udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 136 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-136

Névmutató: Fey László

1991. szeptember 7.

Herédi Gusztáv köszöntötte Balogh Edgárt 85. születésnapján, kifejtve, hogy utóvédharcot vívott Balogh Edgár, az örök naiv, az örök balek. Sokan úgy tekintenek rá, mint a csőd-szocializmus apostolára, holott ő nemcsupán az volt. Nem volt a szocialista rend kegyeltje. Balogh Edgár jó magyar és jó kommunista volt. Amit épített /egyetem, stb/ "a szeme láttára omlott össze, s áldását kellett adnia a romlásra." Érthetetlen, hogy annyi megtiportatás, kétszeri letartóztatás után nem vonta le a következtetést, hanem a szocializmus igéit hirdette továbbra is. A "damaszkuszii úton ő sohasem ment végig." Végtelen türelemmel dolgozott fél életen át mások - jó vagy rossz kéziratán, csakhogy közölhetővé tegye" azokat. Az ő filológiai pontossága, lelkiismeretessége intő példa lehet, ugyanúgy hihetetlen munkabírása is. Fáradhatatlan népnevelő. _ az örök túlélő és újrakezdő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Két hozzászólás érkezett, mindketten elutasították Herédi Gusztáv elmarasztaló értékelését és védelmükbe vették Balogh Edgárt. /Okos György: Egy "balek" öregúr védelmében, Fey László: Köszöntő? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Dáné Tibor szintén visszatért Balog Edgár életművéhez, kiállva a szociáldemokrata eszmék mellett, emlékeztetve az elfeledetten élő 87 éves Lakatos Istvánra, az 1945-ben alakult Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottságának elnökére, a Márton Áron-per másodrendű vádlottjára, aki 1954-ben egy aláírás ellenében szabadulhatott volna, de ő erre nem volt hajlandó. Az Országos Magyar Bizottság, s a mögötte álló Magyar Szövetség történetéről és harcáról, amelyet a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ uszálypolitikája ellen vívott, nem tudunk semmit, addig az MNSZ-apologetika meghamisítja az akkori években történteket. - Balogh Edgár abban bízott, hogy a kommunizmus megszelídül. Tisztelettel kell említeni Balogh Edgár munkaközösségeket létrehozó munkásságát, életműve részét, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikont és fáradhatatlan tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1991. október 11.

Amióta 1990. jan. 25-én Iliescu ország-világ előtt a magyar szeparatizmusra emlékeztetett, ezt a vádat ismételgetik. már az első vészkiáltás is hamis volt, állapította meg Fey László, mert csak a Ceausescu által elrabolt iskolákat kérték vissza. - A több mint kétszáz román párt egyike sem gondolt arra, hogy a kisebbségeket ügyét felkarolja, őket befogadja, biztosítva számukra az anyanyelv használatát. Az államapparátusban, a hadseregben, a belügyben, az igazságszolgáltatásban alig van hely kisebbségi számára, főleg magas beosztásban nem. A vezető értelmiség soraiban, a gazdasági életben szintén nincs jelen a kisebbség számarányának megfelelően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1992. november 11.

Fey László szerint az RMDSZ által használt fogalmaknak /autonómia, társnemzet, államalkotó tényező/ nincs kellő meghatározása, ezért ezek használata bizalmatlanságot kelt. /Fay László: Politika - tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

1992. december 2.

Felhívás nyílt párbeszédre címen fogalmazta meg fenntartásait az RMDSZ vezetői egy részével szemben több aláíró, köztük Cs. Gyimesi Éva, Eckstein Kovács Péter, Bányai Péter , Szilágyi N. Sándor és Fey László. Nincs áttekinthető irányvonaluk, döntéseiket a rögtönzés jellemzi, majd zűrzavart keltő döntéseiket utólag magyarázgatják, az RMDSZ-t "homályos politikai ambícióik" eszközévé akarják tenni... így sorakoznak a vádak. /Felhívás a nyílt párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ A felhívás időzítése érthetetlen: a Mátyás-szobor miatti tüntetések ideje. ?

1993. január 6.

Fey László szerint Tőkés László püspök nem alkalmas az RMDSZ vezetésére, mert a "hősre és politikusra jellemző személyiségjegyek nem fedik egymást teljesen." A cikkíró Tőkés László 1990-es /!/ nyilatkozatát hozza fel, amikor a Corriere della Serában félreérthetően nyilatkozott, az 1991-es egri tanácskozáson "végveszélyről" beszélve túlzásokra ragadtatta magát. Fey szerint Tőkés László éhségsztrájkja "mindenkit meglepett, mégpedig kellemetlenül, mert nem egyeztette az elképzelését sem az RMDSZ vezetőségével, sem a Demokratikus Konvencióval..." És tovább sorolja vádpontjait Tőkés ellen: nem jó munkatársakat gyűjt maga köré, óriási tekintélye "jócskán erodálódott", ha ő lenne az elnök, az RMDSZ-t újból keményen támadnák... /Fey László: Kongresszus előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

1993. január 12.

A vita folytatódik: Cs. Gyimesi Éva fontosnak tartja, hogy újra és újra elismételje: az RMDSZ vezetőségének egy "szűk csoportja" indokolatlan döntéseket hozott, nem figyeltek másra. Fel is sorolja őket: Borbély Imre, Csapó József, Partubány Miklós, Szőcs Géza, Tőkés László. December elején közzétett Felhívás nyílt párbeszédre című írásukra nem érkezett válasz. Cs. Gyimesi Éva szerint a kongresszuson is egy olyan új programot akarnak elfogadtatni, amelyet a tagság, a küldöttek még nem láttak. /Interjú Cs. Gyímesi Évával. Ismét: felhívás nyílt párbeszédre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ radikális vezetőit támadta. Csutak István összefoglalta, szerinte mi is ez a vita. A román médiumok félnek attól, hogy esetleg Tőkés László lesz az RMDSZ elnöke. Ezért le kell járatni a püspököt, belülről is támadni kell őt: Bányai Péter a román médiumokban egyszerre marasztalta el a kolozsvári szoborgyalázás ürügyén Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát és Csapó Józsefet. Cs. Gyimesi Éva Félszárnyú madár című tanulmányában a Tőkéshez közel álló Borbély Imrét marasztalta el, az autonómia-progam egyoldalúságát taglalva. Cs. Gyimesi Éva a nagyváradi kongresszuson még Szőcs Géza mellett röpcédulázott, majd támadta a kommunistákat, végül - a kongresszuson - homlokon csókolta Domokos Gézát. Az RMDSZ kongresszusa előtt Fey László cikkében megmagyarázta, miért nem lenne jó, ha Tőkés László elnök lenne. Az RMDSZ-nek három elnökjelöltke van. Tőkés László, Markó Béla és Mina László. Csutak ismertette Mina László /Brassó/ múltját. Mina László fegyvergyári pártmunkás volt. Legfőbb támogatója Madaras Lázár, a hajdani Magyar Nemzetiségű Dolgozók Brassó megyei Tanácsának volt aelnöke. Domokos Géza pedig kiállt amellett, hogy Markó Béla legyen az utóda. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

1993. január 15.

Tőkés László összegezte az RMDSZ általános politikája és vezetői egy része ellen indított támadó-akciót, amelyet Cs. Gyimesi Éva indított el. A lehető legszélesebb területen, helyi és magyarországi sajtóban, a Szabad Európa román adásában és párbeszédre szóló felhívásokkal végzik akciózásukat. A román ultranacionalisták és a hatalom autonómia-ellenes kampányt indított, Iliescu elnök megbélyegezte a magyar önrendelkezési törekvéseket. A román ellenzék viszont megértést tanúsított. Corneliu Coposu egyenesen a "demokratizálódási folyamat szerves részének" tekintette az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát. És ekkor érkezett az akciózó "liberális közép", rálicitálva a soviniszták ellenséges hangjára. Szilágyi N. Sándor nemzeti kizárólagossággal vádolta meg a "radikálisokat". Bányai Péter megdicsérte Fey Lászlót, aki a "románokkal való állandó együttműködés" híveként "határozottan szembeszáll a radikális felfogással". Fey László is kirohant a radikálisok, Tőkés László ellen. Cs. Gyimesi Éva és kolozsvári köre folytatja támadásait. Bányai Péter nacionalistáknak nevezte a radikálisokat a Romania Libera 1992. dec. 22-i számában. Amennyiben Vadim Tudor és társai le akarnak számolni az RMDSZ-szel, "bízvást ajánlhatjuk nekik liberális barátaink dúsan tenyésző akció-irodalmát." /Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15. - újraközölte: Magyar Fórum, márc. 4./

1993. június 25.

Fey László visszatért az etnikai tisztogatás kérdéséhez, mondván, ez hibás szóhasználat, Romániában erről nem beszélhetünk, inkább hátrányos megkülönböztetésről, negatív diszkriminációról, jogtiprásról, elnyomásról, gyűlöletkeltésről, uszításról. Ez a konok túlzás még a demokratikusan gondolkodó románokban is ellenérzést kelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Fey László korábban is írt Tőkés László ellen, a brassói kongresszus előtt azt bizonygatta, hogy a püspök nem alkalmas az RMDSZ vezető posztjára /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ Fey ítéletét cáfolja, hogy dr. Octavian Buracu, az Interetnikai Társaság elnöke több írásában kifejtette, hogy etnikai tisztogatásról beszélhetünk, így a magyarországi /Népszabadság, ápr. 6., Pesti Hírlap, ápr. 21./, a romániai magyar /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ és a román nyelvű sajtóban /Evenimentul Zilei, az itt megjelent cikke ellenséges fogadtatásáról: Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./.

1993. július 10.

Coroi Artúr nem ért egyet Fey Lászlóval, ugyanis ami 1990. márc. 19-én Marosvásárhelyen történt, az a pogrom szót kimeríti. A pogromokért és az etnikai tisztogatásért a mindenkori hatalom felelős. Coroi nem tarja helyesnek az igazság kimondásától azért tartózkodni, "hogy az ne tegye lehetővé az ellenünk irányuló hangulatkeltést." /Coroi Artúr: Nem ért egyet Fey Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./ Fey László cikke: Az igazat, csakis az igazat. = RMSZ, jún. 25.

1993. július 15.

Komán János elvetette Fey László cikkét az etnikai tisztogatással kapcsolatban. Romániában hagyománya van az etnikai tisztogatásnak. Dobrudzsában a románok aránya 10-15 százalékos volt az 1877-78-as függetlenségi háború idején. Ezután a török- és bolgárellenes, diszkriminatív törvények következtében megváltozott az arány. A második világháború alatt jött a következő állomás, a zsidók népirtásával. A világháború után a "némettelenítés" szolgálta az etnikai tisztogatást. /Komán János: A tiszta nemzet és az etnikai tisztogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./ Fey László cikke: Az igazat, csakis az igazat. = RMSZ, jún. 25.

1993. szeptember 25.

Fey László vitába szállt Borbély Imrével Horthy Miklós megítélését illetően. Fey szerint helyes, hogy az RMDSZ nem küldött hivatalos képviselőt az újratemetésre. /Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./ Borbély Imre írása: szept. 14-i jegyzet.

1993. október 6.

Fey László elítélte Borbély Imre Neptun-cikkét /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./, azt állítva, hogy Borbély Imre írásában nem vesz tudomást a román ellenzékről, de a román népről sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1993. október 10.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

1993. október 13.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. A Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 25./

1993. október 20.

Gyakran hangzik el, hogy az RMDSZ hiába szövetségese a Demokratikus Konvenciónak, amikor a nemzetiségi jogokról van szó, cserbe hagyják a magyarságot. Fey László elmagyarázta, mi a megoldás: meg kell magyarázni a románoknak, hogy mit akar az RMDSZ. A demokratikusan gondolkodó románokkal összefogva lehet eredményt elérni. /Fey László: Magunkra maradtunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1993. december 21.

Fey László mindenképpen igyekezett csökkenteni Telegdy Erika és Telegdy Álmos vizsgálatának megállapításait /Objektivitás: központi-e a központi lap?, Romániai Magyar Szó, dec. 4./, szerinte nem mértéke a tárgyilagosságnak az, hogy egy lap milyen arányban közöl ilyen vagy olyan cikkeket stb. /Fey László: A sajtó tárgyilagossága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1994. február 8.

Gajdos Balogh Attila elemezte Fey László cikkeit, akinek "igen fejlett magyarkodási iszonya van". Ezzel egyetért a cikkíró, azonban ez nem jelenti azt, hogy úton-útfélen magyarkodást lássunk. Legalább 70 éve a magyarság él nagy tömegben kisebbségi sorsban az utódállamokban, a kisantant államainak külföldi könyvtáraiban elhelyezett könyveiből mégis az derül ki, hogy nem a kisebbség, hanem a többség szorul védelemre. Fey László cikkeiben szélsőségesnek minősíti a kisebbségi vezetőket, így Tőkés Lászlót, annak ellenére, hogy nélkülük még mindig Ceausescu uralkodna és Fey sem vethetné papírra elgondolásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1994. március 9.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ etikai bizottsága kivizsgálta Borbély Imre képviselő tanulmányának közlését a Romániai Magyar Szó 1993. szept. 25-i számában. A lap etikai vétséget nem követett el, de körültekintőbben járhatott volna el, objektivitása nyilvánvalóbb lett volna, ha nem illeszt a szövegtesthez más írásokat /Fey László cikkét/. Borbély Imre kérésére a MÚRE megvizsgálta a Romániai Magyar Szó 1994. jan. 19-i számában közölt hírt. A lap gondatlanul járt el, mert megkérdőjelezte a képviselő állításait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. márc. 9./

1994. június 21.

A Romániai Magyar Szó egymás mellett hozza a Tőkés László-vita öt írását: a/ Tőkés László püspök nyilatkoztában elkeseredetten idézi fel a személye elleni heves támadássorozatot, amely nem 1989-ben kezdődött, hanem jóval előbb. Környezetét, családtagjait is zaklatta a Securitate, 1989-ben Higyed István lugosi lelkész akarta elfoglalni temesvári lelkészi helyét, 1993-ban püspöktársa folytatott ellene fegyelmi kivizsgálását. Tőkés László követeli a volt Securitate múlt bűneiért felelős tagjainak leleplezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ b/ A temesvári református egyházközségi presbitérium állásfoglalásában kiállt Tőkés László püspök mellett, méltatva érdemit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ c/ Székelyudvarhelyi magyar értelmiségiek nyílt levélben álltak a megtámadott Tőkés László püspök mellé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ d/ Dr. Tunyogi Csaba volt egyházkerületi főgondnok indulatosan támadja Tőkés Lászlót, aki szerinte rosszul politizál, nem látja el püspöki teendőit, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ e/ Fey László szintén /és újból/ kirohan Tőkés László ellen, hozzátéve az ismerős érvet: az elvtelen "magyar egység" követelésével nem lehet megtagadni a tisztázó vitát. Fey emlékeztet a PER-vitára, amit szerinte Tőkés László indított el és végül "három kiváló harcosunk ellen fajult." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Fey László már 1993 elején is Tőkés Lászlót támadta. /Szabadság (Kolozsvár), 1993. jan. 6./

1994. július 22.

Fey László a megbékélés mellett állt ki. Vannak a feszültség fenntartásában érdekelt csoportok, írta, vannak, akik ellenzik a kézfogás politikáját. Vannak olyanok, akik harcias, merev politizálással igyekeznek népszerűségre szert tenni. Fey László nem írja ki Tőkés László nevét, de őt támadja. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-136




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék