udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31

Névmutató: Fazekas Sándor

1995. szeptember 6.

A Rogériusz-negyed Nagyvárad legnagyobb lakótelepe. 1990 őszén a református hívek igényelték, hogy a nagyszámú gyülekezetet osszák ketté, így született meg a réti mellett az új várad-rogériuszi gyülekezet, élén Fazekas Sándor tiszteletessel. A gyülekezetnek 4600 aktív, egyházfenntartási járulékot fizető híve van, a gyülekezet életében részt nem vevőkkel együtt lélekszámuk 10-15 ezer lehet. Külföldi segítséggel 1995 tavaszán hozzákezdtek a templom építéséhez, a templom mellett ifjúsági ház és előadóterem is lesz. Ismeretlen tettesek betörtek a tiszteletes lakásába, elvitték az akkor összegyűjtött pénzt /731 ezer lejt/ és Fazekas Sándor teljes levelezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1996. március 5.

Márc. 5-én Nagyváradra érkezett a FIDESZ-Magyar Polgári Párt delegációja: Orbán Viktor, Németh Zsolt, Varga Mihály országgyűlési képviselők, Király András, a párt külügyi titkára, valamint Fazekas Sándor, Karcag polgármestere. A delegáció találkozott és megbeszélést folytatott Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspökkel, majd nagyváradi újságírók előtt tartott tájékoztatót a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, magyarországi belpolitikai kérdésekről, különösképpen a legnagyobb ellenzéki párt, az MDF szakadása nyomán kialakult helyzetről. A delegáció erdélyi látogatásának további programjában szerepel részvétel a marosvásárhelyi Pro Europa Liga által szervezett román-magyar kerekasztal-megbeszélésen, majd Székelykeresztúron lakossági fórumon. /FIDESZ-delegáció Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2004. június 17.

Harmincegy lelkészt szenteltek fel az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésén, a Farkas utcai református templomban jún. 15-én megtartott ünnepi istentiszteleten. Dr. Fazekas Sándor dicsőszentmártoni nyugdíjas orvost választották a Tonk Sándor elhunytával megüresedett harmadik főgondnoki tisztségbe. A másnap folytatódó közgyűlés meghallgatta Pap Géza püspöki jelentését. Nagy teret kapott a jelentésben az egyházi ingatlanok kérdése is. Határozatot hoztak a lelkészek politikai szerepvállalásának tiltásáról. /Moldován Árpád Zsolt: Éves közgyűlését tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület. Lelkészeket szenteltek, főgondnokot választottak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2010. május 4.

Nyolc miniszterrel alakul meg az Orbán-kormány
Semjén Zsolt általános miniszterelnök- helyettes
(MTI) – Nyolc miniszterrel alakul meg az Orbán-kormány: Matolcsy György vezeti a Nemzetgazdasági Minisztériumot, Martonyi János a külügyi tárcát, Pintér Sándor lesz a belügyminiszter, Fellegi Tamás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Réthelyi Miklós a nemzeti erőforrásokért felelős tárcavezető, Fazekas Sándor a vidékfejlesztési miniszter, Hende Csaba a honvédelmi tárcavezető, Navracsics Tibor pedig a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd a kormányfő helyetteseként.
Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Parlamentben – miután a leendő kormány megtartotta első előkészítő ülését – bejelentette azt is, hogy Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes lesz. Megjegyezte, jövő héten újabb szerződést köt egymással a két leendő kormányzó párt, a Fidesz és a KDNP.
A pártelnök azt már korábban bejelentette, hogy Varga Mihály a Miniszterelnökséget vezeti majd államtitkárként.
Orbán Viktor leendő kormánya tagjainak hétfői bemutatásakor hangsúlyozta, olyan kormánytagokra van szükség, akik meg tudnak felelni egy új politikai-gazdasági rendszer megalapításának.
A Fidesz elnöke azt mondta: kormánya feladata a nemzeti ügyek képviselete. Mint kifejtette, olyan kormánytagokra van szükség, akik megfelelő kvalitással, jártassággal bírnak, tapasztalt emberek, vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetőként viselkedjenek, döntéseket hozzanak, és azokért vállalják a felelősséget.
Matolcsy Györgyről szólva azt mondta: azt várják tőle az emberek, hogy a magyar gazdaságot állítsa talpra, és Széchenyi országépítő politikájának szellemében vezesse a nemzetgazdaság területét.
Martonyi Jánostól azt várja az ország, hogy szerezze vissza "hazánk nemzetközi tekintélyét", vezényelje le a januártól esedékes európai uniós elnökségi munkát, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a közép-európai együttműködés felépülhessen – fejtette ki Orbán Viktor.
Pintér Sándortól azt várja minden választó – folytatta –, hogy állítsa helyre a rendet és a közbiztonságot. Az ő esetében legnehezebb a munka, mert nincs vesztegetnivaló idő, ezért ide egy tapasztalt rendőri vezető kell, aki úgy ismeri ezt a területet, mint a saját tenyerét – emelte ki a leendő kormányfő.
Közölte: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Fellegi Tamás dolga az lesz, hogy védje meg a közvagyont az oligarchákkal szemben, és vegye fel velük a küzdelmet.
A nemzeti erőforrásokért felelős Réthelyi Miklóstól azt várják az emberek, hogy mentse meg a magyar egészségügyet, építse újra a szociális biztonságot, és teremtse meg a jövő kibontakozásának lehetőségét a fiatal nemzedékek számára – ismertette a Fidesz-elnök, rámutatva, hogy Réthelyi Miklós a leendő kabinet legtapasztaltabb tagja.
Fazekas Sándorral szemben az az állampolgári elvárás, hogy végre állítsa talpra a magyar vidéket, amely a jövő egyik erőforrása – mondta.
A honvédelmi miniszteri poszt várományosának, Hende Csabának pedig az lesz a dolga – folytatta Orbán Viktor –, hogy megtalálja a honvédség és a honvédelem helyét a XXI. századi nemzetközi együttműködés rendszerében, és vessen gátat annak, hogy a honvédség a bűnügyi krónikák folyamatos főszereplője legyen.
A kettős állampolgárság határon túli magyarok számára történő megadását említette az egyik legfontosabb célkitűzéseként újságíróknak hétfőn Semjén Zsolt, az általános miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa. A KDNP elnöke megtiszteltetésnek tartja a felkérést, amit örömmel vállalt el.
Hozzátette: az általános miniszterelnök-helyettes munkájába várhatóan "minden politikai jellegű feladat" beletartozik majd. Megerősítette, hogy lesz a Fidesz és a KDNP között egy szerződés a kormány működési rendjéről, és ebben mindent részletesen rögzítenek majd.
A jövőbeni konkrét feladatairól előzetesen azt mondta: "mindig is foglalkoztam nemzetpolitikai ügyekkel és a jövőben is szívesen teszem ezt".
Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság biztosítása erkölcsi kötelesség, különösen 2004. december 5., a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta.
Népújság (Marosvásárhely)

2010. június 1.

Egynapos nemzeti összetartozás
Újabb szimbolikus gesztust tett a határon túli magyarok felé tegnap az Országgyűlés: a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A jogszabály kinyilvánítja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja az egységes magyar nemzetnek”. A kedvezményesen állampolgárságot biztosító törvényt múlt héten fogadta el az Országgyűlés, a jogszabályt Sólyom László tegnap írta alá.
A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Magyar Országgyűlés tegnap a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A javaslatra 302-en szavaztak igennel, a Fidesz és KDNP mellett a Jobbik, az MSZP-s Juhász Ferenc és az LMP-s Schiffer András, míg 55 MSZP-s képviselő nemmel voksolt, az LMP-ből pedig 12-en tartózkodtak.
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel a Magyar Országgyűlés kinyilvánítja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A képviselők tegnap a jogszabály sürgős kihirdetését is kérték, mint ahogy azt a múlt szerdán elfogadott kettős állampolgárságról szóló törvénnyel kapcsolatban is megtették.
Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyaroknak kedvezményesen állampolgárságot biztosító törvényt tegnap írta alá, a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazható. Az új törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát, de a honosítás csak egyéni kérelem alapján történhet.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a jövőben olcsóbb lesz-e az állampolgárság megszerzése, de az már biztos, hogy gyorsabb. Eddig ugyanis egy-másfél évig is húzódhatott egy adott kérelem elbírálása, míg az új állampolgársági törvény szerint – ha az igénylő megfelel a feltételeknek – a kérelem benyújtásától számítva három hónapon belül megkaphatja a magyar állampolgárságot.
Lezajlott az átadás-átvétel
Fazekas Sándor már szombaton átvette elődjétől, Gráf Józseftől a vidékfejlesztési tárcát, míg a többi hét minisztériumban tegnap zajlott le az átadás-átvétel. A több ezer oldalas dokumentációkat szakértők vizsgálják át, és a lehetőségekhez képest minél előbb szeretnének végezni, illetve pontos képet kapni a tárcák helyzetéről. Navracsics Tibor bejelentette, egy hét alatt kiépül az új kormányzati apparátus, az államtitkárok még a héten hivatalba léphetnek. Tegnap az Orbán-kormány is megtartotta első ülését, amelyen az eddigi kétszeresére emelték az árvíz elleni védekezésre és a segítségre szoruló családok megsegítésére fordítható összeget.
Kánya Gyöngyvér, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. június 22.

Verespatak: újrainduló engedélyezés
A román környezetvédelmi és erdészeti minisztérium újraindítja a Verespatakra tervezett színesfémbánya-beruházás engedélyezési folyamatát – jelentette be tegnap Bukarestben Borbély László tárcavezető. Az RMDSZ-es miniszter azzal indokolta a 2007-ben felfüggesztett eljárás folytatását, hogy az erdélyi beruházásban érdekelt Roşia Montană Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat (RMGC) új településrendezési tervvel jelentkezett, és ennek nyomán ismét összehívják a zöld tárca műszaki vizsgálóbizottságát.
Az Erdélyi-Érchegységben nyugvó, Európa legnagyobb színesfémlelőhelyének tartott arany- és ezüsttartalékot ciántechnológiával kibányászni kívánó társaság számára májusban bocsátott ki új, sorrendben a harmadik településrendezési engedélyt a Fehér megyei önkormányzat.
A korábbi településrendezési tervet – amely földrajzi szempontból határolja körül a tervezett ipari létesítmény övezetét – három évvel ezelőtt a környezetvédelmi tárca akkori vezetője, a szintén RMDSZ-es Korodi Attila kezdeményezésére érvénytelenítette az igazságszolgáltatás, mivel a másodjára kibocsátott dokumentum azonos volt az elsővel; emiatt Korodi felfüggesztette a színesfémbánya engedélyezési folyamatát. Utódja, Borbély László tegnap rámutatott: a mostani engedély már nem azonos a korábbi kettővel, bizonyos technikai paraméterek különböznek, ezért tekinthető ez újabb jóváhagyásnak.
A miniszter különben cáfolta, hogy az egymilliárd dollárosra tervezett beruházás támogatójává lépett volna elő, és leszögezte: kizárólag abban az esetben fogja jóváhagyni a verespataki arany kinyerését, ha az RMGC „százegy százalékban” szavatolja az európai jogszabályokkal összhangban lévő romániai törvények tiszteletben tartását. Hangsúlyozta: a minisztérium mostani lépésével nem tesz egyebet, minthogy betartja az európai uniós és a romániai jogszabályokat. Ismertette azt is, hogy két héttel ezelőtt Svédországban tett látogatást, ahol több, ciántechnológiát alkalmazó bánya is működik. Borbély a bolideni bányát kereste fel, ahol – tájékoztatása szerint – biztosítják a ciánkoncentrációnak azt a minimális szintjét, amely már nem szennyező.
A miniszter közölte, hogy az Európai Parlamentnek a ciántechnológia betiltását célzó határozata kapcsán nemrég konzultált az Európai Bizottság illetékeseivel, akiktől azt a választ kapta, hogy a tagállamoknak konkrét esetekben a jelenlegi – azaz a cianidos technológiát lehetővé tévő – jogszabályokat kell alkalmazniuk. Az RMDSZ-es tárcavezető közölte, a múlt héten egyeztetett Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszterrel is, akit arról biztosított, hogy Románia minden információt megoszt Magyarországgal. „Elkezdődnek azok a kétoldalú egyeztetési folyamatok, amelyek ilyenkor szükségesek, és újraalakul a román–magyar közös bizottság is, amely procedurális szempontok szerint vizsgálja a verespataki beruházást” – mondta Borbély László, hozzátéve: ismét meg kell rendezni a lakosság és a civil szervezetek bevonásával korábban már lezajlott közvitákat is.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfő-helyettes különben erdélyi látogatása zárónapján, vasárnap Gyulafehérváron leszögezte: környezeti kockázata miatt a magyar állam továbbra is ellenzi a verespataki bányaberuházás megvalósítását. Mint ismeretes, a bukaresti legfelső bíróság már június 2-i jogerős ítéletében arra kötelezte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy bocsássa ki a verespataki aranybányát tervező vállalatnak a derítőgát és a zagytározó gát megépítéséhez szükséges engedélyt. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatakon – ahol becslések szerint 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a földben –, a ciánalapú kitermelés beindítását célzó beruházásra eddig mintegy 400 millió dollárt költött.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

2010. augusztus 24.

Markó Fazakas Sándorral tágyalt
Markó Béla miniszterelnök-helyettes Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszterrel tárgyalt Bukarestben
Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben fogadta Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési minisztert. A megbeszélésen a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság terén folytatott együttműködés fontosságáról, a két ország közötti kapcsolatok bővítésének további lehetőségeiről volt szó.
A magyar tárcavezető egynapos bukaresti látogatása során Mihail Dumitru román mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel és Borbély László környezetvédelmi miniszterrel is találkozott. erdon.ro

2010. október 29.

Borbély-vizit Budapesten – Magyarország támogatja Románia mielőbbi belépését a
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia mielőbb csatlakozhasson a schengeni egyezményhez – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap, Borbély László romániai környezetvédelmi miniszterrel folytatott budapesti megbeszélése után. Németh Zsolt hangsúlyozta: a két ország közötti határellenőrzés megszüntetése a magyarság elmúlt száz évének kiemelkedő eseménye lesz, megvalósulására pedig már Magyarország soros európai uniós elnöksége alatt, vagyis a jövő év első felében is reális esély van.
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia mielőbb csatlakozhasson a schengeni egyezményhez – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap, Borbély László romániai környezetvédelmi miniszterrel folytatott budapesti megbeszélése után. Németh Zsolt hangsúlyozta: a két ország közötti határellenőrzés megszüntetése a magyarság elmúlt száz évének kiemelkedő eseménye lesz, megvalósulására pedig már Magyarország soros európai uniós elnöksége alatt, vagyis a jövő év első felében is reális esély van.
Borbély László emellett szintén történelmi jelentőségűnek nevezte a romániai tanügyi törvény következő napokban várható elfogadását, amelynek révén az erdélyi magyarság anyanyelven történő teljes körű oktatása valósulhat meg.
A magyar kormány képviselője megköszönte Romániának a vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállításra felajánlott jelentős támogatást. Németh Zsolt szerint a korábbi esetekhez hasonlóan ez a legutóbbi tragédia is azt mutatja: a két ország között magas fokú érzékenység alakult ki az egymás problémáiban való segítségnyújtás területén.
Borbély emlékeztetett arra: a román kormány korábban egy külön alap létrehozását kérte Brüsszeltől annak érdekében, hogy hasonló katasztrófák esetén azonnali segítséget kaphassanak az érintett tagországok. A két politikus egyaránt kiemelkedő fontosságúnak nevezte az országaik által közösen indított Duna-stratégiát, amely elmondásuk alapján újfajta makroregionális építkezést biztosíthat a folyó mentén. Németh Zsolt megjegyezte továbbá, hogy Románia rendkívül empatikusan fogadta a határon túli magyarok kedvezményes honosításának lehetőségét.
Biztatóak a magyar–román környezetvédelmi kapcsolatok
A jövőre nézve is biztatóak a magyar–román környezetvédelmi kapcsolatok – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azután, hogy tegnap megbeszéléseket folytatott Borbély László romániai környezetvédelmi és erdészeti miniszterrel Budapesten. Fazekas megköszönte Romániának a magyarországi iszapkatasztrófa következményeinek elhárításához nyújtott eddigi segítségét, továbbá a mostani adományt.
Románia ugyanis 250 ezer porálarcot adományozott a katasztrófa után Magyarországnak, amit a romániai miniszter tegnap személyesen adott át Devecser és Kolontár térségében. Borbély is megköszönte magyar kollégájának az iszapkatasztrófáról adott napi rendszeres tájékoztatást, aminek jelentős szerep volt a romániai közvélemény korrekt tájékoztatásában. A katasztrófának nincs a határon átnyúló hatása – szögezte le Borbély. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. február 7.

Fontos megállapodást kötött a kormány
Vidékfejlesztési együttműködési megállapodást kötött a Kárpát-medencei határon túli magyarságot képviselő szervezetekkel a magyar kormány, a fő cél az, hogy egyebek mellett kihasználják a közös terület- és infrastruktúra-fejlesztésben rejlő lehetőségeket.
A dokumentumot a kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, illetve Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna magyarságának képviselői írták alá kedden Budapesten.
Az aláírást megelőzően Fazekas Sándor köszöntőjében elmondta, fontos mérföldkő a megállapodás, mivel a Kárpát-medencei magyarság többsége vidéki térségekben él. Hozzátette, a nyitott megállapodást konzultáció előzte meg a határon túli szervezetekkel, s az aláírókhoz később is csatlakozhatnak magyar szervezetek.
A miniszter elmondta, a nyolc országot érintő stratégia a természeti, földrajzi előnyöket használja ki, különös tekintettel vízgazdálkodásra és a magyar közösségek közötti vidékfejlesztési tartalmú együttműködésekre, programokra.
Semjén Zsolt kifejtette, a Kárpát-medence egységes, jóllehet a politika szétszabdalhatja határokkal, törésvonalakkal, fölrajzilag – történelmileg egységes marad. Úgy vélte, a normális rend akkor áll helyre, ha a medence egységében gondolkodunk. Magyarországnak ezért nemcsak a határain belül kell gondolkodnia, hanem figyelembe kell vennie ezt az egységet is. Így például a magyarországi vízügyek sem kezelhetők anélkül, hogy tudomásul vennénk, a folyók vízgyűjtő területe a Kárpát-medencében van.
Semjén Zsolt szerint az együttműködés során megvalósuló programok ugyanúgy előnyére válnak például a szlovákoknak, románoknak, ukránoknak, szerbeknek is, mint a magyaroknak, mert a gazdaságfejlesztés megnövekedett életlehetőségeket jelent mindazon országoknak, amelyek érintettek a Kárpát-medence vonatkozásában. Aláhúzta, a megállapodás nem irányul senki ellen sem, mindenki javát szolgálják a program elemei, amelyek azonban elsősorban a magyarság életminőségét hivatottak javítani.
Németh Zsolt kifejtette, fontos pillanatban van a magyar nemzetpolitika, mivel nemrégiben elfogadták stratégiai keretét. Ez előirányozza, hogy készüljenek összehangolt ágazati nemzetpolitikák, aminek egyik látványos megvalósulása a most aláírandó megállapodás. Hozzátette, készül a többi ágazati nemzetpolitikai megállapodás is, amely például a kulturális, egyházi, civil területeket öleli fel.
Németh Zsolt elmondta, a föld nemcsak megélhetést, szabadságot, önrendelkezést, szuverenitást jelent, hanem otthont, szülőföldet is. Kifejtette, az együttműködés azért is fontos, mert az unió is kiemelten kezeli az agrárpolitikát, de nemcsak gazdasági, hanem az otthon-megtartása szempontjából is.
Az aláírást megelőzően az egyik aláíró, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai uniós képviselő is köszöntötte a megjelenteket, kiemelve a megállapodás fontosságát a magyarság életlehetőségeinek növelése szempontjából.
MNO

2013. május 3.

Kenderesen helyezték örök nyugalomra Horthy Istvánnét
A szerdán Budapesten tartott gyászünnepség után május 2-án, csütörtökön Kenderesen örök nyugalomra helyezték az Angliában elhunyt özvegy Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilonát. A kenderesi Horthy-ligetben tartott gyászünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, hogy Horthy Istvánné még a trianoni "országszabdalás" előtt született, és április 18-án, életének 96. évében rendkívül békésen hagyta el a földi világot.
Hangsúlyozta: Horthy Istvánné életét végigkísérte a hűség hazája és a Horthy család iránt. Miután 24 esztendősen megözvegyült, érett, megbízható személyiségként vállalt cselekvő részt Horthy Miklós kormányzó mellett a második világháborús zsidómentésből és kiugrási kísérletből - mondta.
Becsület és kötelesség című, 2001-ben bemutatott könyve a koronatanú objektív emlékirata - fogalmazott Lezsák Sándor a szertartáson. Kiemelte: tisztelet, nagyrabecsülés és köszönet illeti mindazokat, akik dokumentálták gróf Edelsheim Gyulai Ilona életét és visszaemlékezéseit és azokat is, akik az elmúlt évtizedek fenyegetettsége és hazugságai ellenére megőrizték és őrzik ma is a Horthy család emlékét.
Az Országgyűlés alelnöke bejelentette: Horthy Istvánnénak is köszönhető, hogy - remélhetőleg a közeli jövőben - emlékművet állítanak Oroszországban, Alekszejevka településen, azon a helyen, ahol Horthy István kormányzóhelyettes 1942-ben repülőgépével lezuhant és hősi halált halt.
Kocsis Sándor, a Horthy Társaság alelnöke a búcsúztatón hangsúlyozta: Horthy Istvánné nem élt hiába. Szerény arisztokrata volt, aki nyolc nyelven beszélt és rajongott a repülésért - idézte fel. Halálával zárult le végleg a Horthy korszak, amely "a történelemhamisítók" megállapításai ellenére sikeres volt - mondta. Kocsis Sándor szólt arról is, hogy a koporsót takaró díszes nemzeti színű leplet Wittner Mária készítette és ajánlotta fel.
Pádár Lászlóné, Kenderes független polgármestere beszédében kiemelte: Horthy Istvánné személyében az utolsó hiteles történelmi személyiség távozott, akit magával ragadó stílus és rendíthetetlen hit jellemzett. Felidézte: "Ilona asszony" a kormányzó újratemetése után évente ellátogatott a városba, amelynek 2009-ben díszpolgára lett.
Ifjabb Horthy István megemlékezésében arról beszélt: örökké hálás lesz édesapjának azért, hogy édesanyját választotta. Elmondta: édesanyja mindig erős volt, és élete utolsó pillanatáig megőrizte méltóságát, hiszen mindössze két napi gyengélkedés után, három generáció jelenlétében tért meg teremtőjéhez. Úgy fogalmazott: egy csepp szomorúságot sem érez, mert tudja: édesanyja itt van velük, talán még közelebb, mint eddig.
Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona április 18-án hunyt el életének 96. évében Angliában. Özvegy Horthy Istvánnét 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki a második világháború idején kifejtett ellenállási tevékenységéért, a kiugrási politika támogatásáért, valamint a portugáliai magyarság körében végzett munkássága elismeréseként. 2001-ben mutatták be Becsület és kötelesség című könyvét, 2011-ben Budapesten az I. kerület díszpolgárává avatták.
Horthy Miklós egykori kormányzó menyét százak kísérték utolsó útjára Kenderesen, ahol a család mauzóleumában, hozzátartozók és barátok szűk körében helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartáson részt vett Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye, Mádl Dalma, valamint Antall Józsefné, a korábbi kormányfő özvegye, Boross Péter egykori miniszterelnök és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is.
Özvegy Horthy Istvánnétól szerdán a budapesti Belvárosi Nagyboldogaszony-főplébánia-templomban vettek végső búcsút tisztelői. A budapesti gyászünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: Horthy Istvánné élete és magatartása példázata annak a szerény, de annál állhatatosabban képviselt asszonyi áldozat- és feladatvállalásnak, amely nélkül üresebb lenne az élet és a történelem.
Maszol.ro

2013. június 2.

Nemzeti összetartozás napja - Rendezvények országhatáron belül és kívül
Megemlékezéseket, koszorúzásokat, családi és kulturális rendezvényeket tartanak országhatáron belül és kívül a nemzeti összetartozás napján, kedden.
A fővárosi Magyarság Házában délelőtt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait. Az ünnepségen felavatják a külhoni és hazai diákok által készített alkotást, majd rendhagyó történelmi előadást és tárlatvezetést tartanak a meghívott diákoknak a Megújuló épített örökség - értékmentés a Kárpát-medencében című kiállításhoz kapcsolódóan.
Este hat órakor az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartanak, amelyen közreműködik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, fellépnek továbbá az összetartozás dalának művészei. Beszédet mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, majd megnyitja a Közös tér - közös örökség - Műemlék-helyreállítások a Kárpát-medencében című fotókiállítást.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében nyolcvan Kárpát-medencei középiskola több mint 2600 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához.
Az országhatárokon túl a vajdasági Királyhalmán ünnepi szentmisét tartanak, ahol Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár mond beszédet. A liturgiát követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszönti a megjelenteket. Szabadkán ünnepi koncert lesz a Szent Teréz templomban, a zuglói Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola diákkórusával.
Kedden nemzeti emlékhellyé avatják az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot. Az ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság vándorkiállítását Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke mutatja be.
Nyíradonyban is emlékhelyet avatnak: Halász János kultúráért felelős államtitkár és Tasó László polgármester (Fidesz) átadja a nemzeti összetartozás emlékhelyét. Jászberényben az önkormányzat szervezésében Trianon-emlékművet avatnak az Apponyi téren.
Pécsett a vasasi templomkertben lévő Trianon-emlékműnél, a Vasasi Szent Borbála Egyesület szervezésében tartanak ünnepséget, amelyen beszédet mond Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő.
A karcagi református templomban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vesz részt a mécsesgyújtással egybekötött ünnepségen.
Budapesten Tarlós István főpolgármester a József Attila Színházban tartandó ünnepi megemlékezésen mond köszöntőt. A III. kerületi önkormányzat megemlékezésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Szidiropulosz Archimédesz, a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány elnöke, míg a KDNP budapesti szervezetének rendezvényén, a XII. kerületi Turul szobornál Szalma Botond, a párt fővárosi elnöke és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója mond beszédet.
A fővárosban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a trianoni békeszerződés évfordulója kapcsán a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel tartanak konferenciát. A rendezvényen felszólal Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő is.
A nap folyamán számos más településen tartanak megemlékezést, koszorúzást, kulturális rendezvényt.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
MTI

2013. június 4.

A nemzeti összetartozás napja
Országszerte megemlékezéseket, ünnepségeket tartanak ma a nemzeti összetartozás napjának alkalmából.
A fővárosi Magyarság Házában Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait. Áder János köztársasági elnök határon túli magyar fiatalokat fogad a Sándor-palotában. Este az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartanak, majd beszédet mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot nemzeti emlékhellyé avatják, az ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Nyíradonyban Halász János kultúráért felelős államtitkár részvételével átadják a nemzeti összetartozás emlékhelyét, Jászberényben, a Tolna megyei Tamásiban és a főváros XVI. kerületében pedig Trianon-emlékművet avatnak.
A karcagi református templomban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vesz részt a mécsesgyújtással egybekötött ünnepségen. Pécsett a vasasi templomkertben lévő Trianon-emlékműnél tartandó ünnepélyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mond beszédet.
Budapest III. kerületi önkormányzatának ünnepi rendezvényén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szólal fel. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes a József Attila Színházban a nemzeti összetartozás napja és a Határok nélkül Kárpát-medencei ifjúsági találkozó alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen mond köszöntőt.
Balatonalmádiban Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékezik meg a nemzeti összetartozás napjáról.
A fővárosban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel tartanak konferenciát mások mellett Morvai Krisztina független EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő részvételével.
A nap folyamán sok más településen tartanak megemlékezést, koszorúzást, kulturális rendezvényt.
Az országhatárokon túl a vajdasági Királyhalmán ünnepi szentmisét tartanak; ott és a Szabadkán folytatódó ünnepségen Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár mond beszédet.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében nyolcvan Kárpát-medencei középiskola több mint 2600 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához. Dörner György igazgató vezetésével az Újszínház küldöttsége Tamási Áron szülőfalujába, a romániai Farkaslakára utazik, hogy megkoszorúzzák a Trianon-emlékművet.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja.
MTI

2013. december 1.

Felavatták Székelykeresztúron a Székely sirató emlékhelyet
Felavatták november 30-án, szombaton Székelykeresztúron a Székely sirató emlékhelyet, amellyel a két világháború helyi áldozatai előtt tiszteleg a közösség. A központi parkoló szomszédságában levő zöldövezeten elhelyezett emlékműre közel kétszáz keresztúri háborús hős neve került fel. Az ünnepségen Rafai Emil, Keresztúr polgármestere és számos elöljáró mellett jelen volt Borboly Csaba is, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Rafai Emil ünnepi beszédében úgy fogalmazott: azért gyűltek össze, hogy a keresztúri családok kebléről kiszakított ádozatokra, a nemzet hőseire emlékezzenek. Az elöljáró Orbán János plébános feljegyzései alapján idézte fel a háborús időket. A Székely sirató a következő nemzedékeket is emlékeztetni fogja a világ nagy égésének székely áldozataira, mondta. Végül megköszönte Györffy Sándor szobrászművész áldozatos munkáját, és a magyarországi támogatók, dr. Fazekas Sándor miniszter és Halász János államtitkár önzetlen segítségét.
- A felelőtlen vezetői döntések komoly károkat okozhatnak a társadalomban és végső soron a családokban! A német és cseh tábornokok is felelőtlenek voltak, akik az első világháborúban halálba küldtek több tízezer székely katonát, édesapákat, nagyapákat, az okafogyott, nyílt támadások parancsolásával. Nekünk felelősségünk van, hogy vezetőink rossz döntéseket ne hozzanak, mert azt nem ők szenvedik meg, hanem a székely családok, ma is! A rossz irányba mutató elhatározásokat nem kell folytatnuk – hangsúlyozta beszédében Borboly Csaba.
A megyeelnök sajnálatát és részvétét fejezte ki azoknak a családoknak, akik elvesztették a világégés alkalmával szeretteiket, családtagjaikat. – Csonka családban, veszteségben felnőni, nem könnyű. Mindenki számára fontos a család – tette hozzá.
Az elöljáró továbbá elégedetlenségének adott hangot, hogy a jogi háttér hiányosságai miatt Hargita Megye Tanácsa anyagilag nem járulhatott hozzá az emlékmű megépítéséhez.
Az anyát és halott fiát ábrázoló bronzszobor Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotása. Az emlékművet a helyi önkormányzat állíttatta pályázati finanszírozással, illetve Magyarország Külügyminisztériuma, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Szombaton az ünnepi hangulatot kulturális műsor emelte: fúvószenekar, néptánccsoport lépett fel, zenedarabok, szavalatok hangzottak el.
Az emlékhely megáldása után a jelenlevők koszorúzással, gyertyagyújtással rótták le kegyeletük az áldozatok emléke előtt.
Közlemény
Erdély.ma

2014. június 6.

Megalakult a harmadik Orbán-kormány
Kinevezte Orbán Viktor harmadik kormányának minisztereit a köztársasági elnök június 6-án, pénteken Budapesten, ezzel megalakult az új, a rendszerváltás utáni tizedik kabinet.
Áder János államfő a Sándor-palotában reggel kilenckor megkezdődött kinevezési ünnepségen adta át megbízólevelét Semjén Zsolt tárca nélküli miniszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek, Hende Csaba honvédelmi miniszternek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek, Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszternek, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek és Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
A köztársasági elnök Orbán Viktor kormányfő és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében nevezte ki az új kormány minisztereit pénteki hatállyal. Az alaptörvény értelmében a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kabinet a tárcavezetők kinevezésével alakul meg.
Orbán Viktor harmadik kormányának tagjai az Országgyűlés délelőtt 11-kor kezdődő, egyórás plenáris ülésén esküt tettek.
A Sándor-palotában tartott rövid rendezvényen, amelyen beszédek nem hangzottak el, családtagok és munkatársak vettek részt. Az új kormányt rövid műsorral köszöntötték, majd az elnöki hivatal koccintásra invitálta a jelenlévőket.
MTI. Székelyhon.ro

2014. október 5.

Sass Kálmán-emlékhely: “…ideje van a kövek begyűjtésének”
Kétnapos eseménysorozat végén október 5-én, vasárnap délben emlékhelyet avattak Érmihályfalván Sass Kálmánnak, ahol az eredeti nyughely holléte ismeretének hiányában emlékezni lehet a mártír lelkipásztorra.
Az érmihályfalvi református egyházközség születése 110 évfordulója alkalmából 2014-et Sass Kálmán-emlékévnek nyilvánította. Az ennek alkalmából tartott események sorába illeszkedett a hét végén tartott kétnapos program, mely szombaton konferenciákkal kezdődött. A délelőttit az ifjúságnak szánták, míg a délutáni áhítattal kezdődött. Azon Földesy Márta erdőgyaraki lelkész szolgált, kinek nagyapja testvér volt néhai Földesy Ilonával, aki Veronika nővérként, mint Sass Kálmán munkatársa, és az ’56-os Érmihályfalvi Csoport tagja ismert a helyiek előtt. A továbbiakban dr.Herman M. János lelkipásztor, ny.tanár Sass Kálmánról, míg Sipos István ny. máramarosszigeti esperes a mártír lelkész cellatársáról, Balaskó Vilmosról értekezett. Az esemény a Sass Kálmán emlékteremben folytatódott, melynek falára ez alkalomból emléktábla került, s ahol egykori tanítványai emlékeztek a családtagok jelenlétében a lelkészre, majd megnyitottnak nyilvánították azt az állandó kiállítást, melyet április 17-én, Sass Kálmán születésnapján mutattak be először. A napot virrasztás zárta annál az emlékhelynél, melyet másnap avattak fel.
Életútja példamutató
Vasárnap reggel eső áztatta Érmihályfalvát, amikor a Sass család tagjai találkoztak az általános iskola Bernáth Józsefről elnevezett iskolaépületében “Sass Kálmán dédunokáival”, vagyis a kisdiákokkal. Az eső elállt, mire a harangok a 11 órás istentiszteletre szólítottak, melyre megtelt a templom, s melyen Tőkés László korábbi püspök volt az igehirdető. Hihetetlen, hogy a pillanatnyi állapot szerint egy “háborús bűnös” emlékünnepén veszünk részt, és ismerve a romániai állapotokat, ebből akár még “baj” is származhat – de nem ebből kell kiindulnunk, kezdte beszédét az EP-képviselő. Az embernek alapvető joga van a végtisztességhez, Sass Kálmán esetében pedig ezt a hatalom cinikusan megtagadja, utalt a rehabilitáció odázására, leszögezve: a néhai életútja egyértelmű és példamutató minden szabadságszerető nép számára. A szolgálatot Balázsné Kiss Csilla helyi lelkész köszönte meg, majd mikrofonhoz szólította a család nevében emlékezőket. A padsorokban helyet foglalók közül többen, főleg az idősebbek, felállva követték az eseményeket, hiszen ők személyesen ismerték a “Sass-gyerekeket”, s most kíváncsiak voltak, felismerik-e az egykori vonásokat.
Megtartó háló
Dr.Sass Huba tanár, a legfiatalabb gyerek, felelevenítette a család sorsát, édesapja életrajzi adatait, kifejtve róla: olyan sokoldalú ember volt, hogy csodálnivaló, hogyan bírta a munkát, főleg a politikai nyomás ellenére. Dr.Kiss Edit, a legidősebb unoka nagyapja példaadó jellemét emelte ki, ugyanakkor egy kérést is megfogalmazott: megkérte “azt a pártot”, mely a főtéren nagyapja neve helyett jelképet használva állított emléktáblát, a továbbiakban “tartsa távol magát a megemlékezésektől”. (Utalás arra az emléktáblára, melyet tavaly október 23-án lepleztek le Érmihályfalva főtrén, s melyen az Érmihályfalvi Csoport 30 tagjának neve szerepel, a hivatalosan nem rehabilitált, ezért közterületen nem megjeleníthető nevű Sass Kálmánra egy kőbe vésett sas utal rajta – szerz.megj.) Dr.Fazekas Sándor magyarországi földművelésügyi miniszter felesége révén távolabbi tagja a Sass-családnak, beszédében pedig egy megtartó hálónak nevezte a Kárpád-medencében mindenhol fellelhető mártírok sokaságát. Hangsúlyozta: a budapesti kormány felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, melyekben zsinórmérték a keresztényi értékrend. A továbbiakban fiatalok műsora, illetve a Musica Sacra kamarakórus énekei következtek, majd Balázsné Kiss Csilla olvasta fel Csűry István püspöknek ez alkalomra küldött nyílt levelét. Ebben a királyhágómelléki egyházi vezető felelevenítette a korszakhoz kötődő saját emlékeit, illetve méltatta Sass Kálmánt.
Emlékhely avatása
A templomban ezzel véget ért az ünnepség, mely a temetőben, a református ravatalozó mellett folytatódott, ahol a reformáció tavalyi ünnepén tették le egy Sass Kálmán-emlékhely alapkövét. Ez mostanra elkészült, és az avató perceire a felhők is elvonultak a napsugarak elől, amikor Baliga Andrea tanárnő Wass Albert: Mikor a bújdosó Istennel beszélget című versét mondta el, majd Kovács Zoltán főgondnok sorolta, hogyan ápolják Sass Kálmán emlékét, hogyan készültek a temető csendjében álló, méltó emlékhely elkészítésére, majd köszönetet mondott az abban részt vállalóknak. A fekete obeliszket Tőkés László és dr.Kiss Enikő leplezte le, majd az áldás után koszorúzás következett, melynek során elsőként a család tagjai, majd egyházi és önkormányzati vezetők, szervezetek képviselői, végül ismerősök, tisztelők rótták le kegyeletüket.
Rencz Csaba
erdon.ro

2015. január 30.

Magyar értéktárba került a kürtőskalács
Egyszerre erdélyi, székely, valamint magyar értékként került a hungarikumok „előszobájának" tekintett Magyar Értéktárba a kürtőskalács. A budapesti Hungarikum Bizottság csütörtöki ülésén született döntés vélhetően enyhíti a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület között a messze földön ismert magyar édesség bejegyzése kapcsán kirobbant konfliktust, amely azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a terméket Románia regisztráltatja.
Három tétellel bővítette a Hungarikumok Gyűjteményét, kilenccel pedig a Magyar Értéktárat a Hungarikum Bizottság – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön Budapesten, a választások után újjáalakult testület második ülését követő sajtótájékoztatón.
A hungarikumok sorába került a vizsolyi Biblia – amely az első teljes, magyar nyelvű Biblia –, továbbá a magyar harcosok által a 9. és a 11. század között használt íj, valamint a szegedi fűszerpaprika őrlemény.
A tárcavezető az MTI kérdésére az íj hungarikummá minősítését azzal indokolta, hogy ez az egyedi fegyver fontos szerepet játszott a honfoglalás és az államalapítás során zajló harcokban. A Magyar Értéktárba került többek között az Unicum keserűlikőr, a Piros Arany, az Erős Pista ételízesítő, a szatmári szilvalekvár, a bocskai viselet, nem utolsó sorban pedig a kürtőskalács. A mostani döntéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe már 45 tétel tartozik, a Magyar Nemzeti Értéktár pedig mintegy 120 tagúra bővült.
A köztudatba Székelyföldről származó süteményként bevonult kürtőskalács különleges státusáról hosszú ideje vita dúl a Földművelésügyi Minisztérium (FM) keretében működő Hungarikum Bizottság, valamint a Nemzetközi Kürtöskalács Szaktestület (NKSZ) között. Az NKSZ 2013-ban javasolta az édesség hungarikummá, illetve az Európán kívül is tekintéllyel bíró Hagyományos Különleges Termékké nyilvánítását.
A szervezet célja az, hogy pontosan meg lehessen különböztetni a klasszikus, illetve az olcsóbb alapanyagokból készülő vásári kürtőskalácsokat. Például hogy silány termékeket ne lehessen többé kürtőskalácsként forgalmazni, a terméknek tejet vagy legalább tejport mindenképp tartalmaznia kell, ugyanakkor megkülönböztethető legyen a vajjal, tejjel és tojással készített házi és az olajjal készített vásári változat.
A budapesti szaktárca azonban adminisztrációs hiányosságra hivatkozva elutasította az NKSZ mindkét beadványát, többek között azt kifogásolva, hogy hiányzik az idegen nyelvi – például a kínai – leírás, nem készült bemutató kisfilm, és a szükséges két ajánlást sem csatolták a kérelemhez.
Hantz Péter, a kürtőskalács-szaktestület képviselője azonban lapunknak úgy nyilatkozott: beadványuk elutasítása mögött az áll, hogy ők ragaszkodnak a minimális minőségi követelményekhez, miközben a minisztérium szerintük engedett volna a gyenge terméket készítő sütők lobbijának.
Szerinte olyan, mindenki által ismert és elismert terméknek, mint például a kürtőskalács vagy a Rubik-kocka – amelyeket a világon mindenhol a magyarsággal azonosítanak – nincs szüksége ajánlásra, ezért ezt a két dokumentumot elvi alapon nem szerezték be. A kínai leírás ugyanakkor elkészült, az ismertető szórólapok több nyelven hozzáférhetők. Kisfilmre már nem volt pénzük a kezdeményezőknek, mivel a Hungarikum Bizottságtól semmilyen támogatást nem kaptak.
Az NKSZ számára az is felháborodást keltett, hogy a kürtőskalácsot később a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje terjesztette fel hungarikumnak, az összeállított anyagból azonban a szakma más képviselői szerint épp a termék történetének lényeges elemei, például az erdélyi történelmi vonatkozás hiányzik.
Emiatt Sebestyén Csaba, a Hungarikum Bizottság egyik erdélyi tagja – a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke – levelében arra kérte a grémiumot és a minisztériumot: ha már felvesznek egy-egy terméket, szolgáltatást vagy szellemi teljesítményt az értéktárba, akkor a leírásból ne hagyják ki a határon túli vonatkozásokat.
Vélhetően ez is befolyásolhatta a Hungarikum Bizottság tagjait, akik csütörtöki ülésükön egyszerre erdélyi, székely, valamint magyar értékként iktatták a hungarikumok „előszobájának" tekintett Magyar Értéktárba a kürtőskalácsot.
Egyébként a magyarországi huzavona miatt fennál a veszélye, hogy a hagyományos magyar édességet romániai termékként regisztrálják az Európai Unióban. A bukaresti mezőgazdasági tárca már megkörnyékezte a székelyföldi sütőket, hogy „román színekben" jegyeztessék be Hagyományos Különleges Terméknek a forgatott dorongon sütött kürtőst.
Az uniós védjegy azt jelenti, hogy a kürtőskalácsot magyar – vagy román – termékként tartanák számon az EU-ban, azok a sütők pedig, akik betartják a minőségi előírásokat, ingyen használhatnák a tanúsító logót a csomagolásaikon.
Rostás Szabolcs |
Krónika (Kolozsvár)

2015. február 19.

„Hazavágtat” a Mikes családhoz a zabolai ménes
Visszakapja a Mikes család a Zabolai ménes című festményt, amely 1944-ben került az akkori agrártárcához, és az utóbbi időben a budapesti földművelésügyi minisztériumban volt látható.
A nagyméretű, 3,5-szer 5,5 méteres festményt, Tadeusz Ajdukiewicz alkotását jelképesen szerdán adta vissza Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Simon Attila István közigazgatási államtitkár a család képviselőjének, Roy-Chowdhury Gergelynek.
„Ritkán van olyan pillanat, amikor az ember egyfajta történelmi igazságtételnek a részese lesz, most azonban ez történik, hiszen visszaadunk egy festményt annak a történelmi Mikes családnak, amelynek sorsa elválaszthatatlan Erdélytől és a magyar történelemtől egyaránt” – hangsúlyozta a miniszter. Felidézte: a kép esete jól példázza azt is, hogy a magyar nemesi családoknak Erdélyben milyen hányattatás jutott.
Az alkotást a rendelkezésre álló iratok szerint Bánffy Dániel minisztersége alatt, 1944-ben adta át megőrzésre Mikes Ármin, de csak 1985-ben jegyezték be azt az akkori vidékfejlesztési minisztérium vagyonleltárába. Az előzményiratok alapján a festmény visszaadását az örökös Roy-Chowdhury Katalin először 1994-ben kérte, majd azt 2001-ben és 2007-ben is megismételte.
Érdemben az utóbbi két megkeresés iratai állnak rendelkezésre, ez alapján 2002-ben csak a kormányváltás miatt maradt el a festmény átadása, 2007-ben azonban a földművelésügyi tárca az átadást már nem találta megalapozottnak. A kép az állami vagyonról szóló, 2007. évi törvény alapján állami vagyonnak minősült, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta, visszaszolgáltatásáról a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács dönthetett.
Egy 2013 végén megjelent kormányrendelet azonban megfordította a bizonyítást a vitatott tulajdonú műkincsek esetében: már az államnak kell egyértelműen bizonyítania, hogy a műkincsek a tulajdonában állnak. Ezt követően vált lehetővé a festmény átadása. Az MNV Zrt. a minisztérium kérésére megvizsgálta a festmény jogi helyzetét, és igazolást adott ki, hogy az nem áll az állam tulajdonában.
Az igénylő Roy-Chowdhury Katalin igazolta, hogy a festmény utolsó ismert tulajdonosának, Mikes Ármin grófnak a leszármazottja és örököse. Ennek alapján fia, Roy-Chowdhury Gergely részére a minisztérium kiadja a festményt, amelyet rövid időn belül el is szállítanak.
Krónika (Kolozsvár)

2016. január 23.

Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége (2.) (Nem volt forradalom, de leverték)
1957. március 15-én mintegy húsz magyar fiatal gyűlt össze (egész éjszaka utaztak Brassóból Segesvárra!) a fehéregyházi turulmadaras emlékműnél. Orbán László beszédében összehasonlította az 1848-as és az 1956-os forradalmat, hangsúlyozta a két forradalom eszmei azonosságát.
A fiatal tanoncok, esti tagozatos diákok Petőfi-verseket szavaltak, éltették 1848 és 1956 örökségét. Bár mindenkinél volt nemzetiszínű kokárda, senki nem merte kitűzni a kabátja hajtókájára. A megemlékező műsor másfél órán át tartott. A fiatalok rendkívül büszkék voltak bátor tettükre! Számukra 1848 és 1956 a világszabadság szent eszméjét jelképezte, ennek bukását siratták Fehéregyházán. Sándor Balázs úgy lett az EMISZ alapító tagja, hogy unitárius teológusként 1956. november elején Brassóban az unitárius lelkészt, Kővári Jakabot helyettesítette. Ekkor találkozott és ismerkedett meg Orbán Lászlóval, együtt határozták el az EMISZ létrehozását. Úgy egyeztek meg, hogy a brassói központot vezesse az alapító elnök, a kolozsvárit pedig Sándor Balázs. Orbán állandóan levelekkel ostromolta Sándort, hogy tartsa magát a megállapodáshoz, ő azonban a magyar forradalom vérbe fojtása után értelmetlennek tartotta az egészet, nem válaszolt. Orbán  minden levél másodpéldányát megőrizte, már-már megszállottan mindent feljegyzett. Egy kék borítékba helyezett levél révén bukott le valójában az EMISZ.
A brassói székhelyű szervezetnek nem volt gyűlésterme. Ezért Orbán  levelet írt a brassói római katolikus és unitárius lelkészeknek, amelyben kérte: biztosítsanak egy kis termet, ahol időnként összegyűlhetnek, elbeszélgethetnek. Lay Imrét bízta meg a levél átadásával. Lay nem volt templomba járó, ezért átadta a barátnőjének, Bajzát Máriának, aki továbbította a lelkészeknek. Később elismerték: provokációra gyanakodtak, és a levelet elvitték a Securitatéra. A felgöngyölítés nagyon gyorsan ment.
A hatalom, a Securitate ravaszul kivárta, hogy a diákok nagykorúvá váljanak, hiszen felnőttként hozhatnak ellenük elrettentő ítéleteket.
Az alapító elnök, Orbán László ellentmondásos személyiség volt. Ebben minden egykori EMISZ-tag egyetért, Gagyi-Balla István tanulmányában részletesen elemzi is. Orbán széles látókörű, szónoki tehetséggel, érzékenységgel megáldott fiatalember volt, egyformán járatos az irodalomban, a napi politikában és a művészetekben. Az unitarizmust megváltó vallásnak tekintette. Gyakran helyettesítette a lelkészeket, a kántorokat, meghallgatta a hívek panaszait, a maga módján próbált segíteni rajtuk. Számos kulturális kezdeményezés elindítója volt. Társainak imponált az is, hogy állandó konfliktusban állott néptanácstitkárként ismert, dogmatikus kommunista édesapjával. A mérleg másik serpenyőjében azonban ott találhatóak emberi gyengeségei: felületessége, kirívó helyzeteket kereső emberi habitusa. Ha dicsérték, önelégültté vált, önbizalma ilyenkor nem ismert határt. Ha ráijesztettek, hamar megbicsaklott. Túlzott ambíciói is sok kárt okoztak. Több száz oldalas feljegyzései, utólag írt naplójegyzetei bizonyára segítenek ellentmondásos személyisége pontos körülírásában. Ma már egyértelmű: az EMISZ lebukásához nemcsak az ominózus levél járult hozzá, hanem az a nagyfokú naivság is, mellyel a brassói diákok a szervezetüket felépítették, működtették.
1958-ban lavinaszerűen tartóztatták le a szervezet tagjait. Nyitrai Mózes egykori homoródkarácsonyfalvi unitárius lelkész így emlékezett vissza: „1958. augusztus 8-án Oklándra mentünk a feleségemmel a moziba. A moziból kijövet egy-két mondat erejéig kiértékeltük a látottakat. (...) A paplak előtt sötét emberárnyék a holdvilág alatt. A Rácpatak medrében, a papi lakás mellett egy gépfegyver nekiirányítva a kapunak. Az udvaron egy másik gépfegyver. (...) Egy zöld fedelű könyvet (jegyzőkönyvet) kértek tőlem. Egy zöld fedelű füzetet. Adjam elő. Magatartásomból elhitték, hogy fogalmam sincs, miről van szó. A feleségemhez fordultak, ha ő tud róla, adja elő. Kicsit habozott, aztán előadta a füzetet, látva, hogy csak vesztünkre szolgál a mellébeszélés. Orbán Laci önképzőkörének jegyzőkönyve volt, melyet hozzánk rejtett el, mivel a Petőfi-ünnepély után egypárszor bevitték a vallatóba, s hogy a jegyzőkönyvben szereplőket így mentse a letartóztatástól. Nem lehetett! Ki kellett adnia mind a száz-egynéhányat, akiket beszerveztek. Ki kellett adnia Jóanyámat (Nyitrai Mózesnét – a szerző megj.), aki azt a relief koszorút készítette. Meg kellett mondania, hogy készült a szervezkedés. El kellett ismernie, hogy a magyar események késztették a szervezet létrehozására, és hasonlókról álmodoztak gyerektársaikkal. Így lett belőle a veszedelmes EMISZ.”
Az akkori igazságszolgáltatás cinizmusát bizonyítja, hogy a vádiratban „fegyveres szervezkedést” emlegettek, holott a házkutatások során hiába kerestek, még rozsdás fegyvert sem találtak.  1958. augusztus 8-án tartóztatták le Kelemen Imre kerületi unitárius esperest és Végh Mihály homoródújfalvi unitárius lelkészt. Nyitrai Mózes családjából négy személyt szállítottak a marosvásárhelyi Securitatéra. Előzetesen már letartóztatták Orbán Lászlót, az EMISZ más vezetőit, majd rendre a teljes tagságot. A Nyitrai családnál tartott házkutatáskor nemcsak a jegyzőkönyv került elő, hanem az EMISZ Nyitrai Mózesné által varrt két szalagja is, rajta: A haza mindenek előtt!, A szabadság kiragad a halálból!
1959. március 9-e és 19-e között a marosvásárhelyi törvényszék épületében zajlott a 77 letartóztatott monstre pere. Ezúttal is a kolozsvári katonai törvényszék bírói tanácsa és Macskási Pál hadbíró őrnagy döntött ifjú életek további sorsa fölött.
Orbán László, Opra Benedek, Nyitrai Berta, Sándor Balázs, Vinczi János egyenként 25 évi szigorított börtönbüntetéssel fizettek EMISZ-tagságukért. A szervezet tagjait 5–20 év közötti börtönbüntetéssel sújtották. Legtöbbjüket azért, mert nem jelentették fel társaikat. Fiatal, munkaképes tagsága volt az EMISZ-nek. Nagy részük a Duna-delta, a Duna-szigetek megsemmisítő táboraiban, Peripráván, Grinden, Salceán, Luciu-Giurgeni-ben, Galacon, a Gironde és az Ileni Levendi rabhajón, Sfistofcán töltött nehéz börtönéveket.
Az olvasó először találkozhat az elítéltek teljes névsorával, valószínű, az egykori börtönviseltek számára is revelációként hat, hogy ennyi fiatal azonosult 1956 eszméivel. Nevüket az országos érdeklődésre való tekintettel a Háromszék online változatában közöljük.
TÓFALVI ZOLTÁN
Orbán László, Opra Benedek, Nyitrai Berta, Sándor Balázs, Vinczi János 25 év, Borcsa Mihály (tiszteletbeli EMISZ-es) 20 év (elhunyt), Ambrus János 20 év (elhunyt), Lay Imre 20 év, Balogh-Sipos Mihály 20 év, Erzse Imre 20 év, Sós Lajos 20 év, Deák Géza 20 év, Mátyás Ernő 20 év, Albert Mihály 18 év, Ferencz Tibor 18 év (elhunyt), Nemes József 18 év (elhunyt), Máthé József 18 év (elhunyt), Ördögh Dezső 18 év (elhunyt, Amerikában élt), Lay György 18 év, Lay Günther 18 év, Aczél Ferencz-Károly 17 év, Sebestyén Géza 17 év, Korbuj Péter 17 év, Tiboldi Dénes 16 év, Kelemen Imre 15 év (elhunyt), Kelemen Csongor 15 év, Bálint (Papp) Mihály 15 év, Simon Márton 15 év, Kajcsa István 15 év, Balázs Géza 15 év (elhunyt), Gáll Tibor 15 év, Kölönte Tamás 15 év, Kovács Ferenc 15 év, Dobay Szilveszter 15 év, Krivorik Máté 15 év, Biró Károly 15 év, Deák Gyula 15 év, Fosztó Zoltán 15 év, Kántor Gyula 15 év, Simon Gyula 15 év, Bedő Gábor 13 év, Fazekas Sándor 12 év, Biczó János 12 év, Simon Gyula 12 év (elhunyt), Kósa Mihály 12 év (elhunyt), Dudicska Albert 12 év, Patakfalvi János 12 év, Gergyai Mihály 12 év, Szacsvai György 12 év, Szőcs József 12 év, Varga Sándor 12 év, Bencze József 10 év, Hadházi Béla 10 év, Bódi János 10 év, Szabó Dezső 10 év, Sós Fitori Sándor 10 év (elhunyt), Bibó László 9 év, Olosz Vilmos 9 év, Nyitrai Levente 7 év, Berecz Gyula 6 év, Máthé József 6 év, Szász Gergely 6 év, Tana József 6 év, Ady Béla 5 év, Bede István 5 év, Kajcsa András 5 év (elhunyt), Préda Imre 5 év, Kósa Bálint 3 év, Erzse István 3 év. P. S. A Kádár János-vezette magyar párt- és állami küldöttség 1958 februári romániai látogatása során, miután a küldöttség tagja, Kállai Gyula hangsúlyozta marosvásárhelyi beszédében, hogy Magyarországnak semmiféle területi igénye nincs, a következő kijelentést tette: „Mi eddig is tudtuk és nagyra értékeltük, most személyesen is tapasztalhattuk, hogy a Román Népköztársaságban megvalósult a nemzetiségek jogegyenlősége, a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén.” Pedig a terrorhullám a látogatás időpontjában sem szünetelt, a letartóztatások folytatódtak. Velitsek Endre marosvásárhelyi agrármérnök és mások felháborítónak találták az ilyen kijelentéseket. Elkeseredett kifakadásukat a „szolgálatos fülek” azonnal jelentették, s Velitsek Endrét és Nagy Samut gyorsított eljárással 25 évi szigorított börtönbüntetésre ítélték.
Tovaszállt a remény, amelyet a romániai, erdélyi magyarok az 1956. évi magyarországi forradalomhoz fűztek. A Fodor Pál nevével fémjelzett per tárgyalásán mondotta a nagytekintélyű Odorik Atya: „A mi bűnünk az volt, hogy reménykedtünk!” 
2. P. S. A naiv, gyerekes szervezkedési kísérlet drasztikus megtorlása csak a Szoboszlai Aladár római katolikus plébános nevével fémjelzett kirakatper tíz kivégzettjének iszonyatos drámája, a negyvenhét elítélt 1300 évi börtönbüntetése akkor kap igazán történelmi hátszelet, ha a kivégzettek, elítéltek számát összehasonlítjuk Románia újabb kori történetében Nemzetárulási Perként emlegetett  (Procesul Marii Trădării Naţionale), Ion Antonescu marsall, „konkudátor” nevével fémjelzett, háborús bűnösök perével: háborús bűncselekmények elkövetésével huszonnégy személyt állítottak a bukaresti népbíróság bírói tanácsa elé. A bíróság elnöke a kommunista Lucreţiu Pătrăşcanu volt. A per 1946. május 6-án kezdődött, május 17-én hoztak végleges ítéletet: tizenhárom személyt ítéltek halálra, közülük hatot in contumaciam, azaz: távollétében. Lucreţiu Pătrăşcanu javaslatára három személy halálos ítéletét Mihály király életfogytiglani kényszermunkára változtatta. 1946. június 1-jén négy személyt, Ion Antonescu marsallt, Mihai Antonescu volt külügyminisztert, Constantin Vasiliu tábornokot, a Román Csendőrség volt parancsnokát, Gheorghe Alexianut, a Dnyeszteren túli területek volt kormányzóját végezték ki. Háborús bűnökért, az ország második világháborúba sodrásáért, a becslések szerint 350– 380 ezer zsidó, töbszázezer román katona haláláért, a zsidóellenes pogromokért, az ország gazdasági tönkretételéért, katasztrófába sodrásáért felelős politikusok, katonai vezetők közül – a jogerős ítélet alapján – ugyanannyi személyt sújtottak halálbüntetéssel, mint a többpártrendszer, a magyar-román konföderáció gondolatát fölvető Szoboszlai-féle szervezkedés vádlottjai közül! Holott a Szoboszlai-csoport által elkövetett bűnök, bűntettek egy napon sem említhetőek a háborús bűnösök tetteivel! Szoboszlai Aladárt és kilenc sorstársát könyörtelenül kivégezték, holott csak beszélgetések szintjén vitatták az „erdélyi kérdést”, a román-magyar államszövetség gondolatát! A Nemzetárulási Perben csak Ion Antonescu marsall és három társa fizetett az életével a háborús bűnökért! A román bíróságok a magyar vádlottak esetében 1920 óta következetesen mindig a legszigorúbb büntetést szabják ki!
Tófalvi Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. március 22.

Háromszéki a Kossuth téren – Bedő Albert-szobrot avattak Budapesten 
Ünnepélyes körülmények között, mintegy 300 résztvevővel avatták fel tegnap a budapesti Kossuth téren, a Földművelési Minisztérium árkádjában kálnoki dr. Bedő Albert mellszobrát. A magyar modern erdőgazdálkodás atyjának emlékművét háromszéki küldöttség is megkoszorúzta, és Tordai Ernő sepsikőröspataki unitárius lelkész áldotta meg.
A szobrot Fazekas Sándor magyar földművelési miniszter és Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke leplezte le, majd Tamás Sándor megyetanácselnök és Kisgyörgy Sándor, Kőröspatak polgármestere koszorúzta meg.
– Számunkra rendkívül megtisztelő, hogy községünk szülötte szobrot kapott Magyarország legfontosabb terén, a Kossuth téren – mondta el megkeresésünkre Kisgyörgy Sándor. – Aki ezentúl eljár a Kossuth téren, megbizonyosodhat arról, hogy micsoda nagyszerű embert adott a mi kis falunk a magyar tudománynak, társadalomnak – mondta nem kis büszkeséggel a hangjában.
Ünnepi beszédében Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke arról értekezett, hogy Bedő Albert egész életművét a „közjó szolgálatába állította”.
Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, a Székely Hírmondónak elmondta: Bedő Albert rászolgált, hogy szobra legyen a Kossuth téren.
– Nekünk, mai utódainak semmi egyéb dolgunk nincs, mint hogy fenntartsuk és továbbvigyük a Bedő Albert által 150 évvel ezelőtt megfogalmazott alapelveket, amelyek megalapozták a fenntartható erdőgazdálkodást a Kárpát-medencében – nyilatkozta a főtitkár.
Lomniczi Gergely hozzátette: a Bedő Albert iránti tiszteletből június 23–24-én, az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 150. évfordulója alkalmából Kőröspatakon tartják a testület éves vándorgyűlését. – Bedő Albert eszméinek fénye a mai napig áthidalja a Sepsikőröspatak és a mai magyar erdőgazdálkodás fellegvára, Sopron közötti majdnem ezer kilométeres távolságot – mondta el az eseményen részt vevő Tamás Sándor. A megyei tanács elnöke hozzátette: Bedő Albert tette le 1866-ban az Országos Erdészeti Egyesület alapkövét, és 14 évig főtitkára volt.
– Ő a példa rá, hogy a történelmi Magyarország legtávolabbi csücskéből olyan emberek kerültek ki, aki szakmájuknak és hazájuknak büszkeségére válnak – fogalmazott Tamás, hozzátéve: Kőröspatakból egyféle szakmai zarándokhelyet szeretnének csinálni. Most épül a Bedő Albert-emlékház, „amely biztosan kitűzi Kálnokot a magyar erdőgazdálkodás térképére”.
Bedő Albert 1839-ben született Sepsikőröpatakon, állami ösztöndíjjal elvégezte a selmecbányai erdészeti akadémiát. 1872-ben kinevezték főerdőmesternek, s 1873-tól a pénzügyminisztériumban az állami erdők ügyeinek főelőadója lett, majd 1878-tól főerdőtanácsos, társalkotója volt az új és európai színvonalú Erdőtörvénynek. A Magyar Tudományos Akadémia 1880-ban levelező tagjai sorába iktatta, 1885-ben államtitkár lett. 1918-ban hunyt el, Kálnokon helyezték örök nyugalomra. 
Erdély András
Székely Hírmondó. Erdély.ma

2016. május 27.

Segítséget ígért Fazekas Sándor miniszter a székely termékek magyarországi piacra juttatásához
Székelykeresztúri gazdafórumon vett részt a magyar Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, és segítséget ígért ahhoz, hogy a székely termékek eljussanak a magyarországi piacra - tájékoztatott a Hargita megyei önkormányzat.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a miniszter meglátogatott egy családi vállalkozás által működtetett hajtatóházat, és részt vett a székelykeresztúri gazdák fórumán. Elismeréssel szólt a székelyföldi régió fejlődéséről, mely - szerinte - a települések képében és a felújított utakban is megmutatkozik.
Előadásában Fazekas Sándor fontosnak tartotta, hogy a termőföld a gazdálkodók tulajdonában legyen. Pozitívan értékelte, hogy Székelyföldön az elmúlt két évtizedben egész termékcsaládok jelentek meg. Úgy vélte: meg kell erősíteni a székely márkákat, és ki kell juttatni a székely termékeket az Európai Unió piacaira. Segítséget ígért a székelyföldi gazdák képzéséhez.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a székely termékek magyarországi megjelenésének támogatására és egy magyarországi marhavágóhíddal való partnerkapcsolat kialakítására vonatkozó javaslatot adott át a miniszternek. A magyar kormány támogatását kérte továbbá ahhoz is, hogy tangazdaságot alakítsanak ki egy oktatási intézménynek.
Fazekas Mihály válaszában segítséget ígért ahhoz, hogy a székely termékek megjelenjenek a magyarországi vásárokon, gasztronómiai bemutatókon. Megjegyezte: Budapest és körzete olyan közel hárommilliós felvevőpiac, ahol a székelyföldi árunak respektje van. Felhívta továbbá a figyelmet a turizmus és az élelmiszeripar összekapcsolásában rejlő üzleti lehetőségekre.
maszol.ro



lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék