udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Fülei Szántó Endre

2001. július 5.

A Bukaresti Tudományegyetemen az 1989 végi változás egyik jele, hogy 1990-ben az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar keretében Hungarológiai Tanszék kezdte el működését, négyéves tanulmányi időtartammal. A hungarológiai központok egyik láncszeme a bukaresti tanszék, amely több funkciót is betölt; oktató-, kutató- és dokumentációs központ is egyben. - Az előzmény: 1957-ben alakult meg Bukarestben a magyar nyelv és irodalom szak. 1969-ben Szabó Zoltán professzor vezetésével újjáalakult a magyar tanszék. Azóta államközi szerződés keretében magyarországi vendégtanárok is segítik a máig nem elégséges létszámú oktatói közösséget. Bereczki Gábor, Hopp Lajos, Gergely Gergely, Károly Sándor, Kovács Ferenc, Kispéter András, Lengyel Zsolt, Fülei Szántó Endre, Martos Gábor, Hajdú Mihály és mások járultak hozzá ahhoz, hogy színvonalas legyen a magyar nyelv és kultúra oktatása Bukarestben. 1990-ig mellékszak a magyar Bukarestben. Főleg román anyanyelvűek jelentkeztek ide. Évfolyamonként 38-40 diák végzett. 1975-től a Keleti Nyelvek Tanszékbe beolvasztva, részlegként folytatta munkáját a magyar tanszék 1990-ig. 1980-tól kezdve csak kétévenként hirdettek felvételit a magyar mellékszakra, 1987-től már nem volt beiskolázás, 1989-ben egyetlen évfolyam volt csak magyar mellékszakon. - Az utóbbi időben évente húsz diák juthatott be magyar főszakra. Többségük a Székelyföldről jött, magyar anyanyelvű. Két éve annak, hogy tíz körülre tehető a bejutott román anyanyelvű hallgatóink száma. Egyik sajátossága a bukaresti hungarológiai tanszéknek, hogy nem magyar anyanyelvűek képzésére ugyancsak vállalkozik. A másik jellegzetessége, hogy a magyarságtudományban jártas szakemberek, kutatók képzését szintén feladatának tartja. Nem csupán magyartanárok felkészítését végzi, de egy új levéltáros, könyvtáros, népművelő és fordító nemzedékét is. A Hungarológiai Tanszék jól együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karának két magyar tanszékével és Magyarország több felsőoktatási intézményével. Molnár Szabolcs a tanszékvezető. A lehetőségekhez mérten - tehát nem túl gyakran - magyarországi részképzésre is küldenek hallgatókat. A magyarságtudományon belül elsősorban a következő kurzusok vannak: irodalomtörténet, irodalomelmélet, nyelvészet, folklór, etnológia, művelődéstörténet. Az utóbbi időben magyar történelem témájú előadásokra is sor kerülhetett Demény Lajos professzornak köszönhetően, aki időnként itt tanít, csakúgy ahogy tették egy ideig például Péntek János és Szilágyi Sándor Kolozsvárról. Az utóbbi években Lengyel Zsolt Veszprémből, Bereczki Gábor Észtországból, Kotics József Debrecenből, Voigt Vilmos Budapestről, Keszeg Vilmos pedig Kolozsvárról tartott előadást diákjainknak. /Zsigmond Győző: Hungarológusképzés Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2005. március 19.

Váradi Péter Pál veszprémi agrármérnök, fotóművész és felesége, Lőwey Lilla történelem–magyar szakos tanárnő Erdély vidékéről képes kalauzt szerkesztettek. A Magyar Örökség-díjat idei 38. döntésük alkalmával a Sárospataki Református Kollégium, Csík Ferenc úszóbajnok (post mortem), Olofsson Károly bencés szerzetes, Fülei Szántó Endre nyelvtudós (post mortem), Borsa Gedeon bibliográfus és Zsögödi Nagy Imre festő-grafikus művész (post mortem) kitüntetésével együtt Váradi Péter Pálnak ítélték oda. Váradi Péter Pál 1968-ban Nagyváradról Moldvába kényszerült munkát vállalni, majd innen telepedett át Magyarországra 1972-ben. Feleségével, Lőwey Lillával készíti az Erdély – Székelyföld honismereti és irodalmi fotóalbum-sorozatot, amelynek napjainkig tizenkilenc kötete jelent meg. A Sepsiszentgyörgy és vidéke album megjelenését őszre tervezik, idén a könyvesstandokra kerül Sepsiszentgyörgy ké­pes krónikája, s ezzel párhuzamosan készül Sepsi­illyefalva honismereti képes könyve is. A házaspár Szováta közelében épített hétvégi háza is lehetségessé teszi a székelyföldi-erdélyi tartózkodásukat. Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Erdély-Székelyföld újkori képi-költészeti felfedezésében úttörő munkát végez. /Sylvester Lajos: Erdély újabb kori képes költészete (Váradi Péter Pál Magyar Örökség-díjas). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék