udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 69 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69

Névmutató: Ferencz L. Imre

1992. október 21.

Józsa Benjámin helyi magyar szakos tanár tanulmányában megállapította, hogy Nagyszeben magyarsága a XIX: század folyamán komoly politikai és kulturális életet élt. Szombatfalvi Török Ferenc egyetemi tanár, a Szeben és környéke RMDSZ szervezetének elnöke szerint Szeben megyében jelenleg 18 ezer magyar él, zömük Medgyesen és környékén, Nagyszebenben mintegy 5 ezer magyar nemzetiségű lakik, a városi RMDSZ-nek 1100 tagja van. /Ferencz L. Imre: Szebeni szigetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1993. március 5.

Traian Chebeleu, a román elnök szóvivője márc. 5-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az államelnöki hivatal nem nyilvánít véleményt Tőkés László kijelentésével kapcsolatban. "Mi nem tévesztjük össze az RMDSZ-t Tőkés Lászlóval, s az RMDSZ a magyar kisebbség egészével." - "Az RMDSZ-ben vannak személyiségek, akikkel lehet párbeszédet folytatni, de vannak szélsőségesek is." - mondta. /Ferencz L. Imre: Az elnöki hivatal nem reagál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1993. május 11.

A legionárius mozgalom, a Vasgárda újjáélesztője az 1991 végén létrejött Romániáért Mozgalom. Vezetője Marian Munteanu, aki 1990-ben az Egyetem téri tiltakozó akciók vezetője volt. Munteanu egyetemistáknak tartott előadást Bukarestben. Kifejtette, hogy semmi közük sincs a legionárius csoportokhoz. Mozgalma jobboldali, nacionalista szervezet, hevesen bírálják a korrupt, erkölcstelen vezetést. Munteanu előadása után elénekelték a legionárius himnuszt. Sok megjelent viseletében is utánozta a legionáriusokat, maga Munteanu is bőrtüszőt viselt. /Ferencz L. Imre: "A Romániáért Mozgalom nem lehet a legionáriusnak folytatója". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

1993. május 21.

A kormánypárt mindent ellenőrzése alatt akar tartani. Ez a tervezet diktatúra korának cenzúráját helyettesítené, ha életbe lépne, ismertették a LADO, a román emberjogi liga képviselői, elsősorban Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke A jogi személyek bizottsága című törvénytervezetet. A tervezet a kormánypárt ellenőrzését tenné lehetővé a többi párt és szervezet felett. A bizottság "ellenőrzi, hogy a jogi személyek ne sértsék meg a jogrendet, a nemzetbiztonságot és az erkölcsi elveket". Ilyen alapon bármely jogi személy /EMKE, RMGE, Bolyai Társaság stb./ bármikor felelősségre mondható, tevékenysége felfüggeszthető. A tervezet szerint bármely jogi vagy természetes személy köteles a kért információt megadni. Az alkotmányellenes tervezet ellen érvelt a Polgári Szövetség és a Parasztpárt képviselője is. /Ferencz L. Imre: Szervezetink létét fenyegetik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1993. május 22.

Az RMDSZ máj. 20-i sajtóértekezletén Markó Béla elnök ismertette az RMDSZ EDU-ba való fölvételének fontosságát. A legtöbb kérdés a jogtalanul elítélt magyarok ügyét érintette. /Ferencz L. Imre: Médiások az "UDMR"-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22-23./

1993. május 26.

A román sajtó jó ideje sokat foglalkozik az egyre nagyobb méreteket öltő korrupcióval. A kenyérellátással, a búzaimporttal kapcsolatos visszaélések botránysorozatát részletezték az újságok, de hivatalos reagálás nem volt. Trita Fanita már a diktatúra idején is az Agroexport vezérigazgatója volt, visszaéléseivel /behozott gabona újra exportálása stb./ milliókat keresett, az amerikai kukoricasegély is eltűnt kft-jei bankszámláin. A jó egy éve tartó sajtókampány után a kormányzat áprilisban menesztette Fanita-t, de ő erre nem volt hajlandó, inkább perre vitte leváltásának ügyét. /Ferencz L. Imre: Korrupcióról korrupcióra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

1993. június 5.

Az RMDSZ parlamenti csoportja sajtótájékoztatót tartott Bukarestben. A képviselők elmondták, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét szabályozni kellene. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke beszámolt arról, hogy az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. /Ferencz L. Imre: Egy frakcióvezető álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1993. június 12.

Jún. 12-én Markó Béla RMDSZ-elnököt fogadta Iliescu államelnök. Markó Béla az RMDSZ brassói kongresszusa után Iliescu elé terjesztett problémákra tért vissza, megállapítván, hogy azóta nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ elvárásait az ET jelentéstevői is magukévá tették. Az RMDSZ síkraszáll azért, hogy a megfogalmazott elvárások megoldást nyerjenek, az RMDSZ csak ezután mondhat igent Románia ET-be való felvételére. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

1993. június 17.

Jún. 17-én az RMDSZ vezetői sajtótájékoztatóz tartottak Bukarestben. Markó Béla elnök beszámolt arról, hogy jún. 12-én fogadta őt Iliescu államelnök. Markó Béla felsorolta az RMDSZ problémát, megállapítva, hogy nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta Iliescunak, hogy , hogy az ET jelentéstevői az RMDSZ elvárásait elfogadták. Az RMDSZ elvárásainak megoldása esetén mond igent Románia ET-be való felvételére. Tokay György az RMDSZ-küldöttség kétnapos szlovákiai látogatásáról beszélt. Asztalos Ferenc az oktatásügyet érintette. A vonatkozó kormányhatározat ismét diszkriminatív, mert előírja, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven kell tanítani. Az RMDSZ képviselőinek ismét el kellett magyarázniuk a román újságíróknak, hogy a zetelaki, oroszhegyi és a marosvásárhelyi perek politikai perek voltak és az ítéletre is politikai nyomás nehezedett. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

1993. június 18.

A kormányszóvivő adatokkal illusztrálta a vámosok körében történő korrupciót. Rendőri ellenőrzés állapította meg, hogy 19 vámos fogadott el nagyobb összegeket, sőt egyesek még a csempészésbe is bekapcsolódtak. /Ferencz L. Imre: Korrupció minden szinten? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1993. július 2.

A bukaresti sajtó hetek óta újabb korrupciós botrányról ír: a csőd szélén álló Petromin kőolajszállító vállalat részvényeinek 51 százalékát megvette egy görög cég. A Petromin rendelkezik a román kereskedelmi flotta nagy részével. A megállapodást a román közlekedésügyi miniszter aláírta. A közgazdasági szaktekintélyek figyelmeztettek: a görög Forume Maritime cég tőkeszegény. A sajtó szerint az üzletkötés korrupciós ügylet. Az Adevarul az államelnököt és a kormányfőt fogta vallatóra, de nem ért el eredményt. Az ellenzék is interpellált, a közlekedési miniszter nem adott megnyugtató választ. A Financial Times szerint Iliescu elnök támogatta ezt az ügyletet. /Ferencz L. Imre: Korrupcióról korrupcióra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Vacaroiu miniszterelnök sajtóértekezletén alaptalannak nevezte a vádakat, szerinte az üzletkötés célszerű volt. A kormányfő a júl. elsejétől bevezetendő értéknövekedési adó fontosságát említette. /Ferencz L. Imre: A kormányfő nem félti székét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

1993. augusztus 24.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő aug. 20-i sajtóértekezletén elmondta, hogy a Neptunon tartott tanácskozások nem voltak titkosak. A tanácskozást bíráló RMDSZ-vezetőkről megállapította: vélekedésük szélsőséges álláspontnak minősíthető. A kétnyelvű feliratokról kifejtette, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács csak ajánlást fogalmazott meg, döntés még nincs. /Ferencz L. Imre: "Szélsőséges álláspontnak minősíthető". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1993. szeptember 30.

A LADO /Liga Apararil Drepturilor Omului - Emberi Jogvédő Liga/ bemutatta két kiadványát: Az emberi jogok - a demokrácia alapja, valamint a Kisebbségi jogok című szemelvénygyűjteményeket. Nicolae Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke elmondta: valamennyi jelentős nemzetközi találkozóm /Helsinki, Bécs, Párizs/ határozat született arról, hogy a kormányok kötelesek közzétenni az ott elfogadott dokumentumokat. A román kormány azonban szándékosan semmibe vette ezeket a határozatokat és nem jelentette meg a nemzetközi okmányokat. Ezért vállalta a LADO ezt a feladatot. Románia aláírta ezeket a dokumentumokat, akkor tiszteletben is kell tartani a kisebbségekre vonatkozó előírásokat, szögezte le Stefanescu-Draganesti. Svédország nyugati részén például 300 ezer finn él, ahol a katonáskodó finnekkel finnül beszélő tisztek foglalkoznak. Európában vannak országok, melyeknek lakossága nem éri el a kétmilliót, a romániai magyarok pedig kétmillióan vannak. A LADO elnöke kemény szavakkal illette a romániai kisebbségekkel szemben alkalmazott hatalmi szemléletet, a kétnyelvű feliratok elleni kirohanásokat. Elítélte a Mátyás-szobor megbecstelenítését, az provokáció volt. "A németek négy évig voltak Párizsban, de egyetlen emlékművet sem csúfoltak meg. A kolozsvári barbár tett volt!" /Ferencz L. Imre: A kormány nem, a LADO igen. Két könyv: az emberi és kisebbségi jogokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1993. október 30.

Okt. 28-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei elnöksége. Megállapították, hogy az RMDSZ, a városi tanácsosok, a parlamenti képviselők és az RMDSZ szövetségi elnöke mindent megtettek annak érdekében, hogy a hatóságok állítsák le Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor alapozási munkáit. A polgármesteri hivatal elrendelte a munkálatok beszüntetését. /Ferencz L. Imre: Bár az RMDSZ tiltakozik. Alapozzák a marsall mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1993. november 17.

Az RMDSZ nov. 17-én sajtóértekezleten ismertette az SZKT-tanácskozáson elfogadott kisebbségi törvénytervezetét. A román újságírók ellenségesen fogadták az autonómia fogalmát. Hiába érvelt Csapó József szenátor az európai dokumentumok vonatkozó előírásaival, ők abban a román nemzetállam létének veszélyeztetését látták. Nem fogadhatjuk el, jelentette ki Takács Csaba, hogy politikai kinyilatkoztatások miatt a kisebbség kevesebb jogot élvezzen, mint a többség. /Ferencz L. Imre: Mondani, magyarázni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1994. január 15.

A Beszterce megyei Bethlenben 1600 magyar él. Kerekes Zoltán állatorvos, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy életképes a szervezetük. Az elmúlt évben rendbe hozták és kibővítették a parókiát, az egyben magyar kulturális központ is, ahol összejöhetnek és könyvtárat is berendeznek. Bethlenben a fiatalok évente bemutatnak egy darabot, ezzel a környék falvaiban is vendégszerepelnek. Bethlenben elhatározták, hogy szobrot állítanak Bethlen Bélának, aki Szentmátéban magyar iskolát tartott fent saját költségén, kormánybiztos volt és a kommunizmus mártírja, több évet töltött börtönben. /Ferencz L. Imre: A megmaradás bizonyosságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1994. január 15.

A Beszterce megyei Bethlenben 1600 magyar él. Kerekes Zoltán állatorvos, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy életképes a szervezetük. Az elmúlt évben rendbe hozták és kibővítették a parókiát, az egyben magyar kulturális központ is, ahol összejöhetnek és könyvtárat is berendeznek. Bethlenben a fiatalok évente bemutatnak egy darabot, ezzel a környék falvaiban is vendégszerepelnek. Bethlenben elhatározták, hogy szobrot állítanak Bethlen Bélának, aki Szentmátéban magyar iskolát tartott fent saját költségén, kormánybiztos volt és a kommunizmus mártírja, több évet töltött börtönben. /Ferencz L. Imre: A megmaradás bizonyosságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1994. február 2.

Az RMDSZ képviselői, Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc képviselőházi szakbizottsági alelnök és Nagy Benedek képviselő febr. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel tartott megbeszélést, átnyújtották az RMDSZ elvárásait összegező memorandumot. A tanügyi tervezet szakbizottsági vitája a végéhez közeledik, azonban a bizottság még a Kisebbségi Tanács ajánlásait sem vette figyelembe. A megbeszélésen az RMDSZ képviselői felsorolták az anyanyelvi oktatás problémáit. /Ferencz L. Imre: Gyorsuló események sűrűjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1995. február 11.

Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke febr. 8-án a televízióban kifejtette, hogy a négy pártnak egységesen, megfontoltan, de a legnagyobb határozottsággal kell fellépnie az RMDSZ "destabilizáló" törekvései ellen. Nastase sorolta az RMDSZ "bűneit" a szeparatizmustól kezdve Frunda György strasbourgi és Markó Béla londoni felszólalásáig. Az RMDSZ-nek tehát fel kell készülni egy újabb kampányra. Ugyanakkor az RMDSZ-tagság tájékozatlan, figyelmeztetett Ferencz L. Imre, nem értik, mi történik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

1995. szeptember 20.

A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfalu általános iskolájának magyar tagozatát 1989 őszén megszüntették, 1990 tavaszán azután újraindult. Azonban a faluban alig négy-hat magyar tanuló volt, tehát a környékről ingáztak a magyar diákok az iskolába. A buszbérlet viszont egyre drágább lett, ezért az egyház segítségével iskolabuszt kértek a vidéket felkaroló hollandoktól. A kisbuszt megkapták, azóta is működik. Ismét segélyeket kellett kérni az üzemanyagköltségre. Tőkés László püspök azonnal segítséget nyújtott. Oda kell figyelni a szórványvidék gondjaira is, figyelmeztet a cikkíró, Ferencz L. Imre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék