udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42

Névmutató: Fall Sándor

2003. április 16.

Békéscsabát, Budapestet, Kolozsvárt, Pozsonyt egyaránt beláttató webmegállóként jellemzi a Terasz néven ismert internetes oldal (www.terasz.hu) nemrégiben indult Erdélyi írók című alfejezete. A virtuális szerkesztőség belső munkatársai közé tartozik Balázs Imre József, Demeter Szilárd, Fall Sándor, Fekete Vince, Gergely Zsuzsa, Jánk Károly, Papp Sándor Zsigmond, Szántai János, Szonda Szabolcs, Vida Gábor, Zsidó Ferenc, továbbá Romániai Magyar Spenót címmel rovat indítását ígéri Demény Péter is. /Gergely Edit: Webmegálló.Erdély. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2006. szeptember 6.

Egymás kezébe adták a kilincset szeptember 5-én a politikusok az átvilágítótestület (CNSAS) székházában. A testület meghallgatta Rodica Stanoiu szociáldemokrata szenátort, egykori igazságügyi minisztert is, aki annyit mondott, megfigyelési dossziéja volt a Szekuritáténál. A testület meghallgatta Dan Constantin Mocanescu független parlamenti képviselőt is, aki bevallotta, hogy 1989 előtt jelentést írt egy romániai származású külföldi állampolgárról. Hangsúlyozta azonban, hogy nem írt alá együttműködési nyilatkozatot. Sorin Antohi neves román történész, a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, a Társadalmi Párbeszédért Csoport (GDS) egyik legaktívabb tagja elismerte, hogy együttműködött az egykori kommunista titkosrendőrséggel. Barátai és ismerősei egy részéről írt jelentéseket 1976 és 1982 között. Az együttműködési nyilatkozat zsarolás hatására született, miután a Szekuritáté az iskolából való kirúgással és börtönbüntetéssel fenyegette meg – állította Sorin Antohi. /Fall Sándor: CNSAS – szembesítés a dossziék titkaival. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2006. szeptember 8.

A képviselőház jogi bizottságában az RMDSZ és az ellenzék is támogatta a Konzervatív Párt (PC) kezdeményezését a főügyészek kinevezési és leváltási eljárásának módosítására, , hogy a főügyészeket ne az igazságügyi miniszter, hanem a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács (CSM) javaslatára nevezze ki az államfő. Eckstein-Kovács Péter szenátor nem ért egyet az RMDSZ álláspontjával, amelyet Anca Boagiu integrációs miniszter is hevesen támad. /Fall Sándor: Kereszttűzben az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2006. szeptember 22.

Budapest utcáin, a Kossuth téren az elmúlt két éjszakához hasonlóan tízezres tömeg tüntetett. A szónokok az erőszakos megnyilvánulásoktól való tartózkodásra szólították fel a jelenlévőket. Szeptember 21-én petíciót ismertetett a Kossuth téren a Nemzeti Felemelkedési Mozgalom képviselője. A dokumentumban azt javasolják, hogy a választók gyakoroljanak nyomást a „Gyurcsány Ferencnek asszisztáló parlamentre”, és minden, de legalább 139 képviselő mondjon le, hogy a köztársasági elnök új választásokat írhasson ki. /Fall Sándor: A Kossuth téren folytatódik a békés tüntetés a Gyurcsány-kormány ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2006. október 4.

Első ízben vett részt idén a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a magyarországi önkormányzati választásokon. Az Országos Választási Iroda adatai szerint a Világszövetség 27 egyéni jelöltje országos szinten összesen 749 szavazatot, ezzel pedig egyetlen önkormányzati képviselői mandátumot szerzett. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke a Krónikának nyilatkozva azzal indokolta a választási kudarcot, hogy a Világszövetség jelöltállítással kapcsolatos elnökségi döntése későn született meg, hogy a jelöltek csak augusztus végén kezdhették el a kopogtatócédulák összegyűjtését. /Fall Sándor: MVSZ: elismert választási kudarc. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

2006. október 10.

Az erdélyi magyar közösség szervezetei kimozdulni látszanak a közképviseleti állóháború megmerevedett frontvonaláról. A nemrég létrehozott Szövetség a Székelyföldért társulás, az RMDSZ, az SZNT és az MPSZ képviselőinek részvétele egymás rendezvényein, megbeszélésein, a területi autonómia szükségességéről kialakuló egyre nagyobb azt jelzi: elkezdődött egy közeledési folyamat a két pólus között. Az SZNT és az MPSZ berkeiből eddig inkább bizalmatlan visszafogottság érezhető, az RMDSZ átlépett ellenzéke térfelére. Az előrehozott választások témája nem tekinthető lezártnak. Számos jel utal arra, hogy a bukaresti vezetés az uniós csatlakozás után megszabadulna az RMDSZ-től, a szövetségnek így tehát minél több szavazatot kell begyűjtenie. Így azok szimpátiáját is vissza kell szereznie, akiknek rokonszenve az elmúlt években az SZNT, az MPSZ vagy az EMNT kezdeményezései felé irányult. /Fall Sándor: Az összeborulás árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

2006. október 17.

Várhatóan november 16-án tartják a román és a magyar kormány második együttes ülését Budapesten. A román fél létrehozta a második közös kormányülést előkészítő öttagú bizottságot, amely összesíti a két kabinet 2005. októberben, Bukarestben tartott első találkozóján kötött kormányközi megállapodások eddigi eredményeit, és összeállítja a második ülés napirendtervezetét. A tavalyi ülésen tizenöt együttműködési megállapodást írtak alá a miniszterek. Az azóta eltelt egy évben gyakorlatilag minden román–magyar tárcaközi megbeszélésen szerepelt a tavaly elfogadott tervek megvalósításának témája. A tavalyi kormányülés egyik fontos hozadéka, hogy Csíkszeredában megkezdhette működését a csíkszeredai magyar főkonzulátus, várhatóan november elején megnyitja kapuit egy hasonló román diplomáciai képviselet Gyulán. A román fél ígéretet tett, hogy prioritásként kezeli a kisebbségek helyzetével kapcsolatos jogszabályokat, ennek ellenére a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet a szenátusi elutasítás után elakadt a képviselőház jogi bizottságában. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök jelezte, javasolni fogja, hogy a két ország autópályáinak összekapcsolásáról szóló egyezmény aláírását. Egyezmény született a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működéséről is. A magyar kulturális intézet sepsiszentgyörgyi fiókja még mindig nem nyílt meg. /Fall Sándor: Tizenöt egyezmény vár kiértékelésre a két kabinet budapesti találkozóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2006. december 8.

Konzultációkra hazahívták Filip Teodorescut, Románia moldovai nagykövetét. Bukarest a nagykövettől kíván tájékozódni arról, hogy a moldovai Európai Integrációs és Külügyminisztérium milyen álláspontra helyezkedik Ion Caramitru, a Román Színházi Szövetség (UNITER) elnökének egyik moldovai lapnak adott interjúja kapcsán. A moldovai kormány azt sérelmezi, hogy Caramitru az interjúban elmarasztaló kijelentéseket tett a moldovai kommunista vezetéssel kapcsolatban, és azt is leszögezte, hogy Moldova történelmileg mindig Romániához tartozott, és előbb-utóbb visszatér az anyaországhoz. A román diplomácia szerint Ion Caramitrunak jogában áll magánszemélyként kifejezni véleményét, amelyet nem lehet Románia hivatalos álláspontjának tekinteni. Az UNITER elnökének kijelentései miatt a moldovai külügyminisztériumba kérették Románia nagykövetét. A román–moldovai kapcsolatos feszültté válásához az is hozzájárult, hogy Vlagyimir Voronyin moldovai államfő azzal vádolta meg Romániát, hogy beavatkozik országa belügyeibe. /Fall Sándor: Hűlő kapcsolatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2006. december 18.

December 16-án ült össze Marosvásárhelyen az a munkacsoport, amelynek létrehozásáról Markó Béla és Tőkés László, az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke november 3-i találkozóján született megállapodás. A munkacsoport feladata az erdélyi magyarság nemzetiminimum-programjának a megfogalmazása. A munkacsoport tagjai Szilágyi Zsolt és Izsák Balázs EMNT-alelnökök, valamint Bakk Miklós politológus, független szakértő, az RMDSZ részéről pedig Kelemen Hunor és Varga Attila RMDSZ-képviselők, illetve Lakatos András alelnök. Szilágyi Zsolt a Krónikának elmondta, a konstruktív légkörben lezajlott találkozón a két szervezet képviselői kicserélték programtervezeteiket. /Fall Sándor: Nemzeti minimum – még az idén? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2007. április 25.

Constantin Balaceanu-Stolnici liberális vezető együttműködött a Szekuritátéval, tájékoztatott a Cotidianul című bukaresti napilap. Constantin Balaceanu-Stolnici beismerte, hogy „Laurentiu” név alatt írt jelentéseket. Constantin Balaceanu-Stolnici neurológus, egyetemi tanár a Nemzeti Liberális Párt (PNL) aktív tagja. /Laurentiu” név alatt jelentett a Szekuritáténak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Az idegspecialista a bukaresti gerontológiai intézethez került osztályvezetőként. A páciensek nagyrészt külföldiek voltak, emiatt az intézetnek szinte szerves részét képezték a Szekuritáté emberei, akik az orvosoktól szereztek információkat. Balaceanu-Stolnici a PNL negyedik „nagy öregje”, akiről kiderült, hogy jelentett a Szekuritáténak. Alexandru Paleologu volt az egyetlen, aki ezt elismerte. Dan Amedeo Lazarescu, Calin-Popescu Tariceanu PNL-elnök mostohaapja volt, akinek szekusmúltjára 2002-ben bekövetkezett halála után derült fény. Mircea Ionescu Quintusról még PNL-elnökként derült ki, hogy együttműködött a Szekuritátéval. /Fall Sándor: Balaceanu-Stolnici jelentett a szekunak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2007. május 15.

„Megdöbbentően ostobának” nevezte a képviselőház állandó bizottságának több tagja Laura Codruta Kövesit. Valeriu Zgonea, a képviselőház jegyzője azt követően nyilatkozta ezt, hogy a testület megvitatta a főügyész Bogdan Olteanu házelnöknek küldött válaszlevelét az ügyészek parlamenti meghallgatásával kapcsolatban. Levelében a főügyész elutasította Olteanu arra vonatkozó felkérését, hogy ügyészek jelenjenek meg a telefonlehallgatásokat vizsgáló parlamenti bizottságok előtt. Kövesi szerint az ügyészek tevékenységébe történő beavatkozásnak minősül, ha kötelezővé teszik számukra a megjelenést a szaktestületi meghallgatáson. Zgonea szerint a főügyész „megsértette a parlamentet” levelével, amelyet „mintha nem is jogász írt volna”. Hozzátette: a képviselőház elnöke állásfoglalást kér az ügyben a jogi bizottságtól, majd a Legfelsőbb Igazságügyi Tanácshoz (CSM) fordul a főügyész magatartása kapcsán. /Fall Sándor: Leostobázott főügyész. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

2007. június 11.

Bukarest és Varsó cáfolta az Európa Tanács (ET) raportőrének újabb jelentését, miszerint a CIA 2002 és 2005 között titkos fogdákat tartott fenn Lengyelország és Románia területén. Dick Marty jelentése szerint a titkos fogdákról tudott Lengyelország akkori elnöke, Aleksander Kwasniewski, valamint Románia volt és jelenlegi elnöke, Ion Iliescu és Traian Basescu. A román külügyminisztérium cáfolatot tett közzé. Az Európai Bizottság sürgette az érintett EU-tagállamokat, mihamarabb indítsanak független vizsgálatot az ügyben. /Kitaláció a Marty-vád? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ Marty szerint Ion Iliescu exelnök megállapodást írt alá 2001 októberében az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai fél kiterjessze tevékenységét Románia területére. Ion Iliescu exállamfő „hülyeségnek”, „aberrációnak” nevezte a jelentést, amely szerinte „felelőtlen kitalációkat” tartalmaz. Marty állításait Ioan Mircea Pascu egykori védelmi miniszter is elutasította. /Fall Sándor: CIA-börtönök Romániában? = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

2007. június 27.

Dan Voinea katonai ügyész szerint kommunista leszámolás volt 1990 júniusában a bányászjárás Bukarestben, amelyet a totalitárius és népirtó hatalom szervezett, és amelynek célja a régi értékrend visszaállítása, illetve az ezzel szembeszegülők eltiprása. Voinea – aki az 1990. június 13–15-i, bukaresti bányászjárás ügyében folyó vizsgálatok vezetője – Alin Rus A bányászjárások – Manipuláció, politika és munkásszolidaritás című könyvének bemutatóján elmondta: a több mint egy évtizede tartó vizsgálat során számos alkalommal szembesült nehézségekkel. Az állami intézmények nem működtek együtt a katonai ügyészekkel, több intézmény egyenesen ellenszegült a vizsgálatnak, ez alól csak Emil Constantinescu államfői mandátuma jelent kivételt. A bányászok a fővárosba indulás előtt és a megérkezés után is ételt-italt kaptak. „Ezt a műveletet az államhatalmi szerveken keresztül irányították, annak idején pedig egyetlen intézménynek sem állt érdekében vegyvizsgálatot végezni az élelmiszereken, hogy tartalmaztak-e vagy sem bizonyos hatóanyagokat” – mondta Voinea. Szerinte nemcsak a bányászokat, hanem az ország több részéből érkező munkásokat is manipulálták. Külön csoportok érkeztek Bukarestbe a bányászokat megtapsolni, tette hozzá. Voinea szerint a fővárosban randalírozó bányászokat pontosan irányították bizonyos ellenzéki értelmiségiek vagy az Egyetem téri tüntetők szószólóinak lakásához. A parasztpárt székházát feldúló vájárokat egy szekuritátés tiszt vezette, a Bukaresti Egyetemnél pedig Petre Roman ex-kormányfő sógora irányította. A bányászjárást mindazok ellen találták ki, akik szembeálltak a kommunista ideológiával. Az 1990-es bányászjárás ügyében több mint ezer magánszemély, politikai pártok és fővárosi egyetemek képviselik a sértett felet, mondta Dan Voinea. Az ügyész szerint a vizsgálat további húzás-halasztását jelenti az a nemrég született alkotmánybírósági döntés, miszerint a civil személyeket is érintő ügyeket a katonai ügyészségeknek át kell adniuk a polgári igazságszolgáltatásnak. /Fall Sándor: Bányászjárás: hatalmi manipuláció? = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

2007. július 18.

Nem titkosak az egykori Román Kommunista Párt (PCR) archívumában tárolt dokumentumok, tájékoztatott az Országos Levéltár, miután az utóbbi hónapokban mind a miniszterelnök, mind pedig az államfő sürgette az PCR irattárának megnyitását. A közlemény szerint a dokumentumok nem minősülnek titkosnak, de csak egy részük hozzáférhető a kutatók számára, mivel az iratok levéltári feldolgozása még nem zárult le. Az Országos Levéltárban 1952-ig készült dokumentumokat őriznek, az ennél későbbi iratokat a Belügyminisztérium archívumában raktározzák. /Fall Sándor: Nem titkos a PCR archívuma. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

2007. július 23.

Hírszerző tábornokok „összeesküvése” állhat annak hátterében, hogy Traian Basescu államfő menesztette tisztségéből, és tartalékállományba helyezte Ionel Marin altábornagyot, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóhelyettesét. Névtelenül nyilatkozó titkosszolgálati illetékesek szerint Marin menesztésének egyik oka az lehet, hogy belekeveredett az elmúlt hónapok során a SRI-jegyzetek néven elhíresült botrányba, amelynek főszereplője Florian Coldea, a SRI igazgatójának első helyettese. A Coldea által bizonyos alkotmánybírák zsarolhatóságáról írt jegyzeteket valaki eljuttatta Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnöknek. Geoana áprilisban sérelmezte, hogy Traian Basescu államfő kompromittáló adatokat kért a hírszerző szolgálat igazgatójától és helyettesétől, ez pedig károsan befolyásolta az Alkotmánybíróság döntését az államelnök felfüggesztése kapcsán. Sem a hírszerzés belső ellenőrzése, sem a parlament SRI-bizottságának vizsgálata nyomán nem nyert bizonyítást, hogy valaki szándékosan juttatta el a jegyzeteket a szociáldemokrata politikushoz. A névtelenül nyilatkozó források szerint a jegyzetek kiszivárogtatását SRI-tábornokok tervezték el, hogy kompromittálják az „újonc” Coldeát és George Maior SRI-igazgatót, és hogy továbbra is kezükben tartsák a hírszerzés irányítását. Ionel Marint Radu Timofte egykori SRI-igazgató nevezte ki helyettesévé 2001-ben. Timoftét éppen egy évvel ezelőtt váltotta tisztségében George Maior, a hírszerzés jelenlegi vezetője. Az SRI spekulációnak minősítette azt a feltételezést, hogy Ionel Marin menesztésének köze lenne a SRI-jegyzetek botrányához. /Fall Sándor: Hatalmi harc a SRI-ben? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2007. augusztus 22.

Az RMDSZ szerint a Szociáldemokrata Pártnak /PSD/ meg kell állapodnia a kormánnyal. Markó úgy vélte, az idei ősz két legfontosabb tennivalója a 2008-as költségvetési tervezet elfogadása, valamint az európai parlamenti választások megrendezése. Ezért az RMDSZ szerint a PSD rosszul teszi, ha benyújtja a parlamentben a bizalmatlansági indítványt. A válság megelőzhető lenne, ha a legnagyobb ellenzéki párt és a kormánypártok egyértelmű megállapodást kötnének: a szociáldemokraták előnyös feltételek mellett támogatnák a parlamentben a kormányprogram bizonyos pontjait. Eközben Mircea Geoana, a PSD elnöke kijelentette: pártja nem fél az előrehozott választásoktól, mivel támogatottsága jelenleg 25 százalék körül mozog. Geoana arra kérte Traian Basescu államfőt, hogy teremtse meg egy új kormány felállásának feltételeit, vagyis gyakorlatilag azt, hogy a bizalmatlansági indítvány elfogadása – azaz a jelenlegi kabinet bukása – nyomán a PSD-t kérje fel a kormányalakításra. /Fall Sándor: Markó a kabinetet félti. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2007. augusztus 23.

A Moldovai Köztársaság korrupcióval gyanúsította meg a moldovai román nagykövetség egyik diplomatáját. A moldovai miniszterhelyettes szerint a hatóságok őrizetbe vették egy turisztikai cég igazgatónőjét, aki a hozzá forduló moldovai állampolgárok számára 200–400 euróért vállalta, hogy a nagykövetségen keresztül megkönnyíti a vízumszerzés folyamatát. Traian Basescu államelnök úgy fogalmazott: Románia „rendkívül keményen” fog majd válaszolni a moldovai vezetésnek. Szerinte ez „volt az utolsó, Románia elleni agresszióra tett kísérlet”, a moldovai vezetés jobban tenné, ha felhagyna a provokációval. Basescu úgy vélte, a román diplomata állítólagos tettenérése egy étteremben, amint egy borítékot vesz át az utazási iroda vezetőjétől, pusztán azt a célt szolgálta, hogy a nagykövetség alkalmazottját lefilmezzék kezében egy borítékkal, amelyről nem tudni, hogy kapja vagy adja. A moldovai belügyminisztérium tagadta, hogy megrendezett provokációról volna szó, álláspontja szerint a büntetőjogi vizsgálat a hatályos törvények alapján folyik. A chisinaui belügyi szóvivő szerint a román nagykövetségen régóta illegális tevékenység folyik. /Fall Sándor: Pruton túli vádak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

2007. október 11.

A szakbizottságokban elakadt kisebbségi törvény tervezetének vitáját a végtelenségig lehetne folytatni, ebből a bűvös körből azonban ki kell törni – ennek egyetlen útja az, hogy a tervezet a bizottsági jelentés nélkül kerül a képviselőház plénuma elé, fejtette ki Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. Több mint két éve folyik a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetének vitája. A három szakbizottság együttes üléséről rendszeresen hiányoznak képviselők, a testületek így döntésképtelenek. Asztalos Ferenc szerint van a törvényes alap ahhoz, hogy a tervezet szakbizottsági jelentés nélkül kerüljön a plénum elé. /Fall Sándor: Kitörés a bűvös körből? = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

2007. november 1.

Az európai parlamenti (EP) választások utánra halaszthatják a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet szaktestületi vitáját. A halasztást a szociáldemokrata Anghel Stanciu javasolta. Stanciu szerint nem lehet a kisebbségi törvény tervezetében szereplő kulturális autonómiáról vitázni, ha Markó Béla RMDSZ-elnök a kampányban területi autonómiáról beszél, a Nagy-Románia Párt pedig az RMDSZ betiltására tesz javaslatot. /Fall Sándor: Eredménytelen jogalkotás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2007. november 5.

Traian Basescu államfő rendkívül heves támadást intézett a Tariceanu-kormány tagjai és több politikus ellen. Kijelentette, hogy Calin Popescu-Tariceanu kormányfő sorsa az Iliescu–Hrebenciuc csoporttól függ, amit a Ion Iliescuval folytatott gyakori tanácskozásai is bizonyítanak. Basescu szerint az erdélyi magyarság többé nem akarja, hogy olyan vezetők képviseljék őket, mint Markó Béla vagy Verestóy Attila. Markó Béla szövetségi elnök „mindentudónak” nevezte az elnököt, aki minden párt esetében ismeri a legjobb megoldásokat. Verestóy kijelentette: az RMDSZ 1990-től alkalmazza az egyéni választókerületes rendszert, hiszen a parlamenti választásokon részt vevő jelöltek a szövetségen belül rendezett választásokon elért eredményük alapján kerülnek fel az RMDSZ jelöltlistáira. /Fall Sándor, Nagy B. István: Államfői hidegzuhany. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék