udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 21 találat lapozás: 1-21

Névmutató: Fejes Réka

2004. augusztus 4.

A közelmúltban Maros megyében is döntöttek az iskolák összevonásáról. Elveszti önállóságát a marosvásárhelyi 12-es Számú Általános Iskola, ahol öt éve speciális oktatási forma is működik. Megszűnés fenyegeti azokat a kis létszámú osztályokat, melyekben az olvasási és írási nehézségekkel küzdő gyerekekkel, a diszlexiásokkal foglalkoznak. Gagyi Erzsébet tanárnő a diszlexiás osztályok esetleges jövőbeni felszámolásának következményeiről beszélt. Fejes Réka szaktanfelügyelő javaslatára a Pedagógusok Házában óvónők, tanítók számára szerveztek tanfolyamot diszlexiásokkal való foglakozással kapcsolatban. A tanfolyam román nyelvre is lefordították. Kerekes Károly parlamenti képviselő a tanügyminiszter asszonyt is felkereste és parlamenti ülésen is szóvá tette, kérte, sürgette, hogy a tanügyi törvénybe iktassák be a diszlexiás és sok más sérült gyerek számára esélyegyenlőséget biztosító cikkelyt. /Járay Fekete Katalin: Iskola-összevonás káros következményekkel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

2004. szeptember 15.

A pedagógusok szept. 14-én tartották a módszertani szakköröket a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában. Fejes Réka tanfelügyelő közölte, hogy az első és második osztályokban új tantervek vannak. A tartalom egyszerűsítését a hatéves gyerekek beiskolázása tette szükségessé. Idén csökkent a gyerekek létszáma és két első osztállyal indul kevesebb, mint az elmúlt iskolai évben. – Az első és második osztály számára készült új, alternatív tankönyvek közül a matematika- és a tudomány könyvek hiányoznak. Ezt igyekeztek pótolni a megyénkben működő tanítók az I-IV. osztály számára kidolgozott matematika munkafüzetekkel. /(b.gy.): Munkafüzetekkel pótolják a hiányzó tankönyveket. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2005. május 31.

Népviseletbe öltözött tanítók, tanárok és alsótagozatos diákok találkoztak a backamadarasi általános iskola szervezésében létrejött néptánc és népszokások fesztiválon. A vándorfesztivál négy éve indult Fejes Réka tanfelügyelőnő kezdeményezésére. Első alkalommal a vajdaszentiványi, majd a mezőpaniti általános iskolák pedagógusközössége vállalta fel a rendezést. Egy év kimaradás után a backamadarasi tanítókra hárultak a szervezés. Az idei fesztiválon kilenc csapat képviseltette magát. Backamadarasra a helyi iskola diákjain kívül érkezett még „küldöttség” Gernyeszegről, Csittszentiványról, Göcsről, Mezőpanitról, Kendről, Ákosfalváról, Nyárádszentbenedekről, illetve a marosvásárhelyi 14-es iskolából. A csapatok vidékük népszokásait mutatták be, jellegzetes néptáncokat roptak a színpadon. /Mészely Réka: Népszokások és néptánctalálkozó Backamadarason. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

2005. szeptember 6.

Szeptember 1-2-a között Marosvásárhelyen zajlott a szakképzett és szakképzetlen tanárok, tanítók és óvónők vizsgája. Fejes Réka tanfelügyelő közölte, a magyar anyanyelvű tanítók közül 67 jelent meg a vizsgán, közülük 14-nek nem sikerült a vizsgája. A helyettesítői állásokra a magyar tagozaton 68-an pályáztak, 20 vizsgázónak nem sikerült ez a megmérettetés. Hatvan magyar anyanyelvű tanító véglegesítő vizsgát tett augusztusban magyar/román nyelv és irodalomból, módszertanból és pedagógiából. Marosvásárhelyen augusztus 25-én pedig 40 magyar tanító szerezte meg a kettes fokozatot. /Mészely Réka: Helyettesítői állásokra pályáztak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2007. július 27.

Maros megyében a magyar tagozaton tanító óvónők és tanítónők kifogást emeltek az ellen, hogy egy helyett két nap két tantárgyból kell vizsgázniuk (a magyar irodalom, nyelvtan és módszertan mellett mindezekből románul is), holott anyanyelven fognak tanítani. Miután kifogásukat az Országos Diszkriminációellenes Tanács helyben hagyta, az eredmény az lett, hogy az idén két tantárgyból, de nem két nap, hanem összevonva négy óra alatt kellett megírni a versenyvizsga-dolgozatot. A következmény pedig, hogy 97 óvónőből 11-en érték el a szükséges átlagot, a tanítók közül pedig 138 jelentkezőből 16-an írtak hetesen felül. Fejes Réka, a tanítókért felelős tanfelügyelő szerint meglepetést jelentett az összevont dolgozat, s a vizsga nyomán felmerült kifogásokat jelezték a szaktárca helyszínen levő képviselőjének. Nagy nehézséget jelentett, hogy a négy óra alatt az anyanyelvre és a román nyelvre is koncentrálni kellett. Aki megírta a szükséges átlagot, annak négy órán át megállás nélkül kellett dolgoznia. Kovács Júlia, az óvónőkért felelős tanfelügyelő is nehéznek érezte a vizsgát. Véleménye szerint kevés volt az eltérés a román anyanyelvű óvónők és a magyar tagozatra pályázó társaik román feladatsora között. A módszertani kérdést pedig nehezebbnek találta a román anyanyelvűek számára megfogalmazott feladatnál. /Bodolai Gyöngyi: A jó szándék mögött. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

2011. szeptember 1.

Magyar elsősök nélkül marad az Unirea?
Könnyen megeshet, hogy Marosvásárhely elitiskolájának számító, vegyes tannyelvű Unirea Főgimnáziumban idén nem indul magyar tannyelvű első osztály. A beíratott gyerekek szülei az iskolában tartott gyűlés keretében fejtették ki: amennyiben a tanfelügyelőség és az iskola vezetősége Kolumbán Hajnal tanítónőt bízza meg az első osztály alakításával, ők azonnal más tanintézménybe helyezik át csemetéiket.
anító vagy osztály?
A helyzet nem precedens nélküli: tavaly azonos volt a forgatókönyv, csakhogy a tanfelügyelőség megtalálta azt a jogi kiskaput, amellyel ki lehetett „menteni” az osztályt a szóban forgó pedagógus kezéből. Akkor az összes unireás gyereket a Bolyaiba helyezték át, az osztály nélkül maradt tanítónőt pedig kihelyezték az egyik peremközségbe. A pedagógus ezúttal viszont leszögezte: nem vállal újabb száműzetést.
A gyerek nem kísérleti nyúl
A Krónikának is panaszkodó szülők elmondták, az előző nemzedékektől és Kolumbán Hajnal pedagóguskollégáitól kértek referenciát a tanítónőről. „Mindenki csak rosszat mond róla, azt állítván, hogy csúnyán bánik a gyengébb vagy közepes képességű gyerekekkel. Én a gyűlésen is kifejtettem, nincs semmi kifogásom ellene, csak hát a gyerekemet más iskolába viszem” – mondta el lapunknak egy nevét nem vállaló szülő. Egy másik apuka, Móra Ákos abból indul ki, hogy ha az iskola a szolgáltatóegység, akkor a gyermek meg a szülők az ügyfél. „A kliensnek joga van kifejteni az álláspontját, és esetleg meg is válogatni a szolgáltatót. Lehet, hogy Kolumbán Hajnal a világ legjobb tanítónője, de ahogy egy olyan orvoshoz sem megyek, akiről eddig csupa rosszat hallottam, úgy a gyermekemet sem bízom egy olyan pedagógus kezére, akit úton-útfélén bírálnak” – adott hangot véleményének a háromgyerekes apa. Egyébként a híresztelések ellenére valamennyi szülő elismeri, hogy a középkorú tanítónő akár kiváló pedagógus is lehet, csak arra kérik, ezt bizonyítsa máshol. „A mi gyerekeink nem kísérleti nyulak” – hajtogatják az érintettek.
Patthelyzet alakult ki
A tanfelügyelőség is elismeri, hogy Kolumbán Hajnal az Unirea legvaskosabb dossziéjával és legmagasabb pontszámával rendelkező magyar tanítónő. Fejes Réka szaktanfelügyelő azt is tudja, hogy soha senki nem nyújtott be ellene írásos panaszt. „Nagyon sokan panaszkodnak rá, régi diákok, szülők, csak hát éppen senki nem mert vele szembeszállni. Nem azt kifogásolják, hogy nem tanít, hanem azt, hogy képtelen a közösséggel kommunikálni. Nyers, merev, durva – állítják róla. A tanítónő legyen szigorú, de azért viselkedjen szépen a gyerekekkel” – szögezte le Fejes. A tanfelügyelő emlékeztetett a néhány évvel ezelőtti esetre, amikor a szülők tanév közben vették ki gyermekeiket Kolumbán osztályából, s akkor csak a Pál atya által működtetett árvaház lakóival sikerült feltölteni az osztályt, és megmenteni az Unirea magyar tagozatát. Hogy a felek milyen megoldást találnak a közelgő tanévkezdetig, nem tudni. „A tanfelügyelőségnek meg vannak kötve a kezei. Próbáltam szép szóval elmagyarázni, hogy a magyar tagozat léte forog kockán, a kolléganő akkor sem hajlandó tágítani. Ő az Unireában dolgozik, innen nem hajlandó távozni” – vonta meg a vállát Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő, aki már a minisztériumi illetékeseknek is jelezte a kellemetlen helyzetet.
Kolumbán: a tanfelügyelőség manipulál
Kolumbán Hajnal abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a tanfelügyelőség manipulálja a szülőket. „Ezek az emberek nem is ismernek engem, nincs, miért támadjanak. De a tanfelügyelőség ki akar csinálni. Ezért vitte el a tavaly az osztályt a Bolyaiba, engem meg kiküldött Marosszentkirályra a cigányok közé. Az sem igaz, hogy túl szigorú lennék, csak következetes vagyok. Akinek nálam elemiben csak elégségese volt, az most 5–8.-ban bukdácsol” – védekezett a három évtizede oktató pedagógus. Kolumbán azt sem rejtette véka alá, hogy amennyiben a tanfelügyelőség újabb jogi kitérőt próbál keresni, bírósághoz fordul. Kérdésünkre, hogy amennyiben jogilag igaza van, de gyakorlatilag a szülők döntése következtében osztály nélkül marad, mit tesz, kijelentette, ő semmiként nem fogja hibásnak érezni magát azért, hogy az Unireában megszűnik a magyar tagozat.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2011. szeptember 14.

Magyar elsősök nélkül maradt az Unirea Főgimnázium
Mégsem indult magyar tannyelvű első osztály a Marosvásárhely elitiskolájának számító, vegyes tannyelvű Unirea Főgimnáziumban, miután a beíratott gyerekek szülei úgy döntöttek, más tanintézetekbe helyezik át csemetéiket, mivel a tanfelügyelőség és az iskola vezetősége Kolumbán Hajnal tanítónőt bízta meg az első osztály alakításával. Megtudtuk: a korábban beíratott 27 gyermek hétfőn más-más iskolában kezdte a tanévet, a nekik szánt földszinti osztályterem üres maradt. A frissen meszelt falakra egyetlen kép, egyetlen szemléltetőeszköz sem került
történtekért a szülők Kolumbán Hajnal tanítónőt okolják, aki az ő kérésük ellenére is görcsösen ragaszkodott állásához. Az 51 éves pedagógus elleni vád a goromba viselkedésmód és a hiányos kommunikációs érzék volt.
Az utolsó hat gyereket is elvitték
„A 27 beíratott gyermekből péntekre már csak hat maradt, aztán azokat is elvitték. Megpróbáltunk más iskolákból, majd árvaházakból toborozni gyerekeket, sikertelenül. Szombaton értesítettük a tanítónőt, hogy hétfőn ne jöjjön be, hisz osztály nélkül maradt” – vázolta a helyzetet Cristina Branea, a marosvásárhelyi iskola igazgatónője. Kolumbán Hajnal az elmúlt években is sok fejtörést okozott az iskola, illetve a tanfelügyelőség vezetőségének. Két esztendővel ezelőtt Pál atya árváival töltötték fel a rendkívül megfogyatkozott negyedik elemit, a tavaly viszont ideiglenesen a Bolyai Farkas Gimnáziumba költöztették az induló első osztályt, csakhogy meg tudják menteni Kolumbán Hajnaltól. Az akkor hoppon maradt pedagógus kénytelen volt egy peremközségben, munkát vállalni. A Marosszentkirályra száműzött pedagógus az már nem vállalta a folytatást.
A tanítónő ellen a mai napig egyetlen írásos panaszt sem iktattak. Ilyen helyzetben az iskolavezetők és a tanfelügyelők semmilyen intézkedést nem hozhattak. „Számtalanszor hallottam, hogy egyesek ezt vagy azt beszélnek róla, de soha senki írásos panaszt nem tett le az asztalomra. Még így is vizsgálatot rendeltem el, inspekciókat tartottunk, de az elmondottakból semmit nem lehetett bebizonyítani” – mondta el lapunknak Branea, aki szerint úgy látszik, az érintett rendkívül jól palástolja hiányosságait. A vegyes tannyelvű iskola igazgatónője belátta: a törvény szerint tehetetlenek a tanítónővel szemben. „Én már pereskedtem egy kollégánkkal, de azt a négy évet senkinek nem kívánom” – tette hozzá Cristina Branea.
Elbeszéltek egymás mellett
Az osztály nélkül maradt pedagógus a tanfelügyelőségen kezdte az új tanévet, ahol kérvényezte az áthelyezését. „Sajnos ezúttal is elbeszéltünk egymás mellett. Hiába kértem arra, hogy egy kicsit gondolja át a viselkedési stílusát, kiderült, hogy mindenben kizárólag neki van igaza, mindenki hibás, csak ő nem” – mondta Fejes Réka szaktanfelügyelő, aki a korábbi fenyegetések ellenére is az utolsó pillanatig remélte, hogy sikerül megmenteni a magyar osztályt. A visszás helyzet nemcsak őt, hanem Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelőt is felbosszantotta. „Kolumbán Hajnal be akarta bizonyítani, hogy őt nem lehet kirúgni. Valóban: az érvényben lévő román törvények értelmében nem lehet. Csakhogy kirúgta önmagát és egy teljes magyar osztályt – háborgott Illés. – Pedig minden egyebet felajánlottunk neki, még egy tanácsosi állást is a minisztériumban, ha már ilyen szuper tanítónő, de neki az Unirea kellett.
Ez lett az eredménye.” A tanfelügyelők tanácstalanok, amikor a jövő ősszel kezdődő tanévről kérdezzük őket. Tudják, hogy Kolumbán 2012-ben is megismételheti az idén történteket. Cristina Branea sem túlságosan derűlátó. Mint mondja, az új tanügyi törvény ugyan lehetővé teszi az új tanerők megválogatását, a régiek elbocsátását viszont nem. Ezzel tisztában van Csegzi Sándor, a város oktatási kérdéseiért felelős alpolgármestere is. Mint fejtegette, törvény szerint az önkormányzat hatáskörébe csak az iskolai infrastruktúra tartozik, ám mivel Marosvásárhely egyik elitiskolájában a magyar tagozat léte került kockára, ez már nem adminisztratív, hanem politikai kérdésnek számít. „Minisztériumi kivizsgálást fogok kérni, miként fordulhat elő, hogy egy pedagógus miatt önmagát számolhatja fel egy ilyen patinás iskola magyar tagozata” – szögezte le lapunknak Csegzi.
Kolumbán semmit nem bán
Móra Ákos egyike volt azon szülőknek, akik a tanítónő szemébe mondták, hogy nem akarják hozzá íratni a gyermeküket. „Az utolsó pillanatig reméltük, hogy megérti: senki nem akarja rábízni a gyerekét. Még ha ő a város legjobb tanítónője is. Nem értette meg, ezért a gyermekünket elvittük a volt 4-es iskolába” – nyilatkozta az apuka a Krónikának. Véleményét osztja Cristina Branea igazgatónő is, aki megvallotta: ő sem tette volna ki gyermekét egy hasonló kísérletnek.
A tegnapi lapzártáig nem sikerült elérnünk az érintett tanítónőt. Korábban azonban lapunknak kijelentette: a munkajogi törvény által védett pedagógusként semmiképpen nem érzi hibásnak magát abban az esetben, ha az Unireában megszűnik a magyar tagozat.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2012. január 31.

Az oktatásügy aktuális kérdései
E témával tartott közgyűlést csütörtökön a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei szervezete, amelyre meghívták a tanfelügyelőség képviselőit is. A rendezvényen a húsz éve működő RMPSZ nevében emléklappal és emlékéremmel tüntettek ki 15 Maros megyei pedagógust. A közgyűlés megerősítette tisztségében a volt elnökséget, amely a marosludasi és nyárádszeredai körzetek képviselőivel egészül ki.
Díjak és pereskedés
Kovács Júlia nyugalmazott tanfelügyelőnek a megyei óvodai oktatásért végzett munkáját virággal és külön köszönettel ismerték el.
Az elmúlt közgyűlés óta végzett tevékenységről Horváth Gabriella, a megyei szervezet elnöke számolt be. Az utóbbi időben kevésbé voltak népszerűek a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamai, mivel azokért nem járt kreditpont, de valószínű, hogy elismerik, s a múlt évi résztvevők mégis pontot kapnak. Megyénkből nagyon sokan tettek javaslatot az oktatási törvénytervezettel kapcsolatosan, az már más kérdés, hogy az országos elnökség által továbbított ötleteket milyen mértékben vették számba a jogszabály végleges szövegének a megfogalmazásakor. A megyei elnök beszámolt a szövetség által díjazott pedagógusukról (Ezüstgyopár, Apáczai-díj) és diákokról (Mákvirág-díj). Ez utóbbiak jelölése esetében több javaslatot várnak a megye valamennyi középiskolájából. Aláírásgyűjtés, pereskedés a diákok számának megfelelő magyar osztályokért, kirándulások, sportrendezvények, sorolhatnánk tovább a szövetség által szervezett rendezvényeket, amelyeket a Szászrégen illetve a Szováta környékéért felelős elnökségi tagok beszámolója egészített ki.
Veszélyes és erkölcstelen
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes a diáklétszám csökkenését említette (a múlt évi 1995-höz képest 1731-en végzik a VIII. osztályt), továbbá ismertette, hogy milyen szempont alapján állították össze a beiskolázási tervezetet, amelyben 58 kilencedik osztály szerepel. Csíki Zsolt, a Szász Adalbert Sportiskola igazgatója nehezményezte, hogy csak egy-egy kilencedik osztályt indíthatnak, holott kettőre lenne igény, s ha így marad, bizonyos sportágakból katedrákat kell megszüntetni. Az Egyesülés középiskola magyar tagozatának elsorvasztása miatt emeltek szót az ott dolgozó pedagógusok is. Elhangzott, hogy milyen rossz hangulat uralkodik a szakközépiskolákban, amikor egy-egy magyar osztály megmaradásáról van szó. Az érvek hallatán, miszerint egyes iskoláknak le kellett volna mondani egy-egy kilencedik osztályról a másik javára, Murvai Éva, a Bolyai líceum magyar szakos tanára veszélyesnek és erkölcstelennek nevezte az iskolák egymás ellen uszítását. Különböző véleményen voltak a résztvevők azzal kapcsolatosan is, hogy a lakónegyedi vagy a központi iskolákat kell-e támogatni. Végül elhangzott, hogy minden lakónegyedben kellene legyen egy román és egy magyar tannyelvű iskola is.
Előkészítő osztályok a szórványban
A sporttagozatos és a művészeti iskolák nem szervezhetnek előkészítő osztályokat. Az előkészítő csoportos diákok együtt lesznek az osztatlan I–II.-os vagy az I–IV.-es kisiskolásokkal azokon a vidéki településeken, ahol a gyereklétszám nem teszi lehetővé, hogy önálló osztályokat alakítsanak. A legkisebbek számára a főtanfelügyelő-helyettes szerint külön bútorzatot és a koruknak megfelelő foglalkozást biztosítanak. Az aggodalmat, hogy az előkészítő osztályok a kis létszámú óvodák megszűnéséhez vezetnek, Illés Ildikó cáfolta. A jelen levő óvónők szavaiból kiderült, hogy az a pedagógus, aki az óvodásokkal való foglalkozáshoz szokott, nem szívesen vállalkozik arra, hogy tanítóként folytassa a pályáját.
Leépítés, áthelyezés, vezető tisztségek
Hogyan zajlanak a leépítések és hogyan történik a tanerők elhelyezése, hogyan szervezik meg a rendes (titular) tanári állások elnyerésére szóló versenyvizsgát, miért fontos, hogy mindazok a pedagógusok, akik vezetői állásra pályáznak, jelentkezzenek és bekerüljenek az oktatásban dolgozó menedzserek országos testületébe, milyen feltételek szükségesek a jelentkezéshez, továbbá, hogy menedzseri továbbképző tanfolyam indul a pedagógusok számára – ezekről a kérdésekről Fejes Réka és Ferenczi Margit tanfelügyelők számoltak be.
Elfogadhatatlan, hogy olyan tanárok oktassanak a magyar tagozaton, akik nem vagy nagyon rosszul beszélik a nyelvet – hangzott el a 2-es számú iskolában zajló botrány kapcsán. A szülőknek időben, még a tanév elején kellene jelezniük a tanfelügyelőségnek, ha változtatni szeretnének a helyzeten.
Vezető tanárok
Minden magyar gyermek számít – az RMDSZ által e címmel szervezett kampányról Kiss Tünde tanfelügyelő tájékoztatta a résztvevőket. A kisebbségi oktatás témakörében tartott kolozsvári tanácskozásról Murvai Éva közölt részleteket.
Elhangzott, hogy mennyire fontos az új iskolai vezetőtanácsok összetétele, amelyben a helyi tanács és a polgármesteri hivatal képviselője is részt vesz – ezzel kapcsolatosan Bálint István ismertette, hogy kollégái a városi tanácsból melyik tanintézményben képviselik a helyhatóságot.
A közgyűlésen minden lényeges kérdés felmerült, ami ebben az időszakban a pedagógusokat foglalkoztatja, bár nem mindenikre hangzott el megnyugtató válasz. Ahhoz, hogy kellő súllyal hallassák a szavuk, az RMPSZ által szervezett rendezvényeken is nagyobb érdeklődésre és népesebb részvételre lenne szükség.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

2012. április 17.

Közömbösek névadásügyben a Maros megyei magyarok
Míg Marosvásárhelyen a magyar szülők, a civil társadalom és újabban az RMDSZ is hónapok óta ádáz harcokat vívnak annak érdekében, hogy a szinte fele arányban lakott város bár egy általános iskolája magyar személyiség nevét vehesse fel, a megye színmagyar településeinek nagy többségében egészen más a helyzet. Bár az elmúlt huszonkét év alatt az önkormányzati, illetve iskolai vezetők egyszerű tollvonással megoldhatták volna a tanintézetük elkeresztelésének ügyét, nagyon sok helyen 1989-től máig erre még nem kerítettek sort.
Néhány településen voltak említésre méltó próbálkozások, azonban azok különböző okokból csak részmegoldást eredményeztek. Máshol viszont – az illetékesek elmondása szerint – sem idő, sem alkalom még nem volt a keresztelőre.
Ahol „még nem volt alkalom”
Az egyik ilyen község a Marosvásárhelytől mintegy 11 kilométerre fekvő Ákosfalva, amely a maga kilenc településével a megye egyik legnagyobb közigazgatási egységének számít. Mind a kilenc, szinte színmagyar faluban működik iskola, de neve egyiknek sincs. „Lenne kiről elnevezni, de eddig nem volt rá alkalom” – magyarázkodik a három polgármesteri mandátumot kitöltő és újrázni készülő Ozsváth Csaba. Kérdésünkre, hogy ha az elmúlt huszonkét év alatt a kilenc falu egyikében sem került megfelelő alkalom, mikor fogják azt megtalálni, Ozsváth az őszi iskolakezdést jelölte meg.
„Nyárádszentbenedeken van egy kezdeményezés, ott majd az ősszel elkereszteljük az iskolát” – mondta. Arra, hogy kiről, az elöljáró nem tudott választ adni. Ugyanazt a kifogást találta Kacsó Antal is, Nyárádmagyaros elöljárója, aki szerint az elmúlt huszonkét év alatt sem a községközpontban, sem Nyárádselyében „nem kínálkozott alkalom” a névadásra. A polgármester szerint az iskolák elnevezését a „feltárások” hiánya is akadályozta.
„Most viszont már tudunk arról, hogy a falunak van egy ’48-as forradalmára. Szó is van arról, hogy a Bereczki László nevet adjuk a magyarosi iskolának” – mondta. A forradalmárról egyébként a faluban számos öreg eddig is tudta, hogy ő és testvérei voltak azok, akik megalakították a környék nemzetőrségét, majd a forradalom leverése után részt vettek a szabadságharc újjáélesztését célzó Makk-féle összeesküvésben.
Az ákosfalvival és nyárádmagyarosival szinte azonos helyzetet találtunk az öt faluval és egyben ugyanannyi iskolával rendelkező Csíkfalván. „Gondolkodtunk, javaslatok is elhangzottak, de egyelőre még nem döntöttünk” – jellemezte az elmúlt bő két évtized történéseit Balogh István. A községgazda úgy tudja, a színmagyar önkormányzat, illetve a tantestület tagjai azon akadtak fenn, hogy helyi személyiségről vagy valamelyik klasszikus költőről nevezzék el a falvak tanintézeteit.
Az elöljáró szerint a helyhatósági választások után a község valamelyik településén csak lesz névadó ünnepély. „Az 50-es években volt egy nevezetes sporttanár, aki Csíkfalváról származott, nem emlékszem a nevére, talán valami Kémenesnek hívták, lehet, hogy róla fogjuk elnevezni az iskolát” – hangzott az újabb négyesztendős mandátumért versenybe szálló RMDSZ-es polgármester válasza.
Keresztelő a polgármester tudta nélkül
Nagyernye és Gernyeszeg szintén a megye legnagyobb magyar többségű községei közé tartozik. Az itteniek egy fél lépéssel az ákosfalviak és csíkfalviak előtt járnak, ugyanis iskolai szinten már megszületett a döntés. Nagyernyében I. Apafi Mihályról, Erdély – a falu határában megválasztott – uralkodójáról Gernyeszegen Teleki Domokosról neveznék el az iskolát.
Tar András erdőszentgyörgyi polgármester szerint a küküllőmenti kisvárosban is iskolakeresztelőt kellene tartani. „Jó lenne Rhédey Klaudiáról elnevezni a helyi iskolacsoportot” – fejtette ki lapunknak a leköszönni készülő városatya. Felvetésünkre, hogy Szent György lovag személyében a kisvárosi iskolának két éve már van neve, Tar elmondta, hogy arról nem a helyi tanács döntött. „Mire ráébredtünk, megvolt a név. Én például nem is tudtam róla, csak nagyot csodálkoztam, amikor bejelentették, hogy a város egyetlen iskolacsoportját ezentúl így hívják” – mondta el lapunknak Erdőszentgyörgy polgármestere.
Valamivel jobb a helyzet Marossárpatakon, Gernyeszegen, Erdőcsinádon, Marosvécsen, valamint a Makfalvához tartozó Hármasfaluban.
A sárpataki általános iskola tanügyi káderei már évekkel ezelőtt eldöntötték, hogy a falu első tanítójáról, Adorjáni Károlyról keresztelik el a tanintézetet. Három évvel ezelőtt az önkormányzat is felkarolta a kezdeményezést, és „bizalmat szavazott” a nép néhai napszámosának. A tanfelügyelőség azonban a mai napig sem bólintott rá a sárpatakiak kérvényére.
„Négy éve kitettük a táblát, azonban a tanfelügyelőség még válaszra sem méltatott. Az elején még arra gyanakodtunk, hogy az iskola akkori, román nemzetiségű igazgatója nem adta le a dossziét. Aztán kiderült, hogy az okiratok már rég Marosvásárhelyen voltak, csak az illetékeseket nem érdekelte” – mondta el Berekméri Edmond marossárpataki tanító és egyben önkormányzati képviselő. A gernyeszegiek kálváriája 2003-ban kezdődött, amikor úgy döntöttek, Teleki Domokosról, a Magyar Tudományos Akadémia tagjáról, a falu és egyben Erdély egyik neves, 19. századi politikusáról nevezik el általános iskolájukat.
„Nyolc év várakozás után, tavaly újrakezdtük a folyamatot, és akármi is legyen, e hónap végén, április 29-én megtartjuk a névadási ünnepséget” – szögezte le Antal Levente, az iskola igazgatója, hozzátéve, hogy hivatalosan csak az ősztől használhatják az új nevet. A Gernyeszeghez tartozó erdőcsinádiak is évekkel ezelőtt tették meg az első lépést. Annak ellenére, hogy ők sem kapták meg a szükséges jóváhagyást, az iskola homlokzatára kihelyezték a templomépítő Szucsáki Ferenc nevét rögzítő táblát. A Dózsa Györgyhöz tartozó kisebb falvak iskoláinak viszont éppen azért nincs neve, mert Iszlai Tibor helyi polgármester szerint csak a központi iskolát lehet elkeresztelni. Az Alsó-Nyárád menti tanintézet egyébként Rákosi Lajos nevét viseli.
Marosvécsen Kemény Jánosról, a helikonista mecénás báróról nevezték el a tanintézetet, de a hivatalos okiratokban ez a név sem jelenik meg. A küküllőmenti Hármasfaluban tíz évvel ezelőtt, nagy pompával tartották meg a keresztelőt. 2002. augusztus 17-én az RMDSZ csúcsvezetőinek utasítására és jelenlétében leplezték le a Szent István államalapító királyunkról elnevezett iskola tábláját. A helyi illetékesek már jóval az avató előtt leadták a kérvényt a tanfelügyelőségre, de Marosvásárhelyen azzal a nevetséges kifogással utasították el, hogy Szent István nem a település szülöttje, és semmi köze Hármasfaluhoz. Holott a három faluból álló település egyikét mindaddig Székelyszentistvánnak hívták, amíg a kommunista hatalomnak szemet nem szúrt ez a név.
„Másodjára is leadtuk a dossziét, akkor egy úgymond jellemzést is kértek Szent Istvánról. 2003-ban újrakészítettük a teljes dokumentációt, de azóta sem érkezett válasz. Én kitettem a táblát, és azt mondtam, akinek nem tetszik, jöjjön, és vegye le. A kétnyelvű tábla azóta is áll” – idézte fel az egy évtizeddel korábban történteket Muszka József, az iskola akkori igazgatója. Utódja, Albert Csilla lapunknak elmondta, hogy a tantestületnek szándékában áll újból próbálkozni, de csak a következő tanévben.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) emberjogi szervezet aktivistái és a marosvásárhelyi Dózsa György utcai 2-es számú iskolába járó magyar gyerekek szülei hónapok óta kérik, hogy a tanintézetet a város múlt század eleji polgármesteréről, Bernády Györgyről nevezzék el. A kezdeményezést látszólag Dorin Florea polgármester is támogatja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azonban Ceauşescu tavaly elhunyt udvari költőjéről, Adrian Păunescuról szeretné elneveztetni a belvárosi iskolát.
Lépni kell, mert formaság az egész
Fejes Réka tanfelügyelő szerint nem elképzelhetetlen, hogy az általa képviselt intézményben egy-egy magyar településről érkező dosszié valamelyik fiók mélyére került volna az évek során. Szerinte a kéréseket és a dokumentációt időnként fel kellett volna frissíteni. Mint mondta, azok a magyar iskolaigazgatók és polgármesterek, akik szívügyüknek érezték a tanintézet elnevezését, addig nem hagyták lerázni magukat, amíg a tanfelügyelőség rá nem bólintott a kérésükre. „Az új tanügyi törvény értelmében a dolgok sokkal egyszerűbbek: az önkormányzat dönt, mi pedig tudomásul vesszük a helyi közösség akaratát” – fejtette ki Fejes, aki egyébként a tanfelügyelőség névadó bizottságának tagja. A tanfelügyelő ugyanakkor cáfolta a dózsagyörgyi polgármester állítását, miszerint csak az önálló vagy központi iskola viselhet nevet.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2015. február 24.

Aggasztó helyzet a kisvárosi iskolák előkészítőiben
Maros megyében az összesítések alapján idén 5863 gyerek kezdi el az iskolát, ebből 1953 magyar. Az induló 303 előkészítő osztályból 110 magyar.
Az egyre fogyatkozó gyereklétszámról és azokról a körzetekről, ahol egyre inkább veszélybe kerül a magyar nyelvű elemi oktatás, Fejes Réka tanfelügyelőt kérdeztük.
A valóság az, hogy a gyerekek összeírásakor az iskolák több osztályt terveznek indítani, viszont korántsem biztos, hogy a kicsik mind az adott iskolában kezdik a tanévet. Ennek több oka van: lehet, hogy a szülő időközben meggondolja magát és más tanintézetet választ, s az sem kizárt, hogy a pszichológiai teszt során azt tanácsolják, még egy évet várjanak – mutatott rá a jelenségre Fejes Réka, a magyar nyelvű elemi oktatásért felelős tanfelügyelő.
„Ami a a magyar tagozatot illeti, nekünk a tavaly megyeszerte 116 előkészítő osztály volt betervezve, amiből végül 110 indult. Az idén annyit tervezünk indítani, amennyit tavaly is sikerült, tehát 110-et” – tudtuk meg a szaktanfelügyelőtől. Idén is volt arra eset, hogy a kövesdombi Liviu Rebreanu Általános Iskolában a felbecsült gyereklétszámra hivatkozva négy osztályt kértek, de mivel biztosak abban, hogy nem lenne meg a négy osztályra elegendő gyereklétszám, a tanfelügyelőség csak hármat hagyott jóvá.
Ha idén nem sikerül a 110 tervezett előkészítőt elindítani, az Fejes Réka szerint azzal magyarázható, hogy városi iskolák esetében nem indíthatnak osztályokat minimális létszámmal, azaz 12 gyerekkel (legkevesebb 20 gyerek szükséges), de jól ismert tény, hogy működnek osztályok 30 gyerekkel is. Vidéki iskolák esetében eltekintenek a fenti kritériumoktól, és ha egy adott településen összegyűl 12-15 gyerek, az már egy osztályra való csoportot jelent.
Vannak olyan körzetek, ahol szemmel láthatóan csökken a gyereklétszám, és nem tudnak annyi osztályt indítani, mint néhány éve. Ilyen körzet Szászrégen, ahol valamikor négy iskolában egy-egy új osztály indult, tavaly már háromra csökkent a számuk, és idén egyelőre csak két osztály indítását hagyták jóvá. Természetesen ebben közrejátszik a nagyváros vonzó hatása is, viszont ez a vidéki, kisvárosi magyar nyelvű oktatást sodorja veszélybe, mutatott rá a tanfelügyelő. Nemcsak Régenben, hanem Dicsőszentmártonban és Marosludason is elkeserítő a helyzet, hiszen mindkét településen nemrég még két előkészítő indult, idén viszont már csak egy-egy. Jó hír, hogy Nyárádszeredában és Szovátán még nincsenek ilyen nagy gondok. A többi megyei általános iskoláról Fejes Réka elmondta, nagyjából mind terveztek előkészítő osztályt, viszont ahol még a minimális gyereklészám sincs meg, ott szimultán osztályok indulnak.
Telefonon kerestük meg a marosludasi Ioan Vlăduţiu Gimnázium tanítóját, Hereşanu Ildikót. Az iskolában eddig is csak magyar nyelvű elemi oktatás zajlott, felső tagozaton a gyerekek az 1-es számú iskolában folytatták. Hereşanu Ildikó jelenleg a tanintézet utolsó magyar pedagógusa. A címzetes tanító három éve vette át az akkori másodikosokat, és már akkor tudta: el van döntve az, hogy miután az ő diákjai végeznek, többet nem indítanak magyar osztályt. A tanítónő elmondta: bár úgy néz ki, az állása nincs veszélyben, mégis elkeserítőnek tartja, hogy ősztől más településre kell ingázzon tanítani. A probléma gyökerei itt is a csökkenő gyereklétszámban keresendők, és ez a jelenség most már egyre korábban mutatkozik meg, példa erre az, hogy az óvodai csoportokat összevonták a napközisekkel. „Városszinten nincs annyi gyerek, hogy mindenhol megmaradjon a magyar tagozat” – mutatott rá a tanítónő. Emiatt Marosludason csak az 1-es számú iskolában indul előkészítő osztály, ahova a környező falvak (Magyarózd, Magyarbükkös, Kutyfalva) gyerekei közül is sokan is bejárnak majd. Egy másik aggodalomra okot adó tény, hogy a 12 gyereket számláló negyedik osztályból négyen román osztályban kezdik az ötödiket.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro

2015. február 25.

Panaszfal
Krónikussá vált problémáival küzd továbbra is a magyar nyelvű közoktatás megyénkben – derült ki múlt szerdán a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei szervezete által összehívott megbeszélésen a Bolyai Farkas középiskolában. A találkozón iskolaigazgatók, igazgatóhelyettesek, tagozatfelelősök, az RMPSZ területi képviselői, a megyei tanfelügyelőség magyar nyelvű oktatásért felelős szakemberei, a megyei RMDSZ elnöke és a városi szervezet oktatási felelőse vett részt.
Szokás szerint az ülés Horváth Gabriella, az RMPSZ megyei elnökének a beszámolójával kezdődött, amire külön visszatérünk. A jelenlevők egyperces csenddel adóztak Márton Zoltán emlékének, aki a szovátai Teleki Oktatási Központ élén éveken át a megyei oktatásügyet szolgálta.
Versenyvizsga a vezető tisztségekért
A megoldatlan problémák mellett újdonságként hangzott el, hogy hosszú évek után az idéntől véget érnek az aktuális politikai helyzetet tükröző igazgatói kinevezések, s az iskolák, óvodák vezető tisztségeit versenyvizsgával lehet elfoglalni. Tegyük hozzá, hogy a főtan-felügyelői állásra meghirdetett versenyvizsgára február 23-ig lehetett jelentkezni. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke arra figyelmeztette a jelenlevőket: készüljenek időben a versenyvizsgára, hogy ne maradjanak a magyar tagozatért felelős vezetők nélkül az iskolák, s eddigi tisztségeiket is megvédjék. Bár félhangosan, de elhangzott, hogy ezúttal sem lehet a valós értékeket tükröző megmérettetésre számítani, s a versenyvizsgákon nem a rátermettség, a szaktudás lesz a döntő, hanem a dosszié vastagsága számít majd, ami nem feltétlenül a legnagyobb hozzáértést tükrözi. Másrészt a vonatkozó törvény azt írja elő, hogy ott, ahol magyar tagozat működik, biztosítani kell a tanulók képviseletét az iskola vezetőségében – hangzott el a hozzászólások között. A jelenlevők azt is felvetették, hogy az igazgatók állandóan ki vannak téve annak, hogy az iskola kapuját kinyitó ellenőrök megbüntessék őket, ezek után ki kíván folyton fenyegetett helyzetben lenni? Másrészt megfogalmazódott, hogy szórványtelepüléseken, ha képviselő nélkül marad a magyar tagozat, gúnyt űzhetnek az ott dolgozó pedagógusokból, akik például a jellegzetes népszokásokat elevenítik fel tanítványaikkal.
Helyzetkép krónikus problémákkal
A jövő tanévre szóló beiskolázási tervben 110 magyar előkészítő osztály szerepel, ami kevesebb, mint ahányat a múlt évben meghirdettek, tekintetbe veszi viszont a gyermekek számát és azt, hogy tavaly hány osztály telt be – erősítette meg Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes és Fejes Réka, tanítókért felelős tanfelügyelő. Az idén is 57 kilencedik osztályt terveztek a magyar tagozaton, 44 líceumi és 13 szakiskolai osztályt.
A fogyó gyereklétszám miatt szükségessé váló stratégia is szóba került, s Illés Ildikó kifejtette, hogy véleménye szerint az óvodákat s az elemi osztályokat meg kell őrizni, az viszont a gyerekek érdekei ellen szól, ha a néhány kilométerre levő községközpontban jól felszerelt iskola működik különálló V-VIII. osztályokkal, a szomszédos faluban pedig összevont osztályokban tanulnak a gyermekek, mert a községvezető érdekei úgy kívánják. Hogy mi legyen a megoldás, hol kellene megszüntetni az összevont osztályokat, erre most készül a tervezet, amit az érintett iskolákba is elküldenek, hogy helyben is véleményt nyilvánítsanak. "El kell dönteni, hogy mit akarunk: erős iskolát vagy mesterségesen fenntartott osztályokat?" – hangsúlyozta a főtanfelügyelő-helyettes. A válasz sem késett, miért kell csak magyar részről betartani a törvényeket, vagy mért kell hagyni, hogy iskolaigazgatók önkényesen döntsenek, mint Marosludason például, ahol 34 gyermek mellett az egyik magyar tanítói állást nem kérték, s így nem is hagyták jóvá. Ezzel szemben van olyan óvodai csoport vagy elemi osztály, amelyet egy-két román gyermekért tartanak fenn.
Szászrégenben 33 magyar gyermek kezdheti az előkészítő osztályt, s ez a létszám a 13 román osztály mellett két magyar osztályra elegendő. Az egymás közötti meddő viták helyett arról kellene közösen megegyezni, hogy az osztályok melyik iskolában induljanak.
Az ülésen a márkodi iskolaigazgató vetette fel a kicsi vidéki iskolák helyzetét, azt, hogy nem ért egyet a tömbösítéssel, a fejkvótával, s hogy az RMDSZ képviselőinek gyakrabban kellene ezekre a kis településekre ellátogatniuk. Brassai Zsombor szerint gyakran járnak vidékre, ahova hívják őket, s ahol megoldandó problémák vannak.
Hogy lehet a jó pedagógusokat megtartani ott, ahol csökkentették az osztályok számát, mit lehet tenni a fokozattal rendelkező címzetes kollégák ellen, akik évek óta nem tudnak eredményt felmutatni? – kérdezték a felszólalók.
Elhangzott, hogy megoldást kellene találni a kétéves gyermekek helyzetére, akiket fel kellene venni az óvodába, amelyek az elvesztett nagycsoportok miatt nehéz helyzetben vannak. A válasz értelmében törvényesen nem lehetséges, mivel meg van szabva az óvodai helyek száma, s óvodába járni továbbra sem kötelező.
Középiskolák, szakiskolák
A diáklétszám csökkenése továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a vidéki középiskolák helyzetét, ezt különösen Segesváron érzik, bár nagyon jó körülményeket, színvonalas oktatást tudnak biztosítani a diákoknak. Nagy gondot jelent viszont, hogy a diákok egy része botrányosan keveset tud románul, amit az általános iskolában kellene elsajátítani. Régi kérésük, hogy körzetesíteni kellene a megyét, hogy a vidéki középiskolák is fennmaradjanak. Még súlyosabban érinti az érdeklődés hiánya a szakiskolák egy részét, holott az idén a külhoni szakoktatásra terelődik az anyaország figyelme. Az építészetiben, ahol tavaly nagyon foghíjas osztályok indultak, már megkezdték a népszerűsítő kampányt, s pályázat révén ingyenes bentlakást, érkeztetést tudnak biztosítani a diákoknak. A marosvásárhelyi sportiskola igazgatója szerint nagyobb összefogásra lenne szükség, s ha mindenki segítene, pótolni lehetne a hiányzó diákokat. Brassai Zsombor megyei elnök szerint egy vagy két szakiskolába kellene összpontosítani a szakosztályokat, ahol minőségi oktatást biztosíthatnának. Haller Béla, az RMDSZ városi szervezetének oktatásügyi alelnöke a román nyelv ismeretének a fontossága mellett hangsúlyozta, hogy vissza kell adni a szakoktatás értékét, ami korszerű munkahelyek népszerűsítésével, a biztos elhelyezkedést ígérő, a termeléssel összhangban levő szakiskolákban lehetséges.
A felszólalók bírálták a románból magyarra ültetett tankönyvek minőségét, a rosszul fordított vizsgatételeket s a magyar oktatásért felelős államtitkár hozzáállását a problémákhoz.
Foarte bine helyett nagyon jó
Elhangzott, hogy az elemi osztályokban magyarul lehet beírni a kisdiák minősítését az ellenőrző könyvébe, az érdemokleveleket is magyarul lehet kitölteni, s a jutalomkönyvbe is magyarul lehet beírni a szöveget, még akkor is, ha az iskolaigazgató nem írja alá.
Beke Tünde tanfelügyelő a pályázási lehetőségekre hívta fel a résztvevők figyelmét, az erről szóló értesítéseket rendszeresen továbbítja a kollégáknak, és segítséget ígért mindazoknak, akik pályázni szeretnének.
A panaszáradat végén Illés Ildikó arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy ne csak a negatívumokat, hanem az utóbbi időszakban nehezen, de mégiscsak elért eredményeket is vegyék figyelembe. A megyei tanügy terítékre került krónikus problémáira megoldás kevés esetben hangzott el, pedig a panaszfal kifeszítése mellett meg kellene találni a többség számára elfogadható helyes válaszokat is.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

2015. február 25.

Kevesebb magyar előkészítő osztály indul Maros megyében
Több Maros megyei településen is csökkenteni kell a következő tanévtől a magyar tannyelvű osztályok számát, mivel egyre kevesebb gyermeket íratnak be az érintett iskolákba.
A szászrégeni tanintézetekben például tavaly összesen három új magyar osztály indult, de idén már csak kettőt hagytak jóvá. Dicsőszentmártonban és Marosludason is aggasztó a helyzet, hiszen a tavalyi kettőhöz képest az ősszel kezdődő új tanévben már csak egy-egy előkészítő csoport indul, viszont jó hír, hogy Szovátán és Nyárádszeredában még nincsenek ilyen gondok.
Hereşanu Ildikó, a ludasi Ioan Vlăduţiu Gimnázium tanítója – ahol a következő tanévtől megszűnik a magyar tannyelvű oktatás – rámutatott: három éve vette át a második osztályosok oktatását, és már akkor egyértelmű volt számára, hogy miután az ő diákjai végeznek, nem indul több magyar csoport.
Fejes Réka magyar tannyelvű elemi oktatásért felelős tanfelügyelő elmondása szerint a gyermeklétszám folyamatos csökkenésén kívül az is közrejátszik, hogy a nagyvárosok „elorozzák” a gyermekeket a kisebb településekről, mindez pedig veszélybe sodorja a kisvárosi és vidéki magyar oktatást.
A szakértő rámutatott: ugyan az iskolák a körzetükbe tartozó iskolaköteles korú gyermekek összesítésekor felbecsülik, hány csoportra lesz szükségük, de nem biztos, hogy mindegyik érintett gyermeket abba a tanintézetbe íratják, emiatt a tervezetthez képest kevesebb új osztályt tudnak indítani.
Tavaly megyeszerte 116 magyar tannyelvű előkészítő engedélyezését igényelték, ebből végül 110 lett, idén pedig ennek nyomán 110 osztály indítását tervezik. A szaktanfelügyelő arra is felhívta a figyelmet, hogy a városi iskolákban legalább 20 gyermek szükséges egy osztály elindításához, míg vidéken 12–15 is elég. Maros megyében szeptemberben 5863 gyermek kezdi meg az iskolát, közülük 1953 magyar anyanyelvű, a 110 magyar tannyelvű előkészítő osztály mellett pedig 193 román indul
Vass Gyopár
Krónika (Kolozsvár)

2015. május 12.

Szól a rege ősi módra
Igazságos Mátyás király korának és a mesebeli hetes számnak a jegyében tartották meg a hét végén a hetedik országos regemondó versenyt a harmadik osztályosok számára. Mint minden évben, ezúttal is a marosvásárhelyi Dacia általános iskola tanítói közössége vállalta a tanügyi költségvetésből mai napig sem támogatott, egyik legszebb kisiskolá-soknak szóló vetélkedőnk szervezését nagylelkű támogatók segítségével.
Ők éltetik tovább Fejes Réka tanfelügyelő irányításával a regélés ünnepét. Ami az anyanyelv ünnepe is egyben, de ugyanakkor az emlékezés, az önismeret piros betűs napja. Mert "mondani kell a regét, most, amikor diétára van fogva a nyelv, s tenni kell azért, hogy szépen szóló magánhangzóink, határozott mássalhangzóink ízes szavakká formálódjanak" – mondta üdvözlő beszédében Bárdosi Ilona nyugalmazott tanítónő, aki évről évre büszkén veszi számba regemondó gyermekeit, az idén 38-at, akik Bukaresttől Szatmárig az ország minden pontjáról érkeztek. S hozták magukkal szűkebb szülőföldjük érdekes történeteit, amelyekben "a szeretet és az igazság keresése mesévé színesítette a valóságot". "Minden monda, rege, legenda egy-egy korty remény, mert méltányos és igazságos: felemeli a jókat és lesújt a gonoszakra. Kikalapálja a történelem csorbáit: mert nem azt meséli el hajszálpontosan, ami történt, hanem aminek történnie kellett volna. Eszményi hősöket állít mércéül a gyakorta botló, tévedő ember elé, és visszahelyezi régi rangjába az erkölcsi nagyságot, az önfeláldozást, a közösség szolgálatát" – idéztük Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztőjének szavait. A mai gyermekeknek szükségük van hősökre – egészíthetjük ki Makkai Kinga zsűritag szavaival.
A Deus Providebit Tanulmányi Házban berendezett színpad Mátyás udvarát idézte, ahol a trónszékben a 38 harmadikos kisdiák osztotta az igazságot, s közben Vajda Gyöngyi tanítónő vezetésével táncot, népdalt tanultak, a művészeti iskolás nagyfiúk fúvósnégyese szórakoztatta őket. Hogy nevüket ne tudja a zsűri, a corvinák iniciáléinak egy-egy hangjával hívták a meseszékbe a versenyzőket, hogy regéik révén a hallgatóság bejárhassa egész Erdélyt s annak történelmét. Jobbára népviseletben, az izgalmakat legyőzve szőtték-fonták a szót a regemondás örömünnepén.
Az izgalommal várt délutáni eredményhirdetést megelőzően egy Mátyás- korabeli tánc teremtette meg a hangulatot, a Dacia általános iskola V. osztályos tanulóinak Hayasi Akio vezette tánccsoportja adta elő.
Büszkék vagyunk rátok, hogy itt voltatok, s kitartást, bátorságot tanultunk tőletek – köszöntötte Bárdosi Ilona tanítónő a díjkiosztásra összegyűlt regemondókat, akiket arra biztatott, hogy adják tovább tudásukat. Értékelte, hogy jobbára minden résztvevő a saját lakhelye környékéről származó regét adott elő vagy Mátyás korát idézte, s így annyira változatos volt a vetélkedő, hogy a 38-ból alig két-három monda ismétlődött. A továbbiakban a helyes hangzásra, hangképzésre, a hangok színének a szépségére, a helyes hangsúlyozás fontosságára hívta fel a figyelmet, majd beszámolt, hogy a zsűri mind az öt tagja nagyon hasonlóan értékelte a regemondó kisdiákok teljesítményét.
Végül elkövetkezetett az eredményhirdetés, Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője átadta a lap különdíjait, amelyekből a gyermekek mellett jutott Bárdosi Ilonának, Fejes Réka tanfelügyelőnek és a szervezőknek is. A marosvásárhelyi pedagógiai líceum dísztermében Bokor Renáta, a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Általános iskola diákja vehette át az első díjat, Berekméri Lászlóval, a Körtvélyfáji Általános Iskola tanulójával együtt. Második helyezett a nagyváradi Coroianu Dávid, a Szacsvay Imre Általános Iskola kisdiákja lett. Kozma-Kulcsár András Zsolt és Kovács Tamara került a harmadik helyre, mindketten a nagyváradi Báthory István Általános Iskola tanulói. Sokan dicséretben részesültek, a Napsugár szerkesztősége értékes különdíjakat adott, a Székely Legendárium ajándékaképpen a térkép mellett az első erdélyi rajzfilmet a Likaskő legendájáról.
A versenyzők teljesítményét a Bárdosi Ilona, Makkai Kinga, Krammer Teréz, Vízhányó Aranka és Zsigmond Emese alkotta zsűri elemezte és minősítette.
A szervezésben, a vetélkedő lebonyolításában a Kacsó Tünde, Kali Hajnal, Molnár Hajnal, Pál Annamária, Plájás Gyöngyi, Séra Tünde Csilla, Csiki Csilla, Simon Kerekes Csilla, Simonfi Anna, Szakács Judit, Szász Réka, Tordai Zsuzsánna, Vajda Gyöngyi, Zalányi Erzsébet tanítónők vettek részt, munkájukat Bálint Katalin, a szervező iskola aligazgatónője értékelte.
Az alkalomra a szervezők egy könyvecskét adtak ki, a résztvevők képével, az elmondott regével és a regét megjelenítő rajzzal, ami kedves, hasznos olvasmány lehet kisebb és nagyobb diákok számára is.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

2015. május 15.

VII. Regemondó verseny Marosvásárhelyen
Napsugár különdíj Almási Kristófnak
Május 8 és 9-én Marosvásárhely adott otthont a VII. alkalommal megrendezett Országos Regemondó Versenynek. 14 megyéből 38 gyermek volt jelen, és mesélt szebbnél szebb regéket. Arad megyét három tanuló képviselte: Almási Kristóf a Semmire semmi gondom című regével a Neumann Fivérek Általános Iskolából, tanítója Bálint Erika; Balogh Adrienn Lilla a Világoscímű regével, a Zimándújfalui Móra Ferenc Általános Iskolából, tanítója Valter Zsuzsa és Balogh Zita a Máriaradna című regével, a Csiky Gergely Főgimnáziumból, tanítója Pintér Mária Irén.
A szervezők, a Dacia Gimnázium tanítói közössége péntek délután városnézéssel kedveskedtek nekünk, melynek során Árpi bácsi nyugdíjas tanár lelkesen mutatta be a Kultúrpalota díszes épületét és festett ablakait, a város híres épületeit, felvitt az 50 méter magas toronyba, ahonnan beláttuk az egész várost.
A megnyitón Fejes Réka tanfelügyelő köszöntötte a kis regélőket, majd Bárdosi Ilona nyugdíjas tanítónő, a verseny megálmodója köszöntötte a versenyzőket, kísérő tanítókat és szülőket. Vacsora után a tanítók szakmai megbeszélésére került sor, ahol bemutatták az előző évek versenyeit képekben és azt is megtudtuk, hogy minden évben egy téma köré tömörítik a versenyt. Persze, az idei téma reggelig titok maradt.
Másnap reggel még a napocska is kíváncsian várta, milyen meglepetésekben lesz részünk. A Deus Providebit Ház bejáratánál meleg szeretettel köszöntötték a kis versenyzőket, és mindenki húzott egy betűt. Mint kiderült, Mátyás király udvarában vendégeskedünk, a betűk a Corvinákban levő iniciálék, nem kell izgulni, előre nem lehetett tudni, ki következik. Zsűri helyett tanácsosok voltak Bárdosi Ilona elnök, Zsigmond Emese, Krammer Terézia, Makkai Kinga és Vízhányó Aranka.
Játékmesterünk is volt, aki verseny közben táncoltatta, énekeltette a versenyzőket, hogy mindenkinek jó kedve legyen, és ne az izguljon. Sőt, a regélés után még érmeket is akasztott a versenyzők nyakába, ami nagy örömet szerzett a gyermekeknek. A verseny után az Állatkertet látogattuk meg, csak sajnos az időbeosztás miatt nem láthattuk az összes állatot.
A tanácsosok nehéz helyzetben voltak, mert nagyon sok ügyesen regélő gyermek volt az idei versenyen. Az aradi csapatból Almási Kristóf a Napsugár különdíját hozta haza.
Köszönettel tartozunk a szervezőknek a csodálatos két napért.
Valter Zsuzsa tanítónő
Nyugati Jelen (Arad)

2016. január 18.

A fogyó gyermeklétszám ellenére
Igyekeznek megtartani az osztályokat
Befejezés előtt áll a 2016–17-es tanévre szóló beiskolázási terv. A tanintézmények javaslatát, kérését figyelembe véve, a tanfelügyelőség felterjesztése alapján a szakminisztérium fogja jóváhagyni az ősztől induló osztályokat, s ennek megfelelően szabják meg a pedagógusok katedráját is megyénk tanintézményeiben. Ahol a pillanatnyi gyermekhiányra hivatkozva leépítik a tanítót, tanárt, kevés a valószínűsége annak, hogy ősztől visszakerüljön a helyére, és engedélyezzék az önálló osztály működését.
A beiskolázási tervezetről Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettest kérdeztük.
Elmondása szerint a jövő tanévtől tovább csökken a gyermeklétszám. A magyar tagozaton 55-tel, azaz szinte két osztályra való gyermekkel lesznek kevesebben. Az integrált informatikai rendszer bevezetése az oktatásügybe a diákok pontos nyomon követését teszi lehetővé, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a tanuló nem szerepelhet két tanintézményben.
– A fogyó létszám ellenére arra törekedtünk, hogy őrizzük meg a kilencedik osztályok számát, 41 líceumi és 15 hároméves szakiskolai osztályt tervezünk 2016 őszétől magyar nyelven – mondta Illés Ildikó.
Az eddig ismert matematika-informatika, természettudomány, társadalomtudomány szakos osztályok megyeszerte nagyobbrészt megmaradnak. Ha nem lesz elég jelentkező, esetleg összevont formában fognak működni. A Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban egy zene és drámapedagógia valamint egy képzőművészet és műszaki rajzoló szakos osztály indítását tervezik továbbra is. A Pedagógiai Líceumban egy óvodapedagógus- tanítóképző valamint egy társadalomtudomány szakos osztályba várják a diákokat. Az Elektromaros szakközépiskolában marad egy könyvelő és egy számítástechnika szakos osztály. Az első a jelentkezők számát figyelembe véve kevés, nagyobb lenne erre a szakra az igény, ezért akik kimaradnak, a gazdasági iskolában működő román tannyelvű osztályt választják.
A Református Kollégiumban egy református vallás és egy társadalomtudomány szakos, a római katolikus iskolában egy katolikus vallás, egy természettudomány, valamint egy társadalomtudomány szakos osztályt terveznek. Az Avram Iancu Iskolaközpontban marad a kereskedelmi technikusi szak, a Traian Vuiában az autóvillanyszerelő-technikusi, és folytatják a fodrászképzést. A Ion Vlasiu Iskolaközpontban környezetvédelem szakos osztályt terveztek. A Gh. Sincai szakközépiskolában az autóvillanyszerelő szak mellett a népszerű rendezvényszervező szakot lehet választani.
A vidéki iskolákban is jobbára reál és humán osztályok indulnak, Szovátán turisztikai és kereskedelmi szakközépiskolai képzést indítanak, Erdőszentgyörgyön a sütés- főzés tudományát lehet középiskolai szinten elsajátítani. Amint látható, a rendezvényszervezés mellett újabb szakok az ősztől sem jelennek meg a képzésben, holott lenne egy- kettő, amire magyar nyelven is szükség volna – tehetjük hozzá a főtanfelügyelő-helyettes által mondottakhoz.
A hároméves szakiskolák által kínált lehetőségek is a megszokott kereten belül maradnak – derült ki a főtanfelügyelő-helyettes válaszából. Építészeti, faipari, vegyészeti, autószerelő, kereskedő, szakács- cukrász, víz-gáz szerelő szakokon indítanak államilag is támogatott, ösztöndíjas képzést.
– Olvashattuk, hogy a Református Kollégium a kolozsvári mintára egy magyar tannyelvű szakiskolaközpontot szeretne létrehozni, amit a tanfelügyelőség állítólag nem támogat.
– Ellenkezőleg, nyitottak vagyunk a tárgyalásra, nem zárkózunk el a párbeszédtől, és úgy gondolom, hogy egy erős szakiskolai központra valóban szükség lenne, de addig nem indulhat el a képzés, amíg az oktatás minőségét ellenőrző bizottság nem akkreditálja a szakokat. Hogy ez a központ megvalósulhasson, nagyon szoros összefogásra kell törekednünk.
– Mióta a középiskolák is indítottak elemi iskolai képzést, a városnegyedekben levő tanintézményekben érezhetően megcsappant a magyar tagozaton tanuló gyermekek száma. Hogyan kezelik ezt a kérdést, meg kell-e valamelyik iskolában szüntetni a magyar tagozatot?
– Úgy próbáltunk megoldást találni erre a problémára, hogy Tudor negyedben két iskolában megtartjuk az 1-4., a másik kettőben az 5-8. osztályt. Ezek egyre inkább úgy telnek meg, hogy a környező falvakból behozzák a gyermekeket, ami a vidéki iskolák kiürüléséhez vezethet.
Megyénkben a magyar tagozaton 528 összevont osztály működik, így próbálták megőrizni az iskolákat, ahol egy-egy évfolyamon a kötelező 12 tanuló alá esett a létszám. Arra törekednek, hogy az elemi iskolákat sehol se számolják fel. Vannak községek, ahol lehetne egy erős központi tanintézményt kialakítani, amit az iskolabuszok száma lehetővé tesz, de amelyik faluban ragaszkodtak az 5-8. osztályok megőrzéséhez is, ott összevonták azokat – tájékoztatott Illés Ildikó.
Fejes Rékától, a tanítókért felelős tanfelügyelőtől megtudtuk, hogy márciustól 111 előkészítő osztályba lehet beiratkozni, ami az idéntől kötelezővé válik. Az ősszel indult 110 osztályban 1905 gyermek tanul, 2016 szeptemberétől 2144 gyermekre számítanak.
A hatéves gyermekek beíratását a szakminisztérium honlapján szereplő határozattervezet szerint két szakaszban, március 21–25., illetve március 29–április 8-a között fogják lebonyolítani, miután a módszertani útmutató is megjelenik – egészítette ki az adatokat Fejes Réka.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

2016. május 22.

Identitáserősítő és közösségépítő vetélkedő
Marosvásárhely adott otthont a hétvégén megszervezett Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedőnek. Az ország magyar tannyelvű iskoláiból 90 diák vett részt.
A május 20–22. közötti rendezvény sokkal több volt, mint vetélkedő: kultúraápolás, nemzeti identitáserősítés, közösségépítés. „Kilencven diák, összesen 131 vendégünk volt. A verseny döntőjébe a megyei szakasz győztesei jutottak. Az anyanyelvi játékok célja, hogy felmérjük a nyelvi készséget, a nyelvhasználati ügyességet. Emellett ellátogattunk a gernyeszegi kastélyba, megtekintettük a Maros Művészegyüttes előadását, játszóház és közös táncház is volt, így a gyerekek nagyon jól érezték magukat. A szervezésből kivette a részét a megye összes magyar tanítója, minden módszertani közösség, úgyhogy ez szerintem tekinthető a magyar pedagógusok sikerének is” – tájékoztatott a Maros megyei magyar tanítókért felelős tanfelügyelő, Fejes Réka.
A huszonnegyedik alkalommal megszervezett Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedőnek 2002 után másodszorra adott otthont Marosvásárhely, ezzel párhuzamosan pedig a szakemberek, nyelvészek, pedagógusok számára nyelvművelő konferenciát is szerveztek Erdélyi magyar helységneveink témakörben. A diákoknak a pedagógiai középiskolában biztosítottak szállást és étkezést, a 4. osztályosokból álló tizenhat csapat versenyét a Deus Providebit Házban, az 5–12. osztályosok tizenkét csapatának megmérettetését a Pedán szervezték. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Napsugár gyermeklap szerkesztősége, a Maros megyei tanfelügyelőség, a Református Kollégium, a Bolyai Farkas Gimnázium és a Római Katolikus Gimnázium támogatásával megszervezett rendezvény megnyitóját és díjosztó ünnepségét a Kultúrpalota nagytermében tartották.
A negyedikesek versenyét a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium diákjai, Bartha Ákos, Gombocz Ágnes és Makkai Márton nyerték, megelőzve a gyulakutai iskola (Antal Sára Panna, Császár Klára, Dósa Balázs), valamint a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium (Kalocsai Petra Adrienn, Linzenbold Frida, Sárvári Zsófia) csapatát.
Dicséretben részesült a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Általános Iskola (Kántor Kincső, Kósa Emese Izabella, Tóbiás Noémi) és a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola (Bocskor Salló Farkas, Borbély Ágnes, Herta Noémi) csapata. A nagyok (V–XII. osztályosok) között két csapat megosztva kapta az első díjat: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot képviselő Damokos Beatrix, Szonda Gergő és Péter Brigitta, illetve a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium diákjai, Portik Kriszta, Jánosi Mária Beatrice és Portik Sándor Szilárd. Második helyezett a nagyváradi Ady Endre Gimnázium (Divin Judit, Kohán Zsófia Emma, Társi Kristóf Zsolt) és a Székely Mikó Kollégium (Dénes Petra, Izsák Arnold Róbert, Man Rebeka) csapata lett. Harmadik díjat nyert a marosvásárhelyi Bolyait képviselő Góga Andrea, Koós Imola és Magyari Zsuzsanna, valamint a nagyváradi 11-es számú középiskolát képviselő Zefer Szilvia Petra, Moghis Bianca és Zsebe Adél.
Gáspár Botond |
Székelyhon.ro

2016. május 24.

Anyanyelvünk ünneplőben
Gondolkodva, játékosan a helynevekről
A helyi közösséggel való szolidaritás, a kölcsönös bátorítás jegyében tartották meg Marosvásárhelyen az elmúlt hét végén A magyar nyelv napjait, amely három fontos eseményt foglalt magában: a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét, a Nyelvőrzés Sütő András Díjának átadását és az erdélyi magyar helységnevekről szóló szakmai konferenciát.
Székely ruhába öltözött kisiskolások sorfala fogadta pénteken délután a Kultúrpalota előcsarnokában a hármas eseményre érkező kis- és nagyobb diákokat, akik Erdély szinte minden vidékét képviselték, az őket kísérő pedagógusokat, a meghívottakat, a konferencia előadóit. A nagyteremben a műsorvezető Molnár Hajnal bátorította a résztvevőket anyanyelvünk szépségnek és gazdagságának felfedezésére, tudatos megőrzésére, védelmére.
A költészet nyelvén Kilyén Ilka színművésznő vallott anyanyelvünkről. Nem véletlenül volt a meghívott, hiszen ebben az évben az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége neki ítélte a Nyelvőrzés Sütő András Díját.
Kilyén Ilka sokat tett azért, "hogy minden ellenkező törekvés dacára éljen és visszhangozzék a szép szó…, hogy élő valóságában találkozzunk azzal a gyönyörű nyelvvel, amelynek szolgálatára oly sokan felesküdtünk, és amelynek a rontására oly hihetetlen és érthetetlen irigységgel törnek mások" – hangsúlyozta laudációjában Gáspár Sándor, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője. A díjat vastaps közepette Ördög Gyárfás Lajos, a szövetség ügyvezető elnöke adta át.
Marosvásárhely lakóitól függ, hogy anyanyelvünkre milyen évek, idők következnek a vendéglátó városban – hangzott el dr. Péntek János, a Babes- Bolyai Tudományegyetem nyelvészprofesszorának köszöntőjében. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke elmondta: nyelvi ügyekben közösségünk legnagyobb gondja a magyar nyelvnek a demográfiai, asszimilációs és migrációs apadás miatti térvesztése egy olyan időszakban, amikor sok provokáció éri: a nyelvhasználat korlátozása, tiltása, a nyelvi alapon történő hátrányos megkülönböztetés. Ezért nemcsak ősszel és tavasszal kellene ünnepelni, hanem minden napot anyanyelvünk napjának kellene éreznünk. A civil bátorságot kell a fiatalokban látnunk és erősítenünk ahogy önmagunkban is" – zárta nyitóbeszédét Péntek professzor.
A következőkben Borsos Károly László minisztériumi tanácsos tolmácsolta kollégái üdvözletét az oktatási minisztériumból.
Az idegen nyelvekről nem mondhatunk le, de velük együtt érdemes újratanulni a magyart annak minden szépségével és gazdagságával. A megmaradást szolgálja továbbá, hogy jól kell tudni az ország nyelvét is. Beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy az újabb módszertanok, kiírások, törvény-kiegészítések tömkelege borítja el az oktatásvezetőket. Követésük szinte lehetetlen, ezért segítséget kért a pedagógusoktól és szülőktől, hogy jelezzék idejében azokat az eseteket, amikor a magyar nyelvű oktatást hátrányos megkülönböztetés éri.
A megyei tanfelügyelőség részéről Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes, a helyhatóság részéről Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket.
A magyar nyelv használatával kapcsolatos mindennapi kihívásra akkor születik megnyugtató válasz, ha második hivatalos nyelvként országosan vagy legalábbis regionálisan hivatalossá válik. Mindannyiunk felelőssége, hogy a hétközna-pokban milyen intenzitással használjuk – jelentette ki az alpolgármester.
Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok főszerkesztőjének, a szövetség vezetőségi tagjának szavai után a Művészeti Líceum valamint a Kővirág együttes műsora zárta az ünnepélyes megnyitót.
Miközben a részt vevő diákok városnézésen és egyéb alternatív tevékenységeken vettek részt, a Kultúrpalota kistermében három előadás hangzott el a helynevek témakörében.
A konferencia vendége, dr. Hoffmann István professzor, aki a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékét vezeti,Levédiától Dunaújvárosig. A magyar településnevek változástörténete címmel tartott előadást e nevek történetéről, osztályozásáról, jellegzetességeiről, fontosságáról és változásairól.
Különösen a helybeliek, de a vendégek számára is tanulságos, színes előadásban számolt be Spielmann Mihály történész Marosvásárhely mostohán kezelt helyneveiről, amelyek az impériumváltásoknak megfelelően változtak a város története során.
Amint Csomortáni Magdolna előadásából kiderült, a székelyföldi településnevek esetében a névadás hasonlóan történt, mint a magyar nyelvterület más részein, előfordulnak a személynevekből alakult településnevek, katolikus vidéken a templom védőszentjének nevét kapta a helység is. Az előadások lejártával a résztvevők megkoszorúzták Aranka György szobrát.
Szombaton tartották a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt, amelyen a helynevekkel kapcsolatos meggondolkoztató, töprengésre, véleményalkotásra késztető, játékos feladatokon keresztül bizonyították a negyedikes, az általános iskolák felső tagozatára járó és a középiskolás diákok, hogy mennyire árnyaltan ismerik anyanyelvünket, hogyan tudnak a napi iskolás tananyagtól elrugaszkodva kreatívak lenni, s mennyire jártasak a helynevek világában.
Az értékelő tanárok szerint szinte minden szempontból felkészült volt a 90 résztvevő. Zsigmond Emese, aki a megnyitón szóvá tette, hogy a diákok egy része a műsor alatt sem tudott elszakadni a mobiltelefonjától, a díjkiosztó ünnepségen örömmel jelentette be, hogy a Bolyai János városában szervezett háromnapos együttléten a párhuzamosok találkoztak, sikerült megtörni őket, és összegyűjteni gyermeket és felnőttet a vetélkedő élményközösségében. Elgondolkodtató írásos dokumentumok születtek az árvákról, a katonákról, a felnőttek társadalmáról, a vetélkedőről, tanítónőjükről és arról is, hogy a magyar szülőnek miért kell magyar tagozatra íratnia a gyermekét – tette hozzá. Ezt követően köszönetet mondott a szervezőknek, a Fejes Réka vezette tanítói közösségnek és a Kiss Tünde tanfelügyelő vezette magyartanárok közösségének, akik a gazdag, színvonalas, megható program során pontos, szép szervezéssel olyan mércét állítottak fel, "amit nem lehet felülmúlni".
Mind a 16 részt vevő negyedik osztályos csapat díjat, dicséretet kapott. Első helyen a marosvásárhelyi Művészeti Líceum IV. B osztályának csapata végzett. Második helyezést a Gyulakutai Általános Iskola negyedikes kisdiákjai értek el, a Dr. Bernády György Általános Iskola IV. E osztályának tanulói dicséretet kaptak.
Az általános iskolák felső tagozatára járó diákok teljesítményét Demeter Ignác magyartanár, zsűrielnök értékelte. Első helyen a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata végzett. Marosvásárhelyről az Európa Általános Iskola csapata kapott dicséretet, a Liviu Rebreanu Általános Iskola csapata pedig különdíjban részesült.
A középiskolások teljesítményéről Iszlai Enikő magyartanár számolt be. Az első díjat a Bolyai Farkas Elméleti Líceum csapata nyerte, második a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata lett, harmadik helyezést a Bolyai líceum másik csapata ért el.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége nevében Ördög Gyárfás Lajos ügyvezető elnök mondott köszönetet a versenyzőknek, a kiváló házigazdáknak, a diákokat felkészítő pedagógusoknak, a forgatókönyv összeállítóinak és levezetőinek.
A tartalmas, szép három napot, amelybe egy gernyeszegi kirándulás és a Maros Művészegyüttes előadásán való részvétel is belefért, a Művészeti Líceum diákjainak műsora nyitotta és zárta.
A háromnapos rendezvényt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Napsugár gyermeklap, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület, a Maros Megyei Tanfelügyelőség és a Marosvásárhelyi Református Kollégium szervezte. Társszervezők a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

2017. február 2.

Az erdélyi magyar családok nagy része magyar osztályba íratja gyerekeit
A legtöbb erdélyi magyar családban nem kérdés, hogy milyen tannyelvű osztályba íratják gyerekeiket, főleg vegyes házasságban merül fel problémaként az oktatás nyelve, és legtöbbször a román tagozat felé billen a mérleg. Szakembereket kérdeztünk meg arról, hogy miért jelent előnyt anyanyelven tanulni, és mi áll a román tannyelvű osztályokba íratás hátterében.
Csak tavasszal kezdődnek el az óvodai és iskolai beíratások, de sokkal hamarabb eldönti már a szülő, hogy melyik intézményt, milyen osztályt választ gyerekének. Anyanyelven tanulni nem fölösleges teher, és nem is kiváltság: teljesen természetes az, hogy a gyerek anyanyelvén gondolkodik, így sajátítja el a legalapvetőbb ismereteket, és erre épül a többi nyelvnek is a megismerése.
Szűntek meg magyar osztályok
Maros megyében nem tapasztalható nagy csökkenés a magyar diákok létszámát illetően az elmúlt években, bár léteznek olyan települések, ahol szűntek meg osztályok, ilyen Nagysármás és Szászrégen, ahol kevesebb magyar osztály indulhatott a legutóbbi tanévben. „Nagysármáson egy magyar pedagógusi állás is megszűnt a magyar gyerekek létszámának csökkenése miatt, és míg néhány éve négy szászrégeni iskolában indult magyar osztály, két éve csak háromban, a tavaly pedig már csak kettőben. Itt a magyar gyerekeket román vagy német tagozatra íratták, mivel nem indult magyar osztály” – tudtuk meg Fejes Rékától, a megye magyar kisiskolás osztályainak szaktanfelügyelőjétől.
Jelenleg 9297 gyerek tanul magyar osztályban előkészítőtől negyedikig Maros megyében, ebből 1897 előkészítős. A jövő tanévre a tervek szerint enyhe növekedés tapasztalható, 1923 magyar gyereket iratnak majd nulladik osztályba a szülők, bár ez még változni fog, mert nem biztos, hogy minden iskola pontosan összeírta a körzetéhez tartozó gyerekeket, és az sem biztos, hogy minden gyereket beíratnak előkészítőbe – magyarázta Fejes Réka, aki maga is úgy gondolja, mi sem természetesebb annál, ha magyar gyereket magyar osztályba iratnak a szülők. „Az anyanyelven tanulás nagy előnye az is, hogy az idegen nyelveket is könnyebben megtanulja majd a gyerek” – tette hozzá a szaktanfelügyelő.
Van, ahol nem szempont a tanulás nyelve
Az erdélyi magyar családok mintegy 85-90 százaléka magyar tannyelvű osztályt választ gyerekei számára, a középiskolák szintjén ez a szám már alacsonyabb. A vegyes házasságban élő szülők inkább román tagozatra íratják gyerekeiket, bár az elmúlt években többen íratták magyar osztályokba gyerekeiket – ismertette az adatokat Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főosztályának alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az iskolaválasztásnak közösségi vonzata is van, nemcsak a tanulás nyelvéről szól, hanem egy adott kultúrába való beilleszkedésről is – magyarázta a Vásárhelyi Hírlapnak Magyari Tivadar.
„Rendes, becsületes emberekről van szó, olyanok, akik szeretettel gondoskodnak gyerekeikről, csak másképp gondolkodnak az anyanyelvet illetően. Sokan nem élik meg problémaként azt, hogy milyen tannyelvű osztályba íratják gyerekeiket, ez a legutolsó szempont a döntés meghozatalakor. Vannak olyan szülők, akik azért választják ezt a megoldást, mert nincs elérhető közelségben magyar tannyelvű oktatás, mások pedig azért, mert jól tud románul a gyerek” – magyarázta az RMDSZ oktatásügyi szakembere, aki úgy véli, Erdélyben általánosságban az a jellemző, hogy magyar családok magyar osztályba íratják gyerekeiket.
Pozitív példa is akad
„Egy magyar gyerek számára idegen nyelv a román is, természetes tehát, hogy anyanyelvén érti meg a legjobban a többi tantárgyat is” – magyarázta lapunknak Szakács Mátyási Tímea, a Bolyai Farkas Gimnázium magyar nyelv és irodalomtanára, akinek az osztályában viszont pozitív példa is van a vegyes házasságban élő szülők választását illetően. Van olyan kislány, akinek édesapja román, édesanyja magyar, és pont azért íratták magyar osztályba, hogy jól megtanulja mindkét nyelvet – mondta lapunknak az irodalomtanár.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

2017. február 17.

Elismerés közel száz pedagógusnak
Az RMPSZ negyedszázados évfordulója alkalmával
Megható, tartásos ünnepségre hívta össze a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megyei szervezete mindazokat az aktív és nyugalmazott tanerőket, akiknek munkásságát a szövetség megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére emléklappal, elismerő oklevéllel és éremmel, valamint emlékplakettel jutalmazták. Közel száz óvodapedagógusról, tanítóról, tanárról, valamint a szövetséget támogató civil szervezetek képviselőiről hangzottak el szép, elismerő szavak, mielőtt átvették volna a kitüntetést.
A komoly szervezőmunka nyomán a megye minden szegletéből összegyűlt idős és fiatalabb tanerőket Horváth Gabriella megyei elnök köszöntötte, majd ismertette a találkozás meglepetésnek szánt célját is. Mátéfi István, a Bolyai középiskola igazgatója üdvözlőbeszédében elismerését fejezte ki a megjelenteknek azért, hogy pályafutásuk során ellentmondások és kihívások közepette is sikerült megbirkózniuk az oktatásügy mindenkori gondjaival. Ugyanakkor gratulált mindazoknak, akik egy hosszú életpálya után el tudják mondani, hogy a gyermekeket és nem a tantárgyat tanították. Jövőformáló tevékenységükért nagyobb elismerést is érdemelnének, hiszen a szerdán átadott oklevél csak egy csepp a tengerben – tette hozzá. 
Bevezető szavaiban Horváth Gabriella elmondta, hogy szándékaik szerint több pedagógust szerettek volna jutalmazni, de az iskolaigazgatóknak kiküldött háromszori felhívás ellenére kevesebb visszajelzés érkezett, mint amire számítottak a megyében dolgozó pedagógusok kiemelkedő teljesítménye alapján. 
Az emlékplakettet kultúraközvetítő és közösségépítő tevékenységéért a 80. évét betöltő Hajdó Károly, a marosszentgyörgyi iskola nyugalmazott zenetanára vehette át, aki ma is aktív karmestere a helyi Soli Deo Gloria vegyes karnak. Ugyancsak emlékplakettel és oklevéllel ismerték el dr. Tamási Zsolt-József történelem-vallás szakos tanár munkáját, amelyet az önálló római katolikus oktatás szervezése érdekében végzett, és aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Farkas Ernő nyugalmazott tanfelügyelő, akit hosszan megtapsoltak, Farkas Miklós nyugalmazott segesvári matematikatanár, a Gaudeamus szórvány-kollégium létrehozója, Balás Árpád nyugalmazott földrajztanár, a Marosvásárhelyről szóló útikalauzok szerzője mellett hosszú a sora azoknak a közismert nyugalmazott pedagógusoknak, akik az oktatói munka mellett iskolát, közösséget építettek, a művelődési élet szervezői, éltetői voltak. 
Tizenegy kiváló óvodapedagógus figyelemre méltó munkásságát Kovács Júlia volt tanfelügyelő, a szövetség megyei vezetőségének tagja értékelte. Tizenhat kiváló tanító egyéniségének, értékes munkájának méltatását Fejes Réka tanfelügyelő mutatta be, akit szintén kitüntettek a szövetségnek nyújtott mindenkori értékes segítségért. A volt és jelenlegi iskolaigazgatók sem maradtak ki a kitüntetettek sorából, ahogy a pedagógusok szövetségében tevékenykedő vagy annak munkáját segítő tanerők sem, továbbá a Focus Eco Center környezetvédelmi alapítvány és Kiss Csaba, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa.
Szívem szerint valamennyi, jobbára ismert és sokak számára kedves pedagógus nevét felsorolnám, ha nem kellene közel száz nevet leírni. Remélem, hogy vidéki útjaink során sikerül megszólaltatni néhányat közülük is. 
A rendezvény befejezéseképpen Hajdó Károly József Attila Születésnapomra című versét adta ajándékba a résztvevőknek, akik a szintén kitüntetett Trózner Erzsébet kezdeményezésére – aki 25 évig volt a marosvásárhelyi M. Eminescu Pedagógiai Líceum igazgatója – együtt énekelték el az Ároni áldást, mintha egy nagy, kiforrott, összeszokott kórus tagjai lettek volna. Felemelő volt egykori pedagógusként és krónikásként is jelen lenni abban a különleges erőtérben, ami a Bolyai középiskola tágas tanáriját áthatotta.
BODOLAI GYÖNGYI
Népújság (Marosvásárhely)

2017. március 17.

Száz magyar előkészítő osztály Marosszéken
Csütörtökön zárult az előkészítő osztályokba való beiratkozások első szakasza, és már elkezdődött az összesítés meg a helyleosztás.
Március 24–30. között tartják az előkészítő osztályokba való iratkozás második szakaszát. Fotó: Pál Árpád. Az előkészítőbe való beiratkozás során elsőbbséget élveznek az adott körzethez tartozó gyerekek, ezt követően a fennmaradó helyekre az iskolák felvehetnek más diákokat is – magyarázta lapunknak Fejes Réka, a Maros megyei magyar kisiskolás osztályokért felelős szaktanfelügyelő. Azt is megtudtuk, Maros megyében száz magyar előkészítő osztály indulhat ősztől. Az iratkozás második szakaszát március 24–30. között tartják, amikor az első szakaszból kimaradt gyermekeket is beírathatják szüleik azokba az osztályokba, ahol nem teltek be a helyek. „Maros megyében összesen száz magyar előkészítő osztály van betervezve ősztől, és valószínű, hogy el is indulnak ezek, akárcsak az elmúlt tanévben” – mondta el a magyar szaktanfelügyelő. A megye legtöbb általános iskolájában egy-egy magyar előkészítő indul szeptembertől, kivéve a Bernády György Általános Iskolát és a Liviu Rebreanu Általános Iskolát, ahol kettő indul ősztől. Az utóbbiban viszont az elmúlt tanévben hármat indítottak, tehát csökkent a magyar előkészítő osztályok száma a kövesdombi iskolában – tette hozzá Fejes Réka. A felvett gyermekek névjegyzékét és az üresen maradt helyek számát március 22–23-án teszik közzé a tanintézetekben és a tanfelügyelőség honlapján. A beiskolázott gyerekek végleges névsorát április 6-án függesztik ki. Április 7–13. között rendezik az addig megoldatlan helyzeteket. Újabb határozattervezet a beiskolázási tervről A marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok csütörtökön egy újabb határozattervezet nyújtottak be az iskolahálózattal kapcsolatban. Mint Csiki Zsolt frakcióelnök a csütörtöki rendkívüli ülést követően elmondta, az iskolahálózatra vonatkozó tervezetet, amelyben a Római Katolikus Teológiai Gimnázium is szerepel, az összes RMDSZ-es tanácsos aláírta. A határozattervezet összeállításakor figyelembe vették a prefektúra javaslatait, és remélik, hogy a tervezet felkerül a márciusi soros tanácsülés napirendjére, így már március 30-án szavazni tudnak róla.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro



lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék