udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53

Névmutató: Füzes Oszkár

1991. augusztus 17.

A kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán nyilatkozott: végveszélyben a magyar sajtó Romániában. Genfben a kisebbségpolitikai konferencián terjesztette a román küldöttség a hivatalos román Fehér könyvet, ebben az szerepelt, hogy "államilag szubvencionált" a Romániai Magyar Szó, a többi magyar napilap és további ötven magyar sajtótermék. Ez az állítás valótlan. Vannak ugyan szubvencionált lapok, például a román művelődési minisztérium segítségével kiadott Korunk, A Hét, Művelődés, az írószövetség támogatja a Helikont és a Látót. A napilapok azonban semmilyen állami támogatást nem kapnak, sőt többszázezer lejt fizetnek be különböző adók formájában. A legnagyobb gond, hogy a papírárak másfél év alatt tizenötszörösére nőttek, a nyomdaköltségek ötszörösére. A legutóbbi, júliusi lapáremelés 15 %-kal csökkentette a példányszámot. A hirdetés kevés, az állami vállalatok hallgatólagosan bojkottálják a magyar újságokat. Kolozsváron egyetlen magyar vállalatvezető sincs. Szükség lenne Magyarország anyagi támogatására. /Füzes Oszkár: A kolozsvári Szabadság főszerkesztője nyilatkozik. Veszélyben a magyar sajtó Romániában. = Népszabadság, aug. 17./

1992. március 17.

Király Károly /akit néhány hónapja kiszorítottak a szenátus alelnöki székéből/ nyilatkozott a jelenlegi helyzetről. Romániában még nincs meggyökeresedett demokrácia. Többpártrendszerbe burkolva, de megmaradt a diktatúra. A márciusi események idején Király Károly kérte Iliescu elnököt, lépjen közbe. Abban a sorsdöntő időben Király Károly tárgyalt Petre Roman miniszterelnökkel és Militaru hadügyminiszterrel. Király Károly reklamálta, hogy a hadsereg még mindig nem kapott parancsot a közbelépésre. Petre Roman azt mondta: nem olyan veszélyesek a dolgok Marosvásárhelyen. Király Károly hangsúlyozta: a pogromért Petre Roman a felelős. És felháborító, hogy azokat ítélik el, akik védekeztek: a magyarokat és a cigányokat. Akik felheccelték és a városba vitték a hodáki parasztokat, azokat meg előléptették. Király Károly kiemelte: ragaszkodni kell az egyéni és kollektív kisebbségi jogok megadásához. /Füzes Oszkár: A nacionalizmus az elnyomás eszköze. = Népszabadság, márc. 17./

1993. január 5.

Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozott: megkapta Melescanu külügyminiszter válaszát, amelyben megerősítette meghívását egy romániai látogatásra. A békeszerződés garancia a határok tiszteletben tartása, s a magyar kormány többször megerősítette, hogy nincsenek területi követelései. A magyar fél a romániai magyar kisebbséget be akarja vonni az alapszerződés előkészítésébe, ahogy ez a német-román alapszerződésben megtörtént. /Füzes Oszkár: Interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. = Népszabadság, jan. 5./

1993. szeptember 17.

Amerikában még bizalmatlanok a magyar kisebbség autonómia-törekvéseivel szemben, nem szívesen foglalkoznak kollektív kisebbségi jogokkal, nyilatkozta a Népszabadságnak amerikai körútjának végén Tokay György. /Füzes Oszkár: Amerikában még bizalmatlanok az autonómiatörekvésekkel szemben. = Népszabadság, szept. 17./

1995. május 6.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke amerikai látogatásáról elmondta, hogy Dodd, Lugar szenátorok, Funderbuck és Gilman és más képviselők jobban, a Fehér Háznak a térséggel foglalkozó képviselői kevésbé támogatták a püspök kérését, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét ne automatikusan hosszabbítsák meg, hanem az ismert követelmények felülvizsgálata alapján. A magyar kisebbség mindig békés eszközökkel lép fel, hangsúlyozta. Tőkés szóba hozta a bebörtönzött Cseresznyés Pál és az alaptalan vádak alapján száműzetésbe kényszerített Kincses Előd ügyét. Beszélt az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a magyar oktatás problémájáról. Daniel Fried elnöki tanácsadó ismét pontos listát kért és kapott a problémákról. Tokay Györggyel folytatott vitájáról elmondta, hogy mesterséges a mérsékelt-radikális ellentét, és ez a kongresszuson nem vezet szakadáshoz. /Füzes Oszkárnak, a Népszabadság tudósítójának beszámolója, azonos szöveggel: Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Népszabadság, máj. 6./

2002. november 8.

Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségügyi főbiztosa Koppenhágában az Európai Unió dán elnökségének vetette fel: félő, hogy az új tagállamok csatlakozása után a kisebbségek helyzete romlik. A belépés előtt ugyanis az Európai Bizottság szigorúan elvárja a tagjelölt országoktól a kisebbségi jogok érvényesítését, fellépve a többségi nacionalizmus ellen - ám az adott ország csatlakozása után a brüsszeli testület egy tagállammal szemben ezt már nem teheti meg. Nincs tehát kialakult, jogi és intézményes erejű kisebbségvédelem az EU-ban. Az EBESZ főbiztos elmondta: intő példa, hogy a Szlovákiában és Romániában élő, nagy lélekszámú magyar kisebbség iránti budapesti gondoskodást még mindig sokan a belügyekbe való beavatkozásnak vélik. Pedig anyaországi segítség és jogi erejű uniós védelem híján a kisebbségek kutyaszorítóba kerülhetnek, és ismét nem lesz akadály a többségi államnacionalizmus eldurvulása előtt - intett Ekeus. Külön figyelmeztetett a romák sanyarú sorsára. Közben az Európai Parlament külügyi bizottsága kompromisszumos szöveggel lezárta a Benes-dekrétumok és a bővítés körüli, gyakran nagy viharokat kavart vitát. E szerint Csehország (és Szlovákia) a dekrétumok hivatalos visszavonása nélkül is bekerülhet az EU-ba, de a belépés után az érintettek távollétében hozott, jogfosztó, vagyonvesztést okozó bírósági ítéleteket hatályon kívül kell helyeznie. (Füzes Oszkár / Népszabadság) /Kisebbségvédelem kell az EU-ban is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2005. július 20.

Sötét időket élt az elmúlt esztendőkben a romániai román média, a magyar sajtóorgánumokra pedig ezután várnak nehéz idők. Erről volt szó Tusnádfürdőn a Médiasátor előadásán. Pavel Orcescu szerint a román sajtó legsötétebb időszaka 2000 és 2004 közé tehető, ekkor ugyanis a politikum ellenőrzése alá került. Borúlátó képet nyújtott a romániai magyar sajtóról Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője. Szerinte nem annyira a cenzúra, mint inkább az öncenzúra jellemző a hazai magyar sajtóra. A magyarországi sajtó röntgenképét Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke készítette el. Kiderült, hiányzik a médiaegyensúly, a gazdasági támogatottság terén is nagy az ingadozás. Füzes Oszkár, a Népszabadság munkatársa szerint elavult a sajtószabadság fogalma, helyét az információ és a szólás szabadsága veszi át. „A sajtó történetében véget ért a római katolicizmus, következik a reformáció” – határozta meg az elkövetkező időszakot. /D. Balázs Ildikó: Szabad a szabad sajtó? = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2006. június 14.

Az Új Magyar Szó átvette Füzes Oszkár cikkét a Népszabadságból. Már nem lehet alanyi vagy visszamenőleges jogon „külhoni” magyar állampolgárságot adni a szomszédos országban élő magyaroknak. Füzes indokolta: az elszakított területeken élő magyarok más államokba szakadtak, „ha minden jól megy, ott töltenek be magas közjogi-hatalmi tisztségeket. És ez így van jól.” Az újságíró szerint a MÁÉRT-zsákutcából ki kell hátrálni. Az első az, hogy az uniós pénzekből, fejlesztési lehetőségekből minél több jusson olyan régiós projektekre, ahol történetesen magyarok is laknak. E régiókban legyen EU-konform közigazgatás, önszolgáltató önigazgatás. Szükséges a magyar-magyar viszony érzelmi újrarendezése. (Füzes Oszkár, Népszabadság) /Hol a kiút a MÁÉRT-zsákutcából? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2006. augusztus 22.

A lap átvette a Népszabadságból a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel készített interjúból az általa új nemzetpolitikának mondott részt. A nemzetpolitika célja a „nemzet felemelkedése, megerősödése. Kitörni a történelmi sértettségből, s ha megváltoztatni nem tudjuk, akkor fordítsuk javunkra az új regionális realitást. Fejlesszünk, építkezzünk. Kössük össze a határ két oldalát utakkal, sínekkel.” „A szülőföld megőrzése nem röghöz kötést, lecövekelést jelent. Menni kell a világban, kapcsolatot teremteni, és a megszerzett tehetséget hazavinni. Eddig azt mondtuk: maradj otthon, ha kell, viseld ennek a keresztjét! De a maradásnak nem keresztnek kell lennie, hanem a felemelkedés lehetőségének.” Gyurcsány szerint a különböző országokban élő kisebbségi magyar közösségek kötődése az anyaországhoz nem egyforma. „Javuló feltételeket kell teremteni a szomszédos régiókban. Jobb munkahellyel, közlekedéssel, az identitás megőrzésének szabadságával és kiterjedt lehetőségével.” „Régióközi programokra, térségfejlesztésre 100 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre. Azonban világosan látnunk kell, ez nem arról szól, hogy a gazdag magyar nagybácsi kisegíti a határon túlit. Ugyanis időközben olyan változások következtek be, amelyek eredményeképpen Temesvár tőkevonzása vetekszik, vagy meghaladja Debrecenét vagy Szegedét. Arad mondjuk Békéscsabának olyan vetélytársa lesz, hogy föl kell kötni a gatyát. Ezek a kihívások sokszínűbb, életközelibb, nem egyoldalú áldozatvállalást kérő, nem bezárkózó, hanem az együttműködő, mobilis és nyitott politikát igényelnek.” A Népszabadság közbevetette: a szerb, a román és a szlovák politikai elit egy részének célja a magyar nyelvterület csökkentése. Gyurcsány megmagyarázta: „A nacionalistáknak nem kell magyarországi kapaszkodó ahhoz, hogy nacionalisták legyenek. Magyar zászló égetéséhez nem kell budapesti biztatás. Ahhoz sem, hogy magyarokat verjenek a Vajdaságban. Praktikusan pedig, ha háromszor annyi pénzt költenénk kulturális támogatásra, és négy egyetemet építenénk föl minden határon túli városban, akkor is azt mondanák a nacionalisták, hogy hazaáruló vagyok.” Kijelentette: „Én a nemzeti progressziót képviselem a nemzeti radikalizmussal szemben.” A Népszabadság jelezte: nagy a lelki igény a határon túli magyarság körében, hogy közjogi kötődés jöjjön létre Magyarországgal. Gyurcsány ezzel nem foglalkozik, kijelentette: „Mi a politikai nemzetet köztársaságként értelmezzük, az állampolgárok cselekvő, jogokat, felelősséget és kötelességet tartalmazó viszonyban állnak egymással, ennek eredménye a köztársaság.” „Azt, hogy lehessen magyarként élni és boldogulni, és ez ne igazolványon múljon, hanem természetes legyen Kolozsvárott is, meg Kassán is, meg Újvidéken is, hogy büszkén lehet a magyarságot megvallani. Ebben kell segítenünk.” Gyurcsány a határon túli magyarok vezetőnek feltette a kérdést: „a magyarországi pártpolitizálásban akarnak részt venni a kisebbségi vezetők, vagy egy nyitott, új kapcsolatrendszert hozunk létre?” Nincs egység a határon túli politikában, lényegi különbség van a Magyarországon bal- és jobboldal között, a nemzeti radikálisok és a progresszívak között. A lelki igényre vonatkozóan jelezte, jövő év augusztusától rendszeresen megrendezik a világ magyarságának kulturális fesztiválját. A kapcsolatok súlypontja áttevődik a határ menti területek együttes és intenzív fejlesztésére. Gyurcsány a szomszédos országok kormányaival való együttműködést hangsúlyozta. Leszögezte, kiemelkedik 8–10–12 olyan határon túli intézmény, amelynek nemzetpolitikai jelentősége is van. Ezek egyetemek, iskolák, kollégiumok, médiumok. Ezek támogatására három-ötéves átfogó megállapodást kötnének. Szerinte az átszervezés célja, hogy világosan legyen, a támogatás „nem párt- és nem politikai finanszírozás.” Gyurcsány ismét bírálta a Magyar Állandó Értekezletet. Helyette miniszterelnöki szintű konzultációs fórum lesz. Nagy Csaba, Füzes Oszkár, Népszabadság, 2006. augusztus 19. /Gyurcsány: Merünk és tudunk változtatni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2007. február 17.

Kincses Előd életében szerepelni nem kifizetődő, mert maga a főhős állandóan megbukik. Már amikor a győzelmet hatalom, tisztség és elismerés jelentené. Kitúrta magából az erdélyi és a magyar politika. Pedig legszűkebb hazája, Marosvásárhely és legtágabb hazája, a nagyvilág magyarsága is állt már Kincses irányítása alatt. Innen is, onnan is menekülnie kellett, rágalmak és intrikák miatt. Kincses Előd a neves (síkfutó) Balkán-bajnok, majd neves ügyvéd (Tőkés László védője), majd neves politikus, majd neves menekült igazából bűnbakként lett híres, rá akarták fogni, hogy Marosvásárhelyen 1990 márciusában magyarellenes pogromra uszította a környékbeli románokat. A forrófejű Kincses mindezeket dermesztő nyugalommal fogadta. Réka lányuk filmes lett és megcsinálta az apja filmjét. A Balkán-bajnok dokumozi, egy életrajzi és egy konfliktusriport elkészítésének riportja. Réka viszont nyer, filmjeihez pénzt, filmjével nagydíjakat, magyart, románt, németet s apjával és anyjával olyan szülőt, akiktől érdemes megszületni. /Füzes Oszkár: Apa, csíkon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

2008. január 23.

A Krónika értesülései szerint Füzes Oszkárnak, a Népszabadság napilap főmunkatársának bukaresti nagykövetté történő kinevezését fontolgatja a magyar külügyminisztérium. A bukaresti nagykövetté 2004-ben kinevezett Terényi János szolgálati ideje nyáron ér véget. Az ötvenéves, arab szakértőként számon tartott, emellett a kelet-európai térséget is jól ismerő diplomata korábban a Külügyminisztérium stratégiai-tervezési főosztályát vezette, Marokkóban nagykövet, Libanonban helyettes nagykövet, Algériában pedig másodtitkár volt. /Rostás Szabolcs: Újságíróból bukaresti magyar nagykövet? = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2008. május 28.

Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete – több munkatársával együtt – a napokban búcsút vesz Bukaresttől és négy éven keresztül itt betöltött tisztségétől. Terényi, aki korábban a Külügyminisztérium stratégiai-tervezési főosztályát vezette, Marokkóban nagykövet, Libanonban helyettes nagykövet, Algériában pedig másodtitkár volt. Budapestre visszatérve ő fogja vezetni a Magyar Külügyi Intézetet. Szintén lejárt a mandátuma a Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét betöltő Beke Mihály Andrásnak is, aki annyira megszerette itt, hogy még szeretné irányítani ezt az intézményt, beadta pályázatát. Búcsút vett Drávucz Herbert tanácsos, sajtó- és kulturális attasé, Kisvári Tamás katonai attasé, valamint Kónya László is. Magyarország új nagykövetet küld Romániába, Füzes Oszkár újságírót, a Népszabadság korábbi főmunkatársát. /Mihály László: Búcsú a Calderon utcától. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2008. július 15.

„Július 22-én adom át a megbízólevelemet az államfőnek Bukarestben, addig nem nyilatkozhatom semmiről” – hárította el az Új Magyar Szó kérdéseit Füzes Oszkár, aki rövidesen Terényi János nagykövet helyét veszi át Magyarország bukaresti külképviseletén. A Népszabadság napilap volt főmunkatársa július 15-én érkezik Bukarestbe. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága március 4-i, zárt ülésén hagyta jóvá Füzes Oszkár kinevezését, három ellenzéki képviselő tartózkodott. Füzes az MTI és a Népszabadság közös tudósítója volt Hanoiban, évtizedeken keresztül, a Népszabadság főmunkatársa, dolgozott a lap brüsszeli tudósítójaként is. Terényi János volt bukaresti nagykövettel együtt a képviselet több tagjának is lejárt a mandátuma, köztük a Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét betöltő Beke Mihály Andrásnak. Távozott továbbá Drávucz Herbert tanácsos, sajtó- és kulturális attasé, Kisvári Tamás katonai attasé is. A volt nagykövet a Magyar Külügyi Intézet élén folytatja karrierjét. /Kánya Gyöngyvér: Ma érkezik Bukarestbe az új magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2008. július 16.

Július 15-én megérkezett állomáshelyére, Bukarestbe Füzes Oszkár magyar nagykövet, akit Alföldi László első beosztott és Szesztay Ádám titkár fogadott a nagykövetségi rezidencián. A rezidencia a két világháború közötti idők óta a magyar diplomáciáé. Az 1989-es változások óta öt magyar nagykövet – Szűts Pál, Rudas Ernő, Szőcs Ferenc, Íjgyártó István és Terényi János – rezidenciájául szolgált. Füzes Oszkár július 22-étől adja át megbízólevelét Traian Basescu államfőnek. /Mihály László: Beköltözött az új nagykövet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2008. július 23.

Füzes Oszkár, Magyarország új bukaresti nagykövete június 22-én átadta megbízólevelét Traian Basescu elnöknek. Kijelentette: a két ország közötti bizalom megerősítését tűzte ki fő céljául, segíteni akarja a közvélemény normális és megfelelő tájékoztatását, hogy a téveszmék és csúsztatások minél kevesebb teret kapjanak. A nagykövet szerint fantasztikusan fejlődnek a gazdasági kapcsolatok, mind a befektetési, mind pedig a hagyományos kereskedelem területén, az emberközi-emberközeli kapcsolatok is nagyon jól alakulnak a két ország között. Füzes szerint ez mutatja, hogy román állampolgárok vásárolnak ingatlanokat Magyarországon, magyarországi munkaerő dolgozik Erdély bizonyos részein. A kisebbségi kérdésben „vannak viták”, de „több türelemre van szükség”. A román sajtó bírálta az Országgyűlés elnöke által kezdeményezett, végül parlamenti határozatba foglalt Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának a létrehozását. /Tibori Szabó Zoltán: A bizalom erősítéséért szeretnék dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet elmondta, visszatért eredeti szakmájához, ami nem más, mint a térséggel – beleértve Romániát – foglalkozó diplomácia, ezt tanulta a moszkvai egyetemen is. Füzes szerint sokkal jobbak „a magyar–román kapcsolatok, mint azt tíz évvel ezelőtt gondoltuk volna”. Azt tapasztalta, „hogy a román vezetőkkel nyíltan, őszintén és komolyan lehet beszélni. ” Traian Basescunak elmondta: „szeretném, ha Magyarországot a legjobb szomszédnak, a romániai magyar közösséget pedig az ország egyik kincsének tartanák. ” /Rostás Szabolcs: Vissza a szakmához. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2008. augusztus 4.

Füzes Oszkár, az új romániai magyar nagykövet a moszkvai diplomataképző egyetemen végzett. Néhány éves külügyminisztériumi munka után a Népszabadság munkatársa lett. Tud románul. Szeretné, ha a román közvélemény megértené: a romániai magyar közösség nem fenyegetés, nem veszély, hanem kincs az országnak. Túl kell lépni Trianonon, hiszen európai uniós és NATO-szövetségesek vagyunk. Az anyaországiaknak nem kell beleszólniuk abba, hogy milyen utat választ az erdélyi magyarság, hangsúlyozta Füzes Oszkár. A Népszabadság vezető munkatársa volt, most kijelentette: „Vannak dolgok, amelyekben a baloldal áll hozzám közel, és van néhány, amelynél a jobboldal”. /Simon Judit: Füzes Oszkár, Magyarország romániai nagykövete. Állandóan mászkálni fogok. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), aug. 4./

2008. augusztus 28.

Budapest minden olyan romániai magyar kisebbségi szervezetet támogat, amely békés úton, demokratikus eszközökkel, a román többséggel való egyetértésben küzd a magyar közösség identitásának megőrzéséért, az autonómiáért – jelentette ki Kovászna megyei látogatása alkalmával Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, hozzátette: az autonómiának több formája van, helyi, etnikai, kulturális, ezek közül mindegyikre van példa az európai országokban. A magyar diplomata szerint egy kisebbség annál otthonosabban érzi magát abban az országban, ahol él, minél több autonómiaformát biztosítanak számára. Füzes fontosnak nevezte az etnikai feszültségektől mentes politikai és szociális környezet megteremtését. Elmondta: bár a Magyarországon élő román közösség száma nem haladja meg a 10 ezret, teljes körű autonómiát élveznek, anyanyelvüket bármilyen szinten szabadon használhatják. /Kovászna megyébe látogatott Füzes Oszkár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./ Füzes Oszkár Sepsiszentgyörgyön, augusztus 27-én tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, prioritást jelent a Románia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Kijelentette, jelenleg Magyarország Románia legfontosabb és legjobb szomszédja. A magyar nagykövet szerint Magyarország hidat jelent Románia számára, amelyen keresztül eljuthat Nyugatra, Románia pedig hidat jelent Magyarországnak, amelyen keresztül eljuthat a Fekete-tengerhez és Ázsiába. /Prioritás a román–magyar gazdasági együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2008. augusztus 30.

Tamás Sándor megyei tanácselnök fogadta a Kovászna megyében hivatalos látogatáson lévő magyar nagykövetet, Füzes Oszkárt. A beszélgetések egyik témája az Ojtoz a hadak útján hadtörténeti kiállítás épületének felújítása és a gyűjtemény elhelyezése volt. A nagykövet véleménye szerint a hódmezővásárhelyi támogatás mellett a magyar Honvédelmi Minisztériumnak a budapesti Hadtörténeti Múzeum révén kell segítenie az ojtozi állandó kiállítás létrejöttét. A jelenlévők elhatározták, hogy a leendő múzeum gyűjteményének anyagát átmenetileg a berecki Gábor Áron Alapítvány székházánál helyezik el. /(sylvester): Fogadás a magyar nagykövet tiszteletére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2008. szeptember 14.

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján kettős ünnepet ültek a bukaresti magyar katolikus hívek. A Szűz Máriáról elnevezett Barátok temploma, ahol Páll Antal esperes, a magyar hívek lelkipásztora szolgál, templombúcsút ünnepelt. A magyar nyelvű szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. A templom színültig megtelt. A katolikusok mellett szép számban református és unitárius vallásúak is jelen voltak, valamint román ajkú katolikusok, megjelent Bányai László is, a szőlőskerti református gyülekezet lelkipásztora és Füzes Oszkár, bukaresti magyar nagykövet is. A bukaresti magyar katolikus hívek nevében Bara Gyula minisztériumi tanácsos köszönte meg Jakubinyi érsek látogatását. /Árvay Zsolt: Ünnep Bukarestben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 14./

2008. szeptember 20.

Erdélyi körútja során szeptember 19-én Marosvásárhelyre érkezett Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnökkel találkozott. Füzes Oszkár a találkozó után kifejtette, hogy folyamatos a kapcsolatuk az RMDSZ-szel, ami természetes is a magyar nagykövetség esetében. Remélhetőleg nemsokára eltűnik majd a határ a két ország között, megteremtve ezzel a lehetőséget, hogy a magyar nemzet az unión belül egyesüljön, illetve a román és a magyar nép együttműködése még zavartalanabb legyen – nyilatkozta a nagykövet. Hangsúlyozta, fontos, hogy az erdélyi magyarságnak minél nagyobb szava legyen a romániai politikában, erősebb legyen a parlamenti, helyhatósági képviseletben. Füzes Oszkár úgy gondolja, hogy az RMDSZ bebizonyította, képes a romániai magyarság érdekképviseletére. A nagykövet ellátogatott Székelyföldre, Maros megyébe, majd Kolozsvárra, Nagyszebenbe stb. készül. Végiglátogatja Erdélyt. /Berekméri Ildikó: A megyeszékhelyre látogatott a magyar nagykövet. Markó Béla–Füzes Oszkár- megbeszélés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./


lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék