udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Fûzfa Balázs

2011. május 8.

Irodalmi konferencia Nagyváradon
Nagyvárad - A Magyar Irodalomtörténeti Társaság védnökségével A 12 legszebb magyar vers konferenciasorozat nyolcadik állomásaként három napos konferenciát tartottak ?rmindszenten, Nagykárolyban illetve Nagyváradon.
Magyar tanárok, irodalomtudósok, diákok és verskedvelõ magánszemélyek részvételével vasárnap Nagyváradon, az Ady Endre Líceumban zárult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság védnökségével az ?lményközpontú irodalomtanítási program keretében szervezett három napos irodalmi konferencia. A Fûzfa Balázs irodalomtörténész nevéhez köthetõ, még 2007 õszén kezdõdött rendezvény- és konferenciasorozat célja, hogy kísérletet tegyen a magyar irodalmi kánon tizenkét remekmûvének újraértelmezésére. A versek közismert és kedvelt költemények, az egyetemi képzés és a középiskolai tananyag fontos darabjai. Az idei téma a Kocsi-út az éjszakában címû ismert Ady-vers volt, melyet három napos konferencián veséztek ki a résztvevõk. Az elõadás-sorozatot Ady életútjának három fontos helyszínén: ?rmindszenten, Nagykárolyban és Nagyváradon szervezték meg.
Tízperces elõadások
A vasárnapi, nagyváradi program a Szent László Gimnázium diákjainak mûsorával kezdõdött a költõ nevét viselõ tanintézet dísztermében. Ezt követõen tíz-tíz perces elõadások követték egymást. Szó volt többek között a versben megtalálható motívumokról, az Ady-versek tanításának lehetséges eszközeirõl, a középiskolai irodalomoktatás közhelyeirõl, stb. Fûzfa Balázs Google és MaGoogle fia vagyok én.címmel tartott elõadást, melyben egyebek mellett arról beszélt, hogy meglátása szerint a diákok újra elkezdtek érdeklõdni Ady költészete iránt. Tóth Márta, az iskola igazgatónõje házigazdai minõségében köszönte meg az elõadóknak a közremûködését és egyben a magyarországi meghívottaknak bemutatta az iskolát, illetve felvázolta a nagyváradi közoktatás helyzetét is. Végül a délelõtti programot az adysta diákok mûsora zárta.
Mészáros Tímea
erdon.ro

2011. május 10.

Szavakból katedrálist építeni
Közel nyolcszáz diák szavalta el közösen Ady Endre Kocsi-út az éjszakában címû versét tegnap koradélután a nagyváradi színház elõtt. A versmondást Jordán Tamás Kossuth-díjas színmûvész irányította, vezényelte le. A jelenlévõk meghitt, különleges pillanatokat élhettek meg. Az akció része volt A 12 legszebb magyar vers elnevezésû programnak. Második alkalommal tartottak közös versmondást határon túli városban. Erdélyben és a Partiumban a váradi esemény premier volt.
Délelõtt konferenciáztak az Ady Endre Líceumban: az iskola névadójának költészetével foglalkozó elõadások hangzottak el. Délután három órára lett meghirdetve A Nagy Versmondás. Az eseményeket a Magyar Irodalomtörténeti Társaság szervezte az Ady-líceummal és a Szent László Gimnáziummal közösen. A színház elõtt fél három után már javában gyülekeztek a diákok, tanárok és persze az érdeklõdõk. Az ember nem is gondolná, milyen rengetegen elférnek a teátrum lépcsõin. A nyolcadikos és középiskolás diákok szépen rendezett, tömött sorokban várakoztak. ?rkeztek fiatalok Szentesrõl, Nagykárolyból, Szatmárnémetibõl. Az Ady-líceumból háromszázan, a Szent László Gimnáziumból százan vettek részt A Nagy Versmondásban. Csatlakoztak a város és a megye más magyar tagozatos tanintézeteibõl is szavalók. Az eseményrõl a Magyar Televízió stábja is felvételt készített.
Nem sokkal 15 óra után megkezdõdött a versünnep. Elõször Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere köszöntötte a több száz résztvevõt. Hangsúlyozta: Adyval együtt gondolkodni jó. Ady a mienk, valamennyi magyar emberé. ?gy lehet igazán a mienk, ha verseit égetjük bele emlékezetünkbe, lelkünkbe. Az elöljáró utalt a Kocsi-út az éjszakában egyik verssorára is (Minden láng csak részekben lobban), hangsúlyozván: a lángnak lobognia kell - részben vagy egészben.
Ezután Fûzfa Balázs irodalomprofesszor, A 12 legszebb magyar vers programvezetõje arról szólt: a szó ereje összetart bennünket.
Végül következhetett maga a versmondás. Jordán Tamás nagyon tudta buzdítani, lelkesíteni az egybegyûlt ifjakat. A Kossuth-díjas színész a diákokkal szemben állt meg, hogy levezényelje az együttes szavalást. Mellette felsorakozott fiatalok tartották a jókora pannókat, amelyeken láthatók voltak nagy, jól olvasható betûkkel a kiválasztott Ady-vers sorai. Néhány próbát is tartottak, Jordán megértéssel, humorral hangolta rá a diáksereget a versre. Amikor õ intett, akkor kellett elmondani a következõ verssort. A színész megjegyezte: nagy élmény és szerencse, hogy részt vehetnek egy ilyen jellegû programban. Hozzáfûzte: itt most szavakból építünk egy katedrálist. Magával ragadó élmény volt, ahogy mintegy nyolcszázan egyszerre, nagy odafigyeléssel és fegyelmezettséggel mondták el a strófákat. Jordán Tamás megköszönte a diákoknak a szavalást, megjegyezte, hogy legyen a felújított színház a város szellemi életének központja, majd búcsúzóul elmondta József Attila A számokról címû versét.
Az esemény után mind Jordán Tamás, mind Fûzfa Balázs azt nyilatkozta: a határon túl az együttes versmondás mindig megindítóbb, mint az anyaországban megtartott akciók. Várad lehetett egyébiránt a második határon túli helyszín, az elsõ Szabadka volt.
Tóth Hajnal, Reggeli ?jság
Erdély.ma

2011. május 13.

Totális veszélyben van a magyar irodalom
Nagyvárad - A tizenkét legszebb magyar vers összeállításával is az irodalom megmentéséért küzd Fûzfa Balázs anyaországi irodalomtörtnész, akivel a Nagy versmondás rendezvénysorozat nagyváradi alkalma után készítettünk interjút.
- Hányadjára van Váradon, és hogyan fogadták önt és újító szellemben írt magyar irodalomtankönyveit?
- Azt hiszem már negyedszer vagyok Váradon elõadást tartani. Nagy örömmel jövök ide. ?gy érzem néha, hogy hazajövök. Váradot én egy nagyon rokonszenves városnak tartottam akkor is, amikor még nem ismertem ennyire, de most már lassan az utcák is ismerõsek lesznek, és eligazodom a városban. Megható számomra, amilyen szeretettel fogadnak az iskolában a diákok is a tanárok, és igazi szellemi élményt jelent nekem az a nyitottság, ami itt megnyilvánul irányomban. Nekem az a legmegdöbbentõbb, ahogyan az itteni diákok és a tanárok az új típusú irodalomtankönyv iránt érdeklõdnek. Ilyenfajta nyitottságot Magyarországon nem tapasztalok. Ott sokkal jobban ragaszkodnak a régi, megszokott sémákhoz, könyvekhez, irodalomtörténet tanításhoz. Az én könyveim nem ilyenek, és Nagyváradon nekem mindig az az érzésem, hogy itt az emberek fogadókészsége az innovációra sokkal jobb, mint Magyarországon. Ez biztos abból is adódik, hogy önöknek sokkal nehezebb volt nagyon sokáig itt élni, és jobban megszorítottak voltak szellemi és fizikai értelemben egyaránt, és ebbõl adódóan sokkal tágabb a látókörük, és ebben az új, sokszínûbb világban, amelybe mindannyian belecsöppentünk, önök szabadabban bánnak a térrel, az idõvel, a szellemi dolgokkal.
- Miért tartotta szükségesnek az új tupusú irodalomtankönyvek megírását?
- Azért, hogy a mai gyerekek közelebb kerüljenek az irodalomhoz, és azért, hogy valamit megmentsünk az irodalomból a jövõ számára. Az irodalom mostanában presztizsvesztésen megy át, sõt, totális veszélyben van: kisöprik nemcsak az iskolából de még a padlásról is. ?rzésem szerint ezt majd önök is át fogják élni öt-tíz év múlva. Magyarországon szeptembertõl a szakmunkás-képzésben megszüntették az irodalomoktatást. Vagyis Madáchról, Adyról, Babitsról, Petõfirõl a jövõ kõmûvesei, esztergályosai nem hallanak egy szót sem.
- Ez ellen nem tiltakozott senki?
- Az a döbbenetes, hogy nem! Az érthetõ, hogy a tanárok féltik az állásukat, de ez az egzisztenciális félelem már olyan mértékû, hogy még azt is lenyomják a torkukon, ha huszonnyolcra emelik a heti óraszámot, ami õrületesen magas szám. ?n most kérdeztem egy itteni kollégát, aki azt mondta, hogy fõllású tanárnak heti tizennyolc órja van.
- A tankönyvek segíthetnek valamit ebben a nehéz helyzetben?
- ?n ezt azért csinálom, mert úgy gondolom, hogy ha mi felnõttek megtanulunk kicsit tanulni a gyerekektõl, elfogadni azt a világot, amelyben õk élnek, elismerve a vizuális kultúra fontosságát, ha megtanulunk mi is az sms-nyelven mi beszélni, és ha egy kicsit elfogadjuk azokat az értékeket, amelyek számukra fontosak, akkor kapunk tõlük esélyt arra, hogy valamit õk is elfogadjanak abból, amit mi fontosnak tartunk. Másképp nem megy.
- Ahhoz, hogy azt irodalom elfogadottá váljon, az irodalomoktatás helyett nem az irodalomnak magának kellene maivá válnia?
- Az irodalom részben már megcsinálta a modernizációt, gondoljunk a posztmodern irodalomra. De a magyartanárok szinte kevesebb posztmodern irodalmat olvasnak mint a diákok. Az érettségi kényszerére hivatkoznak, és emiatt gyakorlatilag ?rkény Istvánnál véget ér a tanítás.
- Milyen szempontok vezérelték a tizenkét legszebb magyar vers listájának összeállításakor?
- A legfõbb szempontjaim közé tartozott az, hogy a vers minél szélesebb körben ismert legyen, és benne legyen az általános vagy középiskolai oktatásban. A lista összeállításánál arra is törekedtem, hogy az inspirálja a tudósokat is új szempontok figyelembevételére. Miután már megvolt a tucat megnéztem az évfordulókat, és annak alapján állítottam fel a Nagy versmondás sorrendjét. De hangsúlyozom, hogy sem a lista, sem a sorrend nem egy rangsor.
Pap István
A tizenkét legszebb magyar vers (a költõk nevének ábécé sorrendjében)
Ady Endre - Kocsi-út az éjszakában
Arany János - Szondi két apródja
Babits Mihály - Esti kérdés
Berzsenyi Dániel - A közelítõ tél
József Attila - Eszmélet
Kosztolányi Dezsõ - Hajnali részegség
Nagy László - Ki viszi át a Szerelmet
Petõfi Sándor - Szeptember végén
Pilinszky János - Apokrif
Radnóti Miklós - Levél a hitveshez
erdon.ro



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék