udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51

Névmutató: Für Lajos

1990. június 7.

Jún. 7-én Moszkvában, a Varsói Szerződés /VSZ/ Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Gorbacsov kijelentette: nem tartja célravezetőnek a VSZ feloszlatását. Megjegyezte, hogy washingtoni látogatásán Bush elnök elmondta: továbbra is számolnak a Varsói Szerződéssel. Antall József miniszterelnök javasolta különbizottság létrehozását a szervezeten belüli katonai együttműködés felszámolásának elemzésére, egy másikat a VSZ funkciójának megvizsgálására. Iliescu elnök tanácskozott Gorbacsovval, aki meghívta a román elnököt hivatalos moszkvai látogatásra. Ugyanezen a napon Moszkvában román kezdeményezésre Victor Stanculescu védelmi miniszter találkozott Für Lajos honvédelmi miniszterrel. Für Lajos magyarországi látogatásra hívta meg Stanculescut. /A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1990. június 27.

Antall József miniszterelnök és Für Lajos honvédelmi miniszter jún. 27-én meglátogatta budapesti szállásán Sütő András írót, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1990. október 18.

Für Lajos honvédelmi és Victor Stanculescu román nemzetvédelmi miniszter munkatalálkozót tartott Gyulán és Aradon. Aradon Für Lajos okt. 18-án megkoszorúzta az aradi vértanúk emlékhelyét. /MTI/

1990. december 18.

Nemrégiben Borsits László altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke meghívására Budapestre látogatott Vasile Ionel vezérezredes, a román hadsereg nagyvezérkari főnöke, megbeszélésük után aláírták a két hadsereg közötti együttműködési megállapodás függelékét. Ez alkalommal Für Lajos honvédelmi miniszter aláírta az egyezményt /dec. 14-én/, majd Bukarestben Victor Stanculescu védelmi miniszter is aláírta, így hatályba lépett a katonai egyezményt írt alá, amely hozzá fog járulni a bizalom növeléséhez. /Magyar-román katonai együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1991. május 14.

Románia nemrégen kinevezett nemzetvédelmi minisztere, Constantin Nicolae Spiroiu altábornagy Budapestre érkezett, találkozott Für Lajos honvédelmi miniszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

1991. július 28.

Júl. 28-án többezer ember gyűlt össze Fehéregyházán és Segesváron, hogy Petőfire emlékezzen, köztük volt Kányádi Sándor költő és Für Lajos honvédelmi miniszter Budapestről. Markó Béla szenátor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1992. február 21.

A román külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozatot tett közzé febr. 21-én este, mely szerint "mély aggodalommal" vettek tudomást a magyar kormány egyes tagjainak nyilatkozatairól. A nyilatkozat Für Lajos honvédelmi miniszter febr. 14-i miskolci beszédét és Entz Géza államtitkárnak a Magyar Hírlap febr. 19-i számában megjelent interjúját támadta, melyek a román állásfoglalás szerint "a szomszéd ország külpolitikai irányulása destabilizáló hatású Kelet-Európa és sajátosan Románia békéjére és biztonságára". A nyilatkozat szerint Für Lajos kijelentette, hogy a kárpát-medencei magyarság védelme a magyar nemzetbiztonság elválaszthatatlan része. A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint ez összeegyeztethetetlen a Helsinki Záróokmánnyal. "Aggodalmunk, amelyet a magyar kormány két tagjának az állásfoglalása után érzünk, onnan ered, hogy azok napnál világosabb revizionista tendenciát fejeznek ki." "Sajnos, ezek a korántsem elszigetelt nyilatkozatok megerősítik a román közvéleményben amúgy is elterjedt véleményt, miszerint a magyar kormánytagok a Romániához kötődő viszonyukat területi követelések rendszerében képzelik el, miáltal alányúlnak mind a román szélsőséges nacionalistáknak, mind a romániai magyar szélsőséges nacionalizmus híveinek." /A Külügyminisztérium nyilatkozatának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ A román külügyi vádaskodás valótlanságát mutatja a Für Lajos miskolci beszédéből való részlet: "Végül, de nem utolsósorban a magyar nemzet biztonságának van egy sajátos, egy különleges, úgy is mondhatnám, hogy csak ránk, magyarokra jellemző feltétele és tényezője. Az nevezetesen, hogy a magyar nemzet itt a Kárpát-medencében egy nyelvnemzetet jelent. Egy olyan nemzetet, amelynek, sajnos, egyharmada a trianoni békediktátummal kisebbségbe került. És a magyar nemzet biztonságának, megtartásának elengedhetetlen része és eleme az egész magyarság megőrzése itt a Kárpát-medencében. A magyar kormánynak és a magyar parlamentnek, bármilyen magyar politikának is ma ebben a rendkívül átmeneti, rendkívül képlékeny korszakban mindent el kell követnie, minden törvényes, minden diplomácia eszközt fel kell használnia annak érdekében, hogy a kisebbségeink veszélyeztetettsége megszűnjön, hogy a kisebbségeink fennmaradásának feltételeit garantálni tudják, garantálni tudjuk. Innen is és a világból egyaránt." /Für Lajost támadják. A kisebbségek védelmében. = Pesti Hírlap, febr. 19./

1992. február 24.

Febr. 24-én a Vatra Romaneasca közleményében sietve csatlakozott a febr. 21-i külügyminisztériumi közleményhez: Für Lajos honvédelmi miniszter és Entz Géza államtitkár egyes kijelentéseit ők is Románia belügyeibe való durva beavatkozásnak nevezték. /Pesti Hírlap, febr. 26./ A román külügyminisztériumi közlemény szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1992. február 25.

Romulus Vulpescu szenátor febr. 25-én a parlamentben hadüzenetnek nevezte Für Lajos honvédelmi miniszter és Entz Géza államtitkár beszédeit és immár másodszor a szenátus ülésén követelte, hogy a drasztikus intézkedéseket kell hozni a magyarok ellen: le kell zárni a határokat, a magyarországi turistákat haza kell küldeni és magyarok számára internáló táborok létrehozását sürgette: a "közismerten bujtogató magyar vezetőket internálni kell". Volt már ilyenre példa, Churchill a maga idejében internálta az összes, angol földön élő németet. Ugyanígy kell semlegesíteni - állította Vulpescu ? "a mai neohorthysta ügynöket". Vulpescu tehát a magyarok számára Gulág létrehozását látja szükségesnek. Mindezt elmondta és nem akadt a szenátusban egyetlen ember sem, aki ellentmondott volna. /Román Győző: Gulág, csak magyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., Vasárnapi Hírek (Budapest), ápr. 19./

1992. február 27.

A román külügyminisztérium febr. 21-i nyilatkozatát, amely Für Lajos és Entz Géza kijelentéseire reagált, személyesen Adrian Nastase külügyminiszter hagyta jóvá, hangsúlyozta Gheorghe Tinca külügyi államtitkár. A nyilatkozta belpolitikai időzítésére vonatkozóan Tinca megjegyezte, hogy a külügyminisztérium nem politikai vákuumban dolgozva védi nemzeti érdeket. Tinca sajtókonferenciája előtt fogadta az Országgyűlés magyar-román baráti csoportjának Bogdán Emil MDF-képviselő vezette küldöttségét. /Mag Péter: Bukaresti magyarázta a hosszú közleményre. = Népszabadság, febr. 27./

1992. február 27.

Az országos román napilapok foglalkoznak Für Lajos és Entz Géza kijelentéseivel, a lapokban gyűrűzik a gyűlölködés, kiátkozás, rémisztgetés. /Kiss Zsuzsa: Magyarellenes hangulatkeltés Bukarestben. = Magyar Nemzet, febr. 27./

1992. február 28.

Für Lajos honvédelmi minisztert és Entz Gézát az utóbbi időben példa nélküli támadások érték a román sajtóban. Mi áll az újabb magyarellenes támadások mögött, kérdezte az MTI Entz Gézától, a határon túli magyarság ügyével foglalkozó politikai államtitkártól. A helyhatósági választások során bontakozott ki az éles magyarellenes és Magyarország-ellenes kampány, amely arra irányul, hogy a nacionalista erők újabb pozíciókat szerezzenek. A két román külügyminisztériumi állásfoglalás ezzel van összefüggésben. A konkrét vádakat illető hangvétel a Ceausescu-korszakot idézi. A nemzetközi diplomáciai szokások semmibevételéről tanúskodik a nagykövetség emlékeztetőjének az a megállapítása, hogy Entz Géza több turistajellegű utazást tett Romániában, közben politikai tevékenységet folytatott. A jövőben a román hatóságok nem tolerálják az ilyen helyzetet és azon magyar hivatalos személyiségek akik Romániába meghívó nélkül érkeznek, még ha diplomata útlevéllel utaznak is, persona non grátának lesznek nyilvánítva és a jövőben megtiltják nekik a Romániába való belépést. Ehhez csak annyit fűzött Entz Géza, hogy az elmúlt évben kétszer járt Romániában. Májusban, az RMDSZ meghívására, akkor számos román személyiséggel, többek között Teodor Melescanu külügyi államtitkárral tárgyalt. Szeptemberben a gyulafehérvári római katolikus érsekség meghívásának tett eleget. Mindebben semmi sértő nincs és nem ütközik a román törvényekbe - Entz Géza lát esélyt a kapcsolatok javítására, hiszen napirenden van az alapszerződés kidolgozása. / Entz Géza nyilatkozata a román vádaskodásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1992. február 29.

Für Lajos honvédelmi miniszter helyett Annus Antal altábornagy, államtitkár utazik Bukarestbe, hogy részt vegyen a nyitott égbolt rendszerről szóló szimpózium megnyitásán. /Für helyett Annus utazik Bukarestbe. = Népszabadság (Budapest), febr. 29./

1992. március 3.

Adrian Nastase külügyminiszter Genfben részt vett az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága ülésén. A román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./

1992. március 5.

Adrian Nastase külügyminiszter márc. 5-én a román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Nastase szerint egyes magyarországi erők olyan nemzetközi helyzet kialakítására törekednek, amely "indokolttá" tenné a határ "békés" módosítását. Azt a benyomást akarják kelteni, hogy az erdélyi magyar kisebbség üldözésnek van kitéve. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román Külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. Nastase szerint "olyan helyzettel van dolgunk, amelyek az ország területi integritását teszik kockára" és ilyenkor világosan állást kell foglalni. /Adrian Nastase külügyminiszter rádióinterjúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./

1993. május 27.

Magyarországon éles viták zajlottak a legnagyobb párt, a Magyar Demokrata Fórumon /MDF/ belül. A viták nem oldódtak meg. Meglepetést keltett, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF ügyvezető elnöke máj. 26-án lemondott ügyvezető elnöki tisztségéről. Lemondását levélben közölte. A sajtó közölte a levelet. Ebben Für Lajos kifejtette: "a magyarság megmaradása, talpra állítása iránti felelősségtől áthatva" több alkalommal javaslattal állt elő, hogy a testvérháborút rendezzék. Javaslata azonban határozott támogatást nem kapott. Kiegyenlítő szerepet akart vállalni, erőfeszítései azonban eredménytelenek maradtak. Ezért döntött úgy, hogy lemond. Hangsúlyozta, ki kell mondania, hogy "történelmi léptékű bűnt követtek el azok /mindenekelőtt a liberálisnak mondott Debreczeni József nevével és a népi-nemzetinek mondott, Csurka István nevével fémjelzett csoportosulások, akik az MDF belháborúját" elindították és folytatják. És nincs mentség azok számára sem, akik a fejleményeket nem tudták megállítani. "Isten legyen irgalmas hozzánk/ Hozzánk, szegény magyarokhoz", zárult a lemondó levél. /Für Lajos lemondott az MDF ügyvezető elnöki tisztéről. = Magyar Nemzet, máj. 27./

1993. június 1.

Az MDF elnökségének egyhangú döntése értelmében a lemondott Für Lajos helyett Lezsák Sándor veszi át az MDF ügyvezető elnökének tisztét, meghatározatlan ideig. Az elnökség a rotációs rendszer mellett döntött, bizonytalan ideig a hat alelnök látja el felváltva e poszt teendői. Lezsák Sándor elmondta, csalódott, hogy az általa remélt csapatmunka most nem jött létre, mert Csurkáék távol maradtak az elnökségi ülésről. Lezsák szerint Csurkának az MDF-en kívül kell elképzeléseit, programját megvalósítani. Hozzátette: Elek Istvánnak és Debreczeni Józsefnek el kell döntenie. Hogy a jövőben hogyan akarnak politizálni. /(őszy-tóth): Lezsák: Csurka a párton kívül fogalmazza meg programját. = Magyar Nemzet, jún. 1./

1993. augusztus 25.

Magyarországon létrehozták a Forráshely Alapítványt a magyar gyermekek közös táborozásár, a szétszóródott magyarság egymás közötti kapcsolatainak kiépítésére, a hagyományok, a nemzeti történelem megismerésére. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Für Lajos honvédelmi miniszter. Az alapítvány aug. 28-án tartja a magyar gyermekek világtalálkozójának táborhely-avatási ünnepségét Csáfordjánosfán. /Hagyományőrzés. Forráshely Alapítvány. = Pesti Hírlap, aug. 25./

1993. szeptember 10.

Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

1993. október 17.

Okt. 16-17-én rendezte meg Egerben az Erdélyi Szövetség Erdély jelene és jövője címmel tanácskozását, a szomszédos országok magyar politikai szervezetei vezető személyiségei részvételével. Az RMDSZ-t Bodó Barna alelnök képviselte. A záródokumentum javasolta, hogy a több kisebbséget tömörítő országok alkotmányában a nemzetállam kifejezés helyett a demokratikus jogállam szerepeljen. A résztvevőkhöz intézett levelében Für Lajos honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kívánja erőszakkal módosítani a határokat, az összes konfliktusok egyedüli megoldásának a tárgyalásokat tekinti. A magyar kisebbségnek joga van a területi autonómiára ott, ahol többségben él. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./ Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke elmondta, hogy hagyományos /harmadszor rendezték meg/ tanácskozásuk központi témája az egyetemes magyarság jelene és jövője volt. Kifejtette, hogy az összmagyarságot, ugyanúgy, mint más nemzeteket is, a teljes nemzeti, emberi és közösségi jogok illetik meg. Ezeket a jogokat a hazai és a határon túli magyarság választott képviselőin, önkormányzatain és népszavazás útján keresztül kell érvényre juttatni. Kiemelte a határon túli magyar egyházak magyarságtudat megtartásában jelentkező lelkiismeretes munkáját. /F. R. L.: Az Erdélyi Szövetség tanácskozása Egerben. = Magyar Nemzet, okt. 18./ Tempfli József nagyváradi püspök az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ példaértékű együttműködéséről beszélt. Für Lajos levélben üdvözölte a tanácskozást. /J. I. N.: Erdélyi Szövetség. = Új Magyarország, okt. 18./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék