udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1 találat lapozás: 1-1

Névmutató: Farkasné Kun Zsuzsánna

2009. március 4.

Kolozs hajdan több mint 600 éven át viselt városi rangot. Az 1910-es népszámlálás szerint Kolozs 4138 lakosából 2217 volt magyar anyanyelvű, azaz több mint 50%. A 2002-es népszámlálás: a 2500 lakosból 37% volt magyar, a többi román és roma. Kolozson is, mint sok más ősrégi magyarlakta településen, a kommunizmus beálltáig a magyarság körében gazdag hagyományápoló kulturális élet folyt. 1989 után a magyarság aktív emberei azon munkálkodtak, hogy a régi hagyományos magyar Anna-bálok és farsangi bálok fényét visszaállítsák. Idén a farsangi bál előtt festménykiállítást és könyvbemutatót szerveztek Kolozs két neves szülöttének tiszteletére. A 82 éves Farkasné Kun Zsuzsánna (Kolozson mindenki „festőművésznő Zsuzsika nénije”) festményeit állították ki. A kolozsi születésű Kolozsi Gergely Istvánt öt könyvét mutatta be. Négy könyvének kimondottan Kolozshoz és a kolozsi tájakhoz kötődik a mondanivalója, ilyen a Kolozsi mesék, Forró Ágnes festőművésznő illusztrációival, a Kis kolozsi Dekameron, Kolozsi pitvaros udvarokban, Igaz mesék, és Mikor legvidámabb a székely?, amelyben kolozsi vidám történetek is helyt kaptak. /K. G. I.: Farsangi festménykiállítás és könyvbemutató Kolozson. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék