udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 17 találat lapozás: 1-17

Névmutató: Fikó Csaba

1997. október 11.

A Mocsáry Lajos Alapítványt a magyarországi Népjóléti Minisztérium hozta létre Lakner Zoltán első kuratóriumi elnök kezdeményezésére, 1992-ben. Célja a határon túli magyarok egészségügyi, szociális támogatása. A kuratórium 1996-ban létrehozta a Mocsáry Lajos-díjat, melyet az Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről vagy Délvidékről kiválasztott egy-egy személy kapja, áldozatos munkájáért. A tavalyi kitüntetettek voltak: Gergely István csíksomlyói plébános, Vaszócsik Lászlóné /Munkács/, valamint Utasi Jenő plébános /Tóthfalu/. Okos Márton, az alapítvány irodavezetője elmondta, hogy az alapítvány jelentős pénzösszeggel hozzájárult Kalotaszentkirályon egy modern vágóhíd felépítéséhez, amely nyeresége egy részét szociális célokra fogja fordítani. A kuratórium tájékozódó látogatást tett az építkezésnél, majd okt. 11-én a helyszínen, Kalotaszentkirályon átadta az idei díjakat. A kitüntetettek a következők: Fikó Csaba /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének megalapítója, a délvidéki díjazott Kopácsi Kettős János református tiszteletes, aki életét a menekültek megsegítésének szenteli, a kárpátaljai régióból pedig Bilics Éva nyugdíjas tanárnő, aki Rahón segíti a rászorulókat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2003. június 4.

Nagyszabású projektet mutatott be jún. 3-án Csíkszeredán a Fogyatékkal Élők Hargita Megyei Szervezete. Az Élet korlátok nélkül elnevezésű program révén azt kívánják elérni, hogy a közintézmények épületeinek bejáratai a mozgáskorlátozottak számára is használhatóvá váljanak. Fikó Csaba, a szervezet vezetője elmondta, az egész megyére kiterjedő projektet a Fogyatékkal Élők Országos Szakhatósága finanszírozza. /Szüszer-Nagy Róbert: Élet korlátok nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

2003. október 12.

Révész-képzési előkészítőre került sor a kolozsvári Mozgássérültek Szent Kamill Szociális Otthonában. A tanfolyam szervezőjeként Fikó Csaba, a Hargita megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke hangsúlyozta: akkor nevezhetik eredményesnek a képzést, ha a révészekről mindenhol tudomást szereznek, és egy újonnan sérült esetén tudni fogják a hozzátartozók is, hol találnak számára elsősorban lelki támaszt. A képzésre Magyarországról, Szatmárról, Nagyváradról, Székelyudvarhelyről, valamint Csíkszeredából érkeztek a résztvevők. Az egyik előadó, a maga is kerekesszékben ülő Renner Erzsébet, világított rá a Magyarországon már jól működő révésztevékenységre. A révészek nem a túlpartra viszi át a sérültet, hanem onnan hozzák vissza. Hiszen ha valakit baleset ér vagy betegség folytán maradandó sérülést szenved, automatikusan átkerül a túlpartra. Onnan kell őket visszahozni: segíteni, hogy visszailleszkedjenek a családjukba, a társadalomba. /Antal Ildikó: Vissza a túlpartról. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 12./

2005. március 1.

A Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetséggel együtt 1997-ben hozta létre azt a foglalkoztató műhelyt, amelyben mozgássérültek és értelmi fogyatékosok számára teremtenek munkalehetőséget. Időközben a varrodában dolgozó 26 személy munkaképessége nőtt, termékeiket értékesíteni tudják. Egy sikeres pályázat segítségével nemrég felújították és kibővítették a foglalkoztató műhelyt. Február 28-án bemutatták a Caritas, valamint a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetség képviselői a felújított műhelyt. Fikó Csaba, a Handicap Kft. vezetője elmondta, hogy olyan személyeket foglalkoztatnak itt, akik máshol nem tudnának dolgozni. A törvénykezés nem teszi lehetővé, hogy munkakönyvvel alkalmazzák őket, akkor ugyanis elveszítenék az 1,4 millió lejes segélyüket. Ezért fizetést nem biztosíthatnak számukra, kereset helyett zsebpénzt tudnak nyújtani az itt dolgozóknak. A tervek között szerepel a csíkszeredaihoz hasonló foglalkoztató műhelyek létrehozása a megye többi városában is, hogy legalább körzetenként meg tudják oldani a fogyatékosok munkaterápiás foglalkoztatását. /Takács Éva: Nem kéregetnek. Dolgoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2005. június 10.

Emelővel felszerelt mikrobuszt kapott adományban a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete. Fikó Csaba, az egyesület elnöke elmondta: Mátéffy Mária francia szakos tanárnő közvetítésével Svájcból sikerült beszerezni a mikrobuszt. /(Daczó Dénes): Svájci segítség a mozgássérülteknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2006. február 10.

A Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete a budapesti Addetur Alapítvánnyal és az Orvosi Rehabilitációért Alapítvánnyal partnerségben elnyerte a Phare Acces Makro program pályázatát a Kerekedj Felül! elnevezésű projektjével. A program fő célja két műhely létrehozása és megfelelő felszerelése gyógyászati segédeszközök, speciális sportfelszerelések javítására, átalakítására és karbantartására. Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke, valamint Kogon Mihály, az Addetur Alapítvány menedzsere sajtótájékoztatón ismertették a projektet. Céljuk, hogy a mozgáskorlátozott emberek számára a legjobb segédeszközöket biztosítsák. A Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete fennállása óta 1200 tolókocsit és 2000–3000 egyéb gyógyászati segédeszközt bocsátott a mozgássérültek rendelkezésére. A javítást mindeddig nem tudták megoldani. /Takács Éva: Kerekedj Felül! = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

2006. november 9.

Akárcsak az ország megyeszékhelyeinek többségében Csíkszeredában is megoldatlan, hogy a mozgáskorlátozottak akadálymentesen bejuthassanak bizonyos közintézményekbe vagy nyilvános helyekre. Az 1990-ben megalakult Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének elnöke, Fikó Csaba elmondta, 1991-ben céget is alapítottak, a Handicap Kft.-t, amely gyertyaöntő műhelyt és egy varrodát működtet; e két műhelyben állandó jelleggel 8-9 ember dolgozik. Gyergyószentmiklóson folyamatosan akadályba ütköznek a testi fogyatékkal élők. Gyakorlatilag nincs egyetlen olyan hivatalos intézmény, ahová akadálymentesen bejuthatnának a mozgássérültek. /Horváth István: „Fogyatékos” figyelem fogyatékkal élőkre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2007. február 8.

Lázas munka zajlik a fogyatékkal élő személyeket foglalkoztató csíkszeredai Handicap Kft. varrodájában: az ott dolgozók a csíkszeredai megyei kórháznak varrják az új ágyneműket. – Számunkra is nagyon fontos ez a megbízatás, hiszen 2-3 hónapra munkát biztosít közel húsz fogyatékkal élő személynek – mondta Fikó Csaba, a Handicap Kft. vezetője. /Forró-Erős Gyöngyi: Új ágynemű belépődíjból. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

2007. szeptember 13.

Nemsokára benépesül a Gyilkostó Szövetkezet udvarán kialakított kis műhely, melyet a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete pályázott meg a fogyatékosok védelmét biztosító országos hatóságtól Fikó Csaba közreműködésével. A nemsokára megnyíló műhely a 18 évet betöltött sérült fiatalokért jött létre. Egyelőre hét személy fog nap mint nap a műhelybe tanulni, dolgozni járni. Buda Ilona fogja irányítani a hét fiatalt. Gyergyószentmiklóson egyelőre három nagyobb cég érdeklődött a fogyatékkal élő fiatalok munkájának gyümölcse iránt, megvásárolnák a termékeket. /Baricz-Tamás Imola: Fogyatékos fiatalok foglalkoztatója. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 13. – 37. sz. /

2007. október 2.

A Gyilkostó Szövetkezet udvarán kialakított műhelyt október elsején délben nyitották meg ünnepélyesen. A megnyitón részt vett Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke és Pál Árpád, a Gyilkostó Szövetkezet elnöke is. Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének elnöke, a foglalkoztató-műhely megálmodója a pályázat céljáról szólt: A pályázat célja foglalkoztató és szórakoztató munkát adni azon fogyatékosoknak, akik a Gyergyói-medencében élnek. A fogyatékosok állami intézeténél megpályázott foglalkoztató-műhely, a gyergyói Gyilkostó Szövetkezet, a Támaszklub illetve a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete közös munkájának eredménye, mondta Fikó Csaba. Elekes Zoltán igazgató az otthonról való kimozdulás fontosságát emelte ki, mely a fogyatékossággal élő gyerekeknél, fiataloknál döntő jelentőségű, meghatározza a további mindennapjaikat. /Baricz-Tamás Imola: Védett műhely nyílt. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /

2013. május 5.

Kísérletek a kisebbségi csoportok inklúziójára a katolikus felnőttképzés terén
E címmel tartottak tanulmányi napokat április 22–24. között a Salvator Konferenciaközpontban. Az erdélyi Pro Educatione Egyesület – Tanulmányi és Felnőttképzési Hálózat, valamint az Európai Katolikus Felnőttképzési Szövetség, a FEECA (Europäische Föderation für katholische Erwachsenenbildung) által szervezett és a Renovabis segélyszervezett által támogatott rendezvény részvevőit köszöntve dr. Alois Becker, a FEECA elnöke kiemelte, hogy a szövetség a központtól földrajzilag legtávolabb lévő tagszervezet vendégeként Csíksomlyón először köti össze tanácskozását tanulmányi napokkal. Dr. Szakács F. Sándor, a Pro Educatione Egyesület ügyvezető igazgatója kiemelte: az örömhír korunknak megfelelő hirdetése érdekében elkötelezett felnőtteket kell megszólítani, képezni és erősíteni, olyan rétegét tehát, amely életét a keresztény értékeknek megfelelően rendezi be, aktív a társadalomban, a közjó érdekében dolgozik, és multiplikátorokként működik a legkülönfélébb területeken.
A hétfői egység keretében Christiane Gertrud Cosmatu, a bukaresti Interetnikus Kapcsolatok Hivatala államtitkár-helyettese előadásában Románia rendszerváltás utáni képzéspolitikájának kisebbségi vonatkozásait ismertette, majd a résztvevők a kisebbségek németországi, ausztriai, csehországi és magyarországi helyzetéről tájékoztatták egymást. A házigazda Pro Educatione Tanulmányi és Felnőttképzési Hálózat tevékenységébe Péter Boglárka bemutatója révén pillanthattak be a vendégek. A kisebbségek helyzetének elméleti ismertetői után érdekes volt megismerkedni a magyarországi jezsuita rendtartomány romaprojektjével.
A kedd délelőtt a Képzési és szociális programok a társadalmi jólét érdekében címet viselte. Ennek keretében Demeter Zsuzsa a Gyulafehérvári Caritasnak a fogyatékkal élők érdekében működtetett Szociális és Tanácsadó Szolgálatát mutatta be megragadó és kreatív módon, Péter György a Szociomedikális Ágazat és a Caritas Iskola tevékenységéről beszélt, Fikó Csaba a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének kezdeményezéseire hívta fel a figyelmet, dr. Micaci Cristian pedig a nagyváradi püspökség pasztorális irodájának felépítését és prioritásait villantotta fel. A hazai bemutatókat a kalocsa-kecskeméti egyházmegyében működő SZÉK egyesület pasztorációs, ifjúsági, esélyegyenlőségi és katekétikai tevékenységének a felvázolása egészítette ki. A csíksomlyói romaiskolában folytatott beszélgetés az ott történő integrációs törekvések realitásába engedett bepillantást, a kegytemplom meglátogatása pedig azt a kapcsolatot emelte be a programba, amely nélkül nincs katolikus felnőttképzés, nevezetesen: az Isten és ember, a vallásosság kultúra, az értékek és hit szerves egymásba fonódását.
A délután folyamán dr. Szakács F. Sándor a romániai magyar felnőttképzés helyzetét vázolta, majd Bányász József, a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési ágazatának vezetője munkájuk eszmei és tapasztalati hátteréről tartott érdekes előadást, Karl Rahner nyomán állítva, hogy az evangélium a legmodernebb életkoncepció, a jövő pedig vagy keresztény lesz, vagy nem lesz jövő. A rendezvény utolsó programpontját Kiss Adél előadása indította, aki a romániai (magyar) felnőttképzési rendszer alakulásáról beszélt, végezetül Andrea Hoffmeier, a FEECA alelnöke, egy brüsszeli intézmény – a Katolikus Ifjúsági Szolgálatért és Felnőttképzésért felelős Európai Iroda – tevékenységét ismertette. A program tanulmányi részét kötetlen együttlét, majd a szerdai kirándulás egészítette ki.
Bereczki Silvia sa
Vasárnap (Kolozsvár)

2014. július 9.

Példamutatással a túlélésért
Fogyatékos-háló kiépítésén dolgozik az a hatvanöt személy, akik a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkeztek Gyergyószentmiklósra. Az egyhetes táborban egymás szervezeteinek megismerésén túl a tapasztalatcserére és a közös foglalkozásokra is nagy hangsúlyt fektetnek.
„Az Együtt – Egymásért, fogyatékosok és egészségesek együttélési táborának második kiadásánál tartunk. Tavaly is a HétVirág panzió volt alkalmas a rendezvény megszervezésére, és idén sem változtattunk a helyszínen. Bővült a program és a meghívottak palettája is, az egész Kárpát-medencéből érkeztek táborozók, szervezetek képviselői, fogyatékkal élők és családtagjaik” – mondta Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének elnöke.
Kiemelte, a tábor témája a fogyatékosok és egészségesek együttélése, céljuk a rendezvény által összefogni a magyarlakta vidékek fogyatékosokkal foglalkozó egyesületeit és egy közös együttműködési terv kidolgozása. A Családlánc Mozgalom részprogramjaként létrejött rendezvény által kapcsolatot szeretnének építeni: „Hidat építünk egymás között, hogy könnyebben élhessünk” – fogalmazott Fikó Csaba.
Az egyhetes tábort a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége támogatja, melynek képviselője, Csuzdi József Budapestről érkezett. A másság elfogadásának és a közösség építésnek a fontosságát emelte ki, továbbá lényegesnek tartotta, hogy személyesen is részt vegyen a háló kiépítésében, hogy munkájával segítse azt a rendezvényt, melynek megszervezését anyagilag támogatja a szövetség.
A kaposvári házaspár példája erőt ad
„A sérült embereknek mindenhol ugyanazok a problémáik, de tapasztalatainkkal tudjuk egymást segíteni – mondta Bodor Zoltán, aki feleségével visszatérő táborozó. A Kaposvárról érkezett házaspár mindkét tagja kerekes székes. A teljes életükről, a gyerekvállalásról a táborlakóknak is mesélnek, példájukkal a hasonló helyzetben lévő társaiknak adva erőt. „Több mindenről megosztjuk a tapasztalatainkat, a leglényegesebb talán az elfogadás, de beszélgetünk a társadalom fogyatékkal élőkhöz való hozzáállásáról, a család, a gyerekek vállalásának fontosságáról, a munkavállalásról” – sorolta Bodor Zoltán, mi mindent szeretne megosztani táborozó társaival.
Vajdaságban kamatoztatják az itt tapasztaltakat
Benák-Búcsú Emese, a szabadkai Nagycsaládosok Egyesületének elnöke is részt vesz a táborban, aki hazatérve a vajdasági, betegekkel és fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetek felkutatását, egy hálóba szövését tervezi. „Az egyesületünk családokkal foglalkozik ugyan, de tudjuk, hogy a fogyatékkal élők is családokból származnak, családokban élnek, és úgy gondolom, már sokat tanultunk annak érdekében, hogy miként tudunk a sérültekkel együtt élő családoknak is a segítségükre lenni. Az egyesületen belüli tevékenységünket szeretnénk bővíteni, és nemcsak egészséges emberekkel foglalkozni, mint ahogy azt idáig tettük. Tapasztalatunk nincsen, ezért is tartottuk fontosnak, hogy részt vegyünk a táboron” – fejtette ki Benák-Búcsú Emese, aki az egyesületük jövőbeni feladatáról is szólt. „Olyan vajdasági szervezetek felkutatása a célunk, amelyek beteg emberekkel, fogyatékkal élőkkel foglalkoznak, és a tapasztalatcserében, a találkozásokban a koordináló szerepet vállalnánk" – ismertette terveiket a szabadkai egyesület elnöke.
Felvidéki túlélést segítő kis megoldásokért
Rácz Jolán Komáromból érkezett, és a felvidéki magyar családokat, illetve azokat a szervezeteket képviseli, melyek hátrányos helyzetben lévő, egészségkárosodott személyekkel és családjaikkal foglalkoznak. „A felvidéki fogyatékkal élő személyekkel együtt élő családok halmozottan hátrányos helyzetben vannak, az akadálymentesítés a nyelvi akadálymentesítéssel kezdődik. Ez egy országos egyházi szervezet, a lelki gondozás a fő feladata, de nagyon fontosnak tartjuk a segítségnyújtás más formáit is. A magyarság nem egy tömbben él, hanem mintegy 450 km sávban a határ mentén, ezért is fokozottan szükséges a családok lelki gondozása melletti másmilyen törődés is” – foglalta össze Rácz Jolán. Hozzátette, a találkozásokból, a beszélgetésekből új erőt is merítenek. „Újabb lendületet, hosszabb távon pedig együttműködést, tapasztalatok kicserélésének a lehetőségét kapjuk, és persze sok olyan kis megoldást, mely a túlélést segíti” – fejtette ki.
Baricz Tamás Imola, Székelyhon.ro

2015. április 20.

Új központba költözne a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete
Kinőtte székházát a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete, ezért a csíkszeredai Hunyadi János utcai területükre tervezik építeni új, teljesen akadálymentesített központjukat.
Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke elmondta, régóta gondolkoznak azon, hogy új foglalkoztató központot hozzanak létre. „Már rég kinőttük a jelenlegi központot. Sok fogyatékkal élő, aki be szeretne kapcsolódni a tevékenységünkbe, várakozási listán van. Ezért egy új központ építését tervezzük” – árulta el.
A Márton Áron utcai székházat ingyen használhatják a csíkszeredai önkormányzatnak köszönhetően, az alsó szintjén egy foglalkoztató műhely és irodák vannak, az emeletén pedig egy varroda működik.  „Ebben a házban 52-en vagyunk, de az új központban 70-75 fogyatékkal élőnek is adhatnánk elfoglaltságot” – fogalmazott az egyesület elnöke
Eleinte egy Nagyrét utcai telekre tervezték új központjukat, de tekintettel arra, hogy a talaj miatt nagyon költséges lett volna az épület alapozása, inkább más lehetőségek után néztek. Végül a Hunyadi János utcában találtak egy 13 áras területet, amit megvásároltak, csakhogy a beépíthető felület mérete nem felelt meg az elképzeléseiknek. Mint Fikó magyarázta, több szintesre kellett volna tervezni az ingatlant, ők pedig egy „elnyújtott”, teljesen akadálymentesített épületet akartak. Időközben eladó lett a szomszédos terület, amit szintén megvásároltak, így az immáron 25 árasra „növelt” területre készítettnek új terveket a mozgássérültek és más fogyatékkal élők számára kialakítandó központra. „Három év alatt törlesztettük a terület árát, tavaly sikerült kifizetni. Egy részét külföldi adományokból, a többit önerőből fedeztük” – részletezte Fikó.
Folyamatban van a tervek elkészítése, Fikó elmondta, szeretnék, ha lift építése nélkül, egy rámpával tudnák hozzáférhetővé tenni az épület második szintjét. Ez azért lenne megoldható, mert lejtős a terület. Elképzeléseik szerint az új központban több csoportos foglalkoztató műhelyt alakítanának ki, emellett akadálymentesített szociális lakásoknak, illetve vendégszobáknak is szeretnének helyet adni benne. Fikó számításai szerint körülbelül 10 százalékkal kerülhet többe egy akadálymentesített épület kivitelezése, figyelembe kell venni ugyanis a bejáratokat, ajtókat, ugyanakkor az illemhelyiséget is a mozgássérültek igényeinek megfelelően kell felszerelni kapaszkodókkal, speciális szaniterekkel.
Az új központ felépítése mellett otthon dolgozói rendszert is szeretnének bevezetni, hogy minél több fogyatékkal élő tudjon bekapcsolódni a tevékenységükbe, akár otthonról is. Fikótól tudjuk, hogy már százezer lejre vásároltak építkezési anyagot, és további 30 ezer euró áll rendelkezésükre, hogy megkezdhessék az építkezést. „Szervezetünk 25 éves fennállásának évfordulója alkalmából szeptemberben többek között ünnepélyes alapkőletételt szerveznénk, Böjte Csaba atya celebrálná az ünnepi misét. Gazdag múltunk van, szeretnénk méltóképpen megünnepelni a 25. évfordulónkat” – mondta az egyesület elnöke. Terveik szerint az építkezést jövőben szeretnék befejezni.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

2015. szeptember 23.

Lélekben gazdag közösség
Huszonötödik születésnapját ünnepelte szerdán a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete. A szentmisével kezdődött rendezvényen felszólaltak a szervezet elöljárói és tagjai is.
Az ünneplés szentmisével kezdődött a csíksomlyói kegytemplomban, Böjte Csaba ferences szerzetes celebrálásával. Ezt követően a Szent István háznál folytatódott a rendezvény.
Az alapítvány negyed évszázadának főbb állomásait, fejlődésének történetét és jövőbeli terveit idézték fel a felkonferáló beszédben. „A szervezet arra hívatott, hogy a több mint 2500 tagjának életét könnyebbé tegye, nehéz pillanataikban segítő kezet nyújtson. Az alapítvány további tevékenységének gördülékeny működése érdekében egy olyan épület elkészítése van tervben, ahol a fogyatékkal élő személyek otthon érezhetik magukat” – hangzott el.
A köszöntő után Fikó Csaba, a szervezet vezetője szólalt fel, megköszönve a vállalkozóknak, magánszemélyeknek és önkormányzatoknak, amiért támogatták az alapítvány tevékenységét, majd a közönség soraiból Szőcs József alapító tagot szólította. „Mi, mozgássérültek lélekben vagyunk gazdagok. A jó Isten megadta nekünk azt az ajándékot, hogy mi lélekben tudunk fejlődni” – mondta Szőcs.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

2016. május 9.

Tervezik az Összefogás Házát
Segítségért fordul a nyilvánossághoz a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete: új központjuknak, az úgynevezett Összefogás Házának felépítéséhez támogatásra van szükségük.
A csíkszeredai Hunyadi János utcai területükre egy háromszintes épületet terveztek, ahol többek között foglalkoztatóműhelyek, egy közösségi terem, illetve akadálymentesített lakások kapnának helyet.
A Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete már júniusban hozzáfogna az új központ építéséhez, ehhez keres kivitelezőt. Fikó Csaba, az egyesület elnöke elmondta, jelenleg szakhatósági engedélyekre várnak, és miután megkapták azokat, kérhetik az építkezési engedélyt. Úgy számolják, hogy a szükséges engedélyeket júniusig megkapják, és így akár már jövő hónapban hozzáfoghatnak a munkálatokhoz.
„100 ezer lejre való építőanyagot szereztünk be eddig, ez elégséges a kivitelezés elkezdéséhez. Mi állnánk a nyersanyagot, ezért olyan építő jelentkezését várjuk, aki csak munkadíjat kér” – osztotta meg az egyesület elnöke. Hozzátette: Összefogás Házának neveznék el a központot, mert összefogás kell ahhoz, hogy megvalósuljon. Bizakodó ugyanakkor, mert a kupakgyűjtési akciójuk sikerességéből kiindulva úgy látja, segítőkészek az emberek. „Elfogadunk bármilyen adományt, hiszen amink jelenleg van, csak arra elég, hogy elkezdjük az építkezést, és még van némi tartalékunk is” – fogalmazott Fikó.
A tervek szerint a Hunyadi János utcai 25 áras telkükre egy háromszintes épületet építtetnének. Az 1500 négyzetméteres ingatlanba költözne az egyesület irodája és több műhelye, ugyanakkor az új központban kapna helyet egy 120 férőhelyes közösségi terem is. Fikó szerint jelenleg nincs egy olyan helyiség, ahová a mozgáskorlátozottak nagyobb számban összegyűlhetnének. Ezen kívül szintén ebben a házban lennének gyógytornára és rehabilitációra alkalmas helyiségek is. Továbbá nyolc akadálymentesített lakást is az ingatlanba terveztek a fogyatékkal élők számára, ugyanis nem sok ilyen lakás van Csíkszeredában.
„Nekünk kell építkeznünk, más nincs, aki megoldja helyettünk. Négy lakást kerekesszékesek számára, négyet más mozgáskorlátozottaknak képzeltünk el” – vázolta Fikó. A segíteni szándékozók érdeklődhetnek az egyesület jelenlegi székhelyén, a Márton Áron utca 50. szám alatt vagy a 0266-316204-es telefonszámon.
Barabás Hajnal
Krónika (Kolozsvár)

2017. április 26.

Időkapszulával üzen az utókornak a mozgássérültek egyesülete
Összefogás Háza néven fog működni a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének új csíkszeredai székhelye, amelynek alapköveként szerdán egy időkapszulát helyeztek el. Ebben többek között az épület tervrajza, a szervezet alapszabályzatának és történetének fotókkal illusztrált leírása kapott helyet.
Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének egyik alapítója, jelenlegi tiszteletbeli elnöke a szimbolikus alapkőletételi ünnepség első felszólalójaként röviden ismertette a szervezet 26 éves történetét.
Mint fogalmazott, az egyesületet azzal a céllal hozták létre, hogy minél több fogyatékkal élőt bevonjanak a mindennapi életbe, és hogy munkával integrálják őket. A Hunyadi János utcai 25 áras területet, ahová egy akadálymentes központot álmodtak maguknak, 80 ezer euróért vásárolták meg, jelenleg adományokból és saját forrásból egyelőre 100 ezer euró áll rendelkezésükre az épület kivitelezésére. A teljes munkálat értéke azonban elérheti az 500 ezer eurót.
Józsa Csaba, az egyesület elnöke a megvalósuló központ céljairól beszélt, ahol akadálymentesen tevékenykedhetnének, az ő igényeikhez igazított műhelyekben, illetve néhányan élhetnének is a kialakítandó lakásokban.
Egész Romániában ez az első ilyen típusú épület, amelyet a mozgássérültek építettnek. Ezt nem nekik, hanem nekünk, egészségeseknek, tehetősöknek kellett volna megépíteni – hangsúlyozta felszólalásában Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. Ezért szégyellem magamat, és szégyennel áldom meg ezt a időkapszulát. Részemről megfogadom, hogy tehetségemhez mérten, ahogy eddig is tettem, melléjük állok. Ez a ház, ha nem épül meg, az a mi szégyenünk lesz, és nem az övék, ezért álljon mindenki melléje – kérte Böjte Csaba, mielőtt megáldotta az időkapszulát és az építkezést. Hozzátette, legyen ez a hely egy meleg fészek a mozgássérültek számára.
Az ünnepségen felszólalt még Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere és Incze Zsuzsánna, a mozgássérültek egyesületének munkatársa. Jelen volt Csige Sándor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja is.
Az időkapszula tartalma Az egyesület alapszabályzatát, történetét, a tagokról készült fényképeket, a helyi napilapok egy-egy friss példányát, pénzérméket, valamint az épület tervrajzát helyezték az időkapszulába, amelyet szintén maguk a mozgássérültek készítettek. Fikó Csaba az időkapszula földbe helyezésekor ismertette, hogy milyen helyiségek kapnának helyet új központjukba.
A földszinten lenne a textil-, valamint a gyertyaöntő műhelyük, irodák, továbbá egy bemutató üzlet. Az első emeleten foglalkoztató műhely, három akadálymentesített lakás és egy nagy közösségi terem kapna helyet. A legfelső szinten további hat lakás épülne.
Az ünnepségen a Nem Adom Fel együttes előadását is hallhatták az érdeklődők.
Barabás Hajnal / Székelyhon.ro

2017. november 20.

Együtt könnyebb
A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének konferenciája
A bánáti Muzslyán tartották meg a hétvégén a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének konferenciáját. A kétnapos találkozónak az Emmausz katolikus fiúkollégium adott otthont. Korábban ez a találkozó többnyire Budapesten volt, de úgy döntöttek, hogy az őszi konferenciát határon túli helyszínen tartják.
A Kárpát-medencében 2018 a családok éve lesz. A tervezett programok, családfesztiválok, rádióműsorok közös célja a család és a gyermekvállalás népszerűsítése.
– Olyan világban élünk, ahol az egyéni boldogulás előtérbe került a családos léttel és a család vállalásával szemben. Már arról beszélnek, hogy kevesebb emberre lesz szükség, mert a negyedik technikai forradalom már olyan szinten van, hogy a gépek teljes mértékben át tudják venni az ember szerepét. Bár felvetődik bennem a kérdés, hogy: minek? Azt mondják, a technika olyan fejlettségi szinten van, hogy egy ember akár három-négy traktorral is tud majd szántani. No, de hát mi szükség erre, hogyha a megtermelt élelmiszert nincs, aki elfogyassza? Mi azt gondoljuk, hogy nagyon torz irányba megy a világ. Ahhoz, hogy fennmaradjunk, a létünknek értelme legyen, annak egyetlen egy záloga van – a család és a gyermekvállalás, mondta Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke.
A Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségéhez mintegy 3700 család tartozik. De ezenkívül is vannak még nagycsaládok. Még örvendetesebb, hogy a nagycsaládok száma Vajdaságban növekszik. Ezeknél a családoknál kisebb az elvándorlási vágy.
– A nagycsaládok azért nehezebben indulnak. Nagyobb a kötődés. Egyrészt az miatt, hogy többen vannak, másrészt, pedig mások a családi viszonyok. Hogy valaki útnak induljon, sokban kihat az is, hogy egyáltalán milyenek a családi viszonyok, hogyan viszonyulnak a gyerekekhez, a szülőkhöz, nagyszülőkhöz, mondta Krizsán Vilmos, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének elnöke. A megélhetés kérdését illetően mindenkinek nehéz, a nagycsaládoknak különösen. Véleménye szerint azonban nagyon fontos, hogy ne csak a pénzben gondolkozzunk, hogy a fiatalokat arra neveljük, hogy családban, gyermekvállalásban gondolkozzanak. Ha a fiatalok ilyen szemléletben nevelkednek, akkor szerinte biztos másképp alakul a népesedési helyzet is.
Az erdélyi magyarság példát mutat a Kárpát-medence magyarságának. A Gyimes völgyében továbbra sem ritka a tízgyermekes család. Együtt könnyebb a megmaradásért harcolni.
– Nemrég megkérdezett egy román tévé arról, hogy miért szeretnénk mi autonómiát, hogy mit szólok az autonómiáról, és hogyan képzelem el. Azt mondtam, hogy a szomszéd faluban leégett egy szegény családnak a háza és három hét alatt felépítették. Ez nálunk az autonómia, mesélte szemléletesen Fikó Csaba, a Hargita-megyei Mozgássérültek Egyesületének a képviselője.
A Szövetségben mindenki a maga módján igyekszik népszerűsíteni a családi élet fontosságát. – Ősök nélkül, történetek nélkül, nem működhet senki. Ezért meghirdettük a családok igaz történeteinek a pályázatát. Úgy hívjuk ezt, hogy Életmese pályázat, ahol minden korcsoporttól azt várjuk, hogy a családjaik történetét írják meg. Az összetartó erő a szeretetet, aminek köszönhetően bizony nehéz időkben is megmaradtak a családok, mondta Radnainé Fülep Ildikó, a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesületének a képviselője.
A konferencia résztvevői szombaton megnézték a nagybecskereki Madách Amatőrszínház operettestjét, vasárnap pedig Erzsébetlakra látogattak. A Tájház és a Kutatóközpont megtekintése mellett részt vettek a katolikus templomban bemutatott búcsú napi szentmisén, melyet Német László megyéspüspök celebrált. Kecskés István / magyarszo.rs



lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék