udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 212 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-212

Névmutató: Fáy Ferenc

1993. június 18.

Nagyenyed börtönében vannak a tíz éven felüli büntetésre ítéltek. Az RMDSZ képviselői mentek Nagyenyedre, hogy meglátogassák a 19 évre ítélt zetelaki Boldizsár Ferencet. Az újságírót csak különböző engedélyező telefonok után engedték be, fényképezni nem lehet. Katona Ádám megkérdezte a börtön igazgatójától, mi van a börtön kápolnájával. Az már nincs meg, lebontották. Buchwald Péter szenátor kifejtette, Boldizsár Ferenc koncepciós per áldozata. A magyarok ellen hozták ezeket az ítéleteket. Az RMDSZ harcol az ártatlanul elítéltkért, így Boldizsár Ferencért is. Elővezették Boldizsár Ferencet, aki elmondta, Csíkszeredán és Jilaván verték, itt már nem, itt dolgozhat. Most láthatta először letartóztatása után született gyermekét. Vekov Károly átadta neki a csomagot. A helyi RMDSZ ezután havonta küld neki csomagot, akárcsak a kolozsvári RMDSZ, ők a szamosújvári elítélteknek küld csomagot. /Csomafáy Ferenc: Beszélőn. Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1993. július 22.

Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. október 23.

Kolozsváron The History of International Relations in East-Central Europe /A nemzetközi kapcsolatok története Kelet- és Közép-Európában/ címmel nemzetközi kollokviumot tartottak. A konferenciát a Soros Alapítvány segítségével szervezték. Tudományosan elemezték a második világháború utáni nemzetközi viszonyokat. /Csomafáy Ferenc: Nemzetközi kollokvium Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

1993. november 26.

Kallós Zoltán eddig mintegy 30 ezer dallamot gyűjtött, ennek egy részét próbálja most közreadni. A kommunista diktatúra idején gyakoriak voltak a házkutatások, ezért Kallós Zoltán kénytelen volt anyagát Magyarországra küldeni. A hatalmas gyűjtés teljes anyaga a Magyar Tudományos Akadémiánál van, letétben. Kallós megpróbál válogatást készíteni és azt átadni a következő századoknak, hogy tudják, milyen is lehetett a népi kultúra. A pénzhiány miatt hozta létre a Kallós Alapítványt, hogy közkinccsé tehesse gyűjtését. Emellett táncházak, táborok, vetélkedők szervezés, fiatalok továbbtanulásban segítése lenne az alapítvány további célja. Megjelent az Uram irgalmazz nékünk, moldvai magyar szentes énekek és imádságok című lemeze, Budapesten kazettán kapható. Ez tulajdonképpen két csángó falu, Lészped és Klézse anyaga. További válogatások is megjelentek. Karácsonyra napvilágot lát Nem engedi Isten, hogy elveszejszenek, moldvai magyar életképek vallásos és népi szövegek "Glória, Kolozsvár" című kötete. Kallós Zoltán gyűjtései több kötetben láttak napvilágot. A Balladák könyve 1969-ben és 1971-ben /majd három kiadása Magyarországon/, Új guzsalyam mellett /Kriterion, Bukarest, 1973/ egy klézsei öregasszony teljes monográfiáját, hatalmas dallamanyagát tartalmazza. Tegnap a Gyimesben járta, gyimesvölgyi gyűjtés. /Csomafáy Ferenc: Az egyetemes európai kultúra szerves része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1993. november 30.

Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1996. március 31.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Kara és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ Közgazdasági Klubja márc. 22-23-án nemzetközi konferenciát rendezett Értéktőzsdei perspektívák Közép-és Kelet-Európában címmel. A konferencia kétnyelvű volt, román és angol. Budapestről és Prágából is érkeztek előadók. /Csomafáy Ferenc: Tízesre vizsgáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./

1996. november 2.

A Kolozsvár melletti Kisbácson minden évben megtartják a szüreti mulatságot, amikor a fiatalok népviseletben táncolnak a művelődési házban. Deák Ferenc RMDSZ-elnök és lelkes csapata minden évben jó munkát végez. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki pár mondatos köszöntőt mondott: "Azért jöttünk ide, hogy kapjunk valamit önöktől. Kapjunk egy ünnepet, kapjunk egy látványt, ennek a gyönyörű magyar népviseletnek a látványát, amellyel egyikünk sem tud betelni, mert ez csak kizárólagosan a miénk. Ez is összeköt minket. Főleg kapjuk azt, ami a legfontosabb, az együttlét örömét. A közösség örömét." /Csomafáy Ferenc: Erősödő gyökerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./

1997. június 7.

Csomafáy Ferenc kifogásolta, hogy a Kolozsváron tanuló magyar egyetemisták jó része nem jár az Egyetemi Könyvtárba, inkább a szórakozóhelyeket látogatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7-8./

1997. július 3.

Kolozsváron 1996 novembere óta nincs magyar főtanfelügyelő-helyettes. A kolozsvári főtanfelügyelő ugyanis nem akarja elfogadni a magyar jelöltet. Béres András oktatásügyi államtitkár Csomafáy Ferenc kérdésére elmondta, hogy a főtanfelügyelőnek minősítési joga van, így beleszólhat a kinevezésbe. Reméli, hogy megoldódik a kinevezés kérdése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1997. július 17.

Az SZKT júl. 12-13-i ülésének vitáiról mondta el véleményét négy résztvevő. Dézsi Zoltán, az SZTK elnöke kiemelte, hogy oda kell figyelni azokra, kik kritikusabban közelítenek a kérdésekhez. Dr. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő Katona Ádámot C. V. Tudorhoz hasonlította, "aki pontosan ilyen bohóca a román politikai életnek", továbbá elmondta Katona Ádámról: "tudjuk, szellemileg, lelkileg beteg ember". Bárányit még jobban elszomorítja "Tőkés Lászlónak a zavaros hozzáállása a kérdéshez". Tőkés László döntse el, hogy tiszteletbeli elnök akar-e lenni vagy pedig az RMDSZ ellenzékének a vezetője, javasolta Bárányi. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy sértő hangnemet nem szabad használni ebben a testületben. Egyfajta számonkérő fenyegetőzés is történt, Verestóy Attila szenátor tett ezt. A képviselő szomorúnak tartja, hogy Markó Béla elnök hangot adott az RMDSZ-szakadás igényének is. Varga Attila parlamenti képviselő szerint nem "hozzánk méltó színvonalú politikai vita" volt. A legfájóbb, hogy "ellendrukkerek jelentek meg saját köreinkben". /Csomafáy Ferenc: politikusaink az SZKT-ról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

1997. július 23.

A vallásügyi államtitkár hívta össze azt a megbeszélést, melyen megjelent a Romániában bejegyzett 15 egyháznak egy-egy képviselője, akik kifejthették véleményüket a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. Az 1993-ban kidolgozott tervezet szövegét újratárgyalták. Előzőleg a történelmi egyházak püspökei egyeztető tárgyaláson vettek részt, ahonnan egységes szövegtervezettel érkeztek a megbeszélésre. A törvénytervezet 78 paragrafusából 30-at tárgyaltak meg. Az ortodox egyház ragaszkodott ahhoz, hogy a hivatalos nevük nemzeti egyház legyen. A többi egyház képviselői tiltakoztak, azzal érveltek, hogy ezzel megszűnik az alkotmányos elv, hogy minden egyház egyenlő. Minden érvelés ellenére az ortodoxok ragaszkodtak javaslatukhoz. /Csomafáy Ferenc: Krisztus palástjának szaggatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1997. október 12.

Magyar Bálint okt. 12-én Kolozsváron nyilatkozott, kiemelve az ilyen szemináriumok jelentőségét. "Eddig e rendezvényeknek sajnos csak magyarországi történetük volt", jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja az "önálló magyar egyetem létrehozásának kérdését.", azt, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül kialakuljon a belső autonómia. "Jó lenne, ha minden visszahúzó erő ellenére ezt a folyamatot nem lehetne megállítani." /Csomafáy Ferenc: Magyar Bálint az önálló egyetemről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1998. január 7.

Selmeczi György karmester hetedik éve rendszeresen visszajár Kolozsvárra, az Állami Magyar Operába. Szoros a kötődése a városhoz, az intézményhez vallotta. Páratlan "szellemi és lelki energia van ebben a társulatban. Hihetetlen áldozatvállalással és nagyon komoly erkölcsi tartással próbálják megőrizni azt a színvonalat, melyet elődeik rájuk hagytak." Selmeczit belső kényszer hozza mindig haza. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a társulat felkészüljön azokra a radikális változásokra, amik bekövetkeznek. Ezeket a változásokat Selmeczi Magyarországon és Nyugat-Európában már végigélte. Ha nem készülnek fel, akkor itt ugyanazok a sorscsapások következnek be, mint Magyarországon vagy más rendszerváltó országokban, ahol művészegzisztenciák tragikus módon mentek rá arra, hogy nem tudtak váltani. Vége annak a korszaknak, amikor a kolozsvári Magyar Opera nemzetiségi hídfőállás volt. Kettős funkciót kell ellátni: nemzetközi összehasonlításban színvonalas előadást kell létrehozni, ugyanakkor a népszínházi funkciónak is meg kell felelni. Újra szükség lesz székelyföldi turnéra. /Csomafáy Ferenc: Egy ügyet szolgálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1998. május 22.

Május 22-23-án tartják meg Kolozsváron és Szabéden a hagyományossá vált Szabédi Napokat, az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia, a Mûvelõdés és a Korunk Stúdió közös szervezésében. A '98-as Szabédi Napok keretében a fennállásának 50. évfordulójához érkezett Mûvelõdés jubileumát is megünneplik, amit a rendezvénysorozat címe is tükröz: Nyelv, dallam, irodalom - 50 éves a Mûvelõdés. Május 22-én az Unitárius Püspökség Imatermében tudományos ülésszakra került sor, amelyen Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke és Kántor Lajos, a Korunk fõszerkesztõje és az Anyanyelvi Konferencia társelnöke mondott bevezetõt. A "Szabédi napjai" c. kötet bemutatása után hazai és magyarországi Szabédi-kutatók tartottak tudományos értekezéseket, majd a részvevõk megkoszorúzták a tragikus sorsú költõ és irodalmár sírját a kolozsvári Házsongárdi temetõben. A tudományos ülésszak délután a Bölcsészettudományi Kar épületében folytatódott. Május 23-án "Mûvelõdés 50" címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a kultúra támogatásáról a Györkös Mányi Albert Emlékházban, majd a részvevõk a Szabédi Emlékháznál koszorúznak. Ugyanaznap Szabédon, az unitárius templomban az író szülõfalujában megemlékeznek a falu nagy szülöttérõl, ezt követõen pedig a Mûvelõdési Házban bemutatják a "Szabédi napjai" és a "Szigetek a holttengerben" c. köteteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1269. sz./ Pomogáts Béla a Szabédi emlékháznál mondott beszédében hangsúlyozta, hogy ez a ház az egész erdélyi magyar irodalom tulajdonává válik. Itt lehet majd hozzáférni az erdélyi magyar irodalom dokumentumaihoz, Szabédi László hagyatéka, majd más írók hagyatéka révén. Ide jöhetnek majd a kutatók. /Csomafáy Ferenc: A Szabédi-emlékház megkoszorúzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1998. június 8.

Jún. 4-én Bukarestben újabb megbeszélést hívta össze Cserehát ügyében, melyen jelen voltak az építtető Aris Rt. és az apácák képviselői is. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a csereháti ügy jogi képviselője elmondta, hogy az épület még nem készült el és csendőri felügyelet alatt áll továbbra is. Az épület üzemeltetése, fogyatékos gyermekek ellátása horribilis pénzekbe kerül, az adományozó erre nem gondolt, nincs is pénze az üzemeltetésre. Az ellentábor nem akarja, hogy az épület a fogyatékos gyermekeket szolgálja. /Csomafáy Ferenc: Cserehát - zsandárok nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1998. augusztus 4.

Csomafáy Ferenc Kelemen Hunor művelődési államtitkárnak tette fel a kérdést: mikor határozzák el Tompa Gábor leváltását a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatói posztjáról. Egyhamar erre nem kerül sor, válaszolta Kelemen Hunor. A műsorpolitikát nem a minisztérium határozza meg, hanem a színház igazgatója, művészeti vezetője és főrendezője /Kolozsváron mindhárom funkciót Tompa Gábor tölti be./ Tompa Gábor mint művész, kiemelkedő egyéniség, ismerte el Csomafáy, de a színház közönsége elpártolt, a színház üres. Kelemen Hunor egész védőbeszédet tartott Tompa Gábor mellett, kiemelve, hogy vezetésével a kolozsvári színház belekerült az európai színházi vérkeringésbe, Spiró-darabokat játszik. Az sem baj, hogy kevesen jönnek a színházba, hiszen az egész világon csökken a színházba járók száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

1998. augusztus 26.

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és a rektorátus részéről a magyar nyelvű oktatásért felel. A BBT-n 4000 helyre lehet felvételizni, ebből csaknem 800 hely a magyar nyelvű szakoké. A több mint 80 szakból 38 szakon lehet teljesen magyar nyelvű képzéssel diplomát szerezni. Szilágyi felsorolta a magyar nyelven is induló szakokat. A magyar nyelvű jogászképzés nem indult meg. Az RMDSZ kérésére a minisztérium most is biztosít 50 helyet, azonban a jogi kar ellenállása miatt nem indulhat meg a magyar nyelvű képzés. A közgazdasági karon tavaly nem sikerült megindítani a magyar tagozatot, Szilágyi reméli, hogy idén indulnak magyar csoportok. A BBT szenátusában a magyar tanárok 18 %-ost képviselnek, az egyéb nemzetiségek 2 %-ot, a 80 %-os többséget a románok alkotják, ez érvényesül a szavazásoknál. Szilágyi ismételten hangsúlyozta, hogy a kétmilliós magyarságot megilleti az önálló magyar egyetem. /Csomafáy Ferenc: A mi dolgaikban mi dönthessünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1998. szeptember 3.

Traian Basescu miniszter, tudomást szerezve arról, hogy emberei leszerelték és el is vitték Kőrösfőről és a hozzá tartozó Sárvásárról a falu nevét magyarul jelző táblákat, azonnal utasítást adott, hogy szereljék vissza a helységnévtáblákat. /Csomafáy Ferenc: Le-leszerelgetünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1998. október 7.

Hatalmas tiltakozási akció indult el a Petőfi-Schiller egyetem bejelentése után. Kolozsváron mindegyik román politikus nyilatkozott, az újságok pedig idézték őket, mindegyikük elutasította ennek az egyetemnek a gondolatát. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tiltakozó nyilatkozatot szerkesztettek és gyűlnek az aláírások. /Csomafáy Ferenc: Egyszínűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1998. október 20.

A Reform Platform rendezvényéről jelentette ki Borbély Zsolt: "az a tény, hogy a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára megtisztelt jelenlétével rendezvényünket, önmagában rangot ad ennek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levélben üdvözölte kezdeményezésüket és magyarországi gazdasági szakemberek is itt voltak. A jelenlévők egyetértetek azzal a programmal, amelyet Borbély Zsolt így fogalmazott meg: Vissza a programhoz. Németh Zsolt mondta, hogy az RMDSZ programjának egyetlen pontja sincs, amelyet ne támogatna a magyar kormány. A románsággal kapcsolatban sikeresnek nevezhető Frunda György kampánya, hozzásegített ahhoz, hogy a román közvélemény meggyőződhessen arról, nem az a cél, amit a jelenlegi ellenfél állít. Kompromisszumra van szükség a román fél akarata és az ideális megoldás között. A román fél a beolvasztásra törekszik nyolcvan éve, a járható út az autonómia, amilyen például Dél-Tirolban van. Borbély hangsúlyozta, hogy erő felmutatása nélkül nem lehet politizálni. "Az RMDSZ erőt tud felmutatni közössége megszervezésével." A Brassóban tartott kongresszuson bekerült a programba az erők fölmérése, de ezt a jelenlegi vezetés nem teljesítette. Jelenleg az emberekben olyan mértékű a csalódottság, "hogy nagyon nehéz őket megszólítani." /Csomafáy Ferenc: Megtalálni a kölcsönös engedményeket? - Reform Platform utáni beszélgetés Borbély Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-212




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék