udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 21 találat lapozás: 1-21

Névmutató: Farkas Anna Lili

2001. szeptember 12.

Brassóban a helyi RMDSZ kiállt a megyei tanfelügyelőség jelenlegi vezetősége mellett, s a kormánypárttal folytatott tárgyalásokon is ígéretet kaptak arra, hogy nem kerül sor a jelenlegi vezetőség lecserélésére. A jelenlegi vezetőség, Carmen Tanasescu főtanfelügyelő, illetve Farkas Anna szakmai érdemeik miatt kerültek beosztásukba. A jelenlegi vezetőség jelentős európai pénzforrásokat vonzott, pályázatokat nyert. A világbanki iskolarehabilitációs program, amelyben - jórészt Aranyosi Istvánnak is köszönhetően - a három brassói iskola között jelen van az Áprily Lajos Középiskola is. A megye országos szinten első helyen áll az iskolai beruházások terén, ugyanis 24 líceum korszerűsítéséhez sikerült pénzalapot szerezni. /Tóásó Áron Zoltán: Brassóban is eltelt a nyár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2003. május 10.

Ápr. 26-án tartotta az RMDSZ Brassó Megyei Szervezete az újraválasztott Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) alakuló ülését. Megválasztották az MKT Állandó Bizottságát, megerősítették a megyei szervezet ügyvezető elnökségét. Az MKT elnöke Bálint László református lelkész maradt továbbra is, alelnöke Dobolyi István nyugalmazott tanár lett. Az új ügyvezető elnök ugyanaz, aki az elmúlt két évben is betöltötte ezt a munkakört, Szakál András. Szakál András elmondta, hogy Farkas Anna főtanfelügyelő-helyettese a tanügyben a legértékesebb emberük, hiszen a megyét illető minden oktatásügyi információ eljut hozzá. Ezért választották őt tanügyi alelnöknek. A művelődési alelnöki tisztségre Házy Bakó Esztert kérték fel, aki az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője is. Politikai alelnök Zakariás Károly, a városi tanács RMDSZ-frakcióvezetője lett. Ifjúsági alelnök Magdó Levente, a Brassói Magyar Diákszövetség elnöke, SZKT-tag, a nemrég megalakult Brassói Ifjúsági Tanácsban is szerepet vállalt. Létrehozták a szórvánnyal foglalkozó alelnökséget, melynek célja az olyan településeken, mint Szászhermány, Barcarozsnyó, Feketehalom, Kóbor, Nagymoha, fellendíteni a szervezetet, máshol pedig, mint Predeál, Szentpéter, létrehozni új helyi szervezeteket. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2003. augusztus 27.

Szeptember 15-éig semmiképpen sem költözhet ki a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületéből a román tannyelvű 6-os általános iskola, mivel új otthona még nem készült el. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium világbanki támogatással felújított főépületében most takarítanak, a magyar diákok várják a beköltözést. Szeretnénk elérni, hogy a korábbi egyezség szerint a főépületben a magyar tannyelvű Áprily Lajos Gimnázium, a még fel nem újított épületrészben pedig a román tannyelvű 6-os számú Általános Iskola kezdje meg a tanévet - közölte Farkas Anna. Brassóban 1837 óta létezett önálló magyar iskola. A szóban forgó ingatlanban az 1948. évi államosításig a Római Katolikus Főgimnázium működött. 1960-ban a Magyar Vegyes Gimnázium felső osztályait a román tannyelvű Unirea Gimnáziumba, az alsó tagozatot pedig a 6-os Számú Általános Iskolába helyezték át. A román és a magyar iskolák összekeverése óta a mai Áprily Lajos Gimnázium és a román tannyelvű 6-os Számú Általános Iskola ugyanabban az épületegyüttesben működik. A brassói RMDSZ és az Unirea Gimnázium magyar tagozatának vezetői 1990 legelején döntöttek arról, hogy visszaállítják az önálló magyar középiskolát. Az akkori oktatási minisztérium elvileg jóváhagyta ezt, de a megyei tanfelügyelőségre és az érintett iskolákra bízott kivitelezés mindmáig eredménytelen tárgyalásokba fulladt. A 2002 februárjában aláírt PSD-RMDSZ együttműködési egyezménybe ismételten belefoglalták az Áprily Lajos Gimnázium tatarozásának befejezését és az intézmény önállósulását. Júniusban több mint 700 brassói magyar tanár és szülő sürgette beadványban az Áprily Lajos Gimnázium helyzetének rendezését. 2003 februárjában mintegy 150 román diák és szülő tüntetett az Áprily Gimnázium épülete előtt, és azt akarták elérni, hogy ők is visszaköltözhessenek az addig közösen használt főépületbe. Brassó megye prefektusa, Otilian Neagoe akkor kijelentette: sem a magyar, sem a román diákok nem költöznek be az épületbe addig, amíg a román iskola is fel nem épül. Kovács Csaba képviselő a parlamentben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Áprily Gimnázium magyar diákjai helyszűkében szenvednek, nem férnek hozzá laboratóriumi felszerelésekhez, mindez pedig csökkenti az oktatás színvonalát. A gimnázium I-XII., valamint a posztliceális osztályokba több mint 700 magyar diákot várnak szeptember 15-én. Markó Béla a PSD-vel aug. 25-én folytatott tárgyalásokon megint felvetette a brassói magyar gimnázium kérdését, és bár a jelek szerint a két párt közötti egyezményben rögzített határidőt ezúttal sem lehet betartani, mihelyt az új épület elkészül, a román iskola azonnal kiköltözhet az Áprily Gimnáziumból. /Benkő Levente: Nincs román iskola, nem lehet magyar sem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

2004. február 21.

A rendszerváltozás után tizenhárom évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a brassói Római Katolikus Gimnázium épületét, a mostani Áprily Lajos Gimnáziumot vissza lehessen szerezni. Az Áprily Lajos Gimnázium magyar diákjai az intézményben maradtak, a román gyerekek átköltöztek a Iacob Muresianu nevét viselő új iskolaépületbe. Egyelőre közös maradt az udvar, a tornaterem használata, miután felújítják, egyelőre tisztázatlan, mi lesz a folytatás. Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke emlékeztetett: a megyei RMDSZ 2002 januárjában egyezséget kötött a kormánypárttal az Áprily Lajos Középiskola kérdéseinek megoldása ügyében. Ez belekerült azután a 2003-as protokollumba is. Azt, hogy csak a magyarok költözhettek vissza az Áprily Lajos Középiskola épületébe, az RMDSZ a megyei, valamint az országos román vezetéssel kötött egyezmény révén érte el. Farkas Anna főtanfelügyelő-helyettes, oktatási alelnök szerint úgy néz ki, hogy idén mégiscsak sikerült elérni azt, hogy a főépületbe csak az Áprily diákjai költözhetnek be. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola igazgatója felidézte, már 1989 decemberében megfogalmazták, hogy vissza kell állítani az önálló brassói magyar líceumot. 1990 szeptemberében félmegoldás született: a magyar iskola visszaköltözött az épületbe, de a román iskola nem költözött el az épület egy részéből. Az ügy aztán megrekedt ezen a szinten. Csak egy- két éve indult be újra a teljes megoldás keresése. A következő lépés az, hogy a szabadon maradt B épületet is benépesítse a magyar iskola, elvégezzék a kisebb javítási munkálatokat. A román iskola még csak egy termet szabadított fel, kettőben még ott van a levéltáruk, s ennek elköltöztetésére az igazgatónő haladékot kért. /Tóásó Áron Zoltán: Szemmel is látható eredmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2004. szeptember 16.

Farkas Anna, Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy Brassó városban a 27-es Számú Általános Iskolában már három éve nincs magyar első osztály. Az Energetikai Líceumban nem indult be a magyar nyelvű kilencedik osztály, viszont a négyfalusi Zajzoni Rab István középiskolában a magyar tagozaton sikerült egy helyett két inas-osztályt indítani. Tatrangban, Zajzonban és Pürkerecen osztatlan magyar osztályok működtek, nehezebb volt a tanítónak a különböző korosztályú gyerekekkel egy időben dolgozni. Ezért összevonják a három iskolából a magyar tagozatokat Zajzonba. Kiss József, Tatrang község polgármestere megígérte, autóbuszt biztosít a tanulók szállítására, s minden osztály külön teremben tanulhat. A brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban – szeptember 1-jétől lett főgimnáziummá – minden líceumi osztály megmaradt. Két első osztály indul, a hosszabbított program továbbra is működik. A főgimnáziumi fokozat a középiskolának magasabb minősítését jelenti. /Tóásó Áron Zoltán: Iskolakezdés Brassó megyében. Beszélgetés Farkas Anna megyei főtanfelügyelő-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2008. december 3.

1990 után először nincs RMDSZ-es szenátora Kolozs megyének. Eckstein-Kovács Péter helyett Szedilek Lenke nyerte el a szenátori mandátumot, december 2-án végül kiderült: a felsőházban Kolozs megyét senki nem fogja képviselni RMDSZ-színekben, annak ellenére, hogy Eckstein-Kovács és Szedilek is külön-külön több mint 10 ezer szavazatot gyűjtött. Képviselő lesz viszont az egyik külföldi kerületben induló, Kolozsváron élő Kötő József, aki összesen 34 szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 22 főből áll, akárcsak a korábbi, szenátorokból viszont csak 9-et ad a szövetség a korábbi 10 helyett. A Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a választások végleges eredményét. Mandátumok tekintetében a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyert, amely a képviselőházban 115 helyet kapott. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Konzervatív Pártnak (PC) együtt csak 114 képviselője lesz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselőt, az RMDSZ pedig 22 képviselőt küldhet az alsóházba. A szenátusban viszont kettő a PD-L és a PSD+PC közötti mandátumkülönbség, így a demokraták 51 szenátort, a PSD+PC viszont csak 49 szenátort küld a felsőházba. A PNL 28, míg az RMDSZ 9 mandátumot szerzett. Az RMDSZ mindkét frakciójának a fele kicserélődött, hiszen a 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot (Béres István, Derzsi Ákos, Édler András, Faragó Péter, Farkas Anna Lili, Korodi Attila, Kötő József, Olosz Gergely, Pál Árpád, Pálfi Mózes Zoltán, Pető Csilla), a szenátusban pedig a kilencből öten számítanak újoncoknak (Albert Álmos, Bokor Tibor, Cseke Attila, Günthner Tibor, Gyerkó László). Az eddig biztos befutónak tűnő Szedilek Lenke szintén elesett a szenátori mandátumtól. Az elkövetkező négy évben Kolozs megye magyarságát Máté András és Pálfi Mózes fogják képviselni a parlamentben. Kolozs megyében 1990–1992 között Szőcs Géza, 1992–1996 között Buchwald Péter, 1996-tól mostanáig pedig Eckstein képviselte az RMDSZ-t a parlament felsőházában. /Mandátumok szerint a demokraták győztek a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 4.

A töredékszavazatok visszaosztásának köszönhetően 2004-től két képviselőasszony, Pető Csilla (Bihar megye) és Farkas Anna Lili (Brassó megye) is tagja lesz RMDSZ alsóházi csoportjának. Pető Csilla 15 évig a Bihar megyei Tanfelügyelőség elemi és óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, érmelléki területi tanfelügyelő volt. Tanügyigazgatásban, felnőttképzésben, alternatív oktatásban, a közoktatás különböző területein szerzett képesítést. Farkas Anna Lili végzettségét tekintve matematika szakos tanár, 1997-től 2008-ig Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes volt. /SZ. K. : Két hölgy az RMDSZ képviselőházi frakciójában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2008. december 5.

Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2008. december 16.

Farkas Anna Lili újdonsült Brassó megyei képviselőt „veterán” kollegái kalauzolták a véget nem érő folyosókon az új összetételű képviselőház első ülésére. Az újonnan megválasztott Arad megyei képviselő, Faragó Péter elmondta: „Megpróbálom átérezni annak súlyát, hogy az ország törvényhozó házában vagyok, hogy az itt zajló munkának súlya van, amiben én magam is részt fogok venni. ” Markó Béla szövetségi elnököt választotta meg frakcióvezetőnek az RMDSZ szenátusi csoportja. „A jelenlegi, politikailag kényes helyzetben a legjobb és indokolt döntést hozta meg a frakció” – nyilatkozta Verestóy Attila leköszönő frakcióelnök. /O. M. : „Zöldfülűek” a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2008. december 24.

Karácsony kiváló alkalom arra, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, vélekedik egybehangzóan Pető Csilla Bihar megyei és Farkas Anna Lili Brassó megyei, frissen megválasztott parlamenti képviselő, illetve Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Pető Csilla élete teljesen megváltozott, amióta képviselő lett, Farkas Anna Lili is most tanul bele az új helyzetbe. Pető Csilla Nagyváradon a Lucian Blaga Líceumban tanított. Pszichológia szakos pedagógus, 15 éve a Bihar megyei Tanfelügyelőség elemi és óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, érmelléki területi tanfelügyelő. Farkas Anna Lili matematika szakos tanár, 1989 és 1997 között a brassói 27-es számú Általános Iskola aligazgatója volt, 1997 és 2008 között pedig a főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget töltötte be. Fekete Emőke több kolozsvári alapítványnál és az RMDSZ ügyvezető elnökségén is dolgozott jogtanácsosként, ezt követően a művelődés, oktatás és európai integrációért felelős miniszterelnök helyettes kabinetjének volt tanácsadója, majd a miniszterelnöki kancellária államtanácsosa. /Ferencz Zsolt: Politikusok karácsonya, avagy csendes ünnep, távol a rohanó világtól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

2009. március 26.

Farkas Anna-Lili, Kötő József és Pető Csilla-Mária RMDSZ-es képviselők közleményükben kifejtették: a tartósság a társadalom és a munkaerőpiac fejlődési igényén alapuló hosszú távú stratégiát jelenti. Ebben a folyamatban nincs helye az improvizációnak. Megítélésük szerint az oktatási minisztérium megszegte ezt az alapszabályt. „A rendszert alapjaiban felforgatták a különböző miniszteri rendeletek. Példaként említhetjük a Kerettantervet – az iskolaigazgatóknak két hét leforgása alatt legalább háromszor kellett módosítaniuk a 2009-2010-es tanévre vonatkozó órabeosztást.” „Jól megalapozott, alkalmazható reformra van szükség” – zárják közleményüket az RMDSZ-es képviselők. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2010. április 14.

Autonómiatörekvések a szórványban – EMNT-konferencia Brassóban
2010. április 16-án Brassóban ülésezik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége, majd ezt követi az EMNT Szórványtanácsának alakuló ülése. A vasárnapi magyarországi választáson elért kimagasló Fidesz győzelem, az EMNT és a Fidesz között megkötött stratégiai partnerség új lehetőségeket teremt a szórványban élő erdélyi magyarság számára, a sajátos helyzetből fakadó problémák orvoslására, az egységes magyar nemzetre alapozó stratégiák kidolgozására, hisz a megmaradás küszöbén lévő szórvány-magyarság különös odafigyelést, jellegzetes stratégiákat, programokat igényel. A kulturális és személyi elvű autonómia teljes körű megvalósítása szórványban csak összehangolt cselekvéstervvel, egyeztetett döntések által lehetséges.
2010. április 17-én szervezi meg az EMNT Brassó Megyei Szervezete a Reménység Házában az I. Konferenciát az Erdélyi Szórványért. A plenáris előadásokat megelőzően Tőkés László EP-képviselő, EMNT elnök, valamint a brassói elnökség tart sajtótájékoztatót.
A konferencia megnyitására 10 órakor kerül sor. Toró Tamás, a rendezvény házigazdájának köszöntője után Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselője, a védnökök, majd a brassói RMDSZ képviselője köszönti az egybegyűlteket. A nyitóelőadásban Tőkés László a szórványkérdés EU-s szintű megjelenítéséről beszél, majd tudományos előadást tart Szesztay Ádám, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának főosztályvezetője, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, Kovács Lehel Brassó megyei ügyvezető elnök, valamint ifj. Kerekes Zoltán, a Viczei Bástya Alapítvány elnöke.
Az ebédszünet után műhelygyakorlatokra kerül sor. A szórvány és oktatás szekcióülést Farkas Anna parlamenti képviselő moderálja, a szórványban működő sajtó jellegzetességeibe Both Csaba, a BL újságírója vezet be, a szórványban működő gazdasági vállalkozások működését Juhász Jácint egyetemi oktató ismerteti, és itt kerül sor a brassói magyar vállalkozók találkozójára is. A helytörténet, honismeret és művelődés, mint értékmentő pillérek szerepére Kovács Lehel világít rá, a szórvány és egyház viszonyrendszerét, valamint a szórványközpontok működtetését pedig Szegedi László lelkipásztor, a Kőhalmi Szórványdiákotthon vezetője ismerteti.
A konferencia záróakkordját a Politikai képviselet, érdekvédelem és autonómiatörekvések a brassói szórványban tematikájú Brassó megyei RMDSZ–EMNT kerekasztal képezi, melyen Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke, a megyei tanács alelnöke, Farkas Anna parlamenti képviselő, Toró Tamás Brassó Megyei EMNT elnök, valamint Kovács Lehel, ügyvezető elnök vesznek részt. A kerekasztalt Toró T. Tibor moderálja.
A zárónyilatkozat elfogadása után állófogadás veszi kezdetét.
A konferencia védnökei: Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Fideszes országgyűlési képviselő; Tőkés László, Európa Parlamenti képviselő; Bajtai Erzsébet, nagykövetné.
Partner: A Reménység Háza.
Médiapartnerek: Duna TV, Krónika, Erdély.ma, Brassai TV, Brassói Lapok, www.hiresiroda.ro.
Erdély.ma

2010. április 18.

Az EMNT szórványkonferenciája Brassóban
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Brassó Megyei Szervezete 2010. április 16–17-én szervezte meg az I. Konferenciát az Erdélyi Szórványért. A konferencia fő témájaként az szórványban éltethető autonómiatörekvéseket jelölték meg, és arra próbáltak rávilágítani, hogy a megmaradás küszöbén lévő szórványmagyarság különös odafigyelést, sajátos stratégiákat, programokat igényel. A kulturális és személyi elvű autonómia teljes körű megvalósítása szórványban csak összehangolt cselekvéstervvel, egyeztetett döntések által lehetséges.
A konferencia felvezetésében Toró Tamás házigazda, az EMNT Brassó Megyei szervezetének elnöke köszöntötte a meghívottakat, a konferencia védnökeit, Tőkés László európai parlamenti képviselőt, valamint Bajtai Erzsébet nagykövetné asszonyt, illetve az objektív okok miatt jelen nem lévő Németh Zsoltot, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnökét, fideszes országgyűlési képviselőt. Toró Tamás Brassó szerepét emelte ki a dél-erdélyi szórványban, és rámutatott arra, hogy az EMNT konszociatív stratégiájának köszönhetően könnyen válhat a szórványt összefogó ernyőszervezetté.
Németh Zsolt levelét Szesztay Ádám olvasta fel. Levelében a KHTMB elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz, amely a választásokon megszerezte a szavazatok több mint felét, azon dolgozik, hogy a kormányalakítás után azonnal teremtse meg a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét a szülőföld elhagyása nélkül. A szórványra vonatkozóan kifejtette, hogy Magyarország nem tudja megállítani a szórványban zajló negatív folyamatokat, de mindazon személyek és intézmények mögé tud állni, akik helyi szinten tenni tudnak ezek visszaszorításáért. A levél felolvasása után Bajtai Erzsébet Magyarország romániai nagykövetsége részéről köszöntötte az egybegyűlteket.
A konferencia első előadását Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke tartotta, aki az Európai Unióban zajló folyamatokat ismertette, valamint világviszonylatban is kitért például Tibetre vagy az ujgur kérdésre. Elmondta, hogy Uniós szinten nemhogy a szórványkérdés, de még a kisebbségi kérdés sem vetődik fel hangsúlyosan a napi politika szintjén. Véleménye szerint a magyar kérdést egységében kell megjeleníteni uniós szinten, és ezen belül jutnának szerephez a kisebbségi- vagy a szórványlét kérdései. A szórványlétből fakadó jellegzetes gondok jó ismerőjeként – hisz Brassóban, Désen és Temesváron is szolgált lelkészként – külön stratégiát javasolt ezek orvoslására.
Szesztay Ádám, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának főosztályvezető-helyettese Vetési László lelkipásztorral, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szórvány-munkacsoportjának vezetőjével közösen tartott előadásán a KMKF szórványstratégiáját ismertette. A szakpolitikai célok megfogalmazása után kifejtette, hogy a meglévő, már kiépült intézményrendszerre támaszkodva lehet ezt a szórványstratégiát hatékonyan gyakorlatba ültetni.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, a temesvári Integratio Alapítvány elnöke Bodó Barnával, a Sapientia–EMTE oktatójával, a temesvári Szórvány Alapítvány elnökével tartott közös tudományos előadást a szórványról mint társadalmi kérdésről. Elmondta, hogy még a szakemberek körében sincs egyértelmű definíciója a szórványnak, sőt egyes nyelvekben – például a románban – nincs is kifejezés rá. Az előadók szerint a szórványkérdés leginkább a nyelvi határ létével azonosítható; a szórvány egy védősáv, amelynek védelme kiemelt nemzeti prioritás kell, hogy legyen.
Kovács Lehel, a Sapientia–EMTE oktatója, az EMNT Brassó megyei szervezetének ügyvezető elnöke Erdei Ildikó pszichológussal, a temesvári Nyugati Tudományegyetem oktatójával, a Temes megyei Civil Tanács elnökével közösen vetítették a közösségépítés stratégiáit a szórványra. Az előadás rámutatott arra, hogy a szórvány a magyarsággal kapcsolatos szimbólumokat értékként mutatja, vigyázza és ezek őrzésére kiválóan alkalmasok a közösségükért felelősséget vállaló csoportok. Az előadást Brassó-megyei helyzetelemzéssel, esettanulmányok bemutatásával zárták.
Ifj. Kerekes Zoltán tanító, a Viczei Bástya Alapítvány elnöke a szórványközpontok felette szükséges voltáról értekezett, majd ismertette a Bástya Alapítvány munkásságát. Az előadástól meghatódottan Bajtai Erzsébet nagykövetné felajánlotta, hogy a nagykövetség által szervezett idei Hungária jótékonysági bál bevételeit az Alapítványnak ajánlja fel.
A délután folyamán szekciókba tömörültek az oktatás, a sajtó, a művelődés, a gazdaság és az egyház szakemberei és műhelymunkákon elemezték a szórvány és az egyes szakterületek viszonyrendszerét, a prioritásokat és cselekvési stratégiákat.
Az oktatás szekciót Farkas Anna parlamenti képviselő moderálta, a műhelygyakorlaton részt vettek a Brassó megyei magyar intézményvezetők és pedagógusok. Konklúzióként azt emelhetjük ki, hogy Brassó megye minden településén a magyar nyelvű elemi oktatást biztosítani kell annak ellenére, hogy a fejkvóta-rendszer nem kisiskola párti; valamint azt, hogy két nagy szórvány-iskolaközpontot kellene létrehozni a megyében, az egyik az elméleti, a másik a gyakorlati oktatást karolná fel.
A gazdasági szekcióban a Brassó megyei magyar vállalkozók találkoztak. A Gábor Imre városi tanácsos és vállalkozó moderálta műhelymunkán előadást tartott Juhász Jácint egyetemi oktató, aki kiemelte, hogy míg a magyarság számaránya Romániában 6,6%, addig a gazdasági szférában a magyar vállalkozások nem érik el ezt az arányt. A szekcióülés fő eredménye az volt, hogy létre kell hozni a Brassói magyar vállalkozók szövetségét.
A szórvány és sajtó szekciót, melyet Veres Emese néprajzkutató, újságíró moderált, levélben köszöntötte Ambrus Attila újságíró, a MÚRE elnöke, aki az elmúlt másfél évtized legfontosabb Brassó megyei konferenciájának nevezte a rendezvényt. A műhelygyakorlaton B. Nagy Veronika tévés személyiség szórványról készült filmeket vetített, majd bemutatkoztak a Brassó megyei írott és elektronikus médiumok.
A művelődés, helytörtének, honismeret műhelygyakorlatot Kovács Lehel moderálta. A szekción megfogalmazódott, hogy értékeink megmentésének, átadásának legfontosabb közege a honismeret. Felvetődött egy egységes Brassó megyei honismereti tankönyv megírásának gondolata.
A szórvány és egyház szekciót Szegedi László esperes, a Kőhalmi Szórványdiákotthon vezetője moderálta. Kiemelte az egyház megtartó szerepét, hiszen rengeteg településen már csak az egyház az egyedüli magyar intézmény. Rávilágított, hogy ifjúsági házakat csak akkor szabad építeni, ha valóban van ifjúság az adott településen, ezzel azt sugallva, hogy a már meglévő, jól működő szórványközpontokat kell támogatni. Kihangsúlyozta, hogy a legkisebb magyar közösségeinkkel is kiemelten kell foglalkozni.
A konferencia záróakkordjaként plenáris kerekasztalon egyeztette a brassói szórvány politikai képviseletére, érdekvédelmére valamint autonómiatörekvéseire vonatkozó stratégiát a Brassó-megyei RMDSZ és EMNT. A Toró T. Tibor által moderált kerekasztal beszélgetésen Farkas Anna, Kovács Attila, a Brassó-megyei RMDSZ elnöke, a megyei tanács alelnöke, valamint Toró Tamás és Kovács Lehel vettek részt. Mind a két fél egyetértett abban, hogy az Erdélyi Magyar Egyztető Fórumot (EMEF) meg kell valósítani megyei szinten is, ennek előfutára lehetne Brassó megye. Románia régiókra való felosztása szempontjából két álláspont alakult ki: lehet, hogy a brassói magyarság szempontjából jobb, ha Székelyföldhöz és nem Szebenhez csatolják Brassót, de a nemzeti érdek szempontjából egy egységes Székelyföld régió, amely Maros, Kovászna és Hargita megyéket foglalná magába, hamarabb vezetne az óhajtott területi autonómiához.
A konferencia zárónyilatkozatban nyilvánította ki, hogy szórványgondjaink orvoslására, a szórvánnyal kiemelten foglalkozó stratégia megalkotására létrejön az EMNT Szórványtanácsa, amelynek koordinálását a Brassó megyei EMNT végzi. A kezdeményező testület döntése alapján a Szórványtanács összetétele kettős, a szórványmegyék területi képviselői mellett a tanácsban helyet kapnak mindazok a szakemberek és személyiségek, akik kiemelten foglalkoznak a szórványkérdéssel. Döntés született arról is, hogy 2010 májusának folyamán hívja össze az EMNT elnöksége az alakuló ülést.
Brassó, 2010

2010. május 13.

Átmentek a kisebbségi paragrafusok
„Valamennyi, kisebbségeket érintő paragrafust elfogadtunk” – nyilatkozta tegnap az Új Magyar Szónak Farkas Anna-Lili, az alsóház oktatási szakbizottságának RMDSZ-es tagja a készülő tanügyi törvény vitájáról.
Egy héttel ezelőtt az okozott rövidzárlatot a testületben, hogy a koalíciós partner egyik képviselője megszavazta a jogszabálytervezet 37-es paragrafusának első fejezetében azt az ellenzéki módosító indítványt, miszerint ötödik osztálytól a kisebbségi diákok az állam nyelvén kötelesek tanulni Románia földrajzát és történelmét.
Az RMDSZ fellépésének köszönhetően gond nélkül átment viszont az a kitétel, hogy a román nyelven kívül minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak a kisebbségi diákok.
„A képviselőház szakbizottsága jóváhagyta az oktatási törvény kisebbségi felsőoktatásra vonatkozó 125. cikkelyét is, abban a formában, ahogyan azt az RMDSZ beterjesztette, azzal a 151. paragrafussal együtt, amely az anyanyelven történő doktori szintű képzést és a továbbképzés lehetőségét szavatolja” – tájékoztatott Kötő József képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke.
Elmondta, ennek fontossága vitathatatlan, hiszen a felsőoktatási fejezet egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást, minden szinten, beleértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást.
A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját.
A jogszabály ugyanakkor lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén, az alapfinanszírozás tekintetében pedig növelt koefficienst ír elő azon diákok számára, akik anyanyelvükön folytatják tanulmányaikat.
„Ha a bizottság terminus szerint e hét végére befejezi munkáját, a törvény akár már jövő héten, de lekésőbb két hét múlva a plénum elé kerülhet, vagyis tartható lesz a május 26-i határidő” – szögezte le Farkas Anna-Lili RMDSZ-es képviselő.
Manna.ro / Új Magyar Szó

2010. május 18.

Tanügyi törvény - kifulladásig
Bár a képviselőház plénumában tegnap formailag megkezdődött az új tanügyi törvény vitája, az ülés végéig egyetlen cikkely megszavazására, de még a cím megválasztására sem került sor. „Idáig mindössze annyi történt, hogy Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter bemutatta a törvényt, majd két elődje, Ecaterina Andronescu és Cristian Adomniţei kapott szót.
Bár a képviselőház plénumában tegnap formailag megkezdődött az új tanügyi törvény vitája, az ülés végéig egyetlen cikkely megszavazására, de még a cím megválasztására sem került sor. „Idáig mindössze annyi történt, hogy Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter bemutatta a törvényt, majd két elődje, Ecaterina Andronescu és Cristian Adomniţei kapott szót. Ők bemutatták azokat a módosító indítványokat, amelyeket a szakbizottság visszautasított” – adott helyzetjelentést a délutáni órákban Farkas Anna-Lili RMDSZ-es képviselő.
Az alsóház oktatási szakbizottságának tagja hozzátette, mától a plénumban reggeltől estig folynak majd a munkálatok péntek délig, naponta mindössze egyetlen óra ebédszünetet engednek meg maguknak a honatyák. A jogszabály „állapotát” Cristian Dumitrescu, az oktatási bizottság elnöke ismertette: a képviselők 1.695 módosító indítványt nyújtottak be, ezek közül 667-et fogadott el a testület.
A jogszabályba beemelt javaslatok közül 276 tartalmi vonatkozású, 391 pedig nyelvi pontosítás volt. Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter szerint a törvénytervezet a minden párt által aláírt Országos Oktatási Paktumhoz vezethető vissza, „stabilitást, fenntarthatóságot és kiszámíthatóságot visz abba a rendszerbe, amely az utóbbi évek során a túl sok változtatás áldozata lett.”
A jogszabály újításai között Funeriu kiemelte azt, hogy a gyerekek hatéves korukban válnak iskolakötelessé, a IX. osztályt „átteszik” az általános iskolai curriculumba és egyetlen idegen nyelvből kell érettségizni.
„Mindenki azt mondja, hogy túl sok a magolás a román oktatási rendszerben. Ennek véget kell vetni” – hangsúlyozta a tárcavezető. Elődje, a liberális Cristian Adomniţei bejelentette, hogy a tervezetről való végső szavazáskor tartózkodni fog, ugyanis az új tanügyi törvény elsorvasztja az egyetemi autonómiát. „Kollégáimmal együtt úgy vélem, hogy a jogszabályban előirányzott változtatások életbe léptetésére nem lesz képes a mostani kormány, ezért inkább maradjon meg a régi rendszer” – mondta el Adomniţei.
Szerinte a szöveg jó elemei nem eredetiek, nem a mostani miniszter műve, ugyanis azokat Ecaterina Andronescu szociáldemokrata tárcavezető tervezetéből emelték át. Sokkal nagyobb gondnak tartotta, hogy a törvény nem tartalmazza tételesen, hogy az oktatásügynek a hazai össztermék 6 százalékát kell kapnia.
Ecaterina Andronescu volt szociáldemokrata tárcavezető azt vetette a kormánypártiak szemére, hogy erőszakosan vitték át elképzeléseiket, nem törekedtek konszenzusra. „A tanügyi törvény a rendszer igényeinek kell hogy megfeleljen, nem egy-egy időlegesen felkapaszkodott politikus személyi kultuszának” – fogalmazott Andronescu. Szerinte hibás döntés a kilenc osztályos általános iskola bevezetése, ugyanis ez nagyon sok vidéki gyerek számára a tanulás végét is jelenti.
F. H.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. október 25.

Október 23-i megemlékezés Brassóban
Október 23-án 15 órától emlékezett meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Brassó megyei szervezete a Reménység Házában az 1956-os forradalomról. Toró Tamás brassói EMNT-elnök köszöntőbeszédében a forradalom magyarországi eseményeit vázolta fel, utána Lay Imre, az EMISZ egykori titkára beszélt a forradalom erdélyi és brassói vonatkozásairól.
Toró Tamás kihangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalom jó ürügy volt a román kommunista hatalom számára, hogy befejezze mindazokat a kegyetlenségeket, amelyeket az erdélyi magyar értelmiségen 1945-ben nem sikerült végrehajtania. Lay Imre azt emelte ki, hogy nemzetet csak félelem nélkül, lelkes emberek segítségével lehet építeni.
Ezt követően a nagyszámú közönség Pongrátz Gergely, a Corvin-köz főparancsnoka által készített dokumentumfilmet tekinthetett meg.
Az ünnepi megemlékezésen sor került a brassói EMNT szervezete által megvalósított, A kommunizmus és intolerancia áldozatai címet viselő tárlat megnyitására. A Kovács Lehel István által összegyűjtött 80 fénykép olyan Brassó megyei épületek, emlékművek láthatók, amelyek Trianon óta áldozatul estek a nemzetiségek közötti intoleranciának, a román kommunizmusnak. A sort a régi határépületek és határkövek, valamint a Cenk tetején álló Árpád-szobor nyitotta, de bemutatásra kerültek a lerombolt négyfalusi emléktáblák és szobrok, valamint az 1200 éves Tatárhányás is. Külön megemlékeztünk a felszámolt Zajon-fürdőről, a Kárpát-kanyar lerombolt magyar menedékházairól, a Brassó–Hosszúfalu helyi érdekű vasútról. A kommunizmus nagy bűne a brassó-belvárosi református templom, valamint a brassó-bolonyai evangélikus és római katolikus temető felszámolása. Ezekről is korabeli fényképeket, helyrajzokat állítottunk ki. Először került a nyilvánosság elé a Lügeti fogolytáborban meghalt magyarok névsora is, vagy a soha fel nem épült csernátfalusi katolikus templom tervrajza, és a felépülésében megakadályozott brassói unitárius templom látványterve is, amelyet Kós Károly készített el ceruzarajzban.
A tárlatot követően megkoszorúztuk az 1956-os EMISZ-es elítéltek emléktábláját. Áldást mondott Máthé Sándor unitárius lelkész, koszorút helyeztek el a volt EMISZ-esek, Farkas Anna parlamenti képviselő, valamint Toró Tamás Brassó megyei EMNT-elnök.
Az ünnepséget állófogadás és kötetlen beszélgetés zárta.
Toró Tamás
Kovács Lehel, Erdély.ma

2012. március 21.

Szakmát tanulni – magyarul
Miközben a magyar nyelvű orvosképzés ellen agitáló, magukat értelmiséginek, európai szellemű gondolkodónak valló román nemzetiségű egyetemi tanárok, politikusok miatt országos cirkusszá nőtte ki magát a MOGYE- ügy, kevés figyelmet kapott az a törvénymódosítás, amiért négy RMDSZ-képviselő folytatott 12 éves küzdelmet. Pedig nagy jelentősége van annak, hogy felnőttképzést, szakmai továbbképzést február 21-től magyarul is lehet indítani, ha erre igény mutatkozik. Erről Derzsi Ákostól, az egészségügyi és családvédelmi bizottság tagjától értesültünk múlt szombaton egy konferencián.
A Pető Csilla, Farkas Anna, Derzsi Ákos és Olosz Gergely parlamenti képviselők által kezdeményezett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az esélyegyenlőség jegyében a kisebbségek anyanyelvén vagy egy nemzetközi körforgású nyelven is indíthassanak képzési programokat Romániában. Nehéz volt megértetni a szenátussal, képviselőházzal, hogy az, hogy ki mennyire lesz jó a szakmában, nagyban függ attól, hogy milyen mértékben tudta elsajátítani a tananyagot, márpedig köztudott: a tananyag elsajátítása legkönnyebben anyanyelven történik. Két cikkely módosításához tehát évek kellettek, de megtörtént végre, és ennek köszönhetően immár magyar oktatókkal lehet megszervezni a szakmai képzéseket, a vizsgáztatást, magyarul írható és védhető meg a vizsgadolgozat is. Vagy ukránul. Vagy németül. Vagy amilyen nyelven van rá igény, és nem lesz szükség arra, hogy az oktatók sunyiban tartsanak magyar nyelvű előadásokat, immár mehet ez “hivatalosan” is. Miért is ne taníthatnák magyarul a cukrászmesterséget vagy a kertészszakmát, kisgazdaképzést stb. annak a 40-50 éves, munkanélkülivé vált felnőttnek, akinek a nyugdíjig még sok van, akinek családot kell eltartania és nem akar nyugati tájakra emigrálni?
A lehetőséggel immár lehet élni, ehhez azonban megfelelő számú, magyarul oktató szakemberekre is szükség van, akik mind az előadásokon, mind a vizsgabizottságokban képesek helytállni. A munkaerőpiac gyors változásaival, a szakmai mobilitás megnövekedésével lépést tartani képtelen iskolai, egyetemi oktatás miatt egyre inkább felértékelődik a felnőttképzés, a legnagyobb kihívást tehát az jelenti, hogy a felnőttképzést végző alapítványok, egyesületek, vállalkozások a munkaerő-piac által követelt szakmákban akkreditáltassanak képző, továbbképző programokat, képezzenek szakembereket, nem pedig olyan szakterületeken, ahol a “végzett” soha az életben nem fog tudni elhelyezkedni.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

2012. szeptember 28.

Zilahon tanácskoztak a fiatal magyar pedagógusok
Az RMDSZ szakpolitikusainak jelenlétében pedagógus-találkozót tartottak pénteken Zilahon. A beszélgetésen jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Seres Dénes, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, valamint Király András oktatási államtitkár, Kötő József, Pethő Csilla és Farkas Anna-Lili parlamenti képviselők, Szabó István Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes, Borsos Károly László tanügyi tanácsos.
„A cél az, hogy tájékoztassunk és tájékozódjunk” – köszöntötte a meghívott szakembereket és a jelenlevő, közel 150 pedagógust Seres Dénes. Kiemelte, szükség van arra, hogy az oktatásban levő gondokat a szakmában tevékenykedők megbeszéljék, és közösen találják meg a lehetőségeket ezek képviseletére, illetve orvoslására az elkövetkező négy évben.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az oktatási kérdések kormányzati képviselete kapcsán elmondta: amikor az RMDSZ ellenzékbe került, igyekezett párbeszédet kezdeményezni a kormányzást átvevő koalícióval annak érdekében, hogy mentsék, ami menthető az elmúlt években kivívott jogokból.
„Ez elsősorban az oktatás területén létfontosságú, hisz a magyar oktatás szempontjából nincs számunkra kompromisszum. Éppen ezért egy olyan jelentős területen, mint az oktatás, nem szabad a kormányzati szerepünket feladni, szakpolitikusaink révén jelen kell lennünk a döntéshozatalban” – fogalmazott a politikus.
A szövetségi elnök szerint nehéz olyan helyzetben kompromisszumokat keresni, amikor szívük szerint kritizálnák a jelenlegi kormányt, azonban amikor oktatásról van szó, nem tehetjük azt, hogy csak demagóg kritikákat fogalmazzanak meg, ahogyan azt más pártok teszik. „Véleményem szerint a magyar oktatás nem jobboldali vagy baloldali, és számunkra szükséges az olyan egyezségek kialakítása, amelyek által elérjük, hogy ne sérüljön a magyar oktatás, ne váltsák le a magyar szakembereinket és ne csorbuljanak az elért eredményeink” – jelentette ki.
Röviden kitérve az elmúlt hetekben a MOGYE ügyében történt előrelépésekre Kelemen Hunor leszögezte: a kormány az oktatási törvény módosítására készül, azonban az RMDSZ nem fogja engedni, hogy a megszerzett jogokhoz hozzányúljanak.
A szakmai találkozón a jelenlevő pedagógusok részletekbe menően beszélgettek az oktatási törvény különböző előírásairól, ezek gyakorlatba ültetésének nehézségeiről, illetve a Szilágy megyében tapasztalható egyéb oktatási gondokról.
maszol.ro

2013. június 1.

Aranka György-verseny a tordai Jósikában
Jósika Miklós Elméleti Líceum
A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum adott otthont Kolozs megye V-VIII. osztályos diákjai számára szervezett Aranka György Nyelv-és Beszédművelő Verseny idei fordulójának május 11-én. A versenyre a következő magyar vagy magyar tagozatos iskolák neveztek be: Kolozsvárról az Apáczai-líceum, a Báthory-líceum, a Brassai-líceum, az unitárius kollégium, a Református Kollégium, a Sigismund Toduta Zenelíceum, az Octavian Goga Iskola és a Talentum Református Iskola diákjai, Désről az 1-es számú iskola diákjai, Bánffyhunyadról a Technológiai Líceum tanulói, a körösfői Kós Károly Iskola, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola diákjai jelezték részvételi szándékukat a szervező Jósika Miklós Elméleti Líceum diákjai mellett .
mérhette össze helyesírási, nyelvhelyességi, szövegértési, szövegalkotási és versmondási képességeit: Édes anyanyelvünk, Szép magyar beszéd és Versben bujdosó versenyformákban.
A párhuzamosan zajló írásbeli, majd szóbeli megmérettetés után a vendég diákok és kísérő tanáraik városnézésre mentek Szabó Hajnalka magyar szakos tanárnő vezetésével, aminek során a tordai templomokat, Jósika Miklós szülőházát, a Történelmi Múzeumnak helyet adó fejedelmi házat látogatták meg. Ezután az iskolanapok alkalmából Tordára látogató kiskúnfélegyházi vendégdiákok társaságában közös ebéden vettek részt. Az ünnepélyes díjkiosztásra az ótordai Református templomban került sor.
Édes anyanyelvünk V-VI. osztályosok kategóriája:I. díj: Pethő Róbert (Jósika Miklós Líceum), II. díj: Péntek Alíz (körösfői Kós Károly Iskola), III díj: Román Sarolta (unitárius kollégium), dicséret: Kelemen Szabolcs (Octavian Goga Iskola), Boros Péter (unitárius kollégium), Horváth Márton (Apáczai-líceum).
VII-VIII. osztályosok kategóriája: I. díj: Mátó-Székely Orsolya (unitárius kollégium), II. díj: Farkas Anna (unitárius kollégium), III. díj: Nagy-Betegh Kamilla (unitárius kollégium), dicséret: Benő Loránd (Báthory-líceum), Orbán Dávid (dési 1-es számú iskola).
Szép magyar beszéd V-VI. osztályosok kategóriája: I. díj: Lázár Katalin (Sigismund Toduta Zenelíceum), II. díj: Dimény Kristóf (unitárius kollégium) és Péntek Kitti (körösfői Kós Károly Iskola), III. díj: Ilyés Anna-Boróka (Apáczai-líceum), dicséret: Palocsay Johanna (Octavian Goga Iskola),Varga Eszter (Református Kollégium).
VII-VIII. osztályosok kategóriája : I. díj: Kovács Nóra (körösfői Kós Károly Iskola), II. díj: Szallós-Kis Csaba (Brassai -líceum), III. díj: Ilyés Zalán György (Apáczai-líceum), dicséret: Kömöcsi Panna (unitárius kollégium), Simon Eszter Nóra (Báthory-líceum).
Versben bujdosó V-VI. osztályosok kategóriája: I. díj: Gyurka Sára Krisztina (Református Kollégium), II. díj: Vernes Anita (unitárius kollégium), III díj: Czire Orsolya (unitárius kollégium), dicséret: Kerekes Ákos (Apáczai-líceum), Kun Eszter (Református Kollégium).
VII-VIII. osztályosok kategóriája : I. díj: Pánczél Kata (unitárius kollégium,), II. díj: Sánta Orsolya (unitárius kollégium), III. díj: Mihály Renáta (körösfői Kós Károly Iskola), dicséret: Szalma-Győrfi Anna (Báthory-líceum), Benedek Ida (Báthory-líceum)
Mihályfalvi Zsuzsa

2014. augusztus 5.

Székelykeresztúriak nyertek az ODFIE Színjátszó Találkozón
A székelykeresztúri BEMUGRI színjátszócsoport nyerte el 18. ODFIE Színjátszó Találkozó fődíját a vasárnapi díjkiosztón, és ugyancsak ők vihették haza a közönségdíjat is.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) ezúttal a Maros megyei Szentháromságon szervezte meg az amatőr színjátszó körök éves találkozóját július 31–augusztus 4. között. „A Magyar Unitárius Egyház ifjúsági szervezetének közművelődési csúcsrendezvényére 14 színjátszó csoport nevezett be a helyi unitárius ifjúsági egyletek képviseletében” – közölték a szervezők.
A idén a SzínHáromság alcímmel megszervezett rendezvényen Szabéd, Marosvásárhely, Kolozsvár, Homoródszentpál, Vargyas, Szentábrahám, Szentgerice, Bölön, Felsőrákos, Homoródszentpéter, Alsófelsőszentmihály és Székelykeresztúr ifjúsági szervezetei képviseltették magukat. Rajtuk kívül számos műélvező vett részt a találkozón, így a résztvevők létszáma elérte a 480-at.
A zárónapon, vasárnap Bálint Róbert mészkői lelkész tartott istentiszteletet, majd ebéd után gálaműsor keretében osztották ki a díjakat. Második lett a kolozsvári egylet szenior csapata, a dobogó harmadik fokára pedig a marosvásárhelyi csapat került. A zsűri különdíját a szentábrahámi csapat vitte haza.
Emellett a zsűri kilenc alakítási díjat, két kontraszt díjat és egy egyéni különdíjat is kiosztott. Az alakítási díjakban Csécs Sándor (Szabéd), Farkas Anna (Kolozsvár), Kondert Mátyás (Marosvásárhely), Mátyus Zsolt (Marosvásárhely), Nagy Norbert (Marosvásárhely), Nagy Zselyke Tünde (Szentábrahám), Román Eszter (Kolozsvár), Sántha Orsolya (Kolozsvár) és Szabó Gergő (Kolozsvár) részesültek. A két kontraszt díjat Pál Roland (Felsőrákos) és Réz Edina (Felsőrákos) érdemelték ki, a legjobb mesélőnek pedig Ilkei Klementina Imelda (Vargyas) bizonyult.
A vetélkedő csapatok előadásait szakemberek által vezetett műhelymunkák egészítették ki, péntek este pedig a székelyudvarhelyi Üvegfigurák diákszínjásztó csoport NEMzedék című előadását láthatták a fiatalok. A találkozón a Daltutajok együttes és a székelyudvarhelyi Face Today zenekar is fellépett. A vasárnapi díjkiosztás után a rendezvény a Vecker együttes koncertjével és zárómulatsággal ért véget.
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék