udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 22 találat lapozás: 1-22

Névmutató: Fekete Attila

1991. május 18.

Az RMDSZ májusban, Marosvásárhelyen tartandó kongresszusán számba kellene venni, mi az, amit a kétmilliós erdélyi magyarság az 1989-es fordulat óta elért, mi az, amit nem valósított meg, fejtette ki Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének politikai alelnöke, számba kell venni az RMDSZ-en belüli pluralizálódási folyamatot. Marosvásárhelyre esett a választás a kongresszus megrendezését illetően, mert a Maros megyei az ország legerősebb RMDSZ szervezete, több mint százezer beiratkozott és tagdíjat fizető tagsággal, azonkívül vissza szeretnék adni "a sebzett lelkületű marosvásárhelyieknek a megérdemelt méltóságérzetet". Az RMDSZ új program- és alapszabály tervezete megerősíti a jogi személyként működő területi szervezeteket. Az RMDSZ Bihari szervezete olyan eredményeket mondhat magáénak, mint az 1990-es RMDSZ-kongresszus megszervezése, a Bunyitay Könyvtár megnyitása Nagyváradon, ugyanott a Tibor Ernő képzőművészeti stúdió létesítése, az Arany János emléknapok és más megemlékezések megszervezésem orvosi és jogi tanácsadó szolgálat, a Petőfi-szobor visszaállítása Nagyváradon. /Fekete Attila: Az RMDSZ II. Kongresszusa előtt. Beszélgetés Varga Gáborral. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./

1993. december 18.

Antall József miniszterelnök temetése. Brassóban dec. 18-án a római katolikus templomban ünnepélyes rekviem lesz, részt vesz Brassó valamennyi felekezetének lelkésze. /Ünnepélyes rekviem. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ Gyergyószentmiklóson dec. 19-én ökumenikus szentmisét mutatnak be a kormányfő lelki üdvéért. /Gyászmise a miniszterelnökért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./ Antall József elhunyt miniszterelnököt temetésén, dec. 18-án a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László püspök. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. /Eltemették Antall Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./ Fekete Attila búcsúztatta a határokon kívül rekedt magyarok védelmének felvállalóját. /Fekete Attila: Államférfitól búcsúzunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 18-19./ Antall József temetése napján Marosvásárhelyen az RMDSZ székházára és a megye többi RMDSZ-székházára is gyászlobogót tűznek ki. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ Gyászolt a magyar nép: "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökét" siratta - tudósított az Erdélyi Napló Antall József temetéséről. Dec. 16-án déltől másnap hajnalig kétszázezren rótták le kegyeletüket a kormányfő ravatalánál. Hosszú sorokban várakoztak a hidegben, a szemerkélő esőben a Parlament előtt. Fejet hajtott a miniszterelnök koporsója előtt többek között Helmuth Kohl német szövetségi kancellár, Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke, Frantz Vranitzky osztrák kancellár, Lech Walesa lengyel elnök, Václav Klaus cseh miniszterelnök, Michal Kovác és Vladimír Meciar szlovák állam- illetve kormányfő, Catherine Lalumiére, az ET főtitkára, Romániát Dan Mircea Popescu miniszter képviselte, az RMDSZ nevében Markó Béla és Tőkés László jelent meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./

1997. április 8.

A Bihari Napló ápr. 8-i számával elérte a 2000. számot. Az első szám 1990. jan. 4-én jelent meg. Előzőleg Nagyvárad magyar napilapja Fáklya néven látott napvilágot. Az ünnepi számban Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az újság azóta elhunyt munkatársaira emlékezett, Bölöni Sándorra, Tőke Csabára, Vilidár Istvánra, Bokor Andrásra és Fekete Attilára. A lapban válogatást közölnek az 1990-1991. években megjelent írásokból. A Bihari Napló 1993 végétől számítógépen készül. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

2000. május 24.

Kézdivásárhelyen a háromnapos millenniumi napok keretében az Ady Endre és a Torjai utca kereszteződésénél levő parkban felavatták a Fekete Attila által faragott, közel négy méter magas kopjafát, a Loyd Kft. ajándékát. Ünnepi beszédet Szigethy István polgármester mondott. A parkot pedig, mely helyet ad az emlékműnek, ezentúl Millenniumi parknak hívják. A rendezvény a Himnusz közös eléneklésével ért véget. /Millenniumi napok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2003. október 17.

Botrányba fulladt a Marosvásárhelyi Tanács okt. 16-i rendkívüli ülése. Ráduly Levente az ellen tiltakozott, hogy választott személyeket magyarságukért miatt üldöznek, bekísérnek, vallatnak, megrágalmaznak és fogva tartanak. A magyar lakosság nyugalmának megőrzése érdekében kérte, hogy a megyei és városi rendőrség adjon magyarázatot vagy kérjen bocsánatot és büntesse meg a vétkeseket a Fodor Imre alpolgármester és Tőkés András valamint Andrássy Árpád megyei tanácsosok ellen idított indokolatlan eljárássorozatért, ami etnikai és politikai diszkriminációt jelent, és sérti az emberi és kisebbségi jogokat. Válaszként Doru Opriscan a Liberális Párt nevében tiltakozott Fodor Imre alpolgármester szeparatistának és törvényellenesnek ítélt cselekedete ellen. A Liberális Párt nyilatkozata szerint az Európai Unió nem teszi lehetővé az etnikai alapú szeparatista törekvéseket, és véleményük szerint a központosítás lebontása csak gazdasági jellegű lehet. Mivel Fodor Imre és társai esküt tettek az ország törvényeinek betartására, Opriscan Fodor Imre alpolgármester, Fekete Attila és Ráduly Levente lemondását kérte. A Nagy-Románia Párt három képviselője, arra hivatkozva, hogy a tanácsülés nem politikai csatározások helye, kivonult a teremből. Ezután két benzintöltő állomás építésével kapcsolatos vita kezdődött, de egyesek távozása miatt nem volt meg a döntéshez a szükséges létszám. /(bodolai): Félbeszakadt a rendkívüli tanácsülés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

2004. április 19.

Ápr. 16-án a Bernády Házban titkos szavazással véglegesítették az RMDSZ-jelöltek listáját Marosvásárhely Városi Tanácsába. A szavazás eredménye: 1. Benedek István, 2. Csegzi Sándor, 3. Törzsök Sándor, 4. Dávid Csaba, 5. Dáné Károly, 6. Kirsch Attila, 7. Bárczi Győző, 8. Bálint István, 9. Nemes Pál, 10. Molnár Gábor, 11. Mózes Levente, 12. Fekete Attila, 13. Kolozsváry Zoltán. Dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kijelentette, lehet magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Kelemen Atilla közölte, nem tárgyal a Polgári Szövetséggel. Mi az a Polgári Szövetség? – kérdezte. Hozzátette: „amikor például a Vártemplomban kétes eredetű politikusok megvádolnak, azt tartom a legméltóbbnak, ha nem válaszolok, hanem megyek a magam útján és teszem a dolgom”. /Mózes Edith: Rangsoroló közgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

2008. március 31.

Március 29-én bővített küldöttgyűlés döntött a marosvásárhelyi városi RMDSZ tanácsosjelölt-lista sorrendjéről. A szavazás nyomán a tanácsosjelölt-lista sorrendje a következő: Csegzi Sándor, Benedek István, Bakos Levente, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István, Peti András, Mózes Levente, Molnár Gábor, Makkai Gergely, Kirsch Attila, Szőcs Attila, Nagy József Attila, Bíró Csaba, Fekete Attila, Bányai István, Szabó Annamária és Dudás Annamária. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke hivatalból az első helyen van. Borbély László Marosvásárhely többet érdemel jelszóval arra hívta fel a figyelmet, hogy szerencse is kell, hogy a marosvásárhelyi magyarság visszaszerezze a polgármesteri széket, de összefogás nélkül nem fog sikerülni. /Marosvásárhely többet érdemel! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

2008. október 14.

Fekete Attila Gyula vállalkozó indul a sepsiszentgyörgyi képviselői kerületben, Szilágyi Sándor baróti vállalkozó pedig az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magában foglaló szenátori kerületben független jelöltként, jelentette be Csinta Samu, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Ezzel már négyre bővült a Magyar Polgári Párt által támogatandó, megnevezett függetlenek száma, Kincses Előd és Kozsik József Maros megyei szenátor-, illetve képviselőjelölt után. /Kovács Zsolt: Négy „független” neve ismert. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2008. október 14.

Az MPP háromszéki szervezete a megye majdnem mindegyik választókörzetében indít jelöltet, akiket azonban független jelöltekként jegyeznek be, nyilatkozta Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP-szervezet elnöke. Nem állítanak jelöltet Bodzaforduló vidékén, ahol a magyarság kisebbségben van. Fekete Attila sepsiszentgyörgyi üzletember a sepsiszentgyörgyi választókörzetben lesz képviselőjelölt, Szilágyi Sándor pedig, a baróti MPP alelnöke szenátorjelölt lesz ugyanabban a körzetben. /Az MPP háromszéki szervezete tarol a független jelöltekkel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2008. október 17.

Október 16-én bemutatkoztak az RMDSZ Kolozs megyei jelöltjei, összesen tizennégyen állnak rajthoz a november 30-i választásokon. Közben újabb függetleneket nevezett meg a Magyar Polgári Párt: az alakulat Hargita megyében két képviselő-, Kovászna megyében pedig két képviselő- és egy szenátorjelöltet támogat. Nem indul Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az őszi parlamenti választásokon. Az MPP Hargita megyében két független jelöltet támogat: Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét, valamint Garda Dezső jelenlegi RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Garda eredetileg az RMDSZ jelöltjeként indult volna, de a jelölő küldöttgyűlésen nem kapta meg a szükséges szavazatot. Háromszéken Rákosi János a harmadik független jelölt, aki az MPP támogatásával indul. Csinta Samu, az alakulat háromszéki ügyvezető elnöke kifejtette, „a feszített iramú tárgyalások ellenére” csak három olyan személyt találtak, akiket támogatásukra érdemesnek tartanak. Rákosi János a céhes város MPP-s tanácsosa, aki a Kézdivásárhely és környéke képviselői kerületben indul az RMDSZ jelöltje, Olosz Gergely közgazdász, újdonsült képviselő ellen. Az MPP még a sepsiszentgyörgyi kerületben indít függetlent Fekete Attila Gyula vállalkozó személyében, emellett pedig az alsó-háromszéki szenátori kerületben a baróti MPP alelnöke, Szilágyi Sándor indul függetlenként. Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke szerint az, hogy egy bejegyzett párt nem saját színeiben méretkezik meg, azzal magyarázható, hogy az esetleges bukás felelőssége a függetlenek nyakába varrható. /Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt: Mégsem indul Szász Jenő. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2008. október 18.

Egyelőre hat vagy hét olyan független jelölt indulása tűnik biztosnak a parlamenti választáson, akiket a Magyar Polgári Párt (MPP) támogat. Az RMDSZ több erdélyi megyében is letette jelöltlistáit a megyei választási bizottságoknál. Az RMDSZ-t az egyik külföldi szenátori választókerületben Károlyi Béla neves tornaedző képviseli. Az MPP Hargita megyében csak két jelöltet támogat, Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét, valamint Garda Dezső jelenlegi RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Kovászna megyében az MPP a következő független jelölteket támogatja: Rákosi János kézdivásárhelyi MPP-tanácsos, Fekete Attila Gyula és Szilágyi Sándor. Az MPP Maros megyében támogatja Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvédet. /B. T. : Hat vagy hét független magyar jelölt indulása tűnik biztosnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2008. október 23.

Négyre csökkenhet azoknak a független jelölteknek a száma, akiket a Magyar Polgári Párt (MPP) támogat. A Kovászna megyei Fekete Attila vállalkozó és a Maros megyei Kincses Előd jelöltségét elutasította az illetékes megyei választási iroda. Előbbi esetében tartalmi, utóbbinál pedig formai hibák merültek fel. Fekete Attila jelöltségét azért utasították el, mert nem gyűjtött össze elegendő támogató aláírást. A vállalkozónak a választási iroda elnöke szerint 2241 kézjegyre lett volna szüksége, de csak 2079-et tudott felmutatni. A vállalkozó részvétele a parlamenti választásokon tehát 162 aláíráson bukhat el. Kincses Előd, Markó Béla RMDSZ-elnök kihívója benyújtotta iratcsomóját a Maros megyei választási irodához, de a támogató aláírásokat csak egyetlen eredeti példányban tette le. A többi három másolatot annak ellenére sem fogadták el, hogy azokat közjegyzőnél hitelesítette. A megyei választási iroda döntése szerint így a Kincses dossziéja hiányos. Kincses is megfellebbezi a megyei választási iroda döntését. /Elutasították két független jelöltségét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ „Bírói segédlettel eddig két esetben akadályozták meg a jelölésemet: ’90-ben a Vatra Romaneasca, 2000-ben az RMDSZ. Remélem, most igazságos döntés születik, és nem akadályozzák meg az indulásomat” – jelentette ki végül Kincses Előd. /(mózes): A Megyei Választási Iroda elutasította Kincses Előd jelölését. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2008. október 24.

Háromra nőtt a hatból azoknak a MPP által támogatott független jelölteknek a száma, akiknek bizonytalan az indulásuk a választásokon. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete megóvta Szilágyi Sándor független szenátorjelölt indulását arra hivatkozva, hogy az illető párttag és MPP színekben megyei tanácsos. A sepsiszentgyörgyi törvényszék visszautasította a fellebbezést, mivel Szilágyi a jelöltsége mellé nyilatkozatot mellékelt miszerint lemondott párttagságáról. Ezt a döntést azonban a brassói táblabíróságnál megfellebbezheti az RMDSZ, mint ahogyan már megetette Ötvös Mózes képviselőjelölt esetében, akinek támogató aláírásai hitelességét kifogásolják. Ördög Lajos, az alsóháromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Szilágyi Sándor esetében lapzártáig nem kapták meg a törvényszéki végzést, és annak ismeretében döntenek arról, hogy megfellebbezik vagy sem. Fekete Attila Gyula, az MPP által támogatott független sepsiszentgyörgyi képviselőjelölt fellebbezett, mert a választási bizottság elegendő támogató aláírás hiányára hivatkozva visszautasította jelöltségét. Fekete számára 2300 aláírást gyűjtött az MPP a szükséges 2241 helyett, de a választási bizottság csak 2079-et érvényesített, arra hivatkozva, hogy a kézjegyek egy része nem volt 4 példányban aláírva. Csinta Samu, az MPP Kovászna megyei ügyvezető elnöke bírálta MPP országos vezetőségét, és kifejtette: bebizonyosodott, hogy erkölcsileg és jogilag is a pártként való indulás lett volna a vállalható út. /Kovács Zsolt: Három független jelölt bizonytalan. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2010. július 6.

Ünnepelt a kövesdombi gyülekezet
Tíz ével ezelőtt, 2000. július 8-án szentelték fel a kövesdombi református templomot, az új gyülekezeti központot.
Az elmúlt héten tartott evangelizációs napok alatt az istentiszteletek témái mellett bemutatkoztak a gyülekezet csoportjai a nőszövetség, a diakóniai munkát végzők, a vallásórás és gyerek-istentiszteletre járók a középifisek és nagyifisek, a misszióban szolgáló testvéreink, a házas csoport és hallhattuk a Halleluja kórusunk szolgálatát – mondta el Lőrincz János lelkész.
Fekete Attila, a gyülekezet főgondnoka szerint, amikor az ünnepi rendezvénysorozatot tervezték, arra gondoltak, hogy a legmegfelelőbb módja az emlékezésnek az istentisztelet, a szolgálat, a dicsőítés, ezért döntöttünk úgy, hogy evangelizációs hetet tartsunk, ahol a templom szolgálatáé legyen a szerep, az igehirdetés és emellett megjelenjen gyülekezetünk több tevékenységi területe.
Az evangelizációs alkalmakon hallottunk a szolgáló egyházról, amely nem kiszolgálja a gyülekezeti tagokat, hanem ott próbál segíteni, ahol igazán szükség van, nem anyagi hasznot lesve, hanem önzetlen szeretetet megosztva. Hallottuk, hogy ha nem leszünk olyanok mint a gyerekek, ha nem az ő tárgyilagosságukkal szemléljük a világot, ha nem tesszük félre előítéleteinket és nem csak az útra, Jézus Krisztusra figyelünk, hiábavaló életünk.
A vasárnap délelőtti ünnepi istentiszteleten Lőrincz János lelkipásztor kiemelte, mennyire fontos egy gyülekezet életében a hálaadás mindenért, amivel rendelkezünk. Az ünneplő gyülekezettel együtt ünnepeltek a külföldi és helyi vendégek és testvérgyülekezetek, képviselőik pedig átadták a Holland Zutpheni-, a németországi Seelbachi-, a budapesti Szemere telepi és a hazai mezőzáhi gyülekezet köszöntését.
Lőrincz János elmondta: "minden élő gyülekezet egy üzenet, és üzenetet hordoz a város fele, hogy van nekünk egy élő Istenünk, ezzel az élő Istennel kapcsolatba lehet kerülni, vele együtt lehet élni. Ez az élő Isten az, aki figyel ránk, aki hordozza a terheinket, akivel járni egy csodálatos tapasztalat és én azt gondolom, hogy ez az üzenete a kövesdombi gyülekezetnek is. A templom építése, noha fizikailag befejeződött, sőt, ez ünnepi alkalomra az új festés megszépítette, még mindig folynak a munkálatok, ugyanis mi is elemei vagyunk a templomnak, a gyülekezetnek. Akkor lesz dinamikus, hatásos a gyülekezetünk, a református egyházunk, ha mi azzá tesszük, és mi akkor leszünk hatásosak, ha hagyjuk, hogy Isten azzá tegyen". Záróakkordként a vasárnap esti ifjúsági istentiszteleten a holland vendégek és a Gospel formáció énekelt, valamint egy német vendég, Rita Scholz mesélt életéről, arról, hogy miként élte át rákos megbetegedését, amiből meggyógyult.
H. A. Népújság (Marosvásárhely)

2014. július 24.

Kárpát-medencei oktatás: honnan, hová?
Kosztolányi Dezső egyik ismert felvetése – a nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermeknek valóra váltani a lehetőségeit – mottóval rendezték nemrég Csíkszeredában a 22. Bolyai Nyári Akadémiát. A Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a közoktatásban témakörben zajló rangos nyári pedagógusi továbbképzőn a szervező Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Burus Siklódi Botond, Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Vörös Mária, a szervezet alelnöke és Fekete Attila, az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének alelnöke segítségével igyekeztünk felvázolni a Kárpát-medencei magyar oktatás térképét.
Mi indokolta a rendszerváltás hajnalán az anyaországon kívül a magyar pedagógusszervezetek létrejöttét? Ami gyakorlatilag a rendszerváltással egy időben történt…
Jókai Tibor: Csehszlovákiában’89 novemberében történt meg a rendszerváltás, 1990. január 13-án pedig az akkori Nyitrai Pedagógiai Főiskola aulájában már meg is tartotta alakuló ülését a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Akkoriban, még a pártállami időkből visszamaradva, a Csemadok volt civil szervezetként a magyar kulturális élet szervezője. A régebbi időkből azonban, még az I. Köztársaság idejéből – amikor Kárpátalja is Csehszlovákiához tartozott – Pozsony központtal már volt szövetsége a magyar pedagógusoknak. Ingatlannal rendelkezett, amit az ötvenes években a Beneš-dekrétumok nyomán elkoboztak, illetve államosítottak. Nyitrán az akkor még élő tagok egy része is megjelent, elfogadták az alapszabályt, májusban már be is jegyezték a szervezetet. Ekkortól számíthatjuk az SZMPSZ létrejöttét Komárom székhellyel. Az első demokratikus magyar kormány az oktatási tárcán belül már létrehozta a határon túli magyarok osztályát, 1991-től pedig már körvonalazódni kezdtek a működésünket lehetővé tevő anyagi források is.
Vörös Mária: Az akkori szlovákiai magyar közéletben pozitív hangulat volt érzékelhető, egyfajta várakozás, hogy jelentősen megjavul a magyarság helyzete, meglódulnak az események. Ennek a hangulatnak volt a része és következménye a pedagógusszövetség megalakulása is.
Hogyan zajlott a folyamat a Vajdaságban és itthon, Erdélyben?
Fekete Attila: Nálunk a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete alakult meg először, 1993-ban Újvidék székhellyel. Nagyon sokan elégedetlenek voltunk a központosítással, hogy minden Újvidéken zajlik, holott a magyar többség központja Szabadka, így 1995-ben megalakult az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete. A célok adottak voltak, hiszen a háborúk után a kisebbségek kiszorultak a közéletből és általában a központi intézményrendszerből. A magyar pedagógusok számára ma sincs központi továbbképzés, csak amit a mi egyesületünk szervez.
Burus Siklódi Botond: A ’90-es évek eleje Erdélyben is a nagy reménységek és a nagy átalakulások időszaka volt. A pedagógustársadalom nagy felelősséggel igyekezett kezelni a magyar iskolák ügyét, sok olyan kezdeményezés látott napvilágot történelmi régiónként, amely egyre aktuálisabbá és elodázhatatlanabbá tette egy szakmai szervezet létrehozását. Egyeztető fórum keretében 1991-ben született a megállapodás olyan érdekvédelmi szervezet bejegyeztetésére, amely kimondottan a magyar oktatás, a magyar iskolák ügyét képviseli. Lászlófy Pál és Tőkés András ezt ’91 októberében bejegyezték, decemberben pedig már meg is tartottuk az alakuló ülést Sepsiszentgyörgyön. Megállapodás született, hogy a szervezet mindenkori székhelye Csíkszeredában legyen, hiszen itt adottak voltak a feltételek a támogatottság perspektívájában is. Első elnöknek Lászlófy Pált választották, aki húsz éven át vezette az RMPSZ-t, az ő vezetésével alakult ki az Erdély-szerte működő szerkezet.
Hogyan tekint vissza a pedagógustársadalom erre a negyedszázadra?
Fekete Attila: Úgy érzem, mindabból, amit megalakulásunkkor kitűztünk, amit csak emberileg lehetett, elvégeztünk. Abban viszont van hiányérzetem: miért van az, hogy ehhez a munkához anyagi támogatást szinte kizárólagosan Magyarországról kapunk. Pedig Szerbiában mi is adófizetők vagyunk, de az adónkból alig csurran-cseppen vissza hozzánk.
Jókai Tibor: Nekem a háttérintézményekkel vannak problémáim. Szlovákiában például minden megyében létrehoztak egy szlovák módszertani központot, nem hoztak azonban létre önálló magyar módszertani központot, hanem a szlovákon belül kreáltak egy magyar részleget Komárom székhellyel, minket meg sem kérdezve, nem konzultálva velünk. Szlovákiában is bevezették az EU irányelvei alapján a kötelező kreditrendszert, a pedagógusoknak kötelező évente részt venni olyan továbbképzéseken, ahol kreditpontokat lehet szerezni. A szlovák módszertani központok uniós forrásokból működnek, így ingyen tudják kínálni a továbbképzéseket, s ezáltal lépéselőnyben vannak. Mi különböző pályázati pénzek révén igyekszünk ingyenessé, de legalábbis olcsóbbá tenni képzéseinket. Idénre valahogy elértük ezek állami akkreditálását, ebben tehát már nem szenvedünk hátrányt. A szövetség létrehozta a Comenius Intézetét, de erre sem kapunk állami támogatást, ezért sok programunk esetleges. Mivel pedig az első szempontunk a szakmaiság, és ebből soha nem fogunk engedni, nagyon meg kell fontolnunk, mire költjük a pénzt.
Vörös Mária: Oktatási ügyekben szakmai szervezetként időnként kikérik a pedagógusszövetség véleményét – és ez jó. Különösképpen koncepciók, törvénytervezetek kidolgozásánál, módosításánál van ez így. Később azonban a parlamentben, ahol tulajdonképpen eldől e törvények sorsa, már nincs beleszólásunk a folyamatokba, és így nagyon sok esetben teljesen más, megcsonkított törvények kerülnek ki. Nincs egy olyan politikai párt, amely ténylegesen felvállalná az oktatás kérdését, így ez politikai alkuk tárgyává, rosszabb esetben könnyen mellőzhetővé válik. Kampányban fontos, utána már feláldozható.
Burus Siklódi Botond: A román kormány részéről mi sem kapunk támogatást. Van egy aláírt együttműködési szerződésünk az Oktatási Minisztériummal, ami arról szól, hogy tevékenységünk illeszkedik a román oktatási rendszer támasztotta feltételrendszerbe, hozzájárulunk a román oktatás fejlesztéséhez. Időnként még állami feladatokat is ellátunk – mindenféle anyagi támogatás nélkül. Amúgy a Nemzeti Kisebbségi Főosztállyal felhőtlen a viszonyunk, talán több kölcsönösséget igényelnénk. Egy humánerőforrás-központ felállítását már régóta szorgalmazzuk, de nem úgy néz ki, hogy meghallgatnák a szakmai érveinket. Valószínűleg politikai döntés születik, pedig sok érv támasztaná alá, hogy ennek a központnak itt lenne a helye. Egyértelmű hiányként hozhatom fel, hogy szövetségi szinten még mindig nem sikerült a szülőkkel való intézményes kapcsolat kialakítása.
Kihívások, tervek, perspektívák…
Burus Siklódi Botond: Nagyon sok a tennivalónk. Itt van például az egész román oktatási rendszer finanszírozásának kérdése: ha nem helyezzük új alapokra, meginoghat az eddigi rendszer, tagozatokat vonhatnak össze, iskolák szűnhetnek meg. A szakmai oktatás újragondolása terén is lenne mondanivalónk, amire – bár az egész oktatást érinti – különlegesen érzékeny a magyar nyelvű oktatás. Nagy feladatok állnak előttünk az iskolai autonómia kiterjesztése terén is, az oktatás alulfinanszírozása pedig állandó problémaforrás.
Fekete Attila: Megtartani az eddigi tevékenységet és fejleszteni, ha még lehet…
Vörös Mária: A lényeg: továbbvinni az elmúlt huszonnégy év pozitívumait. Sajnos, lassan a megmaradás lett a kulcsszó, ez a legnagyobb kihívás az elkövetkezőkben.
Jókai Tibor: A legnagyobb gond az iskolák elnéptelenedése, és ennek nyomán a megszűnés veszélye. Most még talán az önkormányzati vezetők sem fogták fel ennek jelentőségét, hiszen mindenikük ragaszkodik települése iskolájához, de ha nem dolgozunk ki terveket, stratégiákat, tanintézmények tucatjai szűnhetnek meg a közeljövőben nemcsak nálunk, de az egész Kárpát-medencében. Az alacsony demográfiai mutatók mellett a fiatalok elvándorlása is tény – és most már nem az idősebbek hagyják el szülőföldjüket, hanem a fiatalok. Márpedig gyermek nélkül nincs iskola, s ha iskola nincs, a legszebb, legjobban kidolgozott tervek is üres légbuborékok maradnak.
Aczél Péter László, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2015. március 14.

Emlékmentő háromszéki fiatalok
Nemes munkát végez immár negyedik esztendeje a Magyar Polgári Párt célkitűzéseivel szimpatizáló, Sepsiszentgyörgy és a városhoz tartozó települések fiataljaiból verbuválódott Magyar Erdélyért Egyesület (Mert). Temetőinkben jeles negyvennyolcas személyiségek jobbára gondozatlan síremlékeit próbálják felújítani, menteni, a jeltelen, de hiteles adatok alapján azonosított hantokat megjelölik. Jobbára a szabadságért küzdő rangos negyvennyolcasok és közhonvédek elhagyott sírjai szorulnak gondozásra.
2012-ben a sepsiszentgyörgyi vártemplomi temetőben egy dísztölgy (ritka „cserejegenye”) ültetésével indult a tevékenységük. A sepsiszentgyörgyi Szilágyi Sámuel (1799–1857) 1848-as alezredes sírhalmához került a ritka fa, mely az aszály áldozata lett, így az ünnepek előtt egy Olasztelekről származó példánnyal cserélik ki.
Emléktáblával jelölték meg a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőben a Nagy család sírboltját, ahol az önéletíró Nagy Elek (1799–1872) honvéd alezredes porai pihennek, aki múlhatatlan érdemeket szerzett a szabadságharcban.
A fiatalok a sepsiszentgyörgyi vártemplomi, majd a kilyéni és szotyori temetőben is derék mentő munkát végeztek. A vártemplomi temetőben emlékkopját állítottak Eimann Károly (1828–1902) honvéd főhadnagy beazonosított egykori sírhalma közelében. Ebben Hajdú Loránd vártemplomi énekvezér volt segítségükre. Az emlékkopja Gazda Zoltán, Bodor János és Ferencz Botond munkája. Ezekkel párhuzamosan mentették és rendezték ugyancsak itt három másik negyvennyolcas személyiség síremlékét: Gyárfás Károly honvédtizedes nyughelyét, Gyárfás Lajos düledező sírkövét és Szabó János honvéd sírját.
– Az egyre fogyó honvédsírokra különös figyelmet fordítunk – mondta Nagy Gábor egyesületi elnök. – Kónya Ádám egykori térrajza alapján akadtunk rá 2013 nyarán a kilyéni unitárius temetőben a Kökösnél hősi halált halt Incze Ferenc (1806–1849) közvitéz és Incze József (1828–1908) tizedes sírjaira, kiszabadítottuk az orgonabozótból, újraírtuk a még álló sírkövek feliratát. Hasonló módon jártunk el Huszti Mózes (1816–1890) honvéd síremlékével is. Tehát három negyvennyolcas harcos megújított emlékével gazdagodott Kilyén, és ha a helyieknek gondjuk lesz ezekre, minden év március 15-én hosszú ideig emlékeztetik az ott élőket, hogy e település fiai is részesei voltak szabadságharcunknak. Csoportunk ez évben is elhelyezi mind a három felújított sírhalomra az emlékezés koszorúit. Kilyéni munkánkat ebben az évben folytatni akarjuk, ugyanis Kónya Ádám térrajza szerint a Székely–Potsa családi kriptában nyugszik Székely Gergely (1822–1897), a kökös-uzoni ütközet sebesültje, honvéd huszár főhadnagy s testvérbátyja, Székely Károly (1820–1879) is, akik kiemelten fontos szerepet töltöttek be a szabadságharcban. Ezt a családi kriptát emléktáblával akarjuk megjelölni. A közelben sikerült azonosítani a szabadságharcban részt vevő, fiatalon elhunyt kilyéni Szilágyi László sírhelyét, régi, pusztuló emlékköve mellé újabb sírjelt akarunk állítani. E sorok írója szerint Szilágyi László (1829–1848) ifjú nemzetőr szüleivel egy sírban nyugszik, ugyanis a Szilágyi-sírkövön, amelyet néhai Szilágyi Ferenc sepsiszentgyörgyi lakossal azonosítottunk, még most is kivehető a Boga Jutzi név. Az asszony adataink szerint Szilágyi László édesanyja volt, édesapja pedig Szilágyi Sámuel jobbágy. Itt jegyezzük meg, hogy a Szilágyi-sír közelében van a restaurált Czakó-kripta. Többek mellett itt pihennek haló porai a nemzetőr hadnagy Kilyéni Czakó Áronnak (1821–1900), aki Világos után bujdosott, majd várfogságot szenvedett. A „mozgó nemzetőrök hadnagyának” emléke azonban egyre halványul. Ősi kúriájuk ma is áll Kilyénben.
– Szotyorban Gidófalvi László (1820–1907) honvéd főhadnagynak emlékkövet állítottunk – folytatta Nagy Gábor –, mert a régi síremléken csak a felesége neve szerepelt. Feltételeztük, hogy férjét is oda temették. „Gidófalvi László jogász volt, negyvennyolcas főhadnagy – írta Városom, Sepsiszentgyörgy című könyvében Kisgyörgy Benjámin (2004). – A szabadságharcban Bem seregében harcolt, a piski csatában kitüntették. Világos után apja közbenjárására kapott kegyelmet. Sepsiszentgyörgyön hunyt el, a szotyori temetőben helyezték örök nyugalomra.” Jó volna tudni, hogy ebben az esztendőben ki lesz, aki egy szál virágot helyez Bem tábornok harcosának emlékkövéhez. Szotyorban Lőrincz János (1818–1887) nemzetőr és honvéd hadnagy sírkövét is felújította a Mert önkéntes munkacsoportja, újraírták a kő eredeti feliratát. Itt Miklós András helybeli lakos segítette őket. Lőrincz János anyagiakkal támogatta a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium főépületének építését. A sírkő közelében áll a Lőrincz József (1820–1876) honvéd őrnagy emlékére tavaly elhelyezett emlékkopja, amelyet a család késői leszármazottja, Lőrincz Kálmán nagyborosnyói alpolgármester állíttatott (Kiss István munkája). Bem kedvenc hadsegéde volt, érdeme, hogy ő mentette meg Bem napiparancsait. Nagyszebenben halálra ítélték, amit várfogságra változtattak. Kálnok negyvennyolcas hőseinek egyike volt Incze János honvédkatona is, aki végigküzdötte a szabadságharcot, s akinek a falu nyugati szélén elterülő, de ma is használt temetőjében (Pityókás temető) lévő síremlékére Szígyártó András és Vilikó Lajos kálnoki lakos, falukrónikás hívta fel a figyelmet. Életéről nem sokkal tudunk többet, mint amennyit sírkövén olvashattunk: Incze János Székely gyalogkatona, haláláig volt hazájának jó fia. Éltében számlált 72 éveket s végig tisztességben töltötte ezeket. Mh.1880 nov. Béke porának. A nagyon elhanyagolt, gondozatlan síremléket előbb Szígyártó András a mezőtúri fiatalokkal közösen mentette, tavaly ősszel pedig a Mert fiataljai keretbe foglalták a hantokat, felújították a sírkövet, újraírták a sírfeliratot.
– Az unitárius temetőben nyugvó másik kálnoki, Incze János (1817–1903) nemes székely huszár síremlékét és az azt övező vaskerítést is mi tettük rendbe – folytatta Nagy Gábor. – Munkánkban részt vett Vida Sándor, Fekete Attila, Godra Attila, Tókos Pál és Benkő-Bíró Zoltán. Ennek az Incze Jánosnak az emlékét alapítványa is őrzi.
Életrajzából tudjuk, hogy kétszáz koronát adományozott a kálnoki unitárius egyházközségnek, s meghagyása szerint a kamatból vallásos tartalmú könyveket vásároltak jutalomként a legjobb eredményt elért tanulóknak. A kamatból gazdagították az egyházközség könyvtárát is, állták a templom és az épületek időnkénti tatarozását. Összes ingó és ingatlan vagyonát az unitárius egyházra hagyta. Mint írta: „A dicső múltban, midőn a kardok hegye írta a történelmet, családunknak minden tagja fegyverrel kezében, élete kockáztatásával védte a haza határait, szent ügyét és érdekeit, tehetsége szerint hozzájárult a vitéz székely huszárság fejét övező hervadhatatlan korona kiérdemléséhez.” A Mert-csoport munkája azt bizonyítja, van még menteni való, pusztuló síremlék háromszéki temetőinkben. Mik az idei tervek? – kérdeztük Nagy Gábort. – A nyáron Nagy Sándor hidvégi református lelkész sírjához zarándokolunk Hidvégre, Gidófalván pedig Nagy Ferenc ottani lelkész, Nagy Sándor édesapjának sírjához, aki idős emberként állt be a szabadságharcba. Bikfalván Pál András és Páljános András 1848-as honvédek sírjait akarjuk rendezni. Demeter József főhadbiztos sírja a vártemplomi temető nyugati peremén van, az is gondozásra szorul. Fadgyas Bálint honvéd főhadnagy sírjára is figyelünk, aki a szabadságharc leverése utáni években a Rikán Belőli Honvédegylet elnöke volt. Ez évi tevékenységünk egyik kiemelkedő emlékező eseménye az Egyed Ákos akadémikussal való találkozó és könyvbemutató, amelyet március 14-én 18 órai kezdettel tartunk a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
– A Mert kiadásait pályázati pénzből állja – tette hozzá Nagy Gábor –, amit pótolunk önerőből, fizikai munkával. A városi tanács támogatott, s a megyétől is várjuk a segítséget. Bárkit szívesen látunk egyesületünkben, aki munkánkba szeretne bekapcsolódni. Elérhetőségünk: www.facebook.com/mertegyesulet.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. április 9.

Őrző kezek Székelyabodon
Bentlakás hátrányos helyzetű gyerekekért
Múlt csütörtökön a Makfalva községhez tartozó Székelyabodon hátrányos helyzetű gyerekeknek szánt bentlakást adtak át. A Kerúb Egyesület által működtetett otthonban tizenöt gyerek juthat meleg otthonhoz, ellátáshoz, az iskolai tanuláshoz szükséges háttérhez. Az otthon lakói a hétvégeket szüleik felügyelete mellett tölthetik, rendszeres kapcsolatot ápolva velük.
Amint Vass Imre alpolgármestertől megtudtuk, a székelyabodi régi iskola tanítói lakásának három helyiségét versenytárgyalás révén újította fel az egyesület és írtak alá hosszú távú bérleti szerződést.
A tavaly alakult egyesület elnöke Fekete Sandra Maria, ügyvezető igazgatója Bíró Edit. Amint Fekete Attila Csabától, az egyik alapító tagtól megtudtuk, céljuk a nehéz anyagi helyzetben vagy rossz szociális körülmények között élő vidéki gyerekek életkörülményein való változtatás. Amint kérdésünkre kifejtette, azért esett a választás Székelyabodra, mert olyan helyet kerestek, amely távol van a város zajától és a gyerekeket a vidéki életre nevelhetik, a háztáji munkákban segédkezve közösen látnák majd el a teendőket. Egyelőre két állandó alkalmazottat foglalkoztatnak, közülük egyik helybéli, de önkéntesek is segédkeznek.
A rászorulók célcsoportjának kiválasztása a Makfalvi Polgármesteri Hivatalban működő szociális osztály támogatásával történt. Egyelőre öt gyermek szülei éltek a bentlakással járó előnyök lehetőségével, de reményeik szerint ez a szám nőni fog, ugyanis sok az anyagi nehézségekkel küszködő környékbeli család.
Helyi és külföldi, holland alapítványoktól kapott támogatásokból tették rendbe a hat helyiségből álló épületet, reményeik szerint további források felkutatásával gördülékenyen tudják majd működtetni a bentlakást.
– Miként oldják meg a gyermekeknek a községközponti iskolába való szállítását? – kérdeztük.
– Abodon előkészítős osztálytól negyedik osztályosokig járnak, Makfalvára iskolabusszal szállítják a diákokat.
– A Biblia szerint a kerubok Isten közvetlen környezetét alkotják, ők őrzik az Édenkertet és a Frigyládát. Ezékiel próféta látomásában négyszárnyú, négyarcú lények, akiknek minden irányban szemük van, és szüntelenül forgó kerekeken állnak. Van-e valami összefüggés az egyesület névválasztása és a mítosz között?
– Az őrző kerubokhoz hasonlóan őrző emberi kezekre is szükség van az általunk felvállalt munkában, ezért is választottuk ezt a megnevezést. Keresztény egyesületet hoztunk létre, és ilyen szellemben szeretnénk nevelni a ránk bízott gyerekeket, ehhez a helyi református lelkipásztor támogatására is számíthatunk – mondta Fekete Attila Csaba.
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)

2016. február 4.

Bálint József nem hagyja magát (Nincs béke az MPP-nél)
Utcára szorult a sepsiszentgyörgyi MPP – tegnap délután az alakulat sepsiszentgyörgyi székházának otthont adó Beör-palota udvarán tartott sajtótájékoztatót Bálint József és a városi szervezet hattagú elnökségének négy tagja. Az országos vezetőség által a városi szervezet elnöki tisztségéből leváltott Bálint József közölte: megfellebbezte az eltávolításáról szóló döntést, ugyanakkor számos felkérést kapott arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben esedékes tisztújításon újra megpályázza a vezetői tisztséget.
„Ha nemrég azt mondtam, hogy a pártot eltérítették eredeti célkitűzéseitől, most már arról beszélhetnénk, lenyúlták azt, lám, zárat cseréltek, és bemenni sem tudok abba a székházba, amelyet bebútoroztam” – jelentette ki Bálint József, akit az MPP felső vezetését és az RMDSZ-szel kötött paktumot bíráló kijelentései miatt az országos elnökség leváltott tisztségéből. Közölte: megkapta az országos elnökség 1-es számú határozatát, amelyben felfüggesztik tisztségéből. Úgy látszik, minden évben csak egyetlen határozatot hoznak, és az személyével kapcsolatos – jegyezte meg, felelevenítve: néhány évvel korábban írásbeli figyelmeztetést kapott, az is az 1-es számot viselte, pedig májusban adták ki. Tartalmilag és formailag is elfogadhatatlannak tartja az eltávolításáról szóló döntést, hiszen a párt alapszabályzatában a 31-es szakasz arról rendelkezik, hogy hasonló esetekben meg kell hallgatni előbb az érintett felet. Éppen ezért az országos elnökségnél és a szervezet etikai bizottságánál megfellebbezte a döntést – hogy kérését mikor bírálják el, arra nem tudott válaszolni, ugyanis amikor legutóbb – néhány évvel korábban – a testülethez fordult, választ nem kapott. Hangsúlyozta: a párt tagja maradt, és számos felkérést kapott arra vonatkozóan, hogy a hamarosan esedékes tisztújításon újra megpályázza a városi elnöki tisztséget. Nehezményezte és felháborítónak nevezte ugyanakkor, hogy a párt országos elnöke nem a városi szervezet elnökségét bízta meg a tisztújítás lebonyolításával, hanem a megyei elnököt, akinek mandátuma másfél évvel korábban lejárt.  A sajtótájékoztatón részt vett a városi szervezet elnökségének négy tagja is – Fekete Attila alelnök, Miklós András, Szabó Sándor és Vajna Csilla –, jelezve, kiállnak Bálint József mellett. Mint mondták, a megyei elnöktől ígéretet kaptak arra, hogy a tisztújítás folyamatába bevonják őket, és jövő héten kulcsot is kapnak a székházhoz.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. február 24.

Áll a bál az MPP-ben (Sepsiszentgyörgy)
Visszavonta Bálint József leváltása elleni fellebbezését, és péntekre a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi elnöksége összehívta a rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést. A megyei elnökség szerint ez szabálytalan, az országos vezetőség döntése értelmében csak Kulcsár-Terza József határozhat a helyi tisztújítás időpontjáról.
 Bálint József hétfőn továbbította levelét az MPP országos elnökségének, melyben arra hivatkozik, hogy a választások közeledtével nem tűrnek halasztást a helyi és megyei tisztújítások, ezért visszalép, nem kéri a leváltásáról szóló döntés felülvizsgálatát, amelynek késlekedése akadályozta a továbblépést. A sepsiszentgyörgyi elnökség hétfő délután arról is döntött, hogy február 26-ra összehívják a rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést – jelentette be a szervezet alelnöke, Fekete Attila. Ők semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak arról, hogy ezt csak a megyei elnök teheti meg, az alapszabályzat szerint joguk van ehhez – magyarázta. A Bálint leváltásáról kiközölt dokumentumban az sem szerepel, hogy két évre eltiltották volna a párton belüli tisztségektől – állítják. Bálint József még nem döntött arról, hogy a pénteki megmérettetésen indul-e, többen kérték tőle ezt, a helyszínen derül majd ki, hogyan határoz. A sepsiszentgyörgyi szervezet elnöksége azt is szeretné, ha a helyi tisztújítás után rövidesen megtartanák a megyei választást is, Kulcsár-Terza József mandátuma ugyanis két éve lejárt – fejtette ki Fekete Attila. Az országos elnökség tegnap délelőtt még nem kapta meg a Bálint fellebbezésének visszavonására vonatkozó kérést – tájékoztatott Kulcsár-Terza József, aki azt is leszögezte, hiába hívták össze péntekre a tisztújítást, az szabálytalan, és a megyei elnökség nem érvényesíti az ott hozott döntéseket. „Ahogy megérkezik a fellebbezés visszavonása, én is összehívom a küldöttgyűlést, amelyre eljön Bíró Zsolt országos elnök is, hogy kifejtse álláspontját. Akkor választanak majd új városi elnököt” – mondotta. Hozzáfűzte még, hogy az önkormányzati választások előtt sort kerítenek a megyei tisztújításra is. „Bálint József és néhány embere csak növeli a feszültséget, nem akarnak betartani semmilyen szabályt. Mindaz, amit tesznek, csak tovább ront a párt helyzetén” – fogalmazott a megyei elnök, aki szerint közösen kellene folytatniuk az építkezést, együtt kellene működniük a továbbiakban is, még akkor is, ha léteznek, „politikai nézetkülönbségek”. Bálint Józsefet január közepén váltotta le sepsiszentgyörgyi pártelnöki tisztségéből a párt országos elnöksége. Eltávolítása oka, hogy míg az MPP vezetői az RMDSZ-szel kötöttek szövetséget, Bálint a tagság akaratára hivatkozva az Erdélyi Magyar Néppárttal kívánt összefogni. Február elején bejelentette, megfellebbezte az elnökségi döntést, ezt az óvást vonta most vissza.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. június 9.

Sepsiszentgyörgyi EMNP: Nem ünnepelnek, dolgoznak tovább (Önkormányzati választások)
Úgy tűnik, a sepsiszentgyörgyiek kétharmadának mindegy, ki a polgármester, a többiek nagy része pedig Antal Árpádra szavazott – kezdte az önkormányzati választás kiértékelőjét Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: meglepetés nincs, esélyeivel tisztában volt. Az Erdélyi Magyar Néppárt jobb eredményre számított Sepsiszentgyörgyön, abban bíztak, legalább három képviselőt be tudnak juttatni a tanácsba, de végül csak ketten lesznek: Bálint József és Kolcza István.
Az alacsony részvételi arány kapcsán Bálint József megjegyezte: felértékelődik minden voks, minden szavazó opcióját meg kell becsülni. Sokan előre győztesnek tekintették Antal Árpádot, és bebizonyosodott, ha nincs elegendő tét, a részvételi szándék is alacsony. Hiányosságukként említette, hogy későn állt össze csapatuk, táborukat pedig megzavarta a voksolás előtt történt kavarodás, bekavarás. Az MPP-ből kizártak és a néppártosok továbbra is számítanak egymásra, közös akarattal kívánnak dolgozni a tanácsban azért, hogy programjukat életbe ültessék. Ez kizárólag megvalósítható pontokból áll, és valószínűleg több helyen is egyezik mások célkitűzéseivel, azokat vélhetően könnyebb lesz megoldani, másokat talán nehezebb, de követik és követelik a kampány során a forrópontokon jelzett gondok megoldását – ígérte, hozzátéve: ezek lesznek az első kérdések, amelyeket felvetnek majd a testületben. Kérdésünkre, hogy a tanácsban miként kívánnak viselkedni, Bálint azt mondta: az általuk nyomatékosított kérdésekhez való hozzáállás nyomán dől el. Ha megoldást akarnak találni a gondokra, partnerek lesznek, ha nem, ellenzékként viselkednek. Kolcza István, az EMNP sepsiszéki elnöke az alakulat térségben elért eredményeit értékelte. Mint mondta, több településen növelni tudták önkormányzati képviselőik számát – Málnáson, Gidófalván, Árkoson egyről kettőre, Kőröspatakon egyről háromra –, Illyefalván és Rétyen megőrizték eddigi egy, illetve két mandátumukat, Maksán viszont elveszítették a polgármesteri tisztséget, és tanácstagjaik száma négyről háromra csökkent. Hangsúlyozta: az igazi munka most kezdődik, mindenütt meg kívánják valósítani Robin Hood-programjukat, azaz átláthatóságot, hatékonyabb gazdálkodást követelnek. Az újonnan tisztségbe jutott önkormányzati képviselők számára Bálint József tart felkészítőt jövő héten.
Fekete Attila, az MPP-ből kizárt Bálint Józsefet a Néppárt sepsiszentgyörgyi jelöltlistájára is követő, de mandátumhoz nem jutott önkormányzati képviselőjelölt úgy vélekedett: Székelyudvarhely és Szentegyháza példája mutatja, hogy Sepsiszentgyörgyön is az lett volna a jó megoldás, ha a Néppárt és az MPP szövetkezik.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék