikai autonómiát takar, és az ott élõ románoknak semmilyen eszközük nincs identitásuk megõrzésére. A Román Akadémia képviselõje szerint a kulturális autonómia politikai autonómiát jelent. A bizottság megvitatta a tervezet elsõ tizennégy cikkelyét.
Román nyelvi agresszió Brüsszelben
Bãi, vorbeºte româneºte! - kiáltott rá Ioan Enciu román szociáldemokrata politikus Sógor Csaba RMDSZ-es képviselõre az Európai Parlament szakbizottsági ülésén szerdán. Sógor Csaba e szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora, és e minõségében erdélyi magyar képviselõtársai közül elsõként kapott szót, beszédét azonban megzavarta román kollégája. Az incidensért Juan Fernando Lopez Aguilar ülésvezetõ elnök, spanyol szocialista politikus elnézést kért Sógortól, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetõznie nyelvhasználata miatt. Sógor Csaba a mikrofontól tisztázta a hallgatóság számára a történteket, és írásos panaszt fog benyújtani Jerzy Buzek házelnökhöz, mert súlyos ügyrendi vétségnek és etikátlan eljárásnak tartja, hogy ily módon próbálták elhallgattatni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 17.

Fúrják a kisebbségi törvényt
Csökkent az esély a kisebbségi törvény elfogadására a parlamenti ülésszak június végi lezárultáig azt követõen, hogy a képviselõház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottsága csütörtökön késõ délután véget ért ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat. Ráadásul máris elfogadtak olyan módosításokat, amelyek kedvezõtlenek a magyar közösség számára - jelentette ki a Krónikának Varga Attila, a testület RMDSZ-es tagja az ülést követõen.
Az RMDSZ által kidolgozott tervezet vitája eredetileg szerdán délután kezdõdött volna, ám különbözõ ügyrendi viták miatt csütörtökre halasztották, ezért Varga Attila szerint mind a 78 cikkely megvitatására nem is lett volna esély egy nap alatt. Az egyik, az RMDSZ számára kedvezõtlen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelõtt abbamaradt, hanem az elsõ cikkelytõl, ennek is betudható, hogy csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, és végül abban állapodtak meg, hogy pénteken, hétfõn és kedden is folytatódik a vita, és várhatóan kedden születik meg a bizottság állásfoglalása a jogszabályról.
Nem volt azonban eddig sem sima az ügy - tudtuk meg Vargától -, mivel több olyan cikkely is volt, amelyhez egynél több módosító indítvány érkezett, és nem csupán az ellenzék, hanem a koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) részérõl is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezõtlenek a kisebbségek számára. Az egyik ilyen módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A magyar szempontból kedvezõtlen, elfogadott módosítás értelmében azonban az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait - az arányok megváltoztatása azonban kimaradt.
Ráadásul következik a 18. cikkely, amely a kulturális autonómiatanácsok vétójogát rögzítené a kisebbségi intézmények - így az oktatási intézmények - megszüntetésére irányuló szándék esetén. Ezt a PDL sem nagyon akarja elfogadni, ezért további egyeztetések szükségesek. A bizottsági vita folytatása így nem pénteken lesz, hanem hétfõre marad, a hétvégén ugyanis politikai egyeztetés szükséges a koalíciós partnerrel, ellenkezõ esetben, ha további, kedvezõtlen módosítások születnek, értelmetlen és tartalmatlan lesz számunkra a jogszabály - mondta el lapunknak Varga Attila.
Felelõsségvállalás jöhet
Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárultáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. Ha nem készül el jövõ héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelõsségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelõsségvállalásra - jelentette ki Varga. Elmondta ugyanakkor, hogy immár nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerüljön elfogadtatni. További egyeztetések lesznek, de ha olyan módosítások kerülnek be a jogszabályba, amelyek csorbítják a többséget, akkor mi sem fogjuk erõltetni, hiszen értelmetlen lesz - mondta el a képviselõ. Kérdésünkre hogy mi a forgatókönyv arra az esetre, ha meghiúsul a jogszabály elfogadása, elmondta: errõl a jövõ héten ülésezõ Szövetségi Képviselõk Tanácsa, illetve az RMDSZ többi vezetõ testülete hivatott dönteni.
Kiküldött újságírók
Az ülés amúgy feszült hangulatban zajlott: elõbb a nemzeti kisebbségek frakciójához tartozó bizottsági elnök, Nicolae Pãun javaslatára többségi szavazással, a kormánypárti honatyák voksaival 6-5 arányban a sajtó kizárásáról döntöttek a bizottság tagjai, majd késõbb az ülésen jelen lévõ Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevû nacionalista szervezetet és a Román Akadémia képviselõit nem engedték hozzászólni a vitához, sõt õket is kiküldték az ülésterembõl. Eugen Popescu, a román fórum tagja ezt követõen a sajtónak elmondta, jelenlegi formájában ellenzik a tervezetet, mivel az abszolút ellenõrzést biztosít az RMDSZ számára Románia területének egy része fölött. Szerintük a jogszabály tervezete diszkriminatív a három megyében élõ 400 ezer románnal szemben ezért annak elvetésére szólították fel a honatyákat. Popescu a tervezet azon cikkelyét tartja diszkriminatívnak, amely kulturális autonómiát biztosít a kisebbségek számára, mivel az szerinte területi kritériumok alapján biztosított etnikai autonómiát jelent. Formailag kulturális autonómiáról van szó, ami azonban világosan a három megye területére szól, az ottani románok pedig semmilyen eszközzel nem rendelkeznek, hogy megõrizzék önazonosságukat - jelentette ki Popescu.
Az Akadémia képviselõje egy, az Etnikai ?gyek Etnikai Kutatóközpontja nevû intézmény tanulmányával érkezett az ülésre. A tanulmány bírálja a tervezet 55. cikkelyét, amely szerint a kulturális autonómia egy nemzeti közösség azon jogát jelenti, hogy saját soraiból választott szervei révén normatív és adminisztratív döntéseket hozzon nemzeti, kulturális, nyelbi és vallási ügyeiben. A tanulmány szerint ezen cikkely hatályba lépése esetén a parlament, a kormány, illetve az állami szervek általában kizárólag etnikai alapon létrejött szerveket ruháznának fel bizonyos hatáskörökkel, vagyis a kulturális autonómia tulajdonképpen politikai autonómiát jelent, ez pedig ellentétes az alkotmánynyal. A bizottságban egyébként több, mint négy év után került terítékre a kisebbségi törvény. A jogszabályt több mint hat éve terjesztette be az RMDSZ, még a Tãriceanu-kormány idején. A szenátus 2005 októberében elutasította, és négy éve porosodik a képviselõház házbizottságának állandó bizottsága archívumában. A jogszabályt egy korábbi döntés értelmében más bizottságnak nem kell megvitatnia, úgyhogy - ha idõben elkészül a jelentés - az az alsóház plénuma elé kerülhet. (Erõsödhetnek az RMDSZ pozíciói. A jogszabály kimondja, hogy az ország 19 nemzeti kisebbsége államalkotó elem. Nyelvhasználat tekintetében a közigazgatási törvény rendelkezéseit veszi át, az oktatás tekintetében az új tanügyi törvényhez hasonlít. A tervezet elõnyben részesíti azon szervezeteket, amelyek a parlamentben is jelen vannak, illetve igen szigorú feltételeket szab a szervezetalapításnak. Emellett a parlamentben mûködõ szervezeteket ismeri el az egyes kisebbségi közösségek egyetlen jogos képviselõjének. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (NKT) is csak azok a tömörülések vehetnek részt, amelyek a törvény hatályba lépésekor képviselik szavazóikat a törvényhozásban. A tervezet bevezeti a kulturális autonómia fogalmát. Ennek értelmében a kisebbségek ún. kulturális autonómiatanácsokat hozhatnak létre, a megalapítás folyamatát azonban a törvény által elismert kisebbségi szervezetnek (a magyarság esetében az RMDSZ-nek) kell kezdeményezni. Ellenzéke - az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt - azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy a kisebbségi törvény révén meglévõ pozíciói bebetonozására törekszik.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2014. július 9.

Bukarest segítségét kérik a szerbiai románok
Románia határozottabb fellépését sürgette a szerbiai Timok-völgyi román (vlah) közösség képviselője egy, a bukaresti parlamentben tartott konferencián kedden – közölte a Mediafax hírügynökség. Boian Alexandrovici román ortodox pap, a Timok völgyi román közösség szellemi vezetője a konferencián elmondta, hogy az általa 350 ezer fősre becsült közösség az asszimiláció szélére került. Hozzátette: olyan falvak vannak a Timok völgyében, ahol a szerbül nem beszélő nagyszülők, dédnagyszülők nem tudnak szót váltani a románul már nem beszélő unokáikkal. „Kétszáz éve nincs iskola, templomi szertartás a nyelvünkön. Csoda, hogy még beszélünk románul. De ha Románia, anyaországunk nem támogat, nem tudunk románnak megmaradni" – jelentette ki az ortodox pap. Boian Alexandrovici arra panaszkodott, hogy az őshonos timoki román közösség által alapított templomokat, kolostorokat a szerb ortodox egyház foglalja el, és a szerb állam megakadályozza, hogy a román közösség saját templomokat építsen. Román nyelvű ortodox egyházi szertartásokat csak a Bánság szerbiai részén élő román közösség számára engedélyezi a szerb állam.
Eugen Popescu a Román Nemzetstratégiai Központ (CRSS – alapítványi hátterű román intézmény) igazgatója a román államot bírálta, mely nem tekinti stratégiai fontosságúnak a határon túli román közösségeket. Popescu szerint a román államnak jó lehetősége van arra, hogy Szerbia európai integrációja kapcsán érvényesítse érdekeit. „A román hatóságoknak mindent meg kell tenniük, hogy Szerbia megértse: nem lehet az Európai Unió tagja, ha elnemzetietlenít egy másik népet" – jelentette ki az igazgató.
A magyarellenes megnyilvánulásai miatt ismertté vált Bogdan Diaconu szociáldemokrata képviselő, a román parlament határon túli románokkal foglalkozó bizottságának az alelnöke kijelentette: Romániának morális kötelességei vannak az olyan román közösségekkel szemben, „amelyek nem választották az ország elhagyását, hanem az igazságtalan történelmi konjunktúra következtében élnek szülőfalvaikban, szülőhazájukon kívül".
Diaconu kijelentette, Románia modell a kisebbségi jogok tiszteletben tartásában, és el kell érnie, hogy a határon túli románok is olyan jogokkal rendelkezzenek, mint amilyeneket Románia biztosít a területén élő kisebbségek számára.
MTI, Erdély.ma

2015. augusztus 13.

Sokallják a hazai kisebbségek támogatását
A Marosfőn megrendezett, határon túli románok táborának tegnapi előadói a romániai kisebbségeknek biztosított pénzt sokallták, és ezzel párhuzamosan kevesellték azt az összeget, amelyet a román állam fordít a határon túli románok támogatására.
Eugen Popescu, a Határon Túli Románokért Országos Alapítvány elnöke „rettenetes és igazságtalan diszkriminációnak” nevezte, hogy a román állam sokkal több pénzt biztosít a romániai kisebbségeknek, mint a Balkánon, Románia határai körül élő román kisebbségeknek. Példaként emelte ki, hogy az idén Bukarest 91,4 millió lejt biztosított a kisebbségeknek, 10 millió lejjel többet, mint 2014-ben olyan körülmények között, hogy a 2011-es népszámlálás adatai szerint a kisebbségek létszáma csökkent hazánkban. Mint mondta, ebből a pénzből 19,7 millió lejt az RMDSZ kapott, miközben a három székely megyében élő románok érdekeit képviselő Polgári Fórum egy lejt se kap.
A határon túl élő románok is csak 8,8 millió lejt kapnak a román államtól – tette hozzá, ami még a felét sem teszi ki annak az összegnek, amit az RMDSZ kap a román államtól – hangzott a fejtegetés a rendszerint magyarellenes és román nacionalista diskurzusoknak teret adó táborban.
Szabadság (Kolozsvár)

2017. augusztus 17.

Nemzetbiztonsági veszélyt kiáltanak a román vezetők (Marosfői Nyári Szabadegyetem)
A Hargita és Kovászna megyei román egyesületek képviselői arra figyelmeztettek tegnap a Marosfői Nyári Szabadegyetemen, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, mert egyre komolyabb kihívás számukra, hogy megőrizzék nemzeti identitásukat, ezért a román államnak határozottan fel kellene vállalnia gondjaik megoldását.
A megbeszélések során több felvetés is elhangzott, többek között Florentina Teacă tanárnő, a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ képviselője kifejtette, hogy átfogó nemzeti stratégia kidolgozására volna szükség a „kisebbségben élő”, román nemzetiségű állampolgárok „nemzeti identitáshoz való alkotmányos jogainak biztosításához” és ezeknek a jogoknak a szabad gyakorlásához. A tanárnő szerint egy, a kisebbségben élő román közösségek jogait képviselő ügyosztály létrehozása mellett államfői és miniszteri tanácsosokat kellene kinevezni, akik folyamatosan felmérnék a helyi román közösségek helyzetét, és időszakos beszámolókat készítenének, amelyek alapján különböző törvényeket kellene hozni, és intézkedéseket kellene foganatosítani a román érdekek jobb érvényesítéséért.
Gheorghe Baciu, a Népi Mozgalom Párt Kovászna megyei szenátora szerint a román államnak konkrétan fel kellene vállalnia az itteni románok problémáinak megoldását, ezért felszólította a román politikai erőket, hogy közösen lépjenek fel ennek érdekében. „Ha mi Hargita, Kovászna és részben Maros megyében is kisebbségben élünk, nem jelenti azt, hogy kevesebb jog illet meg minket, mint a Lipscani-ban vagy a Győzelem téren élő testvéreinket, nem kellene korlátokba ütköznünk saját hazánkban sem a nyelvhasználat, sem a törvény előírásainak betartása tekintetében. Arra szólítok fel tehát minden politikai erőt az országban, függetlenül attól, hogy tagja-e vagy sem a parlamentnek, hogy egyesüljünk, és fogalmazzunk meg egy közös nézőpontot az itteni románok problémáinak megoldása érdekében” – nyilatkozta Gheorghe Baciu. Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke szerint a román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak, mely probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. „Nagyon világosan meg kell értenünk: az a tény, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak a térségből, a román állam sebezhetőségét jelzi, közép- és hosszú távon ez a sebezhetőség nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Remélem, ezeket a dolgokat tudomásul veszik a román hatóságok. (...) Amennyiben eltűnnek a két megyéből a románok, etnikailag homogén terület alakul ki. Már vannak olyan szélsőséges személyek, akik azt nyilatkozzák, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések már etnikailag tiszták. Gondoljanak bele, mi történne, ha a két megyében nem élne egyetlen román sem. A két megye Románia közepén helyezkedik el, történelme jelentősen befolyásolta a román államot és a román mentalitást, a Magyar Autonóm Tartományra és a bécsi döntésre gondolok” – nyilatkozta Popescu.
Az elnök hangsúlyozta, a románok azért mennek el a térségből, mert nem tudják megőrizni identitásukat, és nem találnak munkahelyeket, „mert elutasítják őket, ha nem beszélnek magyarul”, másrészt a vidéki közösségekben magyarosodási jelenséget figyeltek meg, ahol asszimilálják a többségi lakosságot. A Hargita megyei Doboly falu esetét hozta fel példaként, ahol a román lakosság csak a templomban beszél román nyelven, egymás közt is magyarul társalognak. „Az állam többségi lakosságát a saját államában egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ez sehol máshol nem történik az Európai Unióban, a világon sehol. A román államnak intézkedéseket kell foganatosítania, mert amikor egy kisebbség jogai kiváltsággá válnak, akkor azok a kisebbségek nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg, és így vagy úgy nemzetbiztonsági veszélyforrássá válnak” – magyarázta Popescu.
A szerdai megbeszélések során a szabadegyetem résztvevői megegyeztek abban, hogy a két megye román lakosságát ugyanolyan jogok illetik meg, mint más román állampolgárokat, az államnak pedig biztosítania kell azokat az eszközöket, amelyek által megmaradhatnak ebben a térségben a románok. Többen is javasolták, hogy az állami költségvetésből különítsenek el egy bizonyos összeget a Hargita és Kovászna megyében élő románok identitásának megőrzésére.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. augusztus 18.

Ki üldözi el a románokat?
Ha augusztus, akkor Marosfő, ha Marosfő, akkor nyári szabadegyetem és a székelyföldi románok szószólóinak panaszáradata. A recept évről évre ugyanaz: felvonulnak mindazok, akik az itt élő románság képviselőinek tartják magukat, Bukarestből megérkeznek a magasabbnál magasabb rangú meghívottak, aztán durr bele, hisz csak az kerülhet a napi hírekbe, aki meredekebbet tud mondani.
A Marosfői Nyári Szabadegyetemről egyébként nem sokat tudni, nincs honlapja, közösségi oldalán tavalyiak az utolsó bejegyzések, néhány újságcikk – kizárólag a magyarellenes dörgedelmekről – jelzi létét, részleteket programjáról, célkitűzéseiről csak az ügyeletes feljelentő, Dan Tanasă oldaláról ismerhetünk meg. Itt derül ki, hogy elsősorban külföldre szakadt fiatalok számára szervezik, és az ortodox püspökségtől a híres-hírhedt, három megye románjait összefogni szándékozó civil fórumig több „jeles” szervezője, támogatója van. Az idei program egy része a határon túli románok helyzetével foglalkozik, ám a szerdai napon kimondottan a székelyföldi románok helyzetére fókuszáltak. No nem csak identitásuk megőrzésére, nehézségeikre, az alaphangot bizonyára meghatározta a moldvai katolikusok románságáról szóló előadás és Erdély „ellopásának” témája, azaz hogy miként került a visszaszolgáltatások során „idegen, ellenséges” kézbe az ősi román föld. Ebben a környezetben hangzottak el Eugen Popescunak, a Határon Túli Románok Alapítványa elnökének aggodalmai, miszerint az elmagyarosodás veszélye fenyegeti a Székelyföldön élő románokat, tömegessé vált elvándorlásuk, és ez nemzetbiztonsági kockázattá válik. Eszmefuttatása szerint azért kénytelenek máshol keresni a boldogulást, mert nem találnak munkahelyet, ha nem beszélnek magyarul.
A székelyföldi románok jelentős többségét a hatvanas évek végétől kezdődően telepítették e vidék városaiba, a kommunista gyárakat töltötték fel a lakással, állással, jó fizetéssel idecsábított „hegyen túliakkal”, a hivatalokat pedig román értelmiségiekkel. Visszavonulásuk a kilencvenes években megkezdődött, s akik maradtak, azok gyermekei az ország más részein élőkhöz hasonlóan tömegesen külföldön keresik a boldogulást. Nem azért, mert nem tudnak magyarul – hanem mert Nyugaton több pénzt kapnak munkájukért. Ha a román állam 27 éve nem Székelyföld gazdasági elsorvasztásán munkálkodna, az itt élő románoknak épp úgy, mint a magyaroknak, nagyobb esélyük, kedvük volna az itt maradásra. Ha a marosfői szabadegyetemet szervező, magukat románok képviselőinek vallókat nem az az egyetlen cél vezérelné, hogy beolvasszák, eltüntessék e földről a magyarokat, és ennek érdekében nem gáncsolnának el minden jövőbemutató elképzelést, akkor mindannyiunk számára több babér teremne. Igaz, értelmét veszítené e híres kaszt, a megélhetési románok ittléte, fölöslegessé válnának nyilatkozataik, a marosfőihez hasonló szabadegyetemek. Ők veszítenének, de mindannyian mások – magyarok és románok – nyernénk.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék